Válasz fattyú #19442. hozzászólásáraén úgy tudom ezeknek a fajtáknak az a legnagyobb hibája hogy nehezen szárad le valamint nem egyszerre, mintha különböző FAO számú kukorica lenne. Persze ezt csak másoktól hallottam, én sose vetettem. De szerintem nem is kockáztatok, nincs olyan sok földünk, inkább maradok a viszonylag tűrhető árú Syngentánál.
Válasz szantofold22 #19440. hozzászólásáraNekem megfordult már a fejembe, hogy külföldről kellene hozni vetőmagot. Mondjuk Ausztriáig még elmennék. Amennyi nekem kell 50ha-ra egy tranzittal vagy transporterrel el tudnám hozni. Csak ugye szabolcsi parasztgyerek merre induljon...
Válasz Aprógazda #19447. hozzászólásáraTisztaban vagyok vele.Kite Dk és Euralis alapot használ.De saját maga termesztésében. A Martoni is. Ugy tudom.Jó vonalak azok eddig jó volt miért ne lenne ez után is?
Válasz szantofold22 #19445. hozzászólásáraA KITE által forgalmazott hibridek nagy része is a multi cégektől szàrmazik, megveszik tőlük egy-két hibrid kizàrólagos forgalmazási jogát. A korábban említett Loupiac is Dekalb genetika.
Válasz szantofold22 #19444. hozzászólására sajnos de igazad van mert az el nem adott tételt ősszel már akcióban árulják a vetőmag termeltetők ahelyett hogy tüzelnék el mert abból már nem lesz jó vetés ha már db számra adják a vetőmagot ami ugye már aggályos mert a felvásárlás meg súlyban van vajon miért?? a helyzet az ,hogy ez egy nagy biznisz sajnos sok ki is használja a márkástól a Pista - Jóska viszont eladóig
Válasz fattyú #19443. hozzászólásáraEgyik ismerős balkon ládázott virágföld stb gondoskodás 46 e nél megátt többi vagy betekeredett vagy beposhadt.Kis területük van nagyon elkeseredettek.Az hogy melyik megtartom igy magamnak .Akikkel privatban tartjuk a kapcsolatot képekkel tudjuk mit kitől ne vegyünk és miért.Nem csak 2 nagy van.
Nallam Kite lesz a befutó új fajta.25 éves cégmultat váltok.Nézem a portfoliót is.De a Marton genetika is tettszik szépek a kukijai baratibbak az árak .Nagyon sokan átálltak az ára miatt is.
Válasz bandigh #19441. hozzászólásáraMegvan a technologia hidd el.Apromorzsás buzaföld .Az én környezetemben tudok vagy 80 ha Szerintem egy Kuhn maximaval lehet vetni de vannak monosemesek is.Söt egy nagygazdaság is elektromotoros géppel.Ha jövőre beleszaladsz egy idei el nem vetett tételbe majd elmondod.Ua a mag más fémzárszámon kutya baja. Mellévetett folytatásként 10 ha os földön tavalyi kimaradt mag szépen sorol.Ahogy kopott ki az idei szemét s rá lett borítva a tavalyi úgy sűrüsödik.Itt mar padlot fogtak a kepviselők is.Mag baj van hidd el 30 éves az én multam is
Válasz bandigh #19441. hozzászólásáraNem feltétlen attól van, igaza van szantofold22 gazdának. A csírázási kísérletet én homokban csináltam, locsolgattam naponta, a Pio mégis megtekeredett. Meg volt olyan fajta is, amelyikből 100 magból 7 meddő, csíramentes volt.
Válasz szantofold22 #19440. hozzászólásáraLehet menni a nagy nemesítőkhöz, de én az idén vetettem Pk-002 és PK-004-es kukoricát is. Ez organikus, a magja visszavethető. Ránézésre veri semmivel sem lesz rosszabb, mint a többi. Sőt....
