kööööööszöööönjük széééépen ! ! ! ! ! -- Az E-útdíj tovább növeli a veszteséget a sertéságazatban
Létrehozva: 2013-07-10 14:32:01
Az e-útdíj bevezetése 20-30 százalékkal növeli a sertésszállítás költségeit, ami tovább növeli az ágazat veszteségét, mivel az állattartók nem tudják tovább hárítani azt.
Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára szerdán az MTI-nek elmondta, hogy a helyzet azért tűnik megoldhatatlannak, mert a termelők a költségnövekedést nem tudják áraikban érvényesíteni és a feldolgozók sem tudják az átadási áraikban ezt továbbszámlázni a kereskedőknek. Így az ágazat évek óta halmozódó vesztesége tovább nő.
Menczel Lászlóné emlékeztetett arra, hogy a korábbi ígéretekkel ellentétben a kedvezményezetti körbe nem került bele az élőállat-szállítás az e-útdíj bevezetésekor. Rontja a helyzetet, hogy az utóbbi időben több feldolgozóüzem is beszüntette működését, és így a megnövekedett szállítási távolság tovább növeli a költségeket - hangsúlyozta a VHT titkára. Mindez pedig azzal járhat, hogy a tenyésztési kedv tovább csökken, a jelenleg 30-40 százalék körüli feketegazdaság aránya viszont tovább emelkedik a szektorban - tette hozzá.
Ezért a VHT a baromfi- és tejágazat szakmai szervezeteivel együtt közösen kéri az e-útdíj mezőgazdasági kedvezményezetti körének felülvizsgálatát, kitterjesztését. A szakmai szervezetek álláspontja ugyanis az, hogy a kormány döntése hátrányosan érinti mindazokat a vállalkozásokat, amelyek haszonállatok tartásával és feldolgozásával foglalkoznak.
vagy a mizo-hoz.
egyébként a csődtörvényben ezt kéne megváltoztatni hogy az alapanyag beszállító az utolsó a sorban. mert előtte van az állam meg a dolgozó az még elfogadható de hogy a pénzintézetek meg a többi beszállító is na az már botrány. mert teszem fel egy cimke gyártó bármilyen cimkét tud gyártani vagy az flakon fújó is tud másfélét készíteni de a tehenes gazda csak fejni tud.
Válasz #1953. hozzászólásra
Annyira lecsökkent a sertésállomány (kb.2.3 millió db-ra) , hogy ehhez még sajna hozzájön a drága takarmányár is.Ebben az esetben nem is csoda , hogy elvették a termelők/tenyésztők kedvét........
Ilyenkor az ember nem tehet mást, mint , hogy bízakodik , a magas átvételiárban.Igaz, hogy itt a "nagykutyák" diktálnak ,sokszor nem is vesznek ilyen tényezőket figyelembe.Csak a saját zsebüket szeretnék/akarnák még jobban megtömni....
Lehet h ők is kénytelenek feladni az állattartást, és hirdetnek a Magró-ban ! " A piactéren a bővülő lehetőségeket jelzi, hogy állattartó telep több is van eladó " ----- elég baj ez !
Itt is buknak a beszállítók ! -
Meghosszabbították a kapuvári húsgyár felszámolását
MTI2013. 07. 06. 12:26
Újabb pályázatot írtak ki a leállt Kapuvári húsgyár vagyonára. A cég meghosszabbított felszámolási eljárása ad még egy kis reményt a dolgozóknak és a beszállítóknak, hogy viszont látják a pénzüket.
December végéig meghosszabbította a területileg illetékes cégbíróság a tavaly ősszel leállt kapuvári húsgyárat tulajdonló két társaság felszámolási eljárását - írja szombati számában a Kisalföld.
A cikk szerint akkor van matematikai esély a dolgozók járandóságának kifizetésére, ha eredményes lesz a vagyonra kiírt második pályázat; ha nem, akkor "borítékolható a kapuvári húsipar megszűnése".
