A tft.-ben ugye nincsen kiemelve, hogy a más, korábban hozott, és úgymond generális törvényben biztosított elővásárlási jogról rendelkező paragrafus itt nem érvényes, de az sem, hogy az ottani eljárásnak nem megfelelő szerződés érvénytelen.
Vagyis a tft szerintem kiskaput hagyott az ügyeskedésnek. Kérdés, hogy ki képes kihasználni, és kivel szemben.
Tulajdonostársam kifüggesztette egy harmadik féllel,rájelentkeztem,ők ki akartak hagyni a földhivatal elutasította őket adásvételivel,utána az enyém lett.
Válasz #1697. hozzászólásra
Szerintem nem, de a gyakorlat ( földhivatal, ügyvéd) szerint igen.
Megtámadható lehetne bíróságon, de odáig már nem megy el az ember ( általában).
Válasz #1685. hozzászólásra
Ez sosem így megy a gyakorlatban, így semmis minden 3. félnek eladott föld a bíróságon.
Azt a jogszabályt keresd meg, ahol azt írják, hogy a kifüggesztéskor a tulajdonostársnak elővásárlási joga van még mindig. Ezen megy a vita MZ/X és az én véleményem szerint már nincs, bááárr nem is nyilatkoztatták/jelezték a tultársaknak az eladást.
Válasz #1684. hozzászólásra
Ez rendben, de mi kifüggesztéskori állapotot vitatjuk, hogy akkor van-e még elővásárlási joga vagy nincs a tultársnak.
Az hogy senki nem írásban kérdezi meg a tul.társakat, akkor az a szerződés a 3.féllel mindig semmis lehetne, hiszen a bíróságon nem tudja megvédeni magát, hogy ő írásban értesítette a tul.társakat.
"Én még most sem tudom egyértelműen eldönteni, hogy osztatlan közös föld eladásakor, a "kifüggesztés" előtt kell-e külön értesíteni a tulajdonos társat. Mert ha igen, akkor tud élni az elővásárlási jogával, és nem az ügyeskedők nyernek a földtörvény mögé bújva.
nem kell külön értesíteni, a hirdetményi út elég.+
Erre mondod, hogy elég a kifüggesztés. A gyakorlati tapasztalat viszont más.
Összeszedtem itt pár elözö hsz-t.
"..MZ/X.. küldte be 2013-02-26 12:45:46-kor
Nem jól tudod. Olvasd el, Ptk 145§
Tényleg leírja, hogy elővásárlási jog illeti meg a tulajdonostársat, de a (3) bekezdésben rögtön semmisség teszi ezt, ugyanis más jogszabályban biztosított elővásárlási joggal rendelkezővel szemben már nincs előjoga a tulajnak. A Tft 10§ (3a)bekezdés pedig azt mondja ki, hogy a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén nem érvényes az elővásárlási rangsor, ilyenkor az adásvételt ki sem kell függeszteni, elegendő csak az NFA-nak megküldeni. Viszont onnantól, hogy egy harmadik, külsős fél vételi ajánlatot tett, azt kifüggesztették, onnantól ez nem minősül tulajdonostársak közötti adásvételnek. Magyarán tulajdonostársi jogcímen nem nem lehet érvényesülni. Más jogcímen viszont igen, pl haszonbérlő, szomszéd, családi gazdálkodó stb...
válasz #1665 hozzászólásra ť | Hubcika küldte be 2013-03-08 09:40:21-kor
Válasz #1662. hozzászólásra
Ahány földhivatal annyi értelmezés...
Én úgy értelmezem, mint MZ/X, azaz ha kifüggesztésre kerül sor, ott már nincs elővásárlási joga a tulajdonos társnak. A rangsornál miért nem szerepel a tultárs a Magyar állam után??? Azért mert a tultársak adás-vételijét ki sem kellene függeszteni, tehát értelmetlen DE !! mivel már kifüggesztésre került egy 3. személy általi ajánlat, úgy már nem élhet az elővásárlási jogával, csak a táblázatban elfoglalt b-e pont között vehet részt.
Itt nagy divat, hogy így szívatják a tultársak egymást az osztatlan közösben.
Üdv
|válasz #1662 hozzászólásra ť küldte be 2013-03-08 08:45:20-kor
Válasz #1660. hozzászólásra
épp az imént beszéltem az illetékes födhivatallal telefonon. Az az egyértelmű választ kaptam az illetékestől, hogy amennyiben a kifüggesztés időtartama alatt ajánlat érkezik be tulajdonostárstól, akkor neki elővásárlási joga van. Gödöllői földhivatal.válasz #1662 hozzászólásra ť
Akkor most nem igazán értem. Kinek van igaza!?
Örülnék ha engem mint helybelit illetne az előváráslás, de mégiscsak a földhivatal jegyzi be, az ő véleménye a mérvadó...
A jogszabályban "állattartó telep üzemeltetője" szerepel, tehát nem tesz különbséget vállalkozó és őstermelő között. Csak az állattartó telep működését kell igazolni.
Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki.
Tipikus eset ez arra, hogy miért görbe a ¸paragrafus: hogy úgy lehessen tekerni csavarni ahogy akarják.
Vagyis az előző vitában látszólag egyértelműen eldőlnek dolgok, de mégsem. Mert a jog rendszere úgy van felépítve, vagy éppen módosítgatva, hogy egy minden tekintetben csavaros eszű jogtudor ki tudja belőle hozni azt amit akar, pláne egy jogban járatlan emberrel szemben. Márpedig aki nem jogász, az hozzá viszonyítva mindig járatlan.
Én még most sem tudom egyértelműen eldönteni, hogy osztatlan közös föld eladásakor, a "kifüggesztés" előtt kell-e külön értesíteni a tulajdonos társat. Mert ha igen, akkor tud élni az elővásárlási jogával, és nem az ügyeskedők nyernek a földtörvény mögé bújva.
Az lenne a kérdésem , hogy haszonbérletnél az állattartó vállalkozó vagy az állattartó családi gazdálkodó van előrébb a rangsorban? A válaszokat előre is köszönöm!
épp fordított a ptk és tft viszonya: Lex specialis derogat legi generalis: A speciális szabály lerontja az általánosat.
de pl. a tft és nfa tv már fordított, hiszen e tekintetben a tft a generális szabály, míg az nfa a speciális. ezért is mondja az nfa tv, hogy az állami földek esetén a tft-t bizonyos korlátokkal kell csak figyelembe venni, és a tft erre utal, mikor azt mondja, hogy "ha más (tehát valamilyen speciális) jogszabály másként nem rendelkezik, akkor...".
Válasz #1686. hozzászólásra
Szerintem nem írja felül, mert a földtörvény is így kezdi:
10.$
(1) Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
....
