Válasz BélaNB #2036. hozzászólására az engedélyt ha megkaptad akkor nincs a nébih mindenek utána néz mert ők adják ki s ami a tulajdon lapra bejegyeztek mindent lát
Üdv az Uraknak. Fásitásbol történő fakitermelést szeretnénk végezni egy területen ahogy megyünk ide kint van egy természetvédelmi terület tábla, de a mi területünk az ut másik oldalán van, kérdezném hogy a tulajdoni lapon kivül máshol lehet bejegyezve valami, ami miatt nem lehet esetleg letermelni?
Válasz a2457 #2020. hozzászólásáraMegtennéd, hogy erről az "erdei gyümölcsösről" írnál egy kicsit bővebben (helyszín, "fajta"(?), talaj és egyéb adottságok) akár privátban is? Esetleg tel. szám?
Válasz Matyi50 #2028. hozzászólásáraaz teljesen tényszerű hogy vannak fura elképzelések fafajok terén, főleg ha hozzátesszük hogy a teljes kontinensen legnagyobb elterjedésben.. juharfélék voltak.
nem azt mondom hogy most mindenki holnap vágassa ki az akácot és telepítsen tőgyet helyette , ahogy azt sem mondom hogy nincsen helye az akácnak az országunkban.
ezzel az őshonos e vagy sem kérdéssel is úgyvagyok hogy ugyan meddig kell itt valaminek élni hogy őshonosnak lehessen hívni.
sőt, a meggyőződésem az hogy olyan ökoszisztémát kell megpróbálni elindítani ami emberi beavatkozás nélkül magától is működőképes marad.
nem is véletlen írtam hogy elegyíteni kell, egyszerűen ez az állományalkotó 50%+ dolog eleve egy baromság, ahogyan az is amikor hektárszámra teljesen homogén fafaj van.
másik baromság amikor 20% elegyet úgy rének el hogy az X hektár szélén az egyik faj van, a többin a másik. technikailag az elvárásnak megfelel, de igazából az egy nulla.
Válasz Matyi50 #2028. hozzászólásáraMég nem láttam sosem ilyen kimutatást.
Te ismersz olyan adatokat, hogy védett, Natura2000 területen mekkora területet borít nem őshonos, tájidegen növényzet?
Ha sok ilyen van, az mindenképpen felveti azt a kérdést, hogy akkor meg minek védett, Natura2000-es?
Ha nincs sok, akkor miért ne lehetne lecserélni?
Tény, hogy ehhez támogatást kell, nagyon jelentős összegű támogatást kell nyújtani a gazdálkodóknak.
Viszont nem védett, nem Natura2000-es területen, meg miért ne lehetne olyan fafajjal telepíteni, felújítani, amely erdészetileg elfogadható? Miért kell(ene) itt is a természetvédelem érdekeit erőltetni?
Válasz a2457 #2027. hozzászólásáraMegfelelő támogatás nélkül senki sem fog ,nem is tud önerőből tízhektárszám olyan fafajt telepíteni,aminek még az unokája sem biztos,hogy fog örülni,aminek ma már a kivitele egyre kockázatosabb,valljuk be.
Bármennyire is szereti valaki pl a tölgyet,nem fognak azt telepíteni,hiába lenne megfelelő a termesztési körzet és ez teljesen érthető is. Be kell látni azt is,hogy az időjárás szélsőségessége az őshonos fafajokból álló erdők fenntartásában jóval nagyobb feladatokat,több költséget és jóval nagyobb kockázatot jelent,mint pl 30éve. Alternatívának bizonyos helyeken jó az akác,de semmiképp sem mindenhol. Ugyanakkor meg kell egy fafaj,ami ezt a szélsőségességet elviseli hosszu távon is...az meg sajnos nem a Ktt,Kst lesz.
Válasz mtarka #2026. hozzászólásárateljesen egyetértek veled.
az akác nagyon jó mézelő a méheknek, valóban jó ipari fát tud adni. megvan a maga helye, de azért annyira nem nagy sztár.
azt nem lenne szabad hagyni hogy tölgynek is megfelelő helyre akác kerüljön.
persze, tölgy vágásfordulója túl hosszú nem éli meg aki ülteti. akácnál nem így van mert rövid a forduló.
a helyzet megoldása lenne szerintem ha rendkívül alapos ellenőrzés mellett támogatást kapna az aki megfelelő helyen akácról tölgyre vált, és eleve a telepítéstől kezdve célirányosan természetesen újuló erdő lenne az ültetvény célja. természetesen nem monokultúrában hanem elegyesen.
de körmére is kellene nézni annak aki belevág, cserében a támogatás mértékének kompenzálina kell a törődést.
80 év hosszú idő, de ha egyszer körbeér a dolog akkor csak évente azt a mennyiséget kell kivenni amit ad az erdő, éves bevételt hozna és azért a tölgy jóval értékesebb mint az akác. főleg a vaskos tölgyfa rönk.
tüzifája is jobb ha valaki ragaszkodik hozzá bár szerintem az lassan nem fog számítani.
annyi hogy ez hosszútávú, generáción átívelő program volna.
Ez az akác nálunk annyira nem vicces.
Mindenhol csak akác van. Legelők, kertek, gyümölcsösök, tanyák, homoki szántók helyén csak akác van (meg némi fenyő - gondolom, ennek a helyén is akác lesz).
Pár éve - csak úgy érdekességből, a magam szórakozásából - telepítettem egy kicsiny kocsányos tölgy - magyar kőris - vénicszil - vadkörte erdőcskét. Kapáláskor az egyik sorból mindent kikapált az emberke még a csemetéket is. Kérdezem tőle, hogy miért kapálta ki a csemetéket. Csodálkozva mondta nekem, hogy valami már gyanús kezdett lenni, mert eddig nem látta sehol az akáccsemetét (ő még csak azt látott erdőtelepítésnél).
Egyébként meg ki tudja ki az ősünk, amennyi náció megfordult itt a Kárpát-medencében. Lehet, hogy tényleg valamelyik ősünk hozta be az akácot.
Arra akartam tapintatosan utalni, hogy azért ne sztároljuk agyon az akácot - mint valami "ezeréves fajt", amelyet követve az ősmagyarok a Kárpát-medencébe kerültek. Így is elég sztár.
