Válasz lacka4600 #16445. hozzászólásáraKöszönöm szépen
Nálam ez nem járható út.
Külterületen van egy forgalmas út mellett. Ezért nem túl sok jövőt jósolnék a cicusoknak.
Válasz zelnikpeti #16439. hozzászólásáraNem riasztani kell hanem ki nyírni.
Használj ilyet,a csali részre ragaszd meleg ragasztóval a csalit. Így ha nem ázik évekig fogdossa az egeret.
Ha leraksz tízet pár nap alatt kifogynak.
Válasz zelnikpeti #16439. hozzászólásáraSzia
Ultrahangos rágcsálóriasztóra gondolsz?
Ha igen, akkor nekünk van egy kb 20 éves darab, még a tehenek él használtuk a terményesben, mi főleg patkány miatt!
Egyszer a tápkábelt is elvágták, lehet tényleg zavarta őket, bár el nem tüntek, úgyhogy szerintem nem sokat ér!
Most a műhelyben villog, egerek ellen lenne, de a milyeink így őszre biztos megsüketülnek, mert nem sokat tesznek rá!
Ahogy kolléga mondta ragadozót rá!
Gondolom, mivel epertermelés témában vagyunk, ott okoznak valami bosszúságot!
Macska, bagoly ezek segítenek!
A kombájnra nálunk is ezek vigyáznak, mondjuk a bagoly fradistát csinál a jd-ből,(mind lefossa) de azóta, mióta nincs kutya, járnak macskák nincs összepocsékolva a gép vezetékelése, fülkéje!
Az elektromos kütyü meg kb=0!
Válasz hasutas1 #16437. hozzászólásáraKöszi a videót!oldal foliàm volt 1 m ig,ez egyébként szàmított,az ajtók nàllam nem szigeteltek rendessen,így fagyban arra is került(inkàbb feltaknyolt) folia.De ezt is idén megoldom még.Van hogy ugye a fàtylon kívül a foliàban hidegebb van mint kint,akkor az a ,, jótékony 2-3 kmh óràs szelecske màr annyira nem jó.Szakirodalom csak annyit ír kb 5 mondatban hogy a két folia között fagyvédelmi öntözést is lehet alkalmazni, ellenben pozitív hatàsa nem egyértelmű bizonyos hőtartomànyba.Gondolom itt az extrém fagyra nincs adat.Megvàltozhat a hőközlés iràny vagy fingom sincs...
Ez a tipikus esete amikor a paraszt héderelhetne,de inkàbb szivatja magàt!
Válasz L. M. #16436. hozzászólásáraEzt úgy tudom elképzelni, hogy a fátylat nem lehet kiváltani. Ez csak egy megerősítés lenne. Szerintem a fátyollal, külsó-belső fóliával akár -11 fokig is jó.
Viszont azt nem tudom mondani, hogy márciusban ebből ne lenne gebasz, mert volt olyan március 1-2, mikor itt nyaldolsta a -20-at
Talán 1-2 nap "forralt bor".
Kiegészítő megoldásnak jó lehet a belső fólia , de esélytelen, hogy kiváltsa a fátyat/alagútfóliát. A fóliarétegek közti légmentes zárhatóságban is Viktornak kell igazat adnom, ugyanis amikor te a 2-3 km/h-s szél áldásos hatásáról beszélsz akkor a talaj menti fagy "felkeverésére" gondolsz a két fóliaréteg közt viszont egy szigetelő réteg a levegő.
Válasz hasutas1 #16430. hozzászólásáraViktornak igaza van. Pontosan ezért kérdeztem vissza. A belső fóliázás csak rövid ideig tartó fagynál ér valamit. A Fólia légtere túl nagy, hogy melegen tartható legyen. A fátyol és az alagút fólia azért verhetetlen a fagy elleni védekezésben, mert a talaj kisugárzását éppen a lomb (és a virágok) magasságában ejted csapdába, míg belső fóliázás esetén a belső fólia tetején van melegebb. A fólia légterének hőpuffere töredéke a talaj hőpufferének.
Válasz hasutas1 #16430. hozzászólására
Ezt a videót ha megkeresnéd nekem azt megköszönném,egy próbát megér azt gondolom.Sajnos itt fagyzug van,előbb semmi féleképp nem akarom indítani,mint egyébként.Két réteget használtam idén,tavaly eggyet,de napi 2-3 óra takargatással járt,poszméhek ezalatt is kívállóan dolgoznának szerintem.
