Thanks ,ez még hasznos lehet mindenkinek...bár ezt már asszem valahol egyszer láttam . Talán valami dokumentáció , dolgozat , tétel vagy ilyesmi volt...
Válasz #451. hozzászólásra
Kerestem, de dátum nem szerepelt sehol.
Viszon találtam még pár érdekes infót: Egyes növények tápanyag igénye
BAB
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
90-110 (szárazbab) 40-45 (szárazbab) 80-85 (szárazbab) 40-70 (szárazbab) 45-75 (szárazbab) 60-100 (szárazbab)
12-15 (zöldbab) 20-30 (zöldbab) 12-13 (zöldbab)
Fajlagos CaO-igény: 24 (szárazbab) 12 (zöldbab) kg/tonna termés
Talajvizsgálatok alapján szükséges lehet B, Cu, Mo és Zn pótlása
Kijuttatás: nitrogén: tél végi, kora tavaszi talajelőkészítés alkalmával; foszfor és kálium: alaptrágyaként
BORSÓ
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
22-45 14-30 27-49 50-60 42-120 71-150
Termés: 3 t/ha (szárazborsó), 6-8 t/ha (zöldborsó)
4-6 évenként fenntartó meszezés szükséges; Cu és Zn-mikroelemtrágyázással a a minőség javítható (max. 90 kg/ha foszfornál)
Kijuttatás: nitrogén: kb. 50-60 kg/ha nitrogén-adagnál nagyobb adagú ásványi nitrogént a borsó nem hasznosítja; tél végén, kora tavasszal kijuttani, lehetőleg fagyott talajon; foszfor, kálium: ősszel egy adagban, nem szükséges megosztani
BURGONYA
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
5 2 6 150-200 60-80 180-240
Fajlagos CaO-igény: 3 kg/tonna termés
Termés: 30-40 t/ha
Meszezés: savanyú talajon akár 30-40 % termésnövekedést is eredményezhet
Mg: átlagosan 20-25 % növekedést eredményezhet
Fontos mikroelemek: Mn, B, Cu, Zn
Kijuttatás: nitrogén: 40 kg/ha mennyiségben a tél végén; forszfor, kálium: maximum 180 kg/ha adagban
BÚZA
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
25-29 12-15 18-22
Kijutatás: nitrogén: ajánlott kijuttatási megosztás: bokrosodás:virágzás:szárbaindulás=30:30:30 %, fontos az öntözés, időjárás hatása, minden évben igényli, elővetemény hatást figyelembe kell venni, em ajánlott az őszi kijuttatás; foszfor: 13,5 kg P2O5 távozik egy tonna terméssel, nyári, őszi időszakban kijuttani, mélyen alászántva, elég lehet négy- vagy kétévente; kálium: 20 kg K2O távozik egy tonna terméssel, nyári, őszi időszakban kijuttani, mélyen alászántva, elég lehet négy- vagy kétévente
CSICSÓKA
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
40 13 80 120-160 150-180 200-250
CUKORCIROK
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
3,4-5,2 2,2-3,5 3,4-5
Termés: 25-50 t/ha
CUKORRÉPA
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
20-30 15-20 30-50 80-100 100-200 150-180
Egyéb fajlagos igények (kg/tonna termés): CaO: 10-15, Mg: 8-10, Na: 2-3
Átlagtermés: 40-45 t/ha
Kijuttatás: nitrogén: Ca-mal együtt a tenyészidő elején; foszfor, kálium: alaptrágyaként, esetleg 10-20 % tavasszal
CSILLAGFÜRT
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
30-35 (sárga csf.) 15-28 (sárga csf.) 20-70 (sárga csf.)
22-30 (fehér csf.) 14-33 (fehér csf.) 20-47 (fehér csf.)
