palocgyerek adatlapja

Becenév:palocgyerek

Csatlakozott:2020-07-31 09:44:15

Utolsó belépés:2020-08-07 20:02:20

Fórum hozzászólás:17

Fórumhozzászólásai

  • Ugrás a témához » palocgyerek | 2020-08-07 20:40:35

    Válasz sörhas #3745. hozzászólására

    Az egyik verzió, hogy a feleséged szívességi-, vagy haszonbérleti szerződést köt anyósoddal. Ilyenkor nincs előhaszonbérleti jog, nincs hatósági jóváhagyás.

    Aztán ha ez megvan, akkor a feleséged veled köt egy szívességi földhasználati szerződést.

    A másik verzió, hogy a feleséged haszonélvezetet alapít a földre, aztán köt veled szívességit.

    A harmadik verzió, hogy használod a földet, kéred rá támogatást, és minden évben kérsz a jegyzőtől egy hatósági bizonyítványt arról, hogy te használod.

  • Ugrás a témához » palocgyerek | 2020-08-07 20:16:09

    Válasz Rum.cájsz #3843. hozzászólására

    Ha a törvényes képviselő, vagy személyesen közreműködő tag nem jogosult szakszemélyzet, akkor gond van. Ha igen, akkor a többi feltételek közül már lehet egyet teljesíteni.

    A szerződéseket meg meg kell hosszabbítani.

    Annyit még hozzátennék, hogy ez csak akkor működik, ha az ingatlannyilvántartásban erdő, vagy fásítás művelési ág szerepel.

    Vannak azonban olyan adattári erdők, amik a tulajdoni lapon más művelési ágban vannak. pl. legelő, vagy szántó. Na ezeket még mindig bárki haszonbérbe veheti.

  • Ugrás a témához » palocgyerek | 2020-08-07 20:04:52

  • Ugrás a témához » palocgyerek | 2020-08-07 09:58:17

    Válasz Gatti #3508. hozzászólására

    Az Illetéktörvényből:

    "17. § (1) * Mentes az ajándékozási illeték alól:

    w) * az ajándékozó testvére által megszerzett ajándék;"

  • Ugrás a témához » palocgyerek | 2020-08-07 09:53:54

    Válasz Gatti #3508. hozzászólására

    A féltestvér a Ptk. értelmezése szerint testvérnek minősül. Tehát egymás között termőföldre is köthetnek ajándékozási szerződést, és az nem hatósági jóváhagyáshoz kötött.

    Továbbá, az illetéktörvény július 8-tól hatályos módosítása szerint az ilyen ajándékozásilletékmentes.

    A törvénymódosítás indolkása:

    "RÉSZLETES INDOKOLÁS
    1–2., 5. §
    A hatályos szabályozás szerint – értékhatártól függetlenül – mentes az öröklési és az ajándékozási illeték alól az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) és túlélő házastársa által megszerzett örökrész, ajándék.
    A családon belüli ingyenes vagyonmozgások szélesítése céljából a Javaslat – a hagyaték, illetve az ajándék értékétől függetlenül – kiterjeszti a kedvező illetékszabályt a testvér öröklésére, ajándékozására is.
    A Javaslat szerint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény – az egyértelmű jogértelmezés érdekében – önálló fogalom-meghatározást rögzít a testvér definícióját illetően. Az értelmező rendelkezés szerint az illetéktörvény alkalmazásában testvérnek kell tekinteni az „édes” testvért, vagyis azt a személyt, akinek mindkét vérszerinti szülője azonos az örökhagyó, megajándékozó vérszerinti szüleivel. Testvérnek számít továbbá az a személy is, akinek vérszerinti vagy örökbefogadó szülei közül egy azonos az örökhagyó, megajándékozó vérszerinti vagy örökbefogadó szülőjével (azaz a féltestvér, valamint az örökbefogadáson alapuló testvér is)."

  • Ugrás a témához » palocgyerek | 2020-08-07 09:39:36

    Válasz Gatti #3504. hozzászólására

    Kinek akar ajándékozni?

