A következő honlapon minden kérdésre választ kapsz az AKG-val kapcsolatban:http://www.akg-info.hu A honlap szerzője Dr Tar Ferenc elsőkézből ad válszt mindenre, uganis Ő csinálta magyarországon az összes AKG programot 1994-től 2010 ig.
Nem tudom most hirtelen hogy hol volt ez, lehet hogy csak tervezet volt, vagy csak akg-előírások között van ilyen, de az is lehet hogy ősszel max. ennyi juttatható ki. Ez az 50-es szám valahogy nagyon a fejemben van, majd dúrok még, hátha meglesz valahol.
2-2,5q amm.n. vagy 2,5-3q mas, ettől többet egyszerre kiszórni nem biztos hogy érdemes, aztán ha akarsz még rá, akkor a földed és a pénztárcád ismeretében a te választásod. Most már eljött az idő, hogy nem igazán látom értelmét a korai, bokrosodási fázisban kiszórandó műtrágya megosztásának, kivéve ha a fenti dózisoktól többet akar valaki szórni. Hozzáteszem, hivatalosan 50kg N-hatóanyagnál többet egyszerre nem lehet kijuttatni!
szerintem is ott marad, mi múlt héten szerdán és csütörtökön tettük ki egésznap fagyott. Majd pénteken és szombaton már egészen jól olvadt 2-3 cm mélyen Van annyi kapilláris víz ami olvadáskor beolvasztja az AN-t. Hó nálunk sem volt egy pehely sem az elmúlt napokban. De ha megolvad akkor a cipőmmel szedem fel a sarat, nemhogy rámenni
Jó helyen van kiszórva a műtrágya!
Itt a dél-alföldön sokáig nem fog tudni műtrágyázni,aki most nem tette!
Mire beindul az élet ,felvehető N ott lesz a gyökérzónában.
A repce gyökere simán lent van 30cm-en,nehogy kimosódjon már ganyé.
Mi is kiszórtuk a búzára repcére árpára az első adag nitrogént, de csak 10-11 óráig lehetett szórni mert utána annyira csúszkált a gép hátulja hogy nem volt szabad csinálni. Magyarul ha elmegy fagy és beindul az élet csak rosszul lehet majd kiszórni az anyagot ezért kellett elszórni nekünk. Máshol biztos más a helyzet.
Amúgy szépek a repcék vastag gyökérrel, remélem jó tavasz elé nézünk akkor baj nem lehet vele...
Most értem haza határszemléről:Több olyan buzát néztem meg ahol már 10-12napja kiszórták a fejtrágyát,mivel hó nem volt jelentős nálunk,a növények semmi műtrágya reakciót nem mutatnak! Olyan táblát is láttam amit nitrosollal kezeltek,higgyétek el semmi hatás nem látszik!
Válasz #1075. hozzászólásra
Teljesen igazad van! A fagyott föld nem veszi be a műtrágyát de a nitrosolt sem ! A növény pedig 10 C alatt nem nagyon veszi fel ,(amit a fagy miatt úgy sem tudna) a tápanyagot!! Ezek szerint sok embernek sok pénze van vagy kevés esze!
Itt már régen elindult a műtrágyaszórási láz,én március közepéig nem szórom... sztem amíg a "rigók nem fütyülnek" és éjszakánként kemény fagyok vannak,a búza nem fejlődik hiába van kiszórva a tápanyag...
Idei képet még nem tudok mutatni, majd ha egy kicsit magára talál a repce fényképezek, de vannak itt őszi képek. A jobb oldali két db növény kapott 4-6 leveles korában 1 l/ha ROURE lombtrágyát ( cink és nitrogén) A bal oldali kettő a referencia tábláról való, az nem kapott semmit. A gyökérnyaki részt figyeljétek! A kezelt erősebbnek látszik szerintem, kíváncsi leszk a tavaszi indulásra egyiknél-másiknál. Majd meglátjuk
én is rakok be képet
saját: a második képen van 2 sötét csík a búzában én a szalma rendre tippelek hogy amiatt mert csak tárcsázva lett ezért fent maradt
és a szomszéd búzaitt látszik hogy ő műtrágyát rakott alá vetéskor én nem!!
de már most nagyon hiányzik neki az anyag ti mit ajánlotok rá láttam lila levelű búzát is az is valami hiány ti mit raknátok rá és mennyit?? ilyen árak mellett!