Kijuttatás: nitrogén: tavaszi talaj előkészítéssel, vagy a tél végi még fagyott talajra; foszfor: a teljes adagot ősszel talajba dolgozni; kálium: a fél adagot ősszel talajba dolgozni, a maradékot tél végén vagy tavasszal
HOMOKI BAB
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
Kijuttatás: nitrogén: tavasszal 60-80 kg/ha mennyiségben; foszfor: ősszel 80 kg/ha P2O5; kálium: ősszel 120 kg/ha K2O
KÁPOSZTAREPCE
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
55 35 43
KENDER
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
9 8 16
A túlzott nitrogéntrágyázás minőségrontó lehet, a kálium viszont javítja a rost minőségét
Kijuttatás: nitrogén, foszfor, kálium: alaptrágyaként
KÖLES
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
30 14 35
A nagy terméshez szükséges tápanyagigényét elsősorban az elővetemény alá adagolt, illetve visszamaradt tápanyagokkal elégítjük ki
Átlagtermés: 1-1,4 t/ha
KUKORICA
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha) - 6 tonna terméshez
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
21-37 8-28 11-34 120-200 66-204 66-204
Kijuttatás: nitrogén: agroökopotenciális termésének nitrogén-optimuma 180 kg/ha, igényét befolyásolja az elővetemény, a talaj nedvességtartalma, a mikrobiológiai aktivitás, az öntözés,cukorrépa és kukorica többévi önmaga utáni termesztése esetén: 200-210 kg N/ha, kalászos gabonák, napraforgó után: 140-150 kg N/ha, fejlődésének kezdetén a nitrogént ammónia, később nitrát formában hasznosítja, savanyú talajon kerülni kell: ammónium-szulfát, ammónium-nitrát, karbamid nagyadagú alkalmazását, időpont: mint a búzánál; foszfor, kálium: mint a búzánál
LEN
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
9 (rostlen) 8 (rostlen) 16 (rostlen)
12 (olajlen) 6 (olajlen) 12(olajlen)
Kijuttatás: nitrogén: alaptrágyaként csak sovány talajon, vetéskor illetve fejtrágyaként fontos; foszfor: jó ellátottság esetén elhagyható, kálium: alaptrágyaként fontos minőségjavító, 80-120 kg/ha adagban
LENCSE
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
60 80 120
1 t/ha; fenntartó meszezést meghálálja, nem szereti az istállótrágyát
Kijuttatás: nitrogén: tavasszal a magágyba, foszfor, kálium: alaptrágyaként
LÓBAB
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
68 18 49
NAPRAFORGÓ
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
41 30 70 120-160 150-180 200-250
Egyéb fajlagos igények (kg/tonna termés): CaO: 24 MgO: 12
Átlagtermés: 2 t/ha
ŐSZI ÁRPA
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
27 10 26
Savanyú talajon szükséges a Ca és Mg pótlás
Ajánlott rendszeres periodikus meszezés, mésztrágyázás, dolomit kijuttatása
Kijuttatás: nitrogén: ősszel kijuttatható a teljes mennyiség 20-30 %-a, a maradék: tél végén, kora tavaszal két részletben, az őszi alap túladagolása esetén túlfejlett állomány megy a télbe (kipusztulás, fokozott lisztharmat-fogékonyság);foszfor, kálium: alapművelés során kijuttani
POHÁNKA
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
44 30 75 100-120 50-60 120-150
Átlagosan 1,5-2,5 t/ha magterméssel számolhatunk, zölden 10-30 t/ha
ROZS
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
33 21 22
Kijuttatás: nitrogén: 25-30 kg/ha alaptrágyaként lehetséges, bár kimosódhat belőle, a maradék tél végén, tavasszal, a túlzott nitrogén-táplálás erőteljesebb megdőlést eredményezhet, mint a búza esetében; foszfor, kálium: alapművelés során kijuttatni
RIZS
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha) - 3 tonna terméshez
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
22 10 20 70-120 50-80 40-50
Kijuttatás: nitrogén: túltrágyázás megdőlést, megbetegedést okoz, hiány esetén pedig nagy lesz a terméskiesés költséges a termesztése, ezért nagy termések kellenek, a N-t nem nitrát-, hanem ammóniumion alakban veszi fel, ezért ammóniumtartalmú műtrágyával érdemes táplálni, legjobb az ammónium-szulfát (jól kötődik a talajban, és ezt hasznosítja legjobban a növény), jó a karbamid is (kisebb veszteség lehet), alapműtrágyázás: rendszerint tavasszal, a teljes mennyiség felét, kétharmadát, kiszórás után azonnal , legalább 10-15 cm mélyre kell dolgozni, hogy az oxidáció veszteségek csökkenjenek, a szalma- és tarlómaradványok lebontásához előnyös lenne az őszi alapműtrágyázás is, maradék: fejtrágyaként, először bokrosodás előtt, aztán bugahányás után; előnyösek a nitrifikációt lassító szerek; foszfor: alkalmas a túlzott nitrogéntrágyázás káros következményeinek enyhítésére; kálium: nagyrészt a vegetatív szervekben raktározódik, betakarítás után visszajut a talajba
SEPRŰCIROK
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
160-180 80-100 170-200
SZEGLETES LEDNEK
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
SZÓJA
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
24-75 20-64 28-52 50-70 70-80 80-100
Újabban mikroelemtrágyázás, nagy mennyiségű molibdénnel hatásos
Cu, Zn: minőség javítható
Oltás: Rhizobium japonicum baktériumot tartalmazó Nitrofix oltóanyaggal (10 dkg oltóanyag/100 kg vetőmag)
