Természetesen, már amennyi konkrétumot meg tudok. 6 ha kiváló minőségű kiskunsági homokot tervezek akáccal telepíteni.
Azt szeretném kalkuláció alá vonni, hogy megéri e a támogatásért pályázni/igényelni stb....és 30 évig majdnem kivonulni belőle, vagy önerőből berakni és gyakorlatilag rendelkezem vele amikor én úgy ítélem.
Ez a két opció van, de sajnos összeget az "erdészeti hivatal" sem mondott.
Sajnos így azt sem tudom hogy a telepítés támogatás takarja e azt stb.....
Hálás lennék ha valaki be merné vallani, hogy az elmúlt években államilag finanszírozott erdőtelepítés után mennyi támogatást fizettek.
Telepítésre is ill. amit 5 évig fizettek.
Köszönöm előre a segítséget.
Üdv!
Kültéri szántóföldem egy részét szeretném akáccal betelepíteni. Milyen engedélyek kellenek, kell-e egyáltalán és hol kell kérelmezni? Az erdőtelepítéshez milyen gépesítést ajánlotok és körülbelül milyen tarifával dolgozna (Fejér megye).
Köszi a segítségeteket!
A történet már-már hihetetlennek tűnik, ám igaz: újraerdősítik egy indiai állam egyharmadát 114 millió fa elültetésével – a tervek szerint 2015-ig befejeződnek a munkálatok.
India egyik szárazság sújtotta körzetében egy helyi guru vezetésével sok ezer önkéntes dolgozik a francia Yves Rocher Alapítvány támogatásával azon, hogy 2015-ig 114 millió fát ültessen el.
A párizsi Le Figaro helyszíni riportban számolt be arról, miként bontakozott ki ez a képtelennek tűnő vállalkozás, amely megváltoztathatja a mostoha természeti körülményeiről ismert Tamilnádu éghajlatát. Az India délkeleti részén lévő rendkívül szegény állam központjában, Kojambuttúr városától mintegy 30 kilométerre lévő sivatagos fennsíkon szárit viselő asszonyok százai szorgoskodtak kezükben ásóval, a környék iskoláiból érkezett gyerekek pedig büszkén vitték a gödrökhöz a vörösszantálfa-, mangófa- és kenyérfapalántákat. A tűző napsütésben férfiak hordták a vödröket, igen óvatosan, mivel a víz olyan kincs ezen a vidéken, amelyből egyetlen cseppet sem szabad elpazarolni.
A nagy munka résztvevői valamennyien a Green Hands (Zöld kezek) néven ismert, a térség újraerdősítésére létrehozott helyi társadalmi szervezet önkéntesei. A lelkes zöldek néhány év alatt 300 ezer emberből álló faültető hadsereget teremtettek. Parancsnokuk szürkülő szakállú, telt arcú férfi, aki tanácsokkal látja el a munkára felsorakozott parasztok tömegét. Szadhgurunak hívják, az indiaiak szellemi mesternek tekintik, bölcs és karizmatikus személyiségnek, olyan gurunak, aki megnyitja az utat egy új, zöld gazdaság felé.
Nyugati szemmel - írja a Le Figaro - akár bolondnak is lehetne tartani azt a vállalását, hogy 2015-ig 114 millió fa elültetésével Tamilnádu földjének 33 százalékát ismét erdő borítsa, mint korábban. Szadhguru olyan meggyőződéssel hirdeti célját, hogy tömegeket tud mozgósítani. Jacques Rocher-t, az Yves-Rocher francia kozmetikai világcég alapítványának tiszteletbeli elnökét is képes volt megnyerni az ügy számára: az üzletember, illetve alapítványa 15 millió fa ültetését támogatja. A helyszínen elégedetten szemlélhette, hogyan került egyetlen napon kétezer új palánta a száraz földbe. Csupán egy liget, de a hozzá hasonlók néhány éve alatt erdőségekké gyarapodtak.
