#22 Netparaszt

2013-01-11 23:59:17

Válasz erre

Válasz #21. hozzászólásra Őszinte ember vagy. Egy ideje tanulom a talajbiológiát és bio termesztéshez szükséges élettani összefüggéseket, hogy fel tudjam építeni a saját termesztési rendszerem, de árutermelésbe még nem fogtam bioval. Három éves átállás talán elég arra, ha mindent jól csinál az ember, hogy vegyipari megoldások nélkül is megfelelő termést hozzon a növény.
Ha valaki viszont csak belevág, hogy majd lesz valahogy, akkor legyen igen jó aranykoronája, mert gyenge földön garantáltnak tűnik a bukás, a növények képtelenek felvenni elég tápanyagot robosztus talajélet nélkül.

#21 Meggyespite

2013-01-11 15:57:10

Válasz erre

Válasz #12. hozzászólásra

Most lehet sokan megköveznek,de nem érdekel....
Szerintem utald vissza a pénzt,és hagyd érvényesülni azt aki tudja mit,milyen feltételekkel pályázott...nehogy te is úgy járj mint az a pályázó,akin pár év múlva ellenőrzéskor keresték a több 1000-res juh állományt,és az nem tudta miről beszél az ellenőr.
Ez a fiatal gazda pályázat....nem tudjuk mire de pályázunk...ilyeneknek pénzt adni.

#20 MFM

2013-01-11 12:11:20

Válasz erre

Válasz #19. hozzászólásra

ez:véletlen volt

#19 MFM

2013-01-11 12:09:59

Válasz erre

Válasz #12. hozzászólásra

Nekünk is sokáig nagyüzemi nem törődöm a földdel gazdálkodás volt földjeinken. Igazábol a tápanyag visszapótlással nem szokott gondunk lenni, egy ilyen vetésforgóval.:Őszigabona(ált. tönkölybúza), tavaszigabona( Zab), trágyázás(jó, érett marhatrágya) kukorica, kukorica, pillangós(lucerna pár évig pihen is a föld meg nitrogén pótlás), és újra őszigabona. Gyomírtót egy cseppet nem használunk, fertőzések sem szoktak lenni, egyik évben amikor olyan csapadékosabb idő volt a tönkölybúza meggombásodott, de szerencsére csak kívülröl a pelyva, a magnak semmi baja nem lett, meg idén volt fehérítő a búzában, arra meg van valami vegyszer, ami bió, és élősködőket tartalmaz, amik megtámadják a fehérítőnek a "meztelencsigáit" amitől azoknak nem lesz étvágyuk, és elpusztulnak. Most nem ugrik be a neve...Ami biztos hogy mindig szántani kell hogy elkerüljük a gombásodást.

#18 Radocz

2013-01-11 05:03:59

Válasz erre

Válasz #16. hozzászólásra

Van ismerősöm, aki Hortobágyról Pestre került, és ismerős az Egyesületnél.

Ha gondolod összehozlak vele, de ismereteim szerint szabályok vannak, amit mindenki betart, mert itt így működik a rendszer.

Szervestrágya és BIO vegyszerek vannak csak!


Sok sikert. Én nem kezdtem el, de .....

#17 KZs

2013-01-11 00:34:45

Válasz erre

Válasz #16. hozzászólásra

Dél Somogy.
Ez legyőzhető távolság.
Tattincs a felhasználónevemre és hívj fel telefonszám a hirdetésekben.

#16 szaboistvan

2013-01-10 23:11:04

Válasz erre

Válasz #15. hozzászólásra

Baranyai vagyok. Te te merre?

#15 KZs

2013-01-10 22:36:57

Válasz erre

Válasz #12. hozzászólásra

Melyik országrészben gazdálkodsz?
Sok kérdésedre nem lehet egy mondattal válaszolni.
Ha nem vagy túl messze keres meg,megbeszéljük a problémáidat.

#14 szaboistvan

2013-01-10 22:25:12

Válasz erre

Válasz #13. hozzászólásra

Köszi!

#13 JD 4630

2013-01-10 18:40:26

Válasz erre

http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=280&Itemid=96&lang=hu

itt érdemes olvasgatni, ami meg nincs itt azt telón, de szerintem hozzád közel eső termelőt kéne keresned és vele kokettálni személyesen, szerintem ebben is segít a biokontroll.