Válasz hasutas1 #16430. hozzászólására
Ezt a videót ha megkeresnéd nekem azt megköszönném,egy próbát megér azt gondolom.Sajnos itt fagyzug van,előbb semmi féleképp nem akarom indítani,mint egyébként.Két réteget használtam idén,tavaly eggyet,de napi 2-3 óra takargatással járt,poszméhek ezalatt is kívállóan dolgoznának szerintem.
Válasz Viktor 12045 #16429. hozzászólásáraHát nem tudom. Idén a -6 fokos reggeli fagyban egy fátyol alatt a fóliában teljes pompájában a virágok, csak az ajtók mellett csípte meg. Viszont ugyanez volt a helyzet a takaratlan fóliákban, nagyjából 10-20%-os virágzásban.
Azt gondolom, hogyha leengedem a belső fóliát az ajtóknál is (nekem nem volt), akkor semmivel sem lett volna rosszabb a helyzet, mint a fátyol alatt. És hozzáteszem ehhez ha nem párosul szél nem megy alá a hideg jobban belső fólia alá, mint egy fátyol alá.
Láttam videókat, hogy milyen egyszerű felrakni, ugyanolyan egyszerű a szellőztetése is.
Válasz hasutas1 #16427. hozzászólásáraAz más amikor a szél fúj. Amit írtam úgy kell gondolni rá mint a műanyag ablak. Ott is a beszorított légréteg szigetel. A semmitől biztos többet ér, de az ajtóknál, széleknél baj lehet. Én nem merném fátyol nélkül kint hagyni.
A másik ami nagyobb baj az a meleg. Ha süt a nap ezek alatt nagyon hamar és magasra szökik a hőmérséklet.
Én maradnék a fátyolnál, dupla fátyolnál.
Válasz hasutas1 #16427. hozzászólásáraNagyjából egy 2-3 km/h szösszenet, akár 3-4 fokos hőmérséklet emelkedést idézhet elő, és akár konzerválhatja a hőmérsékletet.
Amire Jácint akarja használni tökéletesen elég
Válasz jacint.baranyi #16425. hozzászólásáraA belső fólia akkor lenne jó fagy ellen ha a külső belső fólia közötti részt teljesen le tudod zárni, hogy a levegő ne áramoljon közte, ha ezt nem tudod megoldani nem sok hálistent ér.
Válasz hasutas1 #16420. hozzászólásáraÜdv!
A vödör rendes 12l-es fül nélküli "termesztővödör" kb. 10l-ig feltöltve.
Mekkora termést? Jövő tavasszal megmondom, mert idén szép palánták kerültek bele, míg tavaly csak a maradék apró. De én akkor lennék nyugodt, ha a benne lévő Clery 1,5 kg/vödör epret termne jó minőségben. De a tápanyagozás az mindenki egyéni tudása/ízlése szerint megy úgyis. Majd úgyis beszámolok mire megyek.
A föld meddig használható: kb. az új föld 1/3 részét biztosan kiadja, de hogy másodévesnek meghagyjam a növényeket, az kicsit necces, elhasználódik a hely, tápanyag, növény addigra.
Válasz kurucsopeti #16419. hozzászólásáraÉrtem, köszönöm.
Mekkora a vödör mérete? És véleményed szerint mekkora termést adhat egy vödör/3db palánta? KB.
Tapasztalatod szerint a kevert föld hány évig használható?
De ha tényleg csak a számok érdekelnek valakit:
- új vödör kb 150,-/db
- tőzeg,föld,trágya keverék első alkalommal kb. 10.000/35 vödör (nagy része bekeverve újra használható)
- palánta kinek mennyi
- öntözőrendszer: legfeljebb évekre bontva mondható, mert újra és újra felhasználható
Válasz hasutas1 #16417. hozzászólásáraÜdv!
Már azt sikernek könyvelem, hogy nem kiáltottak eretneknek, és többeket lehet tényleg érdekel is.
Nem is az a lényeg, hogy mennyibe kerül, hanem az adott területegységen több profit termelhető, mint hagyományosan. Ha nekem valaki azt mondaná, hogy szántóföldön kapok 1.000,- Ft-ot m2-enként, nekem tulajdonképpen mindegy mi kerülne bele. (1 ha = 10.000.000,-)
Ha hagyományosan 1 tő eperről 400,- ft bevételt tervezek (sok olyan költség terheli, ami a vödröst nem), akkor vödörrel kb 300,- ft/tő haszonra számítok. Mivel hagyományosan kb 5 tő/m2 eprünk van, vödörben pedig 15 tő/m2, így könnyen kiszámolható, hogy a nagyobb befektetés nagyobb bevételt termel (2.000/4.500 Ft/m2)ugyanakkora területen (ráadásul kevesebb kézimunkával, az ma egyre drágább). Olvasva többen nem növeltétek a tőszámot vagy a terület nagyságát (több befektetés, több költség, több munkaerő). Ez olyan kettős hasznosítású terv: ha lesz vevő rá, akkor eladom vödörrel együtt szezon előtt!, ha nem megy el, akkor leszedjük róla az epret. Én is csak akkor fogadok munkást, amikor magunk nem bírjuk.