Ma ezen a kopár vidéken nehéz elképzelni, hogy korábban erdőiről volt híres. A tamilok istenként tisztelték a fákat és óvták őket, attól tartottak, hogy egy-egy fa kidöntésével magukra haragíthatják az isteneket, azok pedig elvehetik a termést vagy járványokat zúdítanak a vidékre. Ám a modernizálás és az időjárás változásai nyomán a növényzet mind ritkábbá vált, sok fát építkezésekhez vagy fűteni vágtak ki, a műtrágyázás pedig kiszikkasztotta a gyenge minőségű talajt. 2004-ben a cunami mintegy bevégezte a pusztítást. Szadhguru ekkor indította el mozgalmát: "Ha továbbra is ezen az úton haladunk, kevesebb marad Tamilnáduból, kevesebb Indiából, kevesebb a Földből" - jelentette ki.
A 130 ezer négyzetkilométeres Tamilnádunak 64 millió lakója van, többségük a mezőgazdasági körzetekben él. Szadhguru kezdeményezésére sokfelé faiskolák létesültek az oktatási intézményekben, a palántákat öntöző, kapáló, művelő gyerekek váltak a program leglelkesebb támogatóivá. A parasztokat azzal nyerte meg a guru, hogy bebizonyította: a fák sikeresen akadályozzák a föld erózióját és árnyékukban új növényi kultúrák fejlődhetnek. 2006-ban pedig kiadta a jelszót: "Eszközeink szűkösségét ellensúlyozni tudja karjaink sokasága!".
Egyetlen napon 850 ezer fát ültettek el Tamil Nadu-szerte, ez bekerült a Guinness-rekordok közé. A munka folytatódik. Több mint 600 iskola csatlakozott az indiai államban a merész tervhez, mindegyikük évente több mint kétezer palántát nevel. A 114 millió új fa "őrült terve" egyre reálisabbá válik – írta a francia lap riportjára hivatkozva az MTI.
Több mint 1,8 milliárd forintot utal a héten Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 1836 ügyfél részére mezőgazdasági területek erdősítésének támogatására.
Az erdészeti jogcímek kapcsán a 2011-es kérelmezési évre eddig mintegy 4,5 milliárd forint került kifizetésre, többek között erdő-környezetvédelmi intézkedésekre, erdészeti potenciál helyreállítására, lágy és fásszárú energiaültetvények telepítésére.
Tisztelt Fórumozók! Ajánlom mindenki figyelmébe a nemrég indult erdoinfo.hu oldalt, ahol cikkek mellett erdészeti fórum és apróhirdetések várják a látogatókat.
Nekem lenne pénzem rá, 2x1hektár kb, csak jo lenne segítség benne. Vannak még más bajok is, pl 1 helyrajziszám, és a-b-c-d re szétosztva, szőlő-gyülölcsös-ut-erdő stb.
Energia erdő sürün ültetve, és 3éves vágásforduloval tervezve kb ha a talaj is adná az ívet. Pár méterrel mellete nyárfa erdőm is van, és akác is, bár én a 10-15 éves akáctol nagyobbat vártam. Még nagyszülök telepítették.
Hali!
Energia erdő érdekelne van valaki aki tud segíteni akinek már van?
Jelenleg a területem szőlő, kiszedési engedélyel(nem pénzes) és ugy olvastam sok helyen hogy szántóként maradhat. Pályázat valakinek bejött már? Erdészet kihagyható?
a mélyfurásos technológia is megkövetel egy jó kis gödörfúrógépet, vannak az olasz gyártmányúak, és vannak a hazai targongatornyos kivitelek, melyeket házilag csináltak hidromotoros kivitelben.
lazitáshoz általában 2 féle lazitót alkalmaznak: az ERTI által kifejlesztett szárnyas hátrahajló pengével ,súlyozható kivitelt, és vannak a szárnyas szupernehéz lazitók melynek orra előrefelé áll, és a szárnyai akkorák mint egy gólyának :-)))
az ültetőkből a régebbi ERTI változat mellyel lehet ültetni 80 cm-re minimum, de lóerőszükséglete 250 paci, és van az AGROMASTER FŐNIX SAP , amely 80 cm ültetéshez 150-180 le-vel szépen dolgozik.
