Válasz Kolláth Tamás #5322. hozzászólásáraA kapa ugyanaz, annyi hogy az újabb sprinterek kaparúgói máshogy néznek ki, csakúgy mint a grúbereknél is.
160as gép kell elé szerintem, de ha 250van az se baj,majd húzza 18al oszt halad
Válasz szanberg #5318. hozzászólásáraNekem a kockerling szimpibb, de ez is tetszik, csak az ultimának keskenyebb a kapája, így kevésbé bolygatja a talajt, kevésbé galancsinolhat.
Válasz cimbike. #5315. hozzászólásáraLehetne gyártani valami sekély nyitót rá amúgy, de ezek gyárilat direktvető gépek illetve mulcs vető gépek csökkentett művelésű környezetbe.
Olvastad az Axiál/claas egyik cikkét? Kazakhsztánban 62.000hektáros cégnél Sprinterekkel vetnek direktbe nehéz agyag talajokon, pár napjuk an elvetni mert mindössze 100nap a tenyészidő, ezekkel a gépekkel meg gyorsan prímán tudnak dolgozni.
Nem az a direktvető technológia, hogy felülről erővel belepaszírozzuk a magot, hanem elébont, felső talajréteget megműveli, ezáltal elvágja a kapillárisokat hajszálcsövességet így nedvességet takarít meg mert kb. 100mm a csapadék egy évre és ebből kell kihozni valamit nekik.
Lényegében ez már egyfajta Striptill eszköz, mert a vetősávoknak eléművel.
Válasz Mézga #5316. hozzászólásáraGondolom attól függ h milyen a homok. De kiemelhető, így csökken a talajnyomás és akk nem dúr be..........gondolom. De nem próbáltam.
Válasz mtz1221 #5313. hozzászólására3sorban 24kapa van a 6méteren, szóval 25centi a kapaosztás, de egy gerendelyen a 3sor végett ugye 75centi, így jó nagy az átömlési keresztmetszete.
Szóval a 25centinkénti kapák két oldalra fújják a magot be a föld alá, kb 7-7centi szélességben kétfelé, a csúszótalp ilyen széles egy kapán ami mögé-alá fújja a magot, ez húz egy stabil vetőpadot a magoknak, erre szóródik rá, majd oszlatja felettük a talajt a magtakaró rúgó sor és tapossa rá a földet hátul a tömörítő keréksor. Középre be-be pattog egykét szem a bontócsúcs nyomába is főleg a száraz rögben de a magok 95%-a megy bele a sávokba, így szépen látszik, hogy csíkos sávos a vetés. Nem sora van hanem sávja.
Válasz szanberg #5311. hozzászólásáraHány centi a CO-dnak a sortávolsága?Szóval a szárak hány centire vannak egymástól,meg a kápák milyen szélesek rajtuk?
Válasz Agronomus #5303. hozzászólásáraPont ilyenen agyalok én is,ebben az esős őszben nagyon szenvedtünk a tárcsással.Csak én arra gondoltam hogy a kombináttora feldobni a magtartályt,a csöveket meg csak lelógatni az elején a levegőbe.Mástól is kérdezem,életképes lenne ?
Válasz otis #5309. hozzászólásáraMajd készítek fotót a kelésekről csak nemvolt eddig időm, most meg pár napja eljött amit tudtam, hogy eljön, egyszerűen szétpattant a Nissanom bal első féltengelye, igaz úgy recsegett már egy féléve, hogy ihajj, ha nem esik ennyi eső ősszel akkor kihúzta volna még a szezont de ezt már nem bírta, így feladta hehe
Válasz otis #5309. hozzászólásáraIdén csak extrém körülmények között tudtam húzni.
Először fej nagyságú csonttá száradt rögben, később pedig már csak sárban.
