Válasz határjáró #5132. hozzászólásáraNálunk van olyan lazított tábla, ami van olyan szép, mint a szántott, de van olyan lazított is, ami kicsit heterogén (itt sok a szalma a felszínen).
Akiknél szárazság van, azoknál hogy szerepel a kukorica nem szántottban az szantothoz képest?
Nálunk van ahol fel volt szantva ott már térdig ér a kukorcia. Ahol nem ott van olyan hely ahol bokáig és már elég jól megjelentek a hasadasok a másikhoz képest. Tavasszal sokkal jobb nedvesség volt a forgatás nelkuliben, de mostmár változott.
Válasz Mln #5128. hozzászólásárakukorica után valóban nem igazán kellene lazítani, tényleg több a kár mint a hasznod, feltéve ha szárazság van, mert akkor mehet a móka.
Válasz Mln #5128. hozzászólásáramilyen talajon? mennyire kötött, mekkora asztallapnyi rögök jönnek elő, milyen lazító?
te tudod, hogy aprítani kell-e a talajon, vagy csak kicsit egyengetni, lezárni?
egyébként ősszel kukorica vágáskor legtöbbször nedves már a talaj, akkor lazítani semmi értelme, több kárt csinálsz, mint hasznot. értem én, hogy nem szntasz, mer eketalp, nagy kérdés, hogy ezzel nem ugyan ezt csinálod-e, csak mondjuk 10 cm-vel lejjebb...
én nem tudom, én nem mernék nedves agyag talajt 40 cm mélyen elkenni...
Válasz envagyok2 #5126. hozzászólásáraTárcsa után lazítanám a kukorica tarlót, amibe napraforgó megy. Tavaly a lazító után adtunk neki még egy tárcsát, hogy lezárjuk. Ezt szeretném kiváltani. Működhet a dolog?
Válasz Mln #5119. hozzászólására
Tegnap jött.merem ajánlani.
Sokan nemtudják mit kérjenek a termékeikért.
Meg ennyi idő meg annyi idő mulva lesz kész.meg hetente megy fel a vasára.....
1hét alatt kihozták,olyat csinálnak amilyet akarok....
Sziasztok,
Lazítóra szeretnék ékgyűrűs hengert gyártatni. Békés megye és vonzáskörzetében.
Tudtok elérhetőséget adni , olyan személyhez aki ezzel foglalkozik?
Ősszel mi már elkértük és húztuk tárcsázott csemege, silózott kuki és zúzatlan napraforgó táblán búza alá. Azokkal boldogult. Sima kukival már nem. Ha végül elkérjük akkor rakok majd fel képet.
Azon nincs símító lap szerintem, csak elől 1 henger, 2 sor kapa majd 2 henger.
Válasz Nem felejt #5113. hozzászólásáraEttől félek én is. Simító nélkül meg lehetetlen vele rögösebb földön 5-8 centi mélységben munkálni, kiemelné az első rögtörő a kapákat, nagyobb hantnál.
Válasz mtz1221 #5112. hozzászólásáraHa nagyon szármaradványos a simító lapokat fel,mert összeszedi, Itt most divatja lett. Viszont nedves anyagban csinál otromba melót, ha nagyon oda van neki engedve. Csak két sor és a "nagy szívkapák ".
Válasz Géza15 #5107. hozzászólására2 soros merev kapás a lemken kompaktorja ??? Ha az lesz elkérve kérlek ossz meg minden tapasztalatot róla, én is szemezgetek már egy ideje egy használt opallal, csak félek tőle.
Válasz Nem felejt #5108. hozzászólásáraTök érdekes, hogy kukorica tarlót is lazítottunk és azzal semmilyen baj sem volt, majdnem olyan jó omlós talaj lett, mintha szántottuk volna. Nagyobb összeget mertem volna feltenni rá, hogy ez fordítva lesz :D
Válasz Nem felejt #5108. hozzászólásáraVagy sáv műveltek,találtok egy vállalkozót ki megcsinálja. A szolgáltatás díja megy a költség oldalra. A gépeitek nincsenek kínozva,télen csináltok egy frankó sáv frissítőt. Majd tavasszal vetés+műtrágya egy menetben.
