Válasz Rabó001 #4768. hozzászólásáraFőleg úgy, hogy mindaz amiről konkrétan nicsen papírod, hogy a te neveden van, az valaki másé. A gazdátlan patak, az eburjánzott susnyás a partján, a bokorsor, minden. És ha bárkinek bármilyével akarsz valamit tenni, akkor azt nekik is támogatni kell.
Válasz envagyok2 #4765. hozzászólásáraA banyaszatnal karsztvizet emeltek ki, de rohadt nagy mennyiségben. És miután abbahagytak, hamarabb visszatermelodott, mint ameddig emelték ki.
A talajvíz is mozog a föld alatt, potlodik a folyókon, felszíni vizekbol, stb.
Válasz Rabó001 #4762. hozzászólásáragyümölcsös öntözök, kútból. muskátlit nem.
patakra visszatérve, ezt ne úgy képzeljétek, hogy ebbe ölik a víz, nyáron bokéig ér két lépés szélességtbe kb. ezt kne mondjuk egy métert emelni, valam beton alapot csinánmi,a ztán meg valmai vasgerenda és fadeszka zsilipke, ha kell, leenged, métert duzzaszt, és átbukik rajta. ez azért csak nem bassza le az ampert a vízügynél. van is ilyen, gyerekkoromba működött is, csak feljebb, az ide nem jó.
Válasz hashtag #4764. hozzászólásárade azért lassan csak eljut minden szahatóság addig, hogy vízkivétel nélkül nincs már élet, és ha nem így áll hozzá, hogy meg kell oldani, akkro előbb-utóbb ő is baszhatja az egészet. lassan már itt tartanak, nem? a víz minőségével sztem nem lenne baj, ebből itat a fél világ, nameg ha már oitt szar, akkor krva rssz hírem van mindenkinek, aki a dunából akar magának vizet, hahahah
én nem engedném a talajvizet, elvi kérdés, az onnan biztos hinyozni fog majd valmaikor. olyan nincs, hogy nem. emlékszem, a 80as években a balatonfelvidéken valami bauxit bánya miatt elkezdték szivattyúzni ész nélkül, talán a tapolcai tavasbarlang, hévizi tő is bajba került, de itt nálunk is eltűnt a víz a gémesktból, és azóta se jött vissza. pedig 60 km. gyerek koromba elég volt a fáig lenyomni, aztán jött ez a baszakodás, akkor már a két vasat is le kellett nyomni, aztán nulla. szóval ez a talajvíz persze, kimeríthetetlen, amíg kimeríthetetlen, aztán ha kimerül, akkor kurva nagy cumi van.
Válasz envagyok2 #4759. hozzászólásáraPatakot felduzzasztani, vagy csak szimplán vizet kivenni belőle, rendes papírmunka, nem csak úgy megy, ha egyáltalán engedélyezik, lehet nem is vehetsz ki vizet. A kúttal nem magad alól szívod ki, hanem 100 méter mélyről, és ha mondjuk van ott valami jó dunai kavicsos vízadó réteg, kb korlátlan vízforrás, jobb mint a patakkal keccsolni. Amúgy persze, jó gondolat lenne, a patakot felhasználni, hogy lassan feltöltsön egy tározót, és azt használni, de annyi szakhatóság véleményt mondana róla, hogy te is meglepődnél. Meg van hogy nem is jó mondjuk az adott víz. Csatornából beadod a vízigényt előtte pár nappal, aztàn majd tudnak róla, engednek annyit plusszba az öntözési fürtre. Persze ha nagy az igény, nem biztos hogy győzi, akkor nyilván visszajeleznek, hogy nem fog menni, de ez inkább technikai dolog ha nem bírja az adott kisebb árok, a gazdák egymás közt lerendezik hogy milyen sorrendben menjen a tényleges vízkivétel, lehet 2-3 napot leáll egy rendszer, hogy más is boldoguljon.
Válasz envagyok2 #4760. hozzászólásáraHidransrol hidransra át kell tenni a csövet. Van hozzá ilyen traktoros cucc amivel húzod, igazgatod a csövet. A prospektuson meg a promóciós videókon minden szépen mutat.
Válasz Rabó001 #4758. hozzászólásáraéjszaka ez nekem is eszembe jutott, hány méter csövet bírna maga után vnszolni, hány méterenként kéne a hidráns? és ha odább kell állni, akkor a csövet hogy húzztok utána? kézzel megy ez, vagy inkébb traktor? mondjuk egy kvad el bírná zni?
Válasz hashtag #4757. hozzászólásáratározót több ok miatt is gondolnám, egyrészt a víznyomás miatt, csak-csak több talajvíz lenne, lehet még öntözést is lehetne spórolni. a másik, a párolgás, mikroklíma, egész jó helyen van ez a föld, kicsit katlanszerű völgy, megül benne a pára. harmadrészt nyilván a biztos saját vízkészlet, patkaot lehetne fuzzasztani, elég széles medre lenne 3-4 m víznél már, sok beleférne, pláne 1-2 km hosszan, de ugye ha valaki kifizetné, akkor onnan már mindenkinek jó lenne a dolog... kutat öngólnak tartom, sajátmagam alól kiszívni a vizet, értem én, hogy nekem már hol van hozzá közöm, mit érdekel engem, hogy 50 év múlva mi lesz, meg már ennek a fele se mozgat meg, de akkor is, ahogy szoktam mondnai, hülyeséget nem csinélok, azt mindneki csinálja nélkülem.
de patakmeder, tzározó. csatornából öntöz valaki? az hogy megy? mindenkinek van egy ütemterve, és csak akkor, és csak anynit vehet ki? mittomén ha többen vannak rá, akkor évente fordul, hogy évente mindig más mndja meg, hogy neki mikor kell, és a többeik alkalmazkodnak hozzá? van valami szerződés? és ha nem tartja be, és mondjuk nem tudsz öntözni, akkor kártérítés? és mit térít, a víz árát, vagy a kieső termést? van erre ítélkezési gyakorlat?