Az ERTI a földet inkább szoritja a 2 oldalra, mig a Fönix forgatva törve termeli fel , a visszadolgozása tárcsákkak beforditó lemezekkel lehetséges, és hátul taposó kerékkel zárul.
Tápanyag, vagy víztartály mindegyik eszközre fölszerelhető.
A Főnix sorjelölő tárcsával szerelve, h minden sor ugyanolyan egyenes, vagy ivelt legyen.
Homokon a mélyforgatás kkor lényeges,ha a felszinen vagy annak közelében szerves anyag (trágya,avar,kovárvány) van. Az esetleges mészkő vagy vaskőpadot lazitóval is fel lehet törni,ha eléred. A lazitózás 60-80 cm ,géptől és talajtól függően és mellé szántani 30-50 cm-re.Homokos talajon mélyfúrással lehet ültetni 3-4 m-ig is.Ekkor célszerű a ha-onkénti tőszámmal lemenni addig.amit még lenyel az erdőfelügyelő.Kötötteb talajon a suhángültető a jó módszer. A nenesnyár-szürkenyár-akác az első évben KAPÁS KULTURA!!!!!
Válasz #28. hozzászólásra
Nekem volt ,,vizes"palántázó gépem,de nem sok mindent használt a vízzel ültetés.Én olyat tartanék jónak,ami olyan ,mint az SPC műtrágyaadagolója,amivel a vetéssel egyidőben a starter műtrágyát adjuk.Az nagyon jó lenne egy csemeteültetőnél is,mondjuk két oldalán is szórhatná a sort.
A csemeték, azaz a suhángok suhángültető segitségével ültetve bőven van idejük megnyőni .
A fogantatási arány nagyon magas: akár 97%, ráadásul bővithető az eszköz egy tápanyagpótló ( viz)tartállyal is.
Válasz #23. hozzászólásra
Kapáltatás is egyforma?
A vegyes gazdasági erdő is egy nagy baromság.Itt a Nyírségben nem is látni,de még Bács megyében igen.Az is kérdés,hogy előtte hogyan gazdálkodtak az adott talajon.Lehet ugyanazon táblában óriási eltérés abból is,hogy az egyik gazda jó sok műtrágyát használt ,ezáltal a lemosódás is sokkal nagyobb mennyiség,ami talaj B és C szintjében halmozódik fel.Biztos,hogy jobban nő a ygökere a mélyebben művelt talajban,de ez nem csak attól függ.Itt a biogáz telep mellé védelmi(árasztás)jelleggel ültettek egy pár száz nm nyarast.3 évesen kb 8 méteresek voltak és egyszer sem voltak elárasztva.
a 60. kép( kép cime: impmdrr158101jpg.jpg)
ez egy rajz, 1,5m éter szélességben dolgoznak a tárcsalapok, van 660-as, 710-es, 810-es lappal szerelt kivitel.
A lazitó kés mélysége szabályozható.
Válasz #17. hozzászólásra
Nem akarok semmit beforgatni. Igazság szerint én nem értek hozzá, de amit ők csináltak az 3éves korára kb. 3méteres , amit" házilag barkácsoltak" az a 1,5 métert sem éri el. Pedig egyszerre telepítették.
Én még erdő alá nem láttam rigolszántást csinálni,pedig egy-két helyen jártam az országban,meg laktam is.
Itt a haverom(150 hektár erdő) 40 centi körül szánt alá,de lehet,hogy annyin sem.Két soros ültetővel ülteti MTZ-vel az akácot.A nyárfát pedig mélyre fúrt lyukakba ültetik.
Somogyban az akácot sima szántásba ,de volt,aki tarvágásba rakták.