Válasz Géza15 #5107. hozzászólásáraOlaszos és frakomb. Ősszel a kukorica tarlót nem árt átzúzni még szárazon(Már ha az adapter nem dolgozik szépen-nem zúz a gép hátulja sem),így gyakorlatilag könnyebben lebomlik a szármaradvány. A kiszórt folyékony alapban a nitrogén és egyéb segédanyagok a lebontást megoldják. Gruberrel-Rövid tárcsával bekeverni...majd az év vége felé az utolsó pillanatba meglazítani. Tavasszal már nagyon birizgálni nem kel. Vetés előtt a frakomb is megoldotta felemelt simítókkal,egyengető lapokkal a melót. És ment bele a szója. Ha nem termelsz kukoricát,még egyszerűbb.
Válasz Nem felejt #5103. hozzászólásáraKöszi az infót! Lezárást mivel csináltad? És milyen kompaktorod van? Azon gondolkodunk, hogy van még búzatarló, amibe csemege fog menni és kérjem meg a szomszédot, hogy az agressivval húzza meg, vagy kérjem el a lemken kompaktorját és meghúzom magamnak. Csak nem tudjuk, hogy a kompaktor mit mutatna. A mi kis koordinátorunkat el kell felejteni, mert összehúzza a szalmát és kiemeli a munkagépet.
Válasz mtz1221 #5104. hozzászólásáraAz teljes csőd volt.
Ha jól emlékszem, 10-15 cm-es, viszonylag sekélyebb művelést akartam csinálni. Nem volt sáros, de azért kissé nedves volt. Ez a viszonylag kevés, enyhén ragadós föld a kukoricaszárral keveredve szépen be tudott ragadni az ékgyűrűk közé, ami így hol csak fékezett, hol teljesen be is állt, lehetett pucolni. Ráadásul sunyiban pont ekkor kapitulált a chiptuning a trakorban, úgyhogy a szoruló hengert időnként még kisebb ménessel is kellett rángatnom, amit ott még fel sem ismertem, csak később esett le a tantusz.
Siralmas munka volt, jókora idő és üzemanyag ráfordítással, úgyhogy abba is hagytam, és később felszántottam.
Tanulópénz...
JD Disc Ripper ősszel, most egy "ócska" Väder Ferox 3 hete Crossbord elől lent, ünnep után Ferox no Crossbord viszont hátul Tiller on. Szerintem első próbálkozásra nem lesz rossz forgatás nélkül!
Válasz Géza15 #5101. hozzászólásáraPróbáld a lazítást kitolni az év vége felé. Ne legyen csont száraz...de ne legyen nyakig vizes sem. Ha megtalálod a megfelelő egyensúlyt jó lesz. Évek óta már nem lazítok nyáron,semmi értelme..idő-gép és pénzpocsékolás.(Irány a söröző) Október vége november eleje nem ritka hogy a leg ideálisabbak a viszonyok, októberi vetések után indul a lazító. Teljesen jó és halad a gép is könnyebben megy. Alkalmazkodni kell a tél mentes viszonyokhoz. Nyári aratástól októberig sekély művelés kb havonta,(aug-szept) október "végén" a lazító, szépen ritkul a gyom is. Glifót már nem használok. Most a tavasziak elé kapott az ilyen talaj egy februári lezárást. Héten a magágyat a kompaktor mögött szinte alig volt por. Még a szomszéd nagy vasa után 150-200 méteres porfelhő volt. Gazdabotot leszúrva ragad rá a nedves föld végig.
Válasz tarkamacska #5074. hozzászólásáraA szomszéd megkombinátorozta a búzatarlót agressivval és 8-10 cm mélyen átdolgozta szépen. Bár az a gép is húzta össze a szalmát rendesen...
Válasz Sz_Pisti #5099. hozzászólásáraMint első éves próbálkozó, nálunk teljesen fordítva van. A lazított búzatarlók kő kemények, a lazított kukorica tarló pedig omlós.
De nálunk a kombinátor a bűnös, mivel a szalmát összeszedte és kiemelte a gépet, ezért csak sekélyen dolgozott... Kukitarlón nem volt ilyen.
Válasz Sz_Pisti #5099. hozzászólásáraÉn ezt eddig nem vettem észre. De hogy tavaszig is így maradna , azt meg végképp kizárnám.
