Válasz tri #4601. hozzászólására ez akkor működik ha van olyan társtulajdonos aki nem helyben lakó mert az a vesztes fél ha három helyben lakó társtulaj van akkor jön az ökogazda előny szépen sorban ahogy a törvény leírja állattartó családigazda stb.
Válasz mtarka #4608. hozzászólásáraNekem szűk 4 tized van ott (igen a Csonkatoronytól 1 km-re) a többit a kolhoz használja, 19-től a vett 6 tizedet is én. Nemzeti Parkkal, ellenőrrel nincs gond. Előírásokat betartjuk, kötelezőket elvégezzük, bár én naturás támogatást nem kérek rá. (szerintem nem is lehet, olyan kis terület, vagy nem tudom)
Válasz Papa951 #4606. hozzászólásáraHNP Igazgatósággal milyen a viszonyotok?
Normális a természetvédelmi őr?
Nálunk mindenbe beleszólnak, alig hagynak gazdálkodni.
Kicsit visszaolvasva szemléltetésképpen írnám le a következőket. Tavaly vettem egy osztatlan közösben lévő 0,6 ha nagyságú rét művelési ágú naturás susnyást. (apám álma volt, hogy egyszer mind a 3 hektár az övé lesz) Már a gyermek is mondta, hogy az nem jó, ha direktbe én leszek a vevő, mert úgy még könnyebben levadászhatják. (Így csak helyben lakó szomszéd lettem volna)
Az ügyvéd is mondta, hogy azért van szükség erre a jogtechnikai trükkre, mert a földtörvény nem rendel elővásárlási jogosultságot a társtulajdonos részére abban az esetben, ha a társtulajdonos tulajdoni illetőségét kívánja megszerezni adásvétel útján.
Tehát a megoldás: a gyermek a vevői, én meg a elfogadó nyilatkozatot tevői pozícióban voltam.
Válasz mtarka #4602. hozzászólásáraA gyakorlatban előfordult valakivel, hogy egy külsős elvitte előle a társtul-társtul adásvételt?
Előfordult valakivel, hogy ezt a bíróság is elfogadta?
Előfordult valakivel, hogy a másodfok is helyben hagyta?
Akkor egyelőre nincs semmi baj, jól működik a törvény és jól alkalmazzák.
Válasz tri #4601. hozzászólásáraNe sértődj meg, mert mindannyian VELED VAGYUNK. Mindenki szeretné pontosan így értelmezni és pontosan így alkalmazni ezt a jogszabályt, ahogyan leírod.
Kár, hogy nem TE alkalmazod mindenhol ezt a szabályt és nagy kár, hogy tőled sokkal tehetségtelenebb, totális csőlátású emberek alkotják meg és alkalmazzák ezt jogszabályi előírást.
Éppen ezért próbáljuk meg körbejárni ezt a témát és a lehető legkevesebb támadófelületet hagyni ez ettől eltérő jogalkalmazás számára.
Nem próbálunk meggyőzni az igazunkról, márcsak azért sem, mert szerintem ilyen a jogban nem létezik, tudod, az igazság odaát van
Válasz .Szabi. #4598. hozzászólásáraEz mostmár csak szócséplés, te hajtogatod a te verziód én meg az enyémet
Lehet a szavakon lovagolni, az "erősebb-gyengébb"-et nyilván az elővásárlási sorrendet egyszerűsítve mondtam, de gondolom értetted.
Az én verziómhoz nem kell megváltoztatni a törvényt, mert ha egymás mellé teszem az elkészült két szerződést, akkor a jelenlegi földtörvény szerint a 18§(3) miatt a társtulajdonossal köttendő a befutó. Kész, pont. Ez az én véleményem.
Rájelentkezés, meg újra nem kell kifüggeszteni meg stb. az meg csűrés csavarás.
A jogalkotónak nyilván az volt a szándéka a törvénnyel, hogy a társtulajdonost előnybe hozza harmadik féllel szemben, különben nem lenne a 18§(3) bekezdés.
Az meg értelmetlen, hogy társtul-harmadik között a társtulajdonosnak előnye van, társtul-társtul között meg a külsőnek van előnye. Ezt gondolom te is érted. Én biztos vagyok benne, hogy egy másodfok is érteni fogja a jogalkotó szándékát és az életszerűséget, meg birtokegyesítési szándékot stb. Ez meg elég egy per megnyeréséhez az értelmezési furfangokkal szemben.
