Válasz Büresz #5504. hozzászólásáraA tulajdonostársak nincsenek elzárva a lehetőségtől, hogy földművesek legyenek. És akkor gyakorlatilag csak egy másik tulajdonostárs előzheti meg.
Válasz mtarka #5488. hozzászólásáraE szerint, a tulajdonostársnak elővásárlási joga van, harmadik fél vevővel szemben, de ha a tulajdonostárs a vevő, akkor a tulajdonostárs vevőt megelőzheti, egy harmadik fél, ha pl egy Kamubios?
Ha egy feleség harmadik félként a vevő, a tulajdonostárs, földműves férj meg nem jelentkezhet rá, mert Ő meg közeli hozzátartozó?
Hát csak itt belterületen is a társtulajok között is van elővásárlási jog Na most azt nagyon nem szeretném ha ez a harmadik fél a kettönk üzletébe bele piaszkálna az unoka testvéremmel
"6:222. § [A vételi ajánlat közlése az elővásárlásra jogosulttal]
(1) Ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülmény miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna."
Ez osztatlan közös estében azt jelenti, hogy minden tulajdonostárssal közölni kell.
Fétv.:
"17.§
(2) Más törvényen, illetve megállapodáson alapuló elővásárlási jog esetében az eladónak a hirdetményi úton történő közlés mellett a Földforgalmi törvény 21. § (1) bekezdése szerinti, az adás-vételi szerződés közvetlen közlésére vonatkozó kötelezettsége teljesítése érdekében az adás-vételi szerződésnek a nem biztonsági okmányon szerkesztett példányát a más törvényen, illetve megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultja részére postai úton kell megküldenie vagy az átvétel igazolása mellett személyesen átadnia. E bekezdés szerinti közlésnek a Földforgalmi törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell megtörténnie."
Ha az eladó nem tarja be ezen előírásokat, akkor a Ptk. szerint a szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan.
Válasz Szalai A P #5492. hozzászólásáraA település belterületén fekvő 1 hektárnál kisebb földrészletet művelés alól kivett területként kell nyilvántartani, amire nem vonatkozik a Földforgalmi törvény(kivéve ha erdő).
A közös tulajdon megszüntetésére a Ptk. előírásait kell alkalmazni. Ha van használati megosztás, akkor a bíróság az alapján fogja megosztani.
Válasz Büresz #5477. hozzászólásáraezt eljátszottuk mi... anyám társtulaj vevő, apám meg szomszéd rájelentkező. Minden ezen forumon leirtak szerint apám kellett volna nyerjen... de nem, mert közeli hozzátartozók egymásra nem jelentkezhetnek indoklás szerint... szerencsére más nem ment rá végül, igy gond nem lett belőle.
Válasz Szalai A P #5492. hozzászólásáraKicsit késő van, de azért kiszúrhatta volna a szememet.
Szerintem az általad említett ingatlan nem is tartozik a földforgalmi törvény hatálya alá, így nem is nagyon kell "izgulnod" a rájelentkezők miatt.
Ha belterületi beépítetlen területként szerepel a tulajdoni lapon, akkor nem vonatkozik rá a földforgalmi törvény!
17. mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve;
Válasz Szalai A P #5492. hozzászólásáraSzerintem meg lehet osztatni és nem lesz vele nagy gubanc. Mondjuk sem a Te részed, sem az unokatestvéred része külön-külön nem túl nagy méretű (2000-2000 m2), amelyek így nem biztos, hogy elegendő méretűek önálló ingatlan kialakításához (földmérő fogja tudni).
Az "idegennel" - aki 50%-ban tulajdonos - beszélni kell, hogy közösen, egyetértésben osszátok meg ezt a közös tulajdonban álló ingatlant - lehetőleg a jelenlegi használat alapján. Az "egyetértésbe" az is beletartozik, hogy a költségeket a tulajdoni hányadok arányában kell viselni.
Ha beleegyezik ez az "idegen", akkor nagyon gyorsan le tudja "zongorázni" egy földmérő. Valószínűleg tud ajánlani egy nagyon baráti áron dolgozó ügyvédet is, aki a földmérési munkát követően elkészíti az okiratot is.
Ha nem egyezik bele az "idegen", akkor is első utatok egy földmérőhöz vezessen, majd ezt követően irány az ügyvéd és "közös tulajdon megszüntetése" iránti perben ki kell kényszeríteni a tulajdonjogi megosztást.
Válasz D-032-a #5493. hozzászólásáraSzerintem ezt az ügyvédek nem a jogszabályból következtetik ki, hanem telefonon felhívják az "illetékes" földhivatali ügyintézőt - esetleg egyenesen az osztályvezetőt (akiket okszerűen jól ismernek - hiszen ebből élnek) és ők azt tanácsolják az ügyvédeknek, hogy így járjanak el, mert ez tuti működik.
Válasz mtarka #5491. hozzászólásáraKövetkezik-e valamiből, hogy a többieknek is ki kell küldeni, vagy csak néhány ügyvéd biztos ami biztos alapon ki küldi?
Viszont, az idézett bírósági íratok szerint, amikor kellett volna, akkor éppen nem küldték.
Válasz mtarka #5489. hozzászólásáraEz sem az évszázad földterülete Kezdjük úgy hogy belterület olyan 8000ezer nm beépítetlen területként szerepel valóságban szántóként van művelve És még a tavaly az a rész ahol a terület van a düllők utcák lettek és az összes terület házszámot kapott
A terület fele az idegen tul társé a másik fele a kettönké Egyezkedni nem igazán lehet a harmadik féllel elég érdekes típus
A területhez is csak azért ragaszkodok mert vagyok olyan gyepes bolond hogy ezt a területet dédapánk vette annak idején így szált apáról fiúra és szeretném én is előbb utóbb tovább adni folytatva a hagyományt
De akkor valószínűleg egyszerűbb az ha marad így és a majdani adásvételi szerződést egy nagyobb árral írjuk az unoka testvérrel amire már nem lesz kedve rá repülni senkinek
Válasz D-032-a #5490. hozzászólásáraIgen, ezt elfelejtettem. Ebben teljesen igazad van.
Ha vannak a tulajdonostársak között az eladónak közeli hozzátartozói, akkor azoknak külön el kell küldeni az adásvételi szerződést tértivevényes levélben.
Egyébként sajnos életszerű, hogy bárki másnak inkább eladja a földjét az eladó csak a "közeli hozzátartozó" tulajdonostársának nem.
De a TÖBBIEKNEK minek kiküldeni, ha egyszer úgysem jelentkezhetnek rá, úgysem gyakorolhatják elővásárlási jogaikat?
"Rejtély előttem, hogy 1 ha-t meghaladó ingatlanrész adásvétele esetében miért kellene a földforgalmi szabályával ellentétes módon KÜLÖN KIÉRTESÍTENI az összes tulajdonostársat."
Szerintem, itt a kulcs, nem a területnagyság, hanem a tulajdonostársak személye.
Vagyis, amennyiben vannak közeli hozzátartozók a tulajdonostársak között, akkor kell külön értesíteni.
"A 2013. évi CXXII.tv. 21. § (1) bekezdéséből megállapítható, hogy a Ptk-n alapuló, elővásárlási joggal rendelkező személy nem köteles a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára kifüggesztett termőföld adásvételi hirdetmények figyelemmel kísérésére, ellenkező esetben a törvény nem rendelkezne úgy, hogy vele közvetlenül kell közölni az adásvételi szerződéseket."
Válasz Szalai A P #5485. hozzászólásáraIgzság szerint "minden lehetséges".
Ha viszont egy osztatlan közös ingatlant meg akarsz osztatni, akkor sok mindennek "össze kell jönni", alaposan fel kell kötni a gatyát és a végtelenített hitelkártya sem jön rosszul.
Ha bármelyik tulajdonostárs nem akarja ezt, akkor évekig elszórakozhat veled.
Az "ügyvéd előtt elfogadott" használati megállapodás nagyon jó és hasznos, DE ez a használati jog megosztására szolgál. A tulajdonjogi megosztás egy egészen "más pálya".
Sokféle mozaikból áll össze egy ilyen "megosztási ügy" (nekem volt és van is néhány ilyen ügyem):
- mekkora az ingatlan,
- milyen művelési ágban van a tulajdoni lapon,
- milyen művelési ágban van a valóságban,
- jogilag - természetben - megosztható ez az ingatlan,
- mekkora tulajdoni hányad van az "idegennél" és mekkora "nálad + az unokatestvérednél",
- miért ragaszkodik ehhez a tulajdonközösséghez "az idegen", miért nem adja el a tulajdoni hányadát Neked vagy miért nem hajlandó ezt esetleg elcserélni Veled.
Nekem mindig a "megegyezéses" út volt eddig a nyerő.
Ne a jogászok (ügyvédek) pénztárcáját gazdagítsátok, hanem próbáljatok ésszerű megoldást találni! Jogvitából mindig két ember száll ki jól: az alperes ügyvédje és a felperes ügyvédje, a többiek meg tépik a hajukat.
Válasz Praetor #5484. hozzászólásáraSzia!
Nekem is borzasztóan nehezen "esett le". És egyáltalán nem Te vagy a hibás abban, ha ezt a vadbaromságot nem érted. A Nagyságos Megválasztott Agrárkamarának kellene azon dolgozni, lobbizni, hogy ez és az ehhez hasonló vadbaromságok kikerüljenek abből a törvényből, amelyet egyébként "jogászok írtak jogászoknak".
