Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak618 FtEUR414.25 FtUSD395.1 FtCHF445.24 FtGBP500.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Szia!
A puttony körülbelül 1 köbméteres lett! A billentésről 2db MTZ kormánymunkahenger gondoskodik! Igyekszem majd akció közben néhány képet és videót csinálni a szerkezetről!
Szisztok még nem írtam fórumon, de most ha tudnátok segítsetek az Aletta dobálja el a leveleit pedig próbáljuk megfogni (réz meg kén) de lassan nem marad rajta levél,meg hát a sok eső miatt elég nehéz permetezni is csak arra lennék kíváncsi ti mivel védekeztek? lisztharmat, peronosz,meg minden ilyesmi ellen..
Üdvözlöm!
Én ugyan idén nem telepítettem, csak pótoltam párszáz tőkét. Én Abasárról szereztem be a szükséges oltványokat.
A fehér Zengő oltványokat egy idős abasári házaspártól vettem, annak darabja 260Ft-volt.
A kék Zweigelt oltványokat pedig az ABASZŐLŐ Szövetkezet-től vásároltam annak darabja 300Ft-volt.
Az oltványokkal magszimálisan meg vagyok elégedve. Szépek egészségesek, rendesen nőnek!
Remélem tudtam segíteni!
Telepítettem 3 éve pár száz tőke Kadarkát. Egy része azonban nem fejlődik úgy ahogy szerintem kellene. Alacsony kordonra akarom hajtani, de nem birok még karnak megfelelő vesszőt sem nevelni. Apró fika levelek vannak a hajtasok végén és úgy nyomja a hónalj hajtásokat mint valami rossz rózsabokor.
Meg tudja valaki mondani miért?
Előre is köszönöm.
eddig úgy néz ki, hogy nem lett baja.
imitt-amott még a liszt is megmaradt.
múlt hét közepén kapott még egy kört géppel, most héte elején meg a csúnyája meg lett fújva hátival kén+karathane+falkon+gyantával.
én ugyan nem láttam, de mutter szerint kezd alakulni
Nyomjál neki Systane Duplo +Karatane Star+ Nonit keveréket 600l/ha finom porlasztással (+-os fúvók, (lapos kerámiát dobd ki a csába )) jó lassan pl.: 5km/h, minden gondod megszűnik.
Nálunk a chardonnay-n, muskáton volt egy kis lisztecske megkapta a fenti koktélt 2 hét pihi, most kezd a chardonnay-n újra megjelenni.
http://kuruc.info/r/6/130274/
A legtöbb "nagy" mennyiséget előállító cégnek megvan az embere a megfelelő szerveknél aki amikor kell intézkedik. Már régen javasoltam ,hogy közjegyző jelenlétében vett árúmintát kellene venni, és ezt bevizsgáltatni mondjuk egy osztrák akkreditált laborban ,na ezzel nem tudnának mit csinálni.
Basszus nem szarozatok.Nálunk (egri borvidék) is van idén lisztharmat elég rendesen az előző 2 napban folyamatosan esett mellé a 20C -fokos a léghőmérséklet nem tudom mi lesz ebből
Szerintem ne olajozz,használj direkt permetezéshez kifejlesztett tapadás és hatásfokozót. Nem akkora tétel,hogy ne érje meg.
"Az adjuváns olyan adalék-anyag, amely a permetlében a kijuttatott hatóanyag jobb hasznosulását hivatott elősegíteni. Az adalékanyagok a biológiai hatékonyság fokozása mellett számos környezet- és pénztárcakímélő megoldást is kínálnak a gazdálkodók számára.
Az adalékanyagok a permetlében a kijuttatott hatóanyag jobb hasznosulását hivatottak elősegíteni. A növényvédő szerek hatóanyagait ugyanis önmagukban nem érdemes kijuttatni a növény felületére. Gondoljunk csak a legrégebben használt rézszulfátra, azaz kékkőre, amelyhez oltott meszet kell adagolni egyrészt a permetlé semleges kémhatásának biztosítása, másrészt a permetlé-cseppek jobb tapadása érdekében. A hatóanyagok mellé tehát segédanyagokra van szükség. Ezek közül az egyik a permetlékészítés során biztosítja a hatóanyag egyenletes eloszlását, az azonos koncentrációt a tartályban, a másik a permetlé-cseppek minél jobb terülékenységét, vagy a tapadását a célfelületen. Más adalékanyagok a tárolhatósági tulajdonságokat, a hatóanyag stabilitását stb. biztosítják. Ezeknek a segédanyagoknak a kombinációit a formáló-kutató vegyészek kísérletezik ki. A hatóanyag hasznosulása tehát a növényvédő szer formálásától függ.
Milyen adalékanyagok lehetnek?