Válasz szantofold22 #19440. hozzászólásáraA föld alatt fehéren kihajtott levelek nemritkán azért vannak mert vagy egy kurvanagy rög van fölötte, vagy túlnagy a vetőkocsi nyomása a puha földön, csinál egy lágykemény kérget, a mag a csőből meg kicsit oldalra esik, ennek a kemény sáv alá, és onnan az az életbe ki nem jön. Aki mélyre vet, tisztába kell lenni ezzel a kockázattal, és be kell nyelni. Vagy csinálni egy tökéletes aprómorzsás nyirkos magágyat és 5 centire elvetni... ja hogy az nem olyan könnyü, látta idén szerintem mindenki
Válasz sirhanzoltan #19430. hozzászólásáraPontosan ezért nem lett rávetve .Igazából egy 10 cm es gps eltolással mellé lehetne ügyeskedni De mikor egy áprilisi vetésre május közepén ??.Én el is kezdtem a kuhn al de az oldalsó gumi kerék kitaposta a kikeltet..Igy abbamaradt. Ami viszont kikelt az a 100 méter le van maradva.Olyan is van a tőhiányban hogy le van maradva valahogy kinlódva helyrejött mondjuk 45 e ből 3 e tő ami a 45 böl kikelt de csak torz volt mos valahogy vékony szárral el van kis csővel." Erre értem..Igazából azt meg se tudtam kultizni mert egyik térdig ért másik meg akkor szegelt Temette el. Vagy törte....Hát miféle selejt szar mag az ilyen 70 e ft ért??
Mindíg a termelő húzza rövidebbet s a díler is látja hogy szar jön itt az öszt várjunk mert kialakulhat menti a menthatőt a bőrét. Aztán meg a jutalékot év végén felszedi mert sikerült eladni a szar magot is. Én nagyon fel vagyok háborodva mert trágyáztam is sok munka van benne és nem kelésgyenge magot akarok!! .Úgyhogy a Keletmagyarországi nagy muftival vettem fel a kapcsolatot egyik ismerősnek van hozammérős 100 x m ft os új kombájn azzal fogjuk vágni a dílerek jelenlétében és a beharangozott potenciál mellé tesszük az eredményt!Mindent dokumentáltam fotoztam küldtem emailbe de nem méltatnak válaszra. Kárfelvétel lap van.Voltam nébih nèl ahol bontatlan zsák kellene ezen tételből nem kimaradt a manipuláció végett az van e benne ugye ...Úgyhogy jövöre rászánom és veszek egy pluszt akarmibe kerül ha ilyen van boritom az asztalt.Vetőmag pótlással meg himi humizással nem lesz hitel fizetve senkinek.Ebből élünk ez üzlet. Irtak sokan hogy van akinek 50 -100 ha al baxott ra ki ezzel ki azzal.Ahogy olvasom ..
Azt sem tudja hogy éli túl.!Azzokkal mi lesz ennyi ez csak?? Én csak mákos vagyok hogy max lesz 1-2 m kiesés de van és lesz akinek 10 m ba mérhető lesz a kiesés.Megnőtt bezőldült a föld de ahol nincs tő ott nincs tő!! Sarkára kell az embernek állni és harcolni az igazáért. Annó a leszerződött naprások repcéseken is behajtották a hiányt.Akkor aki hibázott eltette a pénzt és szart adott az vállalja a felelősséget!!! Földet megkaparva betekeredve vagy fehér csirába futott minden fele!Hormonzavaros selej szar túlmiszticizált valami.Végleg elég volt a nagy menőkből.Úgy látom van itt sok olyan nemesitő ház ami nem nyomi de eddig a nagyok árnyékában volt vagy fajtavonalat vett meg és jól sáfárkodik vele.
Pont ez az hogy lehet ilyen olyan cső ha örök élet meg egy nap mire leérik.Ki fogja ezt kifizetni?? Ez nem termelői hiba! Jó hogy 20 ha alatt van csak kukorica. Már alig várom hogy vége legyen ennek az évnek ilyen szempontból.
(Gpst nem vettem meg a nyugatira .Egy fehér karó a föld végére kezdéskor s megmarad 4 m ft.Egyik ismerősnek gps jel problémák voltak.Megállt az élet nyomjelző a vetőgépen nincs a suhancok meg nem tudnak húzatni kéztől már .Állt minden mig nem jőttek a szervizesek.)
Válasz Rabó001 #19438. hozzászólásáraA vízkivételi pontot (szivornyát) megvettem. A csatorna pedig önkormányzati tulajdon 8nem forgalomképes) de én vagyok a kezelője 20 évre.
Támogatás még sokáig lesz, csak az elérésének a feltételei szigorodnak, meg az összege csökken. De meddig lesz, azt nem tudni...