10.$
(1)" Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
....
(Van tv. , méghozzá a Ptk. , amely másként rendelkezik. A tulajdonostársnak elővételi joga van. Előírja az ajánlat érintettekkel való közlését, a földtörvény pedig hirdetmény útján megkönnyíti (2001) a közlést az elővásárlásra jogosultakkal!)
(6) Termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó, és az általa elfogadott vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie. A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek tekintetében a törvény elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A hirdetményi úton történő közléssel összefüggő igazgatási jellegű szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."
azt tegyük hozzá, hogy a jogszabályból eredő elővásárlási jogot nem a "tulajdonos adta", az nem egyenlő azzal, amire az általad idézett cikkely utal.
amit idézel, az arra vonatkozik, ha a dolog tulajdonosa valamilyen módon elővásárlási jogot ad valakinek a dologra nézve (pl. szerződésben, megállapodásban, kézrepacsival, vagy bárhogy máshogy), akkor köteles...
a föld esetében a ptk szerinti tultárs elővásárlási joga megáll, kivéve ha más jogszabály ezt felül nem írja (speciális lerontja az általánost), márpedig a tft felülírja a ptk-t e tekintetben, tehát a tft szerint köteles eljárni tulajdonos, mikor eladja földjét, azaz hirdetményt kell közzé tennie, stb. vagyis a tultárs a hirdetmény útján kell hogy értesüljön.
Válasz #1684. hozzászólásra
Itt van, amit hiányoltatok!
Ptk.
"373. § (1) Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.
(2) Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés közöttük létrejön. Ha a jogosult a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladhatja.
"
az ing nyilvántartásba (és annak alapjául szolgáló okiratokba) az "érdekelt fél" kérhet betekintést, ha érdekeltségét igazolja. namost az kevés szokott lenni, hogy érdekel téged az a főd, és megnéznéd...
ha ezzel a szerződéssel visszaélve játszottak ki téged, pl. te megvetted az ingatlant, kifizetted, beadtad fh-ba kérelmet, de mielőtt te beadtad volna, előtte 10 perccel megelőztek, mert leszorítottak az útról, és így eléd került ez rangsorba, és erre hivatkozva aztán jogosult végülis megvette előtted, téged fh elutasított, eladó meg nem adja vissza a pénzt, nah ez esetben azt mondom, hogy érdekelt fél vagy.
azért mert arra járkálsz minden nap, az még nem alapozza meg az érdekeltséged. (szerintem nem tudsz belenézni, hacsak hátulról nem...)
de nem találnál ott csodát, nyilván a kirakósdi meg körülmények azt sugallják, hogy ez is amolyan teher a földön, hogy állambácsinak se jusson eszébe arra menni, nemhogy nekünk, halandóknak. ha nincs rajta terhelési és elidegenítési tilalom, akkor ez arra szolgál, hogy valaki megvett egy főddarabot, de valami miatt nem tudta névre venni, akkor agyonterhelte, agyonnyomta, hogy a "tulaj" ne tudja eladni még egyszer, de ha mégis akadna olyan vevő, aki a terhekkel növelt sokszoros áron is meg akarná venni, és kifizetne érte annyit, akkor meg előkapja ezt az opciós jogát, hogy akkor ő most itt és ekkor élne ezzel, és jó alacsony áron megvenné... ennyi a történet, gondolom én.
azon érdemes elgondolkodni, hogy ptk általában lehetővé teszi a szerződések érvénytelenségének megállapítást, és egyébként az opciós szerződések is felmondhatóak, ha...
(küldeni próbáltam neked ilyen instant üzenetet itt a nevesre kattintva és elküldve, megkaptad, nem?)
Válasz #1678. hozzászólásra
Attól függ, hogy mit foglaltok szerződésbe. Ha azt, hogy az adásvétel tárgyát a vevő xy-kor használatba veszi, de a tulajdonjogot csak a teljes vételár kiegyenlítésekor szerzi meg, akkor nem.
Ha viszont ezt nem kötitek ki, hanem az van benne, hogy a szerződés létrejöttével az adásvétel tárgyát képező dolog a vevő tulajdonába kerül, akkor igen.
Válasz #1677. hozzászólásra
Igen. Ígí gondolom én is. A Vételi jog be van jegyezve a Fh-ba az biztos. Tul. lap van kezemben. A földhivatalnak a bejegyzés alapjául szolgáló szerződést is meg kell mutatnia ha kérem?
Helló! Szerintetek, ha a föld vételára nincs kifizetve, csak részben, és ezt a szerződésbe belefoglaljuk, a földhivatal átirja az uj tulajdonos nevére?
a vételi jogot alapító szerződésben rögzített állapotban veszi meg. namost ha valódi vételi jogról beszélünk, tehát nem zsebszerződés jellegű ügyről, akkor nyilvánvalóan ha vételi jogot alapítok egy dologra, akkor abban kikötöm, hogy tulaj nem terhelheti meg a dolgot. hiszen annak semmi értelme nincs, hogy megállapodtunk, hogy (általában kölcsön biztosítékaként) vételi jogot alapíthatok bizonyos dolgain, megállapodunk, hogy ez meg az XXX trillió Ft-ot ér, annyiért opciós jogom van rá, és ő másnap agyonterheli az egészet, és nyilván nem fog érni semmit sem.
tehát ha tiszta vételi jogról volna szó, akkor azt mondanám, hogy abban a szerződésben illik arról rendelkezni, hogy terhelési és elidegenítési tilalom is társul a vételi jog mellé, és ezeket az fh szintén bejegyzi. ha ilyet nem látsz bejegyezve, akkor azt mondom, hogy kamu vételi jogról van szó, azt csupán azért alapították, hogy még jobban "megterheljék" az ingatlant, azt még kevésbé érje meg megvásárolni valakinek. (pl. állam elővásárlási jog.)
ha tudod, nézd meg a vételi jogot alapító szerződést, hogy abban mit írtak le, és ha ezzel szembemenően terhelte meg az ingatant a tulaj, akkor elvileg a tulajnak törölnie kell onnan, de viszont a jelzálogjogosult pedig kérheti a zséjét, és amíg nem kapta meg, addig viheti akár ezt az ingatlant is, hiszen ha nem volt tullapra bejegyezve a terhelési és elidegenítési jog, akkor jön az, hogy az ing nyilv. közhiteles, tehát ami abban van, az létezik, ami abban nem látszik, az nem létezik.) tehát magyarul a jelzálogjogosult viheti a boltot ha akarja, a vételi jogosult pedig ha a szerződésben nem kötötte ki, hogy nem terhelheti, akkor terhelten veszi meg, annyiért, amennyiért kikötötték.