Válasz #1068. hozzászólásra
a trophy felso dozissal foghat rajta, foleg ha alacsony humusz tartalmu a fold.
(bar, irtad, hogy volt szantva, meg csapadek is volt ra rendesen, szoval nem hiszem, hogy ez ekkora kart tett volna az utovetemenyben)
Válasz #1053. hozzászólásra
mi volt az elovetemeny es mivel volt mergezve?
regebben lattam repce utan (ami asszem butisan-nal volt kezelve, de nem 100%) hasonlot, aminek a szer maradvanya nagyon meggyotorte a gabonat.
nézd meg a közepét, ha a tölevél rózsa él,akkor a többi levél akár nem is kell hogy legyen, mert azt úgy is ledobná, szóval ha a közepe él akkor túlélte a telet, ha nem találsz a közepében élő fodros levelet akkor vége, hehet tárcsázni
A bokrosodás kezdetén a növény három leveles állapotban van. Lényegében számunkra ez az időszak a legfontosabb a bokrosító hengerezés szempontjából. A hajtások egy része nem nyúlik fel azonnal a talajfelszín fölé, hanem a hajtások földalatti csomói bokrosodási csomókká alakulnak. A bokrosodási csomók egyes rügyeiből oldalhajtások fejlődnek, így bokrosodik a gabona. Ezzel egyidőben másodlagos gyökerek is fejlődnek, amelyek a talaj felső rétegét fogják behálózni.
Fontos megemlítenünk, hogy a bokrosodási csomók kialakulása és a vetésmélység összefüggésben van egymással, ezért fontos betartani az optimális vetésmélységet. A bokrosodás mértéke függ még a növény fajtájától és egyéb környezeti tényezőktől is. A tavaszi vetésű gabonák általában kevésbé hajlamosak a bokrosodásra, míg a csapadékos- tápanyagban gazdag környezet fokozza a bokrosodás intenzitását. A bokrosodást általában a tenyészterület nagysága is befolyásolja, ezért mindenképp figyelemmel kell lenni a megfelelő állománysűrűség beállítására már a vetés idején. Végül megemlíteném a mechanikai behatások okozta bokrosodási hajlamot is. Ha a növény levelei sérülnek, akkor bizonyos növényi hormonok szabadulnak fel, amelyek olyan élettani hatást fejtenek ki, amely szintén serkentőleg hat a bokrosodásra.
A bokrosodási fázist akkor tekintjük befejezettnek, amikor a szárkezdemény már 3-5 cm hosszúságú, és kitapintható benne az első szárcsomó. Ekkor már nem érdemes a bokrosító hengerezéssel próbálkozni. Ez az időszak az őszi búza esetében általában áprilisra tehető. Az őszi árpa és a rozs esetében valamivel korábban-, míg a tavaszi kalászosok esetében később játszódik le ez a folyamat.
A fentebb leírtakból könnyen belátható, hogy ha segítjük a növények bokrosodását, akkor még nagyobb másodlagos gyökérzetet fejlesztenek, illetve ezzel egyidőben nő a lomblevelek száma is. Mint tudjuk, ezzel hatékonyabbá válik a tápanyagok felvétele a talajból, és a növények több szerves anyagot tudnak fotoszintetizálni a nagyobb levélfelület miatt. Könnyen belátható, hogy így a termés mennyisége is nagyobb lesz.
Összefoglalva az eddigieket: ha az őszi kalászosok a bokrosodási fázisban nagyobb mennyiségű vízzel és több felvehető tápanyaggal találkoznak, illetve mechanikai behatások révén sérül a levélzet, és ez fokozza a bokrosodást, illetve a gyökérképződést, akkor a nagyobb levélfelületnek köszönhetően nőni fog a növények produktuma, termésmennyisége is.
Sokan már ismerik, sokan még nem, hogy ez a hatás megfelelő növényápolási munkákkal előidézhető. Tegyünk egy kis történelmi kitekintést, hogy a múltban hogyan végezték ezt a műveletet.