Nem értettem soha ezt a sötétzöld "akácellenességet", de nem értettem soha az "akác-mindenek-felett" hozzáállást sem. Az akácot a helyén kellene kezelni. Az akác egy gazdasági növény, akárcsak a kukorica vagy a napraforgó. Attól, hogy nem őshonos a Kárpát-medencében, még lehet csodálatos haszonnövény. Nekem is van egyébként pár hektár akácom - védett területen kívül.
Viszont nem is kellene egyedüli szent tehénként kezelni, hiszen ez a durva monokultúrás termesztés előbb-utóbb csúnyán vissza fog ütni.
Védett területen, Natura 2000 területen pedig nincs semmi keresnivalója sem az akácnak, sem más nem odavaló növénynek. Jelentős összegű támogatást kellene adni minden ilyen területen gazdálkodónak, hogy a nem odavaló növényeket tüntessék el onnan, cseréljék le a termőhelyének megfelelő, őshonos, hazai fajra.
Válasz mtarka #2019. hozzászólásáraHa nem lenne támogatás akkor kevesebb követelmény kell ,hogy legyen,pl trágyatároló.De ez most sem kötelező rideg tartásban méjalmos téli állásba .Csak jelzem ,hogy rendszerváltás előtt is volt tehén támogatás,nem ennyi mint most, de volt.
Válasz mtarka #2009. hozzászólására nem ismerős aki Amerikából ide hozta de ha Árpádnak hívták legyen neked csak Árpád volt az ősöd amúgy sem lehet csak az anyai ágat lekövetni és hát mit lehet tudni de ne kísérletez olyan földel amelyen 3-4 vagy több évente jelentős víz áll
Válasz Matyi50 #2021. hozzászólásárahát nézd.. ha gombának kell táptalajnak akkor a víztartalom maradhat. ha talajba kerül trágya helyett szerves anyagnak a víz maradhat.
ha a klímát vesszük, az erdők sokat egyensúlyoznak rajta.
és ha örökerdőről van szó akkor éves bevételt számíthatunk, és kevés munkaerőt.
egyedül ha táblásításról van szó akkor kérdéses a víztartalom igazából.
jól gondold át, sokan olyan kérdésekre keresnek megoldást amiket feltenni sem kell.
ez volna dolog alapja, megkérdezni hogy mi is a kérdés.
Nekem ebben annyi az aggodalmam,hogy a világgazdasági helyzet és a klímaváltozás nagy úr! Lesz még ujra búza az ilyen erdők helyén szerintem ...még ha 30-40mázsát terem is,nem pedig 90et...
egy válságos időszakban pedig nem igazán lesz hűdenagy kereslet az ipari fára,,,ha lesz is,nem olyan árban,hogy az differentálja a többi választékból származó deficitet.
Sok helyen ma is az energiaerdő,fűz stb nagyon veszteséges,hiába van nagy kereslet az aprítékra...pl arra is amíg valami forradalmi újítás nem jön be a víztartalom hatékony és olcsó,gyors kivonására,addig nem lesz gazdaságos.
Illetve ha az erdőgazdálkodás is támogatás nélkül marad(már amennyit eddig is kapott)elesik tőle...akkor cseberből vederbe...pláne ez nem évenkénti produktummal és haszonnal jár...munkaerő se annyi kell hozzá.
Válasz Matyi50 #2018. hozzászólásárana látod ezért szép dolog az erdő, az nem tud selejtet vagy hulladékot termelni.
az energia ültetvény pedig sose volt nagy ötlet.
node, mit is kezdjünk a tüzifának valóval.
egyrészt folyamatosan nő a mesterséges talajtápanyagok ára, így el fog jönni az a pont amikor alternatíva lesz aprítékot tárcsázni/szántani a földbe. de az messze van.
másrészt ami ipari fának nemjó az aprítható gomba táptalajnak.
harmadrészt olyan anyag amit ne lehetne táblásítani nem létezik, az lehetetlen hogy fából ne lehessen valamit használni.
az más kérdés hogy teljesen..máshogy kell hozzáállni. de ezt már szegény apám 30 éve hajszolja, én meg.. lassan 10 éve , és csak nagyon pici sikereket értünk el sajnos.
le kell szokni a mesterséges felújításról, át kell alakítani az erdőket önfelújítóra, olyan hely ahol megél fa nem létezik hogy ipari fának való ne legyen. az sem istentelen dolog ha a többi részével nem csinál semmit az ember, mert a természet velünk ellentétben mindent tud használni.
és a 30% erdősítést mélyen e nagyon mélynek tartom személy szerint. jó lesz az minimum 45% nak is. a mit fogunk akkor enni kérdésre meg ottvan a néprajzban a válasz. vadat ad az erdő. építőanyagot is ad, tápanyagot az intenzív termeléshez szintén. gyümölcsöt is ad bőséggel, csak nem a mostani technikában kell gondolni. egy remek példa rá amit meg is lehet lassan tekinteni egy magánpénzből folytatott kísérlet ami arra irányult hogy a régi leírásnak megfelelő gyümölcsfákat telepített szegény öregem egy erdőrész szélére rengeteg ügyeskedés árán. semmiféle , ismétlem semmiféle gondozást nem kapnak, maximum kaszálva van amikor ráérünk. mégis hoz gyümölcsöt, csak le kell szedni. ízletes, aki csak kóstolta nem evett még olyan ízeset.
más volna a gyümölcs költsége ha valóban csak évi 2-3 kaszálás és a szedés maradna az ember dolga.
a fák amúgy rettenetes kínálódás árán pár megmaradt ősfa vegetatív szaporításából származnak.
sokkal könnyebb az ember dolga ha nem az árral szemben akar mindenképpen úszni, hanem úgy alakítja a dolgát hogy a sodrás irányba vigye.
sajnálatos tévedés volt ipari ültetvénnyé degradálni a természetes erdőket anno, keményen megfogjuk fizetni az árát annak még mire visszaalakítjuk természetszerűvé.s még nehezebb lesz mire a természet szerűből természetes leszen egy napon.