Kijuttatás: nitrogén: 50 kg/ha körüli N indítóként való adagolása kedvező hatású; foszfor, kálium: őszi szántással talajba dolgozni
SZUDÁNIFŰ
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
4-5 1,7-3 3,5-4,8 160-200 90-120 144-210
Jobb talajokon 60-70 t/ha termés is lehet
TAKARMÁNYRÉPA
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
25-35 15-20 30-50
TARLÓRÉPA
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
60-80 80-100 120-160
TAVASZI ÁRPA
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
60-80 46 140
A Ca- és Mg-igényt nem közvetlenül, hanem a talaj készletének, jó szolgáltatóképességének folyamatos fenntartásával közvetve légítjük ki (vetésszerkezet befolyásol)
Kijuttatás: nitrogén: a pillangósok és a dohány mellett a legkevesebb nitrogént igényli, a túlságosan nagy adag kedvezőtlen hatást gyakorol a minőségre; foszfor, kálium: alapművelés során kijuttani
TRITICALE
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
Kijuttatás: nitrogén: ősszel 20-30 kg/ha mennyiséget, a maradékot tavasszal két részben; foszfor, kálium: alapművelés során kijuttani
ZAB
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha) - 2,5-3 tonna terméshez
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
25 15 18 62-75 38-45 45-54
Műtrágyázása a tavaszi árpához hasonló
Nitrogénfelvétele egészen a virágzásig élénk
Foszforigénye a növekedés első időszakában nagyobb
A káliumfelvétel maximuma a szárbaindulás és a bugahányás között van
márciusi friss hírek műtrágya árakról:
Tovább drágult a műtrágya - Magyar Mezőgazdaság 2009. március 18.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a tavaszi munkákkal össze függésben a hazai mutrogya-felhasználás termelőüzemi gyakorlatát, a típusvá-lasztékot, a piaci lehetőségeket, a műtrágya beszerzési konstrukciókat, a piaci árak jelentős változásának gyakorlati tapasztalatait vizsgálta. Az elemzésről Krista Istvánt, a szövetség munkatársát kérdeztük
A felmérés szerint az árat -összefüggésben a kereslet-kínálat alakulásával - befolyásolta a mennyiségi, a fizetési, a szállítási és a kiszerelési igények kielégítése is.
Tavaly a műtrágyák értékesítési ára drasztikus mértékben nőtt. Ennek hatására a gazdálkodók egy része nem vásárolt vagy csak kevesebbet. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet számításai szerint 2007-ben, a főbb növényi termékek esetében a műtrágyaköltség mintegy 12-16 százalékát tette ki a termelési költséghányadnak. Az elmúlt évben a műtrágya áremelkedése további 5-7 százalékkal növelhette a fontosabb szántóföldi növények esetében az egy hektárra jutó művelési költségeket.
Tavaszi műtrágyaellátás
A felmérésben mintegy 150 üzem vett részt, s adataik feldolgozása alapján elmondható, hogy - az első negyedévre vonatkozóan - a növénytermesztéshez szükséges és az adatszolgáltató üzemek által beszerzésre tervezett műtrágya mennyisé
gének 92 százaléka nitrogén, míg 8 százaléka foszfor és kálium alapú. A tervezett mennyiséget 100 százalékban beszerző tagszervezetek által megvásárolt műtrágya az összes tervezett első negyedévi mennyiség 27 százalékát teszi ki, míg az 50 százaléknál nagyobb mértékben beszerző üzemek által vásárolt műtrágya az első negyedévi tervezett mennyiség 11 százaléka. A tervezett negyedéves mennyiség 50 százalékánál kevesebbet vásárló üzemek által beszerzett műtrágya az adatszolgáltatók által tervezett műtrágyabeszerzés 14 százalékát képviseli. Az első negyedévre még műtrágya beszerzést nem végzett üzemek részéről a betervezett szükséglet az összes visszajelző üzemi szükségletnek mintegy 48 százalékát teszi ki. Az eddig még beszerzést nem végzett üzemek részéről a műtrágya vásárlás elmaradására adott válaszokban szerepelt a pénzügyi, a likviditási probléma, de a kivárás vagy mindkét felvetés is. Hasonló arányokattükröz a második negyedévi felhasználási igény is.
Drága a műtrágya
Annak érdekében, hogy mind a résztvevők, mind az általuk képviselt tagszervezetek információt kapjanak az első félévre vonatkozó műtrágyapiaci előjelzésekről, fórumot kapott a Péti Nitrogénművek Zrt. kereskedelmi igazgatója, valamint az IKR műtrágya kereskedelmi ágazat igazgatója. Az előbbi szakember részéről kiegészítés hangzott el az év eleji árakat illetően, ugyanis a műtrágyagyár januárban kedvezményes áron szállított a nagykereskedőknek pétisót, így a termelők tonnánként 70 000 forint áron is hozzájuthattak a termékhez, míg az ammónium-nitrátot 78-80 000 forintért, illetve a karbamidot 100 000 forintért lehetett beszerezni tonnánként. A kereskedelmi vezető szerint a március elejétől újra termelő üzem csakis a ténylegesen megrendelt mennyiségeket gyártja le a hazai piacra. Raktárra nem termelnek, a szabad tételeket exportálják. Szükség esetén a havonta előállítható mennyiség 75-80 ezer tonna műtrágya, a folyékony alapanyaggal együtt. Szilárd termékekből májusig mintegy 150 000 tonnát tudnak legyártani.
Összességben a hazai igények akkor lesznek kielégíthetőek, ha a tavalyi mennyiségnél 20 százalékkal kevesebbet vásárolnak a termelők.