Válasz fattyú #19435. hozzászólásáraÉrtem. Persze, neked is kellet bele pénzt tenned, meg munkát.
Ezt csak érdeklődesbol kérdezem, mert olvastam az öntözési törvényt is: ezeknek a csatornáknak meg vizkiveteli helynek hivatalosan is te vagy a kezelője?
Nálunk ami volt egy csatorna, az az öntözőrendszer tápcsatornája, annak az alja ki volt lapozva, egy patakbol kapta vizet zsilippel.
Mindig mondják hogy majd ha nem lesz támogatás.... szerintem még nagyon sokáig lesz az EU-ban. Persze jobban csinálja aki ésszerűen használja fel.
Igazából az öntözésben nem kedvez a földek széttagoltsaga. Sok öntözőfürtöt még a szocializmus idején is állami beruházáskent csináltak, asszem ami nálunk volt azt is a vízügy üzemeltette anno.
Válasz atisgyulai #19338. hozzászólásárama megnéztem egy másik földet ahol csak Batanga van vetve. Szajol irányába van, homokosabb földben. Szép csövek vannak rajta csak néhol ritka lett a vadak miatt, a magot is kiették több helyen , valamint a kis kukoricát az őz is pusztította.
ilyesmik a csövek:
Válasz Rabó001 #19432. hozzászólásáraAz általam használt csatornák eredetileg még a háború előtt készültek belvíz elvezetési céllal. Aztán a '80-as években megkotorták, kiegyenesítették és rákötötték egy szivornyára, hogy lineárokat üzemeltessenek. A '90-es évek közepén ezzel felhagytak, a Tsz tönkrement, szétlopták a lineárokat. A csatornákkal 20 évig nem foglakozott senki, több helyen beomlott, fák nőttek benne, a zsilipeket a vasgyűjtők szétverték, még két híd is részben beomlott. Aztán elkezdtem lassan rendbe tenni. A kanyarokat betonlapokkal kiraktuk, a fákat csak a meder magas részén hagytuk meg, a szivornyát kitisztítottuk, az éktoló-zárakat kicseréltük. Kibélelésen nem gondolkodom, mert egyrészt a szivárgó víz megemeli a talajvizet, így ha nem is öntözök, akkor is a csatornától 100-180 méter távolságig meglátszik a mélygyökerű növényeken, ha van elég vizük. Másrészt szerintem elég környezetromboló egy ilyen betonteknő.
A faluhoz és környékéhez tartozó csatornarendszer pár millió ráfordításával rendbe tehető lenne és öntözhető lenne kb 2000 hektár. De senki nem foglalkozik vele! Inkább veszik a 50-60 milliós kombájnokat, nagy traktorokat. Valahol meg is értem őket, mert van olyan nagygazda a közöttük, akinek ugyan van 450 hektárja, de az 79 darabban.
Pedig lesz még itt olyan idő, hogy nem a területalapúból és az AKG-ből kell fenntartani magunkat...
Válasz fattyú #19428. hozzászólásáraAhogy irjatok, írjuk, ez soktenyezos dolog.
Abban hogy te ilyen rendszerrel tudsz öntözni, nagyban hozzájárul az is, hogy a csatorna rendszer a vízszerzési lehetőséggel kvázi adott volt. Aztán a földeket persze te vetted meg ezen a helyen, meg az öntöződobot is. Ha ezek nincsenek, csak a föld, akkor már más a helyzet, akkor is lehet öntözni, csak akkor máshogy indul a dolog. Ezért nem csinálhatja mindenki ugyanazt.
Nálad a csatornák sima földmedruek? Mert láttam betonlappal kirakottat is. Új lineárnal meg olyat is, hogy 2mm vastag műanyag fóliával volt bélelve.
Válasz szantofold22 #19382. hozzászólásáraTőszámmal nincs gond! Szerintem a vizzel lesz aratáslor. Tuti nem szárad meg. Kikelt itt minden szem csak megállt a növésben és lelilult.
Válasz Szabi. #19427. hozzászólásáraNálam a 60 mm egyszerre nem mehet ki, mert annyira kötött, agyagos a talaj, hogy megfolyik a víz. Ha a tenziométer erős vízhiányt mutat, akkor 40 mm-t tudunk kitenni biztonságosan. A dob+cső+szivattyú+meghajtás felállást én sem telepítgetném szívesen, ezért vettem komplex gépeket.