SZiasztok! HASONLÓ CIPŐBEN JÁROK ÉN IS. VALAMSLY TÖRVÉNYBEN OLVASTAM,HOGY A TULAJDONOSTÁRSAKAT MEGKELL KÉRDEZNI. NINCS IDŐHATÁR,HOGY HÁNY NAPOT KELL VÁRNI A VÁLASZUKRA. ATÖRVÉNY ANNYIT ÍR,HOGY LEGYEN IDEJÜK MEGFONTOLNI ÉS VÁLASZOLNI.
Van egy ingatlan amire valakinek vételi joga van. Ám ezt az ingatlant a vételi jog bejegyzése után megterhelték rengeteg (az ingatlan értékét többszörösen meghaladó) jelzáloggal. Ha a valaki él a vételi jogával és visszaveszi az ingatlant akkor mi lesz a jelzáloggal amit időközben ráterheltek. elvész a semmibe? (ez túl egyszerű lenne szerintem) vagy marad az ingatlanon (ez azért érdekes verzió mert a vételijogról az írják, hogy olyan állapotban és feltételekkel kell visszaadni a vételijoggal rendelekző illetőnek az ingatlant amilyenben azt vételi szerződésben rögzítették.
Válasz #1670. hozzászólásra
No ez az amit a földtörvényben nem részleteztek ki, vagyis itt a kiskapu! Ezt az elővásárlási jogot mindig úgy próbálják forgatni, ahogy éppen kellemesebb. Mert hol van az törvénybe foglalva, hogy az eladónak az eladási szándékáról a társtulajdonost értesíteni kell? Lehet, hogy van ilyen (igaz én nem is kerestem,).
Mivel a földvétel szabályozása nem csak az osztatlan közösökre vonatkozik, de a korábbi helyzetből adódóan sok ilyen van, az egyértelműség végett erre külön ki kellet volna térni, vagy azt mondani, hogy az NFA után első a társtulajdonos, hogy ne lehessen umbulda.
Beszéltem az ügyvéddel, a következőt mondja.: HA nem értesítették a tulajdonostársakat az eladási szándékról, és arról nem mondtak le, akkor a 60 nap alatt élhetnek ezzel a lehetőségükkel. Tehát, a tulajdonostárs pénzes pali, megelőzi az ajánlattételem, hiába vagyok helybéli, de nem tulajdonostárs. Ajánlatával jelzi, hogy nem mond le az elővásárlási jogáról. Őt illeti meg az elővásárlás joga. Az ügyvéd szerint ez a helyzet ilyen esetben. Ugyanezt mondta a földhivatali ember is kérdésemre.
Nem volt időm végig olvasgatni, de ahogy én tudom.
1 A főnöknek mindig igaza van. Jelen esetben a földhivatal.
Én mint eladó nem vagyok köteles felkeresni azt a 200 tulajdonostársat, aki benne van az osztatlanba.
Ezért kifüggesszük egy messziről jött embernek és ha közben Őt valaki megelőzi, akkor úgy járt, hogy nem az övé lett a terület.
Ha "nagyon okos", vagy jó ügyvédje van, akkor mégsem viszik el előle.
Itt a Fórumon már egy éve megy az ész osztás.
Az akkor olvasottakat, kezdem érteni.
(a vevő azonos településen lakik az eladó földemmel, meg földje is volt, amit el tudtunk cserélni, így az ügyvéd lerendezte úgy hogy .....
3a)64 Az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén.
1., nem tulajdonostársak, hanem 3. fél által kifüggesztett dologról beszélünk = "tulajdonostársak közötti"
2., azt ki sem kell függeszteni
3., ezért nem szerepel a magyar állam után b., pontban a tulajdonostárs
Ez az én értelmezésem, hogy ez csak azt írja le, hogy a TULAJDONOSTÁRSAK KÖZÖTTI ADÁS-VÉTELT NEM ÜTI b-e pontban lévő emberkék.
Ha szól egy társtulaj, hogy kívánod-e megvásárolni, akkor azt ki sem kell függeszteni, de ha nem szól mert ( utál, vagy nem adsz annyit érte), akkor egy 3. fél kifüggesztésénél már nem élhetsz a tulajdonostársi jogoddal, hanem a b-e pont között betesznek rangsorba.
Válasz #1662. hozzászólásra
Nyomtasd ki, tedd az orra alá a jogyszabályt.
Kérdezd meg a földhivatalost, hogy a tultárs hol van a rangsorban, miért nincs beleírva.
Válasz #1663. hozzászólásra
Röviden: cumi
Hosszan: általában itt az a szokás mostanság, hogy megkérdezi a szomszédot az eladó ( jól felizgatja), de piaci árnál magasabb összeget közöl. Erre a szomszéd azt mondja, hogy ennyiért add el másnak. Az eladó felad egy hirdetést, és amikor már ott tart a biznic, akkor csak rámozdul a szomszéd, mert nehéz is földet venni, meg a sajátja mellett csak jó lenne.
Egy kicsit kényszer...
Válasz #1662. hozzászólásra
Ahány földhivatal annyi értelmezés...
Én úgy értelmezem, mint MZ/X, azaz ha kifüggesztésre kerül sor, ott már nincs elővásárlási joga a tulajdonos társnak. A rangsornál miért nem szerepel a tultárs a Magyar állam után??? Azért mert a tultársak adás-vételijét ki sem kellene függeszteni, tehát értelmetlen DE !! mivel már kifüggesztésre került egy 3. személy általi ajánlat, úgy már nem élhet az elővásárlási jogával, csak a táblázatban elfoglalt b-e pont között vehet részt.
Itt nagy divat, hogy így szívatják a tultársak egymást az osztatlan közösben.
Üdv
Például én most benne vagyok egy osztatlanban tudom, hogy lesz eladó benne egy darab, de 100%-ig biztos vagyok benne hogy nekem nem fognak szólni csak majd kifüggesztik.
Ezt értjük hogy kifüggesztés után nincs elővásárlási joga, mert ugye elvileg neki kell először szólni és akkor ki se kell függesztenie, na de olyankor mi van ha a tulajdonostársnak nem szóltak és kifüggesztették?
épp az imént beszéltem az illetékes födhivatallal telefonon. Az az egyértelmű választ kaptam az illetékestől, hogy amennyiben a kifüggesztés időtartama alatt ajánlat érkezik be tulajdonostárstól, akkor neki elővásárlási joga van. Gödöllői földhivatal.
Akkor most nem igazán értem. Kinek van igaza!?
Örülnék ha engem mint helybelit illetne az előváráslás, de mégiscsak a földhivatal jegyzi be, az ő véleménye a mérvadó...