az akác kérdés is amint elkezdik a tüzifát korlátozni érdekes lesz, a tipikus 20-35% közti ipari fa kihozatal sehogyan sem fogja fedezni magát. énszerintem most sem éri meg nemesítetlen akáccal foglalkozni. ezekután aki előre gondolkodik az szerintem főleg nem forgat ilyesmit a fejében. nemesített árbóc akác, ahol kivitelezhető feketedió eleggyel.
szintén vitatott dolog, nehezen vehető rá a tintanyaló réteg is, és a gazdálkodó réteg is. ennek ellenére volt ahol nem maradt más megoldás és igazolja magát a tézis.
nincsen itten semmi baj, csak nagyon de nagyon nehéz az évszázados rutinból kitörni.
de a kényszer nagyúr, úgyis győzni fog mert nincsen más lehetőség. el kell szaporodnia a fasornak a szántókon, főleg ahol a légköri aszály fenyeget. kevesebb szántó nagyobb hozammal és minél kisebb ráfordítással, egyfajta vegyes használatban.
a nagytábla-nagyrába mezőgazdaság és a kertszerű erdő ötlete szépen lassan megbukik.
csökken az érték amit elő tudnak állítani, egy főre egyre több hektárt kell mindkettőből számolni a gazdaságossághoz.
persze a folyamat lassú, de a végkimenetel biztos mint a halál. és könyörtelen.
az biztos hogy a támogatás ténye akadályozza az innovációt, legkényelmesebb magasabb támogatással ugyanazt a pazarlást folytatni.
az álattartás kérdésére is tökéletes választ adott mindíg a hagyomány, nem kell nekünk semmi újat kitalálni csak visszatérni a gyökereinkehz abba a korba amit Mária Terézia még nem tett tönkre.
Válasz Diesel Tibor #2016. hozzászólásáraMinden tiszteletem azoké, akik támogatás nélkül (tehát területalapú-, zöldítés-, Natura2000-, öko/AKG-, anyatehén-, hízottbika-támogatás nélkül) elsősorban a legelőre alapozott húsmarhatartást fognak gazdaságosan folytatni.
Jövőbeli induló fiatal gazdáknak szép feladvány lesz
Ja, és enélkül kell fejleszteni is (tenyészállatot, gépeket venni, épületeket kialakítani), sőt trágyatárolót építeni
A minőségi,ipari fát termő helyek,már rég erdőkkel borítottak. Az újonnan beerdősítésre tervezhető területek jórészén max tüzifa vagy még azt a minőséget sem elérő állományok nevelhetők. Mindezt akkor,amikor lebegtetik,hogy a tüzifa és szénfelhasználást az áramtermelésbe és a fűtésben korlátozni akarják világszerte 2030ig jelentősen....
Mi lesz akkor a rengeteg energetikai célú erdővel,mikor majd lehetne őket termelni kérdem én?
Ez is mégjobban kiszolgáltatottá teszi az országot a multiknak és a nyugatnak....akik tapsikolva nézik,hogyan szünnek meg a termelésre alkalmas területek ezer hektárjai az erdősítések miatt. Így a piaci versenyben is sokkal több előnyük lesz,illetve az így kieső Mg termékek,vagy alapanyagok ellátását majd ők végzik... jó pénzért a sz@rt majd idehozzák ...
Aztán ha majd neadjisten vissza kéne rendezkednünk önellátásra,akkor se gyáraink,se földünk nem lesz.
Válasz mtarka #2015. hozzászólásáraA globalizáció nagy úr.
A dél-amerikai szarvastartókkal és Usa farmerekkel nehéz felvenni a versenyt.
Az éghaljati, földrajzi adottásgok miatt.
Válasz nagypistivagyok2 #2014. hozzászólásáraÁllattartás terén - szerintem - 100%-os biztonsággal kijelenthető, hogy a húsmarhatartás támogatás nélkül (értsd jól - területalapú, zöldítés, Natura2000, öko/AKG) erősen vissza fog szorulni.
Sokszor elgondolkodok rajta, hogy régen - a TSZCS idején - vajon hogyan csinálták?
Volt egyáltalán húsmarha tartás (ez alatt nem a fekete bikák hizlalására gondolok)?
Bocs az offtopicért...
Válasz nagypistivagyok2 #2012. hozzászólásáraHa majd nem lesz területalapú támogatás, egyből megindul az erdősítés magától is.
Lehet, nincs is olyan messze már ez az idő...
Ki fog támogatás nélkül gazdálkodni a gyengébb földeken? Lesz helyette erdőtelepítés - szabad rendelkezésű fásítás.
Válasz mtarka #2011. hozzászólására"Azért hagyhattak volna egy kicsit több homoki legelőt,..."
Ezek semmilyen legelőt nem akarnak hagyni,mindből erdőt akarnak.Eladták a széndioxid kvótát,a csornai csársz bronzon meg ki tudja miket írogat alá külföldön.
Válasz Matyi50 #2010. hozzászólásáraIgen, erről beszélek. A Duna-Tisza közén (a Kiskunságban) tényleg szempont volt a futóhomok megkötése. De csak ott.
A Nyírségben viszont nem.
Nem "általában véve" volt fontos "futóhomok-megkötő", hanem volt "mellékesen" ilyen szerepe is egyes helyeken.
Mondjuk aligha volt ennyi futóhomok, ha érted mire gondolok...
Azért hagyhattak volna egy kicsit több homoki legelőt, még ha gazdasági értéke töredéke is az akáchoz viszonyítva.
Kíváncsi lennék arra is, hogy a Nyírségben merre volt olyan "futóhomok", amelyet akáccal kellett megregulázni. Szerintem ez is inkább a Kiskunságra volt jellemző.
A mondák világán túl, az akácot régen is, most is és a jövőben is azért ültették, mert gazdaságilag ez az egyetlen, amely megéri.
Ne misztifikáljunk már ezzel a futóhomok megkötéssel.
Válasz BélaNB #2007. hozzászólására nem vagyok szakértője de a dió a Tisza árterén sokáig bírja a vizet ellentétben az akáccal tehát mélyfekvésű talajra akác nem való az a homok megkötésére alkalmas azért hozták be őseink
Válasz Mihály-963 #2000. hozzászólásáraTiszteletem!Szerintem a legtisztább az lenne,ha kérne egy állásfoglalást az ügyben a helyileg illetékes erdészeti hatóságtól.Természetesen levélben(ajánlva,tértivevény). A legjobb egy ügyvéd bevonása lenne (hatósági ügy). Ha nem válaszolnak,akkor menni tovább a minisztérium felé a kérdéssel.A lényeg az ,hogy a későbbi félreértések elkerülése végett(arrafelé sétálgató erdész úr betervezi erdőnek) legyen valami önt igazoló nyilatkozat a kézben.