Volt egy tábla amit szóróval toltam el, mert domb az egész és a domb alja körbe ollyan mélyen lágy volt, hogy a szórós traki is táncolt rajta, onnan hirtelen kaptató felfelé, nemtudom hogy egy nagy hevederes is elhúzta volna e ebből a malajból a vetőgépet, egyébként a domb felső része az jól vethető lett volna. Így beszórtam és a kongskilde kombinátoron felemeltük koppra a kis habverő hengereket hogy éppen a föld felett volt, talán nagyobb rögöket vagy hanntokat megskalpolt de nem dolgozott így nem is tapadt be nagyon és belett vele keverve, a nagytraki padlógázon elment a lágyban is a függesztett könnyű kombival.
Egyébként sárban aztmondják az Ultima a legjobb vetőgép, el is hiszem, de tényleg amit leműveltünk ezzel a CO-val azt ha nem látom, ha nem én húzom nem hiszem el, normálabb vagy száraz körülmények között meg szerintem ennek sokkal komolyabb kaparendszere van mint a köckerlingnek, ez a sávos szórva vetés nagyon jó történet, szépen is néz ki meg olyan jó térállásban vannak a magok, hogy ha azt egy tárcsa által vágott pár mm keskeny vágatba szórod ott mag magot ér, ittmeg távolság van az ugyanannyi kiszórt szemek között, plusz ha van egy gyengébb művelésed akkor is a bontócsúcs vagy 10centivel alárobbant a gyökérzónának, sokszor ha csak tárcsázgatok keményben nem tudsz ennyire lemenni, itt meg nincs kecmec ha kiveszed a mélységhatárolónál a klipszet ez oda meg le ameddig szabályzod. Sajnos nemtudtam kipróbálni a szója tarlóban direktbe pedig nagyon ki akartam csak amelyikbe búza került ott pont nemtudtam szecskázni(utólag láttam meg, hogy egy elhajlott terelőlemezbe akadt a vizes szójaszár és torlódott az anyag) így renden összehúzta volna. Egyébként letárcsáztuk és adtam neki egy szöget vetéskor így a kicsit megvágott rendet már nem húzta össze egyszersem, pedig 4+ tonnás szóják voltak méter feletti szárakkal.
Ez egy olyan gép mint a rotadisc volt, legtöbben óva intettek tőle, hogy nemjó az mert annak sem volt jó meg ennek sem meg izé meg hozé, aztán csak olyan mondott ilyet aki sosem látta de biztos nem próbálta az eszközt vagy ha mégis akkor hülye volt hozzá, mert a leg széleskörűbben használható gépek és a legjobb munkájuk van, meg olyanokat meglehet vele csinálni amit a legtöbb mással nem.
Válasz Agronomus #5303. hozzászólásáraAttól függően hogy milyen talajokon gazdálkodsz még jó is lehet, de csak akkor, ha olyan talajt tudsz neki csinálni, ami kombinátorozható. Szerintem ahova a Lajta nem teszi bele, oda a kombinátor se biztos hogy jó választás. Ahhoz erősebb kapák kellenek, mert elpattog a föld tetején.
Válasz otis #5302. hozzászólásáraAz Ultima legtovább használható ilyen malajban, de én is ollyan sarakba vetettem a CO6-al, hogy aki látta volna nem hitt volna a szemének, most is gyönyörű búza van benne, megszólal!
Megintcsak azt mondom, vetőkultinak nincsen párja!
(csak egy másik vetőkulti)
Sziasztok.Már egy ideje olvasgatom a topicot, és felkeltette az érdeklődésemet ez a vetőkultis téma.Idén vettem egy Lajtát mert gyorsan kellett valami, de beragad, nem megy bele stb. Szóval jövőre már más a terv.Láttam a Köckerlingnek volt egy könnyű kis vetőkultija, Triathlon elnevezéssel. Kombinátor jellegű rugóskapák voltak rajta, mondhatjuk akár ,,vetőkombinátornak" is.Nekem van egy 2,2-s kombinátorom duplarugós kapákkal, meg elfekvőbe egy sup 15-ös román vetőgépecském.Ezeket házasítanám össze, ha életképes lenne a dolog. Össz 32 hektáron turkálok, úgyhogy nagyobb beruházások kilőve.Mi erről a véleményetek?