Ismert, hogy amikor még kézzel hintették a magot a talajra, a vetés után juhokat hajtottak ki a vetett területre, hogy a csülkeikkel beletapossák a magot a földbe. Ezt koratavasszal is megismételték, hogy a felfagyott gyökereket a juhok visszatapossák a földbe és lecsipkedjék a friss hajtásokat. Ez volt a növény állomány „megcsapatása”.
Ha jobban átgondoljuk az előbb leírtakat, akkor könnyen beláthatjuk, hogy mi is történt itt. A juhok a felfagyott gyökereket visszataposták a talajba, így a gyökerek könnyebben fel tudták venni a tápanyagot és a nedvességet. A legelés közben a juhok értékes szerves trágyát is kijuttattak, ezzel fokozva a talaj tápanyagtartalmát. A lecsípett, lelegelt levelek miatt sérült a növény és ez szintén előidézte a bokrosodást.
Később fahengerrel végezték ezt a műveletet, amit görbőzésnek hívtak. Erre a célra azt a fahengert használták, amellyel a kaszával learatott gabonát is csépelték.
A közelmúltban nagyon elterjedt a sima henger többféle változata, amelyet már nem csak a bokrosító hengerezésre használtak, hanem tömörítési célokra is. A szállítási- és kapcsolási nehézségek miatt alkalmazásukat egyre inkább kerülik a gazdálkodók. A sima hengerekről még az is elmondható, hogy a fejlettebb, profilos hengerekhez képest kevésbé képesek formálni a talaj felületét, és elegendő mértékben bokrosító hatást kifejteni.
A gyűrűshengerek átmenetet képeznek a profilos hengerek és a sima hengerek között. Munkájukra jellemző a felszínalakító hatás és a mélyebb rétegekben történő tömörítés. Ezekkel a hengerekkel már jó eredménnyel végezhető a bokrosító hengerezés, és egyéb hengerezési munkák. Szerkezeti felépítésük is sokat javult, hiszen megjelentek az összecsukható, könnyen telepíthető típusok.
Legújabb keletűek a különböző profilos hengerek. Ilyenek a Cambridge, a Crosskill és a Prizmahenger típusok. Mindegyik változatra jellemző, hogy a talajfelszínt erősen alakítják és mélyebb rétegekben tömörítenek. A bokrosító hengerezést ezekkel a hengerekkel is végezhetjük. A hengerek speciális felületük miatt alakítják, lezárják a felszínt, sőt az előzőleg kiszórt műtrágyát is bedolgozzák, és ezzel a hasznosulás is jobb lesz.
A téli fagyok és a kevés hó miatt a vetések felfagyhatnak. Ilyenkor a talaj legfelső rétege megemelkedik, a növények gyökere elszakad. Tavasszal, amikor a talaj kienged, és a növényekben beindulnak az életfolyamatok, a felfagyott talajban lévő növények nem tudnak megfelelő mennyiségű nedvességet és tápanyagot felvenni. A károkat tovább fokozza a metsző tavaszi szél, amely kiszárítja a vetéseket. Így együttesen komoly károk keletkezhetnek a növényállományban, amely jelentős terméstöbblettől fosztja meg a gazdákat.
Az ilyen káros hatások ellen kell alkalmazni a bokrosító hengerezést, hogy megóvjuk a termést. A profilos hengerek a gyökereket visszanyomják a talajba, hozzájuttatva a növényt a vízhez és a tápanyagokhoz. A kiszórt fejtrágyát a hengerek bedolgozzák a talajba, így a tápanyag a gyökérzónába kerül. A szársértés miatt a növények bokrosodási hajlama fokozódik, és megnő a levelek mennyisége. A nagyobb levéltömeg és a nagyobb mennyiségű tápanyag miatt a növények többet fognak teremni.
Bokrosító hengerezés kísérlet
1986. elején a Burgkircheni Mezőgazdasági Szakiskolában, Ausztriában, Augustin mérnök úr vezetése alatt kísérleteket folytattak, amelyek eredményeit az alábbiakban közöljük. Egy Standard Güttler prizmahenger került alkalmazásra 33/38 cm átmérővel, munkaszélesség 3 m, tömeg kb. 500 kg. Négy területet hengereztek, amelyek a trágyázásban különböztek. Területenként 15 darab, 1 négyzetméteres parcellát számoltak ki.