A lap emlékeztet arra: az üzem tartozásai körülbelül 7,6 milliárd forintot tesznek ki, ebből 3,5 milliárdra tehetőek a beszállítói követelések.
Mivel tudom lefertőtleníteni a malacnak a csúnyán csípési sebre?
Elég az rá a jód+alkoholos fertőtlenítő?
Hogy hívják ilyen spraynak ami kék színe volt(állatdokinál láttam) és ezzel fújták a sebekre?
A tritikále fehérjetartalma általában
több, mint a búzáé, de a termés növekedésével
fokozatosan csökken. Általában
a kedvezôbb aminosav-összetételt
hangsúlyozzák, azon belül is a több
lizintartalmat. A tritikále termésének
nagy részét mind Magyarországon,
mind Európa más országaiban állati takarmányozásra
használják. A sertésanyagcsere-
kísérletekben vizsgált takarmányokban
az esszenciális aminosavak
közül a legfontosabb lizin a tritikáléban
nagyobb mennyiségben van
jelen, és ez jól hasznosítható a tápok
összeállításánál.
Megállapították, hogy a tritikále a
búzával és a kukoricával keverve nagyon
kedvezôen alakítja az egyes táplálóanyagok
emésztési együtthatóit és
a N-retenciót, ezért jól hasznosítható a
kukorica helyettesítésére is.
Betakarításkor különös figyelmet
kell fordítani az arató-cséplô dobjának
forgási sebességére és a dobkosár helyes
beállítására. Nem aratható a búzára
beállított dobbal, mert vagy sok
szem marad a kalászban vagy töri a
szemet.
Sertésszaporítóanyag-előállító állomás épült Mohácson
Straub István, a magyar tulajdonú cég ügyvezetője elmondta, hogy a 60 kan tartását biztosító létesítményben steril körülmények között, korszerű berendezések használatával évente 20-25 ezer koca megtermékenyítéséhez elegendő, kiváló minőségű szaporítóanyagot nyernek, amellyel a cég 400-450 ezer hízósertés születéséhez járul hozzá.
Hozzátette: a tavaly alakult Kantel Kft. a beruházást saját forrásból és hitelből fedezte, a szaporítóanyagot elsősorban tulajdonosának, a 10 ezer kocát birtokló Magyar Sertés Kft.-nek állítja elő. A cél, hogy a vállalat olyan genetikai tulajdonságú, kiváló húsú sertéseket tarthasson, amelyek kevesebb költséggel, rövidebb idő alatt nagyobb súlygyarapodást érnek el.
Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár hangsúlyozta: a mohácsi fejlesztés szinkronban van a kormányzat azon középtávú céljával, hogy az agrárium szerkezetén belül az állattenyésztés aránya a jelenlegi 34 százalékról 50 százalékra emelkedjen. Erre azért is szükség van, mert az állattartás bővülése, a feldolgozóipar fellendülése növeli a foglalkoztatást - tette hozzá.
Ehhez a kormányzat a nemzeti költségvetésből igyekszik a tavalyi szinten biztosítani az állatjóléti és egyebek mellett egyes állatbetegségekkel kapcsolatos támogatásokat, és megkezdte azok brüsszeli engedélyeztetését a 2014-2020-as európai uniós költségvetési időszakra - mondta.
Horváth István, Szekszárd fideszes polgármestere, a sertésprogram végrehajtásáért felelős miniszteri megbízott emlékeztetett arra, hogy az elmúlt húsz évben a korábbinak mintegy harmadára esett vissza a hazai sertések száma, s a kormány azt tervezi, hogy a jelenlegi kevesebb, mint 3 milliós létszámot 4-5 éven belül a duplájára emeli.
Elmondta: az ehhez szükséges szakmai, hatósági, gazdasági feltételek megteremtése érdekében az állatjóléti támogatásokon belül tavaly 6 milliárdról 7,2 milliárd forintra emelték a sertéságazatra költhető forrást, és a kormány milliárdokkal segítette húsipari cégek megmentését sertéstartó telepek korszerűsítését.