A nitrogénműtrágyák árai várhatóan nem csökkennek a közeljövőben, mivel a tavalyi év végéhez hasonló áron tudnak csak földgázt beszerezni. Mint közismert, a műtrágya önköltségének több mint nyolcvan százalékát a földgáz ára teszi ki.
Következtetések
Az IKR ágazati igazgatója részletesen bemutatta és alátámasztotta az árképzésre vonatkozóan elhangzottakat. Jelezte, hogy a termelőüzemeket a továbbiakban is a legszélesebb körben és teljes körű választékkal kívánják kiszolgálni. Természetesen előre és időben kell jelezni az igényeket, hiszen a gyártó és a felhasználó között a legnagyobb kockázatot ők viselik. Jelenleg is rendelkeznek készletekkel pétisóból és egyéb, import nitrogénműtrágyából.
Az elhangzottak és jelzettek alapján az év eleji műtrágya igények teljes körű kielégítésének az esélye ugyan nem látszik reálisnak, de amennyiben az import tételekben nem lesz csökkenés - sőt, némi növekedést lehetne elérni -, úgy remény van a szükségletek biztosítására. A gazdálkodók részéről rendkívül fontos, hogy a vásárlási igényt a lehető leghamarabb jelezzék az őket ellátó, kiszolgáló nagykereskedőknek.
Szakmai vélemények szerint a jelenlegi tápanyag-visszapótlási rendszer hosszú távon nem biztosítja a megfelelő mennyiségű, és elsősorban megfelelő minőségű növényi végterméket. Elhangzott olyan vélemény is, hogy ha a drága műtrágya költséghatása nem érvényesíthető a végtermék majdani piaci árában, úgy valóban kockázatos a termelőknek az optimális tápanyag-ellátást biztosítani.
H.GY.
14184 hozzászólás
Válasz #483. hozzászólásra
ezt az mondja, akinek van
Válasz #482. hozzászólásra
A PÉNZ NEM BOLDOGÍT !!!!!!!!!!!!
*ha kevés van belőle :-))))))
Válasz #479. hozzászólásra
nekem ilyen gondom nincs sajnos
Válasz #479. hozzászólásra
Pénz a zsebben.
Az igény kiadva több helyre.
Az árat mondtam, hogy mennyiért érdekel, és majd szóljanak !
Válasz #478. hozzászólásra
Jóval kevesebbért tudnék venni 34-est, mint egy hónapja vettem 27-est ! Örülök, marhára.....
Válasz #477. hozzászólásra
Pénzt helyezd készenlétbe,de lehet hogy még érdemes kivárni!
Válasz #477. hozzászólásra
Nálunk most annyi a komplex mint amennyiért a pétisót vettem tavasszal
Válasz #473. hozzászólásra
Én belemászok egy jókora mennyiségbe.
Válasz #471. hozzászólásra
Csak kp.
Válasz #470. hozzászólásra
45 MAS,50 AN.
Válasz #470. hozzászólásra
KI ad ennyiért?
Válasz #471. hozzászólásra
nem hiszem, hogy akkor sokan vesznek
Válasz #468. hozzászólásra
ez a hivatalos gyári árlista , ennyiért KELLENE adja minden kereskedő
Válasz #470. hozzászólásra
Én úgy tudom, hogy csak k.p. !
én ma 4800-at hallottam műkakira nettoba. ha adnak halasztottra, akkor talán veszek :-)))))
Válasz #467. hozzászólásra
Na azt még nem próbáltam ! De mást........ :-DD
Válasz #466. hozzászólásra
ennyi a gyarnal, vagy feletek adjak ennyiert?
Válasz #464. hozzászólásra
a kombájnozás az nem munka , amellett lehet fórumozni is :-)))))
Válasz #463. hozzászólásra
igy van
Comercializam urmatoarele tipuri de ingrasaminte produse de Azomures :
-- AZOTAT de Amoniu 33,5% N2 969.85 LEI/TO 48,49 / sac inclusiv TVA
-- AZOTAT de Amoniu Stabilizat 32%N2+4% P2O5 969.85 LEI/TO 48.49 / sac inclusive TVA
-- NPK 16-16-16 1523.3 LEI/TO 76.16 / sac inclusiv TVA
-- NPK 20 20 0 sau 22.22.0 1410.15 LEI/TO 70.51 / sac inclusiv TVA
-- NPK 27 13.5 0 sau 26 13 13 1410.15 LEI/TO 70.51 / sac inclusiv TVA
-- UREE 46% N2 1326.85 LEI/TO 66.34 / sac inclusiv TVA
--NITROCALCAR 27% 850.85 LEI/TO 42.54 /sac inclsuiv TVA
Preturile sunt valabile incepind cu data de 27 iunie 2009 !!! PRET DE FABRICA !!!
Válasz #458. hozzászólásra
Ezek az árak voltak 2007 -ig , a NAGY emelkedés előtt.
Válasz #460. hozzászólásra
Még nem. Aratunk. Nincs idő a műganyéval is foglalkozni, elég az árpa, búza, repce árait figyelni most, meg a kombájnt vezetni is.....
