Válasz tajbor89 #988. hozzászólásáraMik azok a teejet lapkak? Sozírozó lapkák? Azaz egyalátét középen furattal? Mert erre én tegnapig nem isgondoltam h kellhet, de miszájazegyenletes szóráskép miatt.
Válasz cimbike. #985. hozzászólásáraEzzel amit összeraktam.
1000 literes fronttartály régi permetezőből, egy 2 hengeres membránszivattyú, egy manuális de elektromos nyomásszabályzó, a szórófejtartóban meg teejet lapkák, amik a nitrosolos fúvókáimban vannak
Hát ja, mondjuk ez profi cucc az biztos
Holnap tudom fojtatni a munkát, nagyon kíváncsi vagyok a hatásra.
Ivóvízárban van a nitrosol, úgyhogy emelem a dózist 100 literre
Válasz tajbor89 #971. hozzászólásáraPedig jo lenne vagy 10 cm-re megközelíteni. De ezt csak ugy tudom megcsinálni, ha levesszük a mélységhatároló karikákat. Ha lesz időm, akk csinalok ma képet a zárótárcsáról. Egyébként, lehet h eleg lenne egy erős lánc is.
Válasz cimbike. #969. hozzászólásáraviszont szerintem közelebb ne járasd még rtkval sem mint 15 centi, domboldalban meg kanyarban még így is necces...
Amúgy működik jól, nem tudom kell e záró, ha nagy eső esik ma éjjel akkor csinálok rá, ha nem akkor húzom
Válasz tajbor89 #968. hozzászólásáraMi is ugy csinaljuk. Egy fuggesztett 600as permetezot aldounk fel. Kb a mi csoroszlyank is hasonlo, csak nekunk lesz zarotarcsa is.
Válasz cimbike. #958. hozzászólásáraÉn nem gondolnám hogy hígítgatják. Nem is az hogy sor mellé teszik hanem csak minden második sorközbe középre. Kíváncsi lennék egy összehasonlításra hogy a kijuttatás távolsága milyen mértékben befolyásolja a termést. Aki találkozott ilyennel az ossza már meg.
Válasz cimbike. #960. hozzászólásáraKalászosba volt nálam kísérlet 7-9q volt a különbség ami kapott nlockot!
Ebből felbuzdulva tavaly raktam minden kukorica alá. Előre kiraktam a nitrosolt csak a csapadék maradt el így a nagy termések is, bár volt egy tábla ahol jó volt a mikroklíma és az elővetemény is az kibírta az augusztusi nagy esőig. Az még sokat alakult augusztus szeptemberben annak 123 q lett a vége. Az idén már csak kalászos és repce alá raktam. Kapások alá megosztva megy a nitró.
Az NLOCK arra való, ha nagy mennyiségbe raksz ki előre nitrogént és azt stabilizálja a talaj felső rétegében, például olyan valakinek aki nem tud megosztva kirakni nitrogén műtrágyát vagy nem sorközművel. Ha megosztva rakod ki többször a nitrogént ugyanazt az eredményt éred el mintha nlockot használsz. Kalászosoknál már megéri használni ott biztosan megtérül.
Válasz tajbor89 #956. hozzászólásáraElőször én is csinálni akartam, de nincs rá időnk. Pedig a megoldás már megszületett a fejemben. Pontosabban, cyclo kocsikat tennék a sor mellé, azon vannak zárótárcsák is. Csak én közelebb szeretnék menni a sorhoz, ezért kissé át kéne alakítani. Uh, majd jövőre megcsináljuk a 2.at magunknak. Az N-lock szerintem is drága, bár csak az Agroyal honlapján láttam az árakat. De nem hiszem h léptékekkel olcsóbb lenne máshol. Az árából kijön vagy 150 liter nitró. Csak azt nem értem, hogy amcsiban miért nem a sor mellé húzzák az anyagot, miért középre?? Ha már egyszer rtk-val mennek.... És még azt nem tudom h hígitják-e vízzel.
Eddig sorközművelővel nyomtunk kb 150 litert, ahol bogaras a terület klórpirifosszal együtt.
Most 4 leveles körül van a kukorica, nem tudok sorközművelőzni mer betemeti, meg nem is látom különösebb értelmét 2-3szor meghúzni, viszont volt vetés óta több mint 100 mm eső.
Csinálok egy side dressert (nem tudom van e magyar neve), elvileg ma estére elkészülök vele.
Feco nektek megvan végülis, mert írtad tavaly hogy ilyenben gondolkozol.
