Sziasztok!
Egy kérdést szeretnék feltenni hátha tud valaki válaszolni mert a földhivatal nem, legalábbis a helyi. Haszonbérleti szerződéseket szeretnék kötni 2026.01.01. el és azt szeretném kérdezni hogy mennyivel előtte lehet megkötni és beadni a hivatalba? Mert jobb szeretném beadni decemberben vagy akár most is. Előre is köszönöm a segítséget
Válasz dbalint03 #5144. hozzászólásáraSzia!
Elviekben a támogatás alapfeltétele a jogszerű földhasználat, amit a földhivatalban bejegyeznek.
Lehet kérni jegyzői "igazolást" de azt olyan földekre ahol nincs bejegyzett földhasználó, és a művelője egyéb okból műveli.
Szerintem a te esetedben nincs jogalapja az igénylésnek, sőt még szabálytalan is.
Üdv.: Csuti
Sziasztok!Valaki tud egy nyomtatványt amiben közös megegyezésel felmondjuk a haszonbérleti szerződést és elfogadják földhivatalba .Ill.kell még egy külön nyomtatvány a törlés kérése .
Valami megoldása van annak, hogy egy földet bérel valaki és ő nem akarja csinálni, de én csinálom. Valahogy le adhatom a támogatási kérelmet, ha ő nem adja le?
Az az utolsó hozzászólásaid viszont már érdemi előrelépés volt amit meg is köszönök a többi gazdatárs nevében is.
Csak azt nem értem miért "harapófogóval" kell "kihúzni" a választ..
Mondhatod hogy nem egyenlő a mezei leltárral de gazda szemmel ez mezei leltár....
Kifizetem minden költséget amit a papírja elbír...
Pár hozzászólással ezelőtt arról "meséltél" hogy fontos a kommunikáció a bérlő és a bérbeadó között. Most meg végre leírtad hogyha rosszhiszeműen is vetette be gabonával a terüreletet a költségek megtérítésére akkor is igényt tarthat.
Akkor miről kommunikáljanak....?
Az aki bevetette lejárat előtt egyetlen egy célja volt ... kicsesszen az új bérlővel és minél többet lehúzzon róla... de igen nagyon fontos a kommunikáció...
Válasz Nagy Péter 40 #5137. hozzászólásáraHa pl. egy szerződés lejár dec. 31-el, de a haszonbérlő még mondjuk elveti a búzát, amit aztán a bérbeadó januárban kitárcsáz, akkor a volt haszonbérlő max. az addig elvégzett, igazolt költségekre tarthat igényt, de az elmaradt haszonra nem. Ha esetleg learatta, akkor az elszámolás alapja a bevétel - minusz - igazolt költségek. A keletkezett hasznot ki kell adnia a bérbeadónak. Az esetleges veszteséget pedig le kell nyelnie. Feltéve, hogy jogcím nélküli rosszhiszemű birtokos volt.
Válasz Nagy Péter 40 #5137. hozzászólásáraAz attól függ, a bérbeadó mikor vette vissza, vagyis vette bírtokba a földet. Az addig elvégzett, igazolt költségeket a bérbeadó követelheti, de csak azt. A mezei leltár ennél sokkal bővebb. Ezt vagy számlával igazolja, vagy ha bírósághoz fordul valamelyik fél, akkor az esetek többségében Igazságügyi szakértői vélemény dönt.
Ezeket a dolgokat árnyalhatja, befolyásolhatja a haszonbérleti szerződés. Ezért nem kellene sablonszerződéseket kötni. Lényeges továbbá, hogy folyt-é esetleg igazolható egyezkedés a jogviszony folytatására a felek között.
"Ennek az a lényege, hogy bérlőnek ki kell adnia a keletkezett hasznot a bérbeadónak. Azt csak azzal a költséggel csökkentheti, ami a bérbadónál vagyoni előnyként jelenkezett."
Válasz Nagy Péter 40 #5135. hozzászólásáraHa nem érted, az nem az én saram. Határozott idejű haszonbérleti szerződésnél nincs mezei leltár, ha aról a szerződésben konkrétan nem állapodtak meg. Leírtuk már ezt itt egy párszor, de ezek szerint ezt sem érted.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #5133. hozzászólásáraAhogy én látom nagyon sok ügyvéd se érti hogy vannak a jogszabályok pontosan mivel nem ez a szakterületük de tisztelet a kivételnek.
