Ezt kifejtenéd kicsit bővebben, mert itt nem igazán értem...:/ tehát autómatikusan ex lege törölnek az erdőgazdálkodói státuszomból 2019-ben? hol lehet ennek utána nézni?
Vagy hogy kell ezt érteni?
A többi dologgal egyet értek, annyiban egészíteném ki, hogy abban a 60% rendezetlen magánerdőben, ahol eddig sem volt bejegyzett erdőgazdálkodó, ezidáig sem tudtak gazdálkodni a tulajdonosok...
Válasz quercuserdesz #2934. hozzászólásáraSzerinted ez másról szól? Mondjuk ha nagyon akarom, akkor úgy is érthetem, hogy azokról az esetekről szól, amikor az erdő művelési ágú hrsz nincs teljes területével erdőtervezve. Ez bevett gyakorlat volt idáig, hogy ne szívassuk a gazdálkodót az erdőből kinyúló 6-8 méter széles sávok felújításával. Pölö. Most ezek osztathatják meg...
Válasz mtarka #2930. hozzászólásáraAz azért szerintem kicsit röhejes, amikor a hivatal (jogalkalmazó) az ügyfél segítségével, mondhatni vállvetve próbálja értelmezni a jogszabályt, és alkalmazni azt. Ennek nem így kéne működni szerény véleményem szerint. De ha így működik, az még mindig jobb, mint ha egyáltalán nem működne.
(3) A nyilvántartásba vételt el kell utasítani, ha
a) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló okirat nyilvánvalóan érvénytelen, vagy
b) az érintett erdőnek minősülő föld erdészeti nyilvántartás szerinti területi elhelyezkedése eltér az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott földrészlet vagy alrészlet területétől.
Válasz Matyi50 #2932. hozzászólásáraPersze, erről fog szólni a történet. Lesz kb félmillió hektár rendezetlen gazdálkodású erdő, amelyek tulajdonosait a törvényi előírásoknak megfelelően az erdészeti hatóság fel fogja szólítani a gazdálkodásra. Miután erre azonban nem igazán lesz sem lehetőségük, sem kedvük,így ki fognak jelölni(természetesen gondosan kicsemegézett területekre) erdőkezelő vállalkozásokat a gazdálkodásra. Akik már korábban meg lettek határozva, és akik egy adott körhöz tartoznak. Egyszerű mezei szakirányító ugyan is nem igen fog kapaszkodni az erdőkezelésért.
Válasz quercuserdesz #2926. hozzászólásáraNagyon szkeptikus vagy,nem kéne riogatni feleslegesen! Szerintem meg az erdőkezelő társaságok mutyizásáé lesz a jövő.
1.a kezeletlen magán,osztatlan magán területekre ki fogják őket jelölni. Felelősség a tulajé marad,a fa meg a kezelőé lesz!
Az anomáliát kihasználva így elővásárlási jogot szerzett erdőkezelők egy része máris áron alul bagóért fog vásárolni sokezer hektárokat,mert a tulajdonosok szabadulni akarnak az erdejüktől majd a nem egyszer szándékosan túlfújt,riogató szakduma miatt .
2. Az állami területek is nagy valószinűség szerint ugyanilyen kezelésbe fognak kerülni...ahonnan egyenes az út a privatizálás felé.
Válasz quercuserdesz #2929. hozzászólásáraPedig ez legjobb tudomásom szerint központi állásfoglalás. Mi is most nézegettük újra a tervezést, hogy ne hagyjunk ki pár száz vagy 1-2 ezer négyzetméteres elszántott vagy kaszált területeket az erdő művelési ágakról, mert akkor szerencsétlen tulajdonos(ok) osztathatják meg a hrsz-t, ha be akarnak (vagy újra be kell) jelentkezni gazdálkodónak.
Válasz bpetya75 #2927. hozzászólásáraÉn úgy látom,hogy gyakorlatilag a magánerdő gazdálkodás ellehetetlenítése folyik, illetve annak egy konkrét, a Megosz kőré csoportosuló érdekeltségi kör javára történő átjátszásáról van szó.
A legújabb NÉBIH agymenés most az, hogy nem lehet erdőgazdálkodói nyilvántartásba venni senkit addig, míg az adott földrészleten található erdőnek minősül föld az ingatlan nyilvántartásban nem erdő művelési ágban szerepel.
Holott az ominózus jogszabályi hely szerintem nem erről szól.
Amúgy sajnos sok helyen ellenségként állnak egymáshoz a természetvédelem és a gazdálkodói oldal képviselői, amiből aztán semmi jó nem sülhet ki. Ez az ügy is ezt bizonyítja.
A másik hozzászólásodhoz kapcsolódóan, a jogalkotás során nem a tiszta helyzet megteremtése volt a cél. Szép sorban mennek a jogértelmezési kérdések, aztán vagy jön egyértelmű választ a pestiembertől vagy nem. Amit korábban írtál, hogy közösen próbáljátok értelmezni és alkalmazni a törvényt, talán a legüdvözítőbb, bár kissé röhejes út...
Nem akarom ekézni a szakirányító kollégákat, de sajnos azt kell mondjam, jó részük alapvetően fölkészületlen. Tisztelet a kivételnek. A magánerdő gazdálkodók szakmai irányítását részben az állami erdészeteknél dolgozó erdészek végzik. Miután ők gyakorlatilag soha nem kerülnek kapcsolatba a hatályos jogszabályokkal, így kevés kivétellel nem ismerik azokat. Ugyan ez elmondható a másik nagy csoportra, a nyugdíjas erdész kollégákra. Szakmai szempontból rendkívül nagy tudással, tapasztalattal rendelkeznek, de miután nekik meg már különösen nehezen megy az internetes tájékozódás, így ők sem igazán ismerik, és értik a jogszabályokat. Márpedig ma enélkül szakirányítani nem lehet.