Ha igen, hogy használjátok? Mennyi megy ki egyszerre? Milyen időközönként?
Kb 15 centire tettem a sortól a tárcsákat, meg van mögötte egy keskeny csoroszlya, szerintem ez már nem fogja bántani a növényt.
Köv héten neki is állnék húzni, eddig vetéskor kapott 120 l 30ast, most nagyon olcsó a nitrogén, csapadék is van bőven szóval nem spórolnék a mennyiségen.
Az N-lock ára tudtommal elég húzós, én nagyobb fantáziát látok ebben, hogy elosztva rakom folyamatosan amikor kell, minthogy minden kezelésnél 10+ért tegyem hozzá az n lockot
Sziasztok, mennyit veszít hatóanyag tartalmából pétisó ha nem kombinátorozukbe azonnal és napokig kint van a földön és a nap éri?
Emlékszem tanultuk csak már kb 20 éve volt, hogy képes 40% is veszíteni napok alatt..
A parcella tavaly is kukoricát termett (búza után), majd november végén kapott 40 t/ha érett szervestrágyát, azonnal leszántva. Milyen, mennyi és milyen részletekben kijuttatandó műtrágyát javasoltok?
Félretéve, és komolyan válaszolva. A szakirodalmak itthon jellemzően a 80-as évek technológiai ajánlásait tartalamzzák ma is. Ehhez képest a magyar mezőgazdaság még a 80-as évek termésszintjeit sem tudja ma elérni.
De ennek ellenére azért a világ halad, a mai fajták genetikája már fényévekre van a 80-as évektől, a mai technológia össze sem hasonlítható vele, és a mai tudományos kutatások (persze nem itthon, mert a hazai agrárkutatás ma is a 60-as évek tartamkisérleteit végzi, meg 20 éves külföldi kutatásokat próbál itthon lemásolgatni, és erről egymás vállát vetve pogácsáznak a profeszsorok, körforgó rendszerben mikor melyik egyetemen) ezt a témát (mármint a kukorica-termesztést) elég alaposan áttanulmányozták.
Amerikában ahol azért tudnak egyst-mást a kukoricatermesztésről már 6-7 részre osztják a N kijuttatást, mert részletesen mérhető eredménye van a felosztásnak. Iskolapélda persze sarkítva, hogy az újszülöttet sem ülteted mellé egy nagy bogrács marhapörköltnek, hogy edd tele magad fiam, és oszd be 80 évre. A növény is ilyen. A mag tartalmaz minden tápanyagot arra, hogy gyökeret és csíranöványt fejlesszen, 2 levélig semmire sincs szüksége. Ahogy ezen túljut kell neki mindenféle tápanyag, amit a talajból oldott formában kell megkapnia. Persze ha valamiből túl sok van, az sem jó: ha sor alá teszel mondjuk 300 kg An34-est ami gyorsan oldatba megy mire a csíranövény elkezd táplálkozni annyi szabad N lesz, hogy toxikus lehet, szélsőséges esetekben el is pusztíthatja.
Azért kell osztott formában kirekni, kezdve a vetéstől, vagy akár még korábbtól, mert idő, amíg felvehető formába kerül. A vetéskor kirakott N kb két-három hetesen lesz felvehető, az addigra kirakott újabb adag vetéstől számított 4-6. héten, és így tovább. Amikor a fő tápanyag igény van, azaz címerhányás-virágzás-terméskötődés időszaka akkor kell a legtöbb elérhető formájú N a talajban, amit jellemzően 2-3 héttel korábban kellett odatenned.
Az, hogy korábban ezt nem így ajánlották más okai voltak: a 70-es 80-as években üzemszervezési problémákat okozott volna ha ezt bárki így javasolja. A téeszrendszerben ugyan volt egy halom naplopó mindnehol, de a tavaszi idény olyan csúcsszezon volt, amit nem lehetett ilyennel feltartani. Kivágták a szórós ifákkal meg a tornádó szórókkal a karbamidot és a rábák húzták ráfelé a kombinátort, és túl voltak rajta. (Csak megjegyzem, hogy a karbamidot épp ki lehet tenni így is, mert a feltáródása elhúzódó) Azzal nem geccsoltak, hogy sorközműveléskor műtrágyával játszanak, az is jó volt, ha egyszer áthúzattak mindent és kész. Ugyanígy máig úgy tanítják, hogy a kukoricát nem károsítják gombabetegségek, ami mégis az ellen csávázássla kell védekezni. Mára persze tudjuk, hogy ez nem így van, és számtalan gomba kétszámjegyű kárt okoz, de néhány évvel ezelőttig ezzel senki nem foglalkozott, mert úgysem lett volna eszköz, amivel hatékonyan lehet védekezni ellenük. Ugyanez igaz a rovarkártevőkre is...