A kísérletből jól látszik, hogy a hengerezés jelentős mértékben elősegítette a műtrágya hasznosulását is. A számokból kitűnik az is, hogy a hengerezés hatására átlagosan 10%-kal több kalász termett a hengerezett területeken a hengerezetlen területekhez képest.
Mint láthatjuk, a hengerek hatására termésnövekedés érhető el, azonban nem könnyű kiválasztani a piacon található megoldások közül a legjobbat. A henger bokrosító hatásán túl, mindenképp érdemes figyelembe venni olyan szempontokat is egy új gép vásárlása előtt, mint a rögtörőképesség, a felszín lezárásának mértéke, a könnyű kezelhetőség és az egyszerű karbantartás.
Beletette a magot rendesen?Nekünk is volt ilyen akkor elfelejtettük átálítani a rugót repcéről, de utánna a kuki baró lett tavaszal kiszedtük. bár nekünk is teljesen megvannak a búzák barnulva de szinte mindenkié nem szép látvány,
még nem mert várom mi lesz vele jó lenne egy kis eső rá induljon meg és kapja a pétit 1 q most és 1q ápr közepén! A henger menni fog de fagyott talajon szerintem nincs értelme! Sajog a szívem! Úgy sajnálom pedig mindegyik alá szántottam és megadtam a mű szart is alá! P.csaba!!!!
IH sajnos nem vettem meg a vetőgépet így maradt a bér- munka!
Vennék egyet de az asszony már nagyon menne így inkább a házra és telekre kell a píz! De ha nem figyel újítok az őszre egyet mert ez így nagy bukta! 50 ha ilyen! :(
ahol ősszel víz alatt, télen jég alatt volt a repce, most már elment róla a víz, de annyi volt a talaj mozgása a fagyás -olvadás váltakozása miatt, hogy a gyengébb repcéket teljesen kiemelte a földből, a gyökerük aföld fölött van...
26439 hozzászólás
Válasz #1088. hozzászólásra
A következő honlapon minden kérdésre választ kapsz az AKG-val kapcsolatban:http://www.akg-info.hu A honlap szerzője Dr Tar Ferenc elsőkézből ad válszt mindenre, uganis Ő csinálta magyarországon az összes AKG programot 1994-től 2010 ig.
Válasz #1087. hozzászólásra
Nem tudom most hirtelen hogy hol volt ez, lehet hogy csak tervezet volt, vagy csak akg-előírások között van ilyen, de az is lehet hogy ősszel max. ennyi juttatható ki. Ez az 50-es szám valahogy nagyon a fejemben van, majd dúrok még, hátha meglesz valahol.
Válasz #1086. hozzászólásra
Amit az utolsó mondatodban leírtál arról még nem hallottam,hogy 2qAN-ot nem szórhatnák ki...
Válasz #1085. hozzászólásra
2-2,5q amm.n. vagy 2,5-3q mas, ettől többet egyszerre kiszórni nem biztos hogy érdemes, aztán ha akarsz még rá, akkor a földed és a pénztárcád ismeretében a te választásod. Most már eljött az idő, hogy nem igazán látom értelmét a korai, bokrosodási fázisban kiszórandó műtrágya megosztásának, kivéve ha a fenti dózisoktól többet akar valaki szórni. Hozzáteszem, hivatalosan 50kg N-hatóanyagnál többet egyszerre nem lehet kijuttatni!
Válasz #1071. hozzászólásra
mit ajánlotok milyet szórjak most indítónak műtrágyából?? a búzákra! a lenti képek alapján
Válasz #1081. hozzászólásra
szerintem is ott marad, mi múlt héten szerdán és csütörtökön tettük ki egésznap fagyott. Majd pénteken és szombaton már egészen jól olvadt 2-3 cm mélyen Van annyi kapilláris víz ami olvadáskor beolvasztja az AN-t. Hó nálunk sem volt egy pehely sem az elmúlt napokban. De ha megolvad akkor a cipőmmel szedem fel a sarat, nemhogy rámenni
Válasz #1082. hozzászólásra
Így van aki faggyal nem szórta el az később majdnem több kárt csinál mint hasznot...
