Válasz #253. hozzászólásra Ezek a gépek máig használatban vannak, megvásárolhatók különféle kiépítésben és piacvezető gyártók gépei.
Nem értem, miért nem hasznos egy ilyen teszt.
Én vadkendernek nézem.
Érdekesség: felénk szentkirályi gaznak is hívják. (Rinyaszentkirályon lakom)
Itt nálunk, valamikor a múlt század első felében, egy intéző hozta be. Marháknak, takarmánynövénynek vetette. Így ragadt rá itt ez a név.
Válasz #213. hozzászólásra A talaj aprómorzsásságát a javarészt gyökerek közelében koncentrálódó baktériumok hozzák létre. Mivel a mikrométeres nagyságrendnek nehéz az élete, erős ragasztót termelnek, amivel hozzákötik magukat a föld elemi részecskéihez. Több baktérium és ragasztott szemcse hozza létre a mikroaggregátumot, amely még több bakteriális ragasztóval és gombafonalakkal már makroaggregáttá áll össze, azok a morzsák, amiket kézzel már szép pergősen ki lehet folyatni a marokból.
Ezek a mikro és makroaggregátumok hozzák létre a talajban a pórusosságot és lazult állapotot, amiben a gyökér optimálisan tud fejlődni és javul a víztartó képesség.
Minél több az élő gyökér a talajban, annál tovább aktívabbak a mikroorganizmusok és annál jobban javul a talajállapot, ezért fontos az állandó növényi fedettség.
Mi volt ez a zöld növény a napraforgós területeden? Lefagyott volna a télen? Vagy lezúzás után kipusztulna?
Válasz #240. hozzászólásra
A komposzt készítéstől tartottam az alapanyagok hiánya miatt, de pont tegnap kezdték el a falunk határában az energia nyaras darálását. Így már minden megvan a komposzt készítéshez.
Válasz #237. hozzászólásra Jó döntés. Emellett javaslom a jó minőségű termokomposzt elkészítésének megkezdését, kis mennyiségben először, hogy sokoldalú oltóanyaggal erősíthesd meg a talaj természetes termékenységét.
Válasz #222. hozzászólásra Egyszerű vetésforgó javaslatot mi alapján lehetne összeállítani?
Szerinted sikeres lehet a tanács, ha a tanácsot adó semmit nem tud a területedről, lehetőségeidről, adottságokról, értékesíthető terményekről?
Tanács adásához számos tényezőt kell figyelembe venni, beleértve a mikroklimát, talajminőségi, biológiai tényezőket is a gazdaságiak mellett, ezért komplett felmérés nélkül nem adható felelős tanács.
Ha olyan egyszerű volna a megoldás, hogy egy internetről letölthető általános recept alapján tudna mindenki gazdálkodni, nagyon sok sikeres paraszt volna.
Mindenkinek teljesen eltérőek az adottságai, lehetőségei, kívánalmai, ezért az a tanácsadás, amit nem előzött meg átfogó felmérés és nem személyre szabott, nem sokat ér.
Általános keretrendszerként azonban a négy alapelvet kell követni:
1. Az első alapelv a folyamatos, élő növényi fedettség fenntartása a legelőkön, kaszálókon és/vagy sokszorosan összetett fedő- és társnövénytársulásokkal a szántókon.
2. A második alapelv, hogy fokozatosan csökkentsük a kijuttatott nitrogén és foszfor műtrágyák dózisát, amelyek gátolják a gyökér és a mikrobák közti bonyolult biokémiai folyamatokat.
3. A harmadik alapelv, hogy segítsük elő a növények és mikrobák sokféleségét jó biológiájú komposzt és ALKO alkalmazásával valamint sokféle fedő és társnövény vetésével. Minél több féle növény nő egy adott területen, annál gyorsabban fejlődik jó irányba a talaj termékenysége.
4. A negyedik alapelv, hogy a talaj pozitívan reagál az állatok jelenlétére, feltéve, hogy a legeltetés megfelelő alapelvek mentén történik. A trágya és a vizelet haszna egyértelmű és a rövid időtartamú, koncentrált állományú legeltetés folyamatosan javítja a talajt és annak termékenységét.
Válasz #230. hozzászólásra A no-till vetőgépek nem sokkal drágábbak, mint egy hagyományos, ezért ha van lehetőség újat venni, érdemes a direktvetőbe beruházni.