Ehhez jön a másik oldal, az erdészeti hatóság. Na ott is komoly hiányosságok vannak. Számtalan esetben előfordul mostanában, hogy konkrét kérdéseket teszek föl például erdőfelügyelőknek, vagy más területen dolgozó ügyintézőknek, és csodálkozva néznek rám, hogy ezt honnan veszem, hol olvastam. Aztán mikor megmondom a konkrét jogszabályi helyet, elolvassák, és széttárják a kezüket. Mert ők sem értik. Vagyis ahhoz, hogy egy szakirányító tanácsokat tudjon adni az erdőgazdálkodójának nagyon mélyen bele kell ásnia magát a jogszabályokban, értelmeznie kell azokat, és az értelmezésének helyességéről meg kell győznie az erdészeti hatóságot. Nem egyszerű.
Az ma már szerintem borítékolható, hogy a magánerdő gazdálkodás rövid időn belül a padlóra fog kerülni. Van kb. 250 ezer hektár rendezetlen gazdálkodású erdő, amihez 2019-től -miután a törvény erejénél fogva megszűnnek a megbízott erdőgazdálkodói jogviszonyok-, hozzá jön még kb. ugyan ennyi. Vagyis a magánerdők közel 60%-ában nem fognak tudnak a tulajdonosok gazdálkodni.
Bele lehet gondolni ez pl. milyen tűzifa árakat fog eredményezni.
Pedig éppen most akartam jelezni mtarkának és a többieknek is akik -akárcsak szóban is- kiállnak mellette, hogy ilyesmi is adhat kisebb-nagyobb erőt az ilyen helyzetbe került embernek.
Én még talán abban is bízok, hogy a hatóságok is próbálják körültekintőbben végezni a munkájukat, ha többször is azt tapasztalják, hogy az ilyen ügyek is formálják a közvéleményt.
Válasz mtarka #2914. hozzászólásáraNekem Ernő a szakirányítóm ,és e miatt a per miatt már én is szívok,különböző hatóságoknál amiért még midig kitartok mellette.
Válasz mtarka #2918. hozzászólásáraDolgoztam a rigócsőszöknek egy pár évig. Közelről ismerem az "észjárásukat". Illetve ismerném, ha lenne nekik olyan.
Válasz quercuserdesz #2917. hozzászólásáraÍgy van. A kicsit is természetközeli területeken gazdálkodókat bármikor elővehetik a természetvédelmi hatóságok, ha akarják.
HA AKARJÁK, VAGY ERRE UTASÍTJÁK!
Az esetek 99%-ban nem akarják, mert nem értelmi fogyatékos a természetvédelmi őr (magának csináljon felesleges munkát), illetve a főnökök közül mindig van egy épeszű, aki megakadályozza a felesleges ügy kirobbanását (még azokat az ügyeket is inkább "megoldják", ahol tényleg van természetkárosítás).
Itt viszont senki nem gondolta végig a következményeket, hoztak egy hibás döntést, aztán "szaladtak az eredmény után".
Egyébként én még nem láttam olyat, hogy "egyértelmű" jogi előírás.
Könytárnyi cikket, könyvet írtak már arról a pár szóról, hogy "aki mást megöl..." Pedig milyen "egyértelműen" hangzik.
Válasz bpetya75 #2915. hozzászólásáraGyakorlatilag akkor kóstolnak meg a rigócsőszök, amikor akarnak. Függetlenül attól, hogy jan. 1-től már eléggé egyértelműek a jogszabályi előírások.
Az államigazgatási jogkörben okozott kárigény nem egy egyszerű játék. Arról már nem is beszélve, hogy szerintem nem igazán lesz kedve a kollégának még évekig bíróságra járni. Ha felmentik azért az útiköltség, ill. az ügyvédi munkadíj megtérítésére igényt tarthat.
Válasz bpetya75 #2915. hozzászólásáraNem tudom, hogy ellened milyen gyakran folynak ilyesfajta eljárások. Nekem volt már néhány, de távolról sem ilyen súlyú ügyben. Mégis rohadtul megviselt mindegyik, egy-egy ilyen év alatt 5 éveket öregedtem.
Hiába kap valamiféle "kártalanítást" ez az erdész, az idegeskedést, a felesleges felhajtást, az elvesztett éveket, energiát semmi nem pótolhatja.
Ki szereti azt, ha folyamatosan a TV-ben látja viszont magát, főleg a "Kékfényben".
Persze őszhaj-nélküli fiatalként én sem értettem volna ezt, de ha 75-ös születésű vagy, akkor már lassan Te is értheted miről beszélek...
Válasz mtarka #2914. hozzászólásáraAttól függően, hogy mennyire vette a lelkére a vegzálást a kolléga, ha véget ér a büntető ügy is, a várható felmentéssel, akkor simán visszaperelhetné őket az évekig tartó hercehurca miatt nem anyagi jellegű kártérítési igénnyel. Bár akár anyagi kára is keletkezhetett, nem tudom.
Válasz bpetya75 #2913. hozzászólásáraAzt, hogy még lehetősége sincs bármilyen emberi kompromisszumnak. Nem hallgatnak meg senkit, csak várják a felső irányítást.
A HNP igazgatójának többször is módja nyílt volna egy "asztal melletti megegyezésre", de számára csak az eljárás volt a lényeg, nem a probléma megoldása.
Úgy mentek előre az ügyészség képviselői (a HNP Ig. támogatásával), mint valami előre kódolt droidok, akik nem néznek se jobbra, se balra, le lefelé, csak felfelé...
Hiába látszott már a legelején, a második tárgyalási napon, hogy az amit a "kezükben tartanak" csak a veszett fejsze nyele, ment előre az ügyészség. Persze sorozatban szaladt bele a "késekbe".
Ez azért a vádlott-alperest nem igazán vigasztalta. Nem kell nagyon részleteznem, hogy egy normál ember életében milyen törést is tud okozni egy ilyen eljárás-sorozat. Mint at 50-es évek koncepciós pereiben.
És a vádlott-alperes nem egy tajparaszt, újgazdag hülyegyerek, hanem egy meglett korú, végtelenül visszahúzódó, teljesen normakövető úriember, aki ráadásul erdészeti szakember, egy igazi "szakirányító".
Ennek ellenére végigtörölte vele a padlót az ügyészség és a HNP Ig. egy teljesen agyament, fiktív vadbaromság miatt. Egy kleopátra-frizurás, bordó öltönyben megjelenő lepkész-szakértő szavára adva...