  • Ugrás a témához » palocgyerek | 2020-08-07 07:58:26

    Válasz csontii #3838. hozzászólására

    A földforgalmi törvény szerinti erdőnek minősülő földet nem 20 évre lehet használatba adni, hanem:

    "12. A haszonbérlet időtartama

    44. §

    (2) * Az erdőnek minősülő földre, illetve az engedélyezett erdőtelepítésre kijelölt földre a haszonbérleti szerződést az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben foglalt eltéréssel legfeljebb a termelési időszak (vágás érettségi kor) lejártát követő 10. év végéig lehet megkötni."

    Az Evt. szerint:

    "20/C. § * (1) A Földforgalmi törvény 44. § (2) bekezdése szerinti termelési időszak az erdő soron következő véghasználatához kapcsolódóan keletkező erdőfelújítási kötelezettség teljesítésére vonatkozó határidő erdészeti hatóság által történő meghatározásának időpontjáig tart. Ha a felek szerződésben foglalt nyilatkozata szerint a szerződéssel érintett erdő esetében a vágásérettségi kor nem értelmezhető, vagy a szerződéssel érintett erdő egészére nézve egyöntetűen nem határozható meg, az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adásáról szóló szerződés legfeljebb ötven évre szóló időszakra köthető."

    Ez a következőt jelenti. Ha egy földrészleten, vagy alrészleten csak egy erdőrészlet található, vagy több, de ezek vágásérettségi kora azonos, akkor a szerződést a vágásérettségi kort követő felújítási kötelezettség határidejéig lehet megkötni.
    Azt, hogy ezt hogyan kell számolni, az egy más kérdés. A legegyszerűbb, ha a vágásérettségi kor+felújítás kötelezettségre adott idő.

    Viszont ha több erdőrészlet is található, ahol eltérőek a vágásérettségi korok, akkor a szerződés 50 évre köthető. Ugyan ez érvényes a kultúrerdők, és a faültetvények esetén is, mivel ott a vágásérettségi kor csak ajánlásként van megfogalmazva, és szerintem ugyan így kell eljárni az örökerdő üzemmód esetén is.

    Ha a jelenlegi szerződés húsz évre lett kötve, akkor a legegyszerűbb egy szerződésmódosítás, még plusz 30 évre, így nem kell új szerződés.

    Ha újat akartok kötni, akkor azt az hatályos előírások szerint csak erdőgazdálkodásra jogosul szakirányító vállalkozásként tehetitek. Ha megfeleltek az Ffrv. rendelkezésének, akkor van előhaszonbérleti jogosultságotok, de ha nem, akkor sem nagyon van lehetőség elvinni előletek az erdőt senkinek, legfeljebb egy földműves tulajdonostársnak, ha ő is szakirányító vállalkozás.

  • Ugrás a témához » palocgyerek | 2020-08-07 06:55:54

    Válasz sörhas #3738. hozzászólására

    Ha a feleséged/gyereked földműves, akkor ő köthet szerződést anyósoddal (haszonbérlet, szívességi földhasználat) és azt nem kell kifüggeszteni.

    Ha nem földműves, akkor tenni kell egy kis kerülőt.

  • Ugrás a témához » palocgyerek | 2020-08-07 06:26:13

    Válasz csontii #3832. hozzászólására

    Boccs, de ez most komoly? Egy kft-nél, amely töbszáz hektáron erdőgazdálkodik, nincs senki, aki értően tudná olvasni az Fftv.-t, meg az Evt.-t?

  • Ugrás a témához » palocgyerek | 2020-08-04 07:31:46

    Egy kicsit másképpen a Covidról:

    https://www.youtube.com/watch?v=ya75bukkW1k

  • Ugrás a témához » palocgyerek | 2020-08-03 07:34:41

    Válasz Matyi50 #3808. hozzászólására

    Igen. Tudod egy másik topikban helyre szoktam rakni a progresszív talibánokat, akik aztán sírnak egy sort a cenzoroknak, akik aztán letiltanak.
    Ez olyan igazi liberós szokás. Ellenérv nincs, hiszti van helyette, meg cenzúra.