Jó helyen van kiszórva a műtrágya!
Itt a dél-alföldön sokáig nem fog tudni műtrágyázni,aki most nem tette!
Mire beindul az élet ,felvehető N ott lesz a gyökérzónában.
A repce gyökere simán lent van 30cm-en,nehogy kimosódjon már ganyé.
Válasz #1080. hozzászólásra
Miért ne hasznosulna? Tudtommal csak a karbamid tud elillanni a levegőbe.
Válasz #1077. hozzászólásra
és akkor most mi van? nem is fog hasznosulni később sem?
Válasz #1078. hozzászólásra
Mi is kiszórtuk a búzára repcére árpára az első adag nitrogént, de csak 10-11 óráig lehetett szórni mert utána annyira csúszkált a gép hátulja hogy nem volt szabad csinálni. Magyarul ha elmegy fagy és beindul az élet csak rosszul lehet majd kiszórni az anyagot ezért kellett elszórni nekünk. Máshol biztos más a helyzet.
Amúgy szépek a repcék vastag gyökérrel, remélem jó tavasz elé nézünk akkor baj nem lehet vele...
Válasz #1077. hozzászólásra
Ilyen hidegbe mi várható?
Most értem haza határszemléről:Több olyan buzát néztem meg ahol már 10-12napja kiszórták a fejtrágyát,mivel hó nem volt jelentős nálunk,a növények semmi műtrágya reakciót nem mutatnak! Olyan táblát is láttam amit nitrosollal kezeltek,higgyétek el semmi hatás nem látszik!
Válasz #1075. hozzászólásra
Teljesen igazad van! A fagyott föld nem veszi be a műtrágyát de a nitrosolt sem ! A növény pedig 10 C alatt nem nagyon veszi fel ,(amit a fagy miatt úgy sem tudna) a tápanyagot!! Ezek szerint sok embernek sok pénze van vagy kevés esze!
Itt már régen elindult a műtrágyaszórási láz,én március közepéig nem szórom... sztem amíg a "rigók nem fütyülnek" és éjszakánként kemény fagyok vannak,a búza nem fejlődik hiába van kiszórva a tápanyag...
na még egyszer, tehát jobb oldali kettő ROUTE 1 l/ha a bal oldali kettő semmi.
Idei képet még nem tudok mutatni, majd ha egy kicsit magára talál a repce fényképezek, de vannak itt őszi képek. A jobb oldali két db növény kapott 4-6 leveles korában 1 l/ha ROURE lombtrágyát ( cink és nitrogén) A bal oldali kettő a referencia tábláról való, az nem kapott semmit. A gyökérnyaki részt figyeljétek!
A kezelt erősebbnek látszik szerintem, kíváncsi leszk a tavaszi indulásra egyiknél-másiknál. Majd meglátjuk
Válasz #1071. hozzászólásra
hatalmas gyönyörü búzák!mint ha a mieinket látnám
nitrogént adj neki majd minél elöbb 2-4 mázsát
én is rakok be képet
a második képen van 2 sötét csík a búzában én a szalma rendre tippelek hogy amiatt mert csak tárcsázva lett ezért fent maradt
itt látszik hogy ő műtrágyát rakott alá vetéskor én nem!!
saját:
és a szomszéd búza
de már most nagyon hiányzik neki az anyag ti mit ajánlotok rá láttam lila levelű búzát is az is valami hiány ti mit raknátok rá és mennyit?? ilyen árak mellett!
Válasz #1068. hozzászólásra
a trophy felso dozissal foghat rajta, foleg ha alacsony humusz tartalmu a fold.
(bar, irtad, hogy volt szantva, meg csapadek is volt ra rendesen, szoval nem hiszem, hogy ez ekkora kart tett volna az utovetemenyben)
felénk sem zöldellik a búza, a levelek mindenkinél lebarnultak. Majd a jó idő megmutatja, a búza sok mindent túlél.