Ha a földhivatal bejegyzi, akkor működik. Nem az a lényeg, hogy jogszerű legyen, hanem, hogy bejegyezzék.
Hasonlóan eltérő a földhivatalok eljárása a meghatalmazottal történő adásvételre is.
Van, ahol elfogadják azt, hogy az eladó egy "sima" 2 tanús meghatalmazást ad a szerződés aláírására, és van olyan földhivatal, ahol kizárólag az ügyvéd előtt, közjegyző előtt tett meghatalmazást fogadja el.
Nem mindegy, hogy az ország másik végén élő, néhány AK-s eladót ügyvéd, közjegyző elé kell szervezni vagy pedig elegendő egy 2 tanús okiratot aláíratni vele (sokszor postán elküldi).
Válasz tri #4597. hozzászólásáraNincs olyan,hogy "gyengébb vagy erősebb",ftv. szerinti rangsor van,és ez sajnos a társtulajdonosnak nem mindig kedvező.
Válasz .Szabi. #4596. hozzászólásáraMár írtam. Egy olyan szerződés lett elfogadott, ami gyengébb az eredetinél, ami ugyanarra területre, ugyanazzal ez eladóval, ugyanazon az áron volt... És igen valószínűleg az amatőr első fokon bukna is a te indokaid miatt, de másodfokon, ahol már gondolkodók ülnek és mondjuk figyelembe vesznek olyat is, hogy "életszerű"-e, már van esély. De nem tudhatjuk, részemről ennyit a témához.
Válasz tri #4584. hozzászólásáraMi ellen perelnél?
A bíróság csak azt vizsgálná,hogy törvényesen,ftv-t betartva jártak -el.A törvény megváltoztatása nem lenne egyszerű.
Válasz mtarka #4594. hozzászólásáraakkor az elmúlt 25 évben tényleg kevés lett volna az ügyvéd NEM IDE VALÓ DE MOST OLVASTAM A TORGYÁN Dr is eltávozott közülünk
Válasz mtarka #4578. hozzászólására ez is müködhet csak aztán a havertől hogy kerül a nevedre ettől jobb ha valamelyik helyben lakó családtag jelentkezik rá mert utánna a családtagtól ingyen átveheted s nem kell kifüggeszteni
Válasz mtarka #4585. hozzászólásáraKorábban már vitatkoztam Szabival arról, hogy szerintem nem kell kifüggeszteni a tul.társak közötti adásvételt...
Ez akkor lehetséges, ha nem végtelen számú tulajdonosa van a területnek... Megkerestem őket, aláírtak egy lemondót és ezzel a paksamétával kifügg nélkül átment...Ezért gondolom, hogy külsős labdába sem rúghat...
Ha valaki nem írta volna alá a lemondót, na akkor van stop és a szerződés számainak újragondolása
Válasz tri #4584. hozzászólásáraEngem is ez érdekelne.
Volt már erre példa?
Amit leírtam egyébként nem elméleti probléma, éppen szerződéskötés előtt állok...
Válasz .Szabi. #4582. hozzászólásáraHogy volt-e per? Nem tudom. Ha velem akarja valaki ezt megcsinálni, akkor biztos lesz.
Szerintem nem kérdéses az eredménye... Nem születhet olyan érvényes új szerződés, aminél erősebb volt/lesz az első...
De az is érdekes lenne, hogy vajon volt-e már olyan bejegyzett adás-vétel, hogy egy társtult kilökött egy harmadik (nem társtul) ?
Válasz tri #4575. hozzászólásáraMiért jelentkezik rá?
Nálunk (keleti országhatár) mindent örömmel megtesznek, ha látják, hogy egy kicsit is hátráltatni tudnak vele.
Például 2 évembe telt, amíg kitettem az 1 AK tulajdonostársat a 10 ha-os területemről, amelyre "jószándékból" becserélte magát. Rajta kívül más nem volt az ingatlanban (a tanyámmal szemközti területről van szó).
Végül is mi történt? Ezalatt a 2 év alatt semmire sem tudtam pályázni, mert nem járult hozzá semmihez.