Válasz mohauptmelinda #2003. hozzászólásáraez sok mindentől függ fafaj kor állomány összetétel...stb ettől többet kell tudni a reális árhoz! Az elmúlt időben 8000 Ft/ br m3 től 14.000Ft/m3 ig szerződtünk! De lehet akár 6000 Ft is!
Válasz ermike #1996. hozzászólására hát 3 oldalról lehetne fásítani s az ha 20 széles lenne az több mint 2ha s az már meghaladja az 5000nm meg külterület úgy-hogy mégis csak és arról szólt a fáma hogy mindegy gyümölcs vagy erdészeti csemete a lényeg az hogy 250 tő/ha max de akkor a fasort hozzászámolják ?? vagy az külön fásításnak számít konkrétan hol lehetne fejleszteni a tudást ebben a témában mert ez érdekelne engem van egy 11ha táblám amin már van 4000nm fasor
Válasz vén cigány #1997. hozzászólásáraA települési rendezési tervben lehetnek kikötések....fafaj...telekhatártól való távolság stb... később ezzel lehet gond ha nem ismered.
Válasz ermike #1996. hozzászólásáraMost, szeretnék beültetni egy 0,3 ha-os belterületet akác csemtével.
Milyen gond lehet, abból, ha nem jelentem sehova?
Válasz Mihály-963 #1994. hozzászólásáraAmit te szeretnél az nem erdő hanem faültetvény! Gondolom ott a gyümölcstermelés a fő cél, abban ez esetben mindenképpen ajánlom a talaj termőhely vizsgálat elvégzését! Az a te érdeked! Ennek egyébként nincs sok köze az erdőhöz, szabadon végezheted! Esetleg földhivatal jajgathat a műv ág miatt de jelenleg annyi a munkájuk, hgoy azt sem tudják merre van észak! :)
Válasz ermike #1990. hozzászólására s ezt most is lehet csinálni mert valamikor volt ilyen mert én szeretnék 1,5-2ha beültetni dió cseresznye alma esetleg néhány körte szóval vegyest s közte kertészeti kultúra s a garádján fásítás a lényeg hogy ne érje el az 5 ezer nm meg nem lehet 20 m szélesebb s a csemeték 50% államilag elismert csemete kertből legyen Van még amit kihagytam esetleg ?? Ehhez is kell az a sok f.szs.g mint gyümölcs kataszter ,talajvédelmi terv stb hogyan lehet egyszerűen s gyorsan intézni az ilyet
Válasz ermike #1990. hozzászólásáraÉrtem köszi, de ez amit mondasz ez a jelenlegi hatályos erdőtörvényben igaz.Te tudod azt garantálni, hogy ez így is marad?
Válasz ermike #1987. hozzászólásáraEzt én értem, De a körzeti erdőtervezésnél a hatóság a földhivatali nyilvántartásból dolgozik és nem fogja érdekelni őket,hogy Radócz papa Balmazújvárosról milyen szándékkal van .Mert ők a jelenlegi aktuális Hatósági Közhiteles ingatlannyilvántartásából dolgoznak.Az meg az adott időszakban teljesen egyértelmű.Egyébként ez büntetéskor nem olyan nagy gond nekik csak szólok.Az,hogy az eljárás megindítása után akár bérbe adják, akár eladják és a tulaj tudott az eljárásról az meg egyszerűen hamis eladásnak minősül a P.T.K.szerint(nem linkelem be mert hosszú)üdv.
Válasz ermike #1985. hozzászólásáraLégyszi valami jogszabályt,mert jelenleg ez van:6. §b) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa- és cserjefajokból, illetve azok államilag elismert mesterséges vagy természetes hibridjeiből (a továbbiakban együtt: erdei fafajok) álló faállomány, melynek
ba) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább ÖTVEN SZÁZALÉKOS mértékben fedi;
bb) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább HARMINC SZÁZALÉKOS mértékben fedi, valamint legfontosabb szerepe a talaj védelme;
Válasz Matyi50 #1986. hozzászólásáraHa külön hrsz, akkor nem lehet, Tv szerint, megjegyzem számtalanszor találkoztam már ilyennel! Ha egy nagy ingatlan alrészlete, és a többi része erdő, akkor igen!
4536 hozzászólás
Válasz BélaNB #2036. hozzászólására az engedélyt ha megkaptad akkor nincs a nébih mindenek utána néz mert ők adják ki s ami a tulajdon lapra bejegyeztek mindent lát
Üdv az Uraknak. Fásitásbol történő fakitermelést szeretnénk végezni egy területen ahogy megyünk ide kint van egy természetvédelmi terület tábla, de a mi területünk az ut másik oldalán van, kérdezném hogy a tulajdoni lapon kivül máshol lehet bejegyezve valami, ami miatt nem lehet esetleg letermelni?
Válasz Égető László #2034. hozzászólásáraHa lehetne, akkor inkább ne privátban!!
Engem is érdekelne:)
Gondolom nem vadkörte...
Válasz a2457 #2020. hozzászólásáraMegtennéd, hogy erről az "erdei gyümölcsösről" írnál egy kicsit bővebben (helyszín, "fajta"(?), talaj és egyéb adottságok) akár privátban is? Esetleg tel. szám?
Válasz Tree #2032. hozzászólására1,5-2 erdei köbméter valamire való ág és rőzsefa kiszedhető belőle sacc/kb,de ha nyesve volt,akkor kevesebb.
Üdv.azt szeretném kérdezni,hogy kb 100-120 mázsa akác fasori fának kb mennyi gallyfája van amit ki lehet gallyalni.a fák törzse 8-16 cm.