#12 szaboistvan

2013-01-10 18:01:14

Válasz erre

Válasz #11. hozzászólásra

Sziasztok! Friss nyertes FiG vagyok. Lenne egy pár kérdésem, jó is hogy nyílott ez a topic! :) A pályázatban én is vállaltam a bio termesztést. Amugy szántóföldi növényekkel foglalkozunk 50 ha.on. Olvasgattam már erröl a bio dologrol. Nemtudom mennyire szigorú a dolog. Eddig "normál" művelés volt, műtrágyákkal, vagyszerekkel. Ha én bio gazda szeretnék lenni nem kell bizonyos időnek eltelnie ahhoz hogy bio legyek? A másik az, hogy a vetőmagnak is ugye bionak kell lenni nem? Mennyire könnyű hozzájutni? És egy utolsó kérdés: A kémiai tápanyag utánpótlást el kell felejteni vagy meg van határozva hogy miből mennyit lehet? Mert a növényvédelem megoldott bizonyos bio termesztésben is használható szerekkel. Hát ennyi lenne. A segítséget köszönöm Remélem nem vagyok túl homályos

#11 MFM

2012-12-10 10:36:26

Válasz erre

Válasz #10. hozzászólásra

Ebben van ám bőven hülyeség Pl itt az összes kukit a műtrágya ölte meg, nekem meg a többihez képest igen jó termésem lett...

lehet hogy tényleg néha kevesebb így a termés, de a haszon így sem kevesebb, mert amennyivel többet teremne azt a pénzt rá kéne költeni a műtrágyára, vegyszerekere, gázolajra.

#10 MFM

2012-12-10 10:32:57

Válasz erre

Válasz #9. hozzászólásra

Röviden:

-Hogyan lehet valakiből biotermelő?
-Hivatalosan biotermelő akkor lehet valaki, ha valamelyik ellenőrző szervezettel szerződést köt, és vállalja az előírások betartását.
A legfontosabb, hogy a műtrágyák és növényvédő szerek elhagyása környezettudatosságból történjen. A szántóföldön vagy ültetvényben tevékenykedő biogazda egyúttal környezetvédő is,
aki sokat tud tenni a talaj és a felszín alatti vizek megóvásáért. A gyomirtók és rovarlőszerek elhagyása nyomán élőlények tucatjai találnak táplálékot az ökológiai területeken.
Ha valaki ezeket elsődlegesen fontosnak tartja, akkor örömmel vállalja az alacsonyabb termésszintekkel járó biogazdálkodást.
Amúgy a biogazdálkodás tárgyi feltételei kevés speciális eszköztől (gyomfésű) eltekintve nem sokban különböznek egy konvencionális gazdaságétól.

Te kérted hogy keveset..

#9 Czanik Sanyi

2012-12-09 18:08:03

Válasz erre

Válasz #8. hozzászólásra

Írj egy keveset a bió szabályokról, azt tudom 3 évig vegyszermentesség.

#8 MFM

2012-12-09 18:05:32

Válasz erre

Válasz #7. hozzászólásra

Én csak bióba csinálom, semmi műtrágya, semmilyen vegyszer, még permetezőm sincs!

#7 Czanik Sanyi

2012-12-09 18:00:43

Válasz erre

Válasz #1. hozzászólásra

Ami nem bió azt nehéz eladni, csak a bió, de ott vannak rendesen szabályok.

#6 MFM

2012-12-09 17:57:01

Válasz erre

Válasz #4. hozzászólásra

Köszi, de pár éve már én is termesztem...

#5 MFM

2012-12-09 17:56:01

Válasz erre

Válasz #2. hozzászólásra

Tőlem is búzafűlének viszik mint a cukrot!

#4 drenthe evo

2012-12-09 17:54:14

Válasz erre

Válasz #1. hozzászólásra

Kérdezz ha akarsz , van némi tapasztalat régről...

#3 Czanik Sanyi

2012-12-09 17:53:41

Válasz erre

Válasz #1. hozzászólásra
Erre van egy srác 5-10ha van neki minden évben.

#2 Czanik Sanyi

2012-12-09 17:52:46

Válasz erre

A tönkölybúza valószínűleg a tönke távoli leszármazottja. Vadon élő megfelelői nincsenek. Kialakulásának helye a Kaukázus északi lejtője, de Nyugat-Európa (Svájc, D-Németo.) lett a későbbi elterjedési központja. A Kárpát-medence peremvidékein a 20. sz. elejéig fennmaradt és ma újra honosul.

A tönkölybúza, melyet "ősbúzának" tartanak, csodálatos gyógyító hatásával már a biblia is foglalkozik. A legrégibbi tönkölybúza maradványokat a Nílus-völgyéből ásták ki, amelyek a Kr. e. negyedik évezredből származnak. Csodálatos gyógyító és fiatalító élő étel, mely egyetemes hordozója az életnek! Közelmúltban hozták összefüggésbe amerikai kutatók és tudóskörök, a "Bibliai mannával" !