A Polgári Agrokémia Kft. vetés előtt magágy minőségű talajba illetve megosztva hatleveles állapotban sorközé juttat ki folyékony ammóniát. Az ammónia 82,3% Nitrogén hatóanyag tartalommal rendelkezik. Különleges hatásmechanizmusának köszönhetően végigkíséri a növény életét, melynek köszönhetően nagyon kedvező terméseredmények érhetőek el! A kijuttatásra sincsen gond, mert ezt a szolgáltatás magában foglalja! További információ: www.ammonia.hu
Válasz .Feco. #937. hozzászólására Ez a diagrammot nem tudom mi alapján készítették de én már egyszer kipróbáltam hogy a nitrogént kitettem vetéskor amit a pénztálca bírt és sorközműveléskor csak a 2 ha-os tábla felét fejtrágyáztam 150kg/ha 27-essel, azon csak annyival volt több termés amennyibe a mütrágya került meg a munkadíj kb. Igaz azóta is fejtrágyázok de az össznitrogén 70% át vetéskor kell kitenni szerintem.egy szakirodalom:pl: A kukorica nitrogén trágyázását tavasszal végezzük a magágykészítés elõtt. Ha van lehetõségünk és rendelkezünk megfelelõ agrotechnikai háttérrel, akkor megpróbálkozhatunk a kukorica osztott N-trágyázásával is. Ez esetben az össznitrogén 75 %-át a magágy-készítéssel egy menetben dolgozzuk a talajba. A kukorica késõbbi fenológiájában jelentkezõ fokozottabb N igényének kielégítéséhez,
a fennmaradó 25 %-ot, 4-6 leveles állapotában „tápkultivátorral” vagy belógó szórófejes permetezõ géppel lomb alá juttatjuk ki.
Válasz .Feco. #938. hozzászólásáraJobban hasznosulna a műtrágya? Stabilabb termesztés? Mélyebbre hatoló gyökerek? Nagyobb termésátlag? Ha bármelyik igen, akkor itthon miért nem terjed? Kite strip till miért nem hozta a várt eredményeket?
1489 hozzászólás
Válasz tajbor89 #988. hozzászólásáraMik azok a teejet lapkak? Sozírozó lapkák? Azaz egyalátét középen furattal? Mert erre én tegnapig nem isgondoltam h kellhet, de miszájazegyenletes szóráskép miatt.
Válasz cimbike. #985. hozzászólásáraEzzel amit összeraktam.
1000 literes fronttartály régi permetezőből, egy 2 hengeres membránszivattyú, egy manuális de elektromos nyomásszabályzó, a szórófejtartóban meg teejet lapkák, amik a nitrosolos fúvókáimban vannak
Válasz cimbike. #986. hozzászólásáraOpsz, ez rossz topikba ment.
Cellule:
Válasz tajbor89 #984. hozzászólásáraHogyan juttatod ki?
Válasz cimbike. #983. hozzászólásáraazztaqrva
Hát ja, mondjuk ez profi cucc az biztos
Holnap tudom fojtatni a munkát, nagyon kíváncsi vagyok a hatásra.
Ivóvízárban van a nitrosol, úgyhogy emelem a dózist 100 literre
Válasz tajbor89 #981. hozzászólásáraKozel 3 kiló.
Yaravita zeatrel-t használt már valaki? Van valakinek tapasztalata vele kukoricában?
Válasz cimbike. #976. hozzászólásáraJól néz ki!
Mi pénz?
Válasz Cajg #979. hozzászólásáraJó videó. De az enyém yetter márka. A lenyege persze ua.
Válasz cimbike. #978. hozzászólásárahttps://youtu.be/SU3jCHOnsXs
Ez a rendszer nekem is tetszik, ennek a késeit vetted te is?
Válasz decsi #977. hozzászólásáraKitétől.
Válasz cimbike. #976. hozzászólásáraHonnan ez a fasza cucc?
Válasz tajbor89 #971. hozzászólásáraAz én csoroszlyám ilyen.
Válasz tajbor89 #966. hozzászólásáraMilyen tárcsák ezek?Lehet kapni valahol,használtat?
