heló nem tudom hogy emlékeztek e még már volt íjen a végén ár alatt attátok besokalás volt bikasemegy és jon az új termések a régivel mi lesz ha józan észel gondolkozunk mibekerul előállítáa meg atámogatás de sok kisember nem kapsemit csak a nyagy árú terményt
Én nem bizok benne hogy sokat megy feljebb,ha egyáltalán fog.Kiegyeznék ha annyi lenne mint aratáskor br.75 .Csak már rámegy 3-4 honap tárolás 50ft/q.Pedig elég jo tétel csücsül a magtárba benn.Felénksem keresi senki komolyabb tételbe,a kisseb tételek meg háztol 7-8 ezerér nem árbefolyásolo.
Nem is, vagy alig látni gabonás kamiont pedig egy átlagos évbe, egymás se..be szoktak érni.Baja környékén elég nagy a csend, még trigós kamiont sem látni, pedig azok szoktak menni éjjel nappal.
Jó üzlet??? Az nagyon ritka manapság... Új árakrol volt szó csupán.. semmi több az pedig hétfön lesz!! Remélem nem a 2012 ár lesz felcimkézve 2013-ra!!!
Ennek a gombának a száraz idő kedvez, és hogy árletörési vagy akármilyen szándékkal, de minden kereskedő nézi ujjabban, még a mezitlábjárkálók is, bioetanolnak meg azért nem jó, mert a melléktermék nem használható fel takarmányozásra(persze ha nem lesz más, csak toxinos, akkor majd jó lesz.)
Sajnos az Aspergilus gomba fajoknak a meleg száraz klíma kedvez, olasz, szerb, román, görög területeken már régebb óta ismert probléma. Állítólag már volt tavaly is csak kevesebb, de idén okozott igazán komoly gondokat...
Állítólag az általa termelt méreganyag (aflatoxin) sokkal mérgezőbb (rákkeltő hatású), mint amekkora gondot a fuzárium tud okozni, ebből sokkal kevesebb is tud gondokat csinálni.
A rovarkár valóban segíti a fertőzést, és idén nagyon sok csőbe bele-belerágott a gyapottok lepke lárvája, volt hol támadjon a gombi
Sajnos tényleg probléma lehet a toxinnal.
Az fő ok kukorica esetében legtöbbször nem a sok csapadék, hanem a rovar kártétel.
Mégpedig a kukorica moly és a gyapottok bagolylepke!
Idén rengeteg volt belőlük és a rágás helyén penészedik a cső.
Jobb területeken megérte ellenük védekezni áru kukoricában is.
Üdv!
Én csövesen szoktam a kukoricát törni, saját magamnak is és bérbe is.
Még ennyi penészes kukoricát sohasem láttam mint az idén és ez nem csak egy-két fajtára volt jellemző, hanem szinte mindre.
Voltak nagyon silány és nagyon jó táblák, de a penész mindegyiken jelen volt.
Amit morzsolva törtek azon nem lehet úgy észrevenni mert összekeveredik, de a csövesen nagyon jól látszik.
így van!de gondoljuk csak át rendesen!
2010 csapadékos év volt maximálisan kedvezett a gombáknak így a toxin keletkezésének!de lehetne sorolni a csapadékos és így fuzáriumos éveket!
de idén amikor írmagja is kiszáradt mindennek nem hogy gomba képződésnek kedvezett az idő hol van a toxin!!!!
Jó reggelt mindenkinek,szerintem ha ingyen vagy annál olcsóban oda adnánk kukoricát nem volna avval semmi probléma,a lényeg próbálkoznak hátha belefárad az ember és oda adja .
MÉRGEZETT AZ IDEI KUKORICATERMÉS
SGS Group: Az idei alacsony kukoricahozam csupán 32 százaléka alkalmas emberi fogyasztásra
.
Az SGS Group, a világ egyik legnagyobb élelmiszer, illetve az élelmiszer előállításához szükséges nyersanyag vizsgálatával foglalkozó szervezetének belgrádi laboratóriumában ehhez kapcsolódóan már 375 vizsgálatot is elvégeztek. Az elemzés kimutatta, hogy az idén termett kukoricának csupán 32 százaléka alkalmas emberi fogyasztásra. A maradék 68 százalékban az aflatoxinok aránya meghaladja a megengedettet szintet.