Ezt a különbséget a grubberes művelés okozza. Talán jobban lehúzódik a nedvesség, mint a szántottban (ezt mások is írták már), de nem ástam ki ilyen mély talajszelvényt. (Sem)
Válasz Sz_Pisti #5097. hozzászólására80 mm, egyenes, Horsch kapák. (Tolmet Kret grubber)
Tél végén fogas+simító (ez nem biztos, hogy kell, de egyelőre az elgondolás az, hogy azért a rögösen hagyott csak jobban ki tud száradni), vetés előtt ásóborona.
Még tanulom a dolgot, sok a kérdőjel. Pl. a tavalyi összehasonlító kísérleteim lehet, hogy mehetnek a kukába, mert nagyon extrém év volt: áprilisban jött egy nagyon hideg, sok csapadékot hozó két-három hét, utána meg az elmúlt harminc év legdurvább aszálya júliusig.
Ami most "gyanús", az az, hogy kukorica másodvetés elé valószínűleg szántani kell, mert ott durván szrabb volt a grubberesben a kezdeti fejlődés. A talaj vetéskor keményebb, szárazabb, és kicsivel hűvösebb is mint a szántottban.
Idén már eddig is más évjárat körvonalazódik. Több kísérlet is van, meglátjuk, mit fognak mutatni.
Válasz Sz_Pisti #5095. hozzászólásáraTavaly valahol 22-24cm körül volt, idén 30-33 körül.
Lazítani búza után, szárazban szoktam. Nem szeretem a nedves földet "kenni".
Válasz envagyok2 #5092. hozzászólásáraÚgy tűnik, nem egyről beszélünk. Én a Horsch spirálrugós biztosítású kapájáról írtam, úgy értettem, arról szólt az a lenti kommented.
Ezért nem értettük egymást.
Válasz Bárány #5091. hozzászólásáranem tudom milyen csapról meg forgáspontról beszélsz, a hcnál se csap, se forgáspont nincs, a rugós kapaszár egyik vége csavarozva van a gerendához, aztán pár karikát levág, és átmegy fölötte, és lemegy a kapához. azt mondom, hogy az a pár karika rugózás annyit enged, hogy a kapa hátrafelé és felfelé mozdul el, így old ki. nem fix a kapa szára, hoy forgápont legyen, és akorül forog körbe negyed kört, hanem hajlékony, deformálódik a kapa szára. maga a hprsch is így hirdetri, nézd meg a honlapjukon, mit írnak róla. jah és van egy szerelő vas hozzá, amivel ki lehet cserélni a kapa szárat, ha meghajlott. heee? ha célszerszám van, akkro cél is.
Válasz envagyok2 #5090. hozzászólásáraHorsch kapánál (amit említettél) ez egészen biztosan nem így működik. A rugó, amit látsz, és a példában 5cm-t mozdul felfelé, a forgáspont, azaz a csap mögött van, azzal egy magasságban, a kapa csúcsa meg a forgáspont alatt, függőlegesen. A kapa xsúcsa és a felfogatása (a rugó vége) kb. azonos távolságra vannak a forgásponttól. Ez a három pont nagyjából egy negyed körcikket határoz meg.
Nincs itt "szerintem", csak geometria. Rajzold le, úgy könnyebb megérteni!
Más kapaszárak geometriája lehet, hogy valamennyire más, de alapvetően hasonló a működés.
Válasz Bárány #5085. hozzászólásáraszerintem hátrafelé ÉS felfelé történő elmozdulást jelent. ez szerintem kb azt jelenti, hogy ugyan annyit megy hátrafelé, mint felfelé a kapa. ha 5 cm-t elmozdul, akkor a kívánt 8 cm-s magágyból 3 cm marad.
a HC-t konkrétan láttam nyári tarlóba, semmi, nulla, értékelhetetlen munkája volt, sem hossz, sem kereszt irányba. abszolút nulla. össze nem mérhető egy merev kapás vassal, ami viszont etalon a tárcsákhoz képest is. nyilván ez magágykészítéskor ennyire nem jelentkezhet, hiszen nem lehet tarló tömörségű az alapművelés, de akkor sem egyenletes. hogy ehhez aztán mit szólna hula, azt tudjuk...
szerintem.
Válasz tarkamacska #5087. hozzászólásáraTavaly csináltam ehhez hasonló összevetést: fele szántott, fele grubberelt tábla. (Idén is van, de még korai bármit mondani.)