"Nem jól tudod. Olvasd el, Ptk 145§
Tényleg leírja, hogy elővásárlási jog illeti meg a tulajdonostársat, de a (3) bekezdésben rögtön semmisség teszi ezt, ugyanis más jogszabályban biztosított elővásárlási joggal rendelkezővel szemben már nincs előjoga a tulajnak. A Tft 10§ (3a)bekezdés pedig azt mondja ki, hogy a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén nem érvényes az elővásárlási rangsor, ilyenkor az adásvételt ki sem kell függeszteni, elegendő csak az NFA-nak megküldeni. Viszont onnantól, hogy egy harmadik, külsős fél vételi ajánlatot tett, azt kifüggesztették, onnantól ez nem minősül tulajdonostársak közötti adásvételnek. Magyarán tulajdonostársi jogcímen nem nem lehet érvényesülni. Más jogcímen viszont igen, pl haszonbérlő, szomszéd, családi gazdálkodó stb..."
Válasz #1659. hozzászólásra
Nem, nem jól értelmezitek.
Olvassatok vissza MZ/X tisztán világosan kiírta, hogy az osztatlan közösben tulajdonostársnak elővásárlási joga a kifüggesztés után nincsen.
10. § (1) Termőföld vagy tanya eladása esetén – ha a törvény másként nem rendelkezik – az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg :
-a családi gazdálkodót, a gazdálkodó család tagjait – ebben a sorrendben -, ha az eladásra kerülő termőföld vagy tanya a családi gazdasághoz tartozó termőfölddel vagy tanyával közvetlenül határos;
-a közös háztartásban élő családtagot;
-a helyben lakó szomszédot;
-a helyben lakót;
-a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint; a haszonbérlőt, felesbérlőt és a részesművelőt, ha tulajdonszerzését törvény nem zárja ki;
Az elővásárlási jogot nem a tulajdonosnak küldött tértivevényes levéllel, hanem jegyző által történő kifüggesztéssel is meg lehet hirdetni. A kifüggesztésnek díja van. A földhivatal addig nem jegyzi be a tulajdonosváltozást, amíg a kifüggesztést szabályosan nem igazolja az eladó.
E szerint ha a kifüggesztésre jelentkezett az osztatlanban tulajdonnal rendelkező tulajdonostárs az 58-ik napon, akkor őt elővásárlási jog illeti meg velem szemben, mert nekem nincs még tulajdonrészem a területben...!!??
megtaláltam a hivatkozást a törvényben:
Gyakori kérdés, hogy visszaléphet-e az eladó fél, mondván, csak az általa választottnak szeretné eladni a termőföldjét. A rendelkezések ilyen esetben az elővásárlási joggal élő vevőt védik, igaz, ez csak bírósági perben érvényesíthető. Azzal ugyanis, hogy az eladó által elfogadott ajánlatra egy elővásárlásra jogosult érvényes elfogadó nyilatkozatot tett, polgári jogi értelemben az adásvételi szerződés létrejött.
Az új vevő követelheti az eladótól – akár bírósági úton is –, hogy egy ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett, azonos tartalmú szerződést aláírjon. Ha az eladó ezt alapos ok nélkül megtagadja, a bíróság az eladó aláírását ítéletével pótolja, ezáltal a tulajdonosváltozás bejegyeztethetővé válik.
Ismert olyan eset is, amikor a jegyző még a kifüggesztés időtartama alatt értesítette az eladót, hogy olyan elfogadó nyilatkozat érkezett, mely alapján az eredeti vételi ajánlatot tevő féllel nem tudná megkötni a szerződést. Ezért a földtulajdonos még a kifüggesztés ideje alatt visszalépett. Csakhogy a jegyző egyrészt nem „informálhatja” az eladót, másrészt az ajánlat elfogadásával az eladó oldalán is beáll az ajánlati kötöttség, azaz attól a kifüggesztés ideje alatt nem léphet vissza.
nyugi.ha az osztatlan közösből valaki kivülalloval köt adasvetelit az osztatlanközösben levőnek nincs elővasarlasi joga,csakha egymas között adjak-veszik.tehat haneked adjael ugyan az a elövasarlasi jog mint egyebkent.de MZ/x jobban vagja kerdezra.
Köszönöm a választ. Ahogy szokták volt mondani...: ez szívás
Tehát a hazatelepült pénzeszsák megszerezte, megszerzi a tulajdont, bár sosem fogja művelni azt, csupán pénzügyi manőver számára a földvétel.
Az eladó az ajánlattétel kifüggesztése után nem gondolhatja meg magát????? Biztos?
Nem mondhatja, hogy neki rohadtul nem szimpatikus a pénzember vevő, vagy már rossz tapasztalata van vele...stb????
Mivel 60 nap a kifüggesztés, az eladónak esetleges anyagi gondjai is megoldódhattak ennyi idő alatt, így nem kényszerülne az eladásra, nem gondolhatja meg magát?
Persze a kifüggesztés költségeit kifizetve természetesen.
Nem értem miért ne gondolhatná meg. Amíg nem került aláírásra egy szerződés, max nem etikus, de miért ne lehetne elállni az eladási szándéktól????
Kérem ha valaki tud ebben segíteni.. van tapasztalata, esetleg törvényi hivatkozása..
Köszönöm!
8954 hozzászólás
Válasz #1703. hozzászólásra
No erre van az, hogy attól függ ki hogyan értelmezi a törvényt.
A tft.-ben ugye nincsen kiemelve, hogy a más, korábban hozott, és úgymond generális törvényben biztosított elővásárlási jogról rendelkező paragrafus itt nem érvényes, de az sem, hogy az ottani eljárásnak nem megfelelő szerződés érvénytelen.
Vagyis a tft szerintem kiskaput hagyott az ügyeskedésnek. Kérdés, hogy ki képes kihasználni, és kivel szemben.
Tulajdonostársam kifüggesztette egy harmadik féllel,rájelentkeztem,ők ki akartak hagyni a földhivatal elutasította őket adásvételivel,utána az enyém lett.
Válasz #1697. hozzászólásra
Szerintem nem, de a gyakorlat ( földhivatal, ügyvéd) szerint igen.
Megtámadható lehetne bíróságon, de odáig már nem megy el az ember ( általában).
Szerintem...
Válasz #1695. hozzászólásra
Hogy kell-e értesíteni a tul.társakat???
Kell(ene), de nem teszik sokan. Így a tulajdonostárs elmehetne bíróságra, hogy őt nem értesítették.
Ez vagy 2 év, mire dönt a bíróság.
Válasz #1685. hozzászólásra
Ez sosem így megy a gyakorlatban, így semmis minden 3. félnek eladott föld a bíróságon.