  • Ugrás a témához » palocgyerek | 2020-08-02 07:38:05

    Válasz Rabó001 #31593. hozzászólására

    2020. évi XL. törvény indokolás


    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    1. §
    A termelő szövetkezeti (tsz.) földhasználati jog a gyakorlatban még létező, de ténylegesen, a különböző jogszabályokban szabályozott módon megszűnő intézménynek tekinthető.
    A mezőgazdasági tsz. közös földhasználat azt jelentette, hogy a földhasználat jogosultját bizonyos körben a rendelkezés joga is megillette (pl. üzemen belüli és üzemek közötti földcsere, vagy részt vehetett részleges földrendezésben).
    A szövetkezeti földhasználati jog azonban sosem jelentett tulajdonjogot. A – tsz. és a szakszövetkezeti tagoknak a korabeli törvényi előírásokon alapuló kötelező földbevitelén nyugvó – szövetkezeti földhasználat alapján a bevitt földek felett szövetkezet sohasem nyert tulajdonjogot, ezen földeket csak a használatába kapta. Megjegyzendő, hogy a tagot a használatért évi földjáradék illette meg, melynek mértékét szigorú keretek közé szorítva határozták meg. Ezért a szövetkezeti földhasználati jog úgynevezett visszterhes földhasználati cím volt.
    Tény, hogy a mezőgazdasági tsz-ek földtulajdon szerzése csak 1967-ben vált jogilag lehetővé. Ekkor jelent meg a társadalmi tulajdon csoportszintű formája, a szövetkezeti tulajdon, a termőföldtulajdon körében. Ezt a megváltás jogintézménye szolgálta. A megváltás lényege abban állt, hogy a mezőgazdasági tsz. közös használatába került föld tulajdonjoga kizárólag a szövetkezeti tagok, illetve a szövetkezeti tag és a szövetkezet között mozoghatott.
    Abból a szempontból is vegyes volt a szövetkezeti közös földhasználat tulajdoni alapja, hogy a szövetkezetek mindvégig használtak állami tulajdonban álló földeket, sőt 1967. évet követően egy ideig azok tulajdonjogát is megszerezhették.
    A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Ámt.) 3. § (1) bekezdése értelmében a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépésekor működő szövetkezetnek az 1991. december 31-i mérleg szerint, a részjegytőkével és a termőfölddel csökkentett vagyonát e törvény rendelkezései és a közgyűlés határozatai szerint fel kellett osztani (vagyonnevesítés), és erről az érdekelteket értesítenie kellett. A szövetkezeti vagyon átalakítása tehát összekapcsolódott a földprivatizációs folyamattal (kárpótlás, részarány-földkiadás).
    Az ingatlan-nyilvántartásban az a földrészlet szerepel még jelenleg is szövetkezeti földhasználati jog alatt, amely tekintetében a földprivatizáció még nem zajlott le, és a szövetkezet azt nem vagyonnevesítette.
    A törvényjavaslat úgy kívánja rendezni a tsz. földhasználati jog alatt álló, és az elmúlt 15 éve alatt magántulajdonba nem került földrészletek tulajdoni helyzetét, hogy a részarány jogosultak pénzbeli kompenzációja fejében kimondja, miszerint ezek a földrészletek 2021. január 1-jével a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerülnek – a közérdekű használati jogok és a jogi jellegként bejegyzett tények kivételével – tehermentesen.
    A fentiektől eltérően nem kerül állami tulajdonba az a földrészlet, amelyet
    1. az Fkbt. alapján 2021. január 1-jéig a részarány-földkiadást végző mezőgazdasági igazgatási szerv
    a) földkiadási határozattal kérelemre induló eljárásban már tulajdonba adott, de a jogosult tulajdonjoga még nem került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre vagy
    b) nyilvános sorsolás útján történő tulajdonba adás céljából sorsolási hirdetményben már közzétett.