Válasz fattyú #19426. hozzászólásáraÉn az 1L/mm/ha-t a pillanatnyi költségre számoltam ki anno, ebben nincs semmi amortizáció és egyebek.
Nagy szivattyú, nagy átmérőjű dob, nagy csövek.
60 mm adtam ki egyszerre.
De nem szívesen telepítek, mert az gáz. Azt hogy a növénynek jó legyen, akkor azt délutánra kellett időzített, hogy a víz lehetőleg este felé induljon meg és a kánikula előtt megállni.
Szóval szép ez az öntözés de sok-sok HUF és idő kell hozzá.
Szasza 40 mm álma, minden földjére áprilisban kiadni, arra a méretre simán kellene 10x2 dob kapcsolat. Lehet számolni, hogy mekkora buli, sőt, lehet csatorna sincs ami ennyi vizet adjon.......
1000 tényezős ez is.
Válasz bandigh #19420. hozzászólásáraForintosíthatom neked, de nincs sok értelme. Tehát hasznos 1 mm-nyi öntözés hektáronként 390-420 forint között jön ki. De ebben nekem egy kis közepes gép amortizációja, középteljesítményű múködtetése van csak, és nincs vízszolgáltatási költség felszámolva. Ha át kell emelni a vizet, akkor az további 250-400 forint hektáronként és átemelésenként.
Az öntözőcsövek hossza és a behúzási sebességek nagyban befolyásolják az átállások számát és költségét. Továbbá nem mindegy, hogy a cső 300 vagy 700 méter hosszú. Nem mindegy, hogy 100-as vagy 160-as átmérőben megy a víz. Ehhez más-más motor, teljesítmény és költség társul.
Válasz bandigh #19417. hozzászólásáraAz öntözés költsége baromira összetett, ahogy a gépet is ezerféleképpen lehet beállítani. A nyomással és a fúvóka átmérővel szabályozható az öntözési sáv szélessége. A nyomás és a szivattyú teljesítménnyel a kijuttatandó víz mennyiségét szabályzod. És ezekhez jön még hozzá, hogy hány milliméternyi vizet akarsz adni, mert azt meg a behúzás sebességével állítod be. Ha gondosan akarsz öntözni, akkor még figyelembe veszed a szél és a hőmérséklet párolgáshatását is. Azaz nappal lassabb a becsévélés, estére-éjszakára gyorsíthatsz egy kicsit. A videón látható géppel 70-110 méter szélességben lehet öntözni óránként 60-95 köbméter vízzel, azaz középteljesítményen egy 5 hektáros (500x100 métere szabályos) parcella kb 12 óra alatt kaphat 20 mm-t. A teljes költség 60-75%-át adja az üzemanyag, ezért írtam gázolajhoz viszonyított árat, mert javarészt attól függ, mennyire pörgeted a szivattyút, milyen nyomással dolgozol. Egyáltalán nem mindegy, hogy mondjuk középfordulaton pergeted a motort 5-6 bár nyomással, 90 méteres szélességgel, vagy szinte csutkagázon 110-es szélesség eléréséhez 10 báron lövöd a vizet. A költséget maradék 1/3-át (gép, engedélyek, csatorna, stb.) viszont előre meg kell finanszírozni valamilyen formában (támogatás, bank, önerő).
Válasz Rabó001 #19422. hozzászólásáraTalán neki kézzelfoghatóbb így, meg másnak is. Meg ugye szorzószámnak is olyat érdemes választani ami a kiöntözött mennyiséggel arányos. Ha többet tesz ki egyszerre, a gázolaj fog főleg több lenni, nem az amortizáció meg a munkabér. Az is változik kicsit, azért írt egy tól-ig értéket literben
Válasz bandigh #19417. hozzászólásáraAzt jól tudom,hogy ez egy nagy beruházás,de itt bele volt számolva az amortizációtól kezdve minden.Ennek a dupláját megadnám ha évente egyszer kapnék 40mm-tert,akkor amikor én kérem.
Válasz bandigh #19417. hozzászólásáraValószínűleg így van. Aki most csinál egy nagyberuházást, mert egy lineár azért már az, akkor ő bármit tesz abba a földbe, meg, mert előbb megtérül a beletett pénz.
