Nyerj Volkswagen Amarokot vagy iPadet! Regisztrálj és indulj a nyereményjátékon!
Fórum
Altalajművelés vagy Altalajlazítás? Melyik a...
Létrehozta: frizi , 2009-07-20 17:13:26
Kedvencekhez
Segítség
Cikkajánló
Hirdetés
Az EU-ban alkalmazott gabona importvámok és importkvóták. Milyen korlátozások mentén érkezhet az ukrán gabona?
Az elmúlt hetekben nagy port kavart, hogy néhány napra hatályát vesztette az...
71 hozzászólás
én szerintem a piros szinü lazitónak világosan látszik hogy a késszöge kedvezötlenebb a sárgáéhoz képest !!
ez szerintem nem vita téma !!
Válasz #19. hozzászólásra
az emberfejnagyság még finom kifejezés :))), DE én is nagyon ellenzem az olyan munkát !!!!!!! én ugy gondolom hogy a régi klasszikus IH késprofiltol nem lehet kitalálni kisebb talajellenálási profilu késformát !! én mihelyt meglátok egy olyan lazitot aminek az alsó aktiv feszitö zónában dolgozó vasnak meredeken emelkedö "föggöleges "" szöget annak annyi :DD
nekem ez a véleményem és én a gyakorlatban szereztem ezt !!
Válasz #18. hozzászólásra
Szia!
Mi a gondod a kés szögével?
Ezek szerint még nem láttál altalajművelőt dolgozni.
Ez nem emberfejnagyságúra robbantja mint az altalajlazító a rögöket, hanem mint lejjebb irtam volt, a talajszerkezetet széthúzza ezzel növelve a talaj vízbefogadókézségét.
Nem beszélve arról a tényről hogy a közönséges altalajlazítókhoz képest akár 30%-al kisebb vonóerőigénye van és ezzel párhuzamosan természetesen kevesebb az üzemanyagfelhasználás is.
Válasz #17. hozzászólásra
még a gyengeség hagyján de a kés szögétöl hányni tudnék !!:))
Válasz #15. hozzászólásra
Miért? Te is gyengének látod?
Válasz #15. hozzászólásra
Nekem jöhet ingyen.
Nem válogatunk...
De a fődekre ki se vinném... heheheeheee
Válasz #10. hozzászólásra
ha ingyen adnák se kéne !!!!
Válasz #11. hozzászólásra
A müködési elv.
Válasz #10. hozzászólásra
A főcsavar úgy látom, hogy 24-es, mig a nyírócsavar 16-os, vagy 20-as :-)
Nem olyan kicsi az.
Válasz #10. hozzászólásra
Szia!
A kések ezen modellnél 16-os és 20-as lemezvastagságból készülnek.
Ami nálunk kapható altalajművelő hasonló kiképzésű és legalább olyan anyagminőségből készül.
Az Agrisemnél is az a lényeg, hogy a kések ne ütközzenek nagy felülettel a talajszerkezettel, mivelhogy nem a kés éle töri a talajt, hanem z ugynevezett szárnyak, vagy lapátok emelik meg.
A kések 30-50cm müvelési mélység között dolgoznak.
Válasz #10. hozzászólásra
nem a vastagság számit hanem az anyagminőség és ráadásul a kések is olyan vékonyak hogy annak nem sok ellenálása van a földben legalábbis én ezt látom ki belöle
Josey. Szerinted ez mondjuk egy 60-as kötöttségű földben ? Hány centin szakadna el az az aranyos kis csavar??? Lehet vagy tízes...http://www.agrisem.com/download/85.jpg
Válasz #8. hozzászólásra
igen,10-től,kb.1-ig,ebéddel egybe
Válasz #2. hozzászólásra
Voltál a vader-mf bemutatón? Milyen volt? Mettől meddig tartott?
Válasz #6. hozzászólásra
Szívesen.
Ha van még egyéb kérdésed a témával kapcsolatban, nyugodtan tedd fel.
Válasz #5. hozzászólásra
Köszönöm a felhomályosítást.
Sziasztok!
Már leirtam egy párszor, h mi a különbség köztük.
Altalajművelés
Mi az ami megkülönbözteti az altalajmüvelést a mélylazítástól?
Az altalajmüvelő a müvelt talajszerkezet alsó rétegeiben végzi a munkát, megemelve azt , a felsö réteget nem keveri fel, csak kilazítja azt.
A pengék függőleges munkája során a talajrétegben hullámmozgást idéz elő, megrepesztik a talajt, anélkül, hogy megszakitaná annak egységét. A repedések iránya függőleges, igy a gyökérzet sokkal könnyebben hatol a mélyebb rétegekbe
A betömörödött réteget felapritja, igy elősegítve a víz és levegő gazdálkodását a talajnak minden irányba.