Azt a jogszabályt keresd meg, ahol azt írják, hogy a kifüggesztéskor a tulajdonostársnak elővásárlási joga van még mindig. Ezen megy a vita MZ/X és az én véleményem szerint már nincs, bááárr nem is nyilatkoztatták/jelezték a tultársaknak az eladást.
Válasz #1684. hozzászólásra
Ez rendben, de mi kifüggesztéskori állapotot vitatjuk, hogy akkor van-e még elővásárlási joga vagy nincs a tultársnak.
Az hogy senki nem írásban kérdezi meg a tul.társakat, akkor az a szerződés a 3.féllel mindig semmis lehetne, hiszen a bíróságon nem tudja megvédeni magát, hogy ő írásban értesítette a tul.társakat.
Válasz #1695. hozzászólásra
.
Nem tom most már én sem
Válasz #1693. hozzászólásra
Akkor mégis tud élni a tulajdonostárs elővételi jogával, ha már ki lett függesztve egy kívülálló ajánlatával?
Válasz #1683. hozzászólásra
Szia!
Nem kaptam semmit. Én is küldtem neked, hátha te megkapod. :)
Válasz #1693. hozzászólásra
No most aztán van bennem kavar!
"Én még most sem tudom egyértelműen eldönteni, hogy osztatlan közös föld eladásakor, a "kifüggesztés" előtt kell-e külön értesíteni a tulajdonos társat. Mert ha igen, akkor tud élni az elővásárlási jogával, és nem az ügyeskedők nyernek a földtörvény mögé bújva.
nem kell külön értesíteni, a hirdetményi út elég.+
Erre mondod, hogy elég a kifüggesztés. A gyakorlati tapasztalat viszont más.
Összeszedtem itt pár elözö hsz-t.
"..MZ/X.. küldte be 2013-02-26 12:45:46-kor
Nem jól tudod. Olvasd el, Ptk 145§
Tényleg leírja, hogy elővásárlási jog illeti meg a tulajdonostársat, de a (3) bekezdésben rögtön semmisség teszi ezt, ugyanis más jogszabályban biztosított elővásárlási joggal rendelkezővel szemben már nincs előjoga a tulajnak. A Tft 10§ (3a)bekezdés pedig azt mondja ki, hogy a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén nem érvényes az elővásárlási rangsor, ilyenkor az adásvételt ki sem kell függeszteni, elegendő csak az NFA-nak megküldeni. Viszont onnantól, hogy egy harmadik, külsős fél vételi ajánlatot tett, azt kifüggesztették, onnantól ez nem minősül tulajdonostársak közötti adásvételnek. Magyarán tulajdonostársi jogcímen nem nem lehet érvényesülni. Más jogcímen viszont igen, pl haszonbérlő, szomszéd, családi gazdálkodó stb...
válasz #1665 hozzászólásra ť | Hubcika küldte be 2013-03-08 09:40:21-kor
Válasz #1662. hozzászólásra
Ahány földhivatal annyi értelmezés...
Én úgy értelmezem, mint MZ/X, azaz ha kifüggesztésre kerül sor, ott már nincs elővásárlási joga a tulajdonos társnak. A rangsornál miért nem szerepel a tultárs a Magyar állam után??? Azért mert a tultársak adás-vételijét ki sem kellene függeszteni, tehát értelmetlen DE !! mivel már kifüggesztésre került egy 3. személy általi ajánlat, úgy már nem élhet az elővásárlási jogával, csak a táblázatban elfoglalt b-e pont között vehet részt.
Itt nagy divat, hogy így szívatják a tultársak egymást az osztatlan közösben.
Üdv
|válasz #1662 hozzászólásra ť küldte be 2013-03-08 08:45:20-kor
Válasz #1660. hozzászólásra
épp az imént beszéltem az illetékes födhivatallal telefonon. Az az egyértelmű választ kaptam az illetékestől, hogy amennyiben a kifüggesztés időtartama alatt ajánlat érkezik be tulajdonostárstól, akkor neki elővásárlási joga van. Gödöllői földhivatal.válasz #1662 hozzászólásra ť
Akkor most nem igazán értem. Kinek van igaza!?
Örülnék ha engem mint helybelit illetne az előváráslás, de mégiscsak a földhivatal jegyzi be, az ő véleménye a mérvadó...
Mi van ilyenkor,..."
Válasz #1692. hozzászólásra
Jó napot! a vállalkozó és az őstermelő egy szinten van de a családi gazda is, vagy az előrébb?
Válasz #1691. hozzászólásra
nem kell külön értesíteni, a hirdetményi út elég.
Válasz #1690. hozzászólásra
A jogszabályban "állattartó telep üzemeltetője" szerepel, tehát nem tesz különbséget vállalkozó és őstermelő között. Csak az állattartó telep működését kell igazolni.
Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki.
Válasz #1689. hozzászólásra
Meg válasz 1688 hozzászólásra is.
Tipikus eset ez arra, hogy miért görbe a ¸paragrafus: hogy úgy lehessen tekerni csavarni ahogy akarják.
Vagyis az előző vitában látszólag egyértelműen eldőlnek dolgok, de mégsem. Mert a jog rendszere úgy van felépítve, vagy éppen módosítgatva, hogy egy minden tekintetben csavaros eszű jogtudor ki tudja belőle hozni azt amit akar, pláne egy jogban járatlan emberrel szemben. Márpedig aki nem jogász, az hozzá viszonyítva mindig járatlan.
Én még most sem tudom egyértelműen eldönteni, hogy osztatlan közös föld eladásakor, a "kifüggesztés" előtt kell-e külön értesíteni a tulajdonos társat. Mert ha igen, akkor tud élni az elővásárlási jogával, és nem az ügyeskedők nyernek a földtörvény mögé bújva.
Üdvözlöm a jelenlevőket!
Az lenne a kérdésem , hogy haszonbérletnél az állattartó vállalkozó vagy az állattartó családi gazdálkodó van előrébb a rangsorban? A válaszokat előre is köszönöm!
Üdv: T.Ákos
Válasz #1688. hozzászólásra
épp fordított a ptk és tft viszonya: Lex specialis derogat legi generalis: A speciális szabály lerontja az általánosat.
de pl. a tft és nfa tv már fordított, hiszen e tekintetben a tft a generális szabály, míg az nfa a speciális. ezért is mondja az nfa tv, hogy az állami földek esetén a tft-t bizonyos korlátokkal kell csak figyelembe venni, és a tft erre utal, mikor azt mondja, hogy "ha más (tehát valamilyen speciális) jogszabály másként nem rendelkezik, akkor...".
Válasz #1686. hozzászólásra
Szerintem nem írja felül, mert a földtörvény is így kezdi:
10.$
(1) Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
....
Válasz #1685. hozzászólásra
10.$
(1)" Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
....