A tölgyet pedig az erdész üzemmérnök is sima szántásba ültette és csak kaszáltatta,szárzúzóztatta.Somogyban sűrűbbre,önfeltisztulóra rakták(1-1,5 m) az akácsorokat és kaszálták,itt a Nyírségben 2 méter feletti a sortávolság és MTZ-vel tárcsázzák.Nyesik éveken keresztül.Szerintem a somogyi módszer jobb.Itt állítólag ezt kéri az erdőfelügyelet.
A 12 hónap az erdőn című filmben a Zetorral a tarvágásba ,a levágott fák sorába ültetik a fenyőt.
Ez a suhángültető 80- max 100cm mélyen bir dolgozni és ellentétben a régi ERTI ültetővel nem köll hozzá 250-300 lú, csak 150-180Lú :-)))
Naon tuti a megfogantatási arány, kevés üzemanyagfelhasználás, gyors ültetés.
Nem szoritja a földet kétoldalra, hanem forgatva töri és visszaforgatja a nyitott ékbe a suhángra és mögé, majd visszatömöriti.
Ez az egyik legnagyobb baj hazánkban mindenki ragaszkodik a jól bevált dolgokhoz, kialakul a csőlátás és nem veszik észre, hogy a világ már rég továbblépett.
Ugymond " Öreg erdészek" mind a rigolozásos technológiát ajánlják.
Az egyik vásárlómnak készitettünk direkt suhángültetőt, KB: 4x többet birnak elültetni 1 adott idő alatt , mint a hagyományos technológiával.
1204 hozzászólás
Válasz #52. hozzászólásra
Természetesen, már amennyi konkrétumot meg tudok. 6 ha kiváló minőségű kiskunsági homokot tervezek akáccal telepíteni.
Azt szeretném kalkuláció alá vonni, hogy megéri e a támogatásért pályázni/igényelni stb....és 30 évig majdnem kivonulni belőle, vagy önerőből berakni és gyakorlatilag rendelkezem vele amikor én úgy ítélem.
Ez a két opció van, de sajnos összeget az "erdészeti hivatal" sem mondott.
Sajnos így azt sem tudom hogy a telepítés támogatás takarja e azt stb.....
Kedves fórum sporttársak, van-e tapasztalatotok a császárfa félékkel kapcsolatban.Annyi szépet irnak róla,hogy szinte gyanús
Ez nagyon sok mindentől függ! konkrétumokat is megosztasz velünk?
Tisztelt Kollegák,
Hálás lennék ha valaki be merné vallani, hogy az elmúlt években államilag finanszírozott erdőtelepítés után mennyi támogatást fizettek.
Telepítésre is ill. amit 5 évig fizettek.
Köszönöm előre a segítséget.
Válasz #46. hozzászólásra
Ezt behejettesited magyarországgal, meg magyar emberekkel, vezetőkkel, iskolákkal ésmehet is a poénok topikba....
Jövőre is folytatódik a Nemzeti Erdőtelepítési Program megvalósítása, miután az EU a 2014-2020 közötti időszakra várhatóan megfelelő összegű forrást és kedvezőbb támogatási feltételeket teremt ehhez a tevékenységhez.
Bővebben:
Jövőre is folytatódik a Nemzeti Erdőtelepítési Program megvalósítása EU támogatásból
Üdv!
Kültéri szántóföldem egy részét szeretném akáccal betelepíteni. Milyen engedélyek kellenek, kell-e egyáltalán és hol kell kérelmezni? Az erdőtelepítéshez milyen gépesítést ajánlotok és körülbelül milyen tarifával dolgozna (Fejér megye).
Köszi a segítségeteket!
Hadseregnyi önkéntes erdősít egy indiai sivatagot
A történet már-már hihetetlennek tűnik, ám igaz: újraerdősítik egy indiai állam egyharmadát 114 millió fa elültetésével – a tervek szerint 2015-ig befejeződnek a munkálatok.
India egyik szárazság sújtotta körzetében egy helyi guru vezetésével sok ezer önkéntes dolgozik a francia Yves Rocher Alapítvány támogatásával azon, hogy 2015-ig 114 millió fát ültessen el.