A másik része meg érti csak úgy mint te most mismásol..
Kb 3 szor kérdezték hogy kell e fizetni ha januárban márciusban stb jár le a bérlet és be van vetve. Erre te jössz ezzel a felek közötti kommunikációval.
Most bezzeg lebírtad írni a jogalap nélküli gazdagodást (mezei leltár).
Miért nem lehetett ezzel kezdeni a többi kolléga kérdésére? Hogy "ebben ez esetben ez a helyzet abban az esetben az a helyzet hogy...".
Gondolom túl egyszerű lett volna...
Az meg hogy bemásolsz egy kúriai döntést az ügy részletezése nélkül....
Válasz Nagy Péter 40 #5132. hozzászólásáraIdeje volna eljutni annak megértéséhez, hogy a gazdálkodáshoz kevés, ha valaki tudja mikor kell vetni, aratni. Ha legalább alapszinten nem vagytok tisztába a hatályos jogszabályokkal, egyre több pofonba fogtok beleszaladni.....
Válasz Nagy Péter 40 #5132. hozzászólásáraHatározott idejű földgasználati szerződés lejártát követően nincs olyan, hogy jóhiszemű földhasználat. Az jogalap nélküli, rosszhiszemű birtoklás.
Eben az sesetben a felek között nem bérleti díj az elszámolás alapja, hanem a mutatkozó jogalap nélküli gazdagodás. Ennek az a lényege, hogy bérlőnek ki kell adnia a keletkezett hasznot a bérbeadónak. Azt csak azzal a költséggel csökkentheti, ami a bérbadónál vagyoni előnyként jelenkezett.
"Az elsőfokú bíróság mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperes rosszhiszeműen járt el, amikor a betakarítást és haszonbérleti szerződések lejáratát követően a területet nem adta át az alperesnek. Azt annak ellenére tovább művelte, hogy tudta, nincs érvényes jogcíme, és nem tett semmit annak érdekében, hogy a területet az alperesnek bárhol kiadja."
Persze visszadja a földhasználatot a szerződés lejárta után de legtöbb esetben arról van szó hogy a szerződés lejárta előtt bevetette gabonával..
Persze akkor nincs gond ha előtte hivatalos levélben közölte a volt haszonbérlővel hogy nem kívánja vele meghosszabbítani a szerződést,de ilyen elég minimális van mivel nem hogy a bérbeadók nincsenek tisztában ezzel hogy működik ez de legtöbb esetben a termelők se...
Ha meg nem közölték a bérbevevővel hogy nem akarnak hosszabbítani és ugyebár ő jó hiszeműen( a rosszhiszeműséget innen már nem fogja bebizonyítani senki..) bevetette onnan jön a macera hogy azt kikell fizetni.
Nevezhetjük mezei leltárnak de jogilag most nem így hívják. Csak nem jut eszembe mi a pontos neve.
Válasz Rabó001 #5130. hozzászólásáraEzért van jelentősége annak, hogy a felek folytattak-é a szerződés lejárta előtt bármilyen egyezkedési eljárást az esetkleges szerződéshosszabbításról, vagy új szerződés megkötéséről, illetve a bérbeadó jelezte-é a bérlő felé. hogy pl. a földet maga kívánja használni, vagy azt másnak akarja bérbe adni.
Sajnos, még mindig ott tartunk, hogy a haszonbérletek esetében a felek nem működnek együtt.
"A felperes a haszonbérleti szerződés megszűnésekor köteles lett volna a megszűnt szerződésnek megfelelő terület kiadását az alperesnek felajánlani, amihez feltételt nem szabhatott. Mivel ezt elmulasztotta, a haszonbérleti szerződés lejárta utáni használata nem volt jogszerű."
A szerződés lejárta után a haszonbérelt földet ki kell adni a bérbeadónak. A tóvábbi esetleges haszonbérlői földhasználatot, illetve annak jóhiszemű, vagy rosszhiszemű jogalapját a felek közötti kommunikáció dönti el.