Válasz envagyok2 #4756. hozzászólásáraNincs aktuális áram a gépre, nem is akarok tippelni, de ha nagyon kéne, azt mondanám hogy nettóban egy húsznak illene betakarni. Azt is tegyük hozzá, hogy 1 km gerinc elásása sem kevés. De szerintem ez még mind laza menet lenne egy víztározó kivitelezéséhez képest. Nem is maga az ásás. Hanem az engedélyezése, meg a költsége. Nem tudom hogy rentábilis lenne-e. Még adtak ki engedélyeket mélykúti szivattyúra, nemtudom arrafelé is adnának-e, szóval lehet inkább arra indulnék, bármennnyire is kézenfekvő a víztározós dolog.
és a másik fele.
tározót csinált valaki?
van e mellett a tábla mellett egy jó 2 hektár, nyeles telek, vagy mi, keskeny a szára, de jó néyzetes a feje, oda egy közel 1 hektáros tározó elférne, s amallett a patak. jó agyagos talaj, legalábbis a teteje biztos. 8000 m2 * 4 m =32000 m3, ha ebből 25 ezret ki lehetne venni, az is majdnem két önrötzés. ilyenkor még van vízhozam, már kevés, de még van, ha patak is lenne fuzzasztva 1 métert, akkor simán ki tudnék venni még egyszer ennyit még ilyenkor is. aztá utánnunk a vízözön, ennyinek elégnek kell lennie.
szóval tárizó.
ezt ki kéne fóliázni? és azt hegeszteni, és minden, vagy hogymegy ez?
Válasz Rabó001 #4753. hozzászólásárade ha a pirosból előbb lefordul ami ugye nálunk a sárga, és aztán jön visszafelé, és onnan még fölfurdul, ami a zöld, meg még locsolkodik is, minimélis maradna ki, simán együttéénél vele, már itt lenne.
Válasz hashtag #4752. hozzászólásárajó, ez így tetrzsene.
150 m.
mi pénz lenne?
áram nincs, nem is tud lenni...
de nem lenne baj, ha nem kéne mellette feküdni minden éjjel.
láttál ilyenre számit mostanában?
Válasz hashtag #4751. hozzászólásáraNa igen. Annyi hogy a zölddel berajzolt a valóságban nem így nézne ki, mert nem meretaranyos a rajz. Függőlegesen 300, vízszintesen 800 m (a ferde rész meg kb. 815).
Válasz envagyok2 #4747. hozzászólásáraVan még ilyen, hogy elviszed alul, aztán fölcsapatod a kimaradó részre, utána vissza, aztán megy tovább alul a rendes forduló pontra. Itt olyan 2,5 hektárt nyernél vele fönn.
Válasz envagyok2 #4742. hozzászólásáraAmit lerajzoltál, az működik. Ide nem kell körforgó. Ami amúgy azért olcsóbb, mert nincsen neki motoros kocsija, amin jellemzően van egy áramfejlesztő is, hogy menjen a gép. Centernél meg az árokban a vízzel együtt az áramot is odaviszed, (ha van honnan), aztán nem kell zúgatni semmit, max a szivattyút. Lineár megy mindenfelé, nincs olyan baj, hogy “tolatás”. Ha így csinàlod, elég egy rövidebb gép. Cserébe a föld közepén lesz egy felgyepesedett út, amin jár a gép, hidránsokkal, tehát két parcella lesz belőle. Esetleg egy hosszabb gépet tehetsz a felső oldalra, és ha végigmegy, akkor a sarokba még befordul, ott a kanyarban is tud homogénen öntözni, van ilyen lehetőség. Akkor nem kell középen út, de drágább a gép, mert nagyobb.
Válasz envagyok2 #4747. hozzászólásáraEz már meghaladja a tudásomat. Elvileg GPS vezérli. Aztán hogy el se akadjon a hidransokban. Aki ilyeneket tervez, az talán tud válaszolni neked ezekre.
Válasz Rabó001 #4746. hozzászólásáravalahogy vissza kell jutni a tábla elejére, hogy azrtá következő alkalommal onnan induljon újra. nem öntözve mondom, ahnem hogy ott legyen csak.
Válasz Rabó001 #4744. hozzászólásáravagy továbbmegyek, ha nem hátrafelé, ahnem előrefelé nem tud átfordulni? mint a sárga nyíl? és közbe nem tud öntözni? meg ha még fröcskölne is a vége, akkro már kurva nagy mneglenne...
Válasz envagyok2 #4742. hozzászólásáraTúl hosszú és keskeny, erre a korforgo nem jó.