Válasz mtz zoli #5290. hozzászólásáraNekem van egy, ha gondolod, elviheted:-)
Aprómagra max lucernára jó. A magkidobóra ha van csatolható műanyag pánt, akkor sem tud 2 kiló repcét dupla gabonával sem... Gabonára tökéletes...
Válasz bendix #5289. hozzászólásáraMárka nem fontos
Egyedi kombináció még felismernék
Massziv forgób. most 170es traktorral tarcsás vg
Szép vetések habár pont most néztem sok mag kint volt
Válasz bendix #5285. hozzászólásáraVagy itt visszább olvasva, vagy valamelyik másik topikban volt róla szó kb 1 hónapja. A munkáját nagyon dícsérték, csak nem lehet vele száguldozni, meg több naftát igényel, mint pl a rt-vel kombinált vetőgépek.
Válasz Drisa #5275. hozzászólásáraMost gondolkodom, hogy épen a Claas-os honlapom vannak fent nagyüzemi cikkek.
Kazahsztánban 62ezer hektáros cégnél ahol évi 48-52ezer hektár kalászos(búza) szóval ott Horsch Sprinterekkel vetnek, nagyon nehéz agyag talajaik vannak, nagy az erózió(szél), rövid az idő így direktbe húzzák a tarlókba. Nemtudom hány gépük van de mivel Xerionok vannak meg K700-asok így biztosan kuuvanagyokat húznak, 12métereseket vagy nagyobbakat, tuti, hogy több ezer hektárt megy évente darabjuk, ezek ilyen körülményekre lettek kitalálva magyarul nagyüzemi szintekre, hosszútávon biztos, hogy a világ legtartósabb és igénytelenebb vetőgépei.
A véső orr az vídiás, nagyon sokára fog kopni akkor is a vídia mögött az acél. Az felrakható természetesen. Meg van alul az a csúszótalp, az fog még kopni de annyira hosszútávú a dolog, hogy egy tárcsás gépet már régen át lapoztál mindenhol meg csoroszjáztál a féltárcsa mellett. Ja és ez is felhegeszthető természetesen, én jövő vető szezon előtt fogom leszedni róla ezeket a csúszótalpakat és a külső alsó éleit felhúzom vagy 3sor felrakóval.
Alkatrész minden van, még nekem a 17éves öreg vashoz is, axinál cikkszámos katalógusok ottvannak, másnapra jött ami kellett rá.
Egyébként kb 8000Ft egy talp rá, az orrbetét viszont 12-15között és mindegyikből 24db kell egy 6méteres gépre, szóval az összes kopója félmilla rá, de ahogy hallom régi felhasználóktól hegesztés nélkül is soksok ezer hektár a tartósságuk, van aki 10ezret mondott, azt azért megkérdőjelezném bár nem kizárt, körülményfüggő lehet ez.
Ami Győr megyében van 6méteres CO az nagyon egyben van, azt akartam elhozni csak ahogy közbejött emez, sokallta olcsóbban egy alkalmi vételből kifolyólag és még trélerezni sem kellett mert lábon hazahúztam egy fél délután csendesen, így nem is volt kérdés, annyi, hogy ezzel volt egy kis meló meg vagy 150-200ezret ráköltöttem, gégecsövekre, tömörítő kerék sort végig csapágyaztam, hogy egyszerre legyen rendben, nyomjelző tárcsákban is cseréltem csapágyat, ventilátor hidromotor tömszelence eresztett meg ilyenek...
Mekkora géped van?
Mert a 6métereshez kell azért traki, nekem 9,5tonna a 6497-es meg 217 lóerős, de ez az a gép ami kell elé, igaz laposon meg nem nehéz agyagban kisebb is elhúzná ikrekkel, de ha 350-es hevederesem lenne akkor az sem lenne elébe nagy, főleg nehéz időkben, nagy vasak ezek.
8275 hozzászólás
Válasz szanberg #5324. hozzászólására9-eshez mekkora kellene?
Válasz Kolláth Tamás #5322. hozzászólásáraA kapa ugyanaz, annyi hogy az újabb sprinterek kaparúgói máshogy néznek ki, csakúgy mint a grúbereknél is.