Horváth István szerint a hazai sertéságazat a szervezetlenség és az alacsony jövedelmezőség miatt is nehéz helyzetben van, de növekedési pályára állhat, ha versenyképessé válik.
A miniszteri megbízott úgy vélte: ehhez komoly előrelépést kell elérni a genetikában, az infrastruktúra fejlesztésében és az ágazati szereplők szervezett együttműködésében.
Szólt arról, hogy idén pályázat útján 2,6 milliárd forinttal támogatják a sertésnyilvántartó rendszer és egy olyan minőségi sertéshús program kidolgozását, amely hozzájárulna a hazai sertéshús fogyasztás növeléséhez.
Horváth István megjegyezte: Magyarországon a személyenkénti éves sertéshús fogyasztás 25-26 kilogramm, míg Ausztriában 58, Dániában 60 kilogramm felett van
Én még időben zártam be az ólat , amit nem bántam meg ! ! --------------Veszteségek, kihasználatlan létesítmények a sertéstartóknál Tolnában
Létrehozva: 2013-05-03 20:01:01
A Tolna megyei tenyésztőknek kilogrammonként 10-12 forint veszteségük keletkezik az élősertés értékesítésén, az állománycsökkenés miatt pedig európai uniós támogatással készült létesítmények maradnak kihasználatlanul - mondta el a Tolna megyei sertéstenyésztők választmányának elnöke.
Lengyel Lóránt kifejtette: az élősertés önköltségi ára Tolnában 410 forint, a szabadpiaci ár 360 forint körül alakul, felvásárlási szerződés esetén eléri a 400 forintot.
A veszteségeket részben ellensúlyozza az állatonként 1500-2000 forint állatjóléti támogatás, ezt azonban nem minden termelő tudja igénybe venni; azok a telepek például elesnek attól, ahol nem biztosított az almos tartási technológia - tette hozzá. Megjegyezte azt is: a Kapuvári Hús Zrt. több százmillió forinttal tartozik Tolna megyei termelőknek.
A választmány elnöke beszámolt arról, hogy egyre több cég hagy fel a tenyésztéssel, vagy szünetelteti a tevékenységet, sokan német, dán, holland malacot vásárolnak hízlalásra. A felszámolt állományok miatt európai uniós támogatással elkészült létesítmények, köztük trágyatárolók maradnak kihasználatlanul - jegyezte meg.
Közlése szerint a mintegy 200 ezres hazai kocaállomány mintegy öt százalékát tartják Tolna megyében, számuk tíz év alatt megfeleződött.
Papp Nándor, az évi 6000-7000 sertést kibocsátó Kaposszekcsői Mezőgazdasági Zrt. elnöke arról számolt be, hogy a társaságnak mintegy 30 millió forint követelése van a feldolgozókkal szemben, jelenlegi ismeretei szerint ennek az összegnek a fele térülhet meg. A 2012-ben egymilliárd forint árbevételt elérő zrt. gazdálkodásában a 2150 hektárnyi bérelt szántóföldön folytatott növénytermesztés ellensúlyozta az állattenyésztés veszteségeit - tette hozzá.
A társaság a veszteségek ellenére sem számolhatja fel a sertésállományt, miután 2010-ben európai uniós támogatással biogázüzemet épített, és ezzel ötéves tartási kötelezettséget vállalt - mondta az igazgatósági elnök.
A Naki Mezőgazdasági Zrt. 2010-ben egymilliárd forintos európai uniós projekt keretében korszerűsítette hízótelepét, amely évi 22-23 ezer hízósertés kibocsátására képes - mondta Soltész Gyula, a zrt. elnöke.
A 750 kocás tenyésztelep korszerűsítésére ugyanakkor nem nyertek támogatást az állattartó telepek korszerűsítési programjában, így a hízótelepet nem tudják saját alapanyaggal ellátni. A 60 főt foglalkoztató, tavaly 1,6 milliárd forint árbevételt elérő cégnek 70 millió forintos követelése maradt a kapuvári húsüzemmel szemben, a zrt.-nek likviditási gondjai alakultak ki - tette hozzá.