Köszi, csak éppen a "parasztoknak" kellene végrehajtani.
Szóval a földforgalmi törvény 18.§(3) bekezdése nem egy olyan rendelkezés, amely minden esetben alkalmazandó szabály, hanem egy olyan rendelkezés, amely csak több adott feltétel együttes teljesülése esetében alkalmazandó.
Ezek a feltételek magában a jogszabály szövegében találhatóak:
1) A közös tulajdonban álló föld esetében
2) a tulajdonostárs tulajdoni hányadának
3) harmadik személy javára történő eladása esetében...
Ha ezek közül bármelyik feltétel nem teljesül, akkor ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, nem lehet rá hivatkozni, nem lehet rá elővásárlási jogot alapítani, sőt ha véletlenül az adásvételi szerződésbe "véletlenül" beleírja az ügyvéd, akkor akár az egész szerződés érvénytelenné válhat.
A feltételek közül a legfontosabb a 3) pont, miszerint "harmadik személy javára történő eladása esetében" áll fenn a "tulajdonostársi elővásárlási jog". Ez azt jelenti, hogy csak akkor van elővásárlási joga a tulajdonostársnak, ha NEM TULAJDONOSTÁRS a vevő.
Pl. van 60 tulajdonos az osztatlan közös ingatlanban, de az egyik tulajdonos a 40 AK-nyi tulajdoni hányadát (ingatlanrészét) nem a másik 59 tulajdonostárs egyikének, hanem a korábbi bérlőjének akarja eladni.
Viszont, ha az 59 másik tulajdonostárs közül "választ" magának vevőt az eladó, mondjuk azt, akinek éppen 1 AK-ja van és Oxfordban lakik, akkor már a földforgalmi törvény 18.§(3) bekezdése nem él, az adásvételi szerződésben nem zárhatják ki a többi 58 tulajdonostárs elővásárlási jogát erre hivatkozva (mint régen).
ERGO: ha TULAJDONOSTÁRS a vevő, akkor a földforgalmi törvény 18.§(3) bekezdésére nem lehet hivatkozni (sem az adásvételi szerződésben, sem a rájelentkezésben), úgy kell tekinteni, mintha ez a rendelkezés nem is lenne... (persze marad a többi elővásárlási jogosultság)
Válasz mtarka #5486. hozzászólásáraEz fél heki, de volt most 1 hónapja másik, még németbe és angliába is ki kellett küldeni, direkt megkérdezte az ügyvédem...
Érdekes az, hogy tértivevényes levelet kér a földhivatal a kiértesítésekről (tulajdonostársaknak megküldött levelekről).
1) Alapesetben - a földforgalmi törvény 21. § (1) bekezdése - szerint csak az önkormányzatnál kell kifüggeszteni.
..."Az adás-vételi szerződést – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – az elővásárlásra jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni"...
Ez azért van, mert 1 hektár felett csak FÖLDMŰVES szerezheti meg eleve a föld tulajdonjogát (kivéve közeli hozzátartozók esetében).
1 ha-nál nagyobb ingatlanrész esetében csak és kizárólag a földforgalmi törvény elővásárlási jogosultjai jöhetnek szóba - nekik pedig elég a kifüggesztés.
2) Ha viszont 1 ha-nál kisebb az adásvétel tárgyát képező ingatlanrész, akkor már nem csak a FÖLDMŰVESEK szerezhetik meg a tulajdonjogot, hanem a NEM FÖLDMŰVESEK is. Jellegzetesen ilyen ügylet, amikor csak 1-2 AK-t vesz meg valaki az osztatlan közösben.
Na ilyenkor jöhet egyedül szóba az, hogy a kifüggesztés mellett egyenként ki kell értesíteni a többi tulajdonostársat is, hiszen lehet, hogy van olyan tulajdonostárs, aki a Ptk-ra alapítja az elővásrlási jogát.
"...azzal, hogy a tulajdonosnak az adás-vételi szerződést a más törvényen, és a megállapodáson alapuló elővásárlásra jogosultakkal közvetlenül is közölni kell".
FÖLDMŰVES tulajdonostárs földforgalmi törvényre alapozhatja az elővásárlási jogát, NEM FÖLDMŰVES pedig a Ptk-ra alapíthatja elővásárlási jogát.
Rejtély előttem, hogy 1 ha-t meghaladó ingatlanrész adásvétele esetében miért kellene a földforgalmi szabályával ellentétes módon KÜLÖN KIÉRTESÍTENI az összes tulajdonostársat.
Úgy hallottam, hogy Ausztrália pl. nem is ismeri a tértivevényes kézbesítést. Ott akkor hogyan igazolod, hogy átvette a tulajdonostárs a levelet?
Üdv mindenkinek újra Az előző gondom beletörődésre került nem igazán van mit tenni elkurtuk nem kicsit nagyon
De volna egy olyan kérdésem még hogy van egy osztatlan közös terület hárman vagyunk benne egy idegen, én, meg unoka testvérem Az volna a lényeg hogy az én és unoka testvérem részét ki lehet valahogy méretni külön helyrajzi számra? Van ügyvéd előtt elfogadott használati megállapodás
Válasz mtarka #5480. hozzászólásáraItt valami nem kerek. A 18.§(3) biztosítja azt, hogy a földműves tulajdonostárs 400km-ről is megelőzi a 18.§(1) bekezdés b) pontja alapján álló elővásárlási jogosultat.
Miért ne előzné?
Válasz Büresz #5477. hozzászólásáraHa édesanyád földműves, akkor ez simán működhet. Persze arra azért vigyázz, nehogy "erősebb" elővásárlási joga legyen anyukádnak:) Aztán pereskedhetsz vele - ami jár, az jár...
Először én is alig akartam elhinni, hogy ez így van. Nem én találtam ki ezt a vadbaromságot, hanem a földtörvény megalkotója. Értelme nincs, viszont mindenképpen "rést kell találni a pajzson", különben érdemtelenek járhatnak jól a jogszabály "szó szerinti" alkalmazásával.
TEHÁT
1) NEM TULAJDONOSTÁRS a vevő (pl. Büresz), akkor az "ugrásra kész" tulajdonostárs elviszi az ingatlanrészt, mert a földforgalmi törvény 18.§(3) bekezdése elővásárlási jogot biztosít neki, még akkor is, ha 400km-re lakik.
2) TULAJDONOSTÁRS a vevő (pl. Büresz haverja), akkor már nem érvényesülhet a földforgalmi törvény 18.§(3) bekezdése, mert ez ki van zárva a jogszabály által. Ebben az esetben az "ugrásra kész" tulajdonostárs nem élhet a 18.§(3) szerinti elővásárlási jogával. Ha pl. 400km-re lakik, akkor szinte kizárt, hogy elvigye az ingatlanrészt.
Büresz viszont élhet a földtörvény másik rendelkezésében - 18.§(1) bekezdés b) pontjában - biztosított elővásárlási jogával. Így nagy valószínűség szerint ő viszi el az ingatlanrészt.
NEM MINDEGY!
Válasz Büresz #5478. hozzászólásáraAz, hogy a szerződés valamilyen "hibával" rendelkezik, az nem érinti a tulajdonostárs elővásárlási jogát. Ez eljárásjogi kérdés és nem anyagi jogi. Minden szempontból megfelelően kell a szerződést megírni, hogy ne tudjanak belekötni. Ez nem joggal való visszaélés, hanem épp ellenkezőleg.
Ha földműves az édesanyád, akkor szerintem ez járható út, hogy ő veszi meg a földet, és neked elajándékozza, vagy eladja mint közeli hozzátartozónak. Ez tud működni, de hogy adásvétel esetén az illetékfizetési kötelezettség hogy néz ki, annak azért érdemes utána nézni.
Válasz Kémlelő #5475. hozzászólásáraElőször én is alig akartam elhinni, hogy ez így van. Nem én találtam ki ezt a vadbaromságot, hanem a földtörvény megalkotója. Értelme nincs, viszont mindenképpen "rést kell találni a pajzson", különben érdemtelenek járhatnak jól a jogszabály "szó szerinti" alkalmazásával.
TEHÁT
1) NEM TULAJDONOSTÁRS a vevő (pl. Büresz), akkor az "ugrásra kész" tulajdonostárs elviszi az ingatlanrészt, mert a földforgalmi törvény 18.§(3) bekezdése elővásárlási jogot biztosít neki, még akkor is, ha 400km-re lakik.
2) TULAJDONOSTÁRS a vevő (pl. Büresz haverja), akkor már érvényesülhet a földforgalmi törvény 18.§(3) bekezdése, mert ez ki van zárva a jogszabály által. Ebben az esetben az "ugrásra kész" tulajdonostárs nem élhet a 18.§(3) szerinti elővásárlási jogával. Ha pl. 400km-re lakik, akkor szinte kizárt, hogy elvigye az ingatlanrészt.
Büresz viszont élhet a földtörvény másik rendelkezésében - 18.§(1) bekezdés b) pontjában - biztosított elővásárlási jogával. Így nagy valószínűség szerint ő viszi el az ingatlanrészt.
NEM MINDEGY!