Válasz tajbor89 #971. hozzászólásáraPedig jo lenne vagy 10 cm-re megközelíteni. De ezt csak ugy tudom megcsinálni, ha levesszük a mélységhatároló karikákat. Ha lesz időm, akk csinalok ma képet a zárótárcsáról. Egyébként, lehet h eleg lenne egy erős lánc is.
Válasz tajbor89 #968. hozzászólásáraDe mi a kijuttató technológiád???milyen pumpa?
Mivel szabályzod a mennyiséget?
írtam sms-t kombájn fronton, majd ne felejts el válaszolni!!!! köszi
Válasz Dave #970. hozzászólásáraPassz
Volt készleten
Válasz cimbike. #969. hozzászólásáraviszont szerintem közelebb ne járasd még rtkval sem mint 15 centi, domboldalban meg kanyarban még így is necces...
Amúgy működik jól, nem tudom kell e záró, ha nagy eső esik ma éjjel akkor csinálok rá, ha nem akkor húzom
Válasz tajbor89 #966. hozzászólásáraEzekhez a csoroszlyákhoz, hol és mennyiért lehet hozzájutni?
Válasz tajbor89 #968. hozzászólásáraMi is ugy csinaljuk. Egy fuggesztett 600as permetezot aldounk fel. Kb a mi csoroszlyank is hasonlo, csak nekunk lesz zarotarcsa is.
Válasz cimbike. #967. hozzászólásáraA vegen 6os pneumatika cso van kicsi a keresztmetszet megfogja a membran,azzal nincs gond
Válasz tajbor89 #966. hozzászólásáraElég jól sikerült! A forgóban a csepegést h oldod meg?
Ilyen lett
Válasz cimbike. #958. hozzászólásáraÉn nem gondolnám hogy hígítgatják. Nem is az hogy sor mellé teszik hanem csak minden második sorközbe középre. Kíváncsi lennék egy összehasonlításra hogy a kijuttatás távolsága milyen mértékben befolyásolja a termést. Aki találkozott ilyennel az ossza már meg.
Válasz cimbike. #963. hozzászólásáraNem.Megosztva vetéssel egy menetben szilárd, illetve kultivátorral nitrosol.
Válasz Hunter_ #962. hozzászólásáraKapások alá is nlockkal megy?
Válasz cimbike. #960. hozzászólásáraKalászosba volt nálam kísérlet 7-9q volt a különbség ami kapott nlockot!
Ebből felbuzdulva tavaly raktam minden kukorica alá. Előre kiraktam a nitrosolt csak a csapadék maradt el így a nagy termések is, bár volt egy tábla ahol jó volt a mikroklíma és az elővetemény is az kibírta az augusztusi nagy esőig. Az még sokat alakult augusztus szeptemberben annak 123 q lett a vége. Az idén már csak kalászos és repce alá raktam. Kapások alá megosztva megy a nitró.
Válasz cimbike. #960. hozzászólására8500-9000+áfa!
Válasz Hunter_ #959. hozzászólására2,5 liter kell hektaronkent. Mennyibe kerul? Merth kalaszosoknal a nitroszolt igy is megosztva tesszuk ki.
Az NLOCK arra való, ha nagy mennyiségbe raksz ki előre nitrogént és azt stabilizálja a talaj felső rétegében, például olyan valakinek aki nem tud megosztva kirakni nitrogén műtrágyát vagy nem sorközművel. Ha megosztva rakod ki többször a nitrogént ugyanazt az eredményt éred el mintha nlockot használsz. Kalászosoknál már megéri használni ott biztosan megtérül.
Válasz tajbor89 #956. hozzászólásáraElőször én is csinálni akartam, de nincs rá időnk. Pedig a megoldás már megszületett a fejemben. Pontosabban, cyclo kocsikat tennék a sor mellé, azon vannak zárótárcsák is. Csak én közelebb szeretnék menni a sorhoz, ezért kissé át kéne alakítani. Uh, majd jövőre megcsináljuk a 2.at magunknak. Az N-lock szerintem is drága, bár csak az Agroyal honlapján láttam az árakat. De nem hiszem h léptékekkel olcsóbb lenne máshol. Az árából kijön vagy 150 liter nitró. Csak azt nem értem, hogy amcsiban miért nem a sor mellé húzzák az anyagot, miért középre?? Ha már egyszer rtk-val mennek.... És még azt nem tudom h hígitják-e vízzel.
Válasz tajbor89 #956. hozzászólásáraEgy képet tehetnél fel a kijuttató részről. Valami lezáró egységen nem gondolkodtál, nem marad nyitva a csík?