Válasz Gazdász93 #5123. hozzászólásáraHa tulajdonosokkal te megállapodsz és szerződsz, tobblethasznalatit, akkor nem tud mit csinálni a régi bérlő.
Ha nem mindenkivel tudsz megallapodni, akkor kell a használati rendről is papír. Ha vannak elérhetetlen emberek, arra is van megoldás, én is itt olvastam erdesztol.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #5124. hozzászólásáraOk. De mivel neki március végéig földhasználat volt bejegyezve, ősszel bevetették, így törvényileg a betakarításra jogosult, és nemakartam pereskedni sem.
Így az ezévén esedékes bérletidíjjat is neki kell megfizetni. Tudtommal.
Májusban vettem meg a terület egy részét.
Válasz rtamas1976 #5117. hozzászólásáraA szerződés megszűnését követő 1 éves volt földhasználói előhaszonbérleti jogosultságnak szigorú törvényi feltételei vannak. Az nem azt jelenti, hogy a volt haszonbérlő használhatja a földet. A tulajdonos, vagy egy következő földhasználó használatba veheti, és akár kitárcsázhatja, vagy learathatja. Az persze nem baj, ha lerendezi a földhivatalnál a földhasználat törlését.
Egy esetlege bírósági perben a bíróság nem a bérleti díjat állapítja meg - nem is arra kell hivatkozni - , hanem a jogalap nélküli gazdagodást.
Válasz Rabó001 #5118. hozzászólásáraMost ha nekünk van egy osztatlan közös tulajdon. És a föld másik felét jelenleg bérlő megmondta hogy ő nem szándékozik nekünk átengedni a földhasználatot, sőt már azt tervezi hogy ő nyárfákkal beülteti a föld szélét. Ebből azért lehet következtetni hogy hosszú távra tervez, akkor mi csak simán kötünk egy többlethasználati megoldást a társtulajdonossal és a jelenlegi bérlő mehet a picsába a szerződés lejárta után ha mi szeretnénk azt használni?
Válasz rtamas1976 #5117. hozzászólásáraSemmit nem tud csinálni az előző bérlő. Beviszed a papírt a foldhivatalba és pár nap múlva jön, hogy bejegyeztek foldhasznalonak. Nemrég csináltam ilyet.
Ha nem az egészet használod, akkor asszem kell hozzá használati rend, meg térkép amin be van jelölve ki melyik részt használja.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #5114. hozzászólásáraÉs ebbe a régi bérlő nemtud beleszólni.
Cég és lejárt a szerződés marc.végén.
De ugye neki is 1évig előhasználati joga van.
Ősszel bevetette most learatta.
A bérletidíjjat kikell fizetnie ugye?
Válasz Csavarkulcs #5107. hozzászólásáraHa az év végével lejárt a határozott idejű szerződésed, a földet olyan állapotban kell visszadnod a bérbeadónak, hogy az belátása szerint tudjon rajta gazdálkodni. Magyarul, nem vethetsz semmit.
Válasz Csavarkulcs #5107. hozzászólásáraIgen, az valóban úgy van, de akkor a következő évre köteles haszonbért is fizetni mivel ő arat majd. De ez a földtörvény is egy vicc hogy nem a föld tulajdonosa dönti el kivel szerződik. Számomra ez nagyon gusztustalan
Válasz Rabó001 #5109. hozzászólásáraEgy felvetés volt. Tulaj nem jelzi hogy nem a termelővel köt szerződést. A termelő egy szója után élveti a búzát. Majd a tulaj úgy dönt a következő évben másnak adja. Mivel év végén lejárt a szerződés. Ő közben így döntött. Azért kérdem mert a mai világban..bármi lehet. A tulajok fejében.
Válasz Csavarkulcs #5107. hozzászólásáraBejelentette a foldtulajdonos, hogy nem hosszabbít szerződést? Ha igen, mikor és milyen formában?
Minél előbb kellene, és úgy, hogy nyoma maradjon. Ha nyári betakaritasu növény, akkor a legjobb aratás idejére elrendezni.
Válasz Csavarkulcs #5107. hozzászólásáraNa ez engem is érdekel, annyival megspékelve, hogy én közben megvettem a terület negyedét! És még 2db 1negyedet bérelném.