    2. a kárpótlási célú árverezés érdekében a kárpótlási hatóság meghirdetett.
    Ezen folyamatban lévő eljárások olyanok, amelyek esetében nem indokolt az állami tulajdonba vétel. Az 1. pont a) alpontja szerinti esetben az érintett részarány-tulajdonosok már hatósági határozattal megkapták a földtulajdonukat, csak a határozat véglegessé válása előtt vagy azt követően még nem került a tulajdonjoguk a határozat alapján az az ingatlan-nyilvántartásba átvezetésre. Az 1. pont b) alpontja szerinti eset az, amikor az Fkbt. 5. §-a szerinti kérelmezők hozzájutottak a földtulajdonokhoz, és a korabeli kérelemmel nem rendelkező többi részarány-tulajdonos tulajdonjogának földhöz rendelése céljából már a sorsolási hirdetmény közzétételre került. A sorsolás követően, annak eredményét a mezőgazdasági igazgatási szerv határozatba foglalja, ami a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését szolgálja.
    A 2. esetben – az 1. pont b) alpontja szerinti esethez hasonlóan – a kárpótlási célú árverési hirdetményben közzétett földrészletek sem kerülnek a törvény erejénél fogva állami tulajdonba.
    Ezekben az esetekben a részarány-földkiadási eljárást az Fkbt.-nek az e törvény hatályba lépésekor hatályos rendelkezései szerint kell befejezni.
    A törvényjavaslat ezzel egyidejűleg rendelkezik e változásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről is úgy, hogy arra az ingatlanügyi hatóság részéről erre hivatalból kerülne sor.
    Mivel az állam tulajdonjoga keletkezéséről, valamint egyes jogok és tények megszűnéséről e törvény rendelkezik, a bejegyzéshez és a törléshez okiratra sem lesz szükség.
    A megszűnő jogokról és tényekről, valamint ezek törléséről szóló rendelkezés azt szolgálja, hogy az állam a közérdekből feljegyzett jogokon és tényeken kívül tehermentes tulajdonjogot szerezzen. Miután a tsz. földhasználati jogban álló földrészletek a fentieken kívül egyéb joggal és ténnyel nem voltak (nem lehettek volna) terhelhetők, hiszen ezen földrészletek nem képezték a termelőszövetkezet tulajdonjogát, így ezen jogok és tények jogosultjainak kártalanítására vonatkozóan nincs rendelkezés.
    A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv (NFK) az e törvény alapján az állam tulajdonába vagy a Nemzeti Földalapba kerülő földrészlet hasznosításáról az Nfatv. rendelkezései szerint köteles gondoskodni. Megjegyzendő, hogy a szövetkezetet vagy annak jogutódját nem illette meg a tsz. földhasználati jog alapján olyan jog, amely szerint érvényesen a használati jogosultságot harmadik személynek átengedő olyan szerződést kössön, ami a jelenleg is hatályban van, azonban a földnek az NFK általi hasznosításáig indokolt, hogy a hasznosítási kötelezettség teljesítése érdekében a tsz. földhasználati jog jogosultjaként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szövetkezet, illetve annak jogutódja, mint használatba adó által jogszerűen kötött és a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett használati jogosultságról rendelkező szerződések hatályban maradhassanak. Az Nfatv. 18. § (1) bekezdése szerinti hasznosításra irányuló szerződés hatályba lépésével, de legkésőbb 2022. december 31-én azonban ezen használati jogosultságot biztosító szerződések megszűnnek. Abban az esetben ha a földet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szövetkezet vagy annak jogutódja maga használja, a használatot az Nfatv. 18. § (1) bekezdése szerinti hasznosításra irányuló szerződés hatályba lépésével, de legkésőbb 2022. december 31-ig köteles megszüntetni.