Vagy egy 290 méteres ami addig tud elmenni, ahol leszűkül, egy oldali tömlős taplalassal. Így sok kimarad.
Vagy középről táplált 150 méteres atfordulo, a hosszú oldalán végig megy (a rajzodon alul), a másik oldalon meg elmegy a piros vonalig. Durván 6 ha maradna ki. Illetve kevesebb, mert egy vizagyu 50 métert biztos belőne a piros vonaltól jobbra eső részén.
Válasz envagyok2 #4741. hozzászólásáraBauer katalogus, felmesz a honlapra te is látod. Vannak méretek is torony közekre, magassagra. Igen, a torony a kerekes állvány. A korforgot hivja az angol centernek cagy centerpivotnak, de siman pivotnak is asszem. Korner kar, magyarul sarokontozo kar. Meg kéne nézni pontosan, de valami 90%-körülire tud felmenni vele az öltözött terület aránya, négyzet táblán, viszont +50% árat mondtak rá egy podcastban. Van a korner kar, meg a végén még lehet egy külön vezérelt vizagyu, ami csak a sarkoknal indul be. A külön vizagyu kérhető a sima korforgo végére is.
Válasz Rabó001 #4740. hozzászólásárasemmi különös mondom, 290 m széles és 1,2 km hosszú téglalap, és innen kezdve egyik oldala továbbra is egyenes végig, a másik oldala meg beszűkül a végére 150 m-re, nem egyenesen, kicsit hullámzik, de mondjuk egyenesen, egyenletesen.
azért mondom, hogy a 150 m-es lineár a hosszú részén csont nélkül egyenesen végig tud menni innen a szűkebb végéből indulva, ott átfordul, és ameddig tud, visszajön. de felőlem duplán is öntözheti azt a részt, ahol már elment.
azt mondanám, hogy a tábla hossztengelyébe csinálnák gerincet a földbe, ott lennének hidránsok, és arról betáplálnám.
nahát így. tbála, gerinc, menet.
de már rájöttem, hogy ez hülyeség, mert ugye ha Hecci rajzati nézzük, akkor ez egyoldali betáplálás, és visszafelé csak addig tud jönni, amíg nem kezd beszűkülni a tábla, mert addig fér hozzá középern a hidránsokhoz. oké, tegyük fel ezt lenyelem, avgy azt a részt öntözöm máshogy. de akkor ha itt megfordtom, lásd piros nyilat, akkot innen tolatva visza tudmenni a kiinduló pontra? vagy vissza lehet vontatni valahogy?
másik verzió, körforgó. oké.
de ugye 300 m széles, és 2000 hosszú, ez akkor is 6 db körforgó legalább. azért hatszorta csak nem drágább a lineér, vagy igen?
Válasz $HMP$ #4738. hozzászólásárade miért drágább a lineár mint a körforgó? ugyan az a csövezés, ugyan olyan kerekek, ugyan az, nem? akkor miért drágább? de komolyan.
ezt a bauer honlapjróül szedted le, vagy honnan? linket nem tudod ide berakni? látom, hogy 7 meg 14 torony. ez a torony, ez az a kerekes rész, ugye? kt torony között mekkora lehet a maximális távolság? ez fontos lenne nekem.
körförgóra meg azok a picvot karok, vagy micsodák, azok a horror, nem? azok mennyire tudják kinégszögesíteni a kört, mekkora rész marad öntözetlenül?
Válasz $HMP$ #4738. hozzászólásáraAz arab bármit megfizet, de a körforgóhoz nem kell ember, csak megnyom egy gombot dubajban a mobiljàn és indul. De nyilván, adott területhez a legolcsóbb, főleg ha egyre hosszabb. Csak mivel a sivatagban tökmindegy hol van, terület nem lényeg, viszont nálunk adott, fix, alaktalan parcellákból kell dolgozni, így mást is kell használni.
Válasz envagyok2 #4733. hozzászólásáraLehet itt variálni körforgótól mind drágább úgy sejtjük.
800 milliót hova drágítani az arab is csak a karikát bírja megfizetni a sivatagban .
Válasz envagyok2 #4733. hozzászólásáraÉn ilyet még nem láttam, mint amilyet szeretnél. Szerintem ilyen nincs. Egy táblarajz sokat segítene, vagy google muholdkep. Látatlanban egy center inkább lehetne, ehhez kell a térkép, mert ha 2km de nagyon keskeny, akkor center kilove.
Válasz envagyok2 #4733. hozzászólásáraJó lenne ha készítenél egy nagyjábóli rajzot, hogy milyen alakja van. Valamint jelöld, a határain mik vannak, fasor, árok, villanyoszlop van-e valahol. Meg ugye a vízforrás honnan lenne.
Válasz Rabó001 #4732. hozzászólásáraez egy 2 km hosszú tábla, csak az egyik végén az harmada beszűkül. az nem zavar, ha valami kiamarad, értem hogy nem kacsakringózik, csak hogy mondjuk ha hosszába felén elmegy, amásik felén vissza tud-e jönni, tud-e olalra menni. meg ahol elment, és öntözött, ott hány nap múlva tuda visszajönni a sár miatt? tegyük fel fasza agyagos kötött pálya.
hdránsokról táplálnm, saját tározóból. elméletileg...
mi pénz lehet egy ilyen 150 m-es? érdees ezzel foglalkzoni, vagy még azt sem.