És lassan 6 éve szívja:
- polgári per (1,5 milliárd) első- és másodfokon,
- közigazgatási bírság (pár millió "csak") első-, másodfokon, majd közigazgatási perben,
- büntetőügy (szabadságvesztést kérve) első- és nemsokára másodfokon.
A legszörnyűbb, hogy teljes mértékben alaptalanul. Amit ez az ember 10 hektáron elvégzett (becserjésedett legelő szárzúzása), azt a HNP Ig. több száz, sőt ezer hektárokon hajtja végre.
Erre gondoltam, nem figyeltem, hogy mást sikerült kimásolnom.
"semmilyen emberi megnyilvánulásra nem lehet számítani a HNP Ig. és az ügyészség részéről"
Ez mit jelent? A polgári perben felmentették a jóembert, gondolom ez jön a büntető ügyben is. Elég nagy arcvesztés volt ez az ügy már eddig is a természetvédelemnek, remélem nem teszik magukat még szánalmasabbá a folytatásban.
Válasz mtarka #2909. hozzászólásáraPont ezt bontogattam én is,hogy semmiképpen nem esnék neki a területnek egy sima erdészeti hatósági műveleti lappal.
Válasz bpetya75 #2908. hozzászólásáraSajnos ez a bizonyos természetvédelmi őr túlságosan is buzgó. Szerintem olyat is megtalál, ami - már - nincs ott (lehet időutazó).
A "kérdéses" akácosban lehet, hogy talált már ez a természetvédelmi őr komoly (többszázmilliós) természetvédelmi értéket, amely a fakitermeléssel teljesen mértékben elpusztulhat.
Hidd el a "lepkeperre" elég jó rálátásom van, így semmilyen emberi megnyilvánulásra nem lehet számítani a HNP Ig. és az ügyészség részéről.
Például találhatott itt az a bizonyos természetvédelmi őr (és ez a lista a végtelenségig bővíthető):
- egyhajúvirágot (Bulbocodium vernum L.) - természetvédelmi érték: 250.000.- Ft/db,
- magyar kökörcsint (Pulsatilla pratensis ssp. hungarica) - természetvédelmi érték: 100.000.- Ft/db,
- tarka sáfrányt (Crocus reticulatus) - természetvédelmi érték: 10.000.- Ft/db,
- sőt magyar futrinkát (Carabus hungaricus) - természetvédelmi érték: 100.000.- Ft/db.
Válasz BélaNB #2889. hozzászólásáraSzia!
Nagyon egyszerű a megoldás.
Írnod kell egy hivatalos levelet a jelenlegi zöldhatóságnak (Kormányhivatal - Debrecenben a Hatvan utcán). A levélben leírod a problémád (Natura2000 területen található akácos, amely már elérte a vágásérettségi kort) és kéred a hivatalt, hogy adjon hivatalos tájékoztatást a természetvédelmi kötelezettségeidről.
Majd a zöldhatóság kikéri a HNP Ig. véleményét az ügyben és ennek megfelelően tájékoztat arról, hogy van-e bármilyen korlátozás a fakivágás során.
Teljesen jogos a félelmed, mert egy sor Natura2000-es, illetve védett, fokozottan védett növény- és állatfaj élhet (vagy legalábbis a HNP Ig. szerint él) akár az akácosban is.
Hiában van engedélyed a fakivágásra, lehet, hogy külön kell természetvédelmi engedély is erre a tevékenységre. Mind a HNP Ig., mind az ügyészség teljesen rá van gerjedve erre a baromságra itt a Nyírség déli részén. Az ország többi részén még nem is hallottak ilyenekről...
Ez van, érintetlen természet már nincs, de van egy "vad" természetvédelmi őrünk. Nagyon sajnálom, hogy egy ennyire tehetséges ember itt pazarolja el a tehetségét. Sokkal jobban tudná kamatoztatni ezt a tudást máshol (pl. az Őrségben vagy a Holdon).
Válasz quercuserdesz #2906. hozzászólásáraAz a korlátozás lehet akár olyan is, hogy a fakitermelést az illetékes természetvédelmi hatóság munkatársával egyeztetni kell. De például a védett növények előfordulását is csak néhány éve írjuk be a megjegyzésbe, és azt gyanítom, hogy ezt nem is teszik meg mindenhol. Mondjuk egy kis akácosban a hóvirágon kívül sok mindent nem tudok elképzelni, az meg nem egy kockás liliom, hogy olyan piszkosul védeni kelljen.
Az üzemtervet lekértem, abban nem látok korlátozást. Az lehetséges hogy ez az erdő csikkal jelölt turista utvonal mellett van és ezért lett természetmegőrzési terület?
Az viszonylag ritkán fordul elő,hogy egy önálló földrészleten fekvő akácos Natúrás védelmet kapjon. Kivéve persze ha pl. jelölőhely. Az esetek többségében arról van szó, hogy az egész földrészleten erdő van, és a tagon/tagokon belül van kultúrerdő, vagy faültetvény, de ettől függetlenül maga a földrészlet az EU-s előírások szerint Natúrás, vagy az adott földrészlet pl. gyep, de önerdősüléssel létrejött rajta részterületen egy akácos(vagy esetleg teljes területen), de maga a földrészlet egyébként Natúrás.
De ha tervezett az erdő, az edőtervi határozatban szerepelni kell a korlátozásoknak, már ha vannak. Nem kell külön kört futni a rigócsőszöknél.
Válasz Matyi50 #2904. hozzászólásáraNekem azért nem tűnik normális dolognak, hogy valamikor hoztak egy ilyen döntést, és utóbb senki nem kérheti az alátámasztását, indokolt esetben a módosítást. Nem vagyok benne biztos, hogy ez így jogszerű.
Válasz bpetya75 #2902. hozzászólásáraHát igen,de ezt nem mi döntjük el....lehet kiakadni ezeken,de szembeszálni nem érdemes,mert abbol csak hátránya van a gazdának. Marad inkább a korrekt együttműködés,én annak a híve vagyok.
Válasz oldjoey64 #2893. hozzászólásáraÉn is úgy tudom, hogy a természetvédelmi hatóság csak értesítve lett, hivatalos engedély viszont csak az erdészeti hatóságtól volt, és utóbbi vonta vissza az engedélyt a balhé kirobbanása után. Merthogy talán nem is volt jogosult engedélyezni a cserjeirtást? Talán.