160as gép kell elé szerintem, de ha 250van az se baj,majd húzza 18al oszt halad
A 4 méteres co-nak mennyi a vonóerő igénye? Mi a külömbség a co és a sprinter kapái között?
A 4 méteres co-nak mennyi a vonóerő igénye? Mi a külömbség a co és a sprinter kapái között?
Válasz szanberg #5318. hozzászólásáraNekem a kockerling szimpibb, de ez is tetszik, csak az ultimának keskenyebb a kapája, így kevésbé bolygatja a talajt, kevésbé galancsinolhat.
Válasz szanberg #5311. hozzászólásáraVárjuk a képeket a vetésekről
Válasz cimbike. #5317. hozzászólásáraamazone centaurnak mekkora a munkamélysége? kukorica tarlóba hogy viselkedik?
Válasz cimbike. #5315. hozzászólásáraLehetne gyártani valami sekély nyitót rá amúgy, de ezek gyárilat direktvető gépek illetve mulcs vető gépek csökkentett művelésű környezetbe.
Olvastad az Axiál/claas egyik cikkét? Kazakhsztánban 62.000hektáros cégnél Sprinterekkel vetnek direktbe nehéz agyag talajokon, pár napjuk an elvetni mert mindössze 100nap a tenyészidő, ezekkel a gépekkel meg gyorsan prímán tudnak dolgozni.
Nem az a direktvető technológia, hogy felülről erővel belepaszírozzuk a magot, hanem elébont, felső talajréteget megműveli, ezáltal elvágja a kapillárisokat hajszálcsövességet így nedvességet takarít meg mert kb. 100mm a csapadék egy évre és ebből kell kihozni valamit nekik.
Lényegében ez már egyfajta Striptill eszköz, mert a vetősávoknak eléművel.
Válasz Mézga #5316. hozzászólásáraGondolom attól függ h milyen a homok. De kiemelhető, így csökken a talajnyomás és akk nem dúr be..........gondolom. De nem próbáltam.
Válasz cimbike. #5315. hozzászólásáraa top down hengere mit csinál homokban?
Válasz szanberg #5314. hozzászólására
Én azt a bontócsúcsot nem eröltetném, főleg vizes talajon nem.
Válasz mtz1221 #5313. hozzászólására3sorban 24kapa van a 6méteren, szóval 25centi a kapaosztás, de egy gerendelyen a 3sor végett ugye 75centi, így jó nagy az átömlési keresztmetszete.
Szóval a 25centinkénti kapák két oldalra fújják a magot be a föld alá, kb 7-7centi szélességben kétfelé, a csúszótalp ilyen széles egy kapán ami mögé-alá fújja a magot, ez húz egy stabil vetőpadot a magoknak, erre szóródik rá, majd oszlatja felettük a talajt a magtakaró rúgó sor és tapossa rá a földet hátul a tömörítő keréksor. Középre be-be pattog egykét szem a bontócsúcs nyomába is főleg a száraz rögben de a magok 95%-a megy bele a sávokba, így szépen látszik, hogy csíkos sávos a vetés. Nem sora van hanem sávja.
Válasz szanberg #5311. hozzászólásáraHány centi a CO-dnak a sortávolsága?Szóval a szárak hány centire vannak egymástól,meg a kápák milyen szélesek rajtuk?
Válasz Agronomus #5303. hozzászólásáraPont ilyenen agyalok én is,ebben az esős őszben nagyon szenvedtünk a tárcsással.Csak én arra gondoltam hogy a kombináttora feldobni a magtartályt,a csöveket meg csak lelógatni az elején a levegőbe.Mástól is kérdezem,életképes lenne ?
Válasz otis #5309. hozzászólásáraMajd készítek fotót a kelésekről csak nemvolt eddig időm, most meg pár napja eljött amit tudtam, hogy eljön, egyszerűen szétpattant a Nissanom bal első féltengelye, igaz úgy recsegett már egy féléve, hogy ihajj, ha nem esik ennyi eső ősszel akkor kihúzta volna még a szezont de ezt már nem bírta, így feladta hehe
Válasz otis #5309. hozzászólásáraIdén csak extrém körülmények között tudtam húzni.