Válasz envagyok2 #4731. hozzászólásáraHa alaktalan akkor felejtős, vagy az egyenes részén elmegy. Van olyan, hogy atfordulo lineár, vagy korbejaronak is hívják (nem az ami egy pont körül megy, mint az óramutató, az a centerpivot), de szerintem kacskaringozni az se tud, csak visszafordul a végén. A visszafordulo az csőrol kapja a vizet, tehát sűrűbben rá kell nézni, időnként a csövet odébb tenni.
A center a legjobban automatizalhato, és ha nem túl nagy, akkor talál talajvizkútrol is elmegy. Itt van valakinek 10 hektáros négyzet földön.
A klasszikus lineár nagy és téglalap alakú földre jó, csatornarol táplálva. De ugye valamiről a csatornát is táplálni kell.
Válasz hashtag #4730. hozzászólásárade mennyi akkor, tudod, van friss infód?
nem értek hozzá, soha nem is foglslkoztam vele, de ha 400 meg 800 millió 75 hektár öntézéséhez a vuvv, akkor nem is fogok vele sohase foglalkozni.
egy 150 m-es linerá mibe kerülhet? mondjuk van egy 300 m széles hosszú táblám, ami kicsit alaktalan, legszákebb helyen 150 m. arra gondolok, hogy egyszer végigmegy, visszajön, akkor kimegy oldalra a másik széláre, és visszajön ott. ez tud működni? lineár tud oldalra is menni, araszolni, vagy csak előre hátra? mondjuk mibe kerülne ez? amenynire lehet automata, ki ücsörög ott minden éjjel...
Válasz Georgosz #4726. hozzászólásáraMajd azért szaladj ennek neki mégegyszer.
Eleve a 200 is elég vastagon van számolva, hacsak nincs benne sok kilóméter gerincvezeték is. Úgy érzem ez a cég kimondottan a pályázatra ment rá, és minnél magasabb árat akart elérni, mert ugye a többől, azért több marad..
Lesz ősszel megint pályázat, próbálj más céget, és jelezd, hogy nem az a cél, hogy minnél több legyen, hanem minél kevesebb
Plusz elég sok méter gép ez ennyi hektárra, lehet másképp kellene elrendezni őket, az árfordítós macerásabb de olcsóbb, hátha.
Válasz Georgosz #4726. hozzászólásáraTehát akkor 2.7 millió lett volna egy hektárra vetítve a dolog úgy hogy nrm kutakat csináltatsz.
Tehát jó fél vagy egy hektár föld ára.
Túlárazottnak sejlik már ez is nemhogy 400
Válasz $HMP$ #4725. hozzászólására3 éve terveztettem egy 240 méteres vonszolótömlős (amit átgyalogoltatva és 90 fokban elfordítva két területet tudott volna öntözni) és egy 580 méteres center pivot lineárt, összesen 73 hektár öntözésére, KFT-t csináltunk öntözési közösség elismertetéséhez a 70% miatt. Akkor 200 milla lett volna. A háború meg minden miatt az árak elszálltak 400 millára 2023-ra. Azt javasolták: Fel kellene tupírozni duplára, szóval 800 millára, az már közbeszerzés+soha meg nem térülő beruházás, főleg, ha kifogsz a közbeszerzésen olyan kivitelezőt aki miatt nem csak a gatyád megy rá, de még a házad is. Plusz 6% sikerdíj ami 48 milla ha megvalósítod, ha nem. Na én itt fejeztem be, és kifizettem a tervezésért 2.7 millát. Van egy engedélyes-bármikor megvalósítható tervem. Ja! Ez felszíni vízből 1996 óta meglévő vízjoggal!
Válasz $HMP$ #4722. hozzászólásáraDe miből öntöznél?
Itt a nagy gazdaságnak van de ha lent van a vízszint az öntöző csatornába akkor nem engedik őket öntözni, csak áll a föld szélén. Legalábbis tavaly így volt, kérdeztük hogy miért nem jár a linear.
Válasz norbertposztos83 #4719. hozzászólásáraszia!
Én egyszer jártam hasonlóképp, egy átszerelés után, dobon megvolt a nyomás, viszont az ágyú nem ment megfelelően. Az ágyúban van egy spirál na ott akadt meg egy pocok.
üdv.: Csuti
4769 hozzászólás
Válasz Rabó001 #4768. hozzászólásáraFőleg úgy, hogy mindaz amiről konkrétan nicsen papírod, hogy a te neveden van, az valaki másé. A gazdátlan patak, az eburjánzott susnyás a partján, a bokorsor, minden. És ha bárkinek bármilyével akarsz valamit tenni, akkor azt nekik is támogatni kell.
Válasz envagyok2 #4766. hozzászólásáraPatak duzzasztas hivatalosan biztos hogy nagyon bonyolult, minimum 50 hatóság szól bele.
Válasz envagyok2 #4765. hozzászólásáraA banyaszatnal karsztvizet emeltek ki, de rohadt nagy mennyiségben. És miután abbahagytak, hamarabb visszatermelodott, mint ameddig emelték ki.
A talajvíz is mozog a föld alatt, potlodik a folyókon, felszíni vizekbol, stb.