Válasz Matyi50 #2901. hozzászólásáraArra azért nagyon kíváncsi vagyok, hogy mitől is kiemelt jelentőségű blabla. Milyen védett növény él meg az akác alatt? Réti sas vagy fekete gólya akácra nem hinném, hogy fészkel. Ha egy időben ment a kiemelt jelentőség megadása a naturás kijelöléssel, akkor simán lehet, hogy nincs is semmi alapja, Azt mondjuk nem tudom, hogy lehet e valamilyen formában vitatni a dolgot.
Válasz quercuserdesz #2899. hozzászólásáraA kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület nem csak szimpla naturás,hanem azon belül is felsőbb kategória! Abból még baj nem származott,ha az ember körüljárja!
Válasz BélaNB #2895. hozzászólásáraIgen, január 1-től. Ha nem a teljes földrészleten található erdő, akkor először alrészletet kell kialakítani, erdő művelési ággal. Ehhez hatósági bizonyítványt kell kérni az erdészeti hatóságtól. Ha a teljes földrészlet erdőként van nyilvántartva az Adattárban, akkor a művelési ág változás a hatósági bizonyítván alapján ingyenes.
Válasz quercuserdesz #2894. hozzászólásáraIgen az Adattárban erdőrészletként van nyilvántartva. A tulajdoni lapon ha nem erdő a művelési ága attól függetlenül régebben (kb 5 éve volt egy ilyenem) nyilvántartásba vettek erdőgazdálkodónak, ez változott azóta?
Mindenkinek köszönöm a válaszokat.
(Lepkeper: Ez azért elég durva, hogy kiadják az engedélyeket és közben meg visszavonják.)
Válasz BélaNB #2889. hozzászólásáraHa erdő(az Adattárban erdőrészletként van nyilvántartva), akkor már az erdőtervezés során kikérték a rigócsőszök véleményét,és az rögzítve van a leírólapon. Ha az erdőtervben elő van írva a tarvágás, nem kell külön engedélyt kérned. De egyéb esetben sem. Ez nem az erdőgazdálkodó feladata. Az akácnak a vágásérettségi kora egyébként is csak tájékoztató jellegű.
Mielőtt bejelentkeznél erdőgazdálkodónak, nézd meg a tulajdoni lapon mi a művelési ága az erdőnek. Ha ugyan is nem erdő művelési ágban van nyilván tartva, akkor el fogják utasít a nyilvántartásba vételt.
Válasz bpetya75 #2891. hozzászólásáraRosszul tudod.Értesítve lett a hatóság is,a műveleteket a jogerőre emelkedést kivárva kezdte el a tulajdonos.Csakhogy a HNP területileg illetékes patkánya felfújta a dolgot,az engedélyeket meg menetközben visszavonták.
Válasz BélaNB #2889. hozzászólásáraJogos az aggodalom. Szerintem az illetékes természetvédelmi hatóságtól (nem a nemzeti parktól) kell kérni pöcsétes papírt, hogy engedélyezett a véghasználat. A lepkepernél az volt a gebasz, ha jól tudom, hogy csak az erdészeti hatóságtól volt papír.
Válasz BélaNB #2889. hozzászólásáraAz előbb rosszul írtam nem "kiemelt jelentőségi természetvédelmi terület" hanem "kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület".
Üdv. Van egy erdőm 0.5 ha, ami natura 2000-es és kiemelt jelentőségű természetvédelmi terület is, ezek a tulajdoni lapon vannak bejegyezve. Elérte a vágásérett kort, gondoltam bejelentkezek erdőgazdálkodónak és beszélek egy szakirányítóval, hogy mit javasol, lehet-e vágatni belőle (teljesen akácos). Úgy tudom az ilyen erdőknél az erdészeti hatóságon kívül a körzeti nemzeti parknak (vagy nem tudom pontosan milyen természetvédelmi hatóságnak) is jóvá kell hagyni a vágást. Most mi van akkor ha mindenki jóváhagyja a vágást, tegyük fel véghasználat, és utána kapok egy "lepkepert"? Lehet kicsit túl félem a dolgot, de lehet ez ellen valahogy tenni vagy ezzel kiteszem magam ennek a dolognak? Előre is köszönöm akinek van tapasztalata esetleg információja.
Válasz Matyi50 #2886. hozzászólásáraÚgy van a külterületi ingatlan, hogy lakóház-csatorna(5-6méter)- tanya. Én vagyok a tanya, ennek a mezsgyéjében van(tanya-csatorna mezsgye, van ahol tisztán tanya van ahol tisztán csatorna, de nincs meg a 2 méter sehol sem)
4536 hozzászólás
Válasz quercuserdesz #2926. hozzászólására"amihez 2019-től -miután a törvény erejénél fogva megszűnnek a megbízott erdőgazdálkodói jogviszonyok-"
Ezt kifejtenéd kicsit bővebben, mert itt nem igazán értem...:/ tehát autómatikusan ex lege törölnek az erdőgazdálkodói státuszomból 2019-ben? hol lehet ennek utána nézni?
Vagy hogy kell ezt érteni?
A többi dologgal egyet értek, annyiban egészíteném ki, hogy abban a 60% rendezetlen magánerdőben, ahol eddig sem volt bejegyzett erdőgazdálkodó, ezidáig sem tudtak gazdálkodni a tulajdonosok...
Válasz quercuserdesz #2934. hozzászólásáraSzerinted ez másról szól? Mondjuk ha nagyon akarom, akkor úgy is érthetem, hogy azokról az esetekről szól, amikor az erdő művelési ágú hrsz nincs teljes területével erdőtervezve. Ez bevett gyakorlat volt idáig, hogy ne szívassuk a gazdálkodót az erdőből kinyúló 6-8 méter széles sávok felújításával. Pölö. Most ezek osztathatják meg...
Válasz mtarka #2930. hozzászólásáraAz azért szerintem kicsit röhejes, amikor a hivatal (jogalkalmazó) az ügyfél segítségével, mondhatni vállvetve próbálja értelmezni a jogszabályt, és alkalmazni azt. Ennek nem így kéne működni szerény véleményem szerint. De ha így működik, az még mindig jobb, mint ha egyáltalán nem működne.