A felületaktív anyagok a felületi feszültséget csökkentik. E tulajdonságukkal biztosítják, hogy a különböző határfelületű anyagok ne váljanak szét a rendszerben, például az emulzióknál az olaj és víz között, a szuszpenzióknál a szilárd részecske (pl. hatóanyag) és a víz között folytonos átmenetet képeznek. Funkciójuk szerint lehetnek diszpergáló-, nedvesítő- és emulgeálószerek. Az adalékanyagok sorát folytatva megkülönböztetünk még tapadást fokozó, párolgást vagy lemosódást csökkentő anyagokat, valamint felszívódást elősegítő adalékokat, keverhetőséget biztosító készítményeket, habzásgátlókat, vízlágyítókat, és a pH-értéket befolyásoló (puffer képességű) segédanyagokat. Ezek többsége alkatrésze a készterméknek, azaz a gyártási recept is tartalmazza, mégis sokszor a gyakorlatban a kész permetlé adalékanyagaként külön is használatosak lehetnek. Ez azért van, mert a gyakorlatban egyre igényesebb műszaki megoldású, precíziós permetezőgépek jelentek meg, melyekkel jelentősen csökkenthető az egységnyi felületre kiszórható permetlé mennyisége, de csak a kezelt felület teljes borítottsága mellett. Viszont ezt a kritériumot a növényvédő szerekben alkalmazott felületaktív anyagok már nem képesek teljesíteni. Másként fogalmazva: mert már nem fértek bele a kívánt részaránnyal a késztermék receptjébe. Viszont a sokszorta hígabb permetlé esetében ez a részarány könnyedén biztosítható.
Milyen adalékanyagokat kínálnak a gyártók?
A mész hozzákeverését a rézgálic oldatához az adagolt segédanyagok ősének tekinthetjük, hiszen az oltott mész a permetlé semleges pH-értékre történő beállítása mellett annak tapadását is segítette a levél felületén. A permetlé-csepp felületre tapadása pedig egyik feltétele a kezelés eredményességének, de a jól tapadó permetlének a csapadéklemosódási kockázata is kisebb. Talán ennek felismerése vezette a gyártókat abba az irányba, hogy az első adalékokat éppen a tapadás fokozására dolgozták ki. Hasonló eredményt hoznak a különböző olaj alapú adalékok is: erős adszorpciós tulajdonságuknál fogva jól tapadnak a levél felületén, hidrofób tulajdonságuk pedig az esőállóságukat javítja.
Az adalékanyagok másik nagy csoportját a felületi feszültségcsökkentő termékek alkotják. Ebben az esetben olyan anyagok kikísérletezése volt a cél, amelyek a permetlé-csepp terülését, a kezelt felület lefedettségét növelik. Azt ma már egy gyakorlati szakembernek sem kell bizonygatni, hogy mekkora jelentősége van annak, ha sikerül megtöbbszörözni a növényvédő szer hatóanyagának jelenlétét a kezelt felületen, különösen akkor, ha a hatóanyag kontakt hatású. Az egyenletesebb borítottság nemcsak a megvédendő felület növelésével, de sokszor a hatóanyag esetenként éppen annak vivőanyaga, vagy oldószere okozta perzselési kockázatot is csökkenti.
Sokszor együttjár a terülékenység-növelés a permetlé-felhasználás mennyiségének a csökkentési lehetőségével is, azaz kevesebb vízzel biztosítható a kezelni kívánt, megvédendő felület borítottsága. A gyakorlat számos ilyen adalékanyagot ismer, sőt egyre több állománykezelésre alkalmas herbicid mellé is javasolnak a gyártók ilyen készítményeket a hatékonyság javítása, fokozása érdekében. E készítmények esetenként a postemergens gyomirtó szerekkel együtt kerülnek értékesítésre, annak mintegy csomagolási részeként, mondván, ami nem fért bele a herbicid formálási receptjébe, az belefér az egységcsomagjába. Ebbe a csoportba tartozó adalékanyagok például a Dash HC, a Trend-90, vagy az Extravon.
Az adjuvánsok speciális csoportjába tartozik a Silwet L-77, amely nincs egy növényvédő szer értékesítési csomagjához sem kötve, ezért szinte valamennyi permetezőszernek adalékanyaga lehet. Hogy miért speciális, arra nemionos detergensek között is speciális apoláros volta ad magyarázatot. A nemionos detergensek ugyanis általában könnyen lebomlanak a természetben, sőt több olyan vegyület van közöttük, amely már a kipermetezést követően a permetlé beszáradása után a napfény és a levegő hatására elveszti felületi feszültségcsökkentő tulajdonságát. Ez a kedvező tulajdonság a polialkoxi lánc hasadásával van összefüggésben, aminek azért van jelentősége a gyakorlat szempontjából, mert a permetlé felszáradása után 1-2 nap múlva érkező esőzés hatására a levél viaszrétege újra működőképes, az esővíz lepereg a levelekről, a termésről. A nem ionos detergensek vízben általában jól oldódnak, de az oldékonyság, valamint az oldódási idő függ az apoláros csoport kiterjedtségétől, a lánc hosszától, a kettő egymáshoz viszonyított arányától. Ezért egyre szélesebb körben alkalmazzák a nem ionos detergensek azon származékait, amelyek apoláros csoportját valamely polisziloxán (pl. heptametil-triloxán) vegyület alkotja. Ennek az előnye az, hogy a sziloxán csoport térbelileg kedvezőbben helyezkedik el a hosszú szénláncú alkilvegyületekkel ellentétben, ami miatt kevesebb detergens molekula képes azonos felületi feszültségcsökkentő hatást kiváltani írja Tóth Ágoston az adjuvánsokról összeállított munkájában.