Gyors kérdés. Hogy állunk azzal a jogszabályai....miszerint ha év végén lejár a bérlet. Ősszel a jelenlegi bérlő elvet elindítja a gazdasági évet. Akkor még ő arat. ? Akkor is ha közben a tulaj úgy dönt...mégsem a volt bérlővel köt szerződést ?
A földhasználati nyilvántartás közhiteles nyilvántartás. Ez azt jelenti, ha nincs nyilvántartott földhasználó, akkor szabad a pálya.
Ebből következően teljes mértékben jogszabálysértő azon földhivatali álláspont, hogyha egy földrészletet az OKTM. eljárás - vagyis az államilag finanszírozott megosztás - keretében megosztottak, és új önálló hrsz-ú földrészletek kerültek kialakításra, akkor a kiindulás szerinti földrészleten nyikvántartott földhasználó automatikusan földhasználónak minősül a megosztás során kialakított új földrészletekre is, úgy, hogy arra nincs bejegyezve.
Válasz VMisi #5104. hozzászólásáraA legfontosabb szabály, még időben konkrét, igazolható lépéseket kell tenni egy új szerződés megkötésére. Ha ez igazolható - levél, tértivevény, tanúk -, akkor ha 1 éven belül kifüggesztik az érintett földrészletet, jogszerűen hivatkozhat a volt haszonbérlő státuszra.
Ha egy kifüggesztett haszonbérleti szerződésre egy tulajdonostárs elfogadót tesz, és a földhivatal vele hagyja jóvá a szerződést, akkor nem haszonbérleti szerződés, hanem többlethasználati megállapodás jön létre, amely pl a törvény erejénél fogva megszűnik, ha felszámolásra kerül a közös tulajdon, vagy módosul a használati rend.
Ha valaki haszonbérlőként tovább szeretné bérelni a földet, akkor az egyik lehetőség a szerződés meghosszabbítása. Ez addig lehetséges, amíg a 20 éves "keret" ki nem merül.
Ha lejár a szerződés, és újat szeretne kötni, arra már a lejárat előtt, idejében fel kell készülni, és megtenni azokat a lépéseket, amelyek biztosítják a "volt haszonbérlő" előhaszonbérleti jogot.
A földhivatalok egy része sajnos még mindig nem tudja helyesen értelmezni a "közvetlenül megelőző" definíciót, így gyakran jogszabály sértően nem veszik azt figyelembe. Ebben az esetben bírósághoz kell fordulni.
5151 hozzászólás
Válasz danci19 #5150. hozzászólásáraKöszönöm szépen
Válasz erik18 #5149. hozzászólásáraSimán be lehet adni! Mai dátummal megcsinálod a szerződést, haszonbérlet kezdete meg akkor 2026.01.01.-től.
Sziasztok!
Egy kérdést szeretnék feltenni hátha tud valaki válaszolni mert a földhivatal nem, legalábbis a helyi. Haszonbérleti szerződéseket szeretnék kötni 2026.01.01. el és azt szeretném kérdezni hogy mennyivel előtte lehet megkötni és beadni a hivatalba? Mert jobb szeretném beadni decemberben vagy akár most is. Előre is köszönöm a segítséget
Válasz csuti0 #5146. hozzászólásáraNincs semmi módja, hogy átadja a haszonbérletet? Mert, ha kifüggesztjük rá jelentkezik a nagy cég...
Válasz dbalint03 #5144. hozzászólásáraA mostani bérlő alhaszonbérletbe adhatja neked , talán 2 évre a tulajdonos hozzájárulásával.
Válasz dbalint03 #5144. hozzászólásáraSzia!
Elviekben a támogatás alapfeltétele a jogszerű földhasználat, amit a földhivatalban bejegyeznek.
Lehet kérni jegyzői "igazolást" de azt olyan földekre ahol nincs bejegyzett földhasználó, és a művelője egyéb okból műveli.
Szerintem a te esetedben nincs jogalapja az igénylésnek, sőt még szabálytalan is.
Üdv.: Csuti
Sziasztok!Valaki tud egy nyomtatványt amiben közös megegyezésel felmondjuk a haszonbérleti szerződést és elfogadják földhivatalba .Ill.kell még egy külön nyomtatvány a törlés kérése .