Válasz Rabó001 #4762. hozzászólásáragyümölcsös öntözök, kútból. muskátlit nem.
patakra visszatérve, ezt ne úgy képzeljétek, hogy ebbe ölik a víz, nyáron bokéig ér két lépés szélességtbe kb. ezt kne mondjuk egy métert emelni, valam beton alapot csinánmi,a ztán meg valmai vasgerenda és fadeszka zsilipke, ha kell, leenged, métert duzzaszt, és átbukik rajta. ez azért csak nem bassza le az ampert a vízügynél. van is ilyen, gyerekkoromba működött is, csak feljebb, az ide nem jó.
Válasz hashtag #4764. hozzászólásárade azért lassan csak eljut minden szahatóság addig, hogy vízkivétel nélkül nincs már élet, és ha nem így áll hozzá, hogy meg kell oldani, akkro előbb-utóbb ő is baszhatja az egészet. lassan már itt tartanak, nem? a víz minőségével sztem nem lenne baj, ebből itat a fél világ, nameg ha már oitt szar, akkor krva rssz hírem van mindenkinek, aki a dunából akar magának vizet, hahahah
én nem engedném a talajvizet, elvi kérdés, az onnan biztos hinyozni fog majd valmaikor. olyan nincs, hogy nem. emlékszem, a 80as években a balatonfelvidéken valami bauxit bánya miatt elkezdték szivattyúzni ész nélkül, talán a tapolcai tavasbarlang, hévizi tő is bajba került, de itt nálunk is eltűnt a víz a gémesktból, és azóta se jött vissza. pedig 60 km. gyerek koromba elég volt a fáig lenyomni, aztán jött ez a baszakodás, akkor már a két vasat is le kellett nyomni, aztán nulla. szóval ez a talajvíz persze, kimeríthetetlen, amíg kimeríthetetlen, aztán ha kimerül, akkor kurva nagy cumi van.
Válasz envagyok2 #4759. hozzászólásáraPatakot felduzzasztani, vagy csak szimplán vizet kivenni belőle, rendes papírmunka, nem csak úgy megy, ha egyáltalán engedélyezik, lehet nem is vehetsz ki vizet. A kúttal nem magad alól szívod ki, hanem 100 méter mélyről, és ha mondjuk van ott valami jó dunai kavicsos vízadó réteg, kb korlátlan vízforrás, jobb mint a patakkal keccsolni. Amúgy persze, jó gondolat lenne, a patakot felhasználni, hogy lassan feltöltsön egy tározót, és azt használni, de annyi szakhatóság véleményt mondana róla, hogy te is meglepődnél. Meg van hogy nem is jó mondjuk az adott víz. Csatornából beadod a vízigényt előtte pár nappal, aztàn majd tudnak róla, engednek annyit plusszba az öntözési fürtre. Persze ha nagy az igény, nem biztos hogy győzi, akkor nyilván visszajeleznek, hogy nem fog menni, de ez inkább technikai dolog ha nem bírja az adott kisebb árok, a gazdák egymás közt lerendezik hogy milyen sorrendben menjen a tényleges vízkivétel, lehet 2-3 napot leáll egy rendszer, hogy más is boldoguljon.
Válasz envagyok2 #4760. hozzászólására200 méterre is teheted a hidránst. Egy kocsi elhúzza a csövet. Kvadból egy komolyabb
Válasz envagyok2 #4759. hozzászólásáraPatak duzzassztas meg ilyenek, ez nagyon komoly lenne. Eddig ontoztel már valamivel?
Válasz envagyok2 #4760. hozzászólásáraHidransrol hidransra át kell tenni a csövet. Van hozzá ilyen traktoros cucc amivel húzod, igazgatod a csövet. A prospektuson meg a promóciós videókon minden szépen mutat.
Válasz Rabó001 #4758. hozzászólásáraéjszaka ez nekem is eszembe jutott, hány méter csövet bírna maga után vnszolni, hány méterenként kéne a hidráns? és ha odább kell állni, akkor a csövet hogy húzztok utána? kézzel megy ez, vagy inkébb traktor? mondjuk egy kvad el bírná zni?
Válasz hashtag #4757. hozzászólásáratározót több ok miatt is gondolnám, egyrészt a víznyomás miatt, csak-csak több talajvíz lenne, lehet még öntözést is lehetne spórolni. a másik, a párolgás, mikroklíma, egész jó helyen van ez a föld, kicsit katlanszerű völgy, megül benne a pára. harmadrészt nyilván a biztos saját vízkészlet, patkaot lehetne fuzzasztani, elég széles medre lenne 3-4 m víznél már, sok beleférne, pláne 1-2 km hosszan, de ugye ha valaki kifizetné, akkor onnan már mindenkinek jó lenne a dolog... kutat öngólnak tartom, sajátmagam alól kiszívni a vizet, értem én, hogy nekem már hol van hozzá közöm, mit érdekel engem, hogy 50 év múlva mi lesz, meg már ennek a fele se mozgat meg, de akkor is, ahogy szoktam mondnai, hülyeséget nem csinélok, azt mindneki csinálja nélkülem.
de patakmeder, tzározó. csatornából öntöz valaki? az hogy megy? mindenkinek van egy ütemterve, és csak akkor, és csak anynit vehet ki? mittomén ha többen vannak rá, akkor évente fordul, hogy évente mindig más mndja meg, hogy neki mikor kell, és a többeik alkalmazkodnak hozzá? van valami szerződés? és ha nem tartja be, és mondjuk nem tudsz öntözni, akkor kártérítés? és mit térít, a víz árát, vagy a kieső termést? van erre ítélkezési gyakorlat?