Az adalékanyagok sorát gazdagítják az úgynevezett hatásfokozók is, amelyek ugyancsak a már említett tulajdonságok valamelyikével rendelkeznek, és ennek eredményeként javítják a kijuttatott növényvédő szer hatékonyságát.
Szót kell ejteni a habzásgátló és a permetlé-cseppek elsodródását csökkentő cseppnehezítő készítményekről is. Habzásgátló készterméket Antifoam márkanéven ismerhették meg a növényvédősök, míg a különböző gyomirtó, vagy érésgyorsító készítmények repülőgépes kijuttatásakor a Bandrift Plus márkanevű adalékanyagot használhatják.
Olvassuk el a felhasználási útmutatót
A felhasználási útmutatókat az adalékanyagok alkalmazása előtt is gondosan olvassuk át, hogy elkerüljük a kezelések utáni kellemetlen meglepetéseket. Ilyen nem kívánt következményekkel szembesülhet a gyakorló növényvédős, amikor az anionos detergensek kationos hatóanyaggal, vivőanyaggal, vagy diszpergáló anyagokkal reakcióba lépnek, azaz semlegesítik egymást, ezzel hatásukat vesztik, s kicsapódnak. Például ilyen eseteknek lehettek tanúi egykor a Nonit alkalmazói, ha ezt a szabályt figyelmen kívül hagyták. Ezért javasolt az előzetes keverési próba elvégzése. A hatásfokozó adalékok esetében az alkalmazott növényvédő szerek kombinációira is legyünk figyelemmel, hiszen a hatékonyság fokozásával megnőhet a fitotoxicitás kockázata.
" 2007-Uj Szo
én két hete köztes permetezésként (vállalkozó 14napos fordulója közt) Falcon max dózis x 1,5 + 10kg kén + vmi fenyőgyanta kivonat csodaszer 1500l vízzel szó szerint lemosva.
ahol szépen érte, használt is, csak ugye mindenhol akat egy-két fürt, amit betakar a levél, és az szépen visszafertőzte
most egy növényvédős azt mondta kén+Karatane Star+Falcon és olaj tapadásfokozónak.
kérdeztem milyen, azt mondta vki a sima napraforgó, egy nagygazdája arra esküszik. hallottatok már erről? használt már vki? adagolása?
2010volt ilyen... Viszont sokan hülyének nézik ha valaki azt állítja,hogy pont a növényvédőszerben van a kórokozó,pedig nem lehetetlen :/ a cél nem tudom mi vele,de nem a szer piacának növelése az biztos...
köszi a kérdést. sajnos jól
bár mi még talán a "szerencsések" között vagyunk, mert "csak" egy táblában van jelentősebb kár.
a nagy gazdák már 5 napos fordulóval mennek, és mégsem tudják megállítani...
volt már ilyen pár éve, és akkor is minél többet permeteztek, annál rosszabb lett. vkinek feltűnt, bevizsgáltatta a szert, és kiderült, hogy abban volt a kórokozó! ha jól tudom per is lett a vége
"Kiss Eliza, a borágazat fejlesztésért felelős miniszteri biztos az MTI-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta: hatékony eszköz lenne egy regisztrációs díj bevezetése, amely nem csupán adminisztratív úton nehezítené az importot, hanem elvenné a nepperek profitját is, így már nem érné meg ebben az üzletágban tevékenykedniük."
Jól sikerült az önkorlátozás.....
Ma reggel 5 től 8 ig az utcán dolgoztunk 10 db VARGA-s kamion ment Kiskőrös irányába fullra rakva....
Strobi hatóanyagokkal most szerintem érdemes leállni,mert szinte biztos hogy ha eddigi permetezésekben volt szórva strobi,akkor rezisztens rá a lisztharmat. Azol + kontaktok (kén+ karathane 25C°alatt) vagy egyéb drágább hatóanyag + kontaktok együttese tapadásfokozó nélkül,vagy csak kevéske tapadásfokozóval megvadítva. Mindezt eső után,vagy 2 esőmentes nap minmum a jó hatásfok eléréséhez. Ha jelen van a fertőzés,akkor 7nap után ismét rámenni. Ja és ha megengedhető, akkor ezt önmagában,peronoszpóra elleni szerek nélkül kiadni neki.
hello!
Talendo extra+kumulus S (lisztharmat) +Tanos(peronoszpóra), de ha durva helyzet csodát már nem lehet tenni, lisztharmatot jobb megelőzni, ha már bogyón van akkor késő.