Válasz Matyi50 #2028. hozzászólásáraaz teljesen tényszerű hogy vannak fura elképzelések fafajok terén, főleg ha hozzátesszük hogy a teljes kontinensen legnagyobb elterjedésben.. juharfélék voltak.
nem azt mondom hogy most mindenki holnap vágassa ki az akácot és telepítsen tőgyet helyette , ahogy azt sem mondom hogy nincsen helye az akácnak az országunkban.
ezzel az őshonos e vagy sem kérdéssel is úgyvagyok hogy ugyan meddig kell itt valaminek élni hogy őshonosnak lehessen hívni.
sőt, a meggyőződésem az hogy olyan ökoszisztémát kell megpróbálni elindítani ami emberi beavatkozás nélkül magától is működőképes marad.
nem is véletlen írtam hogy elegyíteni kell, egyszerűen ez az állományalkotó 50%+ dolog eleve egy baromság, ahogyan az is amikor hektárszámra teljesen homogén fafaj van.
másik baromság amikor 20% elegyet úgy rének el hogy az X hektár szélén az egyik faj van, a többin a másik. technikailag az elvárásnak megfelel, de igazából az egy nulla.
Válasz Matyi50 #2028. hozzászólásáraMég nem láttam sosem ilyen kimutatást.
Te ismersz olyan adatokat, hogy védett, Natura2000 területen mekkora területet borít nem őshonos, tájidegen növényzet?
Ha sok ilyen van, az mindenképpen felveti azt a kérdést, hogy akkor meg minek védett, Natura2000-es?
Ha nincs sok, akkor miért ne lehetne lecserélni?
Tény, hogy ehhez támogatást kell, nagyon jelentős összegű támogatást kell nyújtani a gazdálkodóknak.
Viszont nem védett, nem Natura2000-es területen, meg miért ne lehetne olyan fafajjal telepíteni, felújítani, amely erdészetileg elfogadható? Miért kell(ene) itt is a természetvédelem érdekeit erőltetni?
Válasz mtarka #2026. hozzászólására
Válasz a2457 #2027. hozzászólásáraMegfelelő támogatás nélkül senki sem fog ,nem is tud önerőből tízhektárszám olyan fafajt telepíteni,aminek még az unokája sem biztos,hogy fog örülni,aminek ma már a kivitele egyre kockázatosabb,valljuk be.
Bármennyire is szereti valaki pl a tölgyet,nem fognak azt telepíteni,hiába lenne megfelelő a termesztési körzet és ez teljesen érthető is. Be kell látni azt is,hogy az időjárás szélsőségessége az őshonos fafajokból álló erdők fenntartásában jóval nagyobb feladatokat,több költséget és jóval nagyobb kockázatot jelent,mint pl 30éve. Alternatívának bizonyos helyeken jó az akác,de semmiképp sem mindenhol. Ugyanakkor meg kell egy fafaj,ami ezt a szélsőségességet elviseli hosszu távon is...az meg sajnos nem a Ktt,Kst lesz.
Válasz mtarka #2026. hozzászólásárateljesen egyetértek veled.
az akác nagyon jó mézelő a méheknek, valóban jó ipari fát tud adni. megvan a maga helye, de azért annyira nem nagy sztár.
azt nem lenne szabad hagyni hogy tölgynek is megfelelő helyre akác kerüljön.
persze, tölgy vágásfordulója túl hosszú nem éli meg aki ülteti. akácnál nem így van mert rövid a forduló.
a helyzet megoldása lenne szerintem ha rendkívül alapos ellenőrzés mellett támogatást kapna az aki megfelelő helyen akácról tölgyre vált, és eleve a telepítéstől kezdve célirányosan természetesen újuló erdő lenne az ültetvény célja. természetesen nem monokultúrában hanem elegyesen.
de körmére is kellene nézni annak aki belevág, cserében a támogatás mértékének kompenzálina kell a törődést.
80 év hosszú idő, de ha egyszer körbeér a dolog akkor csak évente azt a mennyiséget kell kivenni amit ad az erdő, éves bevételt hozna és azért a tölgy jóval értékesebb mint az akác. főleg a vaskos tölgyfa rönk.
tüzifája is jobb ha valaki ragaszkodik hozzá bár szerintem az lassan nem fog számítani.
annyi hogy ez hosszútávú, generáción átívelő program volna.
Válasz Mihály-963 #2024. hozzászólásáraJól van,ne haragudj, de nem tudtam kihagyni.
Ez az akác nálunk annyira nem vicces.
Mindenhol csak akác van. Legelők, kertek, gyümölcsösök, tanyák, homoki szántók helyén csak akác van (meg némi fenyő - gondolom, ennek a helyén is akác lesz).
Pár éve - csak úgy érdekességből, a magam szórakozásából - telepítettem egy kicsiny kocsányos tölgy - magyar kőris - vénicszil - vadkörte erdőcskét. Kapáláskor az egyik sorból mindent kikapált az emberke még a csemetéket is. Kérdezem tőle, hogy miért kapálta ki a csemetéket. Csodálkozva mondta nekem, hogy valami már gyanús kezdett lenni, mert eddig nem látta sehol az akáccsemetét (ő még csak azt látott erdőtelepítésnél).
Egyébként meg ki tudja ki az ősünk, amennyi náció megfordult itt a Kárpát-medencében. Lehet, hogy tényleg valamelyik ősünk hozta be az akácot.
Arra akartam tapintatosan utalni, hogy azért ne sztároljuk agyon az akácot - mint valami "ezeréves fajt", amelyet követve az ősmagyarok a Kárpát-medencébe kerültek. Így is elég sztár.
Nem értettem soha ezt a sötétzöld "akácellenességet", de nem értettem soha az "akác-mindenek-felett" hozzáállást sem. Az akácot a helyén kellene kezelni. Az akác egy gazdasági növény, akárcsak a kukorica vagy a napraforgó. Attól, hogy nem őshonos a Kárpát-medencében, még lehet csodálatos haszonnövény. Nekem is van egyébként pár hektár akácom - védett területen kívül.
Viszont nem is kellene egyedüli szent tehénként kezelni, hiszen ez a durva monokultúrás termesztés előbb-utóbb csúnyán vissza fog ütni.
Védett területen, Natura 2000 területen pedig nincs semmi keresnivalója sem az akácnak, sem más nem odavaló növénynek. Jelentős összegű támogatást kellene adni minden ilyen területen gazdálkodónak, hogy a nem odavaló növényeket tüntessék el onnan, cseréljék le a termőhelyének megfelelő, őshonos, hazai fajra.