A John Deere vetőgépei drágák, de pontosak és a BD1307 egy nagyon sokoldalú gép kis területre, két magtartállyal szerelt alapkivitelben és még tehető rá műtrágyaadagoló is (újabb magtípus vagy komposztkészítmény kijuttatására).
Az ukránoknál is elterjedt a direktvetés használnak kisebb Semeato gépeket is.
Szerintem a minél egyszerűbb konstrukciót érdemes keresni kis területre.
A tárcsás technológia elterjedtebb, de a csoroszlyás is megfelelő munkát végez, egy gondot látok vele, ha túl sok a kóró, azt össze tudja húzni. A tárcsás gépek jellemzően nehezebbek, mert át kell vágniuk a mulcsot.
A csoroszlyás technológia előnye, hogy meglévő kultivátor átalakítható direktvetőgéppé magtartály, mérőrendszer és speciális csoroszlyák felszerelésével.
Válasz #233. hozzászólásra Szép munka bátyám, de jól belocsolta a halmot az 50-55% nedvességtartalomra?
Majd kiderül a hőmérsékletellenőrzésnél, több ponton kellene naponta a maghőmérsékletet nézni és feljegyezni.
Ha nem melegszik megfelelő tempóban, akkor vszeg túl száraz és permetezve át kell nedvesíteni óvatosan (nem slagból folyatva a vizet!), míg meg nem jelenik a kifolyó víz a halom alján
Válasz #223. hozzászólásra Nem tudom merre laksz Zalában, de helyben meg kell keresned, ki az aki vállalna ilyennel munkát, felém semmivel nem szeretnek kis földekre és a szomszéd falunál tovább eljönni. Talán egy Rapiddal bele lehetne húzni a pihent területbe, az fut felém néhány, de mit kezdesz a fűvel, ha kaszáló volt? Mert az nagyon gyorsan képes ellepni a területet még talajmunka után is, nemhogy direktvetésnél.
Mekkora a területeted és mit termelnél benne?
Minden alkalommal próbálom hangsúlyozni, hogy direktvetés nem alternatíva, amennyiben a talaj nincsen a megfelelő biológiai állapotban.
A magyar földek jelentős része a vegyipari mezőgazdaságnak köszönhetően alkalmatlan arra, hogy a hagyományos művelés után azonnal direktvetéssel megfelelő hozamot lehessen elérni. Ennek alapvető oka, hogy a hosszan tartó talajművelés és vegyszerezés hatására a talaj biológiai alapokra épülő táplálékhálója, élővilága, morzsássága, pórusossága eltűnt, ennek felépítése pedig a legjobb technikával is eltart néhány évig.
A direktvetés egy áttérő folyamat végeredménye, nem opcionális lehetőség, hogy egyik évről a másikra majd azzal dolgozom és nagyon jó lesz a termés.
"Szerintem ez az a technológia aminek a használt olcsó gépeit még nem adják el a magyar gazdák, az újakat pedig nem engedhetik meg maguknak "
Ezt a TSZ-ben asználtuk a gyap felülvetésekor.
Hány éve nincs termelőszövetkezet?
Egy újszülöttnek minden vicc új.
"NAPI HUMOR:
A 16 éves Ádám hazamegy a tanévzáró után és odaáll az apja elé:
- Apu, itt van a bizonyítványom és egy lista azokról a híres és sikeres vállalkozókról, akik sosem érettségiztek le."
Kb én is így gondolom, de láttam ilyen árban külföldi oldalakon. Az én gondom az, hogy nekem olyat adnak el amit akarnak, nem ismerem hol romolhat el. (a gazdálkodást is nemrég kezdtem)
Te az ország melyik részén laksz? Zalától messze?
Mert összeállnék vkvel, én beszélek angolul, németül, mobil is vagyok, utazom is ha kell, de kell vk akinem megvan a szakértelme, hogy jó gépet válasszon...
Szerintem ez az a technológia aminek a használt olcsó gépeit még nem adják el a magyar gazdák, az újakat pedig nem engedhetik meg maguknak (pláne ekkora technológiai átállási költségek mellett)
Én viszon most kezdeném, most akarok traktort és gépparkot is venni, erre ez a technológia tökéletes. Agyilag meg van kapacitás, úgyhogy tanulni fogok...