Válasz #457. hozzászólásra
a marosvasarhelyi mutragya?
Válasz #459. hozzászólásra
Reálisabb jelen időt használni!
Válasz #459. hozzászólásra
És ez még a jövőben mennyiszer lesz még !!!! :-((
Válasz #458. hozzászólásra
Tudsz aktuális Hu-s árat???
Válasz #458. hozzászólásra
Most lehet tisztán látni, hogy át voltunk baszva a multban!
Válasz #457. hozzászólásra
Állítólag ez még nem az alja ! :-)
Nálunk is lementek rendesen a műtrágya árak !!!
An 34% 5250 Ft/q. Nettó
15-15-15-ös 7850/q
Válasz #455. hozzászólásra
rá bizony!!!!!
Itt Orosházáról hallottam műtrágya árat 4000 Ft+áfa/q. Lehet hogy rájöttek hogy nem kell senkinek aranyért?
Válasz #452. hozzászólásra
Thanks ,ez még hasznos lehet mindenkinek...bár ezt már asszem valahol egyszer láttam . Talán valami dokumentáció , dolgozat , tétel vagy ilyesmi volt...
Válasz #452. hozzászólásra
Na ezért kapsz a modiktól !!!!! :-DDDD
Válasz #451. hozzászólásra
Kerestem, de dátum nem szerepelt sehol.
Viszon találtam még pár érdekes infót: Egyes növények tápanyag igénye
BAB
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
90-110 (szárazbab) 40-45 (szárazbab) 80-85 (szárazbab) 40-70 (szárazbab) 45-75 (szárazbab) 60-100 (szárazbab)
12-15 (zöldbab) 20-30 (zöldbab) 12-13 (zöldbab)
Fajlagos CaO-igény: 24 (szárazbab) 12 (zöldbab) kg/tonna termés
Talajvizsgálatok alapján szükséges lehet B, Cu, Mo és Zn pótlása
Kijuttatás: nitrogén: tél végi, kora tavaszi talajelőkészítés alkalmával; foszfor és kálium: alaptrágyaként
BORSÓ
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
22-45 14-30 27-49 50-60 42-120 71-150
Termés: 3 t/ha (szárazborsó), 6-8 t/ha (zöldborsó)
4-6 évenként fenntartó meszezés szükséges; Cu és Zn-mikroelemtrágyázással a a minőség javítható (max. 90 kg/ha foszfornál)
Kijuttatás: nitrogén: kb. 50-60 kg/ha nitrogén-adagnál nagyobb adagú ásványi nitrogént a borsó nem hasznosítja; tél végén, kora tavasszal kijuttani, lehetőleg fagyott talajon; foszfor, kálium: ősszel egy adagban, nem szükséges megosztani
BURGONYA
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
5 2 6 150-200 60-80 180-240
Fajlagos CaO-igény: 3 kg/tonna termés
Termés: 30-40 t/ha
Meszezés: savanyú talajon akár 30-40 % termésnövekedést is eredményezhet
Mg: átlagosan 20-25 % növekedést eredményezhet
Fontos mikroelemek: Mn, B, Cu, Zn
Kijuttatás: nitrogén: 40 kg/ha mennyiségben a tél végén; forszfor, kálium: maximum 180 kg/ha adagban
BÚZA
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
25-29 12-15 18-22
Kijutatás: nitrogén: ajánlott kijuttatási megosztás: bokrosodás:virágzás:szárbaindulás=30:30:30 %, fontos az öntözés, időjárás hatása, minden évben igényli, elővetemény hatást figyelembe kell venni, em ajánlott az őszi kijuttatás; foszfor: 13,5 kg P2O5 távozik egy tonna terméssel, nyári, őszi időszakban kijuttani, mélyen alászántva, elég lehet négy- vagy kétévente; kálium: 20 kg K2O távozik egy tonna terméssel, nyári, őszi időszakban kijuttani, mélyen alászántva, elég lehet négy- vagy kétévente
CSICSERI BORSÓ
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
Kijuttatás: nitrogén: tavasszal 50-80 kg/ha mennyiségben; foszfor: ősszel 80 kg/ha P2O5 mennyiségben; kálium: ősszel 120 kg/ha K2O mennyiségben
CSICSÓKA
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
40 13 80 120-160 150-180 200-250
CUKORCIROK
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
3,4-5,2 2,2-3,5 3,4-5
Termés: 25-50 t/ha
CUKORRÉPA
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
20-30 15-20 30-50 80-100 100-200 150-180
Egyéb fajlagos igények (kg/tonna termés): CaO: 10-15, Mg: 8-10, Na: 2-3
Átlagtermés: 40-45 t/ha
Kijuttatás: nitrogén: Ca-mal együtt a tenyészidő elején; foszfor, kálium: alaptrágyaként, esetleg 10-20 % tavasszal
CSILLAGFÜRT
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
30-35 (sárga csf.) 15-28 (sárga csf.) 20-70 (sárga csf.)
22-30 (fehér csf.) 14-33 (fehér csf.) 20-47 (fehér csf.)
