Válasz mtz1221 #23902. hozzászólásáraA terület nem az a sütős fajta (mély, vízállásra hajlamos). Szinte egész júliusban forróság van felénk is, minden sül kifele, már azért ezen is látszik, hogy bánja, hogy elvetettem.
Elővetemény kukorica volt, műtrágya az volt bőven, 1-1 q Dap, Kálisó télen, összesen 4 q AN(34%).
Szinte semmi sem a terveim szerint alakult, főleg talajelőkészítés során, az időjárás miatt. Októberben még porolt minden, november első két hetében meg állandóan esett, így mire észbe kaptam, február közepe lett. Február végén, alapműtrágya szórás, tárcsa, rögös felszín, mert csak a teteje porolt, az alja teljes nyirok. Április elején, vetés előtt műtrágyaszórás, kombi, vetés, henger. Elég jól kelt viszonylag, de lassan fejlődött, június elejétől, az első esőktől megindult. Szerencsére a nagy kánikula előtt, még június végén, porzott, csövet hozott (ezt felénk mindenképpen el kell érni, mert ha júliusban virágzik, termékenyül a kukorica, az biztos teljes kapufa). Most itt tartunk, aratni kell, csak a kérdés, hogy mennyit.
Válasz mtz1221 #23894. hozzászólásáraén csak ott ősszel ha csinálom akkor rakom lejjebb a grubert 15-20cm re. Tavasszal mar csak 10,cm kb max a dulőket ha csinálom ott hagyom mélyebbre. Gabona után mindig zőlditek mindent olajretek meg mustár . Takarni nem szeretem nem kifagyóval mert enyhe télesetén veszi ki a nedvességet és ha tavasszal nincs csakadék akkor vége
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #23888. hozzászólásáraVan aki megcsinálta. Nem én voltam, úgy hogy a többi passz. Nem összehasonlítás volt a cél, hanem hogy mindent lehet jól és rosszul is csinálni. ( A jó lazító, rossz eke példa kevésbé lett volna a közvélekedéstől eltérő ellentétpár.)
Válasz Csavarkulcs #23895. hozzászólásáraItt pár nem tájékozott ismerősnek, akik mélyen is szárnyakkal használják a 2 soros grubert, náluk működik. Szerintem oka van ennek nálunk.
Válasz mtz1221 #23894. hozzászólásáraLazítani-lezárni-takartan tartani a talajt(növénnyel-szalmával-mulcsal...vagy magasan aratott tarlóval ha nem kell a szalma.Ez főleg akkor jó ha nem a legjobb a szalmaszecskázó munkája). Gruberre átállóknál látom itt is a problémát. Addig üti veri még nem fog hasonlítani egy emunkált szántásra már a nyáron. Itt jön az hogy gruber és gruber közt is van kulönbség. Ott hol jól dolgozott a gép szalmaszecskázó és szépen terített. A szalmakalap alatt most is van nedvesség. Ha felveri a gaz akkor inkább mulcsozó mint talajmunka. Vagy kivár és szept elején glifó...majd késő összel megmunkálja. Mára ott tartunk egész évben lehet dolgozni nincs tél. Ezért úgy kell megválasztani a talajjal való foglalkozást is. Valamikor hajtott mindenki mert januárban-februárban nyakigérő hó és átfagyott talaj. Mára januárban repce rovarölő fújás és február elején grúber vékony késekkel....pl. Alkalmazkodni kell a változott körülményekhez. Víztakarékos minimum művelés lesz a záloga a karcsú nyereségnek is.
Válasz blsjela #23893. hozzászólásáraKezdő gruberos koromban volt hogy beállítottam a rögtörőket kerek 30 centire. Nem számoltam rá hogy az bele is süpped, és a rugói is engednek. Majd meg szakadt a traktor de egy tábla harmadát megcsináltam úgy. Következő évben ott termett a legkevesebbet, de érezni is lehetett minden műveletnél hogy elment a víz lefelé.
Válasz mtz1221 #23892. hozzászólásáraMajd jőn az hogy mert nem mente a víz az eke talp miatt. Amúgy ilyen kor a lazítás is arra jó hogy szépen feldelé kipárologjón a talajba. Lévő víz . Idén én sem szántottam van amit 6 éve van amit 4 van amit 2 és van egy ha amit kelet szántani minden kukorica van kiderul mit ad .
