Válasz oprita #2103. hozzászólásáraMegállapdni nem tudok mert most lennének 125 évesek, ha élnének! De a tulajdonlapon szerepelnek a használati megosztásból kihagyni Őket nem lehet.
Válasz gcastle #2007. hozzászólásáraAzt szeretném kérdezni, hogy ha közös osztatlanban szeretném használati megosztással rendezni a földhasználatot és ebben a közös osztatlanban van/nak olyan társtulajdonos/ok is, akinek a tulajdonrésze özvegyi joggal terhelt, akkor a használati megosztás azon részében amikor leosztásra kerül/nevesítve lesz az, hogy kinek, hol, mennyi m2 és mennyi AK értékű föld kerül használatába a közös osztatlan táblán belül(a használati megosztás aláírásával) a tulajdonost kell feltüntetni vagy az özvegyi jog jogosultjàt?
Válasz Ebcsont #2099. hozzászólására Aztán miért is mert a többségi tulajdonos ott kéri a tulajdonát ahol jó neki ja hogy senkit nem érdekel a terület ak térképe a lényeg hogy valaki megakarja szüntetni be akarja kebelezni s gondolom van vagy 20 örökös szóval jó kis per lesz az ügyvédnek de neked sem lesz kéjutazás annyi tárgyalás ahány tulajdonos vagy egyszerre mind ott lesz -kétlem
Válasz papszi06 #2097. hozzászólásáraTulajdoni lap nélkül nehéz ebben bármi okosat mondani. Ha a terület több minőségi osztályból áll, akkor még akár igaza is lehet..
Most valaki valami okosat,adott egy 8.4 ha szántó 124 ak értékben nekem van 41 ak a többieknek max 14 ak és 06 ak, egy élő személy van a többi elhalt,van egy ismerősöm a földhivatalnál főtanácsos megkértem beszéljen az osztályvezetővel a bekeblezésről a válasz 7.4 ha kellene rendelkeznem hogy bekeblezhessem mi van itt valaki valamit?
A 2. alcím azt az esetet szabályozza, amikor kialakítható legalább 2 önálló ingatlan.
A 3. alcím azt, amikor nem.
Az ingatlannyilvántartási bejegyzéshez ugyan azon feltételeknek kell megfelelni az okiratnak, mind két esetben, bizonyos eltérésekkel.
Ilyen eltérés, hogy ha a földrészlet egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül, akkor az ingatlannyilvántartási bejegyzéshez elegendő egy egyoldalú jognyilatkozat is.
Vhr.
"36. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének alapjául szolgáló okiratnak minősül a bekebelezés tárgyában létrejött és összes tulajdonostárs által aláírt szerződés vagy ennek hiányában a bekebelező tulajdonostárs által tett egyoldalú nyilatkozat."
Ez eléggé világos. Vagy aláírja az ÖSSZES tulajdonostárs, vagy ha ez nem megvalósítható, akkor elég egy egyoldalú jognyilatkozat.
Egy nagyon egyszerű dolgot kellene megértenie végre minden jogalkalmazónak, hivatalnak, hatóságnak.
Nincs sem alkotmányos, sem törvényi felhatalmazásuk arra, hogy jogot alkossanak. Nem bővíthetik a jogszabályi meghatározásokat, nem gondolhatnak bele dolgokat.
Válasz Ebcsont #2093. hozzászólásáraNincs kétféle bekebelezés. A bekebelezés jogi alapja minden esetben ugyan az. A bekebelezés gyakorlatilag a magához váltás jogintézményére épül, csak itt ehhez nem bírósági határozat szükséges, hanem a feltételeket törvény rögzíti.
Az eltérés abban van. hogy hogyan kerülheti el valaki a bekebelezést.
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2092. hozzászólásáraMár pedig éppen most írtad le a kétféle bekebelezést. Az egyik megosztás során történik, míg a másiknál egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül. Ezt a kétféle bekebelezést nevesíti törvény is.
Válasz Ebcsont #2090. hozzászólásáraHa igaz lenne amit írsz, akkor ez hogyan működne abban az esetben, mikor nem alakítható ki legalább két önálló, a területi minimumot elérő ingatlan, így a teljes földrészlet egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül?
Mert nincs kétféle bekebelezés...
Az kétségtelen, hogy a többség csak abban az esetben van meg, ha vannak olyan tulajdonostársak, akik a megosztásban részt vesznek -kivéve ha egy tulajdonostársnak több mint 50% tulajdoni hányada van, mert akkor ö a "többség"-, tehát azon tulajdonos társak, akik bár átveszik az értesítést, de nem reagálnak, azok megakaszthatják a folyamatot, a Ptk. jognyilatkozatokra vonatkozó előírásai szerint, de ez azon tulajdonostársakra nem vonatkozik, akiknek a tulajdoni hányada a kiindulási helyzetet figyelembe véve nem éri el a területi minimumot.
Ezen tulajdonostársaknak akkor van lehetősége az egyezségben részt venni, ha élnek a törvény által nekik felkínált -az előző kommentemben vázolt- lehetőséggel.
Ha ezekkel nem élnek, és a tulajdoni hányaduk aránya, mértéke nem változik, akkor őket eleve a megosztást támogatók közé kell számítani. Ebben egységes a földhivatalok jogértelmezése.
Mégpedig a következők miatt:
12. § (1) Ha egy vagy több tulajdonostársnak a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada alapján kialakítható ingatlan - sem önállóan, sem a 6. § (4) bekezdésében foglalt esetben, sem a 7. § (1) vagy (2) bekezdésében foglalt esetben - nem éri el a 11. § szerinti területi minimumot (a továbbiakban: területi minimum), az egyezségben rendelkezni kell a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányadok valamely másik tulajdonostárs tulajdoni hányadához történő hozzászámításáról (a továbbiakban: bekebelezés)."
Tehát abban az esetben, ha az egyezség során az területi minimumot el nem érő tulajdonostársak nem élnek a törvényi lehetőséggel, úgy ők az egyezségbe semmilyen formában nem szólhatnak bele. Az ő tulajdoni hányadukról az egyezségben részt vevő tulajdonostársak rendelkeznek, döntenek."