Válasz bpetya75 #2931. hozzászólásáraIgen. A NÉBIH ezt a jogszabályi helyet értelmezi így:
433/2017. (XII. 21.) Korm. rendelet
Hatályos: 2018.01.02 -
21. §
(3) A nyilvántartásba vételt el kell utasítani, ha
a) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló okirat nyilvánvalóan érvénytelen, vagy
b) az érintett erdőnek minősülő föld erdészeti nyilvántartás szerinti területi elhelyezkedése eltér az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott földrészlet vagy alrészlet területétől.
Válasz Matyi50 #2932. hozzászólásáraPersze, erről fog szólni a történet. Lesz kb félmillió hektár rendezetlen gazdálkodású erdő, amelyek tulajdonosait a törvényi előírásoknak megfelelően az erdészeti hatóság fel fogja szólítani a gazdálkodásra. Miután erre azonban nem igazán lesz sem lehetőségük, sem kedvük,így ki fognak jelölni(természetesen gondosan kicsemegézett területekre) erdőkezelő vállalkozásokat a gazdálkodásra. Akik már korábban meg lettek határozva, és akik egy adott körhöz tartoznak. Egyszerű mezei szakirányító ugyan is nem igen fog kapaszkodni az erdőkezelésért.
Válasz quercuserdesz #2926. hozzászólásáraNagyon szkeptikus vagy,nem kéne riogatni feleslegesen! Szerintem meg az erdőkezelő társaságok mutyizásáé lesz a jövő.
1.a kezeletlen magán,osztatlan magán területekre ki fogják őket jelölni. Felelősség a tulajé marad,a fa meg a kezelőé lesz!
Az anomáliát kihasználva így elővásárlási jogot szerzett erdőkezelők egy része máris áron alul bagóért fog vásárolni sokezer hektárokat,mert a tulajdonosok szabadulni akarnak az erdejüktől majd a nem egyszer szándékosan túlfújt,riogató szakduma miatt .
2. Az állami területek is nagy valószinűség szerint ugyanilyen kezelésbe fognak kerülni...ahonnan egyenes az út a privatizálás felé.
Mondjam tovább...inkább nem...
Válasz quercuserdesz #2929. hozzászólásáraPedig ez legjobb tudomásom szerint központi állásfoglalás. Mi is most nézegettük újra a tervezést, hogy ne hagyjunk ki pár száz vagy 1-2 ezer négyzetméteres elszántott vagy kaszált területeket az erdő művelési ágakról, mert akkor szerencsétlen tulajdonos(ok) osztathatják meg a hrsz-t, ha be akarnak (vagy újra be kell) jelentkezni gazdálkodónak.
Válasz bpetya75 #2927. hozzászólásáraMiért lenne röhejes út? Ezt most én nem értem.
Milyen jogszabályt nem lehet "közösen" értelmezni?
Pedig tanítottam valaha a jogértelmezés szépségeit...
Válasz bpetya75 #2927. hozzászólásáraÉn úgy látom,hogy gyakorlatilag a magánerdő gazdálkodás ellehetetlenítése folyik, illetve annak egy konkrét, a Megosz kőré csoportosuló érdekeltségi kör javára történő átjátszásáról van szó.
A legújabb NÉBIH agymenés most az, hogy nem lehet erdőgazdálkodói nyilvántartásba venni senkit addig, míg az adott földrészleten található erdőnek minősül föld az ingatlan nyilvántartásban nem erdő művelési ágban szerepel.
Holott az ominózus jogszabályi hely szerintem nem erről szól.
Válasz mtarka #2919. hozzászólásáraDe sok időd van
Amúgy igen, '75-ben születtem.
Válasz quercuserdesz #2917. hozzászólásáraA polgári per költségeit az állam állja a hírek szerint. Gondolom a büntető ügynél is ez lesz.
Amúgy sajnos sok helyen ellenségként állnak egymáshoz a természetvédelem és a gazdálkodói oldal képviselői, amiből aztán semmi jó nem sülhet ki. Ez az ügy is ezt bizonyítja.
A másik hozzászólásodhoz kapcsolódóan, a jogalkotás során nem a tiszta helyzet megteremtése volt a cél. Szép sorban mennek a jogértelmezési kérdések, aztán vagy jön egyértelmű választ a pestiembertől vagy nem. Amit korábban írtál, hogy közösen próbáljátok értelmezni és alkalmazni a törvényt, talán a legüdvözítőbb, bár kissé röhejes út...
Válasz rongyos #2925. hozzászólásáraEngedelmetekkel én azért árnyalnám ezt a "szívatás".
Nem akarom ekézni a szakirányító kollégákat, de sajnos azt kell mondjam, jó részük alapvetően fölkészületlen. Tisztelet a kivételnek. A magánerdő gazdálkodók szakmai irányítását részben az állami erdészeteknél dolgozó erdészek végzik. Miután ők gyakorlatilag soha nem kerülnek kapcsolatba a hatályos jogszabályokkal, így kevés kivétellel nem ismerik azokat. Ugyan ez elmondható a másik nagy csoportra, a nyugdíjas erdész kollégákra. Szakmai szempontból rendkívül nagy tudással, tapasztalattal rendelkeznek, de miután nekik meg már különösen nehezen megy az internetes tájékozódás, így ők sem igazán ismerik, és értik a jogszabályokat. Márpedig ma enélkül szakirányítani nem lehet.
Ehhez jön a másik oldal, az erdészeti hatóság. Na ott is komoly hiányosságok vannak. Számtalan esetben előfordul mostanában, hogy konkrét kérdéseket teszek föl például erdőfelügyelőknek, vagy más területen dolgozó ügyintézőknek, és csodálkozva néznek rám, hogy ezt honnan veszem, hol olvastam. Aztán mikor megmondom a konkrét jogszabályi helyet, elolvassák, és széttárják a kezüket. Mert ők sem értik. Vagyis ahhoz, hogy egy szakirányító tanácsokat tudjon adni az erdőgazdálkodójának nagyon mélyen bele kell ásnia magát a jogszabályokban, értelmeznie kell azokat, és az értelmezésének helyességéről meg kell győznie az erdészeti hatóságot. Nem egyszerű.