Válasz #1064. hozzászólásra
napra! goal és trophy
Válasz #1066. hozzászólásra
akkor szerencsés vagy koma. Bár már a mienk is kezd észhez térni
Válasz #1054. hozzászólásra
mieink zöldek
Válasz #1057. hozzászólásra
akg miatt mért nem lehet annyit adni?
Válasz #1053. hozzászólásra
mi volt az elovetemeny es mivel volt mergezve?
regebben lattam repce utan (ami asszem butisan-nal volt kezelve, de nem 100%) hasonlot, aminek a szer maradvanya nagyon meggyotorte a gabonat.
Válasz #1058. hozzászólásra
akkor a többi levél akár nem is kell hogy legyen, mert azt úgy is ledobná, szóval ha a közepe él akkor túlélte a telet, ha nem találsz a közepében élő fodros levelet akkor vége, hehet tárcsázni
nézd meg a közepét, ha a tölevél rózsa él,
Válasz #1060. hozzászólásra
A bokrosodás kezdetén a növény három leveles állapotban van. Lényegében számunkra ez az időszak a legfontosabb a bokrosító hengerezés szempontjából. A hajtások egy része nem nyúlik fel azonnal a talajfelszín fölé, hanem a hajtások földalatti csomói bokrosodási csomókká alakulnak. A bokrosodási csomók egyes rügyeiből oldalhajtások fejlődnek, így bokrosodik a gabona. Ezzel egyidőben másodlagos gyökerek is fejlődnek, amelyek a talaj felső rétegét fogják behálózni.
Fontos megemlítenünk, hogy a bokrosodási csomók kialakulása és a vetésmélység összefüggésben van egymással, ezért fontos betartani az optimális vetésmélységet. A bokrosodás mértéke függ még a növény fajtájától és egyéb környezeti tényezőktől is. A tavaszi vetésű gabonák általában kevésbé hajlamosak a bokrosodásra, míg a csapadékos- tápanyagban gazdag környezet fokozza a bokrosodás intenzitását. A bokrosodást általában a tenyészterület nagysága is befolyásolja, ezért mindenképp figyelemmel kell lenni a megfelelő állománysűrűség beállítására már a vetés idején. Végül megemlíteném a mechanikai behatások okozta bokrosodási hajlamot is. Ha a növény levelei sérülnek, akkor bizonyos növényi hormonok szabadulnak fel, amelyek olyan élettani hatást fejtenek ki, amely szintén serkentőleg hat a bokrosodásra.
A bokrosodási fázist akkor tekintjük befejezettnek, amikor a szárkezdemény már 3-5 cm hosszúságú, és kitapintható benne az első szárcsomó. Ekkor már nem érdemes a bokrosító hengerezéssel próbálkozni. Ez az időszak az őszi búza esetében általában áprilisra tehető. Az őszi árpa és a rozs esetében valamivel korábban-, míg a tavaszi kalászosok esetében később játszódik le ez a folyamat.
A fentebb leírtakból könnyen belátható, hogy ha segítjük a növények bokrosodását, akkor még nagyobb másodlagos gyökérzetet fejlesztenek, illetve ezzel egyidőben nő a lomblevelek száma is. Mint tudjuk, ezzel hatékonyabbá válik a tápanyagok felvétele a talajból, és a növények több szerves anyagot tudnak fotoszintetizálni a nagyobb levélfelület miatt. Könnyen belátható, hogy így a termés mennyisége is nagyobb lesz.
Összefoglalva az eddigieket: ha az őszi kalászosok a bokrosodási fázisban nagyobb mennyiségű vízzel és több felvehető tápanyaggal találkoznak, illetve mechanikai behatások révén sérül a levélzet, és ez fokozza a bokrosodást, illetve a gyökérképződést, akkor a nagyobb levélfelületnek köszönhetően nőni fog a növények produktuma, termésmennyisége is.
Sokan már ismerik, sokan még nem, hogy ez a hatás megfelelő növényápolási munkákkal előidézhető. Tegyünk egy kis történelmi kitekintést, hogy a múltban hogyan végezték ezt a műveletet.
Ismert, hogy amikor még kézzel hintették a magot a talajra, a vetés után juhokat hajtottak ki a vetett területre, hogy a csülkeikkel beletapossák a magot a földbe. Ezt koratavasszal is megismételték, hogy a felfagyott gyökereket a juhok visszatapossák a földbe és lecsipkedjék a friss hajtásokat. Ez volt a növény állomány „megcsapatása”.