Válasz envagyok2 #4754. hozzászólásáraHa csorol kapja a vizet, akkor arra időnként rá kell nézni.
Válasz envagyok2 #4756. hozzászólásáraNincs aktuális áram a gépre, nem is akarok tippelni, de ha nagyon kéne, azt mondanám hogy nettóban egy húsznak illene betakarni. Azt is tegyük hozzá, hogy 1 km gerinc elásása sem kevés. De szerintem ez még mind laza menet lenne egy víztározó kivitelezéséhez képest. Nem is maga az ásás. Hanem az engedélyezése, meg a költsége. Nem tudom hogy rentábilis lenne-e. Még adtak ki engedélyeket mélykúti szivattyúra, nemtudom arrafelé is adnának-e, szóval lehet inkább arra indulnék, bármennnyire is kézenfekvő a víztározós dolog.
és a másik fele.
tározót csinált valaki?
van e mellett a tábla mellett egy jó 2 hektár, nyeles telek, vagy mi, keskeny a szára, de jó néyzetes a feje, oda egy közel 1 hektáros tározó elférne, s amallett a patak. jó agyagos talaj, legalábbis a teteje biztos. 8000 m2 * 4 m =32000 m3, ha ebből 25 ezret ki lehetne venni, az is majdnem két önrötzés. ilyenkor még van vízhozam, már kevés, de még van, ha patak is lenne fuzzasztva 1 métert, akkor simán ki tudnék venni még egyszer ennyit még ilyenkor is. aztá utánnunk a vízözön, ennyinek elégnek kell lennie.
szóval tárizó.
ezt ki kéne fóliázni? és azt hegeszteni, és minden, vagy hogymegy ez?
Válasz Rabó001 #4753. hozzászólásárade ha a pirosból előbb lefordul ami ugye nálunk a sárga, és aztán jön visszafelé, és onnan még fölfurdul, ami a zöld, meg még locsolkodik is, minimélis maradna ki, simán együttéénél vele, már itt lenne.
Válasz hashtag #4752. hozzászólásárajó, ez így tetrzsene.
150 m.
mi pénz lenne?
áram nincs, nem is tud lenni...
de nem lenne baj, ha nem kéne mellette feküdni minden éjjel.
láttál ilyenre számit mostanában?
Válasz hashtag #4751. hozzászólásáraNa igen. Annyi hogy a zölddel berajzolt a valóságban nem így nézne ki, mert nem meretaranyos a rajz. Függőlegesen 300, vízszintesen 800 m (a ferde rész meg kb. 815).
Válasz envagyok2 #4747. hozzászólásáraVan még ilyen, hogy elviszed alul, aztán fölcsapatod a kimaradó részre, utána vissza, aztán megy tovább alul a rendes forduló pontra. Itt olyan 2,5 hektárt nyernél vele fönn.
Válasz envagyok2 #4742. hozzászólásáraAmit lerajzoltál, az működik. Ide nem kell körforgó. Ami amúgy azért olcsóbb, mert nincsen neki motoros kocsija, amin jellemzően van egy áramfejlesztő is, hogy menjen a gép. Centernél meg az árokban a vízzel együtt az áramot is odaviszed, (ha van honnan), aztán nem kell zúgatni semmit, max a szivattyút. Lineár megy mindenfelé, nincs olyan baj, hogy “tolatás”. Ha így csinàlod, elég egy rövidebb gép. Cserébe a föld közepén lesz egy felgyepesedett út, amin jár a gép, hidránsokkal, tehát két parcella lesz belőle. Esetleg egy hosszabb gépet tehetsz a felső oldalra, és ha végigmegy, akkor a sarokba még befordul, ott a kanyarban is tud homogénen öntözni, van ilyen lehetőség. Akkor nem kell középen út, de drágább a gép, mert nagyobb.
Válasz envagyok2 #4747. hozzászólásáraEz már meghaladja a tudásomat. Elvileg GPS vezérli. Aztán hogy el se akadjon a hidransokban. Aki ilyeneket tervez, az talán tud válaszolni neked ezekre.
Válasz envagyok2 #4748. hozzászólásáraAhol megáll, onnan indul vissza. Pár napot úgyis várni kell 2 öntözés között.
Válasz Rabó001 #4746. hozzászólásáravalahogy vissza kell jutni a tábla elejére, hogy azrtá következő alkalommal onnan induljon újra. nem öntözve mondom, ahnem hogy ott legyen csak.
Válasz Rabó001 #4744. hozzászólásáravagy továbbmegyek, ha nem hátrafelé, ahnem előrefelé nem tud átfordulni? mint a sárga nyíl? és közbe nem tud öntözni? meg ha még fröcskölne is a vége, akkro már kurva nagy mneglenne...
Válasz envagyok2 #4745. hozzászólásáraElvileg lehetne, de értelmét nem látom.
Válasz Rabó001 #4744. hozzászólásárade ha visszajött a pirosig, és ott ártfordul, akkro onnan tolatni lehet vele vissza a kiindulási pontba?
Válasz envagyok2 #4742. hozzászólásáraTúl hosszú és keskeny, erre a korforgo nem jó.