Válasz kezdő eper 1 #16414. hozzászólásáraNekünk nincs bakhát, csak fóliatakarásos. De szerintem ha ebben kifagy, a bakhátban is megtenné. Ha nagy gond lenne, ezt le hehetne takarni is. Vagy 3 éve van már vödörben, de még kifagyni nem fagyott. A hideg csak száraz időben lehet probléma.
Amit fog valaki kézben gondolom az is 3 tő 10 liter földben!? Én pár éve kisérleteztem használt kokuszrosttal,de csak annyi volt hogy a szabadföldi tápozással mennyire összeegyeztethető.A vödrös technika lett volna a következő projet,de kapacitás hiányában csak terv maradt.Egyébként klassz!
Válasz kurucsopeti #16410. hozzászólásáraSzia! Ha egy hidegebb tél van, gondolok itt egy heti-15-20 fokos éjszakai hidegre, ami mostanság nem jellemző. Nem fagy ki könnyebben?
Üdv!
"Sima" sima föld gazmaggal tele, így tőzeg, föld és trágya keverékben van. Ez már a palántoknál is bevált. A vödör 12 l-es, kb 10 l-ig van feltöltve és ebbe megy 3 tő. Ha az összes talajmunkát, fóliahúzást, ültetést és az azt követő munkát nézem, akkor kezdésre nincs annyi munka vele. Próbára kb 1100 vödröm van. Ahol most egy tő van, oda egy vödröt tudnék telepíteni. Nagy befektetés, de kis szerencsével megtérülhet. Az már többőtöknek megfogalmazódott, hogy nem lehet korlátlanul bővíteni, de ha már van rá piac, akkor érdemes megoldást találni, hogy "hobbyból" hogyan lehet a mennyiséget többletmunka nélkül megtermelni.
Válasz kurucsopeti #16410. hozzászólásáraÉrdekes!
Sima talajba ültetsz vagy valami keverék?
Kb hány kg földhöz megy 1 tő? Mennyi tőszám amit így művelsz?Nem jár túl sok plusz munkával? Nem szeretném kipróbálni, csak tényleg kiváncsi vagyok.
Üdv!
Szívesen veszek ötletet, ki hogyan csinálná, mit lehet ésszerűen javítani. Mivel nem hivatásszerűen termeljük az epret, ezért fontos, hogy a költségeket alacsonyan tartsuk.
Jelenleg számomra ideális helyen eprezünk (közel a lakóhelyemhez, van áram, "víz" és szilárd út mellett). Ezen nem is szeretnék változtatni. Bővíteni itt nem tudom a helyet. Viszont a vödörrel a tőszámot jelentősen növelhetem. Itt kb 15 tő/m2 mennyiség van.
További előnyei:
- nincs talajuntság/pihentethető a talaj/nincs vetésforgó
- nincs vakond
- nincs gaz
- gazdaságosabb a növényvédelem
- újra használható vödör, föld egy része
- mobilizálható (fóliába betehetem ha korábbit akarok)
- támrendszerrel megemelhető
- gazdaságos öntözés (vödrönként csepegtető tüskével)
- egy m2-en több lehet a bevétel
- akár szezon előtt egy hónappal értékesíthető
A szezon végén ültetett leggyengébb tövekből meglepően szép gyümölcs termett.
Idén anyák napjára virág helyett vittünk ilyen vödrös epret (mindenki örült neki).
Válasz máris szomszéd #16408. hozzászólásáraJa, azt én is szoktam látni.. Elég régóta nyomja így, gondolom nem lehet akkor annyira szar a technológia. Bár én biztos nem csinálnám így..
Válasz hasutas1 #16406. hozzászólásáraVándorfolia ment 1600nm-re, így már legalább az esőtől minden védve van, a tőszám nem lett növelve egyenlőre. Nálunk is volt kaccs rendesen. A július 20.ai frigo nagyon erős és a tápkockás is. Van augusztus végi kockás és saját szálas, azok picit gyengébbek, de összességében azokkal is elégedett vagyok. Ez az első olyan év, hogy minden munkálat időben lement.