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2088. hozzászólásáraKét megjegyzés:
1. Az okiratok kapcsán lehetséges a többes ellenjegyzés is. Ebben az esetben legalább az egyik ellenjegyzés "csak" annyit tanúsít, hogy az ügyvéd előtt írta alá az okiratot.
2. Éppen csak a lényeg maradt le:
"6.§
(3) Az egyezség érvényességéhez a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többségének döntése szükséges azzal, hogy az egyezséghez történő hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az 5. § (2) bekezdése szerinti tulajdonostárs, valamint az 5. § (4) bekezdése szerinti értesítettnek tekintendő tulajdonostárs esetében, ha az egyezségi döntésben nem vesz részt. Az egyezség hatálya az összes tulajdonostársra kiterjed."
Azaz a törvény szigorú feltételekhez köti a bekebelezést. Nem látom életszerűnek, hogy valaki átveszi a levelet, és nem tetszik neki, akkor azt semmilyen formában nem jelzi a levél küldője felé. Szerintem ez az értelmezés rendben van, sőt én inkább ezt tartom a helyes jogértelmezésnek.
Továbbá a törvény jogvesztő határidővel lehetőséget biztosít az egyezség bírósági felülvizsgálatára.
Válasz Ebcsont #2086. hozzászólásáraEz igaz minden olyan esetben, amikor az érintettnek megvannak ehhez a szükséges eszközei. Pista bácsinál, Mari néninél ennek viszonylag kicsi az esély.
Például, hogyan működik ez az állami mtulajdonnál?
Mert a csekély számú eddigi esetben, az Nfk írásban elfogadta az ellenérték ajánlatot, de nem valószínű, hogy küldöttet meneszt az aláíráshoz. De azt sem hiszem, hogy az általad felhozott megoldásra vevő lenne.
A törvényi rendelkezés teljesen egyértelmű:
"17. §
(5) Az e törvény alapján történő tulajdonváltozás esetén az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés során a bejegyzési engedélyt megadottnak kell tekinteni azon tulajdonosok tekintetében, akik a 6. § (3) bekezdése szerinti döntésben nem vettek részt, továbbá akik tulajdonrésze a 12. § (1) bekezdése vagy a 16. § (1) bekezdése alapján bekebelezésre kerül."
Amibe a földhivatalok némelyike beleköt asz ez:
"15 §
15. § (1) * Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változást - ideértve az egyezségben foglalt tulajdonváltozást is - az ingatlanügyi hatóság a közokiratba foglalt, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett egyezségi okirat és annak elválaszthatatlan mellékletét képező, az osztóprogram által elkészített és külön azonosítóval rendelkező - e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti - térképvázlat és területkimutatás alapján a folyamatban lévő megosztás ténye feljegyzésének rangsorában vezeti át. Az egyezségi megállapodást, valamint a térképvázlatot és a területkimutatást mindazoknak alá kell írniuk, akik a 6. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban részt vesznek. A térképvázlatot és a területkimutatást az ingatlanügyi hatóság záradékkal nem látja el."
Vagyis szerintük, azon tulajdonostársak, akik meghatározzák, milyen formában kérik a bekebelezett tulajdoni hányaduk ellenértékét, azok részt vesznek az egyezségben.
Ez téves jogértelmezés. Az ő tulajdoni hányaduk ugyan is a törvény erejénél fogva kerül bekebelezésre, hiszen a törvény így rendelkezik:
"12. § (1) Ha egy vagy több tulajdonostársnak a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada alapján kialakítható ingatlan - sem önállóan, sem a 6. § (4) bekezdésében foglalt esetben, sem a 7. § (1) vagy (2) bekezdésében foglalt esetben - nem éri el a 11. § szerinti területi minimumot (a továbbiakban: területi minimum), az egyezségben rendelkezni kell a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányadok valamely másik tulajdonostárs tulajdoni hányadához történő hozzászámításáról (a továbbiakban: bekebelezés)."
Vagyis ezen tulajdonostársak csak akkor vesznek részt az egyezségben, ha a fenti jogszabályhelyben leírt valamely lehetőséggel élnek.
Ezek a lehetőségek, ha a tulajdonos társak jelzik, hogy osztatlan közös tulajdonban kívánnak maradni, vagy a egy másik tulajdonostárstól vásárol tulajdoni hányadot, vagy bekebelez. Bekebelezésre a területi minimumot el nem érő tulajdonostársnak is van lehetősége, már ha erre a megosztást kezdeményező tulajdonostárs biztosít lehetőséget.
Válasz TÓTH TAMÁS #2079. hozzászólásáraEz egy nyilvános fórum. Bárki írhat, aki regisztrált.
Valaki ír, mert nem olvassa el a földtörvényt, vagy nem tudja értelmezni, vagy csak megerősítést szeretne valamiről és nem megy egyből ügyvédhez, és itt elég sokszor segítenek, mint tették azt nekem is.
Ezen kívül néha kialakul értelmes beszélgetés, amihez nem kell az hogy valakinek földje legyen, vagy akarjon bekebelezni, csak érdekli a téma és valamit konyít is hozzá, még ha nem jogász, akkor is. Az ügyvédnek se kell föld ahhoz, hogy földügyekkel foglalkozzon.
Az hogy ki mire szavaz, az engem eddig se érdekelt, és ezután se fog. Politikát maximum a politikai topikban, ahová nagyon ritkán tévedek be, de ha igen, akkor se szoktam se hangoztatni se kérdezni hogy ki mire szavaz.
Nem árt felhívni az egyezségi okiratot készítő ügyvédek figyelmét arra, hogy minden olyan tulajdonostárs esetén, akik részt vesznek az egyezségben, aláírják azt, azok esetében az egyezségi okirat adattartamának meg kell felelni az Inyt. előírásainak.
Ez érvényes akkor is, ha csak a megosztást, bekebelezést megindító tulajdonostárs tesz egyoldalú jognyilatkozatot. Ez esetben az ő adatainak meg kell felelni az Inyt. 32, §-ban leírt elvárásoknak.
Egyetlen hiba, és a földhivatal visszadobja az bejegyzési kérelmet. Miközben az ellenértékek már kifizetésre kerültek.