Valami megoldása van annak, hogy egy földet bérel valaki és ő nem akarja csinálni, de én csinálom. Valahogy le adhatom a támogatási kérelmet, ha ő nem adja le?
Sziasztok!
A legfrissebb földhaszonbérleti sorrendet tudná nekem valaki linkelni, vagy hol tudom megnézni pontosan?
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #5141. hozzászólásáraNézőpont kérdése.
Az első pár hozzászólás nem gondolom hogy érdemi segítség volt,nem véletlen kérdeztek többször is vissza.
Az az utolsó hozzászólásaid viszont már érdemi előrelépés volt amit meg is köszönök a többi gazdatárs nevében is.
Csak azt nem értem miért "harapófogóval" kell "kihúzni" a választ..
Válasz Nagy Péter 40 #5140. hozzászólásáraMegint elkövettem azt a hibát, hogy megpróbáltam segíteni. Na, majd jobban odafigyelek....
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #5139. hozzászólásáraEzt kérdezték ezelőtt 10 hozzászólással ezelőtt...
Miért nem lehetett ezt egyből megírni?
Mondhatod hogy nem egyenlő a mezei leltárral de gazda szemmel ez mezei leltár....
Kifizetem minden költséget amit a papírja elbír...
Pár hozzászólással ezelőtt arról "meséltél" hogy fontos a kommunikáció a bérlő és a bérbeadó között. Most meg végre leírtad hogyha rosszhiszeműen is vetette be gabonával a terüreletet a költségek megtérítésére akkor is igényt tarthat.
Akkor miről kommunikáljanak....?
Az aki bevetette lejárat előtt egyetlen egy célja volt ... kicsesszen az új bérlővel és minél többet lehúzzon róla... de igen nagyon fontos a kommunikáció...
Válasz Nagy Péter 40 #5137. hozzászólásáraHa pl. egy szerződés lejár dec. 31-el, de a haszonbérlő még mondjuk elveti a búzát, amit aztán a bérbeadó januárban kitárcsáz, akkor a volt haszonbérlő max. az addig elvégzett, igazolt költségekre tarthat igényt, de az elmaradt haszonra nem. Ha esetleg learatta, akkor az elszámolás alapja a bevétel - minusz - igazolt költségek. A keletkezett hasznot ki kell adnia a bérbeadónak. Az esetleges veszteséget pedig le kell nyelnie. Feltéve, hogy jogcím nélküli rosszhiszemű birtokos volt.
Válasz Nagy Péter 40 #5137. hozzászólásáraAz attól függ, a bérbeadó mikor vette vissza, vagyis vette bírtokba a földet. Az addig elvégzett, igazolt költségeket a bérbeadó követelheti, de csak azt. A mezei leltár ennél sokkal bővebb. Ezt vagy számlával igazolja, vagy ha bírósághoz fordul valamelyik fél, akkor az esetek többségében Igazságügyi szakértői vélemény dönt.
Ezeket a dolgokat árnyalhatja, befolyásolhatja a haszonbérleti szerződés. Ezért nem kellene sablonszerződéseket kötni. Lényeges továbbá, hogy folyt-é esetleg igazolható egyezkedés a jogviszony folytatására a felek között.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #5136. hozzászólásáraMagad írtad hogy jogalap nélküli gazdagodás áll fennt ilyen esetben.
"Ennek az a lényege, hogy bérlőnek ki kell adnia a keletkezett hasznot a bérbeadónak. Azt csak azzal a költséggel csökkentheti, ami a bérbadónál vagyoni előnyként jelenkezett."
Milyen költséget tud elszámolni?
Válasz Nagy Péter 40 #5135. hozzászólásáraHa nem érted, az nem az én saram. Határozott idejű haszonbérleti szerződésnél nincs mezei leltár, ha aról a szerződésben konkrétan nem állapodtak meg. Leírtuk már ezt itt egy párszor, de ezek szerint ezt sem érted.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #5133. hozzászólásáraAhogy én látom nagyon sok ügyvéd se érti hogy vannak a jogszabályok pontosan mivel nem ez a szakterületük de tisztelet a kivételnek.