A párizsi Le Figaro helyszíni riportban számolt be arról, miként bontakozott ki ez a képtelennek tűnő vállalkozás, amely megváltoztathatja a mostoha természeti körülményeiről ismert Tamilnádu éghajlatát. Az India délkeleti részén lévő rendkívül szegény állam központjában, Kojambuttúr városától mintegy 30 kilométerre lévő sivatagos fennsíkon szárit viselő asszonyok százai szorgoskodtak kezükben ásóval, a környék iskoláiból érkezett gyerekek pedig büszkén vitték a gödrökhöz a vörösszantálfa-, mangófa- és kenyérfapalántákat. A tűző napsütésben férfiak hordták a vödröket, igen óvatosan, mivel a víz olyan kincs ezen a vidéken, amelyből egyetlen cseppet sem szabad elpazarolni.
A nagy munka résztvevői valamennyien a Green Hands (Zöld kezek) néven ismert, a térség újraerdősítésére létrehozott helyi társadalmi szervezet önkéntesei. A lelkes zöldek néhány év alatt 300 ezer emberből álló faültető hadsereget teremtettek. Parancsnokuk szürkülő szakállú, telt arcú férfi, aki tanácsokkal látja el a munkára felsorakozott parasztok tömegét. Szadhgurunak hívják, az indiaiak szellemi mesternek tekintik, bölcs és karizmatikus személyiségnek, olyan gurunak, aki megnyitja az utat egy új, zöld gazdaság felé.
Nyugati szemmel - írja a Le Figaro - akár bolondnak is lehetne tartani azt a vállalását, hogy 2015-ig 114 millió fa elültetésével Tamilnádu földjének 33 százalékát ismét erdő borítsa, mint korábban. Szadhguru olyan meggyőződéssel hirdeti célját, hogy tömegeket tud mozgósítani. Jacques Rocher-t, az Yves-Rocher francia kozmetikai világcég alapítványának tiszteletbeli elnökét is képes volt megnyerni az ügy számára: az üzletember, illetve alapítványa 15 millió fa ültetését támogatja. A helyszínen elégedetten szemlélhette, hogyan került egyetlen napon kétezer új palánta a száraz földbe. Csupán egy liget, de a hozzá hasonlók néhány éve alatt erdőségekké gyarapodtak.
Ma ezen a kopár vidéken nehéz elképzelni, hogy korábban erdőiről volt híres. A tamilok istenként tisztelték a fákat és óvták őket, attól tartottak, hogy egy-egy fa kidöntésével magukra haragíthatják az isteneket, azok pedig elvehetik a termést vagy járványokat zúdítanak a vidékre. Ám a modernizálás és az időjárás változásai nyomán a növényzet mind ritkábbá vált, sok fát építkezésekhez vagy fűteni vágtak ki, a műtrágyázás pedig kiszikkasztotta a gyenge minőségű talajt. 2004-ben a cunami mintegy bevégezte a pusztítást. Szadhguru ekkor indította el mozgalmát: "Ha továbbra is ezen az úton haladunk, kevesebb marad Tamilnáduból, kevesebb Indiából, kevesebb a Földből" - jelentette ki.
A 130 ezer négyzetkilométeres Tamilnádunak 64 millió lakója van, többségük a mezőgazdasági körzetekben él. Szadhguru kezdeményezésére sokfelé faiskolák létesültek az oktatási intézményekben, a palántákat öntöző, kapáló, művelő gyerekek váltak a program leglelkesebb támogatóivá. A parasztokat azzal nyerte meg a guru, hogy bebizonyította: a fák sikeresen akadályozzák a föld erózióját és árnyékukban új növényi kultúrák fejlődhetnek. 2006-ban pedig kiadta a jelszót: "Eszközeink szűkösségét ellensúlyozni tudja karjaink sokasága!".