Most a vita, a jogértelmezés azon folyik, hogy ha egy bekebelezett tulajdonostárs megjelöli, milyen módon kéri az ellenérték kifizetését, akkor neki alá kell írnia az egyezségi okiratot. Ha nem, nem fizethető ki neki az ellenérték, hanem azt bírósági letétbe kell helyezni.
Ez azt jelenti, hogy Magya Államnak járó ellenértékez is, mert nem valószínű, hogy az NFK küld valakit, hogy aláírjon.
Szerintem ez téves jogértelmezés, és van olyan földhivatal, akik ezt nem így értelmezik, de az egyezségi megállapodás előtt ezt tisztázni kell az illetékes földhivatali osztályvezetővel.
Válasz csontii #2080. hozzászólásáraÍgy van.
Segítenek, amíg sikeresen el nem üldözik a hozzáértőket rendszeresen.
Bezzeg aki politikai baromságokkal meg abszolút oda nem való (teljesen OFF) témákkal írástudatlanul teleszemeteli az összes lehetséges topikot, az maradhat, konkrétan például Mihály fórumtárs. Ahelyett hogy a tisztelt moderáció virtuálisan jól pofánverné.
Válasz TÓTH TAMÁS #2079. hozzászólásáraRemélem,hogy látod a törvényeket nem itt hozzák. A kollégák csak ötletelnek és mindenki a saját szája íze szerint,mint ahogy Te is. Myugodj meg itt kár nem ér,legfeljebb a hozzáértők segítenek neked.
Válasz Rabó001 #2078. hozzászólásáraMeg még mit nem akartok!!!!!!!!! ti mindent vinni akartok!? addig formáljátok azt a törvényt még csaknem a magatok kedvére nem forditjátok a dolgokat! ( többszörös Fideszszavazó kisgazda)
Válasz TÓTH TAMÁS #2073. hozzászólásáraA 2020. évi LXXI. törvény egyértelműen meghatározza, hogy a törvény által szabályzott eljárásban CSAK a tulajdonostársak vehetnek részt, kívül álló személy nem. A bérlő nem, kivéve, ha ő is tulajdonostárs.
Amit én javasolnék, az az, hogy ha van a földrészletnek földhasználója, akkor ő is bekapcsolódhasson az osztatlan megszüntetésébe, akár mint vásárló, akár mint bekebelező. Ehhez pl. az ő esetében is ki lehessen kötni a 3 év bérlői jogviszonyt, ugyan úgy, mint a Földforgalmi törvényben.
Az előhaszonbérleti jognál az AB egyébként is megerősítette a haszonbérlők jogi pozícióját, a "volt haszonbérlő" értelmezésében.
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2066. hozzászólásáraazt irod félmegoldás de mi lenne véleményed szerint a megoldás? az osztatlan közös tulajdonra a Ptk paragrafusai is vonatkoznak! a bérlö most is vásárolhat ha letelik a három év be is kebelezhet! épp te irtad hogy ott a kiskapu is tárva nyitva!!! mivel is van itt gond valojában??
Válasz Rabó001 #2070. hozzászólásáraAz hogy én mikor kelek az neked trójai faló, délben úgyis ebédelek a kukorica ára nem mérvadó a közös osztatlan felszámolásával bekebelezni azt nem lehet. A napraforgó még kinnt van de a jövő héten úgyis rájeletkezek ha meglesz mehet a nagy része Argentínába is nekem mindegy.
Válasz Mihály #2069. hozzászólásáraMegkaptad már a földedet ami neked jár!
Mit kevered ide a környezetvédelmet meg az öröklési jogot! A nagyapád másik gyermeke is örökölte azt ami neki jutott.
Jó lenne ha az ilyen és hasonló zagyvaságaiddal maradnál az Offtopikban!
Válasz Mihály #2067. hozzászólására NA még valami jutott eszembe mindig azt harsogják a környezet védők hogy az unokáinktól kapjuk kölcsön a földet értem én azt amire ők gondolnak csak a tények meg azok hogy én is unokája voltam a nagyapámnak és csak az apám részét kaphatom meg az ő földjéből mert ha több gyermeke volt már az nem közvetlen családtagok közé sorolja a jog és a nagybátyám nagynéném részére bármikor rájelentkezhet egy vetőmagtermelő szomszéd az út másik oldaláról tovább darabolva az 1 helyrajzi számú területet szóval nem csak a szomszédos Eu polgároknak nem jó ez a földtörvény hanem a saját lakosainknak sem ez az elővásárlási jog egy baromság amivel csak hergelni lehet azokat akik még foglalkoznak a földel a nagy területtel rendelkező modern TSZ-ek (magán gazdaságokon kívül mert nekik jó hogy ha szomszéd akkor legyen az öve ne legyen a 20 hektárt ketté bontó 1 hektáros parcella benne ezt anno a földosztáskor kellet volna figyelembe venni de nem tették (vajon miért)
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2066. hozzászólására Csak annyit ehhez hogy az hogy bekebelezés már nem jó dehogy a szakértők mindig magasabb árakat adnak meg mint a föld valódi forgalmi értéke az meg felháborító lehet 10 év kell mire másik szomszédos terület olyan áron lesz értékesítve mint amit a szakértő megállapított olyan szívasd a parasztot szagú az egész
Válasz TÓTH TAMÁS #2064. hozzászólásáraAmit az aranykoronához való kötődésről mondtál. azzal nem értek egyet. Lehet, hogy korábban volt ilyen, de ma már szerintem ritka.
A gond ezzel a jogszabállyal éppen az, hogy itt már az örökösökről, sőt az örökösök örököseiről van szó elsöprő többségben.
Őket már ez nem igazán érdekli, mert nekik nem jelent semmit a föld, főleg ha száz kilométerre, vagy még messzebb laknak. Ők sok esetben inkább szabadulnának tőle. Viszont a gond az, hogy az osztatlanok jelentős részében az ilyen tulajdonosok vannak többségben, így nem fog működni az osztatlan megszüntetése, mert mindenki eladni, szabadulni akar, nem venni.
Ezért ez a jogszabály csak félmegoldás.