Nálunk is tetőzik a fertőzés villány környékén és főleg az oportó fajtánál.
Kombinációs védekezés ajánlott többek között Karathane star Falcon és még valami réz tartalmú készítmény!!
Sziasztok!
Ismét van egy kérdésem valaki tudja hogy a cserszegi szőlőnkben virágzáskor 1 hét alatt mért száradtak el a fürtök elég vegyes az állomány egyik tőke tele van fürtel mellette a másikon kb mind leszáradt aztán megint egy tele aztán egy amin csak félig száradt el a fürt és így tovább
Régi PRVN kultivátort újítottam fel, de a mélységállító keréknek szánt kistraktor kerék felnije nem bírta, az első métereken szanaszéthajlott, az összeszorításért felelős 8-as csavart átsajtolódott a felnin.
Nincs valakinek elfekvőben fém mélységállító kereke, amitől megválna sporttársi áron? (Szár nem szükséges)
Törzstisztítás aztán 3-4l/ha olcsó 480as Glifozát készítmény+5l azospeed vagy 5kg ammonium nitrát+1dl nonit csapadék utáni napokban ,amikor még lazák a szövetek a levélben,ill nyitva vannak a légzőnyílások (aszályban fele olyan hatással irtható) 250liter/Ha vízzel (nem kell megfürdetni,hatóanyag a lényeg hogy kint legyen jól a levélen!).
Persze tarackot legjobban kiirtani gyökérváltás előtt a legjobb,tavaszi teljes kizöldellés után lehet,de így sem olyan rossz.
Egyéb egyszikűirtó szerrel nem tudsz most tarackot irtani,ami a szőlőt gyökérről ne bántaná ha netán bemosódik.
Ez a sárgulás a Cserszeginek örökös problémája volt,és lesz is . Nekem pl pont ezért nincs,és nem is lesz. Az 1-ik szomszédom 15-20éven keresztül szívott vele.És sok területet tudok ahol sárgulnak,majd sok ki is pusztul.A tönkrement tőke helyére raktak Bankát ,és az meg virult. Az 1HA 60-70 % így idővel át lett telepítve.Általában a kötöttebb talajokon jellemző.A homokban nincs ilyen. Ha jól emlékszem vas gálicot raktak a tőkék mellé ,leásva 2-3 ásónyomra.De nem csinált csodát.
Tudna nekem valaki egy jó gyomirtó szert ajánlani tarack kiirtására?
valami olyan kellene ami a szőlőt nem viszi ki egyszikű gyomirtó szer.
A képet nem felejtettem el holnap megyek abba a táblába és csinálok képet még mindig semmi ötletem nincs a sárgulásra.
Tápanyag hiány valami hiányzik neki a talajból véleményem szerint hetente lombtrágyával szórom, de mégis sárgul.
2027 hozzászólás
Válasz #775. hozzászólásra
Szia!
A puttony körülbelül 1 köbméteres lett! A billentésről 2db MTZ kormánymunkahenger gondoskodik! Igyekszem majd akció közben néhány képet és videót csinálni a szerkezetről!
Válasz #774. hozzászólásra
Hajrá!!!
Válasz #774. hozzászólásra
Mekkora lett a puttony?
Mivel billented?
Mi Gőzerővel készülünk a szüretre!
sziasztok!
valaki csinált már magának oszlopnyomót? ha igen egy képet küldjön már!
Szisztok még nem írtam fórumon, de most ha tudnátok segítsetek az Aletta dobálja el a leveleit pedig próbáljuk megfogni (réz meg kén) de lassan nem marad rajta levél,meg hát a sok eső miatt elég nehéz permetezni is csak arra lennék kíváncsi ti mivel védekeztek? lisztharmat, peronosz,meg minden ilyesmi ellen..
Válasz #770. hozzászólásra
Üdvözlöm!
Én ugyan idén nem telepítettem, csak pótoltam párszáz tőkét. Én Abasárról szereztem be a szükséges oltványokat.
A fehér Zengő oltványokat egy idős abasári házaspártól vettem, annak darabja 260Ft-volt.
A kék Zweigelt oltványokat pedig az ABASZŐLŐ Szövetkezet-től vásároltam annak darabja 300Ft-volt.
Az oltványokkal magszimálisan meg vagyok elégedve. Szépek egészségesek, rendesen nőnek!
Remélem tudtam segíteni!
üdv!
aki mostanában telepített szőlőt, az honnan szerezte be az oltványt, és mennyibe került?
Tisztelt Kollegák,
Telepítettem 3 éve pár száz tőke Kadarkát. Egy része azonban nem fejlődik úgy ahogy szerintem kellene. Alacsony kordonra akarom hajtani, de nem birok még karnak megfelelő vesszőt sem nevelni. Apró fika levelek vannak a hajtasok végén és úgy nyomja a hónalj hajtásokat mint valami rossz rózsabokor.
Meg tudja valaki mondani miért?
Előre is köszönöm.
Sziasztok!