Kérdéseinkkel az SGS szerbiai kirendeltségének vezérigazgatójához, Marinko Ukropinához fordultunk, aki írásban juttatta el szerkesztőségünkbe válaszait. Kiderült, hogy a megvizsgált 375 minta az idei kukoricatermés 10 százalékát reprezentálja. Ennek az aránynak és a vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy az idei termésnek csupán 32 százaléka alkalmas arra, hogy emberek fogyasszák. Az elemzéseket az SGS hálózat több laboratóriumában is ellenőrizték, illetve megerősítették – áll Ukropina válaszlevelében.
– A kapott adatoknak statisztikai súlyuk van és az aflatoxinokkal való mérgezést illetően az egész idei kukoricatermést reprezentálják. A vizsgálati eredmények mentén felelősségteljes magatartással kell megvédeni a lakosságot. A tározókban raktározott kukoricát kiemelt figyelemmel folyamatosan ellenőrizni kellene – fogalmazott Ukropina
Visszaküldött kukoricaszállítmányok
Nem hivatalos értesüléseink szerint az utóbbi hét napban a Gombosi Kikötőbe több onnan útnak indított kukoricaszállítmányt is visszaküldtek a fertőzés miatt. Állítólag az is megtörtént, hogy a külföldi vásárló képviselői még a helyszínen észrevették: a kukoricával nincsen minden rendben. Lapunk megpróbált kapcsolatba lépni a kikötő illetékeseivel, a tegnapi nap folyamán azonban nem jártunk sikerrel.
A vizsgálati eredmények szerint a mérgezett kukoricának 26 százalékát állattáppá lehetne feldolgozni, de csak abban az esetben, ha zeolitot (vulkáni eredetű, egyebek mellett méregtelenítő hatású, ásványi anyag) kevernek a tápba.
A fennmaradó kukoricából, tehát az össztermés 42 százalékából, kizárólag bioetanolt és keményítőt lehetne előállítani. A keményítőt a kukorica nedves őrlésével állítják elő és ilyen feldolgozási mód mellett a mérgek nem kerülnek bele a végtermékbe – áll az SGS szerbiai vezérigazgatójának levelében.
– A magas nyári hőmérsékletek és a szárazság ideális feltételeket biztosítottak az Aspergillus flavus nevű gomba elterjedéséhez. Ez a gomba termeli az aflatoxinokat. Az élelmiszerekben előforduló méreganyagok tekintetében az aflatoxin az ember számára ismert leginkább rákkeltő anyag. Embert és állatot egyaránt veszélyeztet. A kedvezőtlen időjárásviszonyok miatt feleannyi kukorica termett Szerbiában, mint egyébként, most pedig egy újabb probléma jelentkezett, amely veszélyezteti az emberek és az állatok egészségét is. Amint azt már elmondtam, az eddigi vizsgálatok bebizonyították: az aflatoxinok a megengedettnél magasabb arányban vannak jelen az idei kukoricatermésben. Ez a tény az illetékesek és a termelési, raktározási, eladási és feldolgozási lánc résztvevőinek minél határozottabb, illetve gyorsabb reakcióját követeli meg. Minden jel arra mutat, hogy a gomba a termőföldeken kezdett el terjedni és hogy az illetékesek nem reagáltak a jelenségre. Ha még időben megtették volna a szükséges lépéseket, akkor valamelyest csökkenthették volna a termés fertőzöttségét. Bár a problémára a kukorica betakarítása után derült fény, még ekkor is van rá lehetőség, hogy akciótervvel megvédjék a kukorica fogyasztóit és felhasználóit. Persze a szükséges intézkedések meghozatalához alapfeltétel, hogy az illetékesek beismerjék ezt a valós és komoly problémát. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a kukorica aflatoxinos mérgezése járványszerűen a környező országokat, Magyarországot, Romániát és Bulgáriát is érinti. A fertőzés mértéke országról országra változó. Az említett államok még időben meghozták a kellő intézkedéseket, a betakarítás előtt és után is, ezért esetükben a szerbiainál jóval enyhébb a fertőzés mértéke – összegezte Ukropina.