Szerintem pl. lehetőséget kellene adni a bérlőknek is, hogy vásároljanak, vagy bekebelezzenek.
Válasz TÓTH TAMÁS #2064. hozzászólásáraIgen kialakítható, ha az egyik tulajtárs hajlandó eladni a tulajdoni hányadát, megosztva a másik két tulajtárs között.
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2063. hozzászólására Emlitett esetben 2.5ha aminek 1/3 már tulajdonában van! innentöl csak matek! vagy roszul gondolom? 2.5ha:3= 0.83ha elméletileg kialakithato két önnállo területi minimumot elérö ingatlan(vagyis 1ha meghalado terület) amenyiben igény van rá természetesen. ez esetben is fennál az egyetlen tulajdos veszi birtokába a terület egészét?
Válasz TÓTH TAMÁS #2061. hozzászólásáraEz a megosztásra érvényes, nem arra, mikor a teljes földrészlet egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül (bekebelezés).
Válasz Lada2105 #2060. hozzászólásáraIgen. De előtte kérdezz rá a földhivatalra, az osztályvezetővel beszélj, mert egyedül ők látnak ebben valamennyire tisztán.
Válasz Lada2105 #2060. hozzászólására2020.évi LXXI törvény/&(3) Az egyezség érvényességéhez a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többségének döntése szükséges azzal, hogy az egyezséghez történő hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az 5. § (2) bekezdése szerinti tulajdonostárs, valamint az 5. § (4) bekezdése szerinti értesítettnek tekintendő tulajdonostárs esetében, ha az egyezségi döntésben nem vesz részt. Az egyezség hatálya az összes tulajdonostársra kiterjed.(3) Az egyezség érvényességéhez a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többségének döntése szükséges azzal, hogy az egyezséghez történő hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az 5. § (2) bekezdése szerinti tulajdonostárs, valamint az 5. § (4) bekezdése szerinti értesítettnek tekintendő tulajdonostárs esetében, ha az egyezségi döntésben nem vesz részt. Az egyezség hatálya az összes tulajdonostársra kiterjed.
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2056. hozzászólásáraSzia
Tehát ha én például megvettem idén egy 2,5 hektáros terület 1/3 részét és elajándékozom az asszonynak, meg lehet indítani a bekebelezést? Nem alakítható ki minimum területi hányad.
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2058. hozzászólásáraA lehetöség kihagyhatatlan!(amenyiben a bekebelezést érti ez alatt) azért ezzel vitába szállnék! magam részéröl az adásvételt egy sokkal tisztább eljárásnak tartom! Embereket fognak kényszerhelyzet elé állitani, adott esetben megfosztva öket a Koronához valo tartozásuk jogátol! hisz sokak számára az a néhány Aranykorona már csak szimbolikus jelentöségü mintsem anyagi kérdés!
Válasz TÓTH TAMÁS #2057. hozzászólásáraMég az idén várható módosítás a törvényben, mert a földhivatalok is csak tapogatóznak, illetve jelzik a gondokat.
De ez nem egyik napról a másikra fog történni.
Én azt látom -jó pár földhivatali osztályvezetővel beszélve-, hogy egyenlőre az ügyvédek sincsenek felkészülve az egyezségi okirat elkészítésére.
Van olyan földhivatal, ahol eddig minden bekebelezési egyezségi okiratot visszadobtak...
Megosztást még nem nyújtottak be eddig.
Az viszont kétségtelen, hogy maga a lehetőség kihagyhatatlan.
Az alaphelyzet az, hogy legalább 3 éve tulajdoni hányaddal kell rendelkeznek.
A másik verzió, ha örökölsz, akkor nem számít a 3 év.
A harmadik verzió a kiskapu, ha közeli hozzátartozótól szerezted. Ez lehet vásárlás, ajándékozás.
Ebben az esetben sem számít a 3 év.
Vagyis ma veszel tulajdoni hányadot, holnap elajándékozod mondjuk a fiadnak, a fiad holnap után megindítja a megosztást, vagy a bekebelezést.
Valószínű, hogy ezt a kiskaput még az idén be fogják csukni, tehát akinek nincs meg a 3 év, de szeretné megszüntetni az osztatlan közöst, az igyekezzen.
Válasz feketeeper #2054. hozzászólásáraüdv feketeeper! még egy kérdés látom elég tájékozott a témában! 2020.évi LXXI. törvényel kapcsolatban.4. "A tulajdonszerzés közös szabályai
17. § (1) Az ingatlanban a megosztást megelőzően fennálló tulajdoni hányadát meghaladó ingatlanrész tulajdonjogának e törvény alapján történő megszerzésére csak az a tulajdonostárs jogosult, aki
a) az adott ingatlanban legalább 3 éve rendelkezik tulajdonrésszel;
b) tulajdonrészét öröklés jogcímen szerezte; vagy c) tulajdonrészét közeli hozzátartozójától szerezte." kérdés b és c pontra vonatkozik? a három év tulajdonszerzési korlátozás itt hogy értelmezendö?
3154 hozzászólás
Válasz oprita #2103. hozzászólásáraMegállapdni nem tudok mert most lennének 125 évesek, ha élnének! De a tulajdonlapon szerepelnek a használati megosztásból kihagyni Őket nem lehet.
Válasz lemken #2102. hozzászólásáraA tulajjal állapodsz meg,de az özvegy is hozzá kell járuljon,vagy nincs használat.
Válasz gcastle #2007. hozzászólásáraAzt szeretném kérdezni, hogy ha közös osztatlanban szeretném használati megosztással rendezni a földhasználatot és ebben a közös osztatlanban van/nak olyan társtulajdonos/ok is, akinek a tulajdonrésze özvegyi joggal terhelt, akkor a használati megosztás azon részében amikor leosztásra kerül/nevesítve lesz az, hogy kinek, hol, mennyi m2 és mennyi AK értékű föld kerül használatába a közös osztatlan táblán belül(a használati megosztás aláírásával) a tulajdonost kell feltüntetni vagy az özvegyi jog jogosultjàt?
Válasz Ebcsont #2099. hozzászólásáraEbben megint nem értünk egyet.....
