A tanácskozáson a szakma más, jeles képviselői mellett jelen volt dr. Pintér Károly, a MÉM helyettes főosztályvezetője, a halászati ágazat irányítója, valamint dr. Orosz Sándor, aki a Haltermelők Országos Szövetsége ügyvezetőjeként és az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnökeként két oldalról is érintett e témában.

A tanácskozást dr. Aradi Csaba ökológus, a Tisza-tó kormánybiztosa nyitotta meg, kiemelve a Tiszán folyó ökológiai-természetvédelmi kutatások fontosságát. Ugyanezt hangsúlyozta bevezető előadásában dr. Nagy Sándor Alex, a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszékének vezetője, aki halfaunánk hasznosítása vonatkozásában a természetvédelmi, halászati és horgászati érdekek összehangolását sürgette, aláhúzva, hogy minden hasznosítás feltétele a halak számára közegül szolgáló, megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosítása.

A partiumi dr. Wilhelm Sándor előadásából kitűnt, hogy a probléma nagyon is időszerű, mert a Felső-Tisza romániai vízgyűjtőjén jelenleg is számos veszélyforrás fenyegeti a vízi élővilágot. Ezek közül legjelentősebbek a színesfémek bányászatával és feldolgozásával kapcsolatos tevékenységek, hiszen számos helyi példa jelzi a nehézfémekkel terhelt vizek faunájának degradálódását.

Ezt követően Halasi-Kovács Béla előadásában előbb azokról a változásokról szólt, amelyek a Tisza-tó fölötti hazai Tisza-szakasz halfaunájában történtek az idők során, majd az Európai Unió által megkövetelt monitorozási feladatokról és a hazai vízminősítési rendszer korszerűsítésének szükségességéről szólt.

A záró előadásban dr. Harka Ákos közel 4 évtized kutatási tapasztalatai alapján mutatta be a Tisza-tó halállományát, külön elemezve a gazdaságilag legfontosabb halfajok állományváltozásait, amelyek alapján következtetni lehet az eljövendő állapotokra is.

A tanácskozás végkövetkeztetései közül kiemelhető, hogy a Tisza napjainkra lényegében kiheverte a 2000. évi cianidkatasztrófa következményeit, de a vizeink tisztaságáért, a fenyegető veszélyek elhárításáért még nagyon sokat kell tennünk, keresve az együttműködés lehetőségeit a szomszédos országokkal.

A Tisza-tóra nézve fontos tanulság, hogy ott nem alkalmazható sem a halastavakon, sem az állandó vizű tározókon szokásos halgazdálkodási gyakorlat. A túlnyomórészt időszakos vízborítású terület egyedi „bánásmódot” kíván, amelyez a folyamatosan végzett haltani kutatás, a halállomány mindenkori állapotának naprakész ismerete adhat alapot.

Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet a szakemberek, hogy a tározó biológiai értelemben öregedik, egyre kevésbé biztosít a halai számára megfelelő táplálkozó-, ívó- és telelőhelyeket. Áldozni kell tehát ezek megújítására, de ha a szükséges beavatkozások megtörténnek, a Tisza-tó még évtizedeken át sok örömet szerezhet a vizek és halak szerelmeseinek.

Tiszafüred önkormányzata örömmel adott helyet és támogatást a tanácskozás megrendezéséhez, hiszen a Tisza-tó vízminősége és halállománya a térség turizmusa szempontjából alapvető fontosságú. A rendezvény a város vezetői részéről is megkülönböztetett figyelmet kapott: Pintér Erika polgármester asszony, Szűcs István alpolgármester és dr. Baranya Pál jegyző végig jelen volt, s figyelemmel kísérte a tanácskozást.

 

dr. Harka Akos