Egyetlen napon 850 ezer fát ültettek el Tamil Nadu-szerte, ez bekerült a Guinness-rekordok közé. A munka folytatódik. Több mint 600 iskola csatlakozott az indiai államban a merész tervhez, mindegyikük évente több mint kétezer palántát nevel. A 114 millió új fa "őrült terve" egyre reálisabbá válik – írta a francia lap riportjára hivatkozva az MTI.
Erdészek kapnak támogatást!
Több mint 1,8 milliárd forintot utal a héten Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 1836 ügyfél részére mezőgazdasági területek erdősítésének támogatására.
Az erdészeti jogcímek kapcsán a 2011-es kérelmezési évre eddig mintegy 4,5 milliárd forint került kifizetésre, többek között erdő-környezetvédelmi intézkedésekre, erdészeti potenciál helyreállítására, lágy és fásszárú energiaültetvények telepítésére.
Tisztelt Fórumozók! Ajánlom mindenki figyelmébe a nemrég indult erdoinfo.hu oldalt, ahol cikkek mellett erdészeti fórum és apróhirdetések várják a látogatókat.
Válasz #42. hozzászólásra
Nekem lenne pénzem rá, 2x1hektár kb, csak jo lenne segítség benne. Vannak még más bajok is, pl 1 helyrajziszám, és a-b-c-d re szétosztva, szőlő-gyülölcsös-ut-erdő stb.
Energia erdő sürün ültetve, és 3éves vágásforduloval tervezve kb ha a talaj is adná az ívet. Pár méterrel mellete nyárfa erdőm is van, és akác is, bár én a 10-15 éves akáctol nagyobbat vártam. Még nagyszülök telepítették.
Válasz #41. hozzászólásra
jelenleg nincs pénz erdőteleoítésre
Hali!
Energia erdő érdekelne van valaki aki tud segíteni akinek már van?
Jelenleg a területem szőlő, kiszedési engedélyel(nem pénzes) és ugy olvastam sok helyen hogy szántóként maradhat. Pályázat valakinek bejött már? Erdészet kihagyható?
Válasz #39. hozzászólásra
olyan függesztett csemeteültetőt is csináltunk már, 50cm mélyre lehet véle ültetni és MTZ mögé illeszthető
Válasz #38. hozzászólásra
40-60 centis magonvok voltak
Válasz #37. hozzászólásra
de a palántázó csak 20-max 30cm mélyen bir dolgozni, és ahoz a magoncok is csak akkorák 20cm-sek.
Nekünk palántázták a az erdőt de egy 82-es mtz húzta .
Válasz #34. hozzászólásra
a mélyfurásos technológia is megkövetel egy jó kis gödörfúrógépet, vannak az olasz gyártmányúak, és vannak a hazai targongatornyos kivitelek, melyeket házilag csináltak hidromotoros kivitelben.
lazitáshoz általában 2 féle lazitót alkalmaznak: az ERTI által kifejlesztett szárnyas hátrahajló pengével ,súlyozható kivitelt, és vannak a szárnyas szupernehéz lazitók melynek orra előrefelé áll, és a szárnyai akkorák mint egy gólyának :-)))
az ültetőkből a régebbi ERTI változat mellyel lehet ültetni 80 cm-re minimum, de lóerőszükséglete 250 paci, és van az AGROMASTER FŐNIX SAP , amely 80 cm ültetéshez 150-180 le-vel szépen dolgozik.
Az ERTI a földet inkább szoritja a 2 oldalra, mig a Fönix forgatva törve termeli fel , a visszadolgozása tárcsákkak beforditó lemezekkel lehetséges, és hátul taposó kerékkel zárul.
Tápanyag, vagy víztartály mindegyik eszközre fölszerelhető.
A Főnix sorjelölő tárcsával szerelve, h minden sor ugyanolyan egyenes, vagy ivelt legyen.
Válasz #34. hozzászólásra
Így van.