Valaki tud már valamit kb: a szölö felvásárlási árárol ,egyáltalán a borászatok mennyit fognak fogadni a termésböl,millyen a termés országszerte?
Válasz #766. hozzászólásra
szia Stefi,
eddig úgy néz ki, hogy nem lett baja.
imitt-amott még a liszt is megmaradt.
múlt hét közepén kapott még egy kört géppel, most héte elején meg a csúnyája meg lett fújva hátival kén+karathane+falkon+gyantával.
én ugyan nem láttam, de mutter szerint kezd alakulni
Válasz #760. hozzászólásra
ND, dedy,
Nem lett baja a szőlőnek a túladagolástól? 1Ha ment ki ez a mennyiség ?
Válasz #764. hozzászólásra
Megvolt, nálam inkább a kijuttatás időpontjával vannak gondok.
Válasz #762. hozzászólásra
Nyomjál neki Systane Duplo +Karatane Star+ Nonit keveréket 600l/ha finom porlasztással (+-os fúvók, (lapos kerámiát dobd ki a csába )) jó lassan pl.: 5km/h, minden gondod megszűnik.
Nálunk a chardonnay-n, muskáton volt egy kis lisztecske megkapta a fenti koktélt 2 hét pihi, most kezd a chardonnay-n újra megjelenni.
http://kuruc.info/r/6/130274/
A legtöbb "nagy" mennyiséget előállító cégnek megvan az embere a megfelelő szerveknél aki amikor kell intézkedik. Már régen javasoltam ,hogy közjegyző jelenlétében vett árúmintát kellene venni, és ezt bevizsgáltatni mondjuk egy osztrák akkreditált laborban ,na ezzel nem tudnának mit csinálni.
Válasz #760. hozzászólásra
Basszus nem szarozatok.Nálunk (egri borvidék) is van idén lisztharmat elég rendesen az előző 2 napban folyamatosan esett mellé a 20C -fokos a léghőmérséklet nem tudom mi lesz ebből
Válasz #760. hozzászólásra
Szerintem ne olajozz,használj direkt permetezéshez kifejlesztett tapadás és hatásfokozót. Nem akkora tétel,hogy ne érje meg.
"Az adjuváns olyan adalék-anyag, amely a permetlében a kijuttatott hatóanyag jobb hasznosulását hivatott elősegíteni. Az adalékanyagok a biológiai hatékonyság fokozása mellett számos környezet- és pénztárcakímélő megoldást is kínálnak a gazdálkodók számára.
Az adalékanyagok a permetlében a kijuttatott hatóanyag jobb hasznosulását hivatottak elősegíteni. A növényvédő szerek hatóanyagait ugyanis önmagukban nem érdemes kijuttatni a növény felületére. Gondoljunk csak a legrégebben használt rézszulfátra, azaz kékkőre, amelyhez oltott meszet kell adagolni egyrészt a permetlé semleges kémhatásának biztosítása, másrészt a permetlé-cseppek jobb tapadása érdekében. A hatóanyagok mellé tehát segédanyagokra van szükség. Ezek közül az egyik a permetlékészítés során biztosítja a hatóanyag egyenletes eloszlását, az azonos koncentrációt a tartályban, a másik a permetlé-cseppek minél jobb terülékenységét, vagy a tapadását a célfelületen. Más adalékanyagok a tárolhatósági tulajdonságokat, a hatóanyag stabilitását stb. biztosítják. Ezeknek a segédanyagoknak a kombinációit a formáló-kutató vegyészek kísérletezik ki. A hatóanyag hasznosulása tehát a növényvédő szer formálásától függ.
Milyen adalékanyagok lehetnek?
A felületaktív anyagok a felületi feszültséget csökkentik. E tulajdonságukkal biztosítják, hogy a különböző határfelületű anyagok ne váljanak szét a rendszerben, például az emulzióknál az olaj és víz között, a szuszpenzióknál a szilárd részecske (pl. hatóanyag) és a víz között folytonos átmenetet képeznek. Funkciójuk szerint lehetnek diszpergáló-, nedvesítő- és emulgeálószerek. Az adalékanyagok sorát folytatva megkülönböztetünk még tapadást fokozó, párolgást vagy lemosódást csökkentő anyagokat, valamint felszívódást elősegítő adalékokat, keverhetőséget biztosító készítményeket, habzásgátlókat, vízlágyítókat, és a pH-értéket befolyásoló (puffer képességű) segédanyagokat. Ezek többsége alkatrésze a készterméknek, azaz a gyártási recept is tartalmazza, mégis sokszor a gyakorlatban a kész permetlé adalékanyagaként külön is használatosak lehetnek. Ez azért van, mert a gyakorlatban egyre igényesebb műszaki megoldású, precíziós permetezőgépek jelentek meg, melyekkel jelentősen csökkenthető az egységnyi felületre kiszórható permetlé mennyisége, de csak a kezelt felület teljes borítottsága mellett. Viszont ezt a kritériumot a növényvédő szerekben alkalmazott felületaktív anyagok már nem képesek teljesíteni. Másként fogalmazva: mert már nem fértek bele a kívánt részaránnyal a késztermék receptjébe. Viszont a sokszorta hígabb permetlé esetében ez a részarány könnyedén biztosítható.
