Van olyan földem,ami most porzik,de a hólé után,vagy,ha van kis eső,2 hét csúszás.Akkor semmi értelme most hozzányúlni.Sőt azokon a földeken jobb,ha rögös,ha szikkad,a traktor eloson rajta.
Nem feltétlen a pillanatnyi előnyt kell nézni, hosszú távon még lehet, sőt, saját tapasztalatom alapján, az jár jobban, aki időben lezárja.
Ma már nálunk is elkezdték a tavasz árpák vetését, nagyon nincs nedvesség a talajban, mert az is el tudott indulni aki szántott, és az is aki nem.
Válasz #10850. hozzászólásra
Hát el kell munkálni úgy, hogy vetésig ne kelljen vele csinálni semmit, csak glifozátozni ha muszáj, és akkor hamarabb lehet vetni mint annak aki arra vár hogy optimális legyen a föld a kombinátorozáshoz.
Hát ezaz, csapadéknak pedig lennie kell még tavaszig, szerintem valahogy úgy járunk majd mint tavaly , felénk még szinte senki nem munkálta el a szántást.
Amúgy persze,hogy vigyázni kell a talajnedvességre.De mi van,ha olyan a talaj fekvése,hogy aki lezárta,3 napot várnia kell a talaj szikkadásának,hogy rátudjon menni.A szomszéd,meg már elvetett,mert nem zárta a talajt.És a szomszéd van előnybe 3 nappal,meg a lezárás költsége is a zsebbe maradt.
Válasz #10842. hozzászólásra
Kicsit csodálkozom hogy ilyen jól lebomlott a szármaradvány. Nekem is csak a remény maradt, hogy engem is így fog fogadni tavasszal a parcella.
Válasz #10828. hozzászólásra
Ezeket a gépeket nálunk végkép nem látni, és ami ásóboronát kinéztem magamnak már leadták az ócskavasba. Ha nam bomlik le tavaszig a kukoricaszár, már csak bízni lehet abba hogy száraz tavasz lessz és használhatom a rövidtárcsámat. Hátránya a nagy súly 5400kg 5m szélességnél és a zárt profilú gyürüshengerje. Viszont a tarlóhántásban vagy az őszi előkészítésben pont ez az előnye.
Válasz #10827. hozzászólásra
Lazítózás után nálam mintha kevesebb szármaradvány lenne a felszínen. Talajelőkészítéshez van robusztusabb kombinátorom PB 6-022. A meleg tél van, de nem venném észre hogy a növényi maradványok látszatos bomlásnak indulnának. Ha tavaszra csak annyi szármaradvány maradna mint neked akkor a kombinátor használata nálam se lenne gond. Lazítózás előtt használtál szárzúzót, vagy csak a kombajn által lezúzott kukoricaszárat dolgoztad be? Esetleg valami szárbontó baktériumot vagy N tartalmú mütrágyát?
szerintem abba a földbe én a monóval simán belevetnék a hasítékba,
Nálunk a külföldi ilyen gabonatarlókba szokott direktvetni kukoricát jd vetőgéppel. De már azt hiszem rájött hogy nem egészen annyi a hozam mint egy tarlóhántott és lazított vagy szántott földön.
A tarlóhántás fontos, főleg a kötött földön mert csökkenti a gyommag készletet, meg a lekötődött tápanyagok felvehetővé válnak.
Szerintem a horsch féle bakhátas művelés a legjobb a nehéz földekre.
Azt direkt ezekre fejlesztették ki
Válasz #10833. hozzászólásra
Javíts ki ha rosszul látom, de ez igen kötött föld nem, itt még szerintem ez is viszonylag jó eredmény, de tényleg izgalmas lesz tavasszal erre rámenni vetőgéppel.
Válasz #10829. hozzászólásra
Tavaly tavasszal amikor úgy kellett feltörni a szántást akkor azért busa forgókapás után volt ahol nem is volt magágynak nevezhető állapot.... Én az ásóboronámmal persze kicsit rögösebb földet csináltam de annak volt mélysége, és nem lett hiányos a kelés az előbb említettel szemben. Mondjuk ez kirívó tavasz volt
Így belegondolva biztos hogy lemegy 8 centire. Nagyon robosztus szerkezet a váz is és a kapák is. És eszméletlenül keveri a földet mikor dolgozik. Élmény nézni miből mit csinál egy menetben. Kapák-símító-rögtörőhenger kombinációban van.