Válasz .Fecó. #23881. hozzászólásáraSzia Fecó, ezt azért nem hiszem hogy a sáv művelést vagy a no tillt direkt rontották el mivel csak azt magyarázta hogy az mennyivel jobb és valóban arról nem kell aratni így zsebben marad az aratás ára míg a lazítottat és a szántottat aratni is kell. Mivel ezek közvetlen szomszédok így ezen nincs mit magyarázni. Amúgy meg ha a szántás szar dolog és tönkre megy aki szánt akkor hagyni kell hagy szántson és majd meg lehet venni a földjét olyannak aki forgatás nélküliben meg gazdagodik.
Válasz rtamas1976 #23886. hozzászólására6 tököt ismerek, de kuki búza létezik, vissza is fogok rájuk térni. Most látom 10 éve táblán belül az akkori időjárásban miért adott kevesebbet az NS magok, és miért volt 2-3al több a vize. Ns búzáknak 8s soha nem volt a hektolitere 82 alatt, nekem mégis a nyugati bő termő takarmánybúza kell, amire már 5 éve rávernek a hazaiak lassan termésben is.
Válasz Zoli1437 #23877. hozzászólásáraKi lazít hőségben? Miért marad nyitva a lazítás? Eleve már csak akkor csinálhatsz mélyebb talajmunkát, ha utána bizonyos időn belül vetni fogsz. Aki hülyeséget csinál, az megcsinálja ekével, tárcsával, lazítóval, bármivel.
Válasz mtz1221 #23884. hozzászólásáraVagy 20éve volt olinka nevű olajtök vetőmag.
Akkori kezdetleges technológiaval.
Gyönyörű eredményt értem el.
Bárkitől veszek magot mindenki az osztrákot adja. Pedig kipróbálnam a régi fajtákat is!
Felétek létezik még?
Válasz Csavarkulcs #23863. hozzászólásáraRáéreztél, meg azért klímában nem is messze van tőled a termőterülete. Itt is még nem fertőztek meg a nyugati magok, minden évben volt korainak (vagy 10 éve még lucerna után is )BC 398 PAJDAŠ. Ki kéne neked még próbálni az ultrás Ns magokat is.
Válasz .Fecó. #23881. hozzászólásáraEz pontosan ígyvan!
Lehet megvan csinálva csak nem optimális időben vagy minőségben.
És borul a kísérlet.
Ha valamit úgyakarok kihozni hogy jobblegyen az jobblessz!
Válasz rtamas1976 #23880. hozzászólásáraErről volt szó. Ugyan az más időzítéssel más eredmény.
(Láttam példát arra amit írtam. Nekem nem tetszett. Érdekelt, hogy van e valaki aki ugyan így csinálja és mivel érvel mellette.)
Válasz Koczka József #23878. hozzászólásáraÉn meg hiszem. Két okból is: az egyik hogy a Kite nem egy független kutato cég, hanem egy profitorientált vállakozás. Ő nem azt vizsgálja mi a jó hanem megmutatja hogy amit árul az mire jó. Tehát alapvetően azt akarja kidomborítani. Hogy vedd meg amit árul mert az majd milyen jó lesz neked…
A másik, hogy azt is alkalmazottak csináljak, akik valahol xarnak az egeszbe. Kiküldik őket hogy ezt szántsd, ezt meg kultivatorozd, azt meg lazítsd és kimegy és leteszi és húzza, aztán lesz amilyen lesz. Aki magának visz egy technológiát az jellemzően ennek rendel alá mindent, es annak az optimális idejében es módján csinál mindent. és az, hogy az most szántás vagy lazítás vagy micsoda ebből a szempontból mindegy is. (Ugyanolyan, mint amikor te meg vagy róla győződve, hogy a szántás a legjobb, akkor hiába próbálsz ki bármilyen más eszközt, legtöbbször úgyis arra jutsz, hogy jobb az ahogy te gondoltad, pedig annyi történik csak, hogy a szántás során csinálsz mindent optimálisan).
Válasz Zoli1437 #23877. hozzászólásáraAugusztus vége szeptembertől hamarabb nemszoktuk.
Pont azért hogy neszáradjon ki.
Lazítózást mindég lezárjuk!
Tehát nemmarad nyitva!
Időzítés!!!!