(a kovárvány nem szervesanyag,hanem agyagréteg:o))
Homokon a mélyforgatás kkor lényeges,ha a felszinen vagy annak közelében szerves anyag (trágya,avar,kovárvány) van. Az esetleges mészkő vagy vaskőpadot lazitóval is fel lehet törni,ha eléred. A lazitózás 60-80 cm ,géptől és talajtól függően és mellé szántani 30-50 cm-re.Homokos talajon mélyfúrással lehet ültetni 3-4 m-ig is.Ekkor célszerű a ha-onkénti tőszámmal lemenni addig.amit még lenyel az erdőfelügyelő.Kötötteb talajon a suhángültető a jó módszer. A nenesnyár-szürkenyár-akác az első évben KAPÁS KULTURA!!!!!
Válasz #31. hozzászólásra
Szia!
Nos az http://www.agroporta.hu
honlapon, csak valamiért a másodlagos szerver vacakol ezért nem mindig jön be a kért lap.
Hívj fel: +36-70/2672-796 -on
Üdv: JOSEY
Válasz #31. hozzászólásra
Nekem az erdészünk azt mondta hogy lazítsam meg 70-80 centire és szántsam meg 35-40 centin
Válasz #24. hozzászólásra
Ezt az eke tipust hol tudom megnézni és az ára is érdekelne. Előre is köszönöm!
Válasz #29. hozzászólásra
Csak általunk készitett suhángültető 80 - 100cm-re teszi le a fácskát
Válasz #28. hozzászólásra
Nekem volt ,,vizes"palántázó gépem,de nem sok mindent használt a vízzel ültetés.Én olyat tartanék jónak,ami olyan ,mint az SPC műtrágyaadagolója,amivel a vetéssel egyidőben a starter műtrágyát adjuk.Az nagyon jó lenne egy csemeteültetőnél is,mondjuk két oldalán is szórhatná a sort.
Válasz #27. hozzászólásra
A csemeték, azaz a suhángok suhángültető segitségével ültetve bőven van idejük megnyőni .
A fogantatási arány nagyon magas: akár 97%, ráadásul bővithető az eszköz egy tápanyagpótló ( viz)tartállyal is.
Válasz #23. hozzászólásra
Kapáltatás is egyforma?
A vegyes gazdasági erdő is egy nagy baromság.Itt a Nyírségben nem is látni,de még Bács megyében igen.Az is kérdés,hogy előtte hogyan gazdálkodtak az adott talajon.Lehet ugyanazon táblában óriási eltérés abból is,hogy az egyik gazda jó sok műtrágyát használt ,ezáltal a lemosódás is sokkal nagyobb mennyiség,ami talaj B és C szintjében halmozódik fel.Biztos,hogy jobban nő a ygökere a mélyebben művelt talajban,de ez nem csak attól függ.Itt a biogáz telep mellé védelmi(árasztás)jelleggel ültettek egy pár száz nm nyarast.3 évesen kb 8 méteresek voltak és egyszer sem voltak elárasztva.
Válasz #25. hozzászólásra
http://josey.xfree.hu/74694
a 60. kép( kép cime: impmdrr158101jpg.jpg)
ez egy rajz, 1,5m éter szélességben dolgoznak a tárcsalapok, van 660-as, 710-es, 810-es lappal szerelt kivitel.
A lazitó kés mélysége szabályozható.
Válasz #24. hozzászólásra
Ez milyen lazító?
Válasz #15. hozzászólásra
Az eke teljesítmény igénye: 140-180kW, ilyen " kistraktorhoz inkább egy kisebb fejű változattal lehetne megoldást találni.
Impala 500/550-600-as modelt a plus utánhántolófejes változatban.
Ha már lazításról beszélünk akkor ahhoz inkább a tárcsás pásztakészítő lazítót ajánlanám.
Válasz #21. hozzászólásra
Ugyanaz a tábla, ugyanonnan van a csemete és a fajtaösszetétel is ugyanaz. 70% szürke nyár, 30% akác.
Válasz #20. hozzászólásra
Lazítás utánn nincs értelme szántani ugyanis az ekevas visszatömöríti a talajt bizonyos mértékben, legalábbis én ezt tapasztaltam.