A minisztérium hallgat
Az ügy kapcsán telefonon felkerestük a mezőgazdasági minisztériumot is, ott azonban azt kérték, hogy elektronikus levél formájában küldjük el kérdéseinket. Azt nem tudták megmondani, hogy választ mikor kapunk. Egyebek mellett azt kérdeztük, hogy a minisztérium értesült-e a laboratóriumi vizsgálatokról és ha igen, akkor milyen lépéseket tettek meg az illetékesek, valamint miért nem értesítették a közvéleményt. Arra is szerettünk volna választ kapni, hogy a fertőzött kukoricát feldolgozták-e már és megtörténhet-e, hogy valamilyen formában az emberek asztalára kerül. Valamint arra is rákérdeztünk, hogy megfelelnek-e a valóságnak azok a nem hivatalos információink, hogy az emberi fogyasztásra alkalmas kukoricát Szerbia már eladta külföldre és semmi sem maradt belőle az országban.
Az írásos válaszból az is kiderül, hogy a fertőzéssel kapcsolatban még október 10-én megérkezett az első utalás. Akkor Olaszországból a fertőzés miatt visszaküldtek egy szerbiai kukoricaszállítmányt. Az Európai Unió RASFF élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó sürgősségi riasztórendszere azonnal nyilvánosságra hozta honlapján az esetet.
Ukropinától megtudtuk, hogy a világban több tudományosan is elismert módszer létezik az aflatoxinokkal fertőzött gabona feldolgozására. Példának okáért ammóniával lehet kezelni a gabonát, amely így alkalmassá válik az állati takarmánnyá való feldolgozásra. Egy másik lehetőség, hogy a fertőzött kukoricát megfelelő mennyiségű egészséges kukoricával keverjék, magyarázta Ukropina, figyelmeztetve: a hosszabb raktározás során csak fokozódik a méreganyag aránya. Az amerikai intézmények ajánlása szerint fertőzés esetén a hosszabb ideig tárolt kukoricát szárítani kell, hogy nedvességtartalma ne haladja meg a 13 százalékot, a termény számára fokozatosan 5 Celsius-fok alatti hőmérsékletet kell biztosítani és ismét át kell szitálni.
Nem egyszerű itt okosnak lenni, legfeljebb utólag. Az mindenesetre látható, hogy meg van az esély még arra, hogy emelkedjenek az árak, mind a búza, mind pedig a kukorica tekintetében. Nyilván azzal tisztában vagyunk, hogy nem kis hazánk árualapja irányítja a piacot. A nagy termelő országokból pedig továbbra sem érkeznek olyan hírek, amik lefelé mozdítanák az árakat. Amerikában nagyon rosszak az őszi vetések, ott továbbra is aszály van, a kukjoricát már tudjuk, hogy nekik is siralmas lett, plussz még a bekeverési arányt sem engedték nekik csökkenteni. Lent délen pedig a sok eső akadályozza továbbra is mind a búza betakarítását, mind a kukorica illetve a szója vetését pl Argentína és Ausztrália. Ugyanez igaz Angliára és Franciaországra is, ott is a sok csapadék ad okot a vetések leminősítésére. Ez utóbbiaknál a repce sem akkora területen került elvetésre, mint tervezték, ami ránk nézve még jó is lehet, hiszen azért aki idén nálunk vetett repcét, az egyelőre bizakodhat a jövő évet illetően, és ha ehhez még hozzájön egy ideihez hasonló magas ár, az már csak hab lesz a tortán.
Mindezek ellenére sokan jól jártak, hogy mindjárt aratáskor eladták a terményt, (felénk 6850 Ft+komp árat is adtak érte), és joggal aggódhatnak azok, akik betárolták, bízva egy közeli árrobbanásban, és így év vége felé kerülnek kényszerhelyzetbe, mert bevétel nincs, viszont a kiadások igen csak megnövekednek, főleg olyan cégeknél, ahol a bérebadók jelentős része már nem terményben kéri a juttatást, hanem pénzben, és ezeknél jellemzően (nálunk legalábbis) a búza június/július havi tőzsdei átlagára a mérvadó, ami idén 6000 Ft körül jött ki. És ez utóbbi cégek/termelők azok, akik kénytelenek eladni 6000-6100 Ft-okért, és úgy látszik, egyelőre a hazai piacnak ez elegendő az igények kielégítésére.