Milyen adalékanyagokat kínálnak a gyártók?
A mész hozzákeverését a rézgálic oldatához az adagolt segédanyagok ősének tekinthetjük, hiszen az oltott mész a permetlé semleges pH-értékre történő beállítása mellett annak tapadását is segítette a levél felületén. A permetlé-csepp felületre tapadása pedig egyik feltétele a kezelés eredményességének, de a jól tapadó permetlének a csapadéklemosódási kockázata is kisebb. Talán ennek felismerése vezette a gyártókat abba az irányba, hogy az első adalékokat éppen a tapadás fokozására dolgozták ki. Hasonló eredményt hoznak a különböző olaj alapú adalékok is: erős adszorpciós tulajdonságuknál fogva jól tapadnak a levél felületén, hidrofób tulajdonságuk pedig az esőállóságukat javítja.
Az adalékanyagok másik nagy csoportját a felületi feszültségcsökkentő termékek alkotják. Ebben az esetben olyan anyagok kikísérletezése volt a cél, amelyek a permetlé-csepp terülését, a kezelt felület lefedettségét növelik. Azt ma már egy gyakorlati szakembernek sem kell bizonygatni, hogy mekkora jelentősége van annak, ha sikerül megtöbbszörözni a növényvédő szer hatóanyagának jelenlétét a kezelt felületen, különösen akkor, ha a hatóanyag kontakt hatású. Az egyenletesebb borítottság nemcsak a megvédendő felület növelésével, de sokszor a hatóanyag esetenként éppen annak vivőanyaga, vagy oldószere okozta perzselési kockázatot is csökkenti.
Sokszor együttjár a terülékenység-növelés a permetlé-felhasználás mennyiségének a csökkentési lehetőségével is, azaz kevesebb vízzel biztosítható a kezelni kívánt, megvédendő felület borítottsága. A gyakorlat számos ilyen adalékanyagot ismer, sőt egyre több állománykezelésre alkalmas herbicid mellé is javasolnak a gyártók ilyen készítményeket a hatékonyság javítása, fokozása érdekében. E készítmények esetenként a postemergens gyomirtó szerekkel együtt kerülnek értékesítésre, annak mintegy csomagolási részeként, mondván, ami nem fért bele a herbicid formálási receptjébe, az belefér az egységcsomagjába. Ebbe a csoportba tartozó adalékanyagok például a Dash HC, a Trend-90, vagy az Extravon.
Az adjuvánsok speciális csoportjába tartozik a Silwet L-77, amely nincs egy növényvédő szer értékesítési csomagjához sem kötve, ezért szinte valamennyi permetezőszernek adalékanyaga lehet. Hogy miért speciális, arra nemionos detergensek között is speciális apoláros volta ad magyarázatot. A nemionos detergensek ugyanis általában könnyen lebomlanak a természetben, sőt több olyan vegyület van közöttük, amely már a kipermetezést követően a permetlé beszáradása után a napfény és a levegő hatására elveszti felületi feszültségcsökkentő tulajdonságát. Ez a kedvező tulajdonság a polialkoxi lánc hasadásával van összefüggésben, aminek azért van jelentősége a gyakorlat szempontjából, mert a permetlé felszáradása után 1-2 nap múlva érkező esőzés hatására a levél viaszrétege újra működőképes, az esővíz lepereg a levelekről, a termésről. A nem ionos detergensek vízben általában jól oldódnak, de az oldékonyság, valamint az oldódási idő függ az apoláros csoport kiterjedtségétől, a lánc hosszától, a kettő egymáshoz viszonyított arányától. Ezért egyre szélesebb körben alkalmazzák a nem ionos detergensek azon származékait, amelyek apoláros csoportját valamely polisziloxán (pl. heptametil-triloxán) vegyület alkotja. Ennek az előnye az, hogy a sziloxán csoport térbelileg kedvezőbben helyezkedik el a hosszú szénláncú alkilvegyületekkel ellentétben, ami miatt kevesebb detergens molekula képes azonos felületi feszültségcsökkentő hatást kiváltani írja Tóth Ágoston az adjuvánsokról összeállított munkájában.
Az adalékanyagok sorát gazdagítják az úgynevezett hatásfokozók is, amelyek ugyancsak a már említett tulajdonságok valamelyikével rendelkeznek, és ennek eredményeként javítják a kijuttatott növényvédő szer hatékonyságát.
Szót kell ejteni a habzásgátló és a permetlé-cseppek elsodródását csökkentő cseppnehezítő készítményekről is. Habzásgátló készterméket Antifoam márkanéven ismerhették meg a növényvédősök, míg a különböző gyomirtó, vagy érésgyorsító készítmények repülőgépes kijuttatásakor a Bandrift Plus márkanevű adalékanyagot használhatják.