Válasz mtarka #2019. hozzászólásáraHa nem lenne támogatás akkor kevesebb követelmény kell ,hogy legyen,pl trágyatároló.De ez most sem kötelező rideg tartásban méjalmos téli állásba .Csak jelzem ,hogy rendszerváltás előtt is volt tehén támogatás,nem ennyi mint most, de volt.
Válasz mtarka #2009. hozzászólására nem ismerős aki Amerikából ide hozta de ha Árpádnak hívták legyen neked csak Árpád volt az ősöd amúgy sem lehet csak az anyai ágat lekövetni és hát mit lehet tudni de ne kísérletez olyan földel amelyen 3-4 vagy több évente jelentős víz áll
http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/105215/Orszagos_erd_telepitesi_terv_felulvizsgalata.pdf/cc50cb3d-8e1a-4a99-b1bd-6a4b05698e84
Válasz Matyi50 #2021. hozzászólásárahát nézd.. ha gombának kell táptalajnak akkor a víztartalom maradhat. ha talajba kerül trágya helyett szerves anyagnak a víz maradhat.
ha a klímát vesszük, az erdők sokat egyensúlyoznak rajta.
és ha örökerdőről van szó akkor éves bevételt számíthatunk, és kevés munkaerőt.
egyedül ha táblásításról van szó akkor kérdéses a víztartalom igazából.
jól gondold át, sokan olyan kérdésekre keresnek megoldást amiket feltenni sem kell.
ez volna dolog alapja, megkérdezni hogy mi is a kérdés.
Válasz a2457 #2020. hozzászólására
naja..
Nekem ebben annyi az aggodalmam,hogy a világgazdasági helyzet és a klímaváltozás nagy úr! Lesz még ujra búza az ilyen erdők helyén szerintem ...még ha 30-40mázsát terem is,nem pedig 90et...
egy válságos időszakban pedig nem igazán lesz hűdenagy kereslet az ipari fára,,,ha lesz is,nem olyan árban,hogy az differentálja a többi választékból származó deficitet.
Sok helyen ma is az energiaerdő,fűz stb nagyon veszteséges,hiába van nagy kereslet az aprítékra...pl arra is amíg valami forradalmi újítás nem jön be a víztartalom hatékony és olcsó,gyors kivonására,addig nem lesz gazdaságos.
Illetve ha az erdőgazdálkodás is támogatás nélkül marad(már amennyit eddig is kapott)elesik tőle...akkor cseberből vederbe...pláne ez nem évenkénti produktummal és haszonnal jár...munkaerő se annyi kell hozzá.
Válasz Matyi50 #2018. hozzászólásárana látod ezért szép dolog az erdő, az nem tud selejtet vagy hulladékot termelni.
az energia ültetvény pedig sose volt nagy ötlet.
node, mit is kezdjünk a tüzifának valóval.
egyrészt folyamatosan nő a mesterséges talajtápanyagok ára, így el fog jönni az a pont amikor alternatíva lesz aprítékot tárcsázni/szántani a földbe. de az messze van.
másrészt ami ipari fának nemjó az aprítható gomba táptalajnak.
harmadrészt olyan anyag amit ne lehetne táblásítani nem létezik, az lehetetlen hogy fából ne lehessen valamit használni.
az más kérdés hogy teljesen..máshogy kell hozzáállni. de ezt már szegény apám 30 éve hajszolja, én meg.. lassan 10 éve , és csak nagyon pici sikereket értünk el sajnos.
le kell szokni a mesterséges felújításról, át kell alakítani az erdőket önfelújítóra, olyan hely ahol megél fa nem létezik hogy ipari fának való ne legyen. az sem istentelen dolog ha a többi részével nem csinál semmit az ember, mert a természet velünk ellentétben mindent tud használni.
és a 30% erdősítést mélyen e nagyon mélynek tartom személy szerint. jó lesz az minimum 45% nak is. a mit fogunk akkor enni kérdésre meg ottvan a néprajzban a válasz. vadat ad az erdő. építőanyagot is ad, tápanyagot az intenzív termeléshez szintén. gyümölcsöt is ad bőséggel, csak nem a mostani technikában kell gondolni. egy remek példa rá amit meg is lehet lassan tekinteni egy magánpénzből folytatott kísérlet ami arra irányult hogy a régi leírásnak megfelelő gyümölcsfákat telepített szegény öregem egy erdőrész szélére rengeteg ügyeskedés árán. semmiféle , ismétlem semmiféle gondozást nem kapnak, maximum kaszálva van amikor ráérünk. mégis hoz gyümölcsöt, csak le kell szedni. ízletes, aki csak kóstolta nem evett még olyan ízeset.
más volna a gyümölcs költsége ha valóban csak évi 2-3 kaszálás és a szedés maradna az ember dolga.
a fák amúgy rettenetes kínálódás árán pár megmaradt ősfa vegetatív szaporításából származnak.
sokkal könnyebb az ember dolga ha nem az árral szemben akar mindenképpen úszni, hanem úgy alakítja a dolgát hogy a sodrás irányba vigye.
sajnálatos tévedés volt ipari ültetvénnyé degradálni a természetes erdőket anno, keményen megfogjuk fizetni az árát annak még mire visszaalakítjuk természetszerűvé.s még nehezebb lesz mire a természet szerűből természetes leszen egy napon.
az akác kérdés is amint elkezdik a tüzifát korlátozni érdekes lesz, a tipikus 20-35% közti ipari fa kihozatal sehogyan sem fogja fedezni magát. énszerintem most sem éri meg nemesítetlen akáccal foglalkozni. ezekután aki előre gondolkodik az szerintem főleg nem forgat ilyesmit a fejében. nemesített árbóc akác, ahol kivitelezhető feketedió eleggyel.
szintén vitatott dolog, nehezen vehető rá a tintanyaló réteg is, és a gazdálkodó réteg is. ennek ellenére volt ahol nem maradt más megoldás és igazolja magát a tézis.
nincsen itten semmi baj, csak nagyon de nagyon nehéz az évszázados rutinból kitörni.
de a kényszer nagyúr, úgyis győzni fog mert nincsen más lehetőség. el kell szaporodnia a fasornak a szántókon, főleg ahol a légköri aszály fenyeget. kevesebb szántó nagyobb hozammal és minél kisebb ráfordítással, egyfajta vegyes használatban.
a nagytábla-nagyrába mezőgazdaság és a kertszerű erdő ötlete szépen lassan megbukik.
csökken az érték amit elő tudnak állítani, egy főre egyre több hektárt kell mindkettőből számolni a gazdaságossághoz.
persze a folyamat lassú, de a végkimenetel biztos mint a halál. és könyörtelen.
az biztos hogy a támogatás ténye akadályozza az innovációt, legkényelmesebb magasabb támogatással ugyanazt a pazarlást folytatni.
az álattartás kérdésére is tökéletes választ adott mindíg a hagyomány, nem kell nekünk semmi újat kitalálni csak visszatérni a gyökereinkehz abba a korba amit Mária Terézia még nem tett tönkre.