Jelezte, a társaság 2015-ig vállalt tartási kötelezettséget, azután nem biztos, hogy fenn tudják tartani a sertésállományt.
5062 hozzászólás
Válasz #1959. hozzászólásra
.
Hajdúban 500 ft/kg-ért adjuk és nincs elég hízónk
Válasz #1960. hozzászólásra
hajduban 380-ért simán lehet venni
Válasz #1959. hozzászólásra
Hello
Én Váci vagyok Én 480 ft-ért adom kiloját
szép jó napot kívánok!
mennyi most a hízó?
kööööööszöööönjük széééépen ! ! ! ! !
-- Az E-útdíj tovább növeli a veszteséget a sertéságazatban
Létrehozva: 2013-07-10 14:32:01
Az e-útdíj bevezetése 20-30 százalékkal növeli a sertésszállítás költségeit, ami tovább növeli az ágazat veszteségét, mivel az állattartók nem tudják tovább hárítani azt.
Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára szerdán az MTI-nek elmondta, hogy a helyzet azért tűnik megoldhatatlannak, mert a termelők a költségnövekedést nem tudják áraikban érvényesíteni és a feldolgozók sem tudják az átadási áraikban ezt továbbszámlázni a kereskedőknek. Így az ágazat évek óta halmozódó vesztesége tovább nő.
Menczel Lászlóné emlékeztetett arra, hogy a korábbi ígéretekkel ellentétben a kedvezményezetti körbe nem került bele az élőállat-szállítás az e-útdíj bevezetésekor. Rontja a helyzetet, hogy az utóbbi időben több feldolgozóüzem is beszüntette működését, és így a megnövekedett szállítási távolság tovább növeli a költségeket - hangsúlyozta a VHT titkára. Mindez pedig azzal járhat, hogy a tenyésztési kedv tovább csökken, a jelenleg 30-40 százalék körüli feketegazdaság aránya viszont tovább emelkedik a szektorban - tette hozzá.
Ezért a VHT a baromfi- és tejágazat szakmai szervezeteivel együtt közösen kéri az e-útdíj mezőgazdasági kedvezményezetti körének felülvizsgálatát, kitterjesztését. A szakmai szervezetek álláspontja ugyanis az, hogy a kormány döntése hátrányosan érinti mindazokat a vállalkozásokat, amelyek haszonállatok tartásával és feldolgozásával foglalkoznak.
Válasz #1954. hozzászólásra
vagy a mizo-hoz.
egyébként a csődtörvényben ezt kéne megváltoztatni hogy az alapanyag beszállító az utolsó a sorban. mert előtte van az állam meg a dolgozó az még elfogadható de hogy a pénzintézetek meg a többi beszállító is na az már botrány. mert teszem fel egy cimke gyártó bármilyen cimkét tud gyártani vagy az flakon fújó is tud másfélét készíteni de a tehenes gazda csak fejni tud.
Válasz #1953. hozzászólásra
Annyira lecsökkent a sertésállomány (kb.2.3 millió db-ra) , hogy ehhez még sajna hozzájön a drága takarmányár is.Ebben az esetben nem is csoda , hogy elvették a termelők/tenyésztők kedvét........
Ilyenkor az ember nem tehet mást, mint , hogy bízakodik , a magas átvételiárban.Igaz, hogy itt a "nagykutyák" diktálnak ,sokszor nem is vesznek ilyen tényezőket figyelembe.Csak a saját zsebüket szeretnék/akarnák még jobban megtömni....
Válasz #1953. hozzászólásra
Lehet h ők is kénytelenek feladni az állattartást, és hirdetnek a Magró-ban ! " A piactéren a bővülő lehetőségeket jelzi, hogy állattartó telep több is van eladó " ----- elég baj ez !
Válasz #1953. hozzászólásra
"az üzem tartozásai körülbelül 7,6 milliárd forintot tesznek ki, ebből 3,5 milliárdra tehetőek a beszállítói követelések"
Még mindig a beszállítók állnak a sor végén?