14641 hozzászólás
Az,hogy Zalában jó termésünk volt, többesszámban az egy kicsit erőőőős duma.
heló nem tudom hogy emlékeztek e még már volt íjen a végén ár alatt attátok besokalás volt bikasemegy és jon az új termések a régivel mi lesz ha józan észel gondolkozunk mibekerul előállítáa meg atámogatás de sok kisember nem kapsemit csak a nyagy árú terményt
Válasz #3282. hozzászólásra
én adnék annyiért küldjed őket hozzám
7 elején utánanézünk hogy pontosan mennyi az annyi.Zalában nem panaszkodhatunk.Jó termés volt.
M2 most , mutatják a teknikát kukiban .
Válasz #3282. hozzászólásra
Sajnálom hogy messze laksz tőlem!!!!!
Én nem bizok benne hogy sokat megy feljebb,ha egyáltalán fog.Kiegyeznék ha annyi lenne mint aratáskor br.75 .Csak már rámegy 3-4 honap tárolás 50ft/q.Pedig elég jo tétel csücsül a magtárba benn.Felénksem keresi senki komolyabb tételbe,a kisseb tételek meg háztol 7-8 ezerér nem árbefolyásolo.
Válasz #3283. hozzászólásra
igen
Válasz #3282. hozzászólásra
Nettó?
Válasz #3281. hozzászólásra
tőlem 70-ért vinnének pótkocsis tételekben. titkon remélem, hogy márciustól 75-ért el tudom adni
Megmondta az ex-fönökünk,Merjünk nagyot álmodni! Gyerünk,csináljuk meg!
Válasz #3279. hozzászólásra
mit tudsz vagy sejtesz?
Válasz #3274. hozzászólásra
kár álmodozni!!
Nem is, vagy alig látni gabonás kamiont pedig egy átlagos évbe, egymás se..be szoktak érni.Baja környékén elég nagy a csend, még trigós kamiont sem látni, pedig azok szoktak menni éjjel nappal.
Válasz #3276. hozzászólásra
Végül is egy kicsit engedhetünk is abból a 8-ból.Pesze nem sokat
Válasz #3270. hozzászólásra
Majd tájékoztass már légyszives!
Nettó 80000-kieggyezek bárkivel
Válasz #3272. hozzászólásra
csak nehogy rosszabb legyen mint a 2012-es,nem nagyon mozog az ár.
Válasz #3271. hozzászólásra
Jó üzlet??? Az nagyon ritka manapság... Új árakrol volt szó csupán.. semmi több az pedig hétfön lesz!! Remélem nem a 2012 ár lesz felcimkézve 2013-ra!!!
Válasz #3270. hozzászólásra
van valami jó üzlet kilátásban?oszd meg velünk is.
Válasz #3269. hozzászólásra
Hétfön már tudok..Remélem nem késö addig??
?
Üdv.Tud valaki aktuális árat?
rendben!és ez az első ilyen aszályos év
vagy ez is olyan mint az új délről jött kártevők?(diabrotika)
Válasz #3265. hozzászólásra
Válasz #3264. hozzászólásra
sok kamiont visszafordítottak szabadegyházáról idén bizony,gondok voltak
Ennek a gombának a száraz idő kedvez, és hogy árletörési vagy akármilyen szándékkal, de minden kereskedő nézi ujjabban, még a mezitlábjárkálók is, bioetanolnak meg azért nem jó, mert a melléktermék nem használható fel takarmányozásra(persze ha nem lesz más, csak toxinos, akkor majd jó lesz.)
Válasz #3260. hozzászólásra
Sajnos az Aspergilus gomba fajoknak a meleg száraz klíma kedvez, olasz, szerb, román, görög területeken már régebb óta ismert probléma. Állítólag már volt tavaly is csak kevesebb, de idén okozott igazán komoly gondokat...
Állítólag az általa termelt méreganyag (aflatoxin) sokkal mérgezőbb (rákkeltő hatású), mint amekkora gondot a fuzárium tud okozni, ebből sokkal kevesebb is tud gondokat csinálni.