Válasz lacka4600 #16405. hozzászólásáraHelló.
Már jó ideje nem tápozok, szerintem erős az állomány, a tavalyinál biztosan. Igaz még mindig tolja a kacsokat, de már nem érdekel, egyszerűen nem vagyok hajlandó többet költeni rá. Majd levelezéskor lekapkodjuk. A héten a ködös idő miatt belassult, remélem a jövőhéten meg is áll. Utána meg jöjjön aminek jönnie kell .
Hány sátrat csináltatok?
Válasz kurucsopeti #16404. hozzászólásáraIlyet se láttam még. Ez miért jó, vagy mi az értelme(vödrös) ? Eredeti szaporító anyagot nem lehet viszonteladni, sem szaporítani elvileg.
Nálunk fasza az állomány, sátrak is kész vannak, lement az utolsó tápozás/növényvédelem, most 3 hónap csucsulás van.
Eper termesztővödörben:
Minden évben próbálok tanulni a hibáinkból és próbálkozok valami új dologgal is (tőszám növelése, fajtabővítés, technológiai váltás). Ebben az évben (a korábbi kis méretű próbára alapozva) próbálkozunk termesztővödrös eperrel. A jelentős plusz költség mellett sok előnye is van a dolognak. A neten lehet találkozni a kókuszrostos vagy emelt támrendszeres termesztéssel, de ezeket a nulláról nagy költséggel lehet beindítani, és ellentétben a vödrössel nem lehet egyesével értékesíteni vagy mobilizálni.
Jó palántából az idén biztosan mindenkinek erős az állománya, én sem panaszkodom.
Ha esetleg van valakinek tapasztalata üzemben dolgozó állománnyal, szívesen vennék tanácsokat, tapasztalatokat (fajták alkalmassága, termőképessége,esetleges másodév, növényvédelem, értékesítési tapasztalatok).
Még egy kérdés ezzel kapcsolatban: ha megveszem a hivatalos szaporítóanyagot és vödörben felnevelem, azt eladhatom a piacon (mert a termést eladhatom, a növényt nem szaporíthatom az ok)? Jó pihenést, aki befejezte az idei munkát!
Válasz hasutas1 #16402. hozzászólásáraSemmit az ég vilàgon,az olaszok is elég lekezelő vàlaszt adtak,épp úgy ahogy Dorina is tette az utólsó pàr beszélgetésnél.
Itt is dolgoztam a Lisztharmattal,de nyílvàn nàllam inkàbb a kàrmentésről szólt a téma.Cleryvel pótoltam a Jolyt is csak legyen benne valami.A tàpkockàs majdnem utolérte a frigót.
Üdv kollegàk!
Részemről a szamóca elcsicsilt jövőre,ettől hatàrozottabban nem làtszott a rügydiferencia màr évek óta.Rettenetes sok munkàval és költséggel majdnem elfogadható àllapotba hoztam a hitvàny Mazzonis frigót.(Remélem ezt a Dorina is olvassa)
Hasutast kérdezném hogy mit làt a modelleken,mert én nem sok minden érdekeset vélek felfedezni.
Màsfél méteres légpacsi mindenkinek!
19345 hozzászólás
Boldog karikàt mindenkinek!
Minden fórumozónak BOLDOG KARÁCSONYT.
Válasz lacka4600 #16445. hozzászólásáraKöszönöm szépen
Nálam ez nem járható út.
Külterületen van egy forgalmas út mellett. Ezért nem túl sok jövőt jósolnék a cicusoknak.
Válasz máris szomszéd #16444. hozzászólásáraKöszönöm szépen
Nálunk 5 macska van. Néha kellemetlen szagolgatni mikor jelölgetnek, de pl nálunk a földön hagyott fólián sem volt eddig sose egy rágás sem.
Válasz zelnikpeti #16439. hozzászólásáraNem riasztani kell hanem ki nyírni.
Használj ilyet,a csali részre ragaszd meleg ragasztóval a csalit. Így ha nem ázik évekig fogdossa az egeret.
Ha leraksz tízet pár nap alatt kifogynak.
Válasz L. M. #16440. hozzászólásáraKöszönöm szépen
Válasz A.I. #16441. hozzászólásáraKöszönöm szépen
Válasz zelnikpeti #16439. hozzászólásáraSzia
, bár el nem tüntek, úgyhogy szerintem nem sokat ér!
Ultrahangos rágcsálóriasztóra gondolsz?
Ha igen, akkor nekünk van egy kb 20 éves darab, még a tehenek él használtuk a terményesben, mi főleg patkány miatt!