Válasz #19. hozzászólásra
Sok oka lehet az eltérésnek a kettő között pl a fajta eltérése és a földbe se látni bele(makró, mezó és mikró elemek).
Még az is eszembe jutott, hogy meglazítom 70 cm-re és utána megszántom!
Válasz #17. hozzászólásra
Nem akarok semmit beforgatni. Igazság szerint én nem értek hozzá, de amit ők csináltak az 3éves korára kb. 3méteres , amit" házilag barkácsoltak" az a 1,5 métert sem éri el. Pedig egyszerre telepítették.
Én még erdő alá nem láttam rigolszántást csinálni,pedig egy-két helyen jártam az országban,meg laktam is.
Itt a haverom(150 hektár erdő) 40 centi körül szánt alá,de lehet,hogy annyin sem.Két soros ültetővel ülteti MTZ-vel az akácot.A nyárfát pedig mélyre fúrt lyukakba ültetik.
Somogyban az akácot sima szántásba ,de volt,aki tarvágásba rakták.
A tölgyet pedig az erdész üzemmérnök is sima szántásba ültette és csak kaszáltatta,szárzúzóztatta.Somogyban sűrűbbre,önfeltisztulóra rakták(1-1,5 m) az akácsorokat és kaszálták,itt a Nyírségben 2 méter feletti a sortávolság és MTZ-vel tárcsázzák.Nyesik éveken keresztül.Szerintem a somogyi módszer jobb.Itt állítólag ezt kéri az erdőfelügyelet.
A 12 hónap az erdőn című filmben a Zetorral a tarvágásba ,a levágott fák sorába ültetik a fenyőt.
Válasz #16. hozzászólásra
Ha homok akkor végkép nem értem miért erőlteti a szántásst, vagy akarsz szervestrágyát leforgatni?
Válasz #11. hozzászólásra
Sima 5 aranykoronás szántó. Most vettünk talajmintát :60cm-ig sárga homok , minimális mészpad , utánna homok,homok homok...
Válasz #10. hozzászólásra
Igen , sima gumikerekes.Az impala 550/800 plus milyen eke? Teljesítmény igénye, ára? Esetleg képet hol tudok róla megnézni?
Válasz #13. hozzászólásra
Ez a suhángültető 80- max 100cm mélyen bir dolgozni és ellentétben a régi ERTI ültetővel nem köll hozzá 250-300 lú, csak 150-180Lú :-)))
Naon tuti a megfogantatási arány, kevés üzemanyagfelhasználás, gyors ültetés.
Nem szoritja a földet kétoldalra, hanem forgatva töri és visszaforgatja a nyitott ékbe a suhángra és mögé, majd visszatömöriti.
Válasz #12. hozzászólásra
Ez az egyik legnagyobb baj hazánkban mindenki ragaszkodik a jól bevált dolgokhoz, kialakul a csőlátás és nem veszik észre, hogy a világ már rég továbblépett.
Válasz #11. hozzászólásra
Ugymond " Öreg erdészek" mind a rigolozásos technológiát ajánlják.
Az egyik vásárlómnak készitettünk direkt suhángültetőt, KB: 4x többet birnak elültetni 1 adott idő alatt , mint a hagyományos technológiával.
Válasz #1. hozzászólásra
Szia!
Milyen művelési ágban volt a terület eddig mert egyáltalán nem biztos hogy szükséges a rigolozás.
Válasz #9. hozzászólásra
Gumipacskeros a trakid?
Sziasztok! Az erdészmérnök azt mondta ,hogy ha jól akarom csinálni feltétlen forgassam meg legalább 60cm-t. A traktorom 100 le.
Válasz #1. hozzászólásra
Mekkora traktorod van?
Válasz #1. hozzászólásra
Szia!
Kérdés, h muszáj-e szántani alá?
Nem lenne-e elég pásztanyitással és suhángültetővel megoldani?
Impala 550/800 Plus , utánhántoló fejjel szerelt függesztett rigolozó ekével megoldható.
Válasz #4. hozzászólásra
43-as cipőm van. Az nem éppen gyerekméret.