Válasz Diesel Tibor #2016. hozzászólásáraMinden tiszteletem azoké, akik támogatás nélkül (tehát területalapú-, zöldítés-, Natura2000-, öko/AKG-, anyatehén-, hízottbika-támogatás nélkül) elsősorban a legelőre alapozott húsmarhatartást fognak gazdaságosan folytatni.
Jövőbeli induló fiatal gazdáknak szép feladvány lesz
Ja, és enélkül kell fejleszteni is (tenyészállatot, gépeket venni, épületeket kialakítani), sőt trágyatárolót építeni
Válasz mtarka #2013. hozzászólásáraNemzeti erdőstratégia..az ország akár 30%a erdő legyen... Hmm..
A minőségi,ipari fát termő helyek,már rég erdőkkel borítottak. Az újonnan beerdősítésre tervezhető területek jórészén max tüzifa vagy még azt a minőséget sem elérő állományok nevelhetők. Mindezt akkor,amikor lebegtetik,hogy a tüzifa és szénfelhasználást az áramtermelésbe és a fűtésben korlátozni akarják világszerte 2030ig jelentősen....
Mi lesz akkor a rengeteg energetikai célú erdővel,mikor majd lehetne őket termelni kérdem én?
Ez is mégjobban kiszolgáltatottá teszi az országot a multiknak és a nyugatnak....akik tapsikolva nézik,hogyan szünnek meg a termelésre alkalmas területek ezer hektárjai az erdősítések miatt. Így a piaci versenyben is sokkal több előnyük lesz,illetve az így kieső Mg termékek,vagy alapanyagok ellátását majd ők végzik... jó pénzért a sz@rt majd idehozzák ...
Aztán ha majd neadjisten vissza kéne rendezkednünk önellátásra,akkor se gyáraink,se földünk nem lesz.
Válasz mtarka #2015. hozzászólásáraA globalizáció nagy úr.
A dél-amerikai szarvastartókkal és Usa farmerekkel nehéz felvenni a versenyt.
Az éghaljati, földrajzi adottásgok miatt.
Válasz mtarka #2013. hozzászólásáraNe hogy azt hidd,lesz itt jószág akkor is,100évvel ezelőtt is volt itt "marha "bőven.
Válasz nagypistivagyok2 #2014. hozzászólásáraÁllattartás terén - szerintem - 100%-os biztonsággal kijelenthető, hogy a húsmarhatartás támogatás nélkül (értsd jól - területalapú, zöldítés, Natura2000, öko/AKG) erősen vissza fog szorulni.
Sokszor elgondolkodok rajta, hogy régen - a TSZCS idején - vajon hogyan csinálták?
Volt egyáltalán húsmarha tartás (ez alatt nem a fekete bikák hizlalására gondolok)?
Bocs az offtopicért...
Válasz mtarka #2013. hozzászólásáraÁllattartás?
Válasz nagypistivagyok2 #2012. hozzászólásáraHa majd nem lesz területalapú támogatás, egyből megindul az erdősítés magától is.
Lehet, nincs is olyan messze már ez az idő...
Ki fog támogatás nélkül gazdálkodni a gyengébb földeken? Lesz helyette erdőtelepítés - szabad rendelkezésű fásítás.
Válasz mtarka #2011. hozzászólására"Azért hagyhattak volna egy kicsit több homoki legelőt,..."
Ezek semmilyen legelőt nem akarnak hagyni,mindből erdőt akarnak.Eladták a széndioxid kvótát,a csornai csársz bronzon meg ki tudja miket írogat alá külföldön.
Válasz Matyi50 #2010. hozzászólásáraIgen, erről beszélek. A Duna-Tisza közén (a Kiskunságban) tényleg szempont volt a futóhomok megkötése. De csak ott.
A Nyírségben viszont nem.
Nem "általában véve" volt fontos "futóhomok-megkötő", hanem volt "mellékesen" ilyen szerepe is egyes helyeken.
Mondjuk aligha volt ennyi futóhomok, ha érted mire gondolok...
Azért hagyhattak volna egy kicsit több homoki legelőt, még ha gazdasági értéke töredéke is az akáchoz viszonyítva.
Válasz mtarka #2009. hozzászólásáraA "mondák világa helyett"
http://erdeszetilapok.oszk.hu/00178/pdf/EL_1955_03_129-132.pdf
Válasz Mihály-963 #2008. hozzászólásáraMire gondolsz? Milyen őseink?
Gondolod, hogy Árpád és társai akácnyergen ültek?
Kíváncsi lennék arra is, hogy a Nyírségben merre volt olyan "futóhomok", amelyet akáccal kellett megregulázni. Szerintem ez is inkább a Kiskunságra volt jellemző.
A mondák világán túl, az akácot régen is, most is és a jövőben is azért ültették, mert gazdaságilag ez az egyetlen, amely megéri.
Ne misztifikáljunk már ezzel a futóhomok megkötéssel.
Válasz BélaNB #2007. hozzászólására nem vagyok szakértője de a dió a Tisza árterén sokáig bírja a vizet ellentétben az akáccal tehát mélyfekvésű talajra akác nem való az a homok megkötésére alkalmas azért hozták be őseink
Üdv az Uraknak, jól tudom hogy ami talaj jó volt a diófának az jó lesz az akácnak is?