Egyszer a tápkábelt is elvágták, lehet tényleg zavarta őket
Most a műhelyben villog, egerek ellen lenne, de a milyeink így őszre biztos megsüketülnek, mert nem sokat tesznek rá!
Ahogy kolléga mondta ragadozót rá!
Gondolom, mivel epertermelés témában vagyunk, ott okoznak valami bosszúságot!
Macska, bagoly ezek segítenek!
A kombájnra nálunk is ezek vigyáznak, mondjuk a bagoly fradistát csinál a jd-ből,(mind lefossa) de azóta, mióta nincs kutya, járnak macskák nincs összepocsékolva a gép vezetékelése, fülkéje!
Az elektromos kütyü meg kb=0!
Válasz zelnikpeti #16439. hozzászólásáraNálunk szerencsére tollas verzió van(bagoly)és kimondottan hatékony
.
Üdv mindenkinek
Használ valaki elektromos egér riasztót?
Mi a véleménye róla?
Rengeteg van
Köszönöm szépen
Válasz hasutas1 #16437. hozzászólásáraKöszi a videót!oldal foliàm volt 1 m ig,ez egyébként szàmított,az ajtók nàllam nem szigeteltek rendessen,így fagyban arra is került(inkàbb feltaknyolt) folia.De ezt is idén megoldom még.Van hogy ugye a fàtylon kívül a foliàban hidegebb van mint kint,akkor az a ,, jótékony 2-3 kmh óràs szelecske màr annyira nem jó.Szakirodalom csak annyit ír kb 5 mondatban hogy a két folia között fagyvédelmi öntözést is lehet alkalmazni, ellenben pozitív hatàsa nem egyértelmű bizonyos hőtartomànyba.Gondolom itt az extrém fagyra nincs adat.Megvàltozhat a hőközlés iràny vagy fingom sincs...
Ez a tipikus esete amikor a paraszt héderelhetne,de inkàbb szivatja magàt!
Válasz L. M. #16436. hozzászólásáraEzt úgy tudom elképzelni, hogy a fátylat nem lehet kiváltani. Ez csak egy megerősítés lenne. Szerintem a fátyollal, külsó-belső fóliával akár -11 fokig is jó.
Viszont azt nem tudom mondani, hogy márciusban ebből ne lenne gebasz, mert volt olyan március 1-2, mikor itt nyaldolsta a -20-at
Talán 1-2 nap "forralt bor".
Válasz hasutas1 #16434. hozzászólásáranekem sincs duplafólia(és nem is lesz). szerintem csak fűtött körülmények közt éri meg.
Kiegészítő megoldásnak jó lehet a belső fólia , de esélytelen, hogy kiváltsa a fátyat/alagútfóliát. A fóliarétegek közti légmentes zárhatóságban is Viktornak kell igazat adnom, ugyanis amikor te a 2-3 km/h-s szél áldásos hatásáról beszélsz akkor a talaj menti fagy "felkeverésére" gondolsz a két fóliaréteg közt viszont egy szigetelő réteg a levegő.
Válasz L. M. #16433. hozzászólásáraOké, rendben
. Tévedtem, nekem még nem volt.
Válasz hasutas1 #16430. hozzászólásáraViktornak igaza van. Pontosan ezért kérdeztem vissza. A belső fóliázás csak rövid ideig tartó fagynál ér valamit. A Fólia légtere túl nagy, hogy melegen tartható legyen. A fátyol és az alagút fólia azért verhetetlen a fagy elleni védekezésben, mert a talaj kisugárzását éppen a lomb (és a virágok) magasságában ejted csapdába, míg belső fóliázás esetén a belső fólia tetején van melegebb. A fólia légterének hőpuffere töredéke a talaj hőpufferének.
Válasz hasutas1 #16430. hozzászólására
Ezt a videót ha megkeresnéd nekem azt megköszönném,egy próbát megér azt gondolom.Sajnos itt fagyzug van,előbb semmi féleképp nem akarom indítani,mint egyébként.Két réteget használtam idén,tavaly eggyet,de napi 2-3 óra takargatással járt,poszméhek ezalatt is kívállóan dolgoznának szerintem.
Válasz hasutas1 #16430. hozzászólására
Ezt a videót ha megkeresnéd nekem azt megköszönném,egy próbát megér azt gondolom.Sajnos itt fagyzug van,előbb semmi féleképp nem akarom indítani,mint egyébként.Két réteget használtam idén,tavaly eggyet,de napi 2-3 óra takargatással járt,poszméhek ezalatt is kívállóan dolgoznának szerintem.