Kijuttatás: nitrogén: tavaszi talaj előkészítéssel, vagy a tél végi még fagyott talajra; foszfor: a teljes adagot ősszel talajba dolgozni; kálium: a fél adagot ősszel talajba dolgozni, a maradékot tél végén vagy tavasszal
HOMOKI BAB
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
Kijuttatás: nitrogén: tavasszal 60-80 kg/ha mennyiségben; foszfor: ősszel 80 kg/ha P2O5; kálium: ősszel 120 kg/ha K2O
KÁPOSZTAREPCE
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
55 35 43
KENDER
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
9 8 16
A túlzott nitrogéntrágyázás minőségrontó lehet, a kálium viszont javítja a rost minőségét
Kijuttatás: nitrogén, foszfor, kálium: alaptrágyaként
KÖLES
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
30 14 35
A nagy terméshez szükséges tápanyagigényét elsősorban az elővetemény alá adagolt, illetve visszamaradt tápanyagokkal elégítjük ki
Átlagtermés: 1-1,4 t/ha
KUKORICA
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha) - 6 tonna terméshez
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
21-37 8-28 11-34 120-200 66-204 66-204
Kijuttatás: nitrogén: agroökopotenciális termésének nitrogén-optimuma 180 kg/ha, igényét befolyásolja az elővetemény, a talaj nedvességtartalma, a mikrobiológiai aktivitás, az öntözés,cukorrépa és kukorica többévi önmaga utáni termesztése esetén: 200-210 kg N/ha, kalászos gabonák, napraforgó után: 140-150 kg N/ha, fejlődésének kezdetén a nitrogént ammónia, később nitrát formában hasznosítja, savanyú talajon kerülni kell: ammónium-szulfát, ammónium-nitrát, karbamid nagyadagú alkalmazását, időpont: mint a búzánál; foszfor, kálium: mint a búzánál
LEN
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
9 (rostlen) 8 (rostlen) 16 (rostlen)
12 (olajlen) 6 (olajlen) 12(olajlen)
Kijuttatás: nitrogén: alaptrágyaként csak sovány talajon, vetéskor illetve fejtrágyaként fontos; foszfor: jó ellátottság esetén elhagyható, kálium: alaptrágyaként fontos minőségjavító, 80-120 kg/ha adagban
LENCSE
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
60 80 120
1 t/ha; fenntartó meszezést meghálálja, nem szereti az istállótrágyát
Kijuttatás: nitrogén: tavasszal a magágyba, foszfor, kálium: alaptrágyaként
LÓBAB
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
68 18 49
NAPRAFORGÓ
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
41 30 70 120-160 150-180 200-250
Egyéb fajlagos igények (kg/tonna termés): CaO: 24 MgO: 12
Átlagtermés: 2 t/ha
ŐSZI ÁRPA
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
27 10 26
Savanyú talajon szükséges a Ca és Mg pótlás
Ajánlott rendszeres periodikus meszezés, mésztrágyázás, dolomit kijuttatása
Kijuttatás: nitrogén: ősszel kijuttatható a teljes mennyiség 20-30 %-a, a maradék: tél végén, kora tavaszal két részletben, az őszi alap túladagolása esetén túlfejlett állomány megy a télbe (kipusztulás, fokozott lisztharmat-fogékonyság);foszfor, kálium: alapművelés során kijuttani
POHÁNKA
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
44 30 75 100-120 50-60 120-150
Átlagosan 1,5-2,5 t/ha magterméssel számolhatunk, zölden 10-30 t/ha
ROZS
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
33 21 22
Kijuttatás: nitrogén: 25-30 kg/ha alaptrágyaként lehetséges, bár kimosódhat belőle, a maradék tél végén, tavasszal, a túlzott nitrogén-táplálás erőteljesebb megdőlést eredményezhet, mint a búza esetében; foszfor, kálium: alapművelés során kijuttatni
RIZS
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha) - 3 tonna terméshez
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
22 10 20 70-120 50-80 40-50
Kijuttatás: nitrogén: túltrágyázás megdőlést, megbetegedést okoz, hiány esetén pedig nagy lesz a terméskiesés költséges a termesztése, ezért nagy termések kellenek, a N-t nem nitrát-, hanem ammóniumion alakban veszi fel, ezért ammóniumtartalmú műtrágyával érdemes táplálni, legjobb az ammónium-szulfát (jól kötődik a talajban, és ezt hasznosítja legjobban a növény), jó a karbamid is (kisebb veszteség lehet), alapműtrágyázás: rendszerint tavasszal, a teljes mennyiség felét, kétharmadát, kiszórás után azonnal , legalább 10-15 cm mélyre kell dolgozni, hogy az oxidáció veszteségek csökkenjenek, a szalma- és tarlómaradványok lebontásához előnyös lenne az őszi alapműtrágyázás is, maradék: fejtrágyaként, először bokrosodás előtt, aztán bugahányás után; előnyösek a nitrifikációt lassító szerek; foszfor: alkalmas a túlzott nitrogéntrágyázás káros következményeinek enyhítésére; kálium: nagyrészt a vegetatív szervekben raktározódik, betakarítás után visszajut a talajba
SEPRŰCIROK
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
160-180 80-100 170-200
SZEGLETES LEDNEK