A rovarkár valóban segíti a fertőzést, és idén nagyon sok csőbe bele-belerágott a gyapottok lepke lárvája, volt hol támadjon a gombi
- BAYER-től hallottam -
Válasz #3260. hozzászólásra
Sajnos tényleg probléma lehet a toxinnal.
Az fő ok kukorica esetében legtöbbször nem a sok csapadék, hanem a rovar kártétel.
Mégpedig a kukorica moly és a gyapottok bagolylepke!
Idén rengeteg volt belőlük és a rágás helyén penészedik a cső.
Jobb területeken megérte ellenük védekezni áru kukoricában is.
Válasz #3260. hozzászólásra
Üdv!
Én csövesen szoktam a kukoricát törni, saját magamnak is és bérbe is.
Még ennyi penészes kukoricát sohasem láttam mint az idén és ez nem csak egy-két fajtára volt jellemző, hanem szinte mindre.
Voltak nagyon silány és nagyon jó táblák, de a penész mindegyiken jelen volt.
Amit morzsolva törtek azon nem lehet úgy észrevenni mert összekeveredik, de a csövesen nagyon jól látszik.
Válasz #3255. hozzászólásra
így van!de gondoljuk csak át rendesen!
2010 csapadékos év volt maximálisan kedvezett a gombáknak így a toxin keletkezésének!de lehetne sorolni a csapadékos és így fuzáriumos éveket!
de idén amikor írmagja is kiszáradt mindennek nem hogy gomba képződésnek kedvezett az idő hol van a toxin!!!!
Válasz #3258. hozzászólásra
D85-ös volt a kutakon
-85% benzin 5% karaj, meg 10% szalonna
Válasz #3257. hozzászólásra
Nem úgy van az, mert abból bioetnaol-t csináltak....
Válasz #3254. hozzászólásra
2 évvel ezelőtt a dioxinos disznók is ehetőkké váltak 200ft alatti áron .
Válasz #3254. hozzászólásra
Válasz #3254. hozzászólásra
Mint 2010-ben a búza... ha kevesebbért adtuk oda, mindjárt nem is volt akkora gond a fuzárium
Válasz #3253. hozzászólásra
20 centes áron már nem szennyezett?
Válasz #3251. hozzászólásra
nevetek nem nevetek,de nálunk a hir után lement a kuki ára25centröl 20-ra,és akinek muszáj oda fogja adni
Válasz #3245. hozzászólásra
Akkor itt tessék keresgélni, október környékén, mert én nem találtam.
http://href.hu/x/iyum
Válasz #3249. hozzászólásra
alfatoxin = AFLATOXIN
De akkorát nevettem rajta.....,jól indul a reggel!
Jó reggelt mindenkinek,szerintem ha ingyen vagy annál olcsóban oda adnánk kukoricát nem volna avval semmi probléma,a lényeg próbálkoznak hátha belefárad az ember és oda adja .
Válasz #3248. hozzászólásra
A cikkben szerb kukoricárol van szó,de a környező országok sajtójában hasonló hír jelent meg az alfatoxinos
magyar kukoricáról.
Ez megint egy baromság...ha ez így lenne akkor a kukoricának már 10ezer fölött kellene lennie,mert akkora hiányt generálnani
Válasz #3245. hozzászólásra
Ez így hallottam én is, sok uszályt visszaküldtek a toxin végett.Azt mondják még etanolnak sem jó, de többet nem tudok.A toxin erősen rákkeltő
Válasz #3244. hozzászólásra
MÉRGEZETT AZ IDEI KUKORICATERMÉS
SGS Group: Az idei alacsony kukoricahozam csupán 32 százaléka alkalmas emberi fogyasztásra
.
Az SGS Group, a világ egyik legnagyobb élelmiszer, illetve az élelmiszer előállításához szükséges nyersanyag vizsgálatával foglalkozó szervezetének belgrádi laboratóriumában ehhez kapcsolódóan már 375 vizsgálatot is elvégeztek. Az elemzés kimutatta, hogy az idén termett kukoricának csupán 32 százaléka alkalmas emberi fogyasztásra. A maradék 68 százalékban az aflatoxinok aránya meghaladja a megengedettet szintet.