Válasz rtamas1976 #23876. hozzászólásáraSzia Tamás, nem hiszem hogy a kite kísérleti parcelláin akár a szántás akár a lazitást vagy a no tillt nem megfelelően csinálnák az eredmény meg ön magáért beszél. Mindenki meg nézheti Nádudvaron.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #23874. hozzászólásáraNem akarok senkit semmiről meggyőzni. Különben sem tud senki nem rám hallgatni, mert aki rám hallgat, az aszt csinál amit akar.
Felteszem máshogy a kérdést. Így még csak nem is szerepel benne a szántás.
Mitől víz takarékos egy hőségben nyitva hagyott lazítás?
(Onnan indultunk, hogy bármit lehet jól és rosszul is csinálni.)
Válasz Zoli1437 #23872. hozzászólásáraSzerintem egyértelműen kijelenteni , hogy csak így vagy úgy nemtudom.
Szerintem a kettő kombinációja és okszerű használata a célravazető.
Mészporszórás legnagyobb ellensége a szántás. Viszont egy párév utánni visszafordítása lehet jóttesz.
Talajszerkezet mondja meg mi a legjobb.
Válasz Zoli1437 #23872. hozzászólásáraA lazítózás 1számú előnye az eketalp áttörése.
Normálisan elvégzett lazítózás felszine nem röges.
Lazítózás előtt és után is szoktunk tárcsázni.
Maga a lazítózás többekerül mint a szántás.
Pont a tárcsázás miat.
Viszont amit megspórolsz vele az a szántás elmunkálás.
És a talaj egyenletes átnedvesdése a másik dolog.
Kikell próbálni nemmindenhol működik a dolog. Én szántani csak a kukoricát viszont azt csak25cm mélyen.
A másik előnye az árvakelés irtása.
Pl: napraforgó után tárcsa búzamegy.
Búza után lazító következő évben kukorica.
Szinte elhanyagolható az árvakelés a3.évben.
Válasz SzikiSzokeveny #23866. hozzászólásáraMég csak nem is az eszközhiányra gondoltam. (Mindig az a jobb technológia amit el akarnak adni.)
A forgatás nélkülit favorizálják. Valaki hozzáértő magyarázza el, hogy miért jobb, ha egy búza tarlót (amiről esetleg még a szalmát is lehordták) meglazítanak és ottmarad lezáratlanul, mint egy őszi szántás után korán lezárva,
Válasz Igazi Földönfutó #23869. hozzászólásáraDe van olyan fajta, ami jobban bírja az aszályt es nem utolso sorban az UV-t.
22-es aszalyban a Pio 9889 (itthon meg nem lehet kapni)fajtaja kitunt, hogy a tobbi fajtahoz kepest hozott csovet es 2 hettel tovabb birta..
Válasz medikus #23856. hozzászólásáraEz a lényeg,olyan,hogy szárazságtűrő nincs,ez csak egy nemesítőházi szlogen.A sors fintora ,hogy ma délután kaptunk egy özönvizet 40 mm felett egy félóra alatt,kb. ennyi volt május,június összesen.Na ez még a félholt kukoricát is feltámasztja,ha tűri a szárazságot,ha nem tűri.
Válasz SzikiSzokeveny #23866. hozzászólásáraTúlgondolod. Egy grúber kell, ha van pénzed, rövidtárcsa, esetleg egy lazító, pár évente lazítani. Ezeket variálod, egy a fontos szerintem, hogy minél több nedvességet megőrizz, tavasszal a lehető leghamarabb le kell zárni a talajokat. Korán kell vetni, minél hamarabb menjen a gyökér mélyre, mi a kukoricát és a napraforgót is letesszük a legmélyebbre, ezek az alapok, a keleti országrészben máshogy már nem lehet sikeresen gazdálkodni, az elmúlt 5 év alapján ez magabiztosan kijelenthető.
Válasz medikus #23865. hozzászólásáraMuszáj...Horvátországban erre a fajtára felárat fizetnek a beltartalmi értéke miatt. Ha a jószág is habzsolja akkor a Bambi is.
Válasz Zoli1437 #23862. hozzászólásáraAz a baj, hogy szerintem a legtöbben nem engedhetik meg maguknak, hogy több technikát is használjanak. Én se tudok az öt növényem alá pl öt különböző műtrágyát tenni, nem tudom akkor szórni amikor a növény igényli, csak ha olyan az idő. Egy lazító, egy kombinátor, stb, mindenből egy. Pedig nagyon jó lenne több fajta de hát ki engedheti meg magának?