Olvassuk el a felhasználási útmutatót
A felhasználási útmutatókat az adalékanyagok alkalmazása előtt is gondosan olvassuk át, hogy elkerüljük a kezelések utáni kellemetlen meglepetéseket. Ilyen nem kívánt következményekkel szembesülhet a gyakorló növényvédős, amikor az anionos detergensek kationos hatóanyaggal, vivőanyaggal, vagy diszpergáló anyagokkal reakcióba lépnek, azaz semlegesítik egymást, ezzel hatásukat vesztik, s kicsapódnak. Például ilyen eseteknek lehettek tanúi egykor a Nonit alkalmazói, ha ezt a szabályt figyelmen kívül hagyták. Ezért javasolt az előzetes keverési próba elvégzése. A hatásfokozó adalékok esetében az alkalmazott növényvédő szerek kombinációira is legyünk figyelemmel, hiszen a hatékonyság fokozásával megnőhet a fitotoxicitás kockázata.
" 2007-Uj Szo
Válasz #757. hozzászólásra
én két hete köztes permetezésként (vállalkozó 14napos fordulója közt) Falcon max dózis x 1,5 + 10kg kén + vmi fenyőgyanta kivonat csodaszer 1500l vízzel szó szerint lemosva.
ahol szépen érte, használt is, csak ugye mindenhol akat egy-két fürt, amit betakar a levél, és az szépen visszafertőzte
most egy növényvédős azt mondta kén+Karatane Star+Falcon és olaj tapadásfokozónak.
kérdeztem milyen, azt mondta vki a sima napraforgó, egy nagygazdája arra esküszik. hallottatok már erről? használt már vki? adagolása?
Válasz #758. hozzászólásra
15-ös fuvóka, 4-4 fejjel. Nem volt vele semmi gond.
Válasz #757. hozzászólásra
Az nem semmi ... nem rakodott be fúvóka? Most lehet szag a szőlőben rendesen...
Nálunk 700 l/ha víz és 10kg/ha kén állította meg a lisztharmatot. Előtte 5nappal az 5 kg/ha csak simogatta.
Válasz #755. hozzászólásra
2010volt ilyen... Viszont sokan hülyének nézik ha valaki azt állítja,hogy pont a növényvédőszerben van a kórokozó,pedig nem lehetetlen :/ a cél nem tudom mi vele,de nem a szer piacának növelése az biztos...
Válasz #754. hozzászólásra
Szia Matyi50,
köszi a kérdést. sajnos jól
bár mi még talán a "szerencsések" között vagyunk, mert "csak" egy táblában van jelentősebb kár.
a nagy gazdák már 5 napos fordulóval mennek, és mégsem tudják megállítani...
volt már ilyen pár éve, és akkor is minél többet permeteztek, annál rosszabb lett. vkinek feltűnt, bevizsgáltatta a szert, és kiderült, hogy abban volt a kórokozó! ha jól tudom per is lett a vége
Válasz #747. hozzászólásra
Na milyen a lisztharmatod?
"Kiss Eliza, a borágazat fejlesztésért felelős miniszteri biztos az MTI-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta: hatékony eszköz lenne egy regisztrációs díj bevezetése, amely nem csupán adminisztratív úton nehezítené az importot, hanem elvenné a nepperek profitját is, így már nem érné meg ebben az üzletágban tevékenykedniük."
Jól sikerült az önkorlátozás.....
Ma reggel 5 től 8 ig az utcán dolgoztunk 10 db VARGA-s kamion ment Kiskőrös irányába fullra rakva....
2400HL 3 óra alatt.....
Gratula hozzá....
Válasz #747. hozzászólásra
Ja és nem mindig a "nagyszemű" fúvóka a jó. Ha sikerül szélmentes(hajnal,este) időt kifogni,sokkal jobb az aprócseppes 10-12báron,nem rohanva.
Válasz #747. hozzászólásra
Strobi hatóanyagokkal most szerintem érdemes leállni,mert szinte biztos hogy ha eddigi permetezésekben volt szórva strobi,akkor rezisztens rá a lisztharmat. Azol + kontaktok (kén+ karathane 25C°alatt) vagy egyéb drágább hatóanyag + kontaktok együttese tapadásfokozó nélkül,vagy csak kevéske tapadásfokozóval megvadítva. Mindezt eső után,vagy 2 esőmentes nap minmum a jó hatásfok eléréséhez. Ha jelen van a fertőzés,akkor 7nap után ismét rámenni. Ja és ha megengedhető, akkor ezt önmagában,peronoszpóra elleni szerek nélkül kiadni neki.
Válasz #743. hozzászólásra
SZERINTEM FEKETE ROTHADÁS
COLLIS SC, BUMPER,
VIRÁGZÁSKOR, MEG MÁR ELŐTTE IS ,
MAX 7NAPONTA.
NEKEM IS VOLT TAVAJ, IDÉN NINCS.