"Igen hasznos egy nagy tömegű, csak szénben gazdag anyagokból álló halmot készíteni egy külön kasban, amelyet nedvesen tartva és erdőn, mezőn szedett gombákkal és micéliummal beoltva lehet folyamatos oltóanyagként használni a komposztálás során. A gombaoltás egyszerű, a szedett gombát (akár öreg, kukacos, maradék gomba is megfelelő, vagy csak a fehér gombaszálakkal átszőtt avar) sok vízben leturmixolva be kell locsolni mélyen a aprítékhalmot. Ezáltal jelentős spórakoncentráció kerül a tápanyagban gazdag halomba, amelyet hamarosan átszőnek a gombafonalak. "
De ha van kedv, idő, energia, akkor a komposzt kast is elkezdheted.
Ez enyém talán túl szárazra sikerült, de majd az első átrakás után pótolom esővízzel.
Igen, tőled. Én amit láttam azok 10 milliós gépek, az nekem a csilliárd kategória. Gőzöm sincs hol kezdődnek az árak.
Valaki említett egy kanadai gépet, az amcsi pedig 14e dollár, plussz szállítás.
Egész biztos vagyok benne, hogy Ny-Európából használtan lehetne olcsóbban is, de mint mondtam, lövésem sincs mit kell nézni vásárláskor...
Külföldi honlapon láttam olcsón használt direktvetőket, de mivel én azt sem tudom, hogy eszik-e vagy isszák az ilyen gépeket, először bérművelésben próbálnám ki.
A direktvetőgépre egyébként nem lehet vm támogatást szerezni?
Most kaptunk vissza egy elhanyagolt területet. Szántó volt, de rétként volt hasznosítva. Nem mernék megesküdni a porózusságra, de ezt még megnézem.
Egyelőre csak afelől érdeklődöm, hogy van-e egyáltalán Zalában lehetőség bérmunkában direktvetésre. Ha nincs akkor nekem kell csinálnom...
Válasz #221. hozzászólásra
Azért jó vóóna ha nem csak elméleti síkon (kb 80-90%) menne itt az okosítás.
Jobban örülnék ha valaki elmondaná, hogy egy egyszerű paraszt, hogy álljon neki. Legalább 1-2 ha-n neki lehetne ugrani, a gyakorlatban is okosodni, tapasztalni. Ekkora "kísérleti" területre egy egyszerű vetésforgó javaslat, még ha nem is hozna nyereséget, de tapasztalatot annál többet.
Mint ahogy már lentebb is kérdeztem, mert így nem csoda ha kevesen akarják ezt így csinálni.
Csak nehogy megint egy link legyen a válasz, amihez meg kell tanulni + egy hottentotta nyelvet.
Válasz #210. hozzászólásra A penetrométer hasznos, de kevesen költenek rá. Én jobban szeretem a mindenkinek elérhető vékony szondát, sőt a legjobbnak a 4 mmes kemény acélhuzalból készültet tartom.
Ennek oka az, hogy ha hajlik a szonda a beszúrásnál, már túl nagy a tömörödöttség a gyökér optimális fejlődéséhez, mindenképp kell valamit a talajjal.
Ha van penetrométered, nézd meg milyen nyomásnál hajlik a 4 mmes acélhuzal szonda, afelett már nehezen halad előre a gyökér.
Topik kezdés óta, én is ezt kutatom.
Arra jutottam, hogy a végén még csinálni kell.
Elsőre, most az idén, egy grúbert, aprómagvetővel még meglépek.
Direkt vetőt olyan áron amit még felérek, és elég a 120ló hozzá, csak talajmarósat találtam. Ez viszont, ha jól értelmeztem az eddig leírtakat, nem jó ehhez a technológiához.
Válasz #218. hozzászólásra Biztos vagy benne, hogy a talajodnak elegendő a tápanyagszolgáltató képessége, megfelelő a pórusossága és tömörödött rétegtől mentes? Ha nem, ne számíts kifizetődő termésre a direktvetéssel.
Válasz #206. hozzászólásra Hallgass Heccre, vizes föld gyúrása nagyon rossz dolog.
