Válasz laczah18 #6. hozzászólásáraA terméket nem értékesítik, de megveheted a technológiát.
Beugró 27,5 misi + ÁFA
+ évente 1.000 EUR, valami licenszdíj
Válasz termelo #11. hozzászólásáraUtána lehet számolni. Nem tudom mennyi most az áram ára ugye kinek mennyi.
1kg nitrogén hatóanyag 10eFt villamosenergia szükséglete van. Ez pétisó esetén 440ft/kg
Stb stb....
Válasz MrPoke #10. hozzászólásáraÉn értem csak arra akartam rávilágítani, hogy 600 forintért nem 50% nitrosolnak megfelelő fajsúlygyarapodást kapsz de még csak nem is 5%-ot hanem 0.5-öt ha nem tévedek.
PAW olyan víz, amelyet atmoszférikus plazmával kezelnek — a plazma lényegében ionizált gáz, rengeteg szabad elektron- és ion-állapottal. Amikor ez a plazma érintkezik a vízzel, átadja a reakcióképes kémiai fajokat a folyadéknak.
A plazma-víz interakció eredményei:
Reaktív oxigén- és nitrogén-típusú vegyületek (RONS) képződése, például:
hidrogén-peroxid (H₂O₂)
nitrit (NO₂⁻) és nitrát (NO₃⁻)
rövid életű gyökök (•OH, NO)
pH csökkenése (savanyodás)
Oxidáció-redukciós potenciál (ORP) növekedése
Elektronvezetőképesség nő (több ion van a vízben)
Ezek a változások azt jelentik, hogy a PAW nem egyszerűen tiszta víz, hanem olyan közeg, amelyben reaktív vegyületek képesek biológiai és kémiai hatásokat kifejteni.
Hogyan állítják elő?
A PAW előállításához atmoszferikus nyomáson működő plazmagenerátorokat használnak. Tipikus megoldások:
Dielectric Barrier Discharge (DBD) plazma
Plazmasugaras rendszerek
Koróna-kisülések a víz felszínén
Ezek a rendszerek plazmát hoznak létre egy gáz (gyakran levegő vagy nitrogén) és elektromos tér segítségével, majd ezt hozzák vízzel érintkezésbe. A kialakuló reaktív fajok oldódnak a vízben.
1. Elméleti energiaigény
A nitrogén-fixálás kémiai folyamata rendkívül energiaigényes a nitrogénmolekula erős hármas kötése miatt.
A tudományos szakirodalom alapján a nitrogén oxidációjához szükséges elméleti minimum körülbelül 7–10 kWh/kg fixált nitrogén.
Ez azonban csak a kémiai kötések felszakításához szükséges tiszta energia, veszteségek nélkül.
2. Gyakorlati energiaigény (Laboratóriumi és ipari szint)
A jelenlegi PAW technológiák (legyen szó szikrakisülésről, glidarc plazmáról vagy dielektromos gátkisülésről) jóval több energiát használnak fel a hőveszteség és az UV-sugárzás miatt.
A kutatásokban elért hatékonysági mutatók (Energy Cost) általában MJ/mol vagy kWh/kg N egységben vannak megadva:
Technológia típusa Energiaigény (kWh / 1 kg fixált Nitrogén)
Hagyományos Haber-Bosch ~10 – 15 kWh/kg N
Plazma (laboratóriumi csúcs) ~20 – 100 kWh/kg N
Házilag/Kisüzemben épített PAW 150 – 500+ kWh/kg N
20 hozzászólás
Ismerősöm használja.



Nála működik.
Hatalmas összeg nem lehet, mert 100 ha alatti területen gazdálkodik.
Válasz 5465 #18. hozzászólásáraInkább pétisót veszek
Válasz laczah18 #6. hozzászólásáraA terméket nem értékesítik, de megveheted a technológiát.
Beugró 27,5 misi + ÁFA
+ évente 1.000 EUR, valami licenszdíj
Válasz Igazi Földönfutó #15. hozzászólásáraVan egyéb előnye is az így kezelt víznek. Ami serkenti a növekedést. De, hogy a nitrogén kiváltaná....
Próba lehetőséget kellene biztosítaniuk és így el lehetne dönteni, hogy belevágjon a gazda.
Válasz MrPoke #8. hozzászólásáraSzinte ingyen van, igy is reklámozták.Na erről ennyit
Válasz kulakman #13. hozzászólásáraNem a bászna de kifizetik.
Válasz ND #3. hozzászólásáraÚgy ahogy a Bászna kifizeti a gazdákat!
"Gisfiú" te még hiszel a mesékben, hogy klasszikust idézzek!
Válasz termelo #11. hozzászólásáraUtána lehet számolni. Nem tudom mennyi most az áram ára ugye kinek mennyi.
1kg nitrogén hatóanyag 10eFt villamosenergia szükséglete van. Ez pétisó esetén 440ft/kg
Stb stb....
Válasz MrPoke #10. hozzászólásáraÉn értem csak arra akartam rávilágítani, hogy 600 forintért nem 50% nitrosolnak megfelelő fajsúlygyarapodást kapsz de még csak nem is 5%-ot hanem 0.5-öt ha nem tévedek.
Válasz termelo #9. hozzászólásáraLényegtelen a töménység bár annak is van jelentősége a kijutattásban.
De ha még van 100kwh nyi napelemed. Akkor is óránként 1-2kg Nitrogén hatóanyagot tudsz előállítani.
Válasz MrPoke #8. hozzászólásáraNem akartam a bizniszt lehúzni de a PAW kg/m3-t nézted?