Vagy egy 290 méteres ami addig tud elmenni, ahol leszűkül, egy oldali tömlős taplalassal. Így sok kimarad.
Vagy középről táplált 150 méteres atfordulo, a hosszú oldalán végig megy (a rajzodon alul), a másik oldalon meg elmegy a piros vonalig. Durván 6 ha maradna ki. Illetve kevesebb, mert egy vizagyu 50 métert biztos belőne a piros vonaltól jobbra eső részén.
Válasz envagyok2 #4741. hozzászólásáraBauer katalogus, felmesz a honlapra te is látod. Vannak méretek is torony közekre, magassagra. Igen, a torony a kerekes állvány. A korforgot hivja az angol centernek cagy centerpivotnak, de siman pivotnak is asszem. Korner kar, magyarul sarokontozo kar. Meg kéne nézni pontosan, de valami 90%-körülire tud felmenni vele az öltözött terület aránya, négyzet táblán, viszont +50% árat mondtak rá egy podcastban. Van a korner kar, meg a végén még lehet egy külön vezérelt vizagyu, ami csak a sarkoknal indul be. A külön vizagyu kérhető a sima korforgo végére is.
Válasz Rabó001 #4740. hozzászólásárasemmi különös mondom, 290 m széles és 1,2 km hosszú téglalap, és innen kezdve egyik oldala továbbra is egyenes végig, a másik oldala meg beszűkül a végére 150 m-re, nem egyenesen, kicsit hullámzik, de mondjuk egyenesen, egyenletesen.
azért mondom, hogy a 150 m-es lineár a hosszú részén csont nélkül egyenesen végig tud menni innen a szűkebb végéből indulva, ott átfordul, és ameddig tud, visszajön. de felőlem duplán is öntözheti azt a részt, ahol már elment.
azt mondanám, hogy a tábla hossztengelyébe csinálnák gerincet a földbe, ott lennének hidránsok, és arról betáplálnám.
nahát így. tbála, gerinc, menet.
de már rájöttem, hogy ez hülyeség, mert ugye ha Hecci rajzati nézzük, akkor ez egyoldali betáplálás, és visszafelé csak addig tud jönni, amíg nem kezd beszűkülni a tábla, mert addig fér hozzá középern a hidránsokhoz. oké, tegyük fel ezt lenyelem, avgy azt a részt öntözöm máshogy. de akkor ha itt megfordtom, lásd piros nyilat, akkot innen tolatva visza tudmenni a kiinduló pontra? vagy vissza lehet vontatni valahogy?
másik verzió, körforgó. oké.
de ugye 300 m széles, és 2000 hosszú, ez akkor is 6 db körforgó legalább. azért hatszorta csak nem drágább a lineér, vagy igen?
Válasz $HMP$ #4738. hozzászólásárade miért drágább a lineár mint a körforgó? ugyan az a csövezés, ugyan olyan kerekek, ugyan az, nem? akkor miért drágább? de komolyan.
ezt a bauer honlapjróül szedted le, vagy honnan? linket nem tudod ide berakni? látom, hogy 7 meg 14 torony. ez a torony, ez az a kerekes rész, ugye? kt torony között mekkora lehet a maximális távolság? ez fontos lenne nekem.
körförgóra meg azok a picvot karok, vagy micsodák, azok a horror, nem? azok mennyire tudják kinégszögesíteni a kört, mekkora rész marad öntözetlenül?
Válasz hashtag #4739. hozzászólásáraSokszor egy felet menő korforgo is nagy területet tud lefedni. Várjuk meg, lesz-e térkép.
Válasz $HMP$ #4738. hozzászólásáraAz arab bármit megfizet, de a körforgóhoz nem kell ember, csak megnyom egy gombot dubajban a mobiljàn és indul. De nyilván, adott területhez a legolcsóbb, főleg ha egyre hosszabb. Csak mivel a sivatagban tökmindegy hol van, terület nem lényeg, viszont nálunk adott, fix, alaktalan parcellákból kell dolgozni, így mást is kell használni.
Válasz envagyok2 #4733. hozzászólásáraLehet itt variálni körforgótól mind drágább úgy sejtjük.
800 milliót hova drágítani az arab is csak a karikát bírja megfizetni a sivatagban .
Válasz $HMP$ #4736. hozzászólására
Válasz envagyok2 #4733. hozzászólására
Válasz envagyok2 #4733. hozzászólásáraÉn ilyet még nem láttam, mint amilyet szeretnél. Szerintem ilyen nincs. Egy táblarajz sokat segítene, vagy google muholdkep. Látatlanban egy center inkább lehetne, ehhez kell a térkép, mert ha 2km de nagyon keskeny, akkor center kilove.
Válasz envagyok2 #4733. hozzászólásáraJó lenne ha készítenél egy nagyjábóli rajzot, hogy milyen alakja van. Valamint jelöld, a határain mik vannak, fasor, árok, villanyoszlop van-e valahol. Meg ugye a vízforrás honnan lenne.
Válasz Rabó001 #4732. hozzászólásáraez egy 2 km hosszú tábla, csak az egyik végén az harmada beszűkül. az nem zavar, ha valami kiamarad, értem hogy nem kacsakringózik, csak hogy mondjuk ha hosszába felén elmegy, amásik felén vissza tud-e jönni, tud-e olalra menni. meg ahol elment, és öntözött, ott hány nap múlva tuda visszajönni a sár miatt? tegyük fel fasza agyagos kötött pálya.
hdránsokról táplálnm, saját tározóból. elméletileg...
mi pénz lehet egy ilyen 150 m-es? érdees ezzel foglalkzoni, vagy még azt sem.