Válasz Ebcsont #2099. hozzászólására Aztán miért is mert a többségi tulajdonos ott kéri a tulajdonát ahol jó neki ja hogy senkit nem érdekel a terület ak térképe a lényeg hogy valaki megakarja szüntetni be akarja kebelezni s gondolom van vagy 20 örökös szóval jó kis per lesz az ügyvédnek de neked sem lesz kéjutazás annyi tárgyalás ahány tulajdonos vagy egyszerre mind ott lesz -kétlem
Válasz papszi06 #2097. hozzászólásáraTulajdoni lap nélkül nehéz ebben bármi okosat mondani. Ha a terület több minőségi osztályból áll, akkor még akár igaza is lehet..
Válasz papszi06 #2097. hozzászólásáraValaki valamit félreértett.....
Most valaki valami okosat,adott egy 8.4 ha szántó 124 ak értékben nekem van 41 ak a többieknek max 14 ak és 06 ak, egy élő személy van a többi elhalt,van egy ismerősöm a földhivatalnál főtanácsos megkértem beszéljen az osztályvezetővel a bekeblezésről a válasz 7.4 ha kellene rendelkeznem hogy bekeblezhessem mi van itt valaki valamit?
Válasz Ebcsont #2095. hozzászólásáraMi a különbség a két bekebelezés között a végleges tulajdonjogi helyzet szempontjából?
A 2. alcím azt az esetet szabályozza, amikor kialakítható legalább 2 önálló ingatlan.
A 3. alcím azt, amikor nem.
Az ingatlannyilvántartási bejegyzéshez ugyan azon feltételeknek kell megfelelni az okiratnak, mind két esetben, bizonyos eltérésekkel.
Ilyen eltérés, hogy ha a földrészlet egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül, akkor az ingatlannyilvántartási bejegyzéshez elegendő egy egyoldalú jognyilatkozat is.
Vhr.
"36. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének alapjául szolgáló okiratnak minősül a bekebelezés tárgyában létrejött és összes tulajdonostárs által aláírt szerződés vagy ennek hiányában a bekebelező tulajdonostárs által tett egyoldalú nyilatkozat."
Ez eléggé világos. Vagy aláírja az ÖSSZES tulajdonostárs, vagy ha ez nem megvalósítható, akkor elég egy egyoldalú jognyilatkozat.
Egy nagyon egyszerű dolgot kellene megértenie végre minden jogalkalmazónak, hivatalnak, hatóságnak.
Nincs sem alkotmányos, sem törvényi felhatalmazásuk arra, hogy jogot alkossanak. Nem bővíthetik a jogszabályi meghatározásokat, nem gondolhatnak bele dolgokat.
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2094. hozzászólásáraGondolom akkor a törvényben a 2es és a 3as fejezet csak játék a szavakkal..
Válasz Ebcsont #2093. hozzászólásáraNincs kétféle bekebelezés. A bekebelezés jogi alapja minden esetben ugyan az. A bekebelezés gyakorlatilag a magához váltás jogintézményére épül, csak itt ehhez nem bírósági határozat szükséges, hanem a feltételeket törvény rögzíti.
Az eltérés abban van. hogy hogyan kerülheti el valaki a bekebelezést.
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2092. hozzászólásáraMár pedig éppen most írtad le a kétféle bekebelezést. Az egyik megosztás során történik, míg a másiknál egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül. Ezt a kétféle bekebelezést nevesíti törvény is.
Válasz Ebcsont #2090. hozzászólásáraHa igaz lenne amit írsz, akkor ez hogyan működne abban az esetben, mikor nem alakítható ki legalább két önálló, a területi minimumot elérő ingatlan, így a teljes földrészlet egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül?
Mert nincs kétféle bekebelezés...
Válasz Ebcsont #2090. hozzászólásáraNem értek egyet.
Az kétségtelen, hogy a többség csak abban az esetben van meg, ha vannak olyan tulajdonostársak, akik a megosztásban részt vesznek -kivéve ha egy tulajdonostársnak több mint 50% tulajdoni hányada van, mert akkor ö a "többség"-, tehát azon tulajdonos társak, akik bár átveszik az értesítést, de nem reagálnak, azok megakaszthatják a folyamatot, a Ptk. jognyilatkozatokra vonatkozó előírásai szerint, de ez azon tulajdonostársakra nem vonatkozik, akiknek a tulajdoni hányada a kiindulási helyzetet figyelembe véve nem éri el a területi minimumot.
Ezen tulajdonostársaknak akkor van lehetősége az egyezségben részt venni, ha élnek a törvény által nekik felkínált -az előző kommentemben vázolt- lehetőséggel.
Ha ezekkel nem élnek, és a tulajdoni hányaduk aránya, mértéke nem változik, akkor őket eleve a megosztást támogatók közé kell számítani. Ebben egységes a földhivatalok jogértelmezése.
Mégpedig a következők miatt:
12. § (1) Ha egy vagy több tulajdonostársnak a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada alapján kialakítható ingatlan - sem önállóan, sem a 6. § (4) bekezdésében foglalt esetben, sem a 7. § (1) vagy (2) bekezdésében foglalt esetben - nem éri el a 11. § szerinti területi minimumot (a továbbiakban: területi minimum), az egyezségben rendelkezni kell a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányadok valamely másik tulajdonostárs tulajdoni hányadához történő hozzászámításáról (a továbbiakban: bekebelezés)."
Tehát abban az esetben, ha az egyezség során az területi minimumot el nem érő tulajdonostársak nem élnek a törvényi lehetőséggel, úgy ők az egyezségbe semmilyen formában nem szólhatnak bele. Az ő tulajdoni hányadukról az egyezségben részt vevő tulajdonostársak rendelkeznek, döntenek."
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2088. hozzászólásáraKét megjegyzés:
1. Az okiratok kapcsán lehetséges a többes ellenjegyzés is. Ebben az esetben legalább az egyik ellenjegyzés "csak" annyit tanúsít, hogy az ügyvéd előtt írta alá az okiratot.
2. Éppen csak a lényeg maradt le:
"6.§
(3) Az egyezség érvényességéhez a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többségének döntése szükséges azzal, hogy az egyezséghez történő hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az 5. § (2) bekezdése szerinti tulajdonostárs, valamint az 5. § (4) bekezdése szerinti értesítettnek tekintendő tulajdonostárs esetében, ha az egyezségi döntésben nem vesz részt. Az egyezség hatálya az összes tulajdonostársra kiterjed."