A másik része meg érti csak úgy mint te most mismásol..
Kb 3 szor kérdezték hogy kell e fizetni ha januárban márciusban stb jár le a bérlet és be van vetve. Erre te jössz ezzel a felek közötti kommunikációval.
Most bezzeg lebírtad írni a jogalap nélküli gazdagodást (mezei leltár).
Miért nem lehetett ezzel kezdeni a többi kolléga kérdésére? Hogy "ebben ez esetben ez a helyzet abban az esetben az a helyzet hogy...".
Gondolom túl egyszerű lett volna...
Az meg hogy bemásolsz egy kúriai döntést az ügy részletezése nélkül....
Válasz Nagy Péter 40 #5132. hozzászólásáraIdeje volna eljutni annak megértéséhez, hogy a gazdálkodáshoz kevés, ha valaki tudja mikor kell vetni, aratni. Ha legalább alapszinten nem vagytok tisztába a hatályos jogszabályokkal, egyre több pofonba fogtok beleszaladni.....
Válasz Nagy Péter 40 #5132. hozzászólásáraHatározott idejű földgasználati szerződés lejártát követően nincs olyan, hogy jóhiszemű földhasználat. Az jogalap nélküli, rosszhiszemű birtoklás.
Eben az sesetben a felek között nem bérleti díj az elszámolás alapja, hanem a mutatkozó jogalap nélküli gazdagodás. Ennek az a lényege, hogy bérlőnek ki kell adnia a keletkezett hasznot a bérbeadónak. Azt csak azzal a költséggel csökkentheti, ami a bérbadónál vagyoni előnyként jelenkezett.
"Az elsőfokú bíróság mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperes rosszhiszeműen járt el, amikor a betakarítást és haszonbérleti szerződések lejáratát követően a területet nem adta át az alperesnek. Azt annak ellenére tovább művelte, hogy tudta, nincs érvényes jogcíme, és nem tett semmit annak érdekében, hogy a területet az alperesnek bárhol kiadja."
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #5129. hozzászólásáraEz a nesze neked semmi magyarázás...
Persze visszadja a földhasználatot a szerződés lejárta után de legtöbb esetben arról van szó hogy a szerződés lejárta előtt bevetette gabonával..
Persze akkor nincs gond ha előtte hivatalos levélben közölte a volt haszonbérlővel hogy nem kívánja vele meghosszabbítani a szerződést,de ilyen elég minimális van mivel nem hogy a bérbeadók nincsenek tisztában ezzel hogy működik ez de legtöbb esetben a termelők se...
Ha meg nem közölték a bérbevevővel hogy nem akarnak hosszabbítani és ugyebár ő jó hiszeműen( a rosszhiszeműséget innen már nem fogja bebizonyítani senki..) bevetette onnan jön a macera hogy azt kikell fizetni.
Nevezhetjük mezei leltárnak de jogilag most nem így hívják. Csak nem jut eszembe mi a pontos neve.
Válasz Rabó001 #5130. hozzászólásáraEzért van jelentősége annak, hogy a felek folytattak-é a szerződés lejárta előtt bármilyen egyezkedési eljárást az esetkleges szerződéshosszabbításról, vagy új szerződés megkötéséről, illetve a bérbeadó jelezte-é a bérlő felé. hogy pl. a földet maga kívánja használni, vagy azt másnak akarja bérbe adni.
Sajnos, még mindig ott tartunk, hogy a haszonbérletek esetében a felek nem működnek együtt.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #5129. hozzászólásáraEz oké, rendben van. Csak a gyakorlatban elég szerencsétlen időpont a március végi szerződés lejárat. Ha hosszabbítanak a régi bérlővel, akkor mindegy.
Válasz rtamas1976 #5125. hozzászólásáraA Kúria szerint:
"A felperes a haszonbérleti szerződés megszűnésekor köteles lett volna a megszűnt szerződésnek megfelelő terület kiadását az alperesnek felajánlani, amihez feltételt nem szabhatott. Mivel ezt elmulasztotta, a haszonbérleti szerződés lejárta utáni használata nem volt jogszerű."