Vizesen túrt földben a nehéz gépek hatására gyorsan kialakul a tömörödött réteg a művelt mélység alatt, ami csak fokozza a vízállásos és aszályproblémák jelentkezését.
Csinálj egy szelvényt a talajban és nézd meg, mennyire pórusos a föld, mennyi a gyökér, gilisztajárat benne, mennyire morzsás a szerkezete.
Egy kihegyezett nyolcas betonvasat tolj le a földbe több helyen és jegyezd meg, milyen mélységig tudod letolni erőlködés nélkül. Visesen nyilván mélyebbre, de érezni lehet, ha hirtelen nő meg az ellenállás.
Ha 30 cmen belül van a tömörödött réteged, lazítanod kell majd, ha kiszárad a föld.
Addig pedig próbáld úgy eldolgozni kultival a szármaradványokat, hogy az apróra zúzott szárból sok maradjon a felszínen. A bedolgozás során egy menetben meg tudod fújni szárbontó készítménnyel?
Pl mostani szitu: kaptam egy foldet amibe napraforgo volt most zuztam le.... evek ota szantva van csak rossz allapotu a fold.... vizallasos a kozepe meg a vege is ....borsot tennek bele de kerdes hogy varjak es kesobb szikkadtan megtarcsazom meglazitom es tavasszal mehet a vetes vagy hagyjam a lazitast csak tarcsa es majd vetes vagy mi ilyenkor a megfigyeles alapja?? Lazitani azert szeretnem hogy ne alljon rajta a viz....
15547 hozzászólás
Válasz #254. hozzászólásra
Igen, megvásárolhatók..csak már nem ilyen felszereltséggel. Én pl. a Beckerről tudok nyilatkozni.
Válasz #254. hozzászólásra
A vetőgépeden lévő, rugós csoroszlya szárakat, hol lehet beszerezni, és mennyiért.Csupaszra gondolok csak.
Válasz #253. hozzászólásra Ezek a gépek máig használatban vannak, megvásárolhatók különféle kiépítésben és piacvezető gyártók gépei.
Nem értem, miért nem hasznos egy ilyen teszt.
Válasz #252. hozzászólásra
Sok értelmét nem látom...10 éves tesztek.
Válasz #250. hozzászólásra
És a következő évi teszt.
Direktvető gépek összehasonlítása.
Válasz #248. hozzászólásra
Én vadkendernek nézem.
Érdekesség: felénk szentkirályi gaznak is hívják. (Rinyaszentkirályon lakom)
Itt nálunk, valamikor a múlt század első felében, egy intéző hozta be. Marháknak, takarmánynövénynek vetette. Így ragadt rá itt ez a név.
Válasz #247. hozzászólásra
Az első kép a szomszéd kukorica földje betakarítás után.
A többi az enyémről van, ami be lett "áldozva" a kísérletemnek.
Válasz #244. hozzászólásra
"Mi volt ez a zöld növény a napraforgós területeden? Lefagyott volna a télen? Vagy lezúzás után kipusztulna?"
Ezt miért fontos tudni?
Saját csőtörőzés utáni keléssel.
Ez a terület első osztályú szántó 2,8 ha.
Fele lesz Netparaszt technológia, másik fele "hagyományos" forgatás nélküli művelés.
Mindkettő első próbálkozás.
Meg van rendelve a szárzúzás.
Esetleg más javaslat a művelésre?
Talán még nincs szárzúzva, mert nem ért addig a gépész.
Válasz #245. hozzászólásra Akkor malacozásnál is elégséges, csak több ponton mérje meg, hogy legyen egy biztos átlaghőmérséklet.
Válasz #235. hozzászólásra
Valamint hőméréklet ellenőrzök. Ezt naponta akár többször is kellene? 
"de jól belocsolta a halmot az 50-55% nedvességtartalomra?
Majd kiderül a hőmérsékletellenőrzésnél,"
A faapríték azért került a 200 literes hordóba, mert beáztattam a vízbe.
10 kg szárazból 17 kg nyers lett 10 óra elteltével.
A nád a másik hordóbon ázott. Azt nem mértem.
Megyek megkavarom a cefrémet és megöntözöm a két hengerest.
Ez nem megoldható, mert csak egyszer megyek a malacaimhoz.