Válasz Gumóka #23861. hozzászólásáraIgen mindenki ott tudjon ahol van. Viszont akik ott voltak és látták a különbséget nem értették hogy ha a szántott a leg jobb akkor vajon miért a leg szarabbat dicsérgeti annyira a faszi? Elméletileg már 9 éve ugyan úgy művelik a parcellákat csak mindig más növény van bele vetve, most kukorica.
Válasz Koczka József #23860. hozzászólásáraSzia! Nekem ez a nap mondata: "..jó technológiát is lehet szarul csinálni."
Egyet értek vele. Kiegészítve annyival, hogy a körülményeket (talaj típus , nedvesség. növény) figyelmen kívül hagyó egyen műveléssel viszont nem értek egyet.
Válasz Koczka József #23860. hozzászólásáraEzekhez mindenkinek ki kell ismerni, kitapasztalni, hogy a saját földterületein mi a megfelelő művelési technológia. Aztán jön a többi, vetőmag, tápanyag, növényvédelem.
Mehetek én Szolnokra nézelődni, hogy ott mi vált be, ha nekem nem olyan talajaim vannak.
Válasz Zoli1437 #23853. hozzászólásáraSzia Zoli ez nem az de hasonló mert most a szántott ,lazított ,gruberozott ,sávos ,mini till,no til lett a rangsor.De ennek ellenére egyfolytában arról beszélt hogy a forgatás nélküli a jó mert az ennyi meg annyi vizet meg tart a szántásos meg a legrosszabb mert az tönkre teszi a földet .Igaz hogy csak a szántott hoz csövet meg talán a lazított de nem az a fontos hanem hogy ne forgass.Ezért írtam hogy el kell menni mindenkinek megnézni saját szemével.
Válasz medikus #23857. hozzászólásáraAzért írtam, hogy nem kell kísérletezni, mert kísérleteztem már eleget… A nem top kategóriás magok szinte mindig buknak szélsőséges körülmények között, és ezáltal lehet pont az a többlet megy el, ami hasznot termelne számodra. Megvan a szükséges tudás, tapasztalat, ami a fajtákat illeti, kukorica, napraforgó, kalászos, megvannak a bevált fajták, szinte sosincs csalódás, vagy csak kellemes csalódás van a cudar körülmények, időjárás ellenére. Már csak agrotechnikai, és költségcsökkentési kísérletek vannak.
Válasz Koczka József #23845. hozzászólásáraKísérletezzen víz nélkül! Egyik barátom dolgozott a Növényegészségügyi állomáson! Ők jártak ki cégeket is ellenőrizni! No ő látta a szárazságtűrő Kiskun hibridet,ahogy locsolták! Úgy lett szárazság tűrő!Ha nincs víz,nincs semmi!Nincs víz! 8 méteren jár!Ha véletlen esik,a homokon át szalad!Holnap meg porol!
Válasz R Sándor #23847. hozzászólásáraHa megsült,megsült 50 ezres tőszámmal is! Nagy Fao számút itt senki nem vet! Nem érik be,szárítani igen költséges,meg nincs is akkorra!
24903 hozzászólás
Válasz mtz1221 #23902. hozzászólásáraA terület nem az a sütős fajta (mély, vízállásra hajlamos). Szinte egész júliusban forróság van felénk is, minden sül kifele, már azért ezen is látszik, hogy bánja, hogy elvetettem.
Elővetemény kukorica volt, műtrágya az volt bőven, 1-1 q Dap, Kálisó télen, összesen 4 q AN(34%).
Szinte semmi sem a terveim szerint alakult, főleg talajelőkészítés során, az időjárás miatt. Októberben még porolt minden, november első két hetében meg állandóan esett, így mire észbe kaptam, február közepe lett. Február végén, alapműtrágya szórás, tárcsa, rögös felszín, mert csak a teteje porolt, az alja teljes nyirok. Április elején, vetés előtt műtrágyaszórás, kombi, vetés, henger. Elég jól kelt viszonylag, de lassan fejlődött, június elejétől, az első esőktől megindult. Szerencsére a nagy kánikula előtt, még június végén, porzott, csövet hozott (ezt felénk mindenképpen el kell érni, mert ha júliusban virágzik, termékenyül a kukorica, az biztos teljes kapufa). Most itt tartunk, aratni kell, csak a kérdés, hogy mennyit.
Válasz t.romsics #23899. hozzászólásáraHogy nem sült fel, nem voltak 40+ fokok hetekig ??? Elővetemény műtrágya mi volt ???