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
60-80 80-90 120-130
Kijuttatás: nitrogén: márciusban a magágyba; foszfor, kálium: ősszel alaptrágyának
SZEMES CIROK
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
29-36 13-17 30-36 116-165 53-75 116-165
Termés: 3,5-5 t/ha
SZÓJA
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
24-75 20-64 28-52 50-70 70-80 80-100
Újabban mikroelemtrágyázás, nagy mennyiségű molibdénnel hatásos
Cu, Zn: minőség javítható
Oltás: Rhizobium japonicum baktériumot tartalmazó Nitrofix oltóanyaggal (10 dkg oltóanyag/100 kg vetőmag)
Kijuttatás: nitrogén: 50 kg/ha körüli N indítóként való adagolása kedvező hatású; foszfor, kálium: őszi szántással talajba dolgozni
SZUDÁNIFŰ
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
4-5 1,7-3 3,5-4,8 160-200 90-120 144-210
Jobb talajokon 60-70 t/ha termés is lehet
TAKARMÁNYRÉPA
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
25-35 15-20 30-50
TARLÓRÉPA
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
60-80 80-100 120-160
TAVASZI ÁRPA
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
60-80 46 140
A Ca- és Mg-igényt nem közvetlenül, hanem a talaj készletének, jó szolgáltatóképességének folyamatos fenntartásával közvetve légítjük ki (vetésszerkezet befolyásol)
Kijuttatás: nitrogén: a pillangósok és a dohány mellett a legkevesebb nitrogént igényli, a túlságosan nagy adag kedvezőtlen hatást gyakorol a minőségre; foszfor, kálium: alapművelés során kijuttani
TRITICALE
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha)
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
Kijuttatás: nitrogén: ősszel 20-30 kg/ha mennyiséget, a maradékot tavasszal két részben; foszfor, kálium: alapművelés során kijuttani
ZAB
Fajlagos tápanyagigény (kg/t termés) Tápanyagigény (kg/ha) - 2,5-3 tonna terméshez
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
25 15 18 62-75 38-45 45-54
Műtrágyázása a tavaszi árpához hasonló
Nitrogénfelvétele egészen a virágzásig élénk
Foszforigénye a növekedés első időszakában nagyobb
A káliumfelvétel maximuma a szárbaindulás és a bugahányás között van
Válasz #448. hozzászólásra
Ezek mennyire friss árak !!!?????????
Válasz #446. hozzászólásra
Az nem is sok !
Válasz #445. hozzászólásra
ki töl IMI ???
Műtrágya árak - táblázat
márciusi friss hírek műtrágya árakról:
Tovább drágult a műtrágya - Magyar Mezőgazdaság 2009. március 18.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a tavaszi munkákkal össze függésben a hazai mutrogya-felhasználás termelőüzemi gyakorlatát, a típusvá-lasztékot, a piaci lehetőségeket, a műtrágya beszerzési konstrukciókat, a piaci árak jelentős változásának gyakorlati tapasztalatait vizsgálta. Az elemzésről Krista Istvánt, a szövetség munkatársát kérdeztük
A felmérés szerint az árat -összefüggésben a kereslet-kínálat alakulásával - befolyásolta a mennyiségi, a fizetési, a szállítási és a kiszerelési igények kielégítése is.
Tavaly a műtrágyák értékesítési ára drasztikus mértékben nőtt. Ennek hatására a gazdálkodók egy része nem vásárolt vagy csak kevesebbet. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet számításai szerint 2007-ben, a főbb növényi termékek esetében a műtrágyaköltség mintegy 12-16 százalékát tette ki a termelési költséghányadnak. Az elmúlt évben a műtrágya áremelkedése további 5-7 százalékkal növelhette a fontosabb szántóföldi növények esetében az egy hektárra jutó művelési költségeket.
Tavaszi műtrágyaellátás
A felmérésben mintegy 150 üzem vett részt, s adataik feldolgozása alapján elmondható, hogy - az első negyedévre vonatkozóan - a növénytermesztéshez szükséges és az adatszolgáltató üzemek által beszerzésre tervezett műtrágya mennyisé
gének 92 százaléka nitrogén, míg 8 százaléka foszfor és kálium alapú. A tervezett mennyiséget 100 százalékban beszerző tagszervezetek által megvásárolt műtrágya az összes tervezett első negyedévi mennyiség 27 százalékát teszi ki, míg az 50 százaléknál nagyobb mértékben beszerző üzemek által vásárolt műtrágya az első negyedévi tervezett mennyiség 11 százaléka. A tervezett negyedéves mennyiség 50 százalékánál kevesebbet vásárló üzemek által beszerzett műtrágya az adatszolgáltatók által tervezett műtrágyabeszerzés 14 százalékát képviseli. Az első negyedévre még műtrágya beszerzést nem végzett üzemek részéről a betervezett szükséglet az összes visszajelző üzemi szükségletnek mintegy 48 százalékát teszi ki. Az eddig még beszerzést nem végzett üzemek részéről a műtrágya vásárlás elmaradására adott válaszokban szerepelt a pénzügyi, a likviditási probléma, de a kivárás vagy mindkét felvetés is. Hasonló arányokattükröz a második negyedévi felhasználási igény is.