Válasz #747. hozzászólásra
hello!
Talendo extra+kumulus S (lisztharmat) +Tanos(peronoszpóra), de ha durva helyzet csodát már nem lehet tenni, lisztharmatot jobb megelőzni, ha már bogyón van akkor késő.
Szia!
Nálunk is tetőzik a fertőzés villány környékén és főleg az oportó fajtánál.
Kombinációs védekezés ajánlott többek között Karathane star Falcon és még valami réz tartalmú készítmény!!
Sziasztok,
ki hogy áll a lisztharmattal?
nálunk nagyon durva a helyzet
tudtok valami nagyon tuti szert vagy kombót rá?
előre is köszi
Válasz #743. hozzászólásra
peronoszóra.
Válasz #743. hozzászólásra
Simán lehet peronoszpóra virágon! Mivel permeteztél idáig és hányszor?
Válasz #743. hozzászólásra
pl.:magnézium hiány
Jövőre küld meg első permetezések során humusz fw -vel.
Sziasztok!
Ismét van egy kérdésem valaki tudja hogy a cserszegi szőlőnkben virágzáskor 1 hét alatt mért száradtak el a fürtök elég vegyes az állomány egyik tőke tele van fürtel mellette a másikon kb mind leszáradt aztán megint egy tele aztán egy amin csak félig száradt el a fürt és így tovább
Köszönöm a segítségetek
Valaki nem tudja esetleg hogy a közeljövőben, fog eladni szőlő telepítési jogot az állam vagy, vagy a hegyközségek nemzeti tanácsa?
Válasz #738. hozzászólásra
http://szolo.blog.hu/2007/10/01/a_szolotoke_megbetegedesei_1
Válasz #738. hozzászólásra
Válasz #738. hozzászólásra
Vas, cink, mangán.
Válasz #727. hozzászólásra
Az ígért képek a sárgulásról.
Vannak kicsit gyengébb minőségű képek is.
Védekezéshez : Amerikai kabóca monitoring
Válasz #735. hozzászólásra
A permetlébe fteszik (én még nem próbáltam).Elvileg fokozza a tapadást..
Válasz #733. hozzászólásra
Mibe? Cefrébe?
Ragadni ragad,de semmi köze a tapadásfokozóhoz
Sziasztok.
Régi PRVN kultivátort újítottam fel, de a mélységállító keréknek szánt kistraktor kerék felnije nem bírta, az első métereken szanaszéthajlott, az összeszorításért felelős 8-as csavart átsajtolódott a felnin.
Nincs valakinek elfekvőben fém mélységállító kereke, amitől megválna sporttársi áron? (Szár nem szükséges)
Válasz #731. hozzászólásra
Itt van aki a Nonit helyett a kristálycukorra esküszik.
Válasz #729. hozzászólásra:
Fusilade Forte mehet a szőlőre bármire.
Csak a tarackot, fűféléket viszi. Mást nem bánt.
Válasz #729. hozzászólásra
Törzstisztítás aztán 3-4l/ha olcsó 480as Glifozát készítmény+5l azospeed vagy 5kg ammonium nitrát+1dl nonit csapadék utáni napokban ,amikor még lazák a szövetek a levélben,ill nyitva vannak a légzőnyílások (aszályban fele olyan hatással irtható) 250liter/Ha vízzel (nem kell megfürdetni,hatóanyag a lényeg hogy kint legyen jól a levélen!).
Persze tarackot legjobban kiirtani gyökérváltás előtt a legjobb,tavaszi teljes kizöldellés után lehet,de így sem olyan rossz.
Egyéb egyszikűirtó szerrel nem tudsz most tarackot irtani,ami a szőlőt gyökérről ne bántaná ha netán bemosódik.
http://www.youtube.com/watch?v=wMSwmqWOAHc
Válasz #726. hozzászólásra
Ez a sárgulás a Cserszeginek örökös problémája volt,és lesz is . Nekem pl pont ezért nincs,és nem is lesz. Az 1-ik szomszédom 15-20éven keresztül szívott vele.És sok területet tudok ahol sárgulnak,majd sok ki is pusztul.A tönkrement tőke helyére raktak Bankát ,és az meg virult. Az 1HA 60-70 % így idővel át lett telepítve.Általában a kötöttebb talajokon jellemző.A homokban nincs ilyen. Ha jól emlékszem vas gálicot raktak a tőkék mellé ,leásva 2-3 ásónyomra.De nem csinált csodát.
Tudna nekem valaki egy jó gyomirtó szert ajánlani tarack kiirtására?
valami olyan kellene ami a szőlőt nem viszi ki egyszikű gyomirtó szer.
A képet nem felejtettem el holnap megyek abba a táblába és csinálok képet még mindig semmi ötletem nincs a sárgulásra.
Tápanyag hiány valami hiányzik neki a talajból véleményem szerint hetente lombtrágyával szórom, de mégis sárgul.
Válasz #727. hozzászólásra
Jövő héten rakok róla fel képet.