Válasz Praetor #5476. hozzászólásáraEz a földtörvény egy el..szott szar, logika annyi mint a magyar vezetőség fejeiben van, egyenlő a nullával-2!!
Ha egy másik tul.társ veszi meg akkor nincs elővásárlási joga úgy mint tul.társ. Én megelőzöm mert földhasználója vagyok. De ha én veszem meg akkor a bármelyik tul.társ megelőz engem. Hol itt a logika? Nagyon értelmetlen az egész, de sajna tényleg így van.
Volt élő példa hogy a szerződést visszautasítottak mert tul.társ-tul.társtól vett földet és beleírták hogy azért van elővásárlási joga, visszadobták az egészet mert nem jó jogot jelölt meg.
Válasz mtarka #5466. hozzászólásáraÉn is így gondoltam, de akkor mutter megveszi, mert ő társtulaj, aztán viszek elfogadót! XD Ha én veszem meg akkor 60tértivevényes levelembe fáj, mivel nem vagyok tul.társ és itt a fölhivatal kéri hogy minden tul.társ levélbe értesüljön az adás vételiről!
Válasz mtarka #5474. hozzászólásáraEzt most nem vágom. Miért ne élhetne a jogával? Élhet, bárki tehet elfogadó nyilatkozatot, de az elővásárlási rangsor alapján kerül megállapításra a vevő helyébe kerülő személy.
Ezt a másikat meg végképp nem értem, hogy ha másik tulajdonostárs venné meg a használt földterületet, akkor Büresz hogy előzné meg a tulajdonostársakat?
Válasz mtarka #5466. hozzászólására"Szia!
Igen, megelőz a tulajdonostárs (ha földműves és egyéb feltételeket teljesíti) - persze csak, ha élni akar az elvősárlási jogával.
A tulajdonostárs mindenkit megelőz, ha külső - nem tulajdonostárs - kíván vásárolni az osztatlan közösben."
Válasz Büresz #5465. hozzászólásáraKicsit átgondolva a kérdésed, nagyon-nagyon érdekes helyzet állna elő, ha rá tudnál beszélni egy "másik" tulajdonostársat, hogy ő kösse meg az adásvételi szerződést. Lehetőleg olyan tulajdonostársat válassz, aki nem helybenlakó.
Mivel tulajdonostárs az adásvételi szerződés vevője, nem élhet egyik tulajdonostárs sem a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdésében foglalt elővásárlási jogával.
Tehát marad minden az eredeti rangsor szerint, magyarul az állam után a helyben lakó és szomszéd és bejegyzett földhasználó (+családi gazdálkodó) mindent visz. Ha Te ebbe a kategóriába tartozol, akkor a tulajdonostárs bajban lesz a rájelentkezésed esetében...
Érdemes elolvasni a Járásbíróság határozatát. Már csak azért is, mert az ügy a Kúriáig ment, ahol teljes mértékben egyet értettek az elsőfokú ítélettel.
Siófoki Járásbíróság
6.P.20.423/2015/9-II.
A Siófoki Járásbíróság a dr. Hernádi Eleonóra ügyvéd képviselt felperesnek - I.r., a dr. Dezsényi Attila ügyvéd által képviselt II. r. alperesnek adásvételi szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi
í t é l e t e t :
A bíróság megállapítja, hogy az I-II.r. alperesek közt létrejött és a sz-i X hrsz-ú ingatlan 6571/13142-ed tulajdoni hányadára vonatkozó adásvételi szerződés felperes vonatkozásában hatálytalan.
A bíróság megállapítja, hogy a felperes által gyakorolt elővásárlási jog alapján az adásvételi szerződés a felperes és I.r. alperes közt jött létre ugyanazon feltételekkel mint az I-II.r. alperesek közti felperes irányában hatálytalan, adásvételi szerződésben foglaltak.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 3.675.000,- (Hárommillió-hatszázhetvenötezer) forint vételárat.
A bíróság megkeresi a Somogy Megyei Kormányhivatal Siófoki Járási Hivatal Földhivatali Osztályát, hogy a sz-i X hrsz-ú ingatlan 6571/13142-ed illetősége vonatkozásában II.r. alperes tulajdonjogát törölje az ingatlan-nyilvántartásból és egyidejűleg elővásárlási jog gyakorlásával létrejött adásvétel jogcímén a sz-i X hrsz-ú ingatlan 6571/13142-ed illetőségére jegyezze be felperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba.
Kötelezi a bíróság az I-II.r. alpereseket, hogy egyetemlegesen 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 460.000,- (Négyszázhatvanezer) forint perköltséget.
Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Kaposvári Törvényszékhez, melyet írásban három példányban a Siófoki Járásbíróságnál kell előterjeszteni.
A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.
A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték, az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul.
Ha a felek tárgyalás tartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.
A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. A tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében is kérheti.
I n d o k o l á s :
A sz-i X hrsz-ú ingatlan 6571/13142-ed illetősége I.r. alperes, 6571/13.142-ed illetősége felperes tulajdonát képezte, az ingatlant öröklés és osztályos egyezség címén szerezték meg. Az ingatlan 7 ha 3.503 m2 alapterületű, szántó művelési ágú ingatlan. A felperes és I.r. alperes testvérek, az I.r. alperes földműves, a felperes óvónő. Az I.r. alperes 2014. november 28. napján II.r. alperessel adásvételi szerződést kötött. A szerződés szerint I.r. alperes a II.r. alperes részére eladta a sz-i X hrsz-ú ingatlan, tulajdonában lévő 6571/13.142-ed tulajdoni illetőségét 3.675.000,-Ft vételárért. Az adásvételt a SM Kormányhivatal mint mezőgazdasági szakigazgatási szerv határozatával, 2015. április 17. napján jóváhagyta. Az I.r. alperes a 2014. november 28. napján kelt adásvételi szerződést tulajdonostársának és testvérének felperesnek nem küldte meg. A felperes az adásvételről 2015. május 5. napján szerzett tudomást, felperes 2015. május 29. napján írásban közölte a testvérével, hogy elővásárlási jogával élni kíván és a sz-i X hrsz-ú ingatlan I.r. alperes tulajdonában lévő 6571/13.142-ed illetőségét a II.r. alperes által felajánlott 3.675.000,-Ft vételárért az I-II.r. alperesek szerződésében szereplő feltételeket elfogadva megvásárolja. A felperes bankszámlakivonatokat csatolt az I.r. alperesnek küldött leveléhez, ezzel igazolta, hogy a vételár a rendelkezésére áll. Felperes, I.r. alperesnek írt fenti levelet, amelyet 2015. május 29. napján adott felperes postára, I.r. alperes 2015. június 1. napján átvette.
Felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az I-II.r. alperesek 2014. november 28. napján kelt adásvételi szerződése hatálytalan vele szemben, elővásárlási joga figyelmen kívül hagyásával kötötték azt, elfogadó nyilatkozata alapján közte és I.r. alperest közt jött létre az adásvétel, kérte a tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetését.
Az I-II.r. alperesek a kereset elutasítását kérték arra hivatkoztak, hogy szerzési korlátozás miatt a felperes, aki nem földműves, nem szerezheti meg a perben szereplő ingatlan 6571/13142-ed illetősége tulajdonjogát, így elővásárlási joga nincs, másodlagosan arra hivatkoztak, hogy elővásárlási jogát nem határidőben gyakorolta felperes. Azt nem vitatták, hogy a felperes teljesítő képes, illetve felperes és I.r. alperesek testvérek.
A felperes keresete alapos.
A Ptk. 5:81.§ (1) bekezdése szerint a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és elő-haszonbérleti jog illeti meg.
A Ptk. 6:223.§ (1) bekezdése szerint ha a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségének megszegésével köt szerződést, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan.
A (2) bekezdés szerint, a hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül érvényesítheti azzal a feltétellel, hogy az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz és igazolja a teljesítőképességét. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötéstől számított 3 év elteltével nem érvényesítheti.
A perben szereplő ingatlan szántó művelési ágú, így forgalmára vonatkozik a mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. tv., ennek 10. § (1) bekezdése szerint, ha e törvény másként nem rendelkezik, a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg.
A (2) bekezdés szerint a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár - a (3) bekezdésben meghatározott személyek kivételével - akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 ha-t.
A (3) bekezdés szerint a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy, vagy tagállami állampolgár a tulajdonjogot átruházó személy közeli hozzátartozója.
A fenti törvényi rendelkezésből a bíróság álláspontja szerint az állapítható meg, hogy az esetben, ha földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy a tulajdonjogot átruházó személynek közeli hozzátartozója, úgy akkor is megszerezheti az 1 ha-t meghaladó területű termőföldet, ha nem földműves. A tulajdonjogot átruházó személy törvényi megfogalmazásból a bíróság álláspontja szerint nem állapítható meg az, hogy csak és kizárólag az adásvételi szerződést a közeli hozzátartozójával megkötő és aláíró személyről lenne szó. Tulajdonjogot átruházó személynek minősül az is, aki tulajdonostársán kívül 3. személyre kívánja a tulajdonjogát átruházni és akitől így elővásárlási joga gyakorlásával kívánja a tulajdonostársa megvásárolni az ingatlan illetőségét.
A fenti jogértelmezésnek felel meg azon törvényi indokolás is, hogy a családon belüli vagyonmozgások területén az államnak nem szabad beleszólást biztosítani.