Drága a műtrágya
Annak érdekében, hogy mind a résztvevők, mind az általuk képviselt tagszervezetek információt kapjanak az első félévre vonatkozó műtrágyapiaci előjelzésekről, fórumot kapott a Péti Nitrogénművek Zrt. kereskedelmi igazgatója, valamint az IKR műtrágya kereskedelmi ágazat igazgatója. Az előbbi szakember részéről kiegészítés hangzott el az év eleji árakat illetően, ugyanis a műtrágyagyár januárban kedvezményes áron szállított a nagykereskedőknek pétisót, így a termelők tonnánként 70 000 forint áron is hozzájuthattak a termékhez, míg az ammónium-nitrátot 78-80 000 forintért, illetve a karbamidot 100 000 forintért lehetett beszerezni tonnánként. A kereskedelmi vezető szerint a március elejétől újra termelő üzem csakis a ténylegesen megrendelt mennyiségeket gyártja le a hazai piacra. Raktárra nem termelnek, a szabad tételeket exportálják. Szükség esetén a havonta előállítható mennyiség 75-80 ezer tonna műtrágya, a folyékony alapanyaggal együtt. Szilárd termékekből májusig mintegy 150 000 tonnát tudnak legyártani.
Összességben a hazai igények akkor lesznek kielégíthetőek, ha a tavalyi mennyiségnél 20 százalékkal kevesebbet vásárolnak a termelők.
A nitrogénműtrágyák árai várhatóan nem csökkennek a közeljövőben, mivel a tavalyi év végéhez hasonló áron tudnak csak földgázt beszerezni. Mint közismert, a műtrágya önköltségének több mint nyolcvan százalékát a földgáz ára teszi ki.
Következtetések
Az IKR ágazati igazgatója részletesen bemutatta és alátámasztotta az árképzésre vonatkozóan elhangzottakat. Jelezte, hogy a termelőüzemeket a továbbiakban is a legszélesebb körben és teljes körű választékkal kívánják kiszolgálni. Természetesen előre és időben kell jelezni az igényeket, hiszen a gyártó és a felhasználó között a legnagyobb kockázatot ők viselik. Jelenleg is rendelkeznek készletekkel pétisóból és egyéb, import nitrogénműtrágyából.
Az elhangzottak és jelzettek alapján az év eleji műtrágya igények teljes körű kielégítésének az esélye ugyan nem látszik reálisnak, de amennyiben az import tételekben nem lesz csökkenés - sőt, némi növekedést lehetne elérni -, úgy remény van a szükségletek biztosítására. A gazdálkodók részéről rendkívül fontos, hogy a vásárlási igényt a lehető leghamarabb jelezzék az őket ellátó, kiszolgáló nagykereskedőknek.
Szakmai vélemények szerint a jelenlegi tápanyag-visszapótlási rendszer hosszú távon nem biztosítja a megfelelő mennyiségű, és elsősorban megfelelő minőségű növényi végterméket. Elhangzott olyan vélemény is, hogy ha a drága műtrágya költséghatása nem érvényesíthető a végtermék majdani piaci árában, úgy valóban kockázatos a termelőknek az optimális tápanyag-ellátást biztosítani.
H.GY.
Válasz #445. hozzászólásra
??? Csak 20-at?:)
Válasz #444. hozzászólásra
Ismerös a szitu 5000/mázsa rendeltünk is 20 kamionit és csak magyart szeptemberig le szálítva.
Válasz #443. hozzászólásra
néha ez is oldja a feszültséget :)))))
Válasz #442. hozzászólásra
Na mondom végre már egy hozzászólás...:)
Válasz #440. hozzászólásra
SENKI !!!!!
:DDD
Válasz #440. hozzászólásra
:)????
Válasz #439. hozzászólásra
??? Senki nem tud árakat?
Hy...Valaki árakat tud?
3*15?
8-20-30vagy9-26-30(fertillia kevert)?
Mas?
Linzer GoldNP 24-12?
Dasa MAG?
Műtrágyát tudok nagy mennyiségben, helyszinre szállítva! Ammonitrát 34% 65000ft/t! Pétisó olcsóbb!
Érd:30/562-4110
Válasz #435. hozzászólásra
Ja, kérdeztem(márciusban): Eladók ? ÁÁÁÁÁÁ, mindegyiknek van gazdája ! Most meg azt mondtam : Elfelejtették átvenni !
Válasz #435. hozzászólásra
Lehet ! :-))))
Válasz #434. hozzászólásra
csak nem vetted észre hogy azok már nem ugyanazok :DDD