Válasz #213. hozzászólásra A talaj aprómorzsásságát a javarészt gyökerek közelében koncentrálódó baktériumok hozzák létre. Mivel a mikrométeres nagyságrendnek nehéz az élete, erős ragasztót termelnek, amivel hozzákötik magukat a föld elemi részecskéihez. Több baktérium és ragasztott szemcse hozza létre a mikroaggregátumot, amely még több bakteriális ragasztóval és gombafonalakkal már makroaggregáttá áll össze, azok a morzsák, amiket kézzel már szép pergősen ki lehet folyatni a marokból.
Ezek a mikro és makroaggregátumok hozzák létre a talajban a pórusosságot és lazult állapotot, amiben a gyökér optimálisan tud fejlődni és javul a víztartó képesség.
Minél több az élő gyökér a talajban, annál tovább aktívabbak a mikroorganizmusok és annál jobban javul a talajállapot, ezért fontos az állandó növényi fedettség.
Mi volt ez a zöld növény a napraforgós területeden? Lefagyott volna a télen? Vagy lezúzás után kipusztulna?
Válasz #241. hozzászólásra
Ha ma korán végzünk a hurkatöltéssel, akár el is tudnék ugrani.
Válasz #240. hozzászólásra
A komposzt készítéstől tartottam az alapanyagok hiánya miatt, de pont tegnap kezdték el a falunk határában az energia nyaras darálását. Így már minden megvan a komposzt készítéshez.
Válasz #239. hozzászólásra Ha Zalában jársz, szívesen megmutatom a direktvetőgépem, ennél egyszerűbbet nem találsz.
Válasz #237. hozzászólásra Jó döntés. Emellett javaslom a jó minőségű termokomposzt elkészítésének megkezdését, kis mennyiségben először, hogy sokoldalú oltóanyaggal erősíthesd meg a talaj természetes termékenységét.
Válasz #230. hozzászólásra
Somogyban vagyok.
A külföldi vásárlás jó lenne.
endy.papa@freemail.hu
Válasz #222. hozzászólásra Egyszerű vetésforgó javaslatot mi alapján lehetne összeállítani?
Szerinted sikeres lehet a tanács, ha a tanácsot adó semmit nem tud a területedről, lehetőségeidről, adottságokról, értékesíthető terményekről?
Tanács adásához számos tényezőt kell figyelembe venni, beleértve a mikroklimát, talajminőségi, biológiai tényezőket is a gazdaságiak mellett, ezért komplett felmérés nélkül nem adható felelős tanács.
Ha olyan egyszerű volna a megoldás, hogy egy internetről letölthető általános recept alapján tudna mindenki gazdálkodni, nagyon sok sikeres paraszt volna.
Mindenkinek teljesen eltérőek az adottságai, lehetőségei, kívánalmai, ezért az a tanácsadás, amit nem előzött meg átfogó felmérés és nem személyre szabott, nem sokat ér.
Általános keretrendszerként azonban a négy alapelvet kell követni:
1. Az első alapelv a folyamatos, élő növényi fedettség fenntartása a legelőkön, kaszálókon és/vagy sokszorosan összetett fedő- és társnövénytársulásokkal a szántókon.
2. A második alapelv, hogy fokozatosan csökkentsük a kijuttatott nitrogén és foszfor műtrágyák dózisát, amelyek gátolják a gyökér és a mikrobák közti bonyolult biokémiai folyamatokat.
3. A harmadik alapelv, hogy segítsük elő a növények és mikrobák sokféleségét jó biológiájú komposzt és ALKO alkalmazásával valamint sokféle fedő és társnövény vetésével. Minél több féle növény nő egy adott területen, annál gyorsabban fejlődik jó irányba a talaj termékenysége.
4. A negyedik alapelv, hogy a talaj pozitívan reagál az állatok jelenlétére, feltéve, hogy a legeltetés megfelelő alapelvek mentén történik. A trágya és a vizelet haszna egyértelmű és a rövid időtartamú, koncentrált állományú legeltetés folyamatosan javítja a talajt és annak termékenységét.
Válasz #234. hozzászólásra
Döntöttem. Első lépés a gruber, és a talaj állandó takarása zölddel.
Jövőre + egy tárcsás csoroszlyás vetőgép.
Válasz #230. hozzászólásra A no-till vetőgépek nem sokkal drágábbak, mint egy hagyományos, ezért ha van lehetőség újat venni, érdemes a direktvetőbe beruházni.