Azaz a törvény szigorú feltételekhez köti a bekebelezést. Nem látom életszerűnek, hogy valaki átveszi a levelet, és nem tetszik neki, akkor azt semmilyen formában nem jelzi a levél küldője felé. Szerintem ez az értelmezés rendben van, sőt én inkább ezt tartom a helyes jogértelmezésnek.
Továbbá a törvény jogvesztő határidővel lehetőséget biztosít az egyezség bírósági felülvizsgálatára.
Válasz Rabó001 #2087. hozzászólásáraNekem sincs földem, viszont szeretek a joggal foglalkozni. Nem vagyok jogász, de van hozzá érzékem.
Válasz Ebcsont #2086. hozzászólásáraEz igaz minden olyan esetben, amikor az érintettnek megvannak ehhez a szükséges eszközei. Pista bácsinál, Mari néninél ennek viszonylag kicsi az esély.
Például, hogyan működik ez az állami mtulajdonnál?
Mert a csekély számú eddigi esetben, az Nfk írásban elfogadta az ellenérték ajánlatot, de nem valószínű, hogy küldöttet meneszt az aláíráshoz. De azt sem hiszem, hogy az általad felhozott megoldásra vevő lenne.
A törvényi rendelkezés teljesen egyértelmű:
"17. §
(5) Az e törvény alapján történő tulajdonváltozás esetén az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés során a bejegyzési engedélyt megadottnak kell tekinteni azon tulajdonosok tekintetében, akik a 6. § (3) bekezdése szerinti döntésben nem vettek részt, továbbá akik tulajdonrésze a 12. § (1) bekezdése vagy a 16. § (1) bekezdése alapján bekebelezésre kerül."
Amibe a földhivatalok némelyike beleköt asz ez:
"15 §
15. § (1) * Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változást - ideértve az egyezségben foglalt tulajdonváltozást is - az ingatlanügyi hatóság a közokiratba foglalt, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett egyezségi okirat és annak elválaszthatatlan mellékletét képező, az osztóprogram által elkészített és külön azonosítóval rendelkező - e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti - térképvázlat és területkimutatás alapján a folyamatban lévő megosztás ténye feljegyzésének rangsorában vezeti át. Az egyezségi megállapodást, valamint a térképvázlatot és a területkimutatást mindazoknak alá kell írniuk, akik a 6. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban részt vesznek. A térképvázlatot és a területkimutatást az ingatlanügyi hatóság záradékkal nem látja el."
Vagyis szerintük, azon tulajdonostársak, akik meghatározzák, milyen formában kérik a bekebelezett tulajdoni hányaduk ellenértékét, azok részt vesznek az egyezségben.
Ez téves jogértelmezés. Az ő tulajdoni hányaduk ugyan is a törvény erejénél fogva kerül bekebelezésre, hiszen a törvény így rendelkezik:
"12. § (1) Ha egy vagy több tulajdonostársnak a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada alapján kialakítható ingatlan - sem önállóan, sem a 6. § (4) bekezdésében foglalt esetben, sem a 7. § (1) vagy (2) bekezdésében foglalt esetben - nem éri el a 11. § szerinti területi minimumot (a továbbiakban: területi minimum), az egyezségben rendelkezni kell a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányadok valamely másik tulajdonostárs tulajdoni hányadához történő hozzászámításáról (a továbbiakban: bekebelezés)."
Vagyis ezen tulajdonostársak csak akkor vesznek részt az egyezségben, ha a fenti jogszabályhelyben leírt valamely lehetőséggel élnek.
Ezek a lehetőségek, ha a tulajdonos társak jelzik, hogy osztatlan közös tulajdonban kívánnak maradni, vagy a egy másik tulajdonostárstól vásárol tulajdoni hányadot, vagy bekebelez. Bekebelezésre a területi minimumot el nem érő tulajdonostársnak is van lehetősége, már ha erre a megosztást kezdeményező tulajdonostárs biztosít lehetőséget.
Válasz TÓTH TAMÁS #2079. hozzászólásáraEz egy nyilvános fórum. Bárki írhat, aki regisztrált.
Valaki ír, mert nem olvassa el a földtörvényt, vagy nem tudja értelmezni, vagy csak megerősítést szeretne valamiről és nem megy egyből ügyvédhez, és itt elég sokszor segítenek, mint tették azt nekem is.
Ezen kívül néha kialakul értelmes beszélgetés, amihez nem kell az hogy valakinek földje legyen, vagy akarjon bekebelezni, csak érdekli a téma és valamit konyít is hozzá, még ha nem jogász, akkor is. Az ügyvédnek se kell föld ahhoz, hogy földügyekkel foglalkozzon.
Az hogy ki mire szavaz, az engem eddig se érdekelt, és ezután se fog. Politikát maximum a politikai topikban, ahová nagyon ritkán tévedek be, de ha igen, akkor se szoktam se hangoztatni se kérdezni hogy ki mire szavaz.
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2084. hozzászólásáraTekintve, hogy már jó ideje (lassan két éve) működik a távellenjegyzés, nem feltétlenül kell személyes találkozó keretében rendezni az aláírásokat.
Moderálási elveink miatt törölve: 2021-09-26 05:47:16
Nem árt felhívni az egyezségi okiratot készítő ügyvédek figyelmét arra, hogy minden olyan tulajdonostárs esetén, akik részt vesznek az egyezségben, aláírják azt, azok esetében az egyezségi okirat adattartamának meg kell felelni az Inyt. előírásainak.
Ez érvényes akkor is, ha csak a megosztást, bekebelezést megindító tulajdonostárs tesz egyoldalú jognyilatkozatot. Ez esetben az ő adatainak meg kell felelni az Inyt. 32, §-ban leírt elvárásoknak.
Egyetlen hiba, és a földhivatal visszadobja az bejegyzési kérelmet. Miközben az ellenértékek már kifizetésre kerültek.