A felek egyező előadásából, személyi adataikból állapította meg a bíróság, hogy felperes és I.r. alperes testvérek, így ők a 2013. évi CXXII. tv. 5. § 13.) pontja szerint, a törvény alkalmazásában közeli hozzátartozónak minősülnek.
Mindezek miatt felperes vonatkozásában szerzési korlátozás a perbeli ingatlanra nincs megállapítva a 2013. évi CXXII. tv-ben így elővásárlási jogát a sz-i X hrsz-ú ingatlan vonatkozásában felperes gyakorolhatta. A 2013. évi CXXII.tv. 21. § (1) bekezdése szerinti közvetlen közlési kötelezettségét I.r. alperes, a felek egyező előadásából megállapíthatóan elmulasztotta, így az előbbi törvény szerinti közlés be sem következett, így alperesek nem hivatkozhatnak arra, hogy a 60 napos határidő eltelt volna a felperes vonatkozásában. Az előbbiek miatt a Ptk-nak. a 2013. évi CXXII. tv-hez képest általános rendelkezései vehetők figyelembe a felperes elővásárlási jog gyakorlási ideje vonatkozásában. Az I-II.r. alperes felperes beismerésével szemben a perben nem bizonyította a Pp. 164. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére, hogy a felperes 2015. május 5. napja előtt tudomást szerezett volna I-II.r. alperesek adásvételéről, a felperes beismerésétől eltérő tudomás szerzési időpontra vonatkozó tényállítása I-II.r. alpereseknek nem is volt.
Mindezek miatt felperes 2015. május 29. napján határidőben gyakorolta elővásárlási jogát, teljesítőképességét igazolva.
A 2013. évi CXXII.tv. 21. § (1) bekezdéséből megállapítható, hogy a Ptk-n alapuló, elővásárlási joggal rendelkező személy nem köteles a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára kifüggesztett termőföld adásvételi hirdetmények figyelemmel kísérésére, ellenkező esetben a törvény nem rendelkezne úgy, hogy vele közvetlenül kell közölni az adásvételi szerződéseket.
A 2013. évi CXXII. tv. 36. § (1) bekezdése szerint, a felperes és az I.r. alperes közt létrejött tulajdon-átruházáshoz a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása nem szükséges, mert közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházásról van szó és tulajdonostársak közötti közös tulajdon megszüntetéséről is.
A felperes elővásárlási joga gyakorlása miatt az adásvételi szerződés felperes és I.r. alperes közt jött létre, az I-II.r. alperesek adásvételi szerződése a felperes vonatkozásában hatálytalan. A létrejött adásvételi szerződés alapján a felperes igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba feltüntessék, az I.r. alperes pedig igényt tarthat arra, hogy a felperes a részére a vételárat megfizesse.
Az I-II.r. alperesek hatálytalan szerződésére kell az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazni, azaz ebből következően köteles I.r. alperes II.r. alperes részére a kifizetett vételárat visszafizetni. A bíróság jelen perben erről kereseti kérelem hiányában nem rendelkezhetett.
Mindezek miatt adott helyt a bíróság a felperes keresetének az idézett törvényi rendelkezések alapján.
A perköltségre vonatkozó ítéleti rendelkezés a Pp. 78. § (1) bekezdésén alapul, tekintettel a 32/2003. (VIII. 22.) IM. rendelet 3. § (2) bekezdés a.) pontjára is.
Válasz Pont #5468. hozzászólásáraA többi tulajdonostárs esetében megintcsak kezdődik előlről a "sorrendiség" vizsgálata, ha több (földműves) tulajdonostárs is rájelentkezik. Tehát azt nem tudjuk megmondani előre, hogy megelőzi vagy nem előzi meg a többi tulajdonostársat, mert az sok minden mástól is függhet (ki a szomszéd, állattartó, családi gazdálkodó, stb).
Ha eleve tulajdonostárs a vevő, akkor - úgy tűnik -valóban nem szabad az adásvételi szerződésben a földforgalmi tv. 18.§ (3) bekezdésére hivatkozni, hiszen ez akár az egész szerződést érvénytelenné teheti (mint megtévesztő szerződési rendelkezés).
Válasz quercuserdesz #5469. hozzászólásáraIgen, de közeli hozzátartozók közötti adásvételt ki sem kell függeszteni. Szóval könnyen lehet, hogy nem is szerzel tudomást róla.
Válasz Pont #5468. hozzászólásáraEzt úgy kell érteni, hogy a szerződő fél helyére csak nála erősebb elővásárlási joggal rendelkező tud kerülni. Ha csak ugyanazon a szinten vagy, akkor nem tudsz.
Az kétségtelen, mint már többször tisztáztuk, hogy a földműves tulajdonostárs, az államot kivéve mindenkit megelőz egy másik tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy részére történő értékesítésekor.
De ez csak abban az esetben igaz, ha a tulajdonostárs földműves. Ha nem, akkor a sor végére kerül, vagyis nincs elővásárlási joga gyakorlatilag senkivel szemben.
Van azonban egy kivétel. Mégpedig az, ha az eladónak a tulajdonostársak között van a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozója. Mert az ilyen tulajdonostárs mindenkit megelőz, még az államot is, függetlenül attól, hogy nem földműves.
Válasz mtarka #5467. hozzászólásáraÉs a többi tulajdonostársat sem előzi meg, Azt hallottam, ha elővásárlási jogra hivatkozik mikor több tulajdonostárs is van, akkor ki is zárják.
Válasz mtarka #5466. hozzászólásáraBocs, az előbb lemaradt az, hogy majdnem mindenkit megelőz a tulajdonostárs, hiszen a magyar állam elővásárlási joga "mindent visz".
Válasz Büresz #5465. hozzászólásáraSzia!
Igen, megelőz a tulajdonostárs (ha földműves és egyéb feltételeket teljesíti) - persze csak, ha élni akar az elvősárlási jogával.
A tulajdonostárs mindenkit megelőz, ha külső - nem tulajdonostárs - kíván vásárolni az osztatlan közösben.
18.§ (3) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében az (1) bekezdés b)–e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi a földműves tulajdonostárs.
Üdv. Ha osztatlan közösbe használok egy területet több mint 3 éve, de nem vagyok tul.társ, és meg akarom venni akkor van elővásárlási jogom? Vagy megelőz egy tul.társ?
Akit esetleg érdekelnek a magyar jog gyakorlatban megjelenő "esetlenségei", azoknak egy kis "csemege".
Éppen most készítek egy 31 hektáros osztatlan közös tulajdonban lévő szántó "használati megosztásáról szóló megállapodást". Egyébként 15 hektárnyi területet bérlek belőle vagy 10 éve. Korábbi haszonbérletem még be volt jegyezve a földhasználati nyilvántartásba, azonban az új szerződést már nem sikerült földhasználati megállapodás hiányában. Most próbálom ezt pótolni.
A tulajdoni lapon találtam egy érdekes, számomra elég nonszensz jogi tényt: egy adott tulajdoni hányadon egyszerre két özvegyi jog is be van jegyezve! Mondanom sem kell, hogy sem a tulajdonos, sem az édesanyja (1. számú özvegyi jogosult), sem a nagymamája (2. számú özvegyi jogosult) nem használja a tulajdoni hányadát, hiszen azt fizikailag ki sem tudnánk jelölni - lévén 0,0084 ha kiterjedésű és 0,09 AK-értékű!! Nincs is olyan karó, amely elég vékony lenne a tulajdon hányad "csíkjának" jelölésére.
Ilyen esetben mégis mi értelme van a tulajdonjognak? Persze az "ősi földet" semmi pénzért el nem adná...
Válasz quercuserdesz #5456. hozzászólására mohóságában/nem tegnap/ földhasználatot jelentett be az elbirtokolni kívánt több száz hektárnyi függő jogviszonyú földre majd megjelent a hagyatékin is mint JÓTEVŐ.még jó hogy a közjegyző kihajtotta a friss levegőre,megmaradt,és biztos szavazó.
Válasz mtarka #5457. hozzászólásáraEgy olyan országban, ahol már évek óta nem jogalkotás, hanem jogbarmolás folyik, ahol olyan jogszabályok "születnek" amiknek az a lényege, hogy a hatalmon levők a saját szájuk íze szerint értelmezzék, ezen nem kell csodálkozni.
8957 hozzászólás
Válasz quercuserdesz #5506. hozzászólásáraPersze, de ha két tul.társ vesz egymástól akkor beelőzi egy szomszéd.
Válasz Büresz #5504. hozzászólásáraA tulajdonostársak nincsenek elzárva a lehetőségtől, hogy földművesek legyenek. És akkor gyakorlatilag csak egy másik tulajdonostárs előzheti meg.
Válasz melcsi0 #5501. hozzászólásáraNincs ilyen jogszabály.
Válasz Pont #5503. hozzászólásáraÚgy tűnik pontosan így van. Egy helybeli vagy egy szomszéd beelőzi tul.társat. Röhely.
Válasz mtarka #5488. hozzászólásáraE szerint, a tulajdonostársnak elővásárlási joga van, harmadik fél vevővel szemben, de ha a tulajdonostárs a vevő, akkor a tulajdonostárs vevőt megelőzheti, egy harmadik fél, ha pl egy Kamubios?