A John Deere vetőgépei drágák, de pontosak és a BD1307 egy nagyon sokoldalú gép kis területre, két magtartállyal szerelt alapkivitelben és még tehető rá műtrágyaadagoló is (újabb magtípus vagy komposztkészítmény kijuttatására).
Az ukránoknál is elterjedt a direktvetés használnak kisebb Semeato gépeket is.
Szerintem a minél egyszerűbb konstrukciót érdemes keresni kis területre.
A tárcsás technológia elterjedtebb, de a csoroszlyás is megfelelő munkát végez, egy gondot látok vele, ha túl sok a kóró, azt össze tudja húzni. A tárcsás gépek jellemzően nehezebbek, mert át kell vágniuk a mulcsot.
A csoroszlyás technológia előnye, hogy meglévő kultivátor átalakítható direktvetőgéppé magtartály, mérőrendszer és speciális csoroszlyák felszerelésével.
Válasz #233. hozzászólásra Szép munka bátyám, de jól belocsolta a halmot az 50-55% nedvességtartalomra?
Majd kiderül a hőmérsékletellenőrzésnél, több ponton kellene naponta a maghőmérsékletet nézni és feljegyezni.
Ha nem melegszik megfelelő tempóban, akkor vszeg túl száraz és permetezve át kell nedvesíteni óvatosan (nem slagból folyatva a vizet!), míg meg nem jelenik a kifolyó víz a halom alján
Válasz #223. hozzászólásra Nem tudom merre laksz Zalában, de helyben meg kell keresned, ki az aki vállalna ilyennel munkát, felém semmivel nem szeretnek kis földekre és a szomszéd falunál tovább eljönni. Talán egy Rapiddal bele lehetne húzni a pihent területbe, az fut felém néhány, de mit kezdesz a fűvel, ha kaszáló volt? Mert az nagyon gyorsan képes ellepni a területet még talajmunka után is, nemhogy direktvetésnél.
Mekkora a területeted és mit termelnél benne?
Minden alkalommal próbálom hangsúlyozni, hogy direktvetés nem alternatíva, amennyiben a talaj nincsen a megfelelő biológiai állapotban.
A magyar földek jelentős része a vegyipari mezőgazdaságnak köszönhetően alkalmatlan arra, hogy a hagyományos művelés után azonnal direktvetéssel megfelelő hozamot lehessen elérni. Ennek alapvető oka, hogy a hosszan tartó talajművelés és vegyszerezés hatására a talaj biológiai alapokra épülő táplálékhálója, élővilága, morzsássága, pórusossága eltűnt, ennek felépítése pedig a legjobb technikával is eltart néhány évig.
A direktvetés egy áttérő folyamat végeredménye, nem opcionális lehetőség, hogy egyik évről a másikra majd azzal dolgozom és nagyon jó lesz a termés.
Friss széna:
Rétegek1
Rétegek2falevél
Estefele, telefele?
Válasz #230. hozzászólásra
"Szerintem ez az a technológia aminek a használt olcsó gépeit még nem adják el a magyar gazdák, az újakat pedig nem engedhetik meg maguknak "
Ezt a TSZ-ben asználtuk a gyap felülvetésekor.
Hány éve nincs termelőszövetkezet?
Egy újszülöttnek minden vicc új.
"NAPI HUMOR:
A 16 éves Ádám hazamegy a tanévzáró után és odaáll az apja elé:
- Apu, itt van a bizonyítványom és egy lista azokról a híres és sikeres vállalkozókról, akik sosem érettségiztek le."
Komposzt készítés alapanyagai.
Friss zöld
Fa apríték
Friss BIO marha trágya
Gomba spóra
Nád ismétlés
Száraz széna folyt. köv.
Válasz #229. hozzászólásra
Kb én is így gondolom, de láttam ilyen árban külföldi oldalakon. Az én gondom az, hogy nekem olyat adnak el amit akarnak, nem ismerem hol romolhat el. (a gazdálkodást is nemrég kezdtem)
Te az ország melyik részén laksz? Zalától messze?
Mert összeállnék vkvel, én beszélek angolul, németül, mobil is vagyok, utazom is ha kell, de kell vk akinem megvan a szakértelme, hogy jó gépet válasszon...