A szerződés lejárta után a haszonbérelt földet ki kell adni a bérbeadónak. A tóvábbi esetleges haszonbérlői földhasználatot, illetve annak jóhiszemű, vagy rosszhiszemű jogalapját a felek közötti kommunikáció dönti el.
Válasz Gazdász93 #5123. hozzászólásáraHa tulajdonosokkal te megállapodsz és szerződsz, tobblethasznalatit, akkor nem tud mit csinálni a régi bérlő.
Ha nem mindenkivel tudsz megallapodni, akkor kell a használati rendről is papír. Ha vannak elérhetetlen emberek, arra is van megoldás, én is itt olvastam erdesztol.
Válasz rtamas1976 #5125. hozzászólásáraDe akkor idén betakaritas után már te tudod csinálni. Minél előbb papirozd is szerintem.
Válasz rtamas1976 #5125. hozzászólásáraHa nincs használati rend, akkor Te sem művelheted a "saját" részed, mert olyan nincs.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #5124. hozzászólásáraOk. De mivel neki március végéig földhasználat volt bejegyezve, ősszel bevetették, így törvényileg a betakarításra jogosult, és nemakartam pereskedni sem.
Így az ezévén esedékes bérletidíjjat is neki kell megfizetni. Tudtommal.
Májusban vettem meg a terület egy részét.
Válasz rtamas1976 #5117. hozzászólásáraA szerződés megszűnését követő 1 éves volt földhasználói előhaszonbérleti jogosultságnak szigorú törvényi feltételei vannak. Az nem azt jelenti, hogy a volt haszonbérlő használhatja a földet. A tulajdonos, vagy egy következő földhasználó használatba veheti, és akár kitárcsázhatja, vagy learathatja. Az persze nem baj, ha lerendezi a földhivatalnál a földhasználat törlését.
Egy esetlege bírósági perben a bíróság nem a bérleti díjat állapítja meg - nem is arra kell hivatkozni - , hanem a jogalap nélküli gazdagodást.
Válasz Rabó001 #5118. hozzászólásáraMost ha nekünk van egy osztatlan közös tulajdon. És a föld másik felét jelenleg bérlő megmondta hogy ő nem szándékozik nekünk átengedni a földhasználatot, sőt már azt tervezi hogy ő nyárfákkal beülteti a föld szélét. Ebből azért lehet következtetni hogy hosszú távra tervez, akkor mi csak simán kötünk egy többlethasználati megoldást a társtulajdonossal és a jelenlegi bérlő mehet a picsába a szerződés lejárta után ha mi szeretnénk azt használni?
Válasz rtamas1976 #5121. hozzászólásáraÉrtem.
Válasz Rabó001 #5120. hozzászólásáraVanbenne csavar is. Mert van kiskorú és így ügyvédhez megyünk inkább.
De köszönöm!
Válasz rtamas1976 #5119. hozzászólásáraNekem 2 oldalas szerződés, 2 tanuval. Annyi hogy nekem a teljes területre. El is küldhetem akár.
Válasz Rabó001 #5118. hozzászólásáraKöszi!
Válasz rtamas1976 #5117. hozzászólásáraSemmit nem tud csinálni az előző bérlő. Beviszed a papírt a foldhivatalba és pár nap múlva jön, hogy bejegyeztek foldhasznalonak. Nemrég csináltam ilyet.
Ha nem az egészet használod, akkor asszem kell hozzá használati rend, meg térkép amin be van jelölve ki melyik részt használja.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #5114. hozzászólásáraÉs ebbe a régi bérlő nemtud beleszólni.
Cég és lejárt a szerződés marc.végén.
De ugye neki is 1évig előhasználati joga van.
Ősszel bevetette most learatta.
A bérletidíjjat kikell fizetnie ugye?
Válasz Csavarkulcs #5110. hozzászólásáraOké, ezt értem, de az ilyet nem így kell csinálni.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #5114. hozzászólásáraKifuggesztes mentesen.
Válasz rtamas1976 #5108. hozzászólásáraTulajdonostársként többlethasználati megállapodást tudsz kötni.
Válasz Csavarkulcs #5107. hozzászólásáraHa az év végével lejárt a határozott idejű szerződésed, a földet olyan állapotban kell visszadnod a bérbeadónak, hogy az belátása szerint tudjon rajta gazdálkodni. Magyarul, nem vethetsz semmit.