Ugyanez látszott, mint amit írsz: a szántott porhanyósabb és nedvesebb volt vetéskor, majd gyorsabban kelt, szebben is fejlődött.
(Később hűvös, csapadékos április jött.) Aztán a durva nyári aszályban, júliusban behozta a grubberelt, és onnan már végig tök egyformák maradtak, a kombájn se mutatott különbséget.
Idén mások a viszonyok. Nálunk megjött az eső, így mindegyikben van nedvesség, egyelőre csak annyi eltérés látszik, hogy a grubberelt tömörebb, kicsit jobban is döcög a traktor rajta.
Válasz tarkamacska #5084. hozzászólásáraA tied le tudta vezetni a nedvességet az alsóbb rétegekbe. A liszt viszont azonnal zár és nem megy le a csapadék így vizesebbnek tünik a felső réteg, de ha 1m talajszelvény víztartalmat mérnétek lenne meglepetés.
7485 hozzászólás
Válasz határjáró #5132. hozzászólásáraNálunk van olyan lazított tábla, ami van olyan szép, mint a szántott, de van olyan lazított is, ami kicsit heterogén (itt sok a szalma a felszínen).
Válasz határjáró #5132. hozzászólásáraugyan az. egyik se jobb a másiknál.
Sziasztok
Akiknél szárazság van, azoknál hogy szerepel a kukorica nem szántottban az szantothoz képest?
Nálunk van ahol fel volt szantva ott már térdig ér a kukorcia. Ahol nem ott van olyan hely ahol bokáig és már elég jól megjelentek a hasadasok a másikhoz képest. Tavasszal sokkal jobb nedvesség volt a forgatás nelkuliben, de mostmár változott.
Válasz envagyok2 #5129. hozzászólására25-55 kötöttségű cserjoznom. Inkább egyengetésről szólna a dolog. Persze nem ész nélkül.
Válasz Mln #5128. hozzászólásárakukorica után valóban nem igazán kellene lazítani, tényleg több a kár mint a hasznod, feltéve ha szárazság van, mert akkor mehet a móka.
én is ékgyűrűt csináltatok a lazítóm után amúgy.
Válasz Mln #5128. hozzászólásáramilyen talajon? mennyire kötött, mekkora asztallapnyi rögök jönnek elő, milyen lazító?
te tudod, hogy aprítani kell-e a talajon, vagy csak kicsit egyengetni, lezárni?
egyébként ősszel kukorica vágáskor legtöbbször nedves már a talaj, akkor lazítani semmi értelme, több kárt csinálsz, mint hasznot. értem én, hogy nem szntasz, mer eketalp, nagy kérdés, hogy ezzel nem ugyan ezt csinálod-e, csak mondjuk 10 cm-vel lejjebb...
én nem tudom, én nem mernék nedves agyag talajt 40 cm mélyen elkenni...
Válasz envagyok2 #5126. hozzászólásáraTárcsa után lazítanám a kukorica tarlót, amibe napraforgó megy. Tavaly a lazító után adtunk neki még egy tárcsát, hogy lezárjuk. Ezt szeretném kiváltani. Működhet a dolog?
Válasz tarkamacska #5125. hozzászólására200körül
Válasz szanberg #5118. hozzászólásárade egyébként annak van értelme lazítóra ékgyűrűs hengert tenni?
Válasz fexco #5123. hozzászólásáraennek mennyi volt métere?
Válasz fexco #5122. hozzászólására150korul.
Válasz Mln #5119. hozzászólására
Tegnap jött.merem ajánlani.
Sokan nemtudják mit kérjenek a termékeikért.
Meg ennyi idő meg annyi idő mulva lesz kész.meg hetente megy fel a vasára.....
1hét alatt kihozták,olyat csinálnak amilyet akarok....
Válasz tarkamacska #5117. hozzászólásáraSacc/kb árat tucc mondani?
/méter
Válasz tarkamacska #5120. hozzászólásáraKöszönöm!
Válasz Mln #5119. hozzászólására0630/230-8313
Válasz tarkamacska #5117. hozzászólásáraElérhetőséget tudsz adni?
Válasz Mln #5116. hozzászólásáraTiszakécske Norbi.
norantech.hu
ettől közelebb nem tudom gyártanak e.