Kérdéseinkkel az SGS szerbiai kirendeltségének vezérigazgatójához, Marinko Ukropinához fordultunk, aki írásban juttatta el szerkesztőségünkbe válaszait. Kiderült, hogy a megvizsgált 375 minta az idei kukoricatermés 10 százalékát reprezentálja. Ennek az aránynak és a vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy az idei termésnek csupán 32 százaléka alkalmas arra, hogy emberek fogyasszák. Az elemzéseket az SGS hálózat több laboratóriumában is ellenőrizték, illetve megerősítették – áll Ukropina válaszlevelében.
– A kapott adatoknak statisztikai súlyuk van és az aflatoxinokkal való mérgezést illetően az egész idei kukoricatermést reprezentálják. A vizsgálati eredmények mentén felelősségteljes magatartással kell megvédeni a lakosságot. A tározókban raktározott kukoricát kiemelt figyelemmel folyamatosan ellenőrizni kellene – fogalmazott Ukropina
Visszaküldött kukoricaszállítmányok
Nem hivatalos értesüléseink szerint az utóbbi hét napban a Gombosi Kikötőbe több onnan útnak indított kukoricaszállítmányt is visszaküldtek a fertőzés miatt. Állítólag az is megtörtént, hogy a külföldi vásárló képviselői még a helyszínen észrevették: a kukoricával nincsen minden rendben. Lapunk megpróbált kapcsolatba lépni a kikötő illetékeseivel, a tegnapi nap folyamán azonban nem jártunk sikerrel.
A vizsgálati eredmények szerint a mérgezett kukoricának 26 százalékát állattáppá lehetne feldolgozni, de csak abban az esetben, ha zeolitot (vulkáni eredetű, egyebek mellett méregtelenítő hatású, ásványi anyag) kevernek a tápba.
A fennmaradó kukoricából, tehát az össztermés 42 százalékából, kizárólag bioetanolt és keményítőt lehetne előállítani. A keményítőt a kukorica nedves őrlésével állítják elő és ilyen feldolgozási mód mellett a mérgek nem kerülnek bele a végtermékbe – áll az SGS szerbiai vezérigazgatójának levelében.
– A magas nyári hőmérsékletek és a szárazság ideális feltételeket biztosítottak az Aspergillus flavus nevű gomba elterjedéséhez. Ez a gomba termeli az aflatoxinokat. Az élelmiszerekben előforduló méreganyagok tekintetében az aflatoxin az ember számára ismert leginkább rákkeltő anyag. Embert és állatot egyaránt veszélyeztet. A kedvezőtlen időjárásviszonyok miatt feleannyi kukorica termett Szerbiában, mint egyébként, most pedig egy újabb probléma jelentkezett, amely veszélyezteti az emberek és az állatok egészségét is. Amint azt már elmondtam, az eddigi vizsgálatok bebizonyították: az aflatoxinok a megengedettnél magasabb arányban vannak jelen az idei kukoricatermésben. Ez a tény az illetékesek és a termelési, raktározási, eladási és feldolgozási lánc résztvevőinek minél határozottabb, illetve gyorsabb reakcióját követeli meg. Minden jel arra mutat, hogy a gomba a termőföldeken kezdett el terjedni és hogy az illetékesek nem reagáltak a jelenségre. Ha még időben megtették volna a szükséges lépéseket, akkor valamelyest csökkenthették volna a termés fertőzöttségét. Bár a problémára a kukorica betakarítása után derült fény, még ekkor is van rá lehetőség, hogy akciótervvel megvédjék a kukorica fogyasztóit és felhasználóit. Persze a szükséges intézkedések meghozatalához alapfeltétel, hogy az illetékesek beismerjék ezt a valós és komoly problémát. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a kukorica aflatoxinos mérgezése járványszerűen a környező országokat, Magyarországot, Romániát és Bulgáriát is érinti. A fertőzés mértéke országról országra változó. Az említett államok még időben meghozták a kellő intézkedéseket, a betakarítás előtt és után is, ezért esetükben a szerbiainál jóval enyhébb a fertőzés mértéke – összegezte Ukropina.