Végül is miért gond ez? Mondjuk azért, mert már az én életemben nem biztos, hogy még egyszer lehet szarvasmarha tartó telep korszerűsítésére pályázni (pl. beton karám építése).
Válasz mtarka #4578. hozzászólásáraMég az se kell,hogy helybenlakó legyen,nem feltétel.azonban lehet gebasz,ha egy társtul. Aki ftv. Szerint megelőzi B2-őt viszi.
Válasz mtarka #4574. hozzászólásáraÉs akkor keletkezik egy A-C szerződés, amivel szemben B-nek egyértelmű elővásárlási joga lesz...
Röviden: rájelentkezik B-re, lesz egy A-C, amivel szemben B (tehát a kiinduló szerződő) a nyerő...
Szerinted ez melyik bíróságon menne át?
A- eladó - tulajdonostárs
B1- vevő - B2 haverja (bárhol lakhat, csak földműves legyen és ne legyen tulajdonostárs)
B2 - igazi vevő, de "sunnyog" - tulajdonostárs (helyben lakó, de nem szomszéd) - ő is rájelentkező lesz,
C- rájelentkező (nem tulajdonostárs, de helyben lakó szomszéd).
Mivel az eladó a tulajdoni hányadát immár B1-nek adja el, aki "HARMADIK SZEMÉLY", ezért a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdése érvényesíthető.
Jön B2, rájelentkezik, mint tulajdonostárs a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdése alapján. Előz mindenkit.
Jön C személy, aki merő g...ből rájelentkezik. Igaz, ő nem tulajdonostárs, de él a földforgalmi tv. 18.§(1)c) pontjában biztosított elővásárlási jogával.
Eredmény: B2 viszi a tulajdoni hányadot. NEM MINDEGY!!!!!!
Válasz .Szabi. #4573. hozzászólásáraEz egyértelmű. De mi alapján jelentkezik rá egy külsős egy tul.társ-tul.társ adásvételre, miközben a 18.(4) egyértelműen meghatározza, hogy max. egy másik tul.társ jelentkezhet rá a.,b., vagy c., elővásárlási jogosultsággal...
Válasz tri #4568. hozzászólásáraMég egyszer:
A- eladó - tulajdonostárs
B- vevő - tulajdonostárs (helyben lakó, de nem szomszéd)
c- rájelentkező (nem tulajdonostárs, de helyben lakó szomszéd).
Mivel az eladó nem "HARMADIK SZEMÉLYNEK", hanem egy TULAJDONOSTÁRSNAK adja el a tulajdoni hányadát, így a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdés nem érvényesül, ezért a vevőnek nincs elővásárlási joga mint tulajdonostárs!!
Mivel helyben lakó, a földforgalmi tv. 18.§(1)d) pontja alapján van elővásárlási joga.
Viszont jön C személy, aki merő g...ből rájelentkezik. Igaz, ő nem tulajdonostárs, de él a földforgalmi tv. 18.§(1)c) pontjában biztosított elővásárlási jogával.
Eredmény: C viszi a tulajdoni hányadot.
Válasz .Szabi. #4570. hozzászólásáraÉrtem. Tehát akkor felétek nem veszik figyelembe a a földtörvény 18.par.3.bekezdését, ami egyértelműen kimondja, hogy akiket felsoroltál, megelőzi a tul.társ....
Válasz tri #4567. hozzászólásáraUtálok irni.
Tultársnak,tul társsal szemben a ptk szerint nem lehet elővásárlási joga,csak a ftv szerint.
Ott meg le van írva a sorrend.
Ha Te kifüggeszted mint társtulaj,de nem vagy helybenlakó,akkor bármely helybenlakó őstermelő földműves megelőz.stb.....
Válasz .Szabi. #4566. hozzászólásáraÉrtjük, hogy ezt "kellene" jelentenie. De ha egyszer nincs így leírva a jogszabályban, akkor ezt honnan kellene tudni?
Nekem ez a "harmadik személy" a harmadik típusú találkozásokra emlékeztet
Tehát, ha esetleg a "harmadik személynek" az azt jelenti, hogy "földönkívülieknek", akkor máris jobban értem
Válasz .Szabi. #4565. hozzászólásáraEzt sem értem, hogy mennyivel van előrébb, ha rájelentkezik egy szerződésre, mint tul.társ, mintha eleve vele szerződött volna?