Hasonlít ez a libások ügyéhez?
Itt is buknak a beszállítók !
-
Meghosszabbították a kapuvári húsgyár felszámolását
MTI2013. 07. 06. 12:26
Újabb pályázatot írtak ki a leállt Kapuvári húsgyár vagyonára. A cég meghosszabbított felszámolási eljárása ad még egy kis reményt a dolgozóknak és a beszállítóknak, hogy viszont látják a pénzüket.
December végéig meghosszabbította a területileg illetékes cégbíróság a tavaly ősszel leállt kapuvári húsgyárat tulajdonló két társaság felszámolási eljárását - írja szombati számában a Kisalföld.
A cikk szerint akkor van matematikai esély a dolgozók járandóságának kifizetésére, ha eredményes lesz a vagyonra kiírt második pályázat; ha nem, akkor "borítékolható a kapuvári húsipar megszűnése".
A lap emlékeztet arra: az üzem tartozásai körülbelül 7,6 milliárd forintot tesznek ki, ebből 3,5 milliárdra tehetőek a beszállítói követelések.
Válasz #1950. hozzászólásra
jó rá a jodos cucc is
Üdv ! Mi cyclo sprayt használunk .Válasz #1950. hozzászólásra
Mivel tudom lefertőtleníteni a malacnak a csúnyán csípési sebre?
Elég az rá a jód+alkoholos fertőtlenítő?
Hogy hívják ilyen spraynak ami kék színe volt(állatdokinál láttam) és ezzel fújták a sebekre?
A tritikále fehérjetartalma általában
több, mint a búzáé, de a termés növekedésével
fokozatosan csökken. Általában
a kedvezôbb aminosav-összetételt
hangsúlyozzák, azon belül is a több
lizintartalmat. A tritikále termésének
nagy részét mind Magyarországon,
mind Európa más országaiban állati takarmányozásra
használják. A sertésanyagcsere-
kísérletekben vizsgált takarmányokban
az esszenciális aminosavak
közül a legfontosabb lizin a tritikáléban
nagyobb mennyiségben van
jelen, és ez jól hasznosítható a tápok
összeállításánál.
Megállapították, hogy a tritikále a
búzával és a kukoricával keverve nagyon
kedvezôen alakítja az egyes táplálóanyagok
emésztési együtthatóit és
a N-retenciót, ezért jól hasznosítható a
kukorica helyettesítésére is.
Betakarításkor különös figyelmet
kell fordítani az arató-cséplô dobjának
forgási sebességére és a dobkosár helyes
beállítására. Nem aratható a búzára
beállított dobbal, mert vagy sok
szem marad a kalászban vagy töri a
szemet.
Válasz #1946. hozzászólásra
Sok sikert Vilihez.Remélem még sok szép malaccal ajándékoz meg beneteket!
Válasz #1946. hozzászólásra
NfxD=MT azaz magyar tarka malacka.
Válasz #1945. hozzászólásra
Ö Vili fater.
Válasz #1942. hozzászólásra
MT malac?
Amúgy fain lett!
Válasz #1942. hozzászólásra
Fain........
Válasz #1942. hozzászólásra
Sertésszaporítóanyag-előállító állomás épült Mohácson
Straub István, a magyar tulajdonú cég ügyvezetője elmondta, hogy a 60 kan tartását biztosító létesítményben steril körülmények között, korszerű berendezések használatával évente 20-25 ezer koca megtermékenyítéséhez elegendő, kiváló minőségű szaporítóanyagot nyernek, amellyel a cég 400-450 ezer hízósertés születéséhez járul hozzá.
Hozzátette: a tavaly alakult Kantel Kft. a beruházást saját forrásból és hitelből fedezte, a szaporítóanyagot elsősorban tulajdonosának, a 10 ezer kocát birtokló Magyar Sertés Kft.-nek állítja elő. A cél, hogy a vállalat olyan genetikai tulajdonságú, kiváló húsú sertéseket tarthasson, amelyek kevesebb költséggel, rövidebb idő alatt nagyobb súlygyarapodást érnek el.
Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár hangsúlyozta: a mohácsi fejlesztés szinkronban van a kormányzat azon középtávú céljával, hogy az agrárium szerkezetén belül az állattenyésztés aránya a jelenlegi 34 százalékról 50 százalékra emelkedjen. Erre azért is szükség van, mert az állattartás bővülése, a feldolgozóipar fellendülése növeli a foglalkoztatást - tette hozzá.
Ehhez a kormányzat a nemzeti költségvetésből igyekszik a tavalyi szinten biztosítani az állatjóléti és egyebek mellett egyes állatbetegségekkel kapcsolatos támogatásokat, és megkezdte azok brüsszeli engedélyeztetését a 2014-2020-as európai uniós költségvetési időszakra - mondta.
Horváth István, Szekszárd fideszes polgármestere, a sertésprogram végrehajtásáért felelős miniszteri megbízott emlékeztetett arra, hogy az elmúlt húsz évben a korábbinak mintegy harmadára esett vissza a hazai sertések száma, s a kormány azt tervezi, hogy a jelenlegi kevesebb, mint 3 milliós létszámot 4-5 éven belül a duplájára emeli.
Elmondta: az ehhez szükséges szakmai, hatósági, gazdasági feltételek megteremtése érdekében az állatjóléti támogatásokon belül tavaly 6 milliárdról 7,2 milliárd forintra emelték a sertéságazatra költhető forrást, és a kormány milliárdokkal segítette húsipari cégek megmentését sertéstartó telepek korszerűsítését.
Horváth István szerint a hazai sertéságazat a szervezetlenség és az alacsony jövedelmezőség miatt is nehéz helyzetben van, de növekedési pályára állhat, ha versenyképessé válik.
A miniszteri megbízott úgy vélte: ehhez komoly előrelépést kell elérni a genetikában, az infrastruktúra fejlesztésében és az ágazati szereplők szervezett együttműködésében.
Szólt arról, hogy idén pályázat útján 2,6 milliárd forinttal támogatják a sertésnyilvántartó rendszer és egy olyan minőségi sertéshús program kidolgozását, amely hozzájárulna a hazai sertéshús fogyasztás növeléséhez.
Horváth István megjegyezte: Magyarországon a személyenkénti éves sertéshús fogyasztás 25-26 kilogramm, míg Ausztriában 58, Dániában 60 kilogramm felett van
Eladó 7%, 7,5%, 8% ... (ISV) koncentrátumok. Starter stb..
Halliszt és egyebek. Ha valakit érdekel írjon és megegyezünk.
Válasz #1928. hozzászólásra
Szia! Hát nem kizárt ,hogy a történelem megismétli önmagát...
topigs 8 hetesen:
malacok 2.5 és 3 hetesen:
magyar lapály koca(eddig 13 fölött nevelt)
Válasz #1931. hozzászólásra
Szépek :)
Három hetes malackák.
Jó világ :)
Ádám Úr a teheneknek hozott be "hurka töltőt.
http://www.agroinform.com/gepkereskedok/Adam-Es-Tarsa-Kft-Debrecen/5711/p/1
Íme
Most nem látom a gépek közt.
Talán nincs is?
Válasz #1927. hozzászólásra
Ez a múlt, vagy ismét a jövő?
Válasz #1925. hozzászólásra
Debrecenben 16-20 kg körüliek 13000 ft-ért mennek (nálunk.)
Sziasztok!
Hol mennyi most a malac kilója? Múlt héten választottam 17 db 18 - 22 kg közötti malacot, jövöhéten már eladóak.
Válasz #1921. hozzászólásra
Mert már ők is gyantáztatnak inkább, mint hogy hőkezeléssel kaparják le róluk .
Válasz #1922. hozzászólásra
Hello
Helyileg hol laksz?