Válasz nagypistivagyok2 #2005. hozzászólására köszönöm rá kattanok
Válasz Mihály-963 #2000. hozzászólásáraTiszteletem!Szerintem a legtisztább az lenne,ha kérne egy állásfoglalást az ügyben a helyileg illetékes erdészeti hatóságtól.Természetesen levélben(ajánlva,tértivevény). A legjobb egy ügyvéd bevonása lenne (hatósági ügy). Ha nem válaszolnak,akkor menni tovább a minisztérium felé a kérdéssel.A lényeg az ,hogy a későbbi félreértések elkerülése végett(arrafelé sétálgató erdész úr betervezi erdőnek) legyen valami önt igazoló nyilatkozat a kézben.
Válasz mohauptmelinda #2003. hozzászólásáraez sok mindentől függ fafaj kor állomány összetétel...stb ettől többet kell tudni a reális árhoz! Az elmúlt időben 8000 Ft/ br m3 től 14.000Ft/m3 ig szerződtünk! De lehet akár 6000 Ft is!
Üdvözlettel Minden tagnak! Tudnak valaki információt adni, hogy 2017-ben hogyan alakulnak a lábon álló tüzifa árak?
Köszönettel
Válasz nagypistivagyok2 #1995. hozzászólásáraKüld el privátba mert a moderátornak nem tetszett ide malacfarka017@freemail.hu
Válasz vén cigány #1999. hozzászólásáranem így ismerem vagy csak nálunk nem így van az árnyék számít itt nálatok meg a méter
Válasz ermike #1996. hozzászólására hát 3 oldalról lehetne fásítani s az ha 20 széles lenne az több mint 2ha s az már meghaladja az 5000nm meg külterület úgy-hogy mégis csak és arról szólt a fáma hogy mindegy gyümölcs vagy erdészeti csemete a lényeg az hogy 250 tő/ha max de akkor a fasort hozzászámolják ?? vagy az külön fásításnak számít konkrétan hol lehetne fejleszteni a tudást ebben a témában mert ez érdekelne engem van egy 11ha táblám amin már van 4000nm fasor
Válasz Matyi50 #1998. hozzászólásáraA telekhatártól 4m a helyi rendelet, azt betartom.
Válasz vén cigány #1997. hozzászólásáraA települési rendezési tervben lehetnek kikötések....fafaj...telekhatártól való távolság stb... később ezzel lehet gond ha nem ismered.
Válasz ermike #1996. hozzászólásáraMost, szeretnék beültetni egy 0,3 ha-os belterületet akác csemtével.
Milyen gond lehet, abból, ha nem jelentem sehova?
Válasz Mihály-963 #1994. hozzászólásáraAmit te szeretnél az nem erdő hanem faültetvény! Gondolom ott a gyümölcstermelés a fő cél, abban ez esetben mindenképpen ajánlom a talaj termőhely vizsgálat elvégzését! Az a te érdeked! Ennek egyébként nincs sok köze az erdőhöz, szabadon végezheted! Esetleg földhivatal jajgathat a műv ág miatt de jelenleg annyi a munkájuk, hgoy azt sem tudják merre van észak! :)
Válasz Mihály-963 #1994. hozzászólására}
Moderátor által módosítva: 2017-02-15 20:37:08
Válasz ermike #1990. hozzászólására s ezt most is lehet csinálni mert valamikor volt ilyen mert én szeretnék 1,5-2ha beültetni dió cseresznye alma esetleg néhány körte szóval vegyest s közte kertészeti kultúra s a garádján fásítás a lényeg hogy ne érje el az 5 ezer nm meg nem lehet 20 m szélesebb s a csemeték 50% államilag elismert csemete kertből legyen Van még amit kihagytam esetleg ?? Ehhez is kell az a sok f.szs.g mint gyümölcs kataszter ,talajvédelmi terv stb hogyan lehet egyszerűen s gyorsan intézni az ilyet
Válasz ermike #1990. hozzászólásáraÉrtem köszi, de ez amit mondasz ez a jelenlegi hatályos erdőtörvényben igaz.Te tudod azt garantálni, hogy ez így is marad?
Válasz Matyi50 #1986. hozzászólásáraEz így igaz!Ja és nem vagyok nagy tudású csak nyitva a szemem és már látok.
átlátok...
Válasz ermike #1987. hozzászólásáraEzt én értem, De a körzeti erdőtervezésnél a hatóság a földhivatali nyilvántartásból dolgozik és nem fogja érdekelni őket,hogy Radócz papa Balmazújvárosról milyen szándékkal van .Mert ők a jelenlegi aktuális Hatósági Közhiteles ingatlannyilvántartásából dolgoznak.Az meg az adott időszakban teljesen egyértelmű.Egyébként ez büntetéskor nem olyan nagy gond nekik csak szólok.Az,hogy az eljárás megindítása után akár bérbe adják, akár eladják és a tulaj tudott az eljárásról az meg egyszerűen hamis eladásnak minősül a P.T.K.szerint(nem linkelem be mert hosszú)üdv.
Válasz nagypistivagyok2 #1989. hozzászólásáraAgrár erdészetiben kevesebb mint 20 m széles lehet, így legalább húsz méter szélességet nem éri el!
a százalékos fedettség pedig a fák koronavetületéből, számított záródást jelenti! Jogszabály ez az amit belinkeltél!
De a pályázat pont nem engedi meg ezek teljesülését! tőszám 150-250 ig terjedhet ez 5x10 m es hálózatban 200 db fát jelent!
Válasz ermike #1985. hozzászólásáraLégyszi valami jogszabályt,mert jelenleg ez van:6. §b) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa- és cserjefajokból, illetve azok államilag elismert mesterséges vagy természetes hibridjeiből (a továbbiakban együtt: erdei fafajok) álló faállomány, melynek
ba) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább ÖTVEN SZÁZALÉKOS mértékben fedi;
bb) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább HARMINC SZÁZALÉKOS mértékben fedi, valamint legfontosabb szerepe a talaj védelme;
Válasz Matyi50 #1986. hozzászólásáraHa külön hrsz, akkor nem lehet, Tv szerint, megjegyzem számtalanszor találkoztam már ilyennel! Ha egy nagy ingatlan alrészlete, és a többi része erdő, akkor igen!