Ha jobban átgondoljuk az előbb leírtakat, akkor könnyen beláthatjuk, hogy mi is történt itt. A juhok a felfagyott gyökereket visszataposták a talajba, így a gyökerek könnyebben fel tudták venni a tápanyagot és a nedvességet. A legelés közben a juhok értékes szerves trágyát is kijuttattak, ezzel fokozva a talaj tápanyagtartalmát. A lecsípett, lelegelt levelek miatt sérült a növény és ez szintén előidézte a bokrosodást.
Később fahengerrel végezték ezt a műveletet, amit görbőzésnek hívtak. Erre a célra azt a fahengert használták, amellyel a kaszával learatott gabonát is csépelték.
A közelmúltban nagyon elterjedt a sima henger többféle változata, amelyet már nem csak a bokrosító hengerezésre használtak, hanem tömörítési célokra is. A szállítási- és kapcsolási nehézségek miatt alkalmazásukat egyre inkább kerülik a gazdálkodók. A sima hengerekről még az is elmondható, hogy a fejlettebb, profilos hengerekhez képest kevésbé képesek formálni a talaj felületét, és elegendő mértékben bokrosító hatást kifejteni.
A gyűrűshengerek átmenetet képeznek a profilos hengerek és a sima hengerek között. Munkájukra jellemző a felszínalakító hatás és a mélyebb rétegekben történő tömörítés. Ezekkel a hengerekkel már jó eredménnyel végezhető a bokrosító hengerezés, és egyéb hengerezési munkák. Szerkezeti felépítésük is sokat javult, hiszen megjelentek az összecsukható, könnyen telepíthető típusok.
Legújabb keletűek a különböző profilos hengerek. Ilyenek a Cambridge, a Crosskill és a Prizmahenger típusok. Mindegyik változatra jellemző, hogy a talajfelszínt erősen alakítják és mélyebb rétegekben tömörítenek. A bokrosító hengerezést ezekkel a hengerekkel is végezhetjük. A hengerek speciális felületük miatt alakítják, lezárják a felszínt, sőt az előzőleg kiszórt műtrágyát is bedolgozzák, és ezzel a hasznosulás is jobb lesz.
A téli fagyok és a kevés hó miatt a vetések felfagyhatnak. Ilyenkor a talaj legfelső rétege megemelkedik, a növények gyökere elszakad. Tavasszal, amikor a talaj kienged, és a növényekben beindulnak az életfolyamatok, a felfagyott talajban lévő növények nem tudnak megfelelő mennyiségű nedvességet és tápanyagot felvenni. A károkat tovább fokozza a metsző tavaszi szél, amely kiszárítja a vetéseket. Így együttesen komoly károk keletkezhetnek a növényállományban, amely jelentős terméstöbblettől fosztja meg a gazdákat.
Az ilyen káros hatások ellen kell alkalmazni a bokrosító hengerezést, hogy megóvjuk a termést. A profilos hengerek a gyökereket visszanyomják a talajba, hozzájuttatva a növényt a vízhez és a tápanyagokhoz. A kiszórt fejtrágyát a hengerek bedolgozzák a talajba, így a tápanyag a gyökérzónába kerül. A szársértés miatt a növények bokrosodási hajlama fokozódik, és megnő a levelek mennyisége. A nagyobb levéltömeg és a nagyobb mennyiségű tápanyag miatt a növények többet fognak teremni.
Bokrosító hengerezés kísérlet
1986. elején a Burgkircheni Mezőgazdasági Szakiskolában, Ausztriában, Augustin mérnök úr vezetése alatt kísérleteket folytattak, amelyek eredményeit az alábbiakban közöljük. Egy Standard Güttler prizmahenger került alkalmazásra 33/38 cm átmérővel, munkaszélesség 3 m, tömeg kb. 500 kg. Négy területet hengereztek, amelyek a trágyázásban különböztek. Területenként 15 darab, 1 négyzetméteres parcellát számoltak ki.