A búzafűlé jelenleg a világ egyik legnépszerűbb új egészséges táplálkozás-kiegészítőjévé válik. Valójában nem újdonság ennek a fiatal búzából préselt édeskés, zöld lének az alkalmazása az egészség védelmére. Ismert volt Sumerben, Egyiptomban, a yogikus Óind - kultúrában és az Esszénus közösségekben. A modern időkben az Egyesült Államokban, több mint harminc éve AnnWigmore használta, a már világhírű Hippokrates Health Institute megalapítója.

A hétnapos búzahajtásból kivont lé ott is tud segíteni, ahol más gyógymódok csődöt mondtak. A búzafű zöld levét nagy becsben tartják a bibliai idők óta. Az első világháború alatt sebesült katonákat gyógyítottak vele az európai hadikórházakban szép sikerrel.

A tönköly (Triticale spelum) a magyar nyelv értelmezo szótára is csak annyit tud, hogy hosszú kalászú, ma már csak elvétve termesztett gabonaféle, és hogy elnevezése német eredetu. Azt már nem mondja, hogy az egyik legsokoldalúbb gabona, és a belole sütött kenyérre nézve már nem is hallatszik büntetésnek, hogy valaki kenyéren és vizen él...

A tönkölybúzát már a régi rómaiak is fogyasztottak a Kárpát-medencében. Számos feltárt sírban találták meg a magjait. Nem csoda, ha a letelepedo magyarság is szívébe zárta ezt a gabonafélét. A hosszú egymás mellett élés aaztán érdekes dolgot eredményezett. A belole készült termékek fogyasztása ma már genetikailag is a legmegfelelobb az itt élok számára...

Aztán egy időre a feledés homályába veszett. Sokan csak hírbol ismerik, de soha nem látták és nem ízlelték meg a tönkölybúzából készült termékeket. Erre nem is lenne módjuk, ha tényleg eltűnt volna a Földről kipusztult fajok egyikeként. De két gabonanemesíto, dr. Kajdi Ferenc és dr. kalmár Gergely a csodával határos módon visszanemesítették, s ÖKO 10 tönkölybúza névvel látták el. Így lekerült a neve arról a végzetes listáról, amelyen az eltűnt fajok szerepelnek. De mit is tud ez a gabonaféle, amelyet napjainkban ismét termesztenek?

tonkolybuza.jpg


Rendkívül magas, mintegy 20 százalékos a fehérjetartalma!
És ami a legfontosass: ennek a fehérjének az aminosav-összetétele nagyon is "emberbarát". Így szinte egyedül képes bevinni az ember szervezetébe a szükséges mennyiségű fehérjét.

Köztudott, hogy milyen veszélyekkel jár a túlzott fehérjebevitel jelenlegi táplálkozásunkban. Az elemzések szerint 20 dekagramm kenyér elfogyasztása fedezi egy felnott ember esszenciálisaminó-savszükségletét.

Ezzel és 45-55 százalékos sikértartalmával függ össze az is, hogy a tönkölybúza lisztjébol úgy is készítheto tészta, ha nem adunk hozzá tojást, tehát azok is fogyaszthatják, akik a tojásban lévo albuminra érzékenyek. A mérések szerint kalcium-, magnézium-, foszfor- (ez összefügg a nagy fehérjetartalommal) és szeléntartalma többszöröse a közönséges búzából készített kenyérének. A vitaminok közül a teljes B-csoportot és E-vitamint tartalmazza. Különösen nagy a szeléntartama, mely korunkban új szerephez jut a gyógyításban.

A százados múltra visszatekintő magyar búzákat, köztük a legnevesebbet, a „tiszavidéki”-t, az 1863. évi katasztrofális aszály pusztította el szinte nyomtalanul. Helyét főleg lengyel búzafajtákkal pótolták.
Az 1870-es években több más sürgető körülmény hatására elkezdődött a nagyobb hozamú magyar fajták kísérleti nemesítése is, mely kiváló minőségű, világhírű búzákat hozott létre (bánkúti búzák). A 20. század utólsó harmadában új edzett, nagy hozamú orosz és olasz búzafajták terjedtek el hazánkban.

A korábbi magyar fajták reneszánsza azonban újból elérkezhet - ha többet törődünk történelmi értékeinkre alapuló búzatermesztésünk minőségi reformjával..

#1 MFM

2012-12-09 17:44:08

Válasz erre

Egyre elterjedtebb a tönkölybúza termesztése manapság, de csak keveset lehet tudni a termesztéséről. Ezért nyitottam ezt a topicot, hogy itt lehessen kérdezni, hogy még többen megismerjék ezt a nagyszerű növényt.