Mert engem érdekelnének a malacok
Árban megegyezünk
menyiért mennek most a választási malacok?? belgalapályxdánlapály keresztezettek. 8hetesek elakarom adni öket de nem tudom mi az áruk.
Válasz #1920. hozzászólásra
lenyírták.......
nem a keresztezéstől van ez.....
Válasz #1915. hozzászólásra
Azt a fekete oldalú fehér hátút azt mivel keresztezték, büdös borzal??
Én még időben zártam be az ólat , amit nem bántam meg ! !
--------------Veszteségek, kihasználatlan létesítmények a sertéstartóknál Tolnában
Létrehozva: 2013-05-03 20:01:01
A Tolna megyei tenyésztőknek kilogrammonként 10-12 forint veszteségük keletkezik az élősertés értékesítésén, az állománycsökkenés miatt pedig európai uniós támogatással készült létesítmények maradnak kihasználatlanul - mondta el a Tolna megyei sertéstenyésztők választmányának elnöke.
Lengyel Lóránt kifejtette: az élősertés önköltségi ára Tolnában 410 forint, a szabadpiaci ár 360 forint körül alakul, felvásárlási szerződés esetén eléri a 400 forintot.
A veszteségeket részben ellensúlyozza az állatonként 1500-2000 forint állatjóléti támogatás, ezt azonban nem minden termelő tudja igénybe venni; azok a telepek például elesnek attól, ahol nem biztosított az almos tartási technológia - tette hozzá. Megjegyezte azt is: a Kapuvári Hús Zrt. több százmillió forinttal tartozik Tolna megyei termelőknek.
A választmány elnöke beszámolt arról, hogy egyre több cég hagy fel a tenyésztéssel, vagy szünetelteti a tevékenységet, sokan német, dán, holland malacot vásárolnak hízlalásra. A felszámolt állományok miatt európai uniós támogatással elkészült létesítmények, köztük trágyatárolók maradnak kihasználatlanul - jegyezte meg.
Közlése szerint a mintegy 200 ezres hazai kocaállomány mintegy öt százalékát tartják Tolna megyében, számuk tíz év alatt megfeleződött.
Papp Nándor, az évi 6000-7000 sertést kibocsátó Kaposszekcsői Mezőgazdasági Zrt. elnöke arról számolt be, hogy a társaságnak mintegy 30 millió forint követelése van a feldolgozókkal szemben, jelenlegi ismeretei szerint ennek az összegnek a fele térülhet meg. A 2012-ben egymilliárd forint árbevételt elérő zrt. gazdálkodásában a 2150 hektárnyi bérelt szántóföldön folytatott növénytermesztés ellensúlyozta az állattenyésztés veszteségeit - tette hozzá.
A társaság a veszteségek ellenére sem számolhatja fel a sertésállományt, miután 2010-ben európai uniós támogatással biogázüzemet épített, és ezzel ötéves tartási kötelezettséget vállalt - mondta az igazgatósági elnök.
A Naki Mezőgazdasági Zrt. 2010-ben egymilliárd forintos európai uniós projekt keretében korszerűsítette hízótelepét, amely évi 22-23 ezer hízósertés kibocsátására képes - mondta Soltész Gyula, a zrt. elnöke.
A 750 kocás tenyésztelep korszerűsítésére ugyanakkor nem nyertek támogatást az állattartó telepek korszerűsítési programjában, így a hízótelepet nem tudják saját alapanyaggal ellátni. A 60 főt foglalkoztató, tavaly 1,6 milliárd forint árbevételt elérő cégnek 70 millió forintos követelése maradt a kapuvári húsüzemmel szemben, a zrt.-nek likviditási gondjai alakultak ki - tette hozzá.
Jelezte, a társaság 2015-ig vállalt tartási kötelezettséget, azután nem biztos, hogy fenn tudják tartani a sertésállományt.
Köszönjük!
Sziasztok!
Ma voltam a Hódmezővásárhelyi kiállításon, és gondoltam töltök fel nektek pár képet !
Szia anca!
Küldtem neked egy e-mailt megkaptad?