Először fej nagyságú csonttá száradt rögben, később pedig már csak sárban.
Volt egy tábla amit szóróval toltam el, mert domb az egész és a domb alja körbe ollyan mélyen lágy volt, hogy a szórós traki is táncolt rajta, onnan hirtelen kaptató felfelé, nemtudom hogy egy nagy hevederes is elhúzta volna e ebből a malajból a vetőgépet, egyébként a domb felső része az jól vethető lett volna. Így beszórtam és a kongskilde kombinátoron felemeltük koppra a kis habverő hengereket hogy éppen a föld felett volt, talán nagyobb rögöket vagy hanntokat megskalpolt de nem dolgozott így nem is tapadt be nagyon és belett vele keverve, a nagytraki padlógázon elment a lágyban is a függesztett könnyű kombival.
Egyébként sárban aztmondják az Ultima a legjobb vetőgép, el is hiszem, de tényleg amit leműveltünk ezzel a CO-val azt ha nem látom, ha nem én húzom nem hiszem el, normálabb vagy száraz körülmények között meg szerintem ennek sokkal komolyabb kaparendszere van mint a köckerlingnek, ez a sávos szórva vetés nagyon jó történet, szépen is néz ki meg olyan jó térállásban vannak a magok, hogy ha azt egy tárcsa által vágott pár mm keskeny vágatba szórod ott mag magot ér, ittmeg távolság van az ugyanannyi kiszórt szemek között, plusz ha van egy gyengébb művelésed akkor is a bontócsúcs vagy 10centivel alárobbant a gyökérzónának, sokszor ha csak tárcsázgatok keményben nem tudsz ennyire lemenni, itt meg nincs kecmec ha kiveszed a mélységhatárolónál a klipszet ez oda meg le ameddig szabályzod. Sajnos nemtudtam kipróbálni a szója tarlóban direktbe pedig nagyon ki akartam csak amelyikbe búza került ott pont nemtudtam szecskázni(utólag láttam meg, hogy egy elhajlott terelőlemezbe akadt a vizes szójaszár és torlódott az anyag) így renden összehúzta volna. Egyébként letárcsáztuk és adtam neki egy szöget vetéskor így a kicsit megvágott rendet már nem húzta össze egyszersem, pedig 4+ tonnás szóják voltak méter feletti szárakkal.
Ez egy olyan gép mint a rotadisc volt, legtöbben óva intettek tőle, hogy nemjó az mert annak sem volt jó meg ennek sem meg izé meg hozé, aztán csak olyan mondott ilyet aki sosem látta de biztos nem próbálta az eszközt vagy ha mégis akkor hülye volt hozzá, mert a leg széleskörűbben használható gépek és a legjobb munkájuk van, meg olyanokat meglehet vele csinálni amit a legtöbb mással nem.
Válasz szanberg #5307. hozzászólásáraEnnek örülök, bár szívesen megnéztem volna munka közben is extrém körülmények között.
Válasz Agronomus #5303. hozzászólásáraAttól függően hogy milyen talajokon gazdálkodsz még jó is lehet, de csak akkor, ha olyan talajt tudsz neki csinálni, ami kombinátorozható. Szerintem ahova a Lajta nem teszi bele, oda a kombinátor se biztos hogy jó választás. Ahhoz erősebb kapák kellenek, mert elpattog a föld tetején.
Válasz otis #5305. hozzászólásáraMár régen, a vége is kivan kelve
Válasz Agronomus #5303. hozzászólásáraÖsszehúzza a kukorica szárat.
Válasz szanberg #5304. hozzászólásáraVégeztél már a vetéssel?
Válasz otis #5302. hozzászólásáraAz Ultima legtovább használható ilyen malajban, de én is ollyan sarakba vetettem a CO6-al, hogy aki látta volna nem hitt volna a szemének, most is gyönyörű búza van benne, megszólal!
Megintcsak azt mondom, vetőkultinak nincsen párja!