Válasz Viktor 12045 #16429. hozzászólásáraHát nem tudom. Idén a -6 fokos reggeli fagyban egy fátyol alatt a fóliában teljes pompájában a virágok, csak az ajtók mellett csípte meg. Viszont ugyanez volt a helyzet a takaratlan fóliákban, nagyjából 10-20%-os virágzásban.
Azt gondolom, hogyha leengedem a belső fóliát az ajtóknál is (nekem nem volt), akkor semmivel sem lett volna rosszabb a helyzet, mint a fátyol alatt. És hozzáteszem ehhez ha nem párosul szél nem megy alá a hideg jobban belső fólia alá, mint egy fátyol alá.
Láttam videókat, hogy milyen egyszerű felrakni, ugyanolyan egyszerű a szellőztetése is.
Válasz hasutas1 #16427. hozzászólásáraAz más amikor a szél fúj. Amit írtam úgy kell gondolni rá mint a műanyag ablak. Ott is a beszorított légréteg szigetel. A semmitől biztos többet ér, de az ajtóknál, széleknél baj lehet. Én nem merném fátyol nélkül kint hagyni.
A másik ami nagyobb baj az a meleg. Ha süt a nap ezek alatt nagyon hamar és magasra szökik a hőmérséklet.
Én maradnék a fátyolnál, dupla fátyolnál.
Válasz hasutas1 #16427. hozzászólásáraNagyjából egy 2-3 km/h szösszenet, akár 3-4 fokos hőmérséklet emelkedést idézhet elő, és akár konzerválhatja a hőmérsékletet.
Amire Jácint akarja használni tökéletesen elég
Válasz Viktor 12045 #16426. hozzászólásáraHa a levegő áramlik, kisebb az esélye fagynak.
Válasz jacint.baranyi #16425. hozzászólásáraA belső fólia akkor lenne jó fagy ellen ha a külső belső fólia közötti részt teljesen le tudod zárni, hogy a levegő ne áramoljon közte, ha ezt nem tudod megoldani nem sok hálistent ér.
Válasz L. M. #16423. hozzászólásáraFátylat akarom kiváltani virágzás idején,a poszméhek szempotjábóljobb lenne,meg nem törne sem a virág sem a levél.
Válasz jacint.baranyi #16422. hozzászólásáraÜdv
Ez a téma engem is érdekel.
Kíváncsi vagyok kinek mi a tapasztalata.
Válasz jacint.baranyi #16422. hozzászólásáraÚgy érted technikailag dupla fóliát csinálsz vagy fátyol helyett akarod lomb magasságban?
Üdv!Van valaki itt aki belsőfoliázza virágzáskori fagyokkor fátyol helyett?Tapasztalat?
Válasz hasutas1 #16420. hozzászólásáraÜdv!
A vödör rendes 12l-es fül nélküli "termesztővödör" kb. 10l-ig feltöltve.
Mekkora termést? Jövő tavasszal megmondom, mert idén szép palánták kerültek bele, míg tavaly csak a maradék apró. De én akkor lennék nyugodt, ha a benne lévő Clery 1,5 kg/vödör epret termne jó minőségben. De a tápanyagozás az mindenki egyéni tudása/ízlése szerint megy úgyis. Majd úgyis beszámolok mire megyek.
A föld meddig használható: kb. az új föld 1/3 részét biztosan kiadja, de hogy másodévesnek meghagyjam a növényeket, az kicsit necces, elhasználódik a hely, tápanyag, növény addigra.
Válasz kurucsopeti #16419. hozzászólásáraÉrtem, köszönöm.
Mekkora a vödör mérete? És véleményed szerint mekkora termést adhat egy vödör/3db palánta? KB.
Tapasztalatod szerint a kevert föld hány évig használható?
De ha tényleg csak a számok érdekelnek valakit:
- új vödör kb 150,-/db
- tőzeg,föld,trágya keverék első alkalommal kb. 10.000/35 vödör (nagy része bekeverve újra használható)
- palánta kinek mennyi
- öntözőrendszer: legfeljebb évekre bontva mondható, mert újra és újra felhasználható
Válasz hasutas1 #16417. hozzászólásáraÜdv!
Már azt sikernek könyvelem, hogy nem kiáltottak eretneknek, és többeket lehet tényleg érdekel is.