Válasz mtz1221 #23894. hozzászólásáraén csak ott ősszel ha csinálom akkor rakom lejjebb a grubert 15-20cm re. Tavasszal mar csak 10,cm kb max a dulőket ha csinálom ott hagyom mélyebbre. Gabona után mindig zőlditek mindent olajretek meg mustár . Takarni nem szeretem nem kifagyóval mert enyhe télesetén veszi ki a nedvességet és ha tavasszal nincs csakadék akkor vége
Utolsó utáni pillanatban jött az eső, a partosabb részek meg a tábla szegélyek alsó 3-4 levelei már felsültek. Sushi fajta.
Volt már jobb is! Pio 9415, április 5. vetve, eső kb. 100 mm eddig, kizárólag csak júniusban esett (a zöme június 1.,2.,3.; 3 nap 3 zivatar).
Válasz Zoli1437 #23897. hozzászólásáraKözben rájöttem, hogy még racionális is lehet a dolog.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #23888. hozzászólásáraVan aki megcsinálta. Nem én voltam, úgy hogy a többi passz. Nem összehasonlítás volt a cél, hanem hogy mindent lehet jól és rosszul is csinálni. ( A jó lazító, rossz eke példa kevésbé lett volna a közvélekedéstől eltérő ellentétpár.)
Válasz Csavarkulcs #23895. hozzászólásáraItt pár nem tájékozott ismerősnek, akik mélyen is szárnyakkal használják a 2 soros grubert, náluk működik. Szerintem oka van ennek nálunk.
Válasz mtz1221 #23894. hozzászólásáraLazítani-lezárni-takartan tartani a talajt(növénnyel-szalmával-mulcsal...vagy magasan aratott tarlóval ha nem kell a szalma.Ez főleg akkor jó ha nem a legjobb a szalmaszecskázó munkája). Gruberre átállóknál látom itt is a problémát. Addig üti veri még nem fog hasonlítani egy emunkált szántásra már a nyáron. Itt jön az hogy gruber és gruber közt is van kulönbség. Ott hol jól dolgozott a gép szalmaszecskázó és szépen terített. A szalmakalap alatt most is van nedvesség. Ha felveri a gaz akkor inkább mulcsozó mint talajmunka. Vagy kivár és szept elején glifó...majd késő összel megmunkálja. Mára ott tartunk egész évben lehet dolgozni nincs tél. Ezért úgy kell megválasztani a talajjal való foglalkozást is. Valamikor hajtott mindenki mert januárban-februárban nyakigérő hó és átfagyott talaj. Mára januárban repce rovarölő fújás és február elején grúber vékony késekkel....pl. Alkalmazkodni kell a változott körülményekhez. Víztakarékos minimum művelés lesz a záloga a karcsú nyereségnek is.
Válasz blsjela #23893. hozzászólásáraKezdő gruberos koromban volt hogy beállítottam a rögtörőket kerek 30 centire. Nem számoltam rá hogy az bele is süpped, és a rugói is engednek.
Majd meg szakadt a traktor de egy tábla harmadát megcsináltam úgy. Következő évben ott termett a legkevesebbet, de érezni is lehetett minden műveletnél hogy elment a víz lefelé.
Válasz mtz1221 #23892. hozzászólásáraMajd jőn az hogy mert nem mente a víz az eke talp miatt. Amúgy ilyen kor a lazítás is arra jó hogy szépen feldelé kipárologjón a talajba. Lévő víz . Idén én sem szántottam van amit 6 éve van amit 4 van amit 2 és van egy ha amit kelet szántani minden kukorica van kiderul mit ad .
Erre varrjon nekem valaki valamit forgatás nélküli tanáccsal. Eke Talpig van víz, alatta meg nincs. Pár napja még vizeseset tárcsáztam.
Válasz .Fecó. #23881. hozzászólásáraSzia Fecó, ezt azért nem hiszem hogy a sáv művelést vagy a no tillt direkt rontották el mivel csak azt magyarázta hogy az mennyivel jobb és valóban arról nem kell aratni így zsebben marad az aratás ára míg a lazítottat és a szántottat aratni is kell. Mivel ezek közvetlen szomszédok így ezen nincs mit magyarázni. Amúgy meg ha a szántás szar dolog és tönkre megy aki szánt akkor hagyni kell hagy szántson és majd meg lehet venni a földjét olyannak aki forgatás nélküliben meg gazdagodik.