Válasz .Szabi. #4564. hozzászólásáraNem kötözködésből, de ez komolyan érdekelne egy kicsit konkrétabban. Vagy van valami oka, hogy csak egy egysoros, sejtelmes utalást teszel?
Válasz mtarka #4561. hozzászólásáraNem értem mit rugózol ezen. Ha tul.társnak adja el, akkor automatikusan minden külsőst megelőz, lehet az szomszéd vagy akárki-akármi. Mi ezzel a baj? Másik tul.társ jelentkezhet a már felsorolt HÁROM rangsor alapján... Ha egyformák, az eladó dönt kinek adja. Mi a baj?
Tudja esetleg valaki, hogy pontosan mit jelenthet az, hogy "harmadik személy javára"?
Hol van ez definiálva?
Van az eladó (tulajdonos) és van a vevő (jogszabály szövege szerinti "harmadik személy"). Ki lehet a "második személy"?
Jó kis jogszabályszöveg, nem?
9161 hozzászólás
Válasz tri #4601. hozzászólására ez akkor működik ha van olyan társtulajdonos aki nem helyben lakó mert az a vesztes fél ha három helyben lakó társtulaj van akkor jön az ökogazda előny szépen sorban ahogy a törvény leírja állattartó családigazda stb.
Válasz Papa951 #4609. hozzászólásáraGratulálok hozzá, szép terület!
Válasz mtarka #4608. hozzászólásáraNekem szűk 4 tized van ott (igen a Csonkatoronytól 1 km-re) a többit a kolhoz használja, 19-től a vett 6 tizedet is én. Nemzeti Parkkal, ellenőrrel nincs gond. Előírásokat betartjuk, kötelezőket elvégezzük, bár én naturás támogatást nem kérek rá. (szerintem nem is lehet, olyan kis terület, vagy nem tudom
)
Válasz Papa951 #4606. hozzászólásáraHNP Igazgatósággal milyen a viszonyotok?
Normális a természetvédelmi őr?
Nálunk mindenbe beleszólnak, alig hagynak gazdálkodni.
Válasz Papa951 #4606. hozzászólásáraA zeleméri romnál?
Válasz mtarka #4605. hozzászólásáraOtt, ahol a Tócó-ér ered, Db-Józsa fölött.
Válasz Papa951 #4604. hozzászólásáraMegkérdezhetem, hogy hol volt ez a Naturás susnyás?
Kicsit visszaolvasva szemléltetésképpen írnám le a következőket. Tavaly vettem egy osztatlan közösben lévő 0,6 ha nagyságú rét művelési ágú naturás susnyást. (apám álma volt, hogy egyszer mind a 3 hektár az övé lesz) Már a gyermek is mondta, hogy az nem jó, ha direktbe én leszek a vevő, mert úgy még könnyebben levadászhatják. (Így csak helyben lakó szomszéd lettem volna)
Az ügyvéd is mondta, hogy azért van szükség erre a jogtechnikai trükkre, mert a földtörvény nem rendel elővásárlási jogosultságot a társtulajdonos részére abban az esetben, ha a társtulajdonos tulajdoni illetőségét kívánja megszerezni adásvétel útján.
Tehát a megoldás: a gyermek a vevői, én meg a elfogadó nyilatkozatot tevői pozícióban voltam.
Válasz mtarka #4602. hozzászólásáraA gyakorlatban előfordult valakivel, hogy egy külsős elvitte előle a társtul-társtul adásvételt?
Előfordult valakivel, hogy ezt a bíróság is elfogadta?
Előfordult valakivel, hogy a másodfok is helyben hagyta?
Akkor egyelőre nincs semmi baj, jól működik a törvény és jól alkalmazzák.
Válasz tri #4601. hozzászólásáraNe sértődj meg, mert mindannyian VELED VAGYUNK. Mindenki szeretné pontosan így értelmezni és pontosan így alkalmazni ezt a jogszabályt, ahogyan leírod.
Kár, hogy nem TE alkalmazod mindenhol ezt a szabályt és nagy kár, hogy tőled sokkal tehetségtelenebb, totális csőlátású emberek alkotják meg és alkalmazzák ezt jogszabályi előírást.