Ha egy feleség harmadik félként a vevő, a tulajdonostárs, földműves férj meg nem jelentkezhet rá, mert Ő meg közeli hozzátartozó?
akkor most társtulajdonosok között mi az elővásárlási sorrend?
Válasz Spice007 #5497. hozzászólásáraEz a közeli hozzátartozóra vonatkozó korlátozás melyiket tv.-ben van?
Hát csak itt belterületen is a társtulajok között is van elővásárlási jog Na most azt nagyon nem szeretném ha ez a harmadik fél a kettönk üzletébe bele piaszkálna az unoka testvéremmel
Válasz mtarka #5494. hozzászólásáraA közlési kötelezettséget a Ptk. írja elő:
"6:222. § [A vételi ajánlat közlése az elővásárlásra jogosulttal]
(1) Ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülmény miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna."
Ez osztatlan közös estében azt jelenti, hogy minden tulajdonostárssal közölni kell.
Fétv.:
"17.§
(2) Más törvényen, illetve megállapodáson alapuló elővásárlási jog esetében az eladónak a hirdetményi úton történő közlés mellett a Földforgalmi törvény 21. § (1) bekezdése szerinti, az adás-vételi szerződés közvetlen közlésére vonatkozó kötelezettsége teljesítése érdekében az adás-vételi szerződésnek a nem biztonsági okmányon szerkesztett példányát a más törvényen, illetve megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultja részére postai úton kell megküldenie vagy az átvétel igazolása mellett személyesen átadnia. E bekezdés szerinti közlésnek a Földforgalmi törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell megtörténnie."
Ha az eladó nem tarja be ezen előírásokat, akkor a Ptk. szerint a szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan.
Válasz Szalai A P #5492. hozzászólásáraA település belterületén fekvő 1 hektárnál kisebb földrészletet művelés alól kivett területként kell nyilvántartani, amire nem vonatkozik a Földforgalmi törvény(kivéve ha erdő).
A közös tulajdon megszüntetésére a Ptk. előírásait kell alkalmazni. Ha van használati megosztás, akkor a bíróság az alapján fogja megosztani.
Válasz Büresz #5477. hozzászólásáraezt eljátszottuk mi... anyám társtulaj vevő, apám meg szomszéd rájelentkező. Minden ezen forumon leirtak szerint apám kellett volna nyerjen... de nem, mert közeli hozzátartozók egymásra nem jelentkezhetnek indoklás szerint... szerencsére más nem ment rá végül, igy gond nem lett belőle.
Válasz Szalai A P #5492. hozzászólásáraKicsit késő van, de azért kiszúrhatta volna a szememet.
Szerintem az általad említett ingatlan nem is tartozik a földforgalmi törvény hatálya alá, így nem is nagyon kell "izgulnod" a rájelentkezők miatt.
Ha belterületi beépítetlen területként szerepel a tulajdoni lapon, akkor nem vonatkozik rá a földforgalmi törvény!
17. mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve;
Válasz Szalai A P #5492. hozzászólásáraSzerintem meg lehet osztatni és nem lesz vele nagy gubanc. Mondjuk sem a Te részed, sem az unokatestvéred része külön-külön nem túl nagy méretű (2000-2000 m2), amelyek így nem biztos, hogy elegendő méretűek önálló ingatlan kialakításához (földmérő fogja tudni).
Az "idegennel" - aki 50%-ban tulajdonos - beszélni kell, hogy közösen, egyetértésben osszátok meg ezt a közös tulajdonban álló ingatlant - lehetőleg a jelenlegi használat alapján. Az "egyetértésbe" az is beletartozik, hogy a költségeket a tulajdoni hányadok arányában kell viselni.
Ha beleegyezik ez az "idegen", akkor nagyon gyorsan le tudja "zongorázni" egy földmérő. Valószínűleg tud ajánlani egy nagyon baráti áron dolgozó ügyvédet is, aki a földmérési munkát követően elkészíti az okiratot is.
Ha nem egyezik bele az "idegen", akkor is első utatok egy földmérőhöz vezessen, majd ezt követően irány az ügyvéd és "közös tulajdon megszüntetése" iránti perben ki kell kényszeríteni a tulajdonjogi megosztást.
Válasz D-032-a #5493. hozzászólásáraSzerintem ezt az ügyvédek nem a jogszabályból következtetik ki, hanem telefonon felhívják az "illetékes" földhivatali ügyintézőt - esetleg egyenesen az osztályvezetőt (akiket okszerűen jól ismernek - hiszen ebből élnek) és ők azt tanácsolják az ügyvédeknek, hogy így járjanak el, mert ez tuti működik.
Válasz mtarka #5491. hozzászólásáraKövetkezik-e valamiből, hogy a többieknek is ki kell küldeni, vagy csak néhány ügyvéd biztos ami biztos alapon ki küldi?
Viszont, az idézett bírósági íratok szerint, amikor kellett volna, akkor éppen nem küldték.
Válasz mtarka #5489. hozzászólásáraEz sem az évszázad földterülete Kezdjük úgy hogy belterület olyan 8000ezer nm beépítetlen területként szerepel valóságban szántóként van művelve És még a tavaly az a rész ahol a terület van a düllők utcák lettek és az összes terület házszámot kapott
A terület fele az idegen tul társé a másik fele a kettönké Egyezkedni nem igazán lehet a harmadik féllel elég érdekes típus
A területhez is csak azért ragaszkodok mert vagyok olyan gyepes bolond hogy ezt a területet dédapánk vette annak idején így szált apáról fiúra és szeretném én is előbb utóbb tovább adni folytatva a hagyományt
De akkor valószínűleg egyszerűbb az ha marad így és a majdani adásvételi szerződést egy nagyobb árral írjuk az unoka testvérrel amire már nem lesz kedve rá repülni senkinek
Válasz D-032-a #5490. hozzászólásáraIgen, ezt elfelejtettem. Ebben teljesen igazad van.
Ha vannak a tulajdonostársak között az eladónak közeli hozzátartozói, akkor azoknak külön el kell küldeni az adásvételi szerződést tértivevényes levélben.
Egyébként sajnos életszerű, hogy bárki másnak inkább eladja a földjét az eladó csak a "közeli hozzátartozó" tulajdonostársának nem.
De a TÖBBIEKNEK minek kiküldeni, ha egyszer úgysem jelentkezhetnek rá, úgysem gyakorolhatják elővásárlási jogaikat?
Válasz mtarka #5486. hozzászólásáraEngedelmeddel, egy gondolat az alábbi felvetésedhez:
"Rejtély előttem, hogy 1 ha-t meghaladó ingatlanrész adásvétele esetében miért kellene a földforgalmi szabályával ellentétes módon KÜLÖN KIÉRTESÍTENI az összes tulajdonostársat."
Szerintem, itt a kulcs, nem a területnagyság, hanem a tulajdonostársak személye.
Vagyis, amennyiben vannak közeli hozzátartozók a tulajdonostársak között, akkor kell külön értesíteni.
"A 2013. évi CXXII.tv. 21. § (1) bekezdéséből megállapítható, hogy a Ptk-n alapuló, elővásárlási joggal rendelkező személy nem köteles a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára kifüggesztett termőföld adásvételi hirdetmények figyelemmel kísérésére, ellenkező esetben a törvény nem rendelkezne úgy, hogy vele közvetlenül kell közölni az adásvételi szerződéseket."
Válasz Szalai A P #5485. hozzászólásáraIgzság szerint "minden lehetséges".
Ha viszont egy osztatlan közös ingatlant meg akarsz osztatni, akkor sok mindennek "össze kell jönni", alaposan fel kell kötni a gatyát és a végtelenített hitelkártya sem jön rosszul.
Ha bármelyik tulajdonostárs nem akarja ezt, akkor évekig elszórakozhat veled.
Az "ügyvéd előtt elfogadott" használati megállapodás nagyon jó és hasznos, DE ez a használati jog megosztására szolgál. A tulajdonjogi megosztás egy egészen "más pálya".
Sokféle mozaikból áll össze egy ilyen "megosztási ügy" (nekem volt és van is néhány ilyen ügyem):
- mekkora az ingatlan,
- milyen művelési ágban van a tulajdoni lapon,
- milyen művelési ágban van a valóságban,
- jogilag - természetben - megosztható ez az ingatlan,
- mekkora tulajdoni hányad van az "idegennél" és mekkora "nálad + az unokatestvérednél",
- miért ragaszkodik ehhez a tulajdonközösséghez "az idegen", miért nem adja el a tulajdoni hányadát Neked vagy miért nem hajlandó ezt esetleg elcserélni Veled.
Nekem mindig a "megegyezéses" út volt eddig a nyerő.
Ne a jogászok (ügyvédek) pénztárcáját gazdagítsátok, hanem próbáljatok ésszerű megoldást találni! Jogvitából mindig két ember száll ki jól: az alperes ügyvédje és a felperes ügyvédje, a többiek meg tépik a hajukat.
Válasz Praetor #5484. hozzászólásáraSzia!
Nekem is borzasztóan nehezen "esett le". És egyáltalán nem Te vagy a hibás abban, ha ezt a vadbaromságot nem érted. A Nagyságos Megválasztott Agrárkamarának kellene azon dolgozni, lobbizni, hogy ez és az ehhez hasonló vadbaromságok kikerüljenek abből a törvényből, amelyet egyébként "jogászok írtak jogászoknak".