Válasz envagyok2 #4731. hozzászólásáraHa alaktalan akkor felejtős, vagy az egyenes részén elmegy. Van olyan, hogy atfordulo lineár, vagy korbejaronak is hívják (nem az ami egy pont körül megy, mint az óramutató, az a centerpivot), de szerintem kacskaringozni az se tud, csak visszafordul a végén. A visszafordulo az csőrol kapja a vizet, tehát sűrűbben rá kell nézni, időnként a csövet odébb tenni.
A center a legjobban automatizalhato, és ha nem túl nagy, akkor talál talajvizkútrol is elmegy. Itt van valakinek 10 hektáros négyzet földön.
A klasszikus lineár nagy és téglalap alakú földre jó, csatornarol táplálva. De ugye valamiről a csatornát is táplálni kell.
Válasz hashtag #4730. hozzászólásárade mennyi akkor, tudod, van friss infód?
nem értek hozzá, soha nem is foglslkoztam vele, de ha 400 meg 800 millió 75 hektár öntézéséhez a vuvv, akkor nem is fogok vele sohase foglalkozni.
egy 150 m-es linerá mibe kerülhet? mondjuk van egy 300 m széles hosszú táblám, ami kicsit alaktalan, legszákebb helyen 150 m. arra gondolok, hogy egyszer végigmegy, visszajön, akkor kimegy oldalra a másik széláre, és visszajön ott. ez tud működni? lineár tud oldalra is menni, araszolni, vagy csak előre hátra? mondjuk mibe kerülne ez? amenynire lehet automata, ki ücsörög ott minden éjjel...
Válasz Georgosz #4726. hozzászólásáraMajd azért szaladj ennek neki mégegyszer.
Eleve a 200 is elég vastagon van számolva, hacsak nincs benne sok kilóméter gerincvezeték is. Úgy érzem ez a cég kimondottan a pályázatra ment rá, és minnél magasabb árat akart elérni, mert ugye a többől, azért több marad..
Lesz ősszel megint pályázat, próbálj más céget, és jelezd, hogy nem az a cél, hogy minnél több legyen, hanem minél kevesebb
Plusz elég sok méter gép ez ennyi hektárra, lehet másképp kellene elrendezni őket, az árfordítós macerásabb de olcsóbb, hátha.
Válasz Georgosz #4726. hozzászólásáraTehát akkor 2.7 millió lett volna egy hektárra vetítve a dolog úgy hogy nrm kutakat csináltatsz.
Tehát jó fél vagy egy hektár föld ára.
Túlárazottnak sejlik már ez is nemhogy 400
Válasz Georgosz #4727. hozzászólásáraEbből meg nem szabadna.
Válasz szelindi1965 #4724. hozzászólásáraBocsi
: az áradó Tiszából nem fogunk tudni öntözni majd?
Válasz $HMP$ #4725. hozzászólására3 éve terveztettem egy 240 méteres vonszolótömlős (amit átgyalogoltatva és 90 fokban elfordítva két területet tudott volna öntözni) és egy 580 méteres center pivot lineárt, összesen 73 hektár öntözésére, KFT-t csináltunk öntözési közösség elismertetéséhez a 70% miatt. Akkor 200 milla lett volna. A háború meg minden miatt az árak elszálltak 400 millára 2023-ra. Azt javasolták: Fel kellene tupírozni duplára, szóval 800 millára, az már közbeszerzés+soha meg nem térülő beruházás, főleg, ha kifogsz a közbeszerzésen olyan kivitelezőt aki miatt nem csak a gatyád megy rá, de még a házad is. Plusz 6% sikerdíj ami 48 milla ha megvalósítod, ha nem. Na én itt fejeztem be, és kifizettem a tervezésért 2.7 millát. Van egy engedélyes-bármikor megvalósítható tervem. Ja! Ez felszíni vízből 1996 óta meglévő vízjoggal!
Válasz Gatti #4723. hozzászólásáraSzámok érdekelnek.
Van víz szarásig ahol van majd kicsap máshol nincs.
Válasz Gatti #4723. hozzászólásáraAki nem látja a visszaduzzasztott Tiszát mi víz van benne az még öntözni akar.
Válasz $HMP$ #4722. hozzászólásáraDe miből öntöznél?
Itt a nagy gazdaságnak van de ha lent van a vízszint az öntöző csatornába akkor nem engedik őket öntözni, csak áll a föld szélén. Legalábbis tavaly így volt, kérdeztük hogy miért nem jár a linear.
Mennyi egy lineár bekerülési költsége?
Ráláttok vlk mi mibe kerül nagy vonalaban?
Üdv!
Napelemes szivattyús öntözés témában érdeklődöm, /csepegtető vagy mikroszórófej/.
Köszönöm!
Válasz norbertposztos83 #4719. hozzászólásáraszia!
Én egyszer jártam hasonlóképp, egy átszerelés után, dobon megvolt a nyomás, viszont az ágyú nem ment megfelelően. Az ágyúban van egy spirál na ott akadt meg egy pocok.
üdv.: Csuti