Az ma már szerintem borítékolható, hogy a magánerdő gazdálkodás rövid időn belül a padlóra fog kerülni. Van kb. 250 ezer hektár rendezetlen gazdálkodású erdő, amihez 2019-től -miután a törvény erejénél fogva megszűnnek a megbízott erdőgazdálkodói jogviszonyok-, hozzá jön még kb. ugyan ennyi. Vagyis a magánerdők közel 60%-ában nem fognak tudnak a tulajdonosok gazdálkodni.
Bele lehet gondolni ez pl. milyen tűzifa árakat fog eredményezni.
Válasz mtarka #2924. hozzászólásáraNa...nekem meg nem Ernő a szakirányítóm és mégis szívatnak az ország túloldalán...:D de megtörni nem fogok...
Válasz Diesel Tibor #2921. hozzászólásáraNekem is Ernő a szakirányítóm.
És engem is szivatnak rendesen, de kapják be, már csak azért sem váltok...
Válasz D-032-a #2922. hozzászólására"Én még talán abban is bízok, hogy a hatóságok is próbálják körültekintőbben végezni a munkájukat,"
El kell, hogy keserítselek. Ez a világ nem erről szól. Fél évvel az erdőtörvény módosításának hatályba lépése után még mindig a tanácstalanság az úr.
Pedig éppen most akartam jelezni mtarkának és a többieknek is akik -akárcsak szóban is- kiállnak mellette, hogy ilyesmi is adhat kisebb-nagyobb erőt az ilyen helyzetbe került embernek.
Én még talán abban is bízok, hogy a hatóságok is próbálják körültekintőbben végezni a munkájukat, ha többször is azt tapasztalják, hogy az ilyen ügyek is formálják a közvéleményt.
Válasz mtarka #2914. hozzászólásáraNekem Ernő a szakirányítóm ,és e miatt a per miatt már én is szívok,különböző hatóságoknál amiért még midig kitartok mellette.
Válasz mtarka #2918. hozzászólásáraDolgoztam a rigócsőszöknek egy pár évig. Közelről ismerem az "észjárásukat". Illetve ismerném, ha lenne nekik olyan.
Válasz bpetya75 #2912. hozzászólására"Andersennek melyik az a története melyről Dánia leghíresebb köztéri alkotása készült?"
A kis hableány.
http://www.dravuczpeter.hu/europa/dania/koppenhagai-setak-a-kis-hableany-es-a-pusztai-farkasok-tarsasagaban-1
Válasz quercuserdesz #2917. hozzászólásáraÍgy van. A kicsit is természetközeli területeken gazdálkodókat bármikor elővehetik a természetvédelmi hatóságok, ha akarják.
HA AKARJÁK, VAGY ERRE UTASÍTJÁK!
Az esetek 99%-ban nem akarják, mert nem értelmi fogyatékos a természetvédelmi őr (magának csináljon felesleges munkát), illetve a főnökök közül mindig van egy épeszű, aki megakadályozza a felesleges ügy kirobbanását (még azokat az ügyeket is inkább "megoldják", ahol tényleg van természetkárosítás).
Itt viszont senki nem gondolta végig a következményeket, hoztak egy hibás döntést, aztán "szaladtak az eredmény után".
Egyébként én még nem láttam olyat, hogy "egyértelmű" jogi előírás.
Könytárnyi cikket, könyvet írtak már arról a pár szóról, hogy "aki mást megöl..." Pedig milyen "egyértelműen" hangzik.
Válasz bpetya75 #2915. hozzászólásáraGyakorlatilag akkor kóstolnak meg a rigócsőszök, amikor akarnak. Függetlenül attól, hogy jan. 1-től már eléggé egyértelműek a jogszabályi előírások.
Az államigazgatási jogkörben okozott kárigény nem egy egyszerű játék. Arról már nem is beszélve, hogy szerintem nem igazán lesz kedve a kollégának még évekig bíróságra járni. Ha felmentik azért az útiköltség, ill. az ügyvédi munkadíj megtérítésére igényt tarthat.
Válasz bpetya75 #2915. hozzászólásáraNem tudom, hogy ellened milyen gyakran folynak ilyesfajta eljárások. Nekem volt már néhány, de távolról sem ilyen súlyú ügyben. Mégis rohadtul megviselt mindegyik, egy-egy ilyen év alatt 5 éveket öregedtem.
Hiába kap valamiféle "kártalanítást" ez az erdész, az idegeskedést, a felesleges felhajtást, az elvesztett éveket, energiát semmi nem pótolhatja.
Ki szereti azt, ha folyamatosan a TV-ben látja viszont magát, főleg a "Kékfényben".
Persze őszhaj-nélküli fiatalként én sem értettem volna ezt, de ha 75-ös születésű vagy, akkor már lassan Te is értheted miről beszélek...
Válasz mtarka #2914. hozzászólásáraAttól függően, hogy mennyire vette a lelkére a vegzálást a kolléga, ha véget ér a büntető ügy is, a várható felmentéssel, akkor simán visszaperelhetné őket az évekig tartó hercehurca miatt nem anyagi jellegű kártérítési igénnyel. Bár akár anyagi kára is keletkezhetett, nem tudom.
Válasz bpetya75 #2913. hozzászólásáraAzt, hogy még lehetősége sincs bármilyen emberi kompromisszumnak. Nem hallgatnak meg senkit, csak várják a felső irányítást.
A HNP igazgatójának többször is módja nyílt volna egy "asztal melletti megegyezésre", de számára csak az eljárás volt a lényeg, nem a probléma megoldása.
Úgy mentek előre az ügyészség képviselői (a HNP Ig. támogatásával), mint valami előre kódolt droidok, akik nem néznek se jobbra, se balra, le lefelé, csak felfelé...
Hiába látszott már a legelején, a második tárgyalási napon, hogy az amit a "kezükben tartanak" csak a veszett fejsze nyele, ment előre az ügyészség. Persze sorozatban szaladt bele a "késekbe".
Ez azért a vádlott-alperest nem igazán vigasztalta. Nem kell nagyon részleteznem, hogy egy normál ember életében milyen törést is tud okozni egy ilyen eljárás-sorozat. Mint at 50-es évek koncepciós pereiben.