Köszi, csak éppen a "parasztoknak" kellene végrehajtani.
Szóval a földforgalmi törvény 18.§(3) bekezdése nem egy olyan rendelkezés, amely minden esetben alkalmazandó szabály, hanem egy olyan rendelkezés, amely csak több adott feltétel együttes teljesülése esetében alkalmazandó.
Ezek a feltételek magában a jogszabály szövegében találhatóak:
1) A közös tulajdonban álló föld esetében
2) a tulajdonostárs tulajdoni hányadának
3) harmadik személy javára történő eladása esetében...
Ha ezek közül bármelyik feltétel nem teljesül, akkor ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, nem lehet rá hivatkozni, nem lehet rá elővásárlási jogot alapítani, sőt ha véletlenül az adásvételi szerződésbe "véletlenül" beleírja az ügyvéd, akkor akár az egész szerződés érvénytelenné válhat.
A feltételek közül a legfontosabb a 3) pont, miszerint "harmadik személy javára történő eladása esetében" áll fenn a "tulajdonostársi elővásárlási jog". Ez azt jelenti, hogy csak akkor van elővásárlási joga a tulajdonostársnak, ha NEM TULAJDONOSTÁRS a vevő.
Pl. van 60 tulajdonos az osztatlan közös ingatlanban, de az egyik tulajdonos a 40 AK-nyi tulajdoni hányadát (ingatlanrészét) nem a másik 59 tulajdonostárs egyikének, hanem a korábbi bérlőjének akarja eladni.
Viszont, ha az 59 másik tulajdonostárs közül "választ" magának vevőt az eladó, mondjuk azt, akinek éppen 1 AK-ja van és Oxfordban lakik, akkor már a földforgalmi törvény 18.§(3) bekezdése nem él, az adásvételi szerződésben nem zárhatják ki a többi 58 tulajdonostárs elővásárlási jogát erre hivatkozva (mint régen).
ERGO: ha TULAJDONOSTÁRS a vevő, akkor a földforgalmi törvény 18.§(3) bekezdésére nem lehet hivatkozni (sem az adásvételi szerződésben, sem a rájelentkezésben), úgy kell tekinteni, mintha ez a rendelkezés nem is lenne... (persze marad a többi elővásárlási jogosultság)
Válasz mtarka #5486. hozzászólásáraEz fél heki, de volt most 1 hónapja másik, még németbe és angliába is ki kellett küldeni, direkt megkérdezte az ügyvédem...
Érdekes az, hogy tértivevényes levelet kér a földhivatal a kiértesítésekről (tulajdonostársaknak megküldött levelekről).
1) Alapesetben - a földforgalmi törvény 21. § (1) bekezdése - szerint csak az önkormányzatnál kell kifüggeszteni.
..."Az adás-vételi szerződést – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – az elővásárlásra jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni"...
Ez azért van, mert 1 hektár felett csak FÖLDMŰVES szerezheti meg eleve a föld tulajdonjogát (kivéve közeli hozzátartozók esetében).
1 ha-nál nagyobb ingatlanrész esetében csak és kizárólag a földforgalmi törvény elővásárlási jogosultjai jöhetnek szóba - nekik pedig elég a kifüggesztés.
2) Ha viszont 1 ha-nál kisebb az adásvétel tárgyát képező ingatlanrész, akkor már nem csak a FÖLDMŰVESEK szerezhetik meg a tulajdonjogot, hanem a NEM FÖLDMŰVESEK is. Jellegzetesen ilyen ügylet, amikor csak 1-2 AK-t vesz meg valaki az osztatlan közösben.
Na ilyenkor jöhet egyedül szóba az, hogy a kifüggesztés mellett egyenként ki kell értesíteni a többi tulajdonostársat is, hiszen lehet, hogy van olyan tulajdonostárs, aki a Ptk-ra alapítja az elővásrlási jogát.
"...azzal, hogy a tulajdonosnak az adás-vételi szerződést a más törvényen, és a megállapodáson alapuló elővásárlásra jogosultakkal közvetlenül is közölni kell".
FÖLDMŰVES tulajdonostárs földforgalmi törvényre alapozhatja az elővásárlási jogát, NEM FÖLDMŰVES pedig a Ptk-ra alapíthatja elővásárlási jogát.
Rejtély előttem, hogy 1 ha-t meghaladó ingatlanrész adásvétele esetében miért kellene a földforgalmi szabályával ellentétes módon KÜLÖN KIÉRTESÍTENI az összes tulajdonostársat.
Úgy hallottam, hogy Ausztrália pl. nem is ismeri a tértivevényes kézbesítést. Ott akkor hogyan igazolod, hogy átvette a tulajdonostárs a levelet?
Üdv mindenkinek újra Az előző gondom beletörődésre került nem igazán van mit tenni elkurtuk nem kicsit nagyon
De volna egy olyan kérdésem még hogy van egy osztatlan közös terület hárman vagyunk benne egy idegen, én, meg unoka testvérem Az volna a lényeg hogy az én és unoka testvérem részét ki lehet valahogy méretni külön helyrajzi számra? Van ügyvéd előtt elfogadott használati megállapodás
Köszönöm előre is
Válasz mtarka #5480. hozzászólásáraItt valami nem kerek. A 18.§(3) biztosítja azt, hogy a földműves tulajdonostárs 400km-ről is megelőzi a 18.§(1) bekezdés b) pontja alapján álló elővásárlási jogosultat.
Miért ne előzné?
Válasz Büresz #5477. hozzászólásáraHa édesanyád földműves, akkor ez simán működhet. Persze arra azért vigyázz, nehogy "erősebb" elővásárlási joga legyen anyukádnak:) Aztán pereskedhetsz vele - ami jár, az jár...
Válasz mtarka #5480. hozzászólásáraNa, a lényeget persze, hogy rosszul írtam le. Az előzőt javítottam a 2) pontnál...
Először én is alig akartam elhinni, hogy ez így van. Nem én találtam ki ezt a vadbaromságot, hanem a földtörvény megalkotója. Értelme nincs, viszont mindenképpen "rést kell találni a pajzson", különben érdemtelenek járhatnak jól a jogszabály "szó szerinti" alkalmazásával.
TEHÁT
1) NEM TULAJDONOSTÁRS a vevő (pl. Büresz), akkor az "ugrásra kész" tulajdonostárs elviszi az ingatlanrészt, mert a földforgalmi törvény 18.§(3) bekezdése elővásárlási jogot biztosít neki, még akkor is, ha 400km-re lakik.
2) TULAJDONOSTÁRS a vevő (pl. Büresz haverja), akkor már nem érvényesülhet a földforgalmi törvény 18.§(3) bekezdése, mert ez ki van zárva a jogszabály által. Ebben az esetben az "ugrásra kész" tulajdonostárs nem élhet a 18.§(3) szerinti elővásárlási jogával. Ha pl. 400km-re lakik, akkor szinte kizárt, hogy elvigye az ingatlanrészt.
Büresz viszont élhet a földtörvény másik rendelkezésében - 18.§(1) bekezdés b) pontjában - biztosított elővásárlási jogával. Így nagy valószínűség szerint ő viszi el az ingatlanrészt.
NEM MINDEGY!
Válasz Büresz #5478. hozzászólásáraAz, hogy a szerződés valamilyen "hibával" rendelkezik, az nem érinti a tulajdonostárs elővásárlási jogát. Ez eljárásjogi kérdés és nem anyagi jogi. Minden szempontból megfelelően kell a szerződést megírni, hogy ne tudjanak belekötni. Ez nem joggal való visszaélés, hanem épp ellenkezőleg.
Ha földműves az édesanyád, akkor szerintem ez járható út, hogy ő veszi meg a földet, és neked elajándékozza, vagy eladja mint közeli hozzátartozónak. Ez tud működni, de hogy adásvétel esetén az illetékfizetési kötelezettség hogy néz ki, annak azért érdemes utána nézni.
Válasz Kémlelő #5475. hozzászólásáraElőször én is alig akartam elhinni, hogy ez így van. Nem én találtam ki ezt a vadbaromságot, hanem a földtörvény megalkotója. Értelme nincs, viszont mindenképpen "rést kell találni a pajzson", különben érdemtelenek járhatnak jól a jogszabály "szó szerinti" alkalmazásával.
TEHÁT
1) NEM TULAJDONOSTÁRS a vevő (pl. Büresz), akkor az "ugrásra kész" tulajdonostárs elviszi az ingatlanrészt, mert a földforgalmi törvény 18.§(3) bekezdése elővásárlási jogot biztosít neki, még akkor is, ha 400km-re lakik.
2) TULAJDONOSTÁRS a vevő (pl. Büresz haverja), akkor már érvényesülhet a földforgalmi törvény 18.§(3) bekezdése, mert ez ki van zárva a jogszabály által. Ebben az esetben az "ugrásra kész" tulajdonostárs nem élhet a 18.§(3) szerinti elővásárlási jogával. Ha pl. 400km-re lakik, akkor szinte kizárt, hogy elvigye az ingatlanrészt.
Büresz viszont élhet a földtörvény másik rendelkezésében - 18.§(1) bekezdés b) pontjában - biztosított elővásárlási jogával. Így nagy valószínűség szerint ő viszi el az ingatlanrészt.