(csak egy másik vetőkulti)
Sziasztok.Már egy ideje olvasgatom a topicot, és felkeltette az érdeklődésemet ez a vetőkultis téma.Idén vettem egy Lajtát mert gyorsan kellett valami, de beragad, nem megy bele stb. Szóval jövőre már más a terv.Láttam a Köckerlingnek volt egy könnyű kis vetőkultija, Triathlon elnevezéssel. Kombinátor jellegű rugóskapák voltak rajta, mondhatjuk akár ,,vetőkombinátornak" is.Nekem van egy 2,2-s kombinátorom duplarugós kapákkal, meg elfekvőbe egy sup 15-ös román vetőgépecském.Ezeket házasítanám össze, ha életképes lenne a dolog. Össz 32 hektáron turkálok, úgyhogy nagyobb beruházások kilőve.Mi erről a véleményetek?
Ebben a vizes, helyenként már már saras állapotban vajon használható lenne a CO a Sprinter vagy az Ultima?
Válasz Vadmalac #5300. hozzászólásáraKöszönöm!
Azért még körbejárom a témát.
Válasz Sunseed #5299. hozzászólásáraInkább nem írom le még egyszer!
A #4751-es hozzászólást olvasd el!
Kérdezném Tőletek, hogy Horsch Pronto 4 Dc vagy Vaderstad Rapid 400 vetőgép lenne jobb választás? Talaj típus kötött.
Köszi
Válasz csoppika #5297. hozzászólására Azért kérdeztem kb ennyiért lenne itt is jó álapotú de nem ismerem köszi a segitsséget
Válasz mtz zoli #5296. hozzászólásáraAmiket látok, foltozott váz 220e... aztán ettől fölfele... Mennyire sürgős?
Válasz csoppika #5295. hozzászólására Kérdés volt... lajta hejett
Válasz mtz zoli #5294. hozzászólásáraEz most kérdés volt vagy méltatlankodás?
Válasz csoppika #5293. hozzászólására Szia azt mondod gabonára jó és milyen árba mennek!
Válasz mtz zoli #5290. hozzászólásáraNekem van egy, ha gondolod, elviheted:-)
Aprómagra max lucernára jó. A magkidobóra ha van csatolható műanyag pánt, akkor sem tud 2 kiló repcét dupla gabonával sem... Gabonára tökéletes...
Válasz *** HM *** #5291. hozzászólásáraHát nem a legoptimálisabbak a talajállapotok mostanában, így nem csoda.
Válasz bendix #5289. hozzászólásáraMárka nem fontos
Egyedi kombináció még felismernék
Massziv forgób. most 170es traktorral tarcsás vg
Szép vetések habár pont most néztem sok mag kint volt
Sziasztok valaki ismeri reform 88as vetögépet mi a vélemény köszönöm!
Válasz *** HM *** #5288. hozzászólásáraMilyen géppel dolgozik? Milyennek látod a munkáját? Nekünk nincs több 100 ha terület, évente 50-60 ha-t menne.
Válasz bendix #5285. hozzászólásáraTanyán nyomatja forgóssal egyik maszek.
Még mindig kitart ennél pedig át kell darálnia majd 100 hat gabonáknak...
Válasz Berkó_ #5286. hozzászólásáraKöszi, akkor visszaolvasok.
Válasz bendix #5285. hozzászólásáraVagy itt visszább olvasva, vagy valamelyik másik topikban volt róla szó kb 1 hónapja. A munkáját nagyon dícsérték, csak nem lehet vele száguldozni, meg több naftát igényel, mint pl a rt-vel kombinált vetőgépek.
Forgóboronával kombinált gabonavetőgéppel dolgozik valaki? (Amazone, Pöttingeg, Gaspardo) Kíváncsi lennék az észrevételeire a géppel és munkájával kapcsolatban. Köszönöm!
Sziasztok!
Török gyártmányú: Irtem // Özdöken gabonavetőgépekkel kapcsolatban valakinek van-e tapasztalata?
Üdv!