    4–6. §

    Az ingatlan-nyilvántartásban tsz. földhasználati jog alatt álló földrészletek várományosai a részarány-tulajdonosok. A törvényjavaslat szerint azonban ezen személyeket megillető, a tsz. különlapon szereplő AK értéknek (azaz a részarány-tulajdonnak) megfelelő AK értékű föld tulajdonjogát már földkiadási eljárás keretében nem szerezhetnék meg, a tulajdoni igényük pénzösszegben – kártalanítással – kerülne kielégítésre. A kártalanítás összege az AK értékben kifejezett részarány-tulajdon mennyisége alapján kerül megállapításra 50.000 Ft/AK érték alapján.
    A kártalanítás megfizetése nem történik automatikusan, hivatalból, hiszen a részarány-tulajdon nyilvántartására szolgáló, manuálisan vezetett tsz. különlapokon szereplő jogosulti adatok adott esetben már elavultak, esetleg hiányosak, ha a jogosult vagy jogutódja nem jelentette be az adatainak változását. Ezért a kártalanítás iránti kérelmet a kiadatlan részarány-tulajdonnal rendelkezőnek kell benyújtania az ingatlanügyi hatósághoz.
    Az ingatlanügyi hatóság dönt a kártalanítás iránti kérelem elbírálásáról és intézkedik a kártalanítás összegének kifizetéséről. A kártalanításról szóló döntésben rendelkezni kell a kártalanított személy részarány-tulajdonának törléséről és a tsz. különlapjának megszüntetéséről, melyet az ingatlanügyi hatóság a kártalanításról szóló döntés véglegessé válásának napját követő 15 napon belül foganatosít. A kártalanításról szóló döntés ellen a fellebbezés biztosított. A kifizetésekre a kérelmek beérkezésének sorrendjében kerülne sor.
    A törvényjavaslat egységesíti a kártalanítás mértékét azáltal, hogy a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Vszt.) és az ezzel összefüggésben megállapított Fkbt. 12/C. §-a alapján, az ott meghatározott jogosultak számára is az e törvény szerinti kártalanítás összegét rendeli alkalmazni.


    8. §

    A törvényjavaslat megteremti a lehetőséget arra is, hogy az a személy, aki a tulajdonszerzési feltételeknek egyébként megfelel és az adott tsz. földhasználati jogállású földrészlet teljes területét részarány-tulajdonosként 2008. január 1-jétől szakadatlanul használja, úgy 2021. december 31-ig vételi jogot gyakorolhasson az adott földrészletre. Erre a vételi jogosultságra nem a részarány-tulajdona ellenében teremt lehetőséget a törvényjavaslat, hanem arra a tényre tekintettel, hogy e földet használóként több mint 10 éven át szakadatlanul birtokolta. A részarány-tulajdonos birtoklásával azonos megítélés alá essen az a helyzet is, ha a részarány-tulajdonos közeli hozzátartozója vagy valamelyikük legalább 25%-os tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet birtokolja az adott területet. Ettől függetlenül e személyt még megilleti a részarány-tulajdona ellenében a kártalanítás. Így a vételi jogának gyakorlása során a föld ellenértékeként a kártalanítás összege is szolgálhat.

  • Ugrás a témához » palocgyerek | 2020-08-01 21:26:12

    Válasz csontii #3804. hozzászólására

    Nem, az erdőbirtokosság ugyan úgy működik tovább.

    Egyébként a szívességi földhasználattal sincs gond, függetlenül attól, hogy nem egyértelmű a törvény.

    A lényeg ott van az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételi nyomtatványon.
    Az ott felsorolt jogcímek a mérvadók:


    (11) Kizárólag a következő használati jogcímek adhatók meg: Tulajdonosi használat, Haszonélvezet, Vagyonkezelés, Erdőbirtokossági társulati használat, Haszonbérlet, Szívességi földhasználat, Használat joga, Közös tulajdon használata, 1993. évi II. törvény szerinti tulajdonosi joggyakorlás, Polgári jogi társaság, Erdőgazdálkodási haszonbérlet, Erdőgazdálkodási integráció, Erdőkezelés

  • Ugrás a témához » palocgyerek | 2020-08-01 16:01:23

    Válasz Matyi50 #3800. hozzászólására

    Komolyra fordítva a szót.