Válasz cimbike. #955. hozzászólásáraNa én is pont ezzel kapcsolatban akartam kérdezni Fecot
Eddig sorközművelővel nyomtunk kb 150 litert, ahol bogaras a terület klórpirifosszal együtt.
Most 4 leveles körül van a kukorica, nem tudok sorközművelőzni mer betemeti, meg nem is látom különösebb értelmét 2-3szor meghúzni, viszont volt vetés óta több mint 100 mm eső.
Csinálok egy side dressert (nem tudom van e magyar neve), elvileg ma estére elkészülök vele.
Feco nektek megvan végülis, mert írtad tavaly hogy ilyenben gondolkozol.
Ha igen, hogy használjátok? Mennyi megy ki egyszerre? Milyen időközönként?
Kb 15 centire tettem a sortól a tárcsákat, meg van mögötte egy keskeny csoroszlya, szerintem ez már nem fogja bántani a növényt.
Köv héten neki is állnék húzni, eddig vetéskor kapott 120 l 30ast, most nagyon olcsó a nitrogén, csapadék is van bőven szóval nem spórolnék a mennyiségen.
Az N-lock ára tudtommal elég húzós, én nagyobb fantáziát látok ebben, hogy elosztva rakom folyamatosan amikor kell, minthogy minden kezelésnél 10+ért tegyem hozzá az n lockot
használ valaki kukorica fejtrágyázásra nitrosolt, illetve mellé N-lock-ot?
Hogyan juttatjátok ki a nitrosolt, illetve hogyan juttatjátok be a talajba?
Válasz ddadda #953. hozzászólásáraWuxal Cink 2L + Wuxal Boron Max 1L
sziasztok milyen lombtrágyát szoktatok használni???
Kukorica termesztéskor szerves trágyázott földbe milyen mükakit szoktatok tenni és kb mennyit?
Sziasztok, mennyit veszít hatóanyag tartalmából pétisó ha nem kombinátorozukbe azonnal és napokig kint van a földön és a nap éri?
Emlékszem tanultuk csak már kb 20 éve volt, hogy képes 40% is veszíteni napok alatt..
Válasz fiatalember35 #949. hozzászólásáraAdjál neki valmi jóféle mikrostartert 10-15 kg-t talajfertőtlenítővel együtt aztán csókolom.
A parcella tavaly is kukoricát termett (búza után), majd november végén kapott 40 t/ha érett szervestrágyát, azonnal leszántva. Milyen, mennyi és milyen részletekben kijuttatandó műtrágyát javasoltok?
Válasz kot86 #947. hozzászólásáraVetéssel egymenetben elég a 100-150kg starterműtrágyaként.
Válasz Devyd #946. hozzászólásáraIgen, úgy szeretném.
Válasz koteles.r86 #945. hozzászólásáraVetéssel egy menetben?
Sziasztok!
Kukorica vetéskor 27%os Nitrogén műtrágya mellé hány mázsa 8:24:24-es műtrágyát javasoltok?
Válasz rsándor #942. hozzászólásáraEgyszer elmentem egy kocsmába és bort ittam. Másnap nagyon fájt a fejem. Szerinteted igyak máskor bort?
Félretéve, és komolyan válaszolva. A szakirodalmak itthon jellemzően a 80-as évek technológiai ajánlásait tartalamzzák ma is. Ehhez képest a magyar mezőgazdaság még a 80-as évek termésszintjeit sem tudja ma elérni.
De ennek ellenére azért a világ halad, a mai fajták genetikája már fényévekre van a 80-as évektől, a mai technológia össze sem hasonlítható vele, és a mai tudományos kutatások (persze nem itthon, mert a hazai agrárkutatás ma is a 60-as évek tartamkisérleteit végzi, meg 20 éves külföldi kutatásokat próbál itthon lemásolgatni, és erről egymás vállát vetve pogácsáznak a profeszsorok, körforgó rendszerben mikor melyik egyetemen) ezt a témát (mármint a kukorica-termesztést) elég alaposan áttanulmányozták.