Ha csak fele annyit tud mint a nitrosol akkor is legalább 1130 kg/m3-nak kellene lennie.
Ezzel szemben a táblázatból úgy tűnik hogy 1000 literben mindössze 3% lehet benne és nem 13%
Mi az a Plasma Activated Water?
PAW olyan víz, amelyet atmoszférikus plazmával kezelnek — a plazma lényegében ionizált gáz, rengeteg szabad elektron- és ion-állapottal. Amikor ez a plazma érintkezik a vízzel, átadja a reakcióképes kémiai fajokat a folyadéknak.
A plazma-víz interakció eredményei:
Reaktív oxigén- és nitrogén-típusú vegyületek (RONS) képződése, például:
hidrogén-peroxid (H₂O₂)
nitrit (NO₂⁻) és nitrát (NO₃⁻)
rövid életű gyökök (•OH, NO)
pH csökkenése (savanyodás)
Oxidáció-redukciós potenciál (ORP) növekedése
Elektronvezetőképesség nő (több ion van a vízben)
Ezek a változások azt jelentik, hogy a PAW nem egyszerűen tiszta víz, hanem olyan közeg, amelyben reaktív vegyületek képesek biológiai és kémiai hatásokat kifejteni.
Hogyan állítják elő?
A PAW előállításához atmoszferikus nyomáson működő plazmagenerátorokat használnak. Tipikus megoldások:
Dielectric Barrier Discharge (DBD) plazma
Plazmasugaras rendszerek
Koróna-kisülések a víz felszínén
Ezek a rendszerek plazmát hoznak létre egy gáz (gyakran levegő vagy nitrogén) és elektromos tér segítségével, majd ezt hozzák vízzel érintkezésbe. A kialakuló reaktív fajok oldódnak a vízben.
1. Elméleti energiaigény
A nitrogén-fixálás kémiai folyamata rendkívül energiaigényes a nitrogénmolekula erős hármas kötése miatt.
A tudományos szakirodalom alapján a nitrogén oxidációjához szükséges elméleti minimum körülbelül 7–10 kWh/kg fixált nitrogén.
Ez azonban csak a kémiai kötések felszakításához szükséges tiszta energia, veszteségek nélkül.
2. Gyakorlati energiaigény (Laboratóriumi és ipari szint)
A jelenlegi PAW technológiák (legyen szó szikrakisülésről, glidarc plazmáról vagy dielektromos gátkisülésről) jóval több energiát használnak fel a hőveszteség és az UV-sugárzás miatt.
A kutatásokban elért hatékonysági mutatók (Energy Cost) általában MJ/mol vagy kWh/kg N egységben vannak megadva:
Technológia típusa Energiaigény (kWh / 1 kg fixált Nitrogén)
Hagyományos Haber-Bosch ~10 – 15 kWh/kg N
Plazma (laboratóriumi csúcs) ~20 – 100 kWh/kg N
Házilag/Kisüzemben épített PAW 150 – 500+ kWh/kg N
Válasz xxx@123 #5. hozzászólásáraHát ez nem valami meggyőző eddig.Inkább csodaszer kategória
Konkrét árat tud valaki egyébként?
Válasz ND #3. hozzászólásáraBele teszi, a levegőből
Válasz ND #3. hozzászólásáraÚgy hogy Szalacsi a tervező!

Válasz agrokörös #1. hozzászólásáraoszt vízbűűű hogy veszi ki a nitrogént???
Válasz agrokörös #1. hozzászólásáraCsak a nagyobb gazdaságoknak esetleg.
nitrogén műtrágya kiváltására olcsó alternatíva lehet