Éppen ezért próbáljuk meg körbejárni ezt a témát és a lehető legkevesebb támadófelületet hagyni ez ettől eltérő jogalkalmazás számára.
Nem próbálunk meggyőzni az igazunkról, márcsak azért sem, mert szerintem ilyen a jogban nem létezik, tudod, az igazság odaát van
Válasz .Szabi. #4598. hozzászólásáraEz mostmár csak szócséplés, te hajtogatod a te verziód én meg az enyémet
Lehet a szavakon lovagolni, az "erősebb-gyengébb"-et nyilván az elővásárlási sorrendet egyszerűsítve mondtam, de gondolom értetted.
Az én verziómhoz nem kell megváltoztatni a törvényt, mert ha egymás mellé teszem az elkészült két szerződést, akkor a jelenlegi földtörvény szerint a 18§(3) miatt a társtulajdonossal köttendő a befutó. Kész, pont. Ez az én véleményem.
Rájelentkezés, meg újra nem kell kifüggeszteni meg stb. az meg csűrés csavarás.
A jogalkotónak nyilván az volt a szándéka a törvénnyel, hogy a társtulajdonost előnybe hozza harmadik féllel szemben, különben nem lenne a 18§(3) bekezdés.
Az meg értelmetlen, hogy társtul-harmadik között a társtulajdonosnak előnye van, társtul-társtul között meg a külsőnek van előnye. Ezt gondolom te is érted. Én biztos vagyok benne, hogy egy másodfok is érteni fogja a jogalkotó szándékát és az életszerűséget, meg birtokegyesítési szándékot stb. Ez meg elég egy per megnyeréséhez az értelmezési furfangokkal szemben.
Ha a földhivatal bejegyzi, akkor működik. Nem az a lényeg, hogy jogszerű legyen, hanem, hogy bejegyezzék.
Hasonlóan eltérő a földhivatalok eljárása a meghatalmazottal történő adásvételre is.
Van, ahol elfogadják azt, hogy az eladó egy "sima" 2 tanús meghatalmazást ad a szerződés aláírására, és van olyan földhivatal, ahol kizárólag az ügyvéd előtt, közjegyző előtt tett meghatalmazást fogadja el.
Nem mindegy, hogy az ország másik végén élő, néhány AK-s eladót ügyvéd, közjegyző elé kell szervezni vagy pedig elegendő egy 2 tanús okiratot aláíratni vele (sokszor postán elküldi).
Válasz tri #4586. hozzászólásáraEz hol működik így?
Válasz tri #4597. hozzászólásáraNincs olyan,hogy "gyengébb vagy erősebb",ftv. szerinti rangsor van,és ez sajnos a társtulajdonosnak nem mindig kedvező.
Válasz .Szabi. #4596. hozzászólásáraMár írtam. Egy olyan szerződés lett elfogadott, ami gyengébb az eredetinél, ami ugyanarra területre, ugyanazzal ez eladóval, ugyanazon az áron volt... És igen valószínűleg az amatőr első fokon bukna is a te indokaid miatt, de másodfokon, ahol már gondolkodók ülnek és mondjuk figyelembe vesznek olyat is, hogy "életszerű"-e, már van esély. De nem tudhatjuk, részemről ennyit a témához.
Válasz tri #4584. hozzászólásáraMi ellen perelnél?
A bíróság csak azt vizsgálná,hogy törvényesen,ftv-t betartva jártak -el.A törvény megváltoztatása nem lenne egyszerű.
Válasz mtarka #4594. hozzászólására
akkor az elmúlt 25 évben tényleg kevés lett volna az ügyvéd NEM IDE VALÓ DE MOST OLVASTAM A TORGYÁN Dr is eltávozott közülünk
Válasz Mihály-963 #4591. hozzászólásáraJa, börtön sok mindenért jár...
Kár, hogy olyan bűncselekményi tényállás nincs, hogy "Zagyva jogszabályalkotás"
Válasz Mihály-963 #4591. hozzászólására
Válasz mtarka #4583. hozzászólására
Válasz mtarka #4589. hozzászólásáraez már nem mükszik mert zsebszerződésnek ve
szik s börtön jár érte
Válasz Mihály-963 #4588. hozzászólásáraRájelentkezik. Vele kell szerződést kötni.
Nem kell második szerződés.