Ugyanakkor a talaj vizmegörző és vizszolgáltató tulajdonságai javulnak.
Ajánlható mind szántóföldi, szőlészeti, gyümölcsös, erdészeti sorközművelésére, tájvédelmi területek, rétek, vagy akár futballpályák karbantartására is, mert a felületi füves részt nem sérti fel nem hagy maradandó nyomot.
Rétek, gyepek, füvesitett sportpályák müveléséhez ajánljuk hozzá a tárcsás csoroszlyát, gumikerekes tömöritőhengert, illetve a hengerhez kapcsolható súlykészletet.
Művelési mélység : 30 - 50 cm
Más altalajművelőkhöz képest 20 - 30 %-al kevesebb energia szükséges a müködtetésükhöz.
Altalajlazítás
Talajlazításnak nevezzük azt a művelési módszert, amely az ülepedett, eketalpbetegségben szenvedő , tömörödött talajrétegeket minden irányban repesztve szétválasztja.
A sorozatosan azonos mélységben történt talajművelése (szántás) során a betömörödött talajréteg meggátolja a víz és a növény gyökérzetének mélyebb talajrétegbe jutását.
Ez a réteg alakítja ki a földeken belvíz és nagy eső utáni " úszómedence szindrómát" .
Sokan azt hiszik ilyenkor, hogy mennyi eső esett és ezzel milyen jól gazdálkodik a növényzet, holott az eső utáni napsütés azonnal felszippantja ezt a csapadék mennyiséget, majd a talaj felülete összerepedezik és a gyökérzónáig kiszárad. Ilyenkor alakulnak ki az aszályos területek, amelyek menthetetlenül a növényzet kisüléséhez vezet .
Az altalajlazítás jelentősége abban rejlik, hogy a talaj térfogattömege csökken, és nő hézagtérfogata, ezen belül a gravitációs pórusok aránya, ill. a levegő térfogat %-a.
Csak a talaj kisebb nedvesség tartalma mellett hatékony a lazítás ( ne legyen csont száraz és ne legyen úgynevezett kenhető- előzőnél még jobban kiszárad a talaj + rongálja a művelő eszközt, -utóbbinál nem jön létre a repesztő hatás, a talajban csak egy mélyre húzott rés lesz látható, később ha szárad a talaj ezen keresztül pedig kiszáradhat).
A lazítás energiaszükségletét befolyásoló tényezők:
- a talaj tömörödöttsége,
- és a talaj tulajdonsága.
A középmély lazítás száraz talajállapot mellett gazdaságosabb mint a mélyszántásé.
A talajművelés hatékonyságát növeli a lazítózás 2 - 4 évenként kereszt irányos műveléssel.
A lazítók nem alkalmasak gyomirtásra , az élő tarló élettevékenységének megszüntetésére.
A lazítás mélységét különböző eszközök segítségével lehet elérni:
-kultivátorok : < 15cm,
-nehéz kultivátorok: 10-30cm,
-középmélylazítók : 30-50cm
-mélylazítók : >50cm
művelési mélységgel.
A középmély és mély lazítók kései különböző kialakításúak lehetnek:
- ívelt késű (QUIVOGNE, RAU, Kverneland)
- egyenes késű( Agromaster Bull SD, SDD, Kühne,Kverneland, IH,Lemken,Hatzenbichler)
nagy vonóerő átvitelére alkalmasak, robusztus vázszerkezetre vannak felerősítve .
Kő és gyökérvédelmük: - nyíró csavaros, rugós, hidro akkumulátoros kivitelben van megoldva.
A lazítókések végére különböző alakú lazítószerszámokat lehet felépíteni :
- bontó orr,
- oldalsó szárnyak ,
- vakond drénező .
A lazító kések akkor vannak jól elosztva a vázszerkezeten, ha a lazított mélység közel egyenesen arányos a kések közötti távolsággal, ekkor képes a lazító 45 fokos szögben repeszteni , és ekkor emelkedik meg a művelt talaj a lazító gerincvonala mellett.
Hasznos ha a lazítóval együtt használunk pálcás hengerboronát, rögtörő hengert, mert a művelet során a lazított terület könnyen kiszáradhat, ha nem végzünk utána pl.: szántást.
Válasz #1. hozzászólásra
Az a kettő ugyanaz,szerinted nem?
( ez a tutti, már írtunk róla 620 000-et, csak utána kéne óvasni, de nembaj!, ism. a tudásnak az anyja.... )
Válasz #1. hozzászólásra
Vázold föl,a kettő különbségét,szerintem a lazító elég.(Dr.Birkás Márta,mai előadása.)Szerinte,fokozatosan szabad a lazítást végezni.
Véleményeket kérnék.Nyilván van kis eketalp probléma és meg kéne oldani,de nem tudom hogy altalajművelőbe vagy altalajlazítóba kellene e beruházni.