Nem méregettem, nem én használom. De az aprómorzsás egyenletes (szó szerint biliárdasztal simaságú) talaj és a kelési kép magáért bszél. Monosemmel meg horsch prontóval vetnek utána, illetve acord pneumatic DL-l vetettek régebb.
Szerintem a neked is a VRM vagy KRM forgókapás magágykészítő lenne a megoldás. Csak kibaxott drágák és alig van eladó. Én ilyenre vadászok már egy ideje... Ismerősnek van egy nagy 8,4es BUSA attól jobb talajt nem csinál semmi, szármaradvány nem zavarja kicsit se, gyomokat intenzíven irtja, és nagyon jó talajt hagy maga után. Vaderesek lehúzták hogy szárítja a talajt, biztos igaz de az is biztos hogy nem jobban mint egy NZ.
Válasz #10824. hozzászólásra
Már csak egy db háromfejes ágyeke maradt. A parcella nem szabályos alakzatú teli hasakkal és háromszög alakzattal. Rengeteg a forgás, teli barázdákal amik a szétszántások után maradnának, partos területre inkáb váltvaforgatós eke lenne jó. Nem egy parcellám van ilyen szabálytalan alakzatokban, ez is érv volt a lazító vagy grúberral való talajmunkálatokra. Ekével rengeteg a forgás és az üresenjárás a forgókban.
Válasz #10823. hozzászólásra
Ásóboronák a mi vidékünkön végkép nincsenek elterjedve, látni itt ott nagyobb tsz udvaron behúzva a gazokba, mivel ők se használják. Nekem is vennem kéne egy ilyen gépet ha dolgozni szeretnék vele. Tavasszal mifelénk csak fogasborona vagy kombinátor. Technológia váltás miatt godolkodom rajta. Eddig a tavasziak alá szántottam kukorica után, de ősztől már itt is a szántásnélküli technológiát próbálom. Gondolkodtam azon hogy fagyon lehúzom rövidtárcsával, de kiadós tavaszi eső után buktató a 600 m hosszú lejtés, mivel a 24 ha tábla jelentősen dombos területen van. Nem szeretnék még a vízeróziótól kialakult árkokkal is kínlódni.
Válasz #10821. hozzászólásra
Nálam a magágykészités a gond. Tárcsás vetőgéppel lenne vetve, itt nem kéne gondnak lenni. Csak nitrogént akarok kitenni kb 60-70 kg N/ha. P, K a kukoricatarlóra volt kiszórva, 1x letárcsázva, majd fellazítva. Akartam volna még egyszer lehúzni a lazítóval, de mindjárt betömi a lazítót. Grúberral is próbáltam, szintén eltömődik 4-5 m utám.
Ki mivel készít talajt attila vagy hasonló felépítésü lazítóval fellazított kukorica utánni kötött talajt ahol akad kukoricaszár is a felszínen? Nedvesebb tavasz esetén a rövidtárcsa kizárva a zártprofilú gyürüshenger miatt / nagy súly, nagyon visszadöngöli a talajt/. Ásóborona számára jelent gondot a szármaradvány? Napraforgó menne a földbe.
Gyapot amit leforgatnak, látszik is ,hogy az is bakhátas volt. A bakhátat ismét a gyapotnak csinálják, ahogy a kolléga is írta.
Nem gondoltam ,hogy ilyen monokultúrában lehet csinálni. Mondjuk az amcsik nagyok a monozásban.
Válasz #10810. hozzászólásra: Ha nincs elég hideg, ahol nagyok a hantok pl. kötött talaj esetén a hantok nem fagynak szét ezért a tárcsával segítenek a felaprításában.
Itt ebbe a vidibe mi az a töltögetés 3:40-nél? Annak mi értelme van? Ez valami tavaszi meló lehet, mármint a grúberlás és a töltögetés vagy csak a töltögetés?
Általában nagyobb fagyon, ami elbírja a gépet!Minimum kell neki -6 fok.Mi 2-3 éve mindig lezárjuk a szántásokat ősszel vagy télen fagyon.Régebben is csináltuk, illetve csinálták mások is főleg cukorrépa alá,vagy korai vetésű növények alá.Mi rövid tárcsával szoktuk,de tavaly annyira megomlott a talaj szántás után,hogy simán lehetett kombinátorral is. Tavasszal akkor már csak 1 művelet van és mehet a vetés.