(Van tv. , méghozzá a Ptk. , amely másként rendelkezik. A tulajdonostársnak elővételi joga van. Előírja az ajánlat érintettekkel való közlését, a földtörvény pedig hirdetmény útján megkönnyíti (2001) a közlést az elővásárlásra jogosultakkal!)
(6) Termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó, és az általa elfogadott vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie. A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek tekintetében a törvény elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A hirdetményi úton történő közléssel összefüggő igazgatási jellegű szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."
Válasz #1685. hozzászólásra
azt tegyük hozzá, hogy a jogszabályból eredő elővásárlási jogot nem a "tulajdonos adta", az nem egyenlő azzal, amire az általad idézett cikkely utal.
amit idézel, az arra vonatkozik, ha a dolog tulajdonosa valamilyen módon elővásárlási jogot ad valakinek a dologra nézve (pl. szerződésben, megállapodásban, kézrepacsival, vagy bárhogy máshogy), akkor köteles...
a föld esetében a ptk szerinti tultárs elővásárlási joga megáll, kivéve ha más jogszabály ezt felül nem írja (speciális lerontja az általánost), márpedig a tft felülírja a ptk-t e tekintetben, tehát a tft szerint köteles eljárni tulajdonos, mikor eladja földjét, azaz hirdetményt kell közzé tennie, stb. vagyis a tultárs a hirdetmény útján kell hogy értesüljön.
Válasz #1684. hozzászólásra
Itt van, amit hiányoltatok!
Ptk.
"373. § (1) Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.
(2) Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés közöttük létrejön. Ha a jogosult a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladhatja.
"
Válasz #1671. hozzászólásra
http://www.drnemethzsuzsanna.hu/elovasarlasijog.htm
Válasz #1679. hozzászólásra
az ing nyilvántartásba (és annak alapjául szolgáló okiratokba) az "érdekelt fél" kérhet betekintést, ha érdekeltségét igazolja. namost az kevés szokott lenni, hogy érdekel téged az a főd, és megnéznéd...
ha ezzel a szerződéssel visszaélve játszottak ki téged, pl. te megvetted az ingatlant, kifizetted, beadtad fh-ba kérelmet, de mielőtt te beadtad volna, előtte 10 perccel megelőztek, mert leszorítottak az útról, és így eléd került ez rangsorba, és erre hivatkozva aztán jogosult végülis megvette előtted, téged fh elutasított, eladó meg nem adja vissza a pénzt, nah ez esetben azt mondom, hogy érdekelt fél vagy.
azért mert arra járkálsz minden nap, az még nem alapozza meg az érdekeltséged. (szerintem nem tudsz belenézni, hacsak hátulról nem...)
de nem találnál ott csodát, nyilván a kirakósdi meg körülmények azt sugallják, hogy ez is amolyan teher a földön, hogy állambácsinak se jusson eszébe arra menni, nemhogy nekünk, halandóknak. ha nincs rajta terhelési és elidegenítési tilalom, akkor ez arra szolgál, hogy valaki megvett egy főddarabot, de valami miatt nem tudta névre venni, akkor agyonterhelte, agyonnyomta, hogy a "tulaj" ne tudja eladni még egyszer, de ha mégis akadna olyan vevő, aki a terhekkel növelt sokszoros áron is meg akarná venni, és kifizetne érte annyit, akkor meg előkapja ezt az opciós jogát, hogy akkor ő most itt és ekkor élne ezzel, és jó alacsony áron megvenné... ennyi a történet, gondolom én.
azon érdemes elgondolkodni, hogy ptk általában lehetővé teszi a szerződések érvénytelenségének megállapítást, és egyébként az opciós szerződések is felmondhatóak, ha...
(küldeni próbáltam neked ilyen instant üzenetet itt a nevesre kattintva és elküldve, megkaptad, nem?)
Válasz #1678. hozzászólásra
http://jog.wb.hu/jogicikk/143
ebben van a lényeg
Válasz #1678. hozzászólásra
http://jog.wb.hu/jogicikk/143
ebben van a lényeg
Válasz #1678. hozzászólásra
Attól függ, hogy mit foglaltok szerződésbe. Ha azt, hogy az adásvétel tárgyát a vevő xy-kor használatba veszi, de a tulajdonjogot csak a teljes vételár kiegyenlítésekor szerzi meg, akkor nem.
Ha viszont ezt nem kötitek ki, hanem az van benne, hogy a szerződés létrejöttével az adásvétel tárgyát képező dolog a vevő tulajdonába kerül, akkor igen.
Nagyon fontos, hogy milyen tartalmú a szerződés!
Válasz #1677. hozzászólásra
Igen. Ígí gondolom én is. A Vételi jog be van jegyezve a Fh-ba az biztos. Tul. lap van kezemben. A földhivatalnak a bejegyzés alapjául szolgáló szerződést is meg kell mutatnia ha kérem?
Válasz #1675. hozzászólásra
a vételi jogot alapító szerződésben rögzített állapotban veszi meg. namost ha valódi vételi jogról beszélünk, tehát nem zsebszerződés jellegű ügyről, akkor nyilvánvalóan ha vételi jogot alapítok egy dologra, akkor abban kikötöm, hogy tulaj nem terhelheti meg a dolgot. hiszen annak semmi értelme nincs, hogy megállapodtunk, hogy (általában kölcsön biztosítékaként) vételi jogot alapíthatok bizonyos dolgain, megállapodunk, hogy ez meg az XXX trillió Ft-ot ér, annyiért opciós jogom van rá, és ő másnap agyonterheli az egészet, és nyilván nem fog érni semmit sem.
tehát ha tiszta vételi jogról volna szó, akkor azt mondanám, hogy abban a szerződésben illik arról rendelkezni, hogy terhelési és elidegenítési tilalom is társul a vételi jog mellé, és ezeket az fh szintén bejegyzi. ha ilyet nem látsz bejegyezve, akkor azt mondom, hogy kamu vételi jogról van szó, azt csupán azért alapították, hogy még jobban "megterheljék" az ingatlant, azt még kevésbé érje meg megvásárolni valakinek. (pl. állam elővásárlási jog.)
ha tudod, nézd meg a vételi jogot alapító szerződést, hogy abban mit írtak le, és ha ezzel szembemenően terhelte meg az ingatant a tulaj, akkor elvileg a tulajnak törölnie kell onnan, de viszont a jelzálogjogosult pedig kérheti a zséjét, és amíg nem kapta meg, addig viheti akár ezt az ingatlant is, hiszen ha nem volt tullapra bejegyezve a terhelési és elidegenítési jog, akkor jön az, hogy az ing nyilv. közhiteles, tehát ami abban van, az létezik, ami abban nem látszik, az nem létezik.) tehát magyarul a jelzálogjogosult viheti a boltot ha akarja, a vételi jogosult pedig ha a szerződésben nem kötötte ki, hogy nem terhelheti, akkor terhelten veszi meg, annyiért, amennyiért kikötötték.