Válasz Mln #5116. hozzászólásárapersze, deli istván csanádpalota
Sziasztok,
Lazítóra szeretnék ékgyűrűs hengert gyártatni. Békés megye és vonzáskörzetében.
Tudtok elérhetőséget adni , olyan személyhez aki ezzel foglalkozik?
Válasz mtz1221 #5114
hozzászólására
Ősszel mi már elkértük és húztuk tárcsázott csemege, silózott kuki és zúzatlan napraforgó táblán búza alá. Azokkal boldogult. Sima kukival már nem. Ha végül elkérjük akkor rakok majd fel képet.
Azon nincs símító lap szerintem, csak elől 1 henger, 2 sor kapa majd 2 henger.
Válasz Nem felejt #5113. hozzászólásáraEttől félek én is. Simító nélkül meg lehetetlen vele rögösebb földön 5-8 centi mélységben munkálni, kiemelné az első rögtörő a kapákat, nagyobb hantnál.
Válasz mtz1221 #5112. hozzászólásáraHa nagyon szármaradványos a simító lapokat fel,mert összeszedi, Itt most divatja lett. Viszont nedves anyagban csinál otromba melót, ha nagyon oda van neki engedve. Csak két sor és a "nagy szívkapák ".
Válasz Géza15 #5107. hozzászólására2 soros merev kapás a lemken kompaktorja ??? Ha az lesz elkérve kérlek ossz meg minden tapasztalatot róla, én is szemezgetek már egy ideje egy használt opallal, csak félek tőle.
Válasz Géza15 #5110. hozzászólásáraAzért a kukorica gyökérzete is teszi a dolgát az év folyamán.
Válasz Nem felejt #5108. hozzászólásáraTök érdekes, hogy kukorica tarlót is lazítottunk és azzal semmilyen baj sem volt, majdnem olyan jó omlós talaj lett, mintha szántottuk volna. Nagyobb összeget mertem volna feltenni rá, hogy ez fordítva lesz :D
Válasz Nem felejt #5108. hozzászólásáraVagy sáv műveltek,találtok egy vállalkozót ki megcsinálja. A szolgáltatás díja megy a költség oldalra. A gépeitek nincsenek kínozva,télen csináltok egy frankó sáv frissítőt. Majd tavasszal vetés+műtrágya egy menetben.
Válasz Géza15 #5107. hozzászólásáraOlaszos és frakomb. Ősszel a kukorica tarlót nem árt átzúzni még szárazon(Már ha az adapter nem dolgozik szépen-nem zúz a gép hátulja sem),így gyakorlatilag könnyebben lebomlik a szármaradvány. A kiszórt folyékony alapban a nitrogén és egyéb segédanyagok a lebontást megoldják. Gruberrel-Rövid tárcsával bekeverni...majd az év vége felé az utolsó pillanatba meglazítani. Tavasszal már nagyon birizgálni nem kel. Vetés előtt a frakomb is megoldotta felemelt simítókkal,egyengető lapokkal a melót. És ment bele a szója. Ha nem termelsz kukoricát,még egyszerűbb.
Válasz Nem felejt #5103. hozzászólásáraKöszi az infót! Lezárást mivel csináltad? És milyen kompaktorod van? Azon gondolkodunk, hogy van még búzatarló, amibe csemege fog menni és kérjem meg a szomszédot, hogy az agressivval húzza meg, vagy kérjem el a lemken kompaktorját és meghúzom magamnak. Csak nem tudjuk, hogy a kompaktor mit mutatna. A mi kis koordinátorunkat el kell felejteni, mert összehúzza a szalmát és kiemeli a munkagépet.
Válasz mtz1221 #5104. hozzászólásáraAz teljes csőd volt.
Ha jól emlékszem, 10-15 cm-es, viszonylag sekélyebb művelést akartam csinálni. Nem volt sáros, de azért kissé nedves volt. Ez a viszonylag kevés, enyhén ragadós föld a kukoricaszárral keveredve szépen be tudott ragadni az ékgyűrűk közé, ami így hol csak fékezett, hol teljesen be is állt, lehetett pucolni. Ráadásul sunyiban pont ekkor kapitulált a chiptuning a trakorban, úgyhogy a szoruló hengert időnként még kisebb ménessel is kellett rángatnom, amit ott még fel sem ismertem, csak később esett le a tantusz.