Most a vita, a jogértelmezés azon folyik, hogy ha egy bekebelezett tulajdonostárs megjelöli, milyen módon kéri az ellenérték kifizetését, akkor neki alá kell írnia az egyezségi okiratot. Ha nem, nem fizethető ki neki az ellenérték, hanem azt bírósági letétbe kell helyezni.
Ez azt jelenti, hogy Magya Államnak járó ellenértékez is, mert nem valószínű, hogy az NFK küld valakit, hogy aláírjon.
Szerintem ez téves jogértelmezés, és van olyan földhivatal, akik ezt nem így értelmezik, de az egyezségi megállapodás előtt ezt tisztázni kell az illetékes földhivatali osztályvezetővel.
Válasz Rabó001 #2082. hozzászólásáraMeggondolta magát. Abban nem vagyok biztos, hogy önszántából.....
Válasz csontii #2080. hozzászólásáraÍgy van.
Segítenek, amíg sikeresen el nem üldözik a hozzáértőket rendszeresen.
Bezzeg aki politikai baromságokkal meg abszolút oda nem való (teljesen OFF) témákkal írástudatlanul teleszemeteli az összes lehetséges topikot, az maradhat, konkrétan például Mihály fórumtárs. Ahelyett hogy a tisztelt moderáció virtuálisan jól pofánverné.
Válasz TÓTH TAMÁS #2079. hozzászólásáraHol látsz te a hozzászólásomban olyat, hogy én valamit akarok?
Sehol.
Értelmezd már a leírtakat!
Válasz TÓTH TAMÁS #2079. hozzászólásáraRemélem,hogy látod a törvényeket nem itt hozzák. A kollégák csak ötletelnek és mindenki a saját szája íze szerint,mint ahogy Te is. Myugodj meg itt kár nem ér,legfeljebb a hozzáértők segítenek neked.
Válasz Rabó001 #2078. hozzászólásáraMeg még mit nem akartok!!!!!!!!! ti mindent vinni akartok!? addig formáljátok azt a törvényt még csaknem a magatok kedvére nem forditjátok a dolgokat! ( többszörös Fideszszavazó kisgazda)
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2075. hozzászólásáraHa a földhasználó is vásárolhatna/kebelezhetne be, akkor szerintem megmozdulna sok helyen az osztatlan közösek ügye.
Moderálási elveink miatt törölve: 2021-09-24 12:47:42
Válasz Rabó001 #2070. hozzászólásáraNem kicsit undorító, hogy misike még a szakmai topikokba is beviszi a dk-s propagandát....
Válasz TÓTH TAMÁS #2073. hozzászólásáraA 2020. évi LXXI. törvény egyértelműen meghatározza, hogy a törvény által szabályzott eljárásban CSAK a tulajdonostársak vehetnek részt, kívül álló személy nem. A bérlő nem, kivéve, ha ő is tulajdonostárs.
Amit én javasolnék, az az, hogy ha van a földrészletnek földhasználója, akkor ő is bekapcsolódhasson az osztatlan megszüntetésébe, akár mint vásárló, akár mint bekebelező. Ehhez pl. az ő esetében is ki lehessen kötni a 3 év bérlői jogviszonyt, ugyan úgy, mint a Földforgalmi törvényben.
Az előhaszonbérleti jognál az AB egyébként is megerősítette a haszonbérlők jogi pozícióját, a "volt haszonbérlő" értelmezésében.
Moderálási elveink miatt törölve: 2021-09-24 09:20:39
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2066. hozzászólásáraazt irod félmegoldás de mi lenne véleményed szerint a megoldás? az osztatlan közös tulajdonra a Ptk paragrafusai is vonatkoznak! a bérlö most is vásárolhat ha letelik a három év be is kebelezhet! épp te irtad hogy ott a kiskapu is tárva nyitva!!! mivel is van itt gond valojában??
Válasz lemken #2071. hozzászólására
Válasz Rabó001 #2070. hozzászólásáraAz hogy én mikor kelek az neked trójai faló, délben úgyis ebédelek a kukorica ára nem mérvadó a közös osztatlan felszámolásával bekebelezni azt nem lehet. A napraforgó még kinnt van de a jövő héten úgyis rájeletkezek ha meglesz mehet a nagy része Argentínába is nekem mindegy.
Válasz Mihály #2069. hozzászólásáraMegkaptad már a földedet ami neked jár!
Mit kevered ide a környezetvédelmet meg az öröklési jogot! A nagyapád másik gyermeke is örökölte azt ami neki jutott.
Jó lenne ha az ilyen és hasonló zagyvaságaiddal maradnál az Offtopikban!
Válasz Mihály #2067. hozzászólására NA még valami jutott eszembe mindig azt harsogják a környezet védők hogy az unokáinktól kapjuk kölcsön a földet értem én azt amire ők gondolnak csak a tények meg azok hogy én is unokája voltam a nagyapámnak és csak az apám részét kaphatom meg az ő földjéből mert ha több gyermeke volt már az nem közvetlen családtagok közé sorolja a jog és a nagybátyám nagynéném részére bármikor rájelentkezhet egy vetőmagtermelő szomszéd az út másik oldaláról tovább darabolva az 1 helyrajzi számú területet szóval nem csak a szomszédos Eu polgároknak nem jó ez a földtörvény hanem a saját lakosainknak sem ez az elővásárlási jog egy baromság amivel csak hergelni lehet azokat akik még foglalkoznak a földel a nagy területtel rendelkező modern TSZ-ek (magán gazdaságokon kívül mert nekik jó hogy ha szomszéd akkor legyen az öve ne legyen a 20 hektárt ketté bontó 1 hektáros parcella benne ezt anno a földosztáskor kellet volna figyelembe venni de nem tették (vajon miért)
Válasz TÓTH TAMÁS #2059. hozzászólásáraMi az a Koronához való tartozás joga?
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2066. hozzászólására Csak annyit ehhez hogy az hogy bekebelezés már nem jó dehogy a szakértők mindig magasabb árakat adnak meg mint a föld valódi forgalmi értéke az meg felháborító lehet 10 év kell mire másik szomszédos terület olyan áron lesz értékesítve mint amit a szakértő megállapított olyan szívasd a parasztot szagú az egész
Válasz TÓTH TAMÁS #2064. hozzászólásáraAmit az aranykoronához való kötődésről mondtál. azzal nem értek egyet. Lehet, hogy korábban volt ilyen, de ma már szerintem ritka.