Válasz rtamas1976 #23886. hozzászólására6 tököt ismerek, de kuki búza létezik, vissza is fogok rájuk térni. Most látom 10 éve táblán belül az akkori időjárásban miért adott kevesebbet az NS magok, és miért volt 2-3al több a vize. Ns búzáknak 8s soha nem volt a hektolitere 82 alatt, nekem mégis a nyugati bő termő takarmánybúza kell, amire már 5 éve rávernek a hazaiak lassan termésben is.
Válasz rtamas1976 #23887. hozzászólásáraÉs ez komolyan így van.
Válasz Zoli1437 #23877. hozzászólásáraKi lazít hőségben? Miért marad nyitva a lazítás? Eleve már csak akkor csinálhatsz mélyebb talajmunkát, ha utána bizonyos időn belül vetni fogsz. Aki hülyeséget csinál, az megcsinálja ekével, tárcsával, lazítóval, bármivel.
Válasz mtz1221 #23885. hozzászólására95%ban az első gondolat a legjobb!
Aztán tényleg sikerül rossz döntést hozni.
Hálisten kevésszer.
Válasz mtz1221 #23884. hozzászólásáraVagy 20éve volt olinka nevű olajtök vetőmag.
Akkori kezdetleges technológiaval.
Gyönyörű eredményt értem el.
Bárkitől veszek magot mindenki az osztrákot adja. Pedig kipróbálnam a régi fajtákat is!
Felétek létezik még?
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #23852. hozzászólásáraIgazad van, rossz döntéseket én is mindig alaposan átgondoltan hozok.
Válasz Csavarkulcs #23863. hozzászólásáraRáéreztél, meg azért klímában nem is messze van tőled a termőterülete.
Itt is még nem fertőztek meg a nyugati magok, minden évben volt korainak (vagy 10 éve még lucerna után is 
)BC 398 PAJDAŠ. Ki kéne neked még próbálni az ultrás Ns magokat is. 
Válasz .Fecó. #23881. hozzászólásáraEz pontosan ígyvan!
Lehet megvan csinálva csak nem optimális időben vagy minőségben.
És borul a kísérlet.
Ha valamit úgyakarok kihozni hogy jobblegyen az jobblessz!
Válasz rtamas1976 #23880. hozzászólásáraErről volt szó. Ugyan az más időzítéssel más eredmény.
(Láttam példát arra amit írtam. Nekem nem tetszett. Érdekelt, hogy van e valaki aki ugyan így csinálja és mivel érvel mellette.)
Válasz Koczka József #23878. hozzászólásáraÉn meg hiszem. Két okból is: az egyik hogy a Kite nem egy független kutato cég, hanem egy profitorientált vállakozás. Ő nem azt vizsgálja mi a jó hanem megmutatja hogy amit árul az mire jó. Tehát alapvetően azt akarja kidomborítani. Hogy vedd meg amit árul mert az majd milyen jó lesz neked…
A másik, hogy azt is alkalmazottak csináljak, akik valahol xarnak az egeszbe. Kiküldik őket hogy ezt szántsd, ezt meg kultivatorozd, azt meg lazítsd és kimegy és leteszi és húzza, aztán lesz amilyen lesz. Aki magának visz egy technológiát az jellemzően ennek rendel alá mindent, es annak az optimális idejében es módján csinál mindent. és az, hogy az most szántás vagy lazítás vagy micsoda ebből a szempontból mindegy is. (Ugyanolyan, mint amikor te meg vagy róla győződve, hogy a szántás a legjobb, akkor hiába próbálsz ki bármilyen más eszközt, legtöbbször úgyis arra jutsz, hogy jobb az ahogy te gondoltad, pedig annyi történik csak, hogy a szántás során csinálsz mindent optimálisan).
Válasz Zoli1437 #23877. hozzászólásáraAugusztus vége szeptembertől hamarabb nemszoktuk.
Pont azért hogy neszáradjon ki.
Lazítózást mindég lezárjuk!
Tehát nemmarad nyitva!
Időzítés!!!!
Válasz Koczka József #23878. hozzászólásáraAmi jó az jó.
De tudod nemakarásnak nyögés a vége!
Te nézted?
Milyen következtetést vontál le?