NEM MINDEGY!
Válasz Büresz #5477. hozzászólásáraAztán ha mégis mutteré lesz akkor sincs semmi gond, majd elajándékozza nekem.
Válasz Praetor #5476. hozzászólásáraEz a földtörvény egy el..szott szar, logika annyi mint a magyar vezetőség fejeiben van, egyenlő a nullával-2!!
Ha egy másik tul.társ veszi meg akkor nincs elővásárlási joga úgy mint tul.társ. Én megelőzöm mert földhasználója vagyok. De ha én veszem meg akkor a bármelyik tul.társ megelőz engem. Hol itt a logika? Nagyon értelmetlen az egész, de sajna tényleg így van.
Volt élő példa hogy a szerződést visszautasítottak mert tul.társ-tul.társtól vett földet és beleírták hogy azért van elővásárlási joga, visszadobták az egészet mert nem jó jogot jelölt meg.
Válasz mtarka #5466. hozzászólásáraÉn is így gondoltam, de akkor mutter megveszi, mert ő társtulaj, aztán viszek elfogadót! XD Ha én veszem meg akkor 60tértivevényes levelembe fáj, mivel nem vagyok tul.társ és itt a fölhivatal kéri hogy minden tul.társ levélbe értesüljön az adás vételiről!
Válasz mtarka #5474. hozzászólásáraEzt most nem vágom. Miért ne élhetne a jogával? Élhet, bárki tehet elfogadó nyilatkozatot, de az elővásárlási rangsor alapján kerül megállapításra a vevő helyébe kerülő személy.
Ezt a másikat meg végképp nem értem, hogy ha másik tulajdonostárs venné meg a használt földterületet, akkor Büresz hogy előzné meg a tulajdonostársakat?
Válasz mtarka #5466. hozzászólására"Szia!
Igen, megelőz a tulajdonostárs (ha földműves és egyéb feltételeket teljesíti) - persze csak, ha élni akar az elvősárlási jogával.
A tulajdonostárs mindenkit megelőz, ha külső - nem tulajdonostárs - kíván vásárolni az osztatlan közösben."
Akkor amit itt írtál nem igaz?
Válasz Büresz #5465. hozzászólásáraKicsit átgondolva a kérdésed, nagyon-nagyon érdekes helyzet állna elő, ha rá tudnál beszélni egy "másik" tulajdonostársat, hogy ő kösse meg az adásvételi szerződést. Lehetőleg olyan tulajdonostársat válassz, aki nem helybenlakó.
Mivel tulajdonostárs az adásvételi szerződés vevője, nem élhet egyik tulajdonostárs sem a földforgalmi tv. 18.§(3) bekezdésében foglalt elővásárlási jogával.
Tehát marad minden az eredeti rangsor szerint, magyarul az állam után a helyben lakó és szomszéd és bejegyzett földhasználó (+családi gazdálkodó) mindent visz. Ha Te ebbe a kategóriába tartozol, akkor a tulajdonostárs bajban lesz a rájelentkezésed esetében...
Érdemes elolvasni a Járásbíróság határozatát. Már csak azért is, mert az ügy a Kúriáig ment, ahol teljes mértékben egyet értettek az elsőfokú ítélettel.
Siófoki Járásbíróság
6.P.20.423/2015/9-II.
A Siófoki Járásbíróság a dr. Hernádi Eleonóra ügyvéd képviselt felperesnek - I.r., a dr. Dezsényi Attila ügyvéd által képviselt II. r. alperesnek adásvételi szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi
í t é l e t e t :
A bíróság megállapítja, hogy az I-II.r. alperesek közt létrejött és a sz-i X hrsz-ú ingatlan 6571/13142-ed tulajdoni hányadára vonatkozó adásvételi szerződés felperes vonatkozásában hatálytalan.
A bíróság megállapítja, hogy a felperes által gyakorolt elővásárlási jog alapján az adásvételi szerződés a felperes és I.r. alperes közt jött létre ugyanazon feltételekkel mint az I-II.r. alperesek közti felperes irányában hatálytalan, adásvételi szerződésben foglaltak.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 3.675.000,- (Hárommillió-hatszázhetvenötezer) forint vételárat.
A bíróság megkeresi a Somogy Megyei Kormányhivatal Siófoki Járási Hivatal Földhivatali Osztályát, hogy a sz-i X hrsz-ú ingatlan 6571/13142-ed illetősége vonatkozásában II.r. alperes tulajdonjogát törölje az ingatlan-nyilvántartásból és egyidejűleg elővásárlási jog gyakorlásával létrejött adásvétel jogcímén a sz-i X hrsz-ú ingatlan 6571/13142-ed illetőségére jegyezze be felperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba.
Kötelezi a bíróság az I-II.r. alpereseket, hogy egyetemlegesen 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 460.000,- (Négyszázhatvanezer) forint perköltséget.
Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Kaposvári Törvényszékhez, melyet írásban három példányban a Siófoki Járásbíróságnál kell előterjeszteni.
A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.
A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték, az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul.
Ha a felek tárgyalás tartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.
A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. A tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében is kérheti.
I n d o k o l á s :
A sz-i X hrsz-ú ingatlan 6571/13142-ed illetősége I.r. alperes, 6571/13.142-ed illetősége felperes tulajdonát képezte, az ingatlant öröklés és osztályos egyezség címén szerezték meg. Az ingatlan 7 ha 3.503 m2 alapterületű, szántó művelési ágú ingatlan. A felperes és I.r. alperes testvérek, az I.r. alperes földműves, a felperes óvónő. Az I.r. alperes 2014. november 28. napján II.r. alperessel adásvételi szerződést kötött. A szerződés szerint I.r. alperes a II.r. alperes részére eladta a sz-i X hrsz-ú ingatlan, tulajdonában lévő 6571/13.142-ed tulajdoni illetőségét 3.675.000,-Ft vételárért. Az adásvételt a SM Kormányhivatal mint mezőgazdasági szakigazgatási szerv határozatával, 2015. április 17. napján jóváhagyta. Az I.r. alperes a 2014. november 28. napján kelt adásvételi szerződést tulajdonostársának és testvérének felperesnek nem küldte meg. A felperes az adásvételről 2015. május 5. napján szerzett tudomást, felperes 2015. május 29. napján írásban közölte a testvérével, hogy elővásárlási jogával élni kíván és a sz-i X hrsz-ú ingatlan I.r. alperes tulajdonában lévő 6571/13.142-ed illetőségét a II.r. alperes által felajánlott 3.675.000,-Ft vételárért az I-II.r. alperesek szerződésében szereplő feltételeket elfogadva megvásárolja. A felperes bankszámlakivonatokat csatolt az I.r. alperesnek küldött leveléhez, ezzel igazolta, hogy a vételár a rendelkezésére áll. Felperes, I.r. alperesnek írt fenti levelet, amelyet 2015. május 29. napján adott felperes postára, I.r. alperes 2015. június 1. napján átvette.
Felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az I-II.r. alperesek 2014. november 28. napján kelt adásvételi szerződése hatálytalan vele szemben, elővásárlási joga figyelmen kívül hagyásával kötötték azt, elfogadó nyilatkozata alapján közte és I.r. alperest közt jött létre az adásvétel, kérte a tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetését.
Az I-II.r. alperesek a kereset elutasítását kérték arra hivatkoztak, hogy szerzési korlátozás miatt a felperes, aki nem földműves, nem szerezheti meg a perben szereplő ingatlan 6571/13142-ed illetősége tulajdonjogát, így elővásárlási joga nincs, másodlagosan arra hivatkoztak, hogy elővásárlási jogát nem határidőben gyakorolta felperes. Azt nem vitatták, hogy a felperes teljesítő képes, illetve felperes és I.r. alperesek testvérek.
A felperes keresete alapos.
A Ptk. 5:81.§ (1) bekezdése szerint a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és elő-haszonbérleti jog illeti meg.
A Ptk. 6:223.§ (1) bekezdése szerint ha a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségének megszegésével köt szerződést, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan.
A (2) bekezdés szerint, a hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül érvényesítheti azzal a feltétellel, hogy az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz és igazolja a teljesítőképességét. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötéstől számított 3 év elteltével nem érvényesítheti.
A perben szereplő ingatlan szántó művelési ágú, így forgalmára vonatkozik a mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. tv., ennek 10. § (1) bekezdése szerint, ha e törvény másként nem rendelkezik, a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg.
A (2) bekezdés szerint a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár - a (3) bekezdésben meghatározott személyek kivételével - akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 ha-t.
A (3) bekezdés szerint a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy, vagy tagállami állampolgár a tulajdonjogot átruházó személy közeli hozzátartozója.
A fenti törvényi rendelkezésből a bíróság álláspontja szerint az állapítható meg, hogy az esetben, ha földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy a tulajdonjogot átruházó személynek közeli hozzátartozója, úgy akkor is megszerezheti az 1 ha-t meghaladó területű termőföldet, ha nem földműves. A tulajdonjogot átruházó személy törvényi megfogalmazásból a bíróság álláspontja szerint nem állapítható meg az, hogy csak és kizárólag az adásvételi szerződést a közeli hozzátartozójával megkötő és aláíró személyről lenne szó. Tulajdonjogot átruházó személynek minősül az is, aki tulajdonostársán kívül 3. személyre kívánja a tulajdonjogát átruházni és akitől így elővásárlási joga gyakorlásával kívánja a tulajdonostársa megvásárolni az ingatlan illetőségét.