A gond ezzel a jogszabállyal éppen az, hogy itt már az örökösökről, sőt az örökösök örököseiről van szó elsöprő többségben.
Őket már ez nem igazán érdekli, mert nekik nem jelent semmit a föld, főleg ha száz kilométerre, vagy még messzebb laknak. Ők sok esetben inkább szabadulnának tőle. Viszont a gond az, hogy az osztatlanok jelentős részében az ilyen tulajdonosok vannak többségben, így nem fog működni az osztatlan megszüntetése, mert mindenki eladni, szabadulni akar, nem venni.
Ezért ez a jogszabály csak félmegoldás.
Szerintem pl. lehetőséget kellene adni a bérlőknek is, hogy vásároljanak, vagy bekebelezzenek.
Válasz TÓTH TAMÁS #2064. hozzászólásáraIgen kialakítható, ha az egyik tulajtárs hajlandó eladni a tulajdoni hányadát, megosztva a másik két tulajtárs között.
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2063. hozzászólására Emlitett esetben 2.5ha aminek 1/3 már tulajdonában van! innentöl csak matek! vagy roszul gondolom? 2.5ha:3= 0.83ha elméletileg kialakithato két önnállo területi minimumot elérö ingatlan(vagyis 1ha meghalado terület) amenyiben igény van rá természetesen. ez esetben is fennál az egyetlen tulajdos veszi birtokába a terület egészét?
Válasz TÓTH TAMÁS #2061. hozzászólásáraEz a megosztásra érvényes, nem arra, mikor a teljes földrészlet egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül (bekebelezés).
Válasz Lada2105 #2060. hozzászólásáraIgen. De előtte kérdezz rá a földhivatalra, az osztályvezetővel beszélj, mert egyedül ők látnak ebben valamennyire tisztán.
Válasz Lada2105 #2060. hozzászólására2020.évi LXXI törvény/&(3) Az egyezség érvényességéhez a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többségének döntése szükséges azzal, hogy az egyezséghez történő hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az 5. § (2) bekezdése szerinti tulajdonostárs, valamint az 5. § (4) bekezdése szerinti értesítettnek tekintendő tulajdonostárs esetében, ha az egyezségi döntésben nem vesz részt. Az egyezség hatálya az összes tulajdonostársra kiterjed.(3) Az egyezség érvényességéhez a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többségének döntése szükséges azzal, hogy az egyezséghez történő hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az 5. § (2) bekezdése szerinti tulajdonostárs, valamint az 5. § (4) bekezdése szerinti értesítettnek tekintendő tulajdonostárs esetében, ha az egyezségi döntésben nem vesz részt. Az egyezség hatálya az összes tulajdonostársra kiterjed.
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2056. hozzászólásáraSzia
Tehát ha én például megvettem idén egy 2,5 hektáros terület 1/3 részét és elajándékozom az asszonynak, meg lehet indítani a bekebelezést? Nem alakítható ki minimum területi hányad.
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2058. hozzászólásáraA lehetöség kihagyhatatlan!(amenyiben a bekebelezést érti ez alatt) azért ezzel vitába szállnék! magam részéröl az adásvételt egy sokkal tisztább eljárásnak tartom! Embereket fognak kényszerhelyzet elé állitani, adott esetben megfosztva öket a Koronához valo tartozásuk jogátol! hisz sokak számára az a néhány Aranykorona már csak szimbolikus jelentöségü mintsem anyagi kérdés!
Válasz TÓTH TAMÁS #2057. hozzászólásáraMég az idén várható módosítás a törvényben, mert a földhivatalok is csak tapogatóznak, illetve jelzik a gondokat.
De ez nem egyik napról a másikra fog történni.
Én azt látom -jó pár földhivatali osztályvezetővel beszélve-, hogy egyenlőre az ügyvédek sincsenek felkészülve az egyezségi okirat elkészítésére.
Van olyan földhivatal, ahol eddig minden bekebelezési egyezségi okiratot visszadobtak...
Megosztást még nem nyújtottak be eddig.
Az viszont kétségtelen, hogy maga a lehetőség kihagyhatatlan.
Válasz Sorbus Erdészeti Szolgált #2056. hozzászólásáraEgy szándékosan nyitva hagyott kiskaput miért épp a választások elött csuknának be? létezik már erre valami modosito javaslat?
Válasz TÓTH TAMÁS #2055. hozzászólásáraÜdv!
Ez a kiskapu, amin egy kamion befér.
Az alaphelyzet az, hogy legalább 3 éve tulajdoni hányaddal kell rendelkeznek.
A másik verzió, ha örökölsz, akkor nem számít a 3 év.
A harmadik verzió a kiskapu, ha közeli hozzátartozótól szerezted. Ez lehet vásárlás, ajándékozás.
Ebben az esetben sem számít a 3 év.
Vagyis ma veszel tulajdoni hányadot, holnap elajándékozod mondjuk a fiadnak, a fiad holnap után megindítja a megosztást, vagy a bekebelezést.
Valószínű, hogy ezt a kiskaput még az idén be fogják csukni, tehát akinek nincs meg a 3 év, de szeretné megszüntetni az osztatlan közöst, az igyekezzen.
Válasz feketeeper #2054. hozzászólásáraüdv feketeeper! még egy kérdés látom elég tájékozott a témában! 2020.évi LXXI. törvényel kapcsolatban.4. "A tulajdonszerzés közös szabályai
17. § (1) Az ingatlanban a megosztást megelőzően fennálló tulajdoni hányadát meghaladó ingatlanrész tulajdonjogának e törvény alapján történő megszerzésére csak az a tulajdonostárs jogosult, aki
a) az adott ingatlanban legalább 3 éve rendelkezik tulajdonrésszel;
b) tulajdonrészét öröklés jogcímen szerezte; vagy c) tulajdonrészét közeli hozzátartozójától szerezte." kérdés b és c pontra vonatkozik? a három év tulajdonszerzési korlátozás itt hogy értelmezendö?