Nem is az a lényeg, hogy mennyibe kerül, hanem az adott területegységen több profit termelhető, mint hagyományosan. Ha nekem valaki azt mondaná, hogy szántóföldön kapok 1.000,- Ft-ot m2-enként, nekem tulajdonképpen mindegy mi kerülne bele. (1 ha = 10.000.000,-)
Ha hagyományosan 1 tő eperről 400,- ft bevételt tervezek (sok olyan költség terheli, ami a vödröst nem), akkor vödörrel kb 300,- ft/tő haszonra számítok. Mivel hagyományosan kb 5 tő/m2 eprünk van, vödörben pedig 15 tő/m2, így könnyen kiszámolható, hogy a nagyobb befektetés nagyobb bevételt termel (2.000/4.500 Ft/m2)ugyanakkora területen (ráadásul kevesebb kézimunkával, az ma egyre drágább). Olvasva többen nem növeltétek a tőszámot vagy a terület nagyságát (több befektetés, több költség, több munkaerő). Ez olyan kettős hasznosítású terv: ha lesz vevő rá, akkor eladom vödörrel együtt szezon előtt!, ha nem megy el, akkor leszedjük róla az epret. Én is csak akkor fogadok munkást, amikor magunk nem bírjuk.
Válasz kurucsopeti #16416. hozzászólásáraMik a költségei ennek az egésznek?
Válasz kezdő eper 1 #16414. hozzászólásáraNekünk nincs bakhát, csak fóliatakarásos. De szerintem ha ebben kifagy, a bakhátban is megtenné. Ha nagy gond lenne, ezt le hehetne takarni is. Vagy 3 éve van már vödörben, de még kifagyni nem fagyott. A hideg csak száraz időben lehet probléma.
Amit fog valaki kézben gondolom az is 3 tő 10 liter földben!? Én pár éve kisérleteztem használt kokuszrosttal,de csak annyi volt hogy a szabadföldi tápozással mennyire összeegyeztethető.A vödrös technika lett volna a következő projet,de kapacitás hiányában csak terv maradt.Egyébként klassz!
Válasz kurucsopeti #16410. hozzászólásáraSzia! Ha egy hidegebb tél van, gondolok itt egy heti-15-20 fokos éjszakai hidegre, ami mostanság nem jellemző. Nem fagy ki könnyebben?
Üdv!
"Sima" sima föld gazmaggal tele, így tőzeg, föld és trágya keverékben van. Ez már a palántoknál is bevált. A vödör 12 l-es, kb 10 l-ig van feltöltve és ebbe megy 3 tő. Ha az összes talajmunkát, fóliahúzást, ültetést és az azt követő munkát nézem, akkor kezdésre nincs annyi munka vele. Próbára kb 1100 vödröm van. Ahol most egy tő van, oda egy vödröt tudnék telepíteni. Nagy befektetés, de kis szerencsével megtérülhet. Az már többőtöknek megfogalmazódott, hogy nem lehet korlátlanul bővíteni, de ha már van rá piac, akkor érdemes megoldást találni, hogy "hobbyból" hogyan lehet a mennyiséget többletmunka nélkül megtermelni.
Válasz kurucsopeti #16410. hozzászólásáraÉrdekes!
Sima talajba ültetsz vagy valami keverék?
Kb hány kg földhöz megy 1 tő? Mennyi tőszám amit így művelsz?Nem jár túl sok plusz munkával? Nem szeretném kipróbálni, csak tényleg kiváncsi vagyok.
Elfelejtettem (anyák napi):
A gyerekek díszítették (volt olyan szép, mint egy cserepes virág).
Üdv!
Itt kb 15 tő/m2 mennyiség van.
Szívesen veszek ötletet, ki hogyan csinálná, mit lehet ésszerűen javítani. Mivel nem hivatásszerűen termeljük az epret, ezért fontos, hogy a költségeket alacsonyan tartsuk.
Jelenleg számomra ideális helyen eprezünk (közel a lakóhelyemhez, van áram, "víz" és szilárd út mellett). Ezen nem is szeretnék változtatni. Bővíteni itt nem tudom a helyet. Viszont a vödörrel a tőszámot jelentősen növelhetem.
További előnyei:
- nincs talajuntság/pihentethető a talaj/nincs vetésforgó
- nincs vakond
- nincs gaz
- gazdaságosabb a növényvédelem
- újra használható vödör, föld egy része
- mobilizálható (fóliába betehetem ha korábbit akarok)
- támrendszerrel megemelhető
- gazdaságos öntözés (vödrönként csepegtető tüskével)
- egy m2-en több lehet a bevétel
- akár szezon előtt egy hónappal értékesíthető
A szezon végén ültetett leggyengébb tövekből meglepően szép gyümölcs termett.