Válasz mtarka #4578. hozzászólására ez is müködhet csak aztán a havertől hogy kerül a nevedre ettől jobb ha valamelyik helyben lakó családtag jelentkezik rá mert utánna a családtagtól ingyen átveheted s nem kell kifüggeszteni
Válasz mtarka #4585. hozzászólásáraKorábban már vitatkoztam Szabival arról, hogy szerintem nem kell kifüggeszteni a tul.társak közötti adásvételt...
Ez akkor lehetséges, ha nem végtelen számú tulajdonosa van a területnek... Megkerestem őket, aláírtak egy lemondót és ezzel a paksamétával kifügg nélkül átment...Ezért gondolom, hogy külsős labdába sem rúghat...
Ha valaki nem írta volna alá a lemondót, na akkor van stop és a szerződés számainak újragondolása
Válasz tri #4584. hozzászólásáraEngem is ez érdekelne.
Volt már erre példa?
Amit leírtam egyébként nem elméleti probléma, éppen szerződéskötés előtt állok...
Válasz .Szabi. #4582. hozzászólásáraHogy volt-e per? Nem tudom. Ha velem akarja valaki ezt megcsinálni, akkor biztos lesz.
Szerintem nem kérdéses az eredménye... Nem születhet olyan érvényes új szerződés, aminél erősebb volt/lesz az első...
De az is érdekes lenne, hogy vajon volt-e már olyan bejegyzett adás-vétel, hogy egy társtult kilökött egy harmadik (nem társtul) ?
Válasz tri #4579. hozzászólásáraAz A-C szerződést már nem függesztik ki...
Ilyen a jog, pontosabban a rossz jogszabályszöveg eredménye.
Válasz tri #4579. hozzászólásáraVajon volt már per hasonló miatt?
Válasz tri #4575. hozzászólásáraMiért jelentkezik rá?
Nálunk (keleti országhatár) mindent örömmel megtesznek, ha látják, hogy egy kicsit is hátráltatni tudnak vele.
Például 2 évembe telt, amíg kitettem az 1 AK tulajdonostársat a 10 ha-os területemről, amelyre "jószándékból" becserélte magát. Rajta kívül más nem volt az ingatlanban (a tanyámmal szemközti területről van szó).
Végül is mi történt? Ezalatt a 2 év alatt semmire sem tudtam pályázni, mert nem járult hozzá semmihez.
Végül is miért gond ez? Mondjuk azért, mert már az én életemben nem biztos, hogy még egyszer lehet szarvasmarha tartó telep korszerűsítésére pályázni (pl. beton karám építése).
Válasz mtarka #4578. hozzászólásáraMég az se kell,hogy helybenlakó legyen,nem feltétel.azonban lehet gebasz,ha egy társtul. Aki ftv. Szerint megelőzi B2-őt viszi.
Válasz mtarka #4574. hozzászólásáraÉs akkor keletkezik egy A-C szerződés, amivel szemben B-nek egyértelmű elővásárlási joga lesz...
Röviden: rájelentkezik B-re, lesz egy A-C, amivel szemben B (tehát a kiinduló szerződő) a nyerő...
Szerinted ez melyik bíróságon menne át?
Válasz mtarka #4574. hozzászólásáraUgyanez másik variációban:
A- eladó - tulajdonostárs
B1- vevő - B2 haverja (bárhol lakhat, csak földműves legyen és ne legyen tulajdonostárs)
B2 - igazi vevő, de "sunnyog" - tulajdonostárs (helyben lakó, de nem szomszéd) - ő is rájelentkező lesz,
C- rájelentkező (nem tulajdonostárs, de helyben lakó szomszéd).
Mivel az eladó a tulajdoni hányadát immár B1-nek adja el, aki "HARMADIK SZEMÉLY", ezért a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdése érvényesíthető.
Jön B2, rájelentkezik, mint tulajdonostárs a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdése alapján. Előz mindenkit.
Jön C személy, aki merő g...ből rájelentkezik. Igaz, ő nem tulajdonostárs, de él a földforgalmi tv. 18.§(1)c) pontjában biztosított elővásárlási jogával.
Eredmény: B2 viszi a tulajdoni hányadot. NEM MINDEGY!!!!!!
Válasz tri #4575. hozzászólásáraTörvény adta joga rajelentkezni.