A minisztérium hallgat
Az ügy kapcsán telefonon felkerestük a mezőgazdasági minisztériumot is, ott azonban azt kérték, hogy elektronikus levél formájában küldjük el kérdéseinket. Azt nem tudták megmondani, hogy választ mikor kapunk. Egyebek mellett azt kérdeztük, hogy a minisztérium értesült-e a laboratóriumi vizsgálatokról és ha igen, akkor milyen lépéseket tettek meg az illetékesek, valamint miért nem értesítették a közvéleményt. Arra is szerettünk volna választ kapni, hogy a fertőzött kukoricát feldolgozták-e már és megtörténhet-e, hogy valamilyen formában az emberek asztalára kerül. Valamint arra is rákérdeztünk, hogy megfelelnek-e a valóságnak azok a nem hivatalos információink, hogy az emberi fogyasztásra alkalmas kukoricát Szerbia már eladta külföldre és semmi sem maradt belőle az országban.
Az írásos válaszból az is kiderül, hogy a fertőzéssel kapcsolatban még október 10-én megérkezett az első utalás. Akkor Olaszországból a fertőzés miatt visszaküldtek egy szerbiai kukoricaszállítmányt. Az Európai Unió RASFF élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó sürgősségi riasztórendszere azonnal nyilvánosságra hozta honlapján az esetet.
Ukropinától megtudtuk, hogy a világban több tudományosan is elismert módszer létezik az aflatoxinokkal fertőzött gabona feldolgozására. Példának okáért ammóniával lehet kezelni a gabonát, amely így alkalmassá válik az állati takarmánnyá való feldolgozásra. Egy másik lehetőség, hogy a fertőzött kukoricát megfelelő mennyiségű egészséges kukoricával keverjék, magyarázta Ukropina, figyelmeztetve: a hosszabb raktározás során csak fokozódik a méreganyag aránya. Az amerikai intézmények ajánlása szerint fertőzés esetén a hosszabb ideig tárolt kukoricát szárítani kell, hogy nedvességtartalma ne haladja meg a 13 százalékot, a termény számára fokozatosan 5 Celsius-fok alatti hőmérsékletet kell biztosítani és ismét át kell szitálni.
Válasz #3240. hozzászólásra
téged nem hívott a nagysága? ma már azt kérdezte, hogy mennyiért adnék
Nem egyszerű itt okosnak lenni, legfeljebb utólag. Az mindenesetre látható, hogy meg van az esély még arra, hogy emelkedjenek az árak, mind a búza, mind pedig a kukorica tekintetében. Nyilván azzal tisztában vagyunk, hogy nem kis hazánk árualapja irányítja a piacot. A nagy termelő országokból pedig továbbra sem érkeznek olyan hírek, amik lefelé mozdítanák az árakat. Amerikában nagyon rosszak az őszi vetések, ott továbbra is aszály van, a kukjoricát már tudjuk, hogy nekik is siralmas lett, plussz még a bekeverési arányt sem engedték nekik csökkenteni. Lent délen pedig a sok eső akadályozza továbbra is mind a búza betakarítását, mind a kukorica illetve a szója vetését pl Argentína és Ausztrália. Ugyanez igaz Angliára és Franciaországra is, ott is a sok csapadék ad okot a vetések leminősítésére. Ez utóbbiaknál a repce sem akkora területen került elvetésre, mint tervezték, ami ránk nézve még jó is lehet, hiszen azért aki idén nálunk vetett repcét, az egyelőre bizakodhat a jövő évet illetően, és ha ehhez még hozzájön egy ideihez hasonló magas ár, az már csak hab lesz a tortán.
Mindezek ellenére sokan jól jártak, hogy mindjárt aratáskor eladták a terményt, (felénk 6850 Ft+komp árat is adtak érte), és joggal aggódhatnak azok, akik betárolták, bízva egy közeli árrobbanásban, és így év vége felé kerülnek kényszerhelyzetbe, mert bevétel nincs, viszont a kiadások igen csak megnövekednek, főleg olyan cégeknél, ahol a bérebadók jelentős része már nem terményben kéri a juttatást, hanem pénzben, és ezeknél jellemzően (nálunk legalábbis) a búza június/július havi tőzsdei átlagára a mérvadó, ami idén 6000 Ft körül jött ki. És ez utóbbi cégek/termelők azok, akik kénytelenek eladni 6000-6100 Ft-okért, és úgy látszik, egyelőre a hazai piacnak ez elegendő az igények kielégítésére.
mi is eladtuk a Nagisznak becsületes áron!