És a vádlott-alperes nem egy tajparaszt, újgazdag hülyegyerek, hanem egy meglett korú, végtelenül visszahúzódó, teljesen normakövető úriember, aki ráadásul erdészeti szakember, egy igazi "szakirányító".
Ennek ellenére végigtörölte vele a padlót az ügyészség és a HNP Ig. egy teljesen agyament, fiktív vadbaromság miatt. Egy kleopátra-frizurás, bordó öltönyben megjelenő lepkész-szakértő szavára adva...
És lassan 6 éve szívja:
- polgári per (1,5 milliárd) első- és másodfokon,
- közigazgatási bírság (pár millió "csak") első-, másodfokon, majd közigazgatási perben,
- büntetőügy (szabadságvesztést kérve) első- és nemsokára másodfokon.
A legszörnyűbb, hogy teljes mértékben alaptalanul. Amit ez az ember 10 hektáron elvégzett (becserjésedett legelő szárzúzása), azt a HNP Ig. több száz, sőt ezer hektárokon hajtja végre.
Válasz mtarka #2910. hozzászólásáraGondolom az előző idézetemre nincs válaszod ;-)
Erre gondoltam, nem figyeltem, hogy mást sikerült kimásolnom.
"semmilyen emberi megnyilvánulásra nem lehet számítani a HNP Ig. és az ügyészség részéről"
Válasz mtarka #2910. hozzászólására"Andersennek melyik az a története melyről Dánia leghíresebb köztéri alkotása készült?"
Ez mit jelent? A polgári perben felmentették a jóembert, gondolom ez jön a büntető ügyben is. Elég nagy arcvesztés volt ez az ügy már eddig is a természetvédelemnek, remélem nem teszik magukat még szánalmasabbá a folytatásban.
Válasz mtarka #2909. hozzászólásáraPont ezt bontogattam én is,hogy semmiképpen nem esnék neki a területnek egy sima erdészeti hatósági műveleti lappal.
Válasz bpetya75 #2908. hozzászólásáraSajnos ez a bizonyos természetvédelmi őr túlságosan is buzgó. Szerintem olyat is megtalál, ami - már - nincs ott (lehet időutazó).
A "kérdéses" akácosban lehet, hogy talált már ez a természetvédelmi őr komoly (többszázmilliós) természetvédelmi értéket, amely a fakitermeléssel teljesen mértékben elpusztulhat.
Hidd el a "lepkeperre" elég jó rálátásom van, így semmilyen emberi megnyilvánulásra nem lehet számítani a HNP Ig. és az ügyészség részéről.
Például találhatott itt az a bizonyos természetvédelmi őr (és ez a lista a végtelenségig bővíthető):
- egyhajúvirágot (Bulbocodium vernum L.) - természetvédelmi érték: 250.000.- Ft/db,
- magyar kökörcsint (Pulsatilla pratensis ssp. hungarica) - természetvédelmi érték: 100.000.- Ft/db,
- tarka sáfrányt (Crocus reticulatus) - természetvédelmi érték: 10.000.- Ft/db,
- sőt magyar futrinkát (Carabus hungaricus) - természetvédelmi érték: 100.000.- Ft/db.
Válasz BélaNB #2889. hozzászólásáraSzia!
Nagyon egyszerű a megoldás.
Írnod kell egy hivatalos levelet a jelenlegi zöldhatóságnak (Kormányhivatal - Debrecenben a Hatvan utcán). A levélben leírod a problémád (Natura2000 területen található akácos, amely már elérte a vágásérettségi kort) és kéred a hivatalt, hogy adjon hivatalos tájékoztatást a természetvédelmi kötelezettségeidről.
Majd a zöldhatóság kikéri a HNP Ig. véleményét az ügyben és ennek megfelelően tájékoztat arról, hogy van-e bármilyen korlátozás a fakivágás során.
Teljesen jogos a félelmed, mert egy sor Natura2000-es, illetve védett, fokozottan védett növény- és állatfaj élhet (vagy legalábbis a HNP Ig. szerint él) akár az akácosban is.
Hiában van engedélyed a fakivágásra, lehet, hogy külön kell természetvédelmi engedély is erre a tevékenységre. Mind a HNP Ig., mind az ügyészség teljesen rá van gerjedve erre a baromságra itt a Nyírség déli részén. Az ország többi részén még nem is hallottak ilyenekről...
Ez van, érintetlen természet már nincs, de van egy "vad" természetvédelmi őrünk. Nagyon sajnálom, hogy egy ennyire tehetséges ember itt pazarolja el a tehetségét. Sokkal jobban tudná kamatoztatni ezt a tudást máshol (pl. az Őrségben vagy a Holdon).
Válasz quercuserdesz #2906. hozzászólásáraAz a korlátozás lehet akár olyan is, hogy a fakitermelést az illetékes természetvédelmi hatóság munkatársával egyeztetni kell. De például a védett növények előfordulását is csak néhány éve írjuk be a megjegyzésbe, és azt gyanítom, hogy ezt nem is teszik meg mindenhol. Mondjuk egy kis akácosban a hóvirágon kívül sok mindent nem tudok elképzelni, az meg nem egy kockás liliom, hogy olyan piszkosul védeni kelljen.
Az üzemtervet lekértem, abban nem látok korlátozást. Az lehetséges hogy ez az erdő csikkal jelölt turista utvonal mellett van és ezért lett természetmegőrzési terület?
Az viszonylag ritkán fordul elő,hogy egy önálló földrészleten fekvő akácos Natúrás védelmet kapjon. Kivéve persze ha pl. jelölőhely. Az esetek többségében arról van szó, hogy az egész földrészleten erdő van, és a tagon/tagokon belül van kultúrerdő, vagy faültetvény, de ettől függetlenül maga a földrészlet az EU-s előírások szerint Natúrás, vagy az adott földrészlet pl. gyep, de önerdősüléssel létrejött rajta részterületen egy akácos(vagy esetleg teljes területen), de maga a földrészlet egyébként Natúrás.
De ha tervezett az erdő, az edőtervi határozatban szerepelni kell a korlátozásoknak, már ha vannak. Nem kell külön kört futni a rigócsőszöknél.
Válasz Matyi50 #2904. hozzászólásáraNekem azért nem tűnik normális dolognak, hogy valamikor hoztak egy ilyen döntést, és utóbb senki nem kérheti az alátámasztását, indokolt esetben a módosítást. Nem vagyok benne biztos, hogy ez így jogszerű.