Válasz rtamas1976 #23876. hozzászólásáraSzia Tamás, nem hiszem hogy a kite kísérleti parcelláin akár a szántás akár a lazitást vagy a no tillt nem megfelelően csinálnák az eredmény meg ön magáért beszél. Mindenki meg nézheti Nádudvaron.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #23874. hozzászólásáraNem akarok senkit semmiről meggyőzni. Különben sem tud senki nem rám hallgatni, mert aki rám hallgat, az aszt csinál amit akar.
Felteszem máshogy a kérdést. Így még csak nem is szerepel benne a szántás.
Mitől víz takarékos egy hőségben nyitva hagyott lazítás?
(Onnan indultunk, hogy bármit lehet jól és rosszul is csinálni.)
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #23874. hozzászólásáraÉs aki csak a szántást tartja jónak az úgysemfogja normálisan csinálni a másik módszert. És fordítva.
Úgysem tudod meggyőzni ha nemakarja!
Válasz Zoli1437 #23872. hozzászólásáraSzerintem egyértelműen kijelenteni , hogy csak így vagy úgy nemtudom.
Szerintem a kettő kombinációja és okszerű használata a célravazető.
Mészporszórás legnagyobb ellensége a szántás. Viszont egy párév utánni visszafordítása lehet jóttesz.
Talajszerkezet mondja meg mi a legjobb.
Válasz Zoli1437 #23872. hozzászólásáraNe kezdjünk már mindig mindent a legelejétől… Aki szántani akar, az szántson csak, az ő dolga.
Válasz Zoli1437 #23872. hozzászólásáraA lazítózás 1számú előnye az eketalp áttörése.
Normálisan elvégzett lazítózás felszine nem röges.
Lazítózás előtt és után is szoktunk tárcsázni.
Maga a lazítózás többekerül mint a szántás.
Pont a tárcsázás miat.
Viszont amit megspórolsz vele az a szántás elmunkálás.
És a talaj egyenletes átnedvesdése a másik dolog.
Kikell próbálni nemmindenhol működik a dolog. Én szántani csak a kukoricát viszont azt csak25cm mélyen.
A másik előnye az árvakelés irtása.
Pl: napraforgó után tárcsa búzamegy.
Búza után lazító következő évben kukorica.
Szinte elhanyagolható az árvakelés a3.évben.
Válasz SzikiSzokeveny #23866. hozzászólásáraMég csak nem is az eszközhiányra gondoltam. (Mindig az a jobb technológia amit el akarnak adni.)
A forgatás nélkülit favorizálják. Valaki hozzáértő magyarázza el, hogy miért jobb, ha egy búza tarlót (amiről esetleg még a szalmát is lehordták) meglazítanak és ottmarad lezáratlanul, mint egy őszi szántás után korán lezárva,
Válasz Igazi Földönfutó #23869. hozzászólásáraHogyne volna….
Válasz Igazi Földönfutó #23869. hozzászólásáraDe van olyan fajta, ami jobban bírja az aszályt es nem utolso sorban az UV-t.
22-es aszalyban a Pio 9889 (itthon meg nem lehet kapni)fajtaja kitunt, hogy a tobbi fajtahoz kepest hozott csovet es 2 hettel tovabb birta..
Válasz medikus #23856. hozzászólásáraEz a lényeg,olyan,hogy szárazságtűrő nincs,ez csak egy nemesítőházi szlogen.A sors fintora ,hogy ma délután kaptunk egy özönvizet 40 mm felett egy félóra alatt,kb. ennyi volt május,június összesen.Na ez még a félholt kukoricát is feltámasztja,ha tűri a szárazságot,ha nem tűri.
Válasz SzikiSzokeveny #23866. hozzászólásáraTúlgondolod. Egy grúber kell, ha van pénzed, rövidtárcsa, esetleg egy lazító, pár évente lazítani. Ezeket variálod, egy a fontos szerintem, hogy minél több nedvességet megőrizz, tavasszal a lehető leghamarabb le kell zárni a talajokat. Korán kell vetni, minél hamarabb menjen a gyökér mélyre, mi a kukoricát és a napraforgót is letesszük a legmélyebbre, ezek az alapok, a keleti országrészben máshogy már nem lehet sikeresen gazdálkodni, az elmúlt 5 év alapján ez magabiztosan kijelenthető.
Válasz medikus #23865. hozzászólásáraMuszáj...Horvátországban erre a fajtára felárat fizetnek a beltartalmi értéke miatt. Ha a jószág is habzsolja akkor a Bambi is.