Siralmas munka volt, jókora idő és üzemanyag ráfordítással, úgyhogy abba is hagytam, és később felszántottam.
Tanulópénz...
JD Disc Ripper ősszel, most egy "ócska" Väder Ferox 3 hete Crossbord elől lent, ünnep után Ferox no Crossbord viszont hátul Tiller on. Szerintem első próbálkozásra nem lesz rossz forgatás nélkül!
Válasz Bárány #5100. hozzászólásáraAmelyiket a szárnyakkal próbáltad, ott mi a helyzet ???
Válasz Géza15 #5101. hozzászólásáraPróbáld a lazítást kitolni az év vége felé. Ne legyen csont száraz...de ne legyen nyakig vizes sem. Ha megtalálod a megfelelő egyensúlyt jó lesz. Évek óta már nem lazítok nyáron,semmi értelme..idő-gép és pénzpocsékolás.(Irány a söröző) Október vége november eleje nem ritka hogy a leg ideálisabbak a viszonyok, októberi vetések után indul a lazító. Teljesen jó és halad a gép is könnyebben megy. Alkalmazkodni kell a tél mentes viszonyokhoz. Nyári aratástól októberig sekély művelés kb havonta,(aug-szept) október "végén" a lazító, szépen ritkul a gyom is. Glifót már nem használok. Most a tavasziak elé kapott az ilyen talaj egy februári lezárást. Héten a magágyat a kompaktor mögött szinte alig volt por. Még a szomszéd nagy vasa után 150-200 méteres porfelhő volt. Gazdabotot leszúrva ragad rá a nedves föld végig.
Válasz tarkamacska #5074. hozzászólásáraA szomszéd megkombinátorozta a búzatarlót agressivval és 8-10 cm mélyen átdolgozta szépen. Bár az a gép is húzta össze a szalmát rendesen...
Válasz Sz_Pisti #5099. hozzászólásáraMint első éves próbálkozó, nálunk teljesen fordítva van. A lazított búzatarlók kő kemények, a lazított kukorica tarló pedig omlós.
De nálunk a kombinátor a bűnös, mivel a szalmát összeszedte és kiemelte a gépet, ezért csak sekélyen dolgozott... Kukitarlón nem volt ilyen.
Válasz Sz_Pisti #5099. hozzászólásáraÉn ezt eddig nem vettem észre. De hogy tavaszig is így maradna , azt meg végképp kizárnám.
)
Ezt a különbséget a grubberes művelés okozza. Talán jobban lehúzódik a nedvesség, mint a szántottban (ezt mások is írták már), de nem ástam ki ilyen mély talajszelvényt. (Sem
Válasz Bárány #5098. hozzászólására A kukorica szárazabb talajt hagy maga után, azért rosszabb, rögösebb a talaj, nem?
Válasz Sz_Pisti #5097. hozzászólására80 mm, egyenes, Horsch kapák. (Tolmet Kret grubber)
Tél végén fogas+simító (ez nem biztos, hogy kell, de egyelőre az elgondolás az, hogy azért a rögösen hagyott csak jobban ki tud száradni), vetés előtt ásóborona.
Még tanulom a dolgot, sok a kérdőjel. Pl. a tavalyi összehasonlító kísérleteim lehet, hogy mehetnek a kukába, mert nagyon extrém év volt: áprilisban jött egy nagyon hideg, sok csapadékot hozó két-három hét, utána meg az elmúlt harminc év legdurvább aszálya júliusig.
Ami most "gyanús", az az, hogy kukorica másodvetés elé valószínűleg szántani kell, mert ott durván szrabb volt a grubberesben a kezdeti fejlődés. A talaj vetéskor keményebb, szárazabb, és kicsivel hűvösebb is mint a szántottban.
Idén már eddig is más évjárat körvonalazódik. Több kísérlet is van, meglátjuk, mit fognak mutatni.
Válasz Bárány #5096. hozzászólására Milyen szélesek a grúber kések,milyen forma?
Ősszel grúber és utána vetésig?
Válasz Sz_Pisti #5095. hozzászólásáraTavaly valahol 22-24cm körül volt, idén 30-33 körül.
Lazítani búza után, szárazban szoktam. Nem szeretem a nedves földet "kenni".