Válasz mtarka #4574. hozzászólásáraIgy van,jól látod.
Válasz .Szabi. #4573. hozzászólásáraEz egyértelmű. De mi alapján jelentkezik rá egy külsős egy tul.társ-tul.társ adásvételre, miközben a 18.(4) egyértelműen meghatározza, hogy max. egy másik tul.társ jelentkezhet rá a.,b., vagy c., elővásárlási jogosultsággal...
Válasz tri #4568. hozzászólásáraMég egyszer:
A- eladó - tulajdonostárs
B- vevő - tulajdonostárs (helyben lakó, de nem szomszéd)
c- rájelentkező (nem tulajdonostárs, de helyben lakó szomszéd).
Mivel az eladó nem "HARMADIK SZEMÉLYNEK", hanem egy TULAJDONOSTÁRSNAK adja el a tulajdoni hányadát, így a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdés nem érvényesül, ezért a vevőnek nincs elővásárlási joga mint tulajdonostárs!!
Mivel helyben lakó, a földforgalmi tv. 18.§(1)d) pontja alapján van elővásárlási joga.
Viszont jön C személy, aki merő g...ből rájelentkezik. Igaz, ő nem tulajdonostárs, de él a földforgalmi tv. 18.§(1)c) pontjában biztosított elővásárlási jogával.
Eredmény: C viszi a tulajdoni hányadot.
Válasz tri #4571. hozzászólásáraAzt a 3.bekezdést olvasd el még 1x.
Csak akkor előzi meg,ha a 3.személy a kifüggesztő.
Válasz mtarka #4569. hozzászólásáraSajnos értelmézni nem tudom helyetted a földtörvényt,csak segíteni próbálok minél egyszerűbben leírva.
Válasz .Szabi. #4570. hozzászólásáraÉrtem. Tehát akkor felétek nem veszik figyelembe a a földtörvény 18.par.3.bekezdését, ami egyértelműen kimondja, hogy akiket felsoroltál, megelőzi a tul.társ....
Válasz tri #4567. hozzászólásáraUtálok irni.
Tultársnak,tul társsal szemben a ptk szerint nem lehet elővásárlási joga,csak a ftv szerint.
Ott meg le van írva a sorrend.
Ha Te kifüggeszted mint társtulaj,de nem vagy helybenlakó,akkor bármely helybenlakó őstermelő földműves megelőz.stb.....
Válasz .Szabi. #4566. hozzászólásáraÉrtjük, hogy ezt "kellene" jelentenie. De ha egyszer nincs így leírva a jogszabályban, akkor ezt honnan kellene tudni?
Nekem ez a "harmadik személy" a harmadik típusú találkozásokra emlékeztet
Tehát, ha esetleg a "harmadik személynek" az azt jelenti, hogy "földönkívülieknek", akkor máris jobban értem
Válasz .Szabi. #4565. hozzászólásáraEzt sem értem, hogy mennyivel van előrébb, ha rájelentkezik egy szerződésre, mint tul.társ, mintha eleve vele szerződött volna?
Válasz .Szabi. #4564. hozzászólásáraNem kötözködésből, de ez komolyan érdekelne egy kicsit konkrétabban. Vagy van valami oka, hogy csak egy egysoros, sejtelmes utalást teszel?
Válasz mtarka #4562. hozzászólásáraHarmadik=nem társtul.
Válasz mtarka #4541. hozzászólásáraEzt kell csinálni.
Válasz tri #4563. hozzászólásáraEbben nagyot tévedsz.
A tulajdonostársat megelőzhetik,sokan......
Válasz mtarka #4561. hozzászólásáraNem értem mit rugózol ezen. Ha tul.társnak adja el, akkor automatikusan minden külsőst megelőz, lehet az szomszéd vagy akárki-akármi. Mi ezzel a baj? Másik tul.társ jelentkezhet a már felsorolt HÁROM rangsor alapján... Ha egyformák, az eladó dönt kinek adja. Mi a baj?
Tudja esetleg valaki, hogy pontosan mit jelenthet az, hogy "harmadik személy javára"?
Hol van ez definiálva?
Van az eladó (tulajdonos) és van a vevő (jogszabály szövege szerinti "harmadik személy"). Ki lehet a "második személy"?
Jó kis jogszabályszöveg, nem?