Özdöken:
http://www.agroinform.com/aprohirdetes_adatlap/gep/vetogep-ulteto-palantazo-gep/ozdoken-hum-300-buza-vetogep-uj/h_6609846
Irtem:
http://www.agroinform.com/aprohirdetes_adatlap/gep/vetogep-ulteto-palantazo-gep/ujdonsag-irtem-gabonavetogep-akcio/h_6674773
Válasz otis #5282. hozzászólásáraGyári cucc, csak nem a Horsché szerintem...
A Prontón látható emelő opciós, vagy ez valami házilagos megoldás lehet?https://www.youtube.com/watch?v=olEumrqHpec
Válasz akoscsery #5280. hozzászólásáraNa erről visszajön az e-mail
Válasz Drisa #5279. hozzászólásáraakoscsery@citromail.hu
Válasz akoscsery #5278. hozzászólásáraE-mail címet adj, mert az itteni rendszerből visszajön..
Válasz Drisa #5275. hozzászólásáraUdv. Ha vmi kerdesed van keress privátban szivesen válaszolok.
Válasz Drisa #5275. hozzászólásáraMost gondolkodom, hogy épen a Claas-os honlapom vannak fent nagyüzemi cikkek.
Kazahsztánban 62ezer hektáros cégnél ahol évi 48-52ezer hektár kalászos(búza) szóval ott Horsch Sprinterekkel vetnek, nagyon nehéz agyag talajaik vannak, nagy az erózió(szél), rövid az idő így direktbe húzzák a tarlókba. Nemtudom hány gépük van de mivel Xerionok vannak meg K700-asok így biztosan kuuvanagyokat húznak, 12métereseket vagy nagyobbakat, tuti, hogy több ezer hektárt megy évente darabjuk, ezek ilyen körülményekre lettek kitalálva magyarul nagyüzemi szintekre, hosszútávon biztos, hogy a világ legtartósabb és igénytelenebb vetőgépei.
Válasz Drisa #5275. hozzászólásáraMennyi az új vetőgép? 24milla vagy több.
A véső orr az vídiás, nagyon sokára fog kopni akkor is a vídia mögött az acél. Az felrakható természetesen. Meg van alul az a csúszótalp, az fog még kopni de annyira hosszútávú a dolog, hogy egy tárcsás gépet már régen át lapoztál mindenhol meg csoroszjáztál a féltárcsa mellett. Ja és ez is felhegeszthető természetesen, én jövő vető szezon előtt fogom leszedni róla ezeket a csúszótalpakat és a külső alsó éleit felhúzom vagy 3sor felrakóval.
Alkatrész minden van, még nekem a 17éves öreg vashoz is, axinál cikkszámos katalógusok ottvannak, másnapra jött ami kellett rá.
Egyébként kb 8000Ft egy talp rá, az orrbetét viszont 12-15között és mindegyikből 24db kell egy 6méteres gépre, szóval az összes kopója félmilla rá, de ahogy hallom régi felhasználóktól hegesztés nélkül is soksok ezer hektár a tartósságuk, van aki 10ezret mondott, azt azért megkérdőjelezném bár nem kizárt, körülményfüggő lehet ez.
Ami Győr megyében van 6méteres CO az nagyon egyben van, azt akartam elhozni csak ahogy közbejött emez, sokallta olcsóbban egy alkalmi vételből kifolyólag és még trélerezni sem kellett mert lábon hazahúztam egy fél délután csendesen, így nem is volt kérdés, annyi, hogy ezzel volt egy kis meló meg vagy 150-200ezret ráköltöttem, gégecsövekre, tömörítő kerék sort végig csapágyaztam, hogy egyszerre legyen rendben, nyomjelző tárcsákban is cseréltem csapágyat, ventilátor hidromotor tömszelence eresztett meg ilyenek...
Mekkora géped van?
Mert a 6métereshez kell azért traki, nekem 9,5tonna a 6497-es meg 217 lóerős, de ez az a gép ami kell elé, igaz laposon meg nem nehéz agyagban kisebb is elhúzná ikrekkel, de ha 350-es hevederesem lenne akkor az sem lenne elébe nagy, főleg nehéz időkben, nagy vasak ezek.