Válasz #10811. hozzászólásra
Az idén tavasszal a sok csapadék nagyon megnyomta a földjein nagy részét és gondoltam ha kicsit megbontanám a szántás tetejét nem kerülnék ilyen helyzetbe. Illetve tavasszal már egy művelettel előrébb lennék.
12452 hozzászólás
Válasz #10855. hozzászólásra
Van olyan földem,ami most porzik,de a hólé után,vagy,ha van kis eső,2 hét csúszás.Akkor semmi értelme most hozzányúlni.Sőt azokon a földeken jobb,ha rögös,ha szikkad,a traktor eloson rajta.
Válasz #10850. hozzászólásra
Nem feltétlen a pillanatnyi előnyt kell nézni, hosszú távon még lehet, sőt, saját tapasztalatom alapján, az jár jobban, aki időben lezárja.
Ma már nálunk is elkezdték a tavasz árpák vetését, nagyon nincs nedvesség a talajban, mert az is el tudott indulni aki szántott, és az is aki nem.
Válasz #10853. hozzászólásra
Ezt hogy érted, milyen vízállás, ha tavaszig áll a szántáson a víz úgysem lehet korán elmunkálni.
Válasz #10852. hozzászólásra
Én pont így akarom csinálni az idén,a talaj már kész van.
Válasz #10852. hozzászólásra
És a vízállásos területek?
Válasz #10850. hozzászólásra
Hát el kell munkálni úgy, hogy vetésig ne kelljen vele csinálni semmit, csak glifozátozni ha muszáj, és akkor hamarabb lehet vetni mint annak aki arra vár hogy optimális legyen a föld a kombinátorozáshoz.
Válasz #10850. hozzászólásra
Hát ezaz, csapadéknak pedig lennie kell még tavaszig, szerintem valahogy úgy járunk majd mint tavaly , felénk még szinte senki nem munkálta el a szántást.
Válasz #10849. hozzászólásra
Amúgy persze,hogy vigyázni kell a talajnedvességre.De mi van,ha olyan a talaj fekvése,hogy aki lezárta,3 napot várnia kell a talaj szikkadásának,hogy rátudjon menni.A szomszéd,meg már elvetett,mert nem zárta a talajt.És a szomszéd van előnybe 3 nappal,meg a lezárás költsége is a zsebbe maradt.
Válasz #10848. hozzászólásra

részleteket nemtudok, ez egy idei facebookos talált kép, csak gondoltam megosztom itt
Válasz #10847. hozzászólásra
És egy jól lezárt lazított?Mennyi lenne?Szerintem ráverne.
Egy kis érdekesség

Válasz #10842. hozzászólásra
Kicsit csodálkozom hogy ilyen jól lebomlott a szármaradvány. Nekem is csak a remény maradt, hogy engem is így fog fogadni tavasszal a parcella.
Válasz #10842. hozzászólásra
Kombinátorozáskor látszik a frontot egy tartály, mit szórtok vele?
Válasz #10828. hozzászólásra
Ezeket a gépeket nálunk végkép nem látni, és ami ásóboronát kinéztem magamnak már leadták az ócskavasba. Ha nam bomlik le tavaszig a kukoricaszár, már csak bízni lehet abba hogy száraz tavasz lessz és használhatom a rövidtárcsámat. Hátránya a nagy súly 5400kg 5m szélességnél és a zárt profilú gyürüshengerje. Viszont a tarlóhántásban vagy az őszi előkészítésben pont ez az előnye.
Válasz #10840. hozzászólásra
Biztos!És orthmannal csinálták,de keresve se találhattak volna rosszabb
területet.
Válasz #10841. hozzászólásra
Lazítás előtt volt szárzúzó,mivel a kombájn nem zúzós.Semmi bomlás segítőt nem kapott.
Válasz #10827. hozzászólásra
Lazítózás után nálam mintha kevesebb szármaradvány lenne a felszínen. Talajelőkészítéshez van robusztusabb kombinátorom PB 6-022. A meleg tél van, de nem venném észre hogy a növényi maradványok látszatos bomlásnak indulnának. Ha tavaszra csak annyi szármaradvány maradna mint neked akkor a kombinátor használata nálam se lenne gond. Lazítózás előtt használtál szárzúzót, vagy csak a kombajn által lezúzott kukoricaszárat dolgoztad be? Esetleg valami szárbontó baktériumot vagy N tartalmú mütrágyát?