Válasz Bárány #5088. hozzászólására Az őszi gruberezés milyen mélységben megy? Periodikusan alá lazítasz?
Válasz Bárány #5093. hozzászólásárajajbszki
Válasz envagyok2 #5092. hozzászólásáraÚgy tűnik, nem egyről beszélünk. Én a Horsch spirálrugós biztosítású kapájáról írtam, úgy értettem, arról szólt az a lenti kommented.
Ezért nem értettük egymást.
Válasz Bárány #5091. hozzászólásáranem tudom milyen csapról meg forgáspontról beszélsz, a hcnál se csap, se forgáspont nincs, a rugós kapaszár egyik vége csavarozva van a gerendához, aztán pár karikát levág, és átmegy fölötte, és lemegy a kapához. azt mondom, hogy az a pár karika rugózás annyit enged, hogy a kapa hátrafelé és felfelé mozdul el, így old ki. nem fix a kapa szára, hoy forgápont legyen, és akorül forog körbe negyed kört, hanem hajlékony, deformálódik a kapa szára. maga a hprsch is így hirdetri, nézd meg a honlapjukon, mit írnak róla. jah és van egy szerelő vas hozzá, amivel ki lehet cserélni a kapa szárat, ha meghajlott. heee? ha célszerszám van, akkro cél is.
Válasz envagyok2 #5090. hozzászólásáraHorsch kapánál (amit említettél) ez egészen biztosan nem így működik. A rugó, amit látsz, és a példában 5cm-t mozdul felfelé, a forgáspont, azaz a csap mögött van, azzal egy magasságban, a kapa csúcsa meg a forgáspont alatt, függőlegesen. A kapa xsúcsa és a felfogatása (a rugó vége) kb. azonos távolságra vannak a forgásponttól. Ez a három pont nagyjából egy negyed körcikket határoz meg.
Nincs itt "szerintem", csak geometria. Rajzold le, úgy könnyebb megérteni!
Más kapaszárak geometriája lehet, hogy valamennyire más, de alapvetően hasonló a működés.
Válasz Bárány #5085. hozzászólásáraszerintem hátrafelé ÉS felfelé történő elmozdulást jelent. ez szerintem kb azt jelenti, hogy ugyan annyit megy hátrafelé, mint felfelé a kapa. ha 5 cm-t elmozdul, akkor a kívánt 8 cm-s magágyból 3 cm marad.
a HC-t konkrétan láttam nyári tarlóba, semmi, nulla, értékelhetetlen munkája volt, sem hossz, sem kereszt irányba. abszolút nulla. össze nem mérhető egy merev kapás vassal, ami viszont etalon a tárcsákhoz képest is. nyilván ez magágykészítéskor ennyire nem jelentkezhet, hiszen nem lehet tarló tömörségű az alapművelés, de akkor sem egyenletes. hogy ehhez aztán mit szólna hula, azt tudjuk...
szerintem.
Válasz Géza15 #5080. hozzászólásáraVetőgép kocsiról csinálj már oldalról egy fotót.
Válasz tarkamacska #5087. hozzászólásáraTavaly csináltam ehhez hasonló összevetést: fele szántott, fele grubberelt tábla. (Idén is van, de még korai bármit mondani.)
Ugyanez látszott, mint amit írsz: a szántott porhanyósabb és nedvesebb volt vetéskor, majd gyorsabban kelt, szebben is fejlődött.
(Később hűvös, csapadékos április jött.) Aztán a durva nyári aszályban, júliusban behozta a grubberelt, és onnan már végig tök egyformák maradtak, a kombájn se mutatott különbséget.
Idén mások a viszonyok. Nálunk megjött az eső, így mindegyikben van nedvesség, egyelőre csak annyi eltérés látszik, hogy a grubberelt tömörebb, kicsit jobban is döcög a traktor rajta.
Válasz MrPoke #5086. hozzászólásáratehat a kesobbi aszalyos idoben az enyemben tobb nedvesseget talal majd a kukorica?
Válasz tarkamacska #5084. hozzászólásáraA tied le tudta vezetni a nedvességet az alsóbb rétegekbe. A liszt viszont azonnal zár és nem megy le a csapadék így vizesebbnek tünik a felső réteg, de ha 1m talajszelvény víztartalmat mérnétek lenne meglepetés.