    A leírt verziót előadtam néhány földhivatalban először. Miután még azt sem nagyon értették, mik az új jogcímek, és azok mit jelentenek, némi tanakodás után rábólintottak.

    Aztán rákérdeztem erre néhány erdőfelügyelőnél. Ők azt mondták, ha a földhivatal hatósági bizonyítványt ad ki arról, hogy egy szívességi szerzőrés nem számít a használat átengedésének,akkor ők nyilvántartásba veszik a delikvenst.

    Szóval a szokásos káosz.

    Miközben.....eléggé egyértelmű, hogy nem erről van szó. De ha pl. a NAK ebben az irányba tolja a jogértelmezést, akkor az jelentős plusz.

  • Ugrás a témához » palocgyerek | 2020-08-01 15:15:37

    Válasz Matyi50 #3800. hozzászólására

    Pedig a válasz egyszerű, csak tudni kell olvasni a jogszabályi előírásokat.


    "20/B. * Erdő használata átengedésének közös szabályai
    68/B. § * (1) Erdőnek minősülő föld használatára, továbbá erdő telepítése céljából erdőnek nem minősülő föld használati jogosultságának megszerzésére erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés, erdőgazdálkodási integrációs szerződés vagy erdőkezelési szerződés köthető."

    A hangsúly a használat átengedésén van.

    Az Földforgalmi törvény szerint:

    "42. §

    (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül a használat átengedésének az, ha a földhasználati jogosultságot szerző fél

    a) a föld használatát
    aa) földművesnek minősülő közeli hozzátartozója"

    Tehát. Miután az Fétv. jogszabályváltozása az erdők esetében a használat átengedéséről rendelkezik, így a közeli hozzátartozók egymás közötti szívességi földhasználata nem tartozik ide, hiszen az nem minősül a használat átengedésének.

    Továbbá:

    "59. § (1) Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása

    c) * ha a földhasználó közeli hozzátartozója a használatba adó;"

    Ez azt jelenti, hogy egy ilyen szerződéssel egy körben be lehet jelentkezni erdőgazdálkodónak.

    De van még egy lényeges dolog. július 1. előtt így szólt a jogszabályi előírás.

    "c) ha a földműves földhasználó közeli hozzátartozója a használatba adó"

    Tehát. Eddig a közeli hozzátartozónak is földművesnek kellett lenni a szívességi földhasználat esetén is. Július 1-től már nem.


  • Ugrás a témához » palocgyerek | 2020-08-01 08:28:01

  • Ugrás a témához » palocgyerek | 2020-07-31 09:50:22

    Na akkor tisztázzunk valamit cenzorok.

    Nem ti vagytok az első liberofasiszták, akik el akarnak hallgattatni, és nem ti lesztek az utolsók, akiknek ez nem fog sikerül.

    Addig is míg móresre tanítalak benneteket, tanulmányozzátok a kettős mérce fogalmát.
    Mert ha az nem tetszik, amit pl. szakirányító néven írtam, akkor vessétek össze azzal, amire reagáltam
    Barika, bandika mocskolódásaival.

    Higgyétek el, jobban jártok, ha békén hagytok.

Fórum szabályzat

Elolvasom »

// SZERVERBŐVÍTÉS //

Áprilisban közel 1 millió látogatónk volt, és folyamatosan csúcsokat dönt az Agroinform.hu látogatottásága, ezért bővítjük és továbbfejlesztjük a portált kiszolgáló szerverparkot. Kérünk, ha bármilyen lassulást, működési rendellenességet tapasztalsz a portálon, ezen a linken jelezd. Köszönjük!

IRATKOZZON FEL HÍRLEVELÜNKRE

[bezárás x]