A kísérletből jól látszik, hogy a hengerezés jelentős mértékben elősegítette a műtrágya hasznosulását is. A számokból kitűnik az is, hogy a hengerezés hatására átlagosan 10%-kal több kalász termett a hengerezett területeken a hengerezetlen területekhez képest.
Mint láthatjuk, a hengerek hatására termésnövekedés érhető el, azonban nem könnyű kiválasztani a piacon található megoldások közül a legjobbat. A henger bokrosító hatásán túl, mindenképp érdemes figyelembe venni olyan szempontokat is egy új gép vásárlása előtt, mint a rögtörőképesség, a felszín lezárásának mértéke, a könnyű kezelhetőség és az egyszerű karbantartás.
Páska Norbert agrármérnök-tanár
Válasz #1057. hozzászólásra
szerintem nem sok remény van szerintem. de ha kap egy kis meleget akkor megmutatja magát. de nagyon nem jol néz ki.
Válasz #1059. hozzászólásra
okt 15 körül!
mikor vetette?
Válasz #1044. hozzászólásra
baszki de hol a növényzet?????
a repcék is amiket látok olyanok mintha .........
Válasz #1056. hozzászólásra
na végre egy szakember!
Itt nem szoktunk és nem is lehet AKG miatt annyit adni neki! Szerinted lehet még belőle valami?
Válasz #1048. hozzászólásra
1 most, 1 meg áprilisban???? Az úgy harmatgyengécske lesz...
még nagyon jó búzának is kevés lenne ez a mennyiség! inkább legyen 2,5 most, 2 márc második felében, és 1,5 áprilisban.
Az talán kihoz belőle valamit. Meg hengerezd amint megszikkadt!
Válasz #1053. hozzászólásra
nálunk hó van még és nem is kevés
Válasz #1053. hozzászólásra
Beletette a magot rendesen?Nekünk is volt ilyen akkor elfelejtettük átálítani a rugót repcéről, de utánna a kuki baró lett tavaszal kiszedtük. bár nekünk is teljesen megvannak a búzák barnulva de szinte mindenkié nem szép látvány,
Válasz #1051. hozzászólásra
feltúráztam magam! ne baszogass! Most ne, majd holnap! 6000/ha
megérdemlem!
egyébként vetéskor nem tűnt ilyen rossznak!
Válasz #1051. hozzászólásra
nem lehet mindenkinek Jd próbálkozni lehet mással és itt az eredménye
Válasz #1050. hozzászólásra
vagy aki a magágyat gányolta fergával!
Válasz #1048. hozzászólásra
ezt nagyon elbaszta aki vetette
Válasz #1048. hozzászólásra
Válasz #1047. hozzászólásra
még nem mert várom mi lesz vele jó lenne egy kis eső rá induljon meg és kapja a pétit 1 q most és 1q ápr közepén! A henger menni fog de fagyott talajon szerintem nincs értelme! Sajog a szívem! Úgy sajnálom pedig mindegyik alá szántottam és megadtam a mű szart is alá! P.csaba!!!!
Válasz #1046. hozzászólásra
ahogy lehet hengerezd meg,többit nem tehetsz.
leszórtad N-el?
Válasz #1045. hozzászólásra
IH sajnos nem vettem meg a vetőgépet így maradt a bér- munka!
Vennék egyet de az asszony már nagyon menne így inkább a házra és telekre kell a píz! De ha nem figyel újítok az őszre egyet mert ez így nagy bukta! 50 ha ilyen! :(
Válasz #1044. hozzászólásra
mivel van ez vetve?
kicsit szar a búzám vélemények? Lesz ebből még valami?
Válasz #1041. hozzászólásra
nálam is a silwet a nyerő, mondjuk mást még nem is próbáltam..
Válasz #1039. hozzászólásra
A Nonit is nagyon jó és nem drága.
Válasz #1039. hozzászólásra
A silwet piszok jó. Én főleg napra gombaölőzéshez használtam.
ahol ősszel víz alatt, télen jég alatt volt a repce, most már elment róla a víz, de annyi volt a talaj mozgása a fagyás -olvadás váltakozása miatt, hogy a gyengébb repcéket teljesen kiemelte a földből, a gyökerük aföld fölött van...