Amerikában ahol azért tudnak egyst-mást a kukoricatermesztésről már 6-7 részre osztják a N kijuttatást, mert részletesen mérhető eredménye van a felosztásnak. Iskolapélda persze sarkítva, hogy az újszülöttet sem ülteted mellé egy nagy bogrács marhapörköltnek, hogy edd tele magad fiam, és oszd be 80 évre. A növény is ilyen. A mag tartalmaz minden tápanyagot arra, hogy gyökeret és csíranöványt fejlesszen, 2 levélig semmire sincs szüksége. Ahogy ezen túljut kell neki mindenféle tápanyag, amit a talajból oldott formában kell megkapnia. Persze ha valamiből túl sok van, az sem jó: ha sor alá teszel mondjuk 300 kg An34-est ami gyorsan oldatba megy mire a csíranövény elkezd táplálkozni annyi szabad N lesz, hogy toxikus lehet, szélsőséges esetekben el is pusztíthatja.
Azért kell osztott formában kirekni, kezdve a vetéstől, vagy akár még korábbtól, mert idő, amíg felvehető formába kerül. A vetéskor kirakott N kb két-három hetesen lesz felvehető, az addigra kirakott újabb adag vetéstől számított 4-6. héten, és így tovább. Amikor a fő tápanyag igény van, azaz címerhányás-virágzás-terméskötődés időszaka akkor kell a legtöbb elérhető formájú N a talajban, amit jellemzően 2-3 héttel korábban kellett odatenned.
Az, hogy korábban ezt nem így ajánlották más okai voltak: a 70-es 80-as években üzemszervezési problémákat okozott volna ha ezt bárki így javasolja. A téeszrendszerben ugyan volt egy halom naplopó mindnehol, de a tavaszi idény olyan csúcsszezon volt, amit nem lehetett ilyennel feltartani. Kivágták a szórós ifákkal meg a tornádó szórókkal a karbamidot és a rábák húzták ráfelé a kombinátort, és túl voltak rajta. (Csak megjegyzem, hogy a karbamidot épp ki lehet tenni így is, mert a feltáródása elhúzódó) Azzal nem geccsoltak, hogy sorközműveléskor műtrágyával játszanak, az is jó volt, ha egyszer áthúzattak mindent és kész. Ugyanígy máig úgy tanítják, hogy a kukoricát nem károsítják gombabetegségek, ami mégis az ellen csávázássla kell védekezni. Mára persze tudjuk, hogy ez nem így van, és számtalan gomba kétszámjegyű kárt okoz, de néhány évvel ezelőttig ezzel senki nem foglalkozott, mert úgysem lett volna eszköz, amivel hatékonyan lehet védekezni ellenük. Ugyanez igaz a rovarkártevőkre is...
A Polgári Agrokémia Kft. vetés előtt magágy minőségű talajba illetve megosztva hatleveles állapotban sorközé juttat ki folyékony ammóniát. Az ammónia 82,3% Nitrogén hatóanyag tartalommal rendelkezik. Különleges hatásmechanizmusának köszönhetően végigkíséri a növény életét, melynek köszönhetően nagyon kedvező terméseredmények érhetőek el! A kijuttatásra sincsen gond, mert ezt a szolgáltatás magában foglalja! További információ: www.ammonia.hu
Válasz .Feco. #937. hozzászólására Ez a diagrammot nem tudom mi alapján készítették de én már egyszer kipróbáltam hogy a nitrogént kitettem vetéskor amit a pénztálca bírt és sorközműveléskor csak a 2 ha-os tábla felét fejtrágyáztam 150kg/ha 27-essel, azon csak annyival volt több termés amennyibe a mütrágya került meg a munkadíj kb. Igaz azóta is fejtrágyázok de az össznitrogén 70% át vetéskor kell kitenni szerintem.egy szakirodalom:pl: A kukorica nitrogén trágyázását tavasszal végezzük a magágykészítés elõtt. Ha van lehetõségünk és rendelkezünk megfelelõ agrotechnikai háttérrel, akkor megpróbálkozhatunk a kukorica osztott N-trágyázásával is. Ez esetben az össznitrogén 75 %-át a magágy-készítéssel egy menetben dolgozzuk a talajba. A kukorica késõbbi fenológiájában jelentkezõ fokozottabb N igényének kielégítéséhez,
a fennmaradó 25 %-ot, 4-6 leveles állapotában „tápkultivátorral” vagy belógó szórófejes permetezõ géppel lomb alá juttatjuk ki.
Válasz .Feco. #938. hozzászólásáraJobban hasznosulna a műtrágya? Stabilabb termesztés? Mélyebbre hatoló gyökerek? Nagyobb termésátlag? Ha bármelyik igen, akkor itthon miért nem terjed? Kite strip till miért nem hozta a várt eredményeket?
Válasz keve #935. hozzászólására Valahol azt olvastam hogy 100-150 KG/HA kell kitenni friss foszfor hatás miatt valószínű több felesleges.