Válasz Zoli1437 #23862. hozzászólásáraAz a baj, hogy szerintem a legtöbben nem engedhetik meg maguknak, hogy több technikát is használjanak. Én se tudok az öt növényem alá pl öt különböző műtrágyát tenni, nem tudom akkor szórni amikor a növény igényli, csak ha olyan az idő. Egy lazító, egy kombinátor, stb, mindenből egy. Pedig nagyon jó lenne több fajta de hát ki engedheti meg magának?
Válasz Csavarkulcs #23863. hozzászólásáraÁrammal könnyű!!!!!
Válasz Gumóka #23861. hozzászólásáraIgen mindenki ott tudjon ahol van. Viszont akik ott voltak és látták a különbséget nem értették hogy ha a szántott a leg jobb akkor vajon miért a leg szarabbat dicsérgeti annyira a faszi? Elméletileg már 9 éve ugyan úgy művelik a parcellákat csak mindig más növény van bele vetve, most kukorica.
Válasz mtz1221 #23829. hozzászólására
BC415 (Zágráb) A cső az jelenleg egy közepes méret...kb.
Válasz Koczka József #23860. hozzászólásáraSzia! Nekem ez a nap mondata: "..jó technológiát is lehet szarul csinálni."
Egyet értek vele. Kiegészítve annyival, hogy a körülményeket (talaj típus , nedvesség. növény) figyelmen kívül hagyó egyen műveléssel viszont nem értek egyet.
Válasz Koczka József #23860. hozzászólásáraEzekhez mindenkinek ki kell ismerni, kitapasztalni, hogy a saját földterületein mi a megfelelő művelési technológia. Aztán jön a többi, vetőmag, tápanyag, növényvédelem.
Mehetek én Szolnokra nézelődni, hogy ott mi vált be, ha nekem nem olyan talajaim vannak.
Ami ott bevált, itt nem fog működni.
Válasz Zoli1437 #23853. hozzászólásáraSzia Zoli ez nem az de hasonló mert most a szántott ,lazított ,gruberozott ,sávos ,mini till,no til lett a rangsor.De ennek ellenére egyfolytában arról beszélt hogy a forgatás nélküli a jó mert az ennyi meg annyi vizet meg tart a szántásos meg a legrosszabb mert az tönkre teszi a földet .Igaz hogy csak a szántott hoz csövet meg talán a lazított de nem az a fontos hanem hogy ne forgass.Ezért írtam hogy el kell menni mindenkinek megnézni saját szemével.
Válasz boldizsár1988 #23851. hozzászólásáraA pálinka egészségesebb
Válasz medikus #23857. hozzászólásáraAzért írtam, hogy nem kell kísérletezni, mert kísérleteztem már eleget… A nem top kategóriás magok szinte mindig buknak szélsőséges körülmények között, és ezáltal lehet pont az a többlet megy el, ami hasznot termelne számodra. Megvan a szükséges tudás, tapasztalat, ami a fajtákat illeti, kukorica, napraforgó, kalászos, megvannak a bevált fajták, szinte sosincs csalódás, vagy csak kellemes csalódás van a cudar körülmények, időjárás ellenére. Már csak agrotechnikai, és költségcsökkentési kísérletek vannak.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #23852. hozzászólásáraAzt írtad,"nem kell kísérletezni"! Pedig a mezőgazdaság egy nagy kísérleti telep! Vagy bejön,vagy nem!
Válasz Koczka József #23845. hozzászólásáraKísérletezzen víz nélkül! Egyik barátom dolgozott a Növényegészségügyi állomáson! Ők jártak ki cégeket is ellenőrizni! No ő látta a szárazságtűrő Kiskun hibridet,ahogy locsolták! Úgy lett szárazság tűrő!Ha nincs víz,nincs semmi!Nincs víz! 8 méteren jár!Ha véletlen esik,a homokon át szalad!Holnap meg porol!
Teszek be én is képeket a kukoricámról.
Ugyan az a parcella, csak más helyeken fényképezve.
Laza föld, sok helyen még csőkezdemény se nincsen.
Kötött, nehezen müvelhető talaj ugyan abban a parcellában
Válasz R Sándor #23847. hozzászólásáraHa megsült,megsült 50 ezres tőszámmal is! Nagy Fao számút itt senki nem vet! Nem érik be,szárítani igen költséges,meg nincs is akkorra!