A fenti jogértelmezésnek felel meg azon törvényi indokolás is, hogy a családon belüli vagyonmozgások területén az államnak nem szabad beleszólást biztosítani.
A felek egyező előadásából, személyi adataikból állapította meg a bíróság, hogy felperes és I.r. alperes testvérek, így ők a 2013. évi CXXII. tv. 5. § 13.) pontja szerint, a törvény alkalmazásában közeli hozzátartozónak minősülnek.
Mindezek miatt felperes vonatkozásában szerzési korlátozás a perbeli ingatlanra nincs megállapítva a 2013. évi CXXII. tv-ben így elővásárlási jogát a sz-i X hrsz-ú ingatlan vonatkozásában felperes gyakorolhatta. A 2013. évi CXXII.tv. 21. § (1) bekezdése szerinti közvetlen közlési kötelezettségét I.r. alperes, a felek egyező előadásából megállapíthatóan elmulasztotta, így az előbbi törvény szerinti közlés be sem következett, így alperesek nem hivatkozhatnak arra, hogy a 60 napos határidő eltelt volna a felperes vonatkozásában. Az előbbiek miatt a Ptk-nak. a 2013. évi CXXII. tv-hez képest általános rendelkezései vehetők figyelembe a felperes elővásárlási jog gyakorlási ideje vonatkozásában. Az I-II.r. alperes felperes beismerésével szemben a perben nem bizonyította a Pp. 164. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére, hogy a felperes 2015. május 5. napja előtt tudomást szerezett volna I-II.r. alperesek adásvételéről, a felperes beismerésétől eltérő tudomás szerzési időpontra vonatkozó tényállítása I-II.r. alpereseknek nem is volt.
Mindezek miatt felperes 2015. május 29. napján határidőben gyakorolta elővásárlási jogát, teljesítőképességét igazolva.
A 2013. évi CXXII.tv. 21. § (1) bekezdéséből megállapítható, hogy a Ptk-n alapuló, elővásárlási joggal rendelkező személy nem köteles a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára kifüggesztett termőföld adásvételi hirdetmények figyelemmel kísérésére, ellenkező esetben a törvény nem rendelkezne úgy, hogy vele közvetlenül kell közölni az adásvételi szerződéseket.
A 2013. évi CXXII. tv. 36. § (1) bekezdése szerint, a felperes és az I.r. alperes közt létrejött tulajdon-átruházáshoz a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása nem szükséges, mert közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházásról van szó és tulajdonostársak közötti közös tulajdon megszüntetéséről is.
A felperes elővásárlási joga gyakorlása miatt az adásvételi szerződés felperes és I.r. alperes közt jött létre, az I-II.r. alperesek adásvételi szerződése a felperes vonatkozásában hatálytalan. A létrejött adásvételi szerződés alapján a felperes igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba feltüntessék, az I.r. alperes pedig igényt tarthat arra, hogy a felperes a részére a vételárat megfizesse.
Az I-II.r. alperesek hatálytalan szerződésére kell az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazni, azaz ebből következően köteles I.r. alperes II.r. alperes részére a kifizetett vételárat visszafizetni. A bíróság jelen perben erről kereseti kérelem hiányában nem rendelkezhetett.
Mindezek miatt adott helyt a bíróság a felperes keresetének az idézett törvényi rendelkezések alapján.
A perköltségre vonatkozó ítéleti rendelkezés a Pp. 78. § (1) bekezdésén alapul, tekintettel a 32/2003. (VIII. 22.) IM. rendelet 3. § (2) bekezdés a.) pontjára is.
Siófok, 2015. október 29.
Dr. Vidovszky Imre sk.
bíró
Válasz Pont #5468. hozzászólásáraA többi tulajdonostárs esetében megintcsak kezdődik előlről a "sorrendiség" vizsgálata, ha több (földműves) tulajdonostárs is rájelentkezik. Tehát azt nem tudjuk megmondani előre, hogy megelőzi vagy nem előzi meg a többi tulajdonostársat, mert az sok minden mástól is függhet (ki a szomszéd, állattartó, családi gazdálkodó, stb).
Ha eleve tulajdonostárs a vevő, akkor - úgy tűnik -valóban nem szabad az adásvételi szerződésben a földforgalmi tv. 18.§ (3) bekezdésére hivatkozni, hiszen ez akár az egész szerződést érvénytelenné teheti (mint megtévesztő szerződési rendelkezés).
Válasz quercuserdesz #5469. hozzászólásáraIgen, de közeli hozzátartozók közötti adásvételt ki sem kell függeszteni. Szóval könnyen lehet, hogy nem is szerzel tudomást róla.
Válasz Pont #5468. hozzászólásáraEzt úgy kell érteni, hogy a szerződő fél helyére csak nála erősebb elővásárlási joggal rendelkező tud kerülni. Ha csak ugyanazon a szinten vagy, akkor nem tudsz.
Árnyalnám a dolgot.
Az kétségtelen, mint már többször tisztáztuk, hogy a földműves tulajdonostárs, az államot kivéve mindenkit megelőz egy másik tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy részére történő értékesítésekor.
De ez csak abban az esetben igaz, ha a tulajdonostárs földműves. Ha nem, akkor a sor végére kerül, vagyis nincs elővásárlási joga gyakorlatilag senkivel szemben.
Van azonban egy kivétel. Mégpedig az, ha az eladónak a tulajdonostársak között van a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozója. Mert az ilyen tulajdonostárs mindenkit megelőz, még az államot is, függetlenül attól, hogy nem földműves.
Válasz mtarka #5467. hozzászólásáraÉs a többi tulajdonostársat sem előzi meg, Azt hallottam, ha elővásárlási jogra hivatkozik mikor több tulajdonostárs is van, akkor ki is zárják.
Válasz mtarka #5466. hozzászólásáraBocs, az előbb lemaradt az, hogy majdnem mindenkit megelőz a tulajdonostárs, hiszen a magyar állam elővásárlási joga "mindent visz".
Válasz Büresz #5465. hozzászólásáraSzia!
Igen, megelőz a tulajdonostárs (ha földműves és egyéb feltételeket teljesíti) - persze csak, ha élni akar az elvősárlási jogával.
A tulajdonostárs mindenkit megelőz, ha külső - nem tulajdonostárs - kíván vásárolni az osztatlan közösben.
18.§ (3) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében az (1) bekezdés b)–e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi a földműves tulajdonostárs.
Üdv. Ha osztatlan közösbe használok egy területet több mint 3 éve, de nem vagyok tul.társ, és meg akarom venni akkor van elővásárlási jogom? Vagy megelőz egy tul.társ?
Itt egy jóember 160 esetben hágta meg a földtörvényt, majd vagy 100 esetet bizonyítottak jogi csűrés-csavarás aztán semmi- na igy csinálják a profik.
Moderálási elveink miatt törölve: 2018-03-29 12:36:22
Akit esetleg érdekelnek a magyar jog gyakorlatban megjelenő "esetlenségei", azoknak egy kis "csemege".
Éppen most készítek egy 31 hektáros osztatlan közös tulajdonban lévő szántó "használati megosztásáról szóló megállapodást". Egyébként 15 hektárnyi területet bérlek belőle vagy 10 éve. Korábbi haszonbérletem még be volt jegyezve a földhasználati nyilvántartásba, azonban az új szerződést már nem sikerült földhasználati megállapodás hiányában. Most próbálom ezt pótolni.
A tulajdoni lapon találtam egy érdekes, számomra elég nonszensz jogi tényt: egy adott tulajdoni hányadon egyszerre két özvegyi jog is be van jegyezve! Mondanom sem kell, hogy sem a tulajdonos, sem az édesanyja (1. számú özvegyi jogosult), sem a nagymamája (2. számú özvegyi jogosult) nem használja a tulajdoni hányadát, hiszen azt fizikailag ki sem tudnánk jelölni - lévén 0,0084 ha kiterjedésű és 0,09 AK-értékű!! Nincs is olyan karó, amely elég vékony lenne a tulajdon hányad "csíkjának" jelölésére.
Ilyen esetben mégis mi értelme van a tulajdonjognak? Persze az "ősi földet" semmi pénzért el nem adná...
Válasz quercuserdesz #5456. hozzászólására mohóságában/nem tegnap/ földhasználatot jelentett be az elbirtokolni kívánt több száz hektárnyi függő jogviszonyú földre majd megjelent a hagyatékin is mint JÓTEVŐ.még jó hogy a közjegyző kihajtotta a friss levegőre,megmaradt,és biztos szavazó.
Válasz mtarka #5459. hozzászólásáraHát.....az elmúlt bő ezer évben biztos nem. Hogy előtte....
Válasz quercuserdesz #5458. hozzászólásáraHalkan jegyzem meg, hogy szerintem ebben az országban sosem volt másképpen...
Válasz mtarka #5457. hozzászólásáraEgy olyan országban, ahol már évek óta nem jogalkotás, hanem jogbarmolás folyik, ahol olyan jogszabályok "születnek" amiknek az a lényege, hogy a hatalmon levők a saját szájuk íze szerint értelmezzék, ezen nem kell csodálkozni.