Válasz #1675. hozzászólásra
Szerintem amíg jelzáloggal terhelt nem lehet elidegeníteni, nem fogják átírni.
Válasz #1674. hozzászólásra
Ezt már elolvastam én is. Csak ez semmit nem ír a jelzáloghoz való viszonyolusáról.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Vételi_jog
SZiasztok! HASONLÓ CIPŐBEN JÁROK ÉN IS. VALAMSLY TÖRVÉNYBEN OLVASTAM,HOGY A TULAJDONOSTÁRSAKAT MEGKELL KÉRDEZNI. NINCS IDŐHATÁR,HOGY HÁNY NAPOT KELL VÁRNI A VÁLASZUKRA. ATÖRVÉNY ANNYIT ÍR,HOGY LEGYEN IDEJÜK MEGFONTOLNI ÉS VÁLASZOLNI.
Üdv!
elvész a semmibe? (ez túl egyszerű lenne szerintem) vagy marad az ingatlanon (ez azért érdekes verzió mert a vételijogról az írják, hogy olyan állapotban és feltételekkel kell visszaadni a vételijoggal rendelekző illetőnek az ingatlant amilyenben azt vételi szerződésben rögzítették. 
Vételi joggal találkozott már valaki?
Van egy ingatlan amire valakinek vételi joga van. Ám ezt az ingatlant a vételi jog bejegyzése után megterhelték rengeteg (az ingatlan értékét többszörösen meghaladó) jelzáloggal. Ha a valaki él a vételi jogával és visszaveszi az ingatlant akkor mi lesz a jelzáloggal amit időközben ráterheltek.
Válasz #1670. hozzászólásra
No ez az amit a földtörvényben nem részleteztek ki, vagyis itt a kiskapu! Ezt az elővásárlási jogot mindig úgy próbálják forgatni, ahogy éppen kellemesebb. Mert hol van az törvénybe foglalva, hogy az eladónak az eladási szándékáról a társtulajdonost értesíteni kell? Lehet, hogy van ilyen (igaz én nem is kerestem,).
Mivel a földvétel szabályozása nem csak az osztatlan közösökre vonatkozik, de a korábbi helyzetből adódóan sok ilyen van, az egyértelműség végett erre külön ki kellet volna térni, vagy azt mondani, hogy az NFA után első a társtulajdonos, hogy ne lehessen umbulda.
Válasz #1668. hozzászólásra
Beszéltem az ügyvéddel, a következőt mondja.: HA nem értesítették a tulajdonostársakat az eladási szándékról, és arról nem mondtak le, akkor a 60 nap alatt élhetnek ezzel a lehetőségükkel. Tehát, a tulajdonostárs pénzes pali, megelőzi az ajánlattételem, hiába vagyok helybéli, de nem tulajdonostárs. Ajánlatával jelzi, hogy nem mond le az elővásárlási jogáról. Őt illeti meg az elővásárlás joga. Az ügyvéd szerint ez a helyzet ilyen esetben. Ugyanezt mondta a földhivatali ember is kérdésemre.
Nem volt időm végig olvasgatni, de ahogy én tudom.
1 A főnöknek mindig igaza van. Jelen esetben a földhivatal.
Én mint eladó nem vagyok köteles felkeresni azt a 200 tulajdonostársat, aki benne van az osztatlanba.
Ezért kifüggesszük egy messziről jött embernek és ha közben Őt valaki megelőzi, akkor úgy járt, hogy nem az övé lett a terület.
Ha "nagyon okos", vagy jó ügyvédje van, akkor mégsem viszik el előle.
Itt a Fórumon már egy éve megy az ész osztás.
Az akkor olvasottakat, kezdem érteni.
(a vevő azonos településen lakik az eladó földemmel, meg földje is volt, amit el tudtunk cserélni, így az ügyvéd lerendezte úgy hogy .....
A fiam azt mondta, hogy .....
Pénz a zsebemben. (Vannak tőlünk is okosabbak).
Itt a bűvös /bűnös mondat:
3a)64 Az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén.
1., nem tulajdonostársak, hanem 3. fél által kifüggesztett dologról beszélünk = "tulajdonostársak közötti"
2., azt ki sem kell függeszteni
3., ezért nem szerepel a magyar állam után b., pontban a tulajdonostárs
Ez az én értelmezésem, hogy ez csak azt írja le, hogy a TULAJDONOSTÁRSAK KÖZÖTTI ADÁS-VÉTELT NEM ÜTI b-e pontban lévő emberkék.
Ha szól egy társtulaj, hogy kívánod-e megvásárolni, akkor azt ki sem kell függeszteni, de ha nem szól mert ( utál, vagy nem adsz annyit érte), akkor egy 3. fél kifüggesztésénél már nem élhetsz a tulajdonostársi jogoddal, hanem a b-e pont között betesznek rangsorba.
Szerintem, de én így értelmezem.
Válasz #1662. hozzászólásra
Nyomtasd ki, tedd az orra alá a jogyszabályt.
Kérdezd meg a földhivatalost, hogy a tultárs hol van a rangsorban, miért nincs beleírva.
Válasz #1663. hozzászólásra
Röviden: cumi
Hosszan: általában itt az a szokás mostanság, hogy megkérdezi a szomszédot az eladó ( jól felizgatja), de piaci árnál magasabb összeget közöl. Erre a szomszéd azt mondja, hogy ennyiért add el másnak. Az eladó felad egy hirdetést, és amikor már ott tart a biznic, akkor csak rámozdul a szomszéd, mert nehéz is földet venni, meg a sajátja mellett csak jó lenne.
Egy kicsit kényszer...
Válasz #1662. hozzászólásra
Ahány földhivatal annyi értelmezés...
Én úgy értelmezem, mint MZ/X, azaz ha kifüggesztésre kerül sor, ott már nincs elővásárlási joga a tulajdonos társnak. A rangsornál miért nem szerepel a tultárs a Magyar állam után??? Azért mert a tultársak adás-vételijét ki sem kellene függeszteni, tehát értelmetlen DE !! mivel már kifüggesztésre került egy 3. személy általi ajánlat, úgy már nem élhet az elővásárlási jogával, csak a táblázatban elfoglalt b-e pont között vehet részt.
Itt nagy divat, hogy így szívatják a tultársak egymást az osztatlan közösben.
Üdv
Válasz #1663. hozzászólásra
Például én most benne vagyok egy osztatlanban tudom, hogy lesz eladó benne egy darab, de 100%-ig biztos vagyok benne hogy nekem nem fognak szólni csak majd kifüggesztik.