Válasz #10833. hozzászólásra
Biztos hogy ez strip-till? Egy egyenes késű lazító munkája is kb. ugyanígy néz ki. A sávtisztító szinte nem is látszik.
Válasz #10833. hozzászólásra
Nem lehet, hogy csak rossz időpontban csinálták?
Válasz #10837. hozzászólásra
szerintem abba a földbe én a monóval simán belevetnék a hasítékba,
Nálunk a külföldi ilyen gabonatarlókba szokott direktvetni kukoricát jd vetőgéppel. De már azt hiszem rájött hogy nem egészen annyi a hozam mint egy tarlóhántott és lazított vagy szántott földön.
A tarlóhántás fontos, főleg a kötött földön mert csökkenti a gyommag készletet, meg a lekötődött tápanyagok felvehetővé válnak.
Szerintem a horsch féle bakhátas művelés a legjobb a nehéz földekre.
Azt direkt ezekre fejlesztették ki
Válasz #10836. hozzászólásra
Aha, hát igen ilyen helyeken nem is tudom érdemes-e ezt erőltetni.
Válasz #10835. hozzászólásra
Azt lehet mondani a környék leglaposabb területe,sűrűn víz nyomott.
És jól látod elég kötött is a terület.
Válasz #10833. hozzászólásra
Javíts ki ha rosszul látom, de ez igen kötött föld nem, itt még szerintem ez is viszonylag jó eredmény, de tényleg izgalmas lesz tavasszal erre rámenni vetőgéppel.
Válasz #10833. hozzászólásra
Gané munka!
Mai határjáráson találtam egy tábla sávos művelésű területet.Állítólag
orthmannal csinálták.Nem olyan meggyőző,pedig az idén kiszeretném
próbálni.
Válasz #10829. hozzászólásra
Tavaly tavasszal amikor úgy kellett feltörni a szántást akkor azért busa forgókapás után volt ahol nem is volt magágynak nevezhető állapot.... Én az ásóboronámmal persze kicsit rögösebb földet csináltam de annak volt mélysége, és nem lett hiányos a kelés az előbb említettel szemben. Mondjuk ez kirívó tavasz volt
Válasz #10829. hozzászólásra
Kapák-símító-rögtörőhenger kombinációban van.
Így belegondolva biztos hogy lemegy 8 centire. Nagyon robosztus szerkezet a váz is és a kapák is. És eszméletlenül keveri a földet mikor dolgozik. Élmény nézni miből mit csinál egy menetben.
Válasz #10829. hozzászólásra
Nem méregettem, nem én használom. De az aprómorzsás egyenletes (szó szerint biliárdasztal simaságú) talaj és a kelési kép magáért bszél. Monosemmel meg horsch prontóval vetnek utána, illetve acord pneumatic DL-l vetettek régebb.
Válasz #10828. hozzászólásra
A forgókapás cucc mennyire csinál egyenletes munkamélységet? Lemegy az 8 centire? Milyen annak a mélységtartása?
Válasz #10826. hozzászólásra
Szerintem a neked is a VRM vagy KRM forgókapás magágykészítő lenne a megoldás. Csak kibaxott drágák és alig van eladó. Én ilyenre vadászok már egy ideje... Ismerősnek van egy nagy 8,4es BUSA attól jobb talajt nem csinál semmi, szármaradvány nem zavarja kicsit se, gyomokat intenzíven irtja, és nagyon jó talajt hagy maga után. Vaderesek lehúzták hogy szárítja a talajt, biztos igaz de az is biztos hogy nem jobban mint egy NZ.
Válasz #10819. hozzászólásra
Nállam lazítás ősszel.Tavasszal ezzel.És vetés minden gond nélkül.
Válasz #10824. hozzászólásra
Már csak egy db háromfejes ágyeke maradt. A parcella nem szabályos alakzatú teli hasakkal és háromszög alakzattal. Rengeteg a forgás, teli barázdákal amik a szétszántások után maradnának, partos területre inkáb váltvaforgatós eke lenne jó. Nem egy parcellám van ilyen szabálytalan alakzatokban, ez is érv volt a lazító vagy grúberral való talajmunkálatokra. Ekével rengeteg a forgás és az üresenjárás a forgókban.