Válasz Gazdász93 #5111. hozzászólásáraEgyetértek. Csak vannak olyan esetek..mikor az új bérlő learatta. Ebből lett a perpatvar.
Válasz Csavarkulcs #5107. hozzászólásáraIgen, az valóban úgy van, de akkor a következő évre köteles haszonbért is fizetni mivel ő arat majd. De ez a földtörvény is egy vicc hogy nem a föld tulajdonosa dönti el kivel szerződik. Számomra ez nagyon gusztustalan
Válasz Rabó001 #5109. hozzászólásáraEgy felvetés volt. Tulaj nem jelzi hogy nem a termelővel köt szerződést. A termelő egy szója után élveti a búzát. Majd a tulaj úgy dönt a következő évben másnak adja. Mivel év végén lejárt a szerződés. Ő közben így döntött. Azért kérdem mert a mai világban..bármi lehet. A tulajok fejében.
Válasz Csavarkulcs #5107. hozzászólásáraBejelentette a foldtulajdonos, hogy nem hosszabbít szerződést? Ha igen, mikor és milyen formában?
Minél előbb kellene, és úgy, hogy nyoma maradjon. Ha nyári betakaritasu növény, akkor a legjobb aratás idejére elrendezni.
Válasz Csavarkulcs #5107. hozzászólásáraNa ez engem is érdekel, annyival megspékelve, hogy én közben megvettem a terület negyedét! És még 2db 1negyedet bérelném.
Gyors kérdés. Hogy állunk azzal a jogszabályai....miszerint ha év végén lejár a bérlet. Ősszel a jelenlegi bérlő elvet elindítja a gazdasági évet. Akkor még ő arat. ? Akkor is ha közben a tulaj úgy dönt...mégsem a volt bérlővel köt szerződést ?
A földhasználati nyilvántartás közhiteles nyilvántartás. Ez azt jelenti, ha nincs nyilvántartott földhasználó, akkor szabad a pálya.
Ebből következően teljes mértékben jogszabálysértő azon földhivatali álláspont, hogyha egy földrészletet az OKTM. eljárás - vagyis az államilag finanszírozott megosztás - keretében megosztottak, és új önálló hrsz-ú földrészletek kerültek kialakításra, akkor a kiindulás szerinti földrészleten nyikvántartott földhasználó automatikusan földhasználónak minősül a megosztás során kialakított új földrészletekre is, úgy, hogy arra nincs bejegyezve.
Válasz VMisi #5104. hozzászólásáraA legfontosabb szabály, még időben konkrét, igazolható lépéseket kell tenni egy új szerződés megkötésére. Ha ez igazolható - levél, tértivevény, tanúk -, akkor ha 1 éven belül kifüggesztik az érintett földrészletet, jogszerűen hivatkozhat a volt haszonbérlő státuszra.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #5102. hozzászólásáraMik azok a lejárat előtti lépések, amivel a volt bérlőnek biztosítani lehet az előhaszonbérleti jogot?
Ha egy kifüggesztett haszonbérleti szerződésre egy tulajdonostárs elfogadót tesz, és a földhivatal vele hagyja jóvá a szerződést, akkor nem haszonbérleti szerződés, hanem többlethasználati megállapodás jön létre, amely pl a törvény erejénél fogva megszűnik, ha felszámolásra kerül a közös tulajdon, vagy módosul a használati rend.
Ha valaki haszonbérlőként tovább szeretné bérelni a földet, akkor az egyik lehetőség a szerződés meghosszabbítása. Ez addig lehetséges, amíg a 20 éves "keret" ki nem merül.
Ha lejár a szerződés, és újat szeretne kötni, arra már a lejárat előtt, idejében fel kell készülni, és megtenni azokat a lépéseket, amelyek biztosítják a "volt haszonbérlő" előhaszonbérleti jogot.
A földhivatalok egy része sajnos még mindig nem tudja helyesen értelmezni a "közvetlenül megelőző" definíciót, így gyakran jogszabály sértően nem veszik azt figyelembe. Ebben az esetben bírósághoz kell fordulni.