Válasz #1660. hozzászólásra
Ezt értjük hogy kifüggesztés után nincs elővásárlási joga, mert ugye elvileg neki kell először szólni és akkor ki se kell függesztenie, na de olyankor mi van ha a tulajdonostársnak nem szóltak és kifüggesztették?
Válasz #1660. hozzászólásra
épp az imént beszéltem az illetékes födhivatallal telefonon. Az az egyértelmű választ kaptam az illetékestől, hogy amennyiben a kifüggesztés időtartama alatt ajánlat érkezik be tulajdonostárstól, akkor neki elővásárlási joga van. Gödöllői földhivatal.
Akkor most nem igazán értem. Kinek van igaza!?
Örülnék ha engem mint helybelit illetne az előváráslás, de mégiscsak a földhivatal jegyzi be, az ő véleménye a mérvadó...
Mi van ilyenkor,...
Válasz #1660. hozzászólásra
Ezt írta MZ/X:
"Nem jól tudod. Olvasd el, Ptk 145§
Tényleg leírja, hogy elővásárlási jog illeti meg a tulajdonostársat, de a (3) bekezdésben rögtön semmisség teszi ezt, ugyanis más jogszabályban biztosított elővásárlási joggal rendelkezővel szemben már nincs előjoga a tulajnak. A Tft 10§ (3a)bekezdés pedig azt mondja ki, hogy a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén nem érvényes az elővásárlási rangsor, ilyenkor az adásvételt ki sem kell függeszteni, elegendő csak az NFA-nak megküldeni. Viszont onnantól, hogy egy harmadik, külsős fél vételi ajánlatot tett, azt kifüggesztették, onnantól ez nem minősül tulajdonostársak közötti adásvételnek. Magyarán tulajdonostársi jogcímen nem nem lehet érvényesülni. Más jogcímen viszont igen, pl haszonbérlő, szomszéd, családi gazdálkodó stb..."
Válasz #1659. hozzászólásra
Nem, nem jól értelmezitek.
Olvassatok vissza MZ/X tisztán világosan kiírta, hogy az osztatlan közösben tulajdonostársnak elővásárlási joga a kifüggesztés után nincsen.
én olvasatomban ez a helyzet:
10. § (1) Termőföld vagy tanya eladása esetén – ha a törvény másként nem rendelkezik – az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg :
-a családi gazdálkodót, a gazdálkodó család tagjait – ebben a sorrendben -, ha az eladásra kerülő termőföld vagy tanya a családi gazdasághoz tartozó termőfölddel vagy tanyával közvetlenül határos;
-a közös háztartásban élő családtagot;
-a helyben lakó szomszédot;
-a helyben lakót;
-a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint; a haszonbérlőt, felesbérlőt és a részesművelőt, ha tulajdonszerzését törvény nem zárja ki;
Az elővásárlási jogot nem a tulajdonosnak küldött tértivevényes levéllel, hanem jegyző által történő kifüggesztéssel is meg lehet hirdetni. A kifüggesztésnek díja van. A földhivatal addig nem jegyzi be a tulajdonosváltozást, amíg a kifüggesztést szabályosan nem igazolja az eladó.
E szerint ha a kifüggesztésre jelentkezett az osztatlanban tulajdonnal rendelkező tulajdonostárs az 58-ik napon, akkor őt elővásárlási jog illeti meg velem szemben, mert nekem nincs még tulajdonrészem a területben...!!??
Jól értelmezem!?
Válasz #1656. hozzászólásra
ok. Kíváncsian várom MZ/X véleményét, válaszát, Remélem nem tulajdonostársként az osztatlan közösben meg tudom venni a tulajdonhányadot.
Válasz #1655. hozzászólásra
megtaláltam a hivatkozást a törvényben:
Gyakori kérdés, hogy visszaléphet-e az eladó fél, mondván, csak az általa választottnak szeretné eladni a termőföldjét. A rendelkezések ilyen esetben az elővásárlási joggal élő vevőt védik, igaz, ez csak bírósági perben érvényesíthető. Azzal ugyanis, hogy az eladó által elfogadott ajánlatra egy elővásárlásra jogosult érvényes elfogadó nyilatkozatot tett, polgári jogi értelemben az adásvételi szerződés létrejött.
Az új vevő követelheti az eladótól – akár bírósági úton is –, hogy egy ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett, azonos tartalmú szerződést aláírjon. Ha az eladó ezt alapos ok nélkül megtagadja, a bíróság az eladó aláírását ítéletével pótolja, ezáltal a tulajdonosváltozás bejegyeztethetővé válik.
Ismert olyan eset is, amikor a jegyző még a kifüggesztés időtartama alatt értesítette az eladót, hogy olyan elfogadó nyilatkozat érkezett, mely alapján az eredeti vételi ajánlatot tevő féllel nem tudná megkötni a szerződést. Ezért a földtulajdonos még a kifüggesztés ideje alatt visszalépett. Csakhogy a jegyző egyrészt nem „informálhatja” az eladót, másrészt az ajánlat elfogadásával az eladó oldalán is beáll az ajánlati kötöttség, azaz attól a kifüggesztés ideje alatt nem léphet vissza.
Válasz #1655. hozzászólásra
nyugi.ha az osztatlan közösből valaki kivülalloval köt adasvetelit az osztatlanközösben levőnek nincs elővasarlasi joga,csakha egymas között adjak-veszik.tehat haneked adjael ugyan az a elövasarlasi jog mint egyebkent.de MZ/x jobban vagja kerdezra.
Válasz #1654. hozzászólásra
Köszönöm a választ. Ahogy szokták volt mondani...: ez szívás
Tehát a hazatelepült pénzeszsák megszerezte, megszerzi a tulajdont, bár sosem fogja művelni azt, csupán pénzügyi manőver számára a földvétel.
Az eladó az ajánlattétel kifüggesztése után nem gondolhatja meg magát????? Biztos?
Nem mondhatja, hogy neki rohadtul nem szimpatikus a pénzember vevő, vagy már rossz tapasztalata van vele...stb????
Mivel 60 nap a kifüggesztés, az eladónak esetleges anyagi gondjai is megoldódhattak ennyi idő alatt, így nem kényszerülne az eladásra, nem gondolhatja meg magát?
Persze a kifüggesztés költségeit kifizetve természetesen.
Nem értem miért ne gondolhatná meg. Amíg nem került aláírásra egy szerződés, max nem etikus, de miért ne lehetne elállni az eladási szándéktól????
Kérem ha valaki tud ebben segíteni.. van tapasztalata, esetleg törvényi hivatkozása..
Köszönöm!