Idén anyák napjára virág helyett vittünk ilyen vödrös epret (mindenki örült neki).
Válasz máris szomszéd #16408. hozzászólásáraJa, azt én is szoktam látni.. Elég régóta nyomja így, gondolom nem lehet akkor annyira szar a technológia. Bár én biztos nem csinálnám így..
Válasz kurucsopeti #16404. hozzászólásáraBordányban valaki így termeli régóta,van neki jópár fólia. Nem tudom ki csak pont az út mellet van és ott járok el.
Válasz hasutas1 #16406. hozzászólásáraVándorfolia ment 1600nm-re, így már legalább az esőtől minden védve van, a tőszám nem lett növelve egyenlőre. Nálunk is volt kaccs rendesen. A július 20.ai frigo nagyon erős és a tápkockás is. Van augusztus végi kockás és saját szálas, azok picit gyengébbek, de összességében azokkal is elégedett vagyok. Ez az első olyan év, hogy minden munkálat időben lement.
Válasz lacka4600 #16405. hozzászólásáraHelló.
.
Már jó ideje nem tápozok, szerintem erős az állomány, a tavalyinál biztosan. Igaz még mindig tolja a kacsokat, de már nem érdekel, egyszerűen nem vagyok hajlandó többet költeni rá. Majd levelezéskor lekapkodjuk. A héten a ködös idő miatt belassult, remélem a jövőhéten meg is áll. Utána meg jöjjön aminek jönnie kell
Hány sátrat csináltatok?
Válasz kurucsopeti #16404. hozzászólásáraIlyet se láttam még.
Ez miért jó, vagy mi az értelme(vödrös) ? Eredeti szaporító anyagot nem lehet viszonteladni, sem szaporítani elvileg.
Nálunk fasza az állomány, sátrak is kész vannak, lement az utolsó tápozás/növényvédelem, most 3 hónap csucsulás van.
Eper termesztővödörben:
Minden évben próbálok tanulni a hibáinkból és próbálkozok valami új dologgal is (tőszám növelése, fajtabővítés, technológiai váltás). Ebben az évben (a korábbi kis méretű próbára alapozva) próbálkozunk termesztővödrös eperrel. A jelentős plusz költség mellett sok előnye is van a dolognak. A neten lehet találkozni a kókuszrostos vagy emelt támrendszeres termesztéssel, de ezeket a nulláról nagy költséggel lehet beindítani, és ellentétben a vödrössel nem lehet egyesével értékesíteni vagy mobilizálni.
Jó palántából az idén biztosan mindenkinek erős az állománya, én sem panaszkodom.
Ha esetleg van valakinek tapasztalata üzemben dolgozó állománnyal, szívesen vennék tanácsokat, tapasztalatokat (fajták alkalmassága, termőképessége,esetleges másodév, növényvédelem, értékesítési tapasztalatok).
Még egy kérdés ezzel kapcsolatban: ha megveszem a hivatalos szaporítóanyagot és vödörben felnevelem, azt eladhatom a piacon (mert a termést eladhatom, a növényt nem szaporíthatom az ok)? Jó pihenést, aki befejezte az idei munkát!
Válasz hasutas1 #16402. hozzászólásáraSemmit az ég vilàgon,az olaszok is elég lekezelő vàlaszt adtak,épp úgy ahogy Dorina is tette az utólsó pàr beszélgetésnél.
Itt is dolgoztam a Lisztharmattal,de nyílvàn nàllam inkàbb a kàrmentésről szólt a téma.Cleryvel pótoltam a Jolyt is csak legyen benne valami.A tàpkockàs majdnem utolérte a frigót.
Válasz jacint.baranyi #16401. hozzászólásáraEddig jól alakul minden (mármint időjárás terén), igaz a fagyok hiányoznak, de a jövőhét vége felé azok is megérkezhetnek, talán.
Kaptál vissza pénzt tőlük? Akiket ismerek, és megreklamálták, azok kaptak.
Ideje volt már ennek az időjárásnak, küzdelmes volt, a lisztharmat ellen, sokan szenvednek vele most is.
Üdv kollegàk!
Részemről a szamóca elcsicsilt jövőre,ettől hatàrozottabban nem làtszott a rügydiferencia màr évek óta.Rettenetes sok munkàval és költséggel majdnem elfogadható àllapotba hoztam a hitvàny Mazzonis frigót.(Remélem ezt a Dorina is olvassa)
Hasutast kérdezném hogy mit làt a modelleken,mert én nem sok minden érdekeset vélek felfedezni.
Màsfél méteres légpacsi mindenkinek!
Egy kis olvasni való