Szerintem ez az a technológia aminek a használt olcsó gépeit még nem adják el a magyar gazdák, az újakat pedig nem engedhetik meg maguknak (pláne ekkora technológiai átállási költségek mellett)
Én viszon most kezdeném, most akarok traktort és gépparkot is venni, erre ez a technológia tökéletes. Agyilag meg van kapacitás, úgyhogy tanulni fogok...
Válasz #226. hozzászólásra
Használtra gondoltam, max 1,5M-ért.
Válasz #222. hozzászólásra
Ha jól tévedek, fel lett ajánlva, hogy szervezzek önköltségi áron egy összejövetelt, ami kb. 3-4 óra.
Itt kapunk annyi információt, ami elegendő az induláshoz.
http://talajdoktor.blogspot.hu/2014/10/termokomposztalasrol-roviden_22.html
íme
"Igen hasznos egy nagy tömegű, csak szénben gazdag anyagokból álló halmot készíteni egy külön kasban, amelyet nedvesen tartva és erdőn, mezőn szedett gombákkal és micéliummal beoltva lehet folyamatos oltóanyagként használni a komposztálás során. A gombaoltás egyszerű, a szedett gombát (akár öreg, kukacos, maradék gomba is megfelelő, vagy csak a fehér gombaszálakkal átszőtt avar) sok vízben leturmixolva be kell locsolni mélyen a aprítékhalmot. Ezáltal jelentős spórakoncentráció kerül a tápanyagban gazdag halomba, amelyet hamarosan átszőnek a gombafonalak. "
De ha van kedv, idő, energia, akkor a komposzt kast is elkezdheted.
Ez enyém talán túl szárazra sikerült, de majd az első átrakás után pótolom esővízzel.
Válasz #221. hozzászólásra
Milyen hosszú legyen?
Gondolom a végén fogva kell nyomni.
Mert ha elég ügyes valaki, annak nem görböl el.
Válasz #225. hozzászólásra
Igen, tőled. Én amit láttam azok 10 milliós gépek, az nekem a csilliárd kategória. Gőzöm sincs hol kezdődnek az árak.
Valaki említett egy kanadai gépet, az amcsi pedig 14e dollár, plussz szállítás.
Egész biztos vagyok benne, hogy Ny-Európából használtan lehetne olcsóbban is, de mint mondtam, lövésem sincs mit kell nézni vásárláskor...
Válasz #224. hozzászólásra
Tőlem kérdezed?
Válasz #219. hozzászólásra
Mit jelent konkrétan a számodra elérhető ár?
Külföldi honlapon láttam olcsón használt direktvetőket, de mivel én azt sem tudom, hogy eszik-e vagy isszák az ilyen gépeket, először bérművelésben próbálnám ki.
A direktvetőgépre egyébként nem lehet vm támogatást szerezni?
Válasz #219. hozzászólásra
Most kaptunk vissza egy elhanyagolt területet. Szántó volt, de rétként volt hasznosítva. Nem mernék megesküdni a porózusságra, de ezt még megnézem.
Egyelőre csak afelől érdeklődöm, hogy van-e egyáltalán Zalában lehetőség bérmunkában direktvetésre. Ha nincs akkor nekem kell csinálnom...
Válasz #221. hozzászólásra
Azért jó vóóna ha nem csak elméleti síkon (kb 80-90%) menne itt az okosítás.
Jobban örülnék ha valaki elmondaná, hogy egy egyszerű paraszt, hogy álljon neki. Legalább 1-2 ha-n neki lehetne ugrani, a gyakorlatban is okosodni, tapasztalni. Ekkora "kísérleti" területre egy egyszerű vetésforgó javaslat, még ha nem is hozna nyereséget, de tapasztalatot annál többet.
Mint ahogy már lentebb is kérdeztem, mert így nem csoda ha kevesen akarják ezt így csinálni.
Csak nehogy megint egy link legyen a válasz, amihez meg kell tanulni + egy hottentotta nyelvet.
Válasz #210. hozzászólásra A penetrométer hasznos, de kevesen költenek rá. Én jobban szeretem a mindenkinek elérhető vékony szondát, sőt a legjobbnak a 4 mmes kemény acélhuzalból készültet tartom.