Válasz bpetya75 #2902. hozzászólásáraHát igen,de ezt nem mi döntjük el....lehet kiakadni ezeken,de szembeszálni nem érdemes,mert abbol csak hátránya van a gazdának. Marad inkább a korrekt együttműködés,én annak a híve vagyok.
Válasz oldjoey64 #2893. hozzászólásáraÉn is úgy tudom, hogy a természetvédelmi hatóság csak értesítve lett, hivatalos engedély viszont csak az erdészeti hatóságtól volt, és utóbbi vonta vissza az engedélyt a balhé kirobbanása után. Merthogy talán nem is volt jogosult engedélyezni a cserjeirtást? Talán.
Válasz Matyi50 #2901. hozzászólásáraArra azért nagyon kíváncsi vagyok, hogy mitől is kiemelt jelentőségű blabla. Milyen védett növény él meg az akác alatt? Réti sas vagy fekete gólya akácra nem hinném, hogy fészkel. Ha egy időben ment a kiemelt jelentőség megadása a naturás kijelöléssel, akkor simán lehet, hogy nincs is semmi alapja, Azt mondjuk nem tudom, hogy lehet e valamilyen formában vitatni a dolgot.
Válasz quercuserdesz #2899. hozzászólásáraJa és hiába akácos,ha pl. fokozottan védett madár fészkelőhelye,vagy valami olyan lágyszárú van benn.
Válasz quercuserdesz #2899. hozzászólásáraA kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület nem csak szimpla naturás,hanem azon belül is felsőbb kategória! Abból még baj nem származott,ha az ember körüljárja!
Válasz Matyi50 #2896. hozzászólásáraSzimpla Natura 2000-es erdő, ráadásul akácos. Minden korlátozást tartalmaz az erdőterv.
Válasz BélaNB #2895. hozzászólásáraIgen, január 1-től. Ha nem a teljes földrészleten található erdő, akkor először alrészletet kell kialakítani, erdő művelési ággal. Ehhez hatósági bizonyítványt kell kérni az erdészeti hatóságtól. Ha a teljes földrészlet erdőként van nyilvántartva az Adattárban, akkor a művelési ág változás a hatósági bizonyítván alapján ingyenes.
Nem egyszerű dolog manapság erdőgazdálkodni.
Válasz Matyi50 #2896. hozzászólásáraAnnál is inkább mert a termelés módjára,közelítési módokra adhat előírást.
Válasz quercuserdesz #2894. hozzászólásáraÉn nem lennék ilyen könnyelmű,mindenképp felvenném a kapcsolatot a nemzeti parkal!
Válasz quercuserdesz #2894. hozzászólásáraIgen az Adattárban erdőrészletként van nyilvántartva. A tulajdoni lapon ha nem erdő a művelési ága attól függetlenül régebben (kb 5 éve volt egy ilyenem) nyilvántartásba vettek erdőgazdálkodónak, ez változott azóta?
Mindenkinek köszönöm a válaszokat.
(Lepkeper: Ez azért elég durva, hogy kiadják az engedélyeket és közben meg visszavonják.)
Válasz BélaNB #2889. hozzászólásáraHa erdő(az Adattárban erdőrészletként van nyilvántartva), akkor már az erdőtervezés során kikérték a rigócsőszök véleményét,és az rögzítve van a leírólapon. Ha az erdőtervben elő van írva a tarvágás, nem kell külön engedélyt kérned. De egyéb esetben sem. Ez nem az erdőgazdálkodó feladata. Az akácnak a vágásérettségi kora egyébként is csak tájékoztató jellegű.
Mielőtt bejelentkeznél erdőgazdálkodónak, nézd meg a tulajdoni lapon mi a művelési ága az erdőnek. Ha ugyan is nem erdő művelési ágban van nyilván tartva, akkor el fogják utasít a nyilvántartásba vételt.
Válasz bpetya75 #2891. hozzászólásáraRosszul tudod.Értesítve lett a hatóság is,a műveleteket a jogerőre emelkedést kivárva kezdte el a tulajdonos.Csakhogy a HNP területileg illetékes patkánya felfújta a dolgot,az engedélyeket meg menetközben visszavonták.
Válasz bpetya75 #2891. hozzászólásáraMert a nemzeti parkhoz bejelenteni kell, nem engedélyt kérni.
Válasz BélaNB #2889. hozzászólásáraJogos az aggodalom. Szerintem az illetékes természetvédelmi hatóságtól (nem a nemzeti parktól) kell kérni pöcsétes papírt, hogy engedélyezett a véghasználat. A lepkepernél az volt a gebasz, ha jól tudom, hogy csak az erdészeti hatóságtól volt papír.
Válasz BélaNB #2889. hozzászólásáraAz előbb rosszul írtam nem "kiemelt jelentőségi természetvédelmi terület" hanem "kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület".
Üdv. Van egy erdőm 0.5 ha, ami natura 2000-es és kiemelt jelentőségű természetvédelmi terület is, ezek a tulajdoni lapon vannak bejegyezve. Elérte a vágásérett kort, gondoltam bejelentkezek erdőgazdálkodónak és beszélek egy szakirányítóval, hogy mit javasol, lehet-e vágatni belőle (teljesen akácos). Úgy tudom az ilyen erdőknél az erdészeti hatóságon kívül a körzeti nemzeti parknak (vagy nem tudom pontosan milyen természetvédelmi hatóságnak) is jóvá kell hagyni a vágást. Most mi van akkor ha mindenki jóváhagyja a vágást, tegyük fel véghasználat, és utána kapok egy "lepkepert"? Lehet kicsit túl félem a dolgot, de lehet ez ellen valahogy tenni vagy ezzel kiteszem magam ennek a dolognak? Előre is köszönöm akinek van tapasztalata esetleg információja.
Válasz Matyi50 #2886. hozzászólásáraÚgy van a külterületi ingatlan, hogy lakóház-csatorna(5-6méter)- tanya. Én vagyok a tanya, ennek a mezsgyéjében van(tanya-csatorna mezsgye, van ahol tisztán tanya van ahol tisztán csatorna, de nincs meg a 2 méter sehol sem)