Válasz #10823. hozzászólásra
Ásóboronák a mi vidékünkön végkép nincsenek elterjedve, látni itt ott nagyobb tsz udvaron behúzva a gazokba, mivel ők se használják. Nekem is vennem kéne egy ilyen gépet ha dolgozni szeretnék vele. Tavasszal mifelénk csak fogasborona vagy kombinátor. Technológia váltás miatt godolkodom rajta. Eddig a tavasziak alá szántottam kukorica után, de ősztől már itt is a szántásnélküli technológiát próbálom. Gondolkodtam azon hogy fagyon lehúzom rövidtárcsával, de kiadós tavaszi eső után buktató a 600 m hosszú lejtés, mivel a 24 ha tábla jelentősen dombos területen van. Nem szeretnék még a vízeróziótól kialakult árkokkal is kínlódni.
Válasz #10822. hozzászólásra
Szántsd fel sekélyen.
Válasz #10819. hozzászólásra
Ásóboronával eltudod munkálni főleg ha van sebesség is hozzá.
Válasz #10821. hozzászólásra
Nálam a magágykészités a gond. Tárcsás vetőgéppel lenne vetve, itt nem kéne gondnak lenni. Csak nitrogént akarok kitenni kb 60-70 kg N/ha. P, K a kukoricatarlóra volt kiszórva, 1x letárcsázva, majd fellazítva. Akartam volna még egyszer lehúzni a lazítóval, de mindjárt betömi a lazítót. Grúberral is próbáltam, szintén eltömődik 4-5 m utám.
Válasz #10819. hozzászólásra

Ezzel is lehet...
Ki mivel készít talajt attila vagy hasonló felépítésü lazítóval fellazított kukorica utánni kötött talajt ahol akad kukoricaszár is a felszínen? Nedvesebb tavasz esetén a rövidtárcsa kizárva a zártprofilú gyürüshenger miatt / nagy súly, nagyon visszadöngöli a talajt/. Ásóborona számára jelent gondot a szármaradvány? Napraforgó menne a földbe.
Válasz #10817. hozzászólásra
De őszi vagy tavaszi munka ez? A gruberlás is tavaszi?
Válasz #10814. hozzászólásra
Gyapot amit leforgatnak, látszik is ,hogy az is bakhátas volt. A bakhátat ismét a gyapotnak csinálják, ahogy a kolléga is írta.
Nem gondoltam ,hogy ilyen monokultúrában lehet csinálni. Mondjuk az amcsik nagyok a monozásban.
Válasz #10810. hozzászólásra: Ha nincs elég hideg, ahol nagyok a hantok pl. kötött talaj esetén a hantok nem fagynak szét ezért a tárcsával segítenek a felaprításában.
Válasz #10814. hozzászólásra
Bakhátra fognak vetni.
Itt ebbe a vidibe mi az a töltögetés 3:40-nél? Annak mi értelme van? Ez valami tavaszi meló lehet, mármint a grúberlás és a töltögetés vagy csak a töltögetés?
Válasz #10810. hozzászólásra
Általában nagyobb fagyon, ami elbírja a gépet!Minimum kell neki -6 fok.Mi 2-3 éve mindig lezárjuk a szántásokat ősszel vagy télen fagyon.Régebben is csináltuk, illetve csinálták mások is főleg cukorrépa alá,vagy korai vetésű növények alá.Mi rövid tárcsával szoktuk,de tavaly annyira megomlott a talaj szántás után,hogy simán lehetett kombinátorral is. Tavasszal akkor már csak 1 művelet van és mehet a vetés.
Válasz #10811. hozzászólásra
Az idén tavasszal a sok csapadék nagyon megnyomta a földjein nagy részét és gondoltam ha kicsit megbontanám a szántás tetejét nem kerülnék ilyen helyzetbe. Illetve tavasszal már egy művelettel előrébb lennék.
Válasz #10810. hozzászólásra
azt miért kell csinálni mi a cél vele ?
Sziasztok!
Megpróbálom itt feltenni a kérdést. Vannak közöttünk akik megtárcsázzák a szántást kisebb fagyon?
Válasz #10803. hozzászólásra
A víz nem sok helyen áll meg az biztos. Van 3-4 táblavég ahol néha okoz problémát de ezek elhanyagolható terméskieséssel járnak általában.
Válasz #10805. hozzászólásra
nagy kövek is vannak benne?Olyanokra gondolok amik leszaggatják az ekefejet vagy a lazítókést .