Ennek oka az, hogy ha hajlik a szonda a beszúrásnál, már túl nagy a tömörödöttség a gyökér optimális fejlődéséhez, mindenképp kell valamit a talajjal.
Ha van penetrométered, nézd meg milyen nyomásnál hajlik a 4 mmes acélhuzal szonda, afelett már nehezen halad előre a gyökér.
Válasz #218. hozzászólásra
Topik kezdés óta, én is ezt kutatom.
Arra jutottam, hogy a végén még csinálni kell.
Elsőre, most az idén, egy grúbert, aprómagvetővel még meglépek.
Direkt vetőt olyan áron amit még felérek, és elég a 120ló hozzá, csak talajmarósat találtam. Ez viszont, ha jól értelmeztem az eddig leírtakat, nem jó ehhez a technológiához.
Válasz #218. hozzászólásra Biztos vagy benne, hogy a talajodnak elegendő a tápanyagszolgáltató képessége, megfelelő a pórusossága és tömörödött rétegtől mentes? Ha nem, ne számíts kifizetődő termésre a direktvetéssel.
Sziasztok!
Van aki bérmunkában direktvetéssel foglalkozik Zala megyében? Minden lehetőség/megoldás érdekelne!
A másik: hol kezdődik a direktvetőgépek alsó kategóriája árban és lóerőigényben?
Üdv!
Válasz #215. hozzászólásra
valóban nem
köszi
Válasz #212. hozzászólásra
100-120e ft
Válasz #212. hozzászólásra
Nem olcsó.
Válasz #213. hozzászólásra
ja azt nem írtam kemény 0,3 ha a terület
tavasszal bevetettük napraforgóval, de kiették a nyulak, így ki kombinátoroztam.
vetés előtt 4 q/ha adagú komplex műtrágya rászórva
mérgembe mondom akkor ez most idén pihen
majd a nyáron 2 szer le lett tárcsázva
most tárcsázás előtt így nézett ki, és még kapott a 2 kocsi To88-as marhatrágyát, majd szántás
kiváncsian várom a jövő évi növény milyen lesz benne.. kajával nem lehetnek gondok
de ami tuti, hogy szántáskor éreztem-láttam hogy ez a pihent föld sokkal aprómorzsásabb volt, mint azok a szántások, amibe volt vetemény
Válasz #211. hozzászólásra
ha szabad kérdezni mennyibe kerül egy ilyen csoda?
Válasz #210. hozzászólásra
Nekem ilyen van.
Válasz #205. hozzászólásra Lesz egy kis összefoglaló az elmúlt éveimről.
Válasz #206. hozzászólásra Hallgass Heccre, vizes föld gyúrása nagyon rossz dolog.
Vizesen túrt földben a nehéz gépek hatására gyorsan kialakul a tömörödött réteg a művelt mélység alatt, ami csak fokozza a vízállásos és aszályproblémák jelentkezését.
Csinálj egy szelvényt a talajban és nézd meg, mennyire pórusos a föld, mennyi a gyökér, gilisztajárat benne, mennyire morzsás a szerkezete.
Egy kihegyezett nyolcas betonvasat tolj le a földbe több helyen és jegyezd meg, milyen mélységig tudod letolni erőlködés nélkül. Visesen nyilván mélyebbre, de érezni lehet, ha hirtelen nő meg az ellenállás.
Ha 30 cmen belül van a tömörödött réteged, lazítanod kell majd, ha kiszárad a föld.
Addig pedig próbáld úgy eldolgozni kultival a szármaradványokat, hogy az apróra zúzott szárból sok maradjon a felszínen. A bedolgozás során egy menetben meg tudod fújni szárbontó készítménnyel?
Válasz #206. hozzászólásra
takonyba lazitani nem profi akció ugyi
sőt még félprofi se
Pl mostani szitu: kaptam egy foldet amibe napraforgo volt most zuztam le.... evek ota szantva van csak rossz allapotu a fold.... vizallasos a kozepe meg a vege is ....borsot tennek bele de kerdes hogy varjak es kesobb szikkadtan megtarcsazom meglazitom es tavasszal mehet a vetes vagy hagyjam a lazitast csak tarcsa es majd vetes vagy mi ilyenkor a megfigyeles alapja?? Lazitani azert szeretnem hogy ne alljon rajta a viz....