Én azt láttam idén tavasszal, hogy felénk akinek volt lehetősége öntözésre, az kitelepült (háromnegyedük biztos), legyen az nagy cég, vagy kisebb maszek. Ja igen, volt aki most vett dobot. Mentek repcére, búzára, tavaszi árpa, lucerna, cukorrépa, masodvetes silora. Aztán megjöttek az esők, kukoricára már kevesen mentek ki, hibridkukoricat azt természetesen igen, de egy helyen asszem árukukoricaban is láttam.
Válasz fattyú #19412. hozzászólásáraEz komoly terület. A berendezés is az, meg ettem a videót.
Csak egyet nem értek,van költségeket miért gázolaj árára szamolod át, egyszerűbb lenne a Ft. Persze én is el tudom végezni a szorzast.
Válasz Földönfuto #19416. hozzászólásáraCsak mire mindent megveszel hozzá, az a sok. Mondják h a sima tengeri nem éri meg, hát nyilván ha a nagycég alá tesz a lineárnak 100 ha csemegét, ott jobban pörög a számláló, de aszályhelyzetben minden növény örül a víznek, egy 20 mm-el van h meg lehet menteni a termés 1/3-át
Válasz Földönfuto #19406. hozzászólásáraÉn a te számításodra reagáltam,ami ha jól értettem egy 40mm-es öntözés 40l gázolaj ára.Erre mondtam,hogy ez nem tétel egy kukorica technológiában.
F73 as kukorica milyen csöveket szokott nevelni? Vékony hosszú csövek vannak rajta... esetleg vékony csutkája lesz? Nagyon bizakodó voltam a fejlődésének mert nagyon jól nézett ki...
Válasz fattyú #19412. hozzászólására400 az már szép kis hobbikert, gratula! Nálam holtágból kb 3 méter magasra kellene feltolni, most voltak kimérések ezáltal összevonások, 70 hektár van 4 helyen vízközelben. Rá kell feküdnöm a fejlesztésre!
Válasz gcastle #19408. hozzászólásáraAz én rendszerem egy 7,5 km csatornarendszerre van telepítve, amit felszíni vízből gravitációsan töltünk. Ezeken a csatornákon a Tsz időkben 2 lineár működött, a szivornyám kapacitása 400 liter/mp azaz kb. 14 olyan csévélődobost tudna folyamatosan kiszolgálni, mint amilyen nekem van. Aztán kiosztották a földeket, a nagy osztatlan közös tábláknak hektáronként volt egy tulajdonosa. Nagy meló volt a vásárlás és a birtokösszevonási cserék, de most már 400 hektár öntözhető van egymás végében. Az Irrimec-nek van komplex gépe, aminek működtetéséhez sem traktor, sem elektromos szivattyú nem kell. Csak a telepítéshez kell egy ember és egy traktor. (https://www.youtube.com/watch?v=VeJ_xs91Wo0) Igaz, hogy egy ilyen gép mire az udvarodon van most kb 19-20 milla, de simán számolhatsz gépenként 18-20 ezer üzemórát. Egy olyannak, mint a videón van a fogyasztása 7 liter gázolaj óránként. Persze a nagyobbak többet is tudnak és többet is esznek, de terület- és kijuttatott öntözővíz-arányosan olcsóbb az üzemeltetésük.
A felszíni víz olcsó, öntözésre kb 3,5-4 ezer forint ezerköbméterenként. Viszont ha ezt át kell emelni ahhoz, hogy a földed végébe jusson, akkor az minden átemelésnél köbméterenként 20-40, esetleg 50-60 forintot is számolnod kell annak függvényében, hogy ki vízszolgáltatód a és milyen feltételekkel dolgozik. Ha meg tudod oldani magadnak, akkor csak az átemelés magasságától, számától és a szivattyú működésétől függ az egész. A vízjogi engedély megszerzése elég macerás, mert természetes vizeknél a vízkivételi pontot (berendezést), a vízi utat és az öntözendő területet is engedélyeztetni kell. Ha viszont van vízszolgáltatód, akkor az első kettőt ő szerzi be, neked csak a harmadikkal kell foglalkozni.
Válasz gcastle #19408. hozzászólásáraAz én rendszerem egy 7,5 km csatornarendszerre van telepítve, amit felszíni vízből gravitációsan töltünk. Ezeken a csatornákon a Tsz időkben 2 lineár működött, a szivornyám kapacitása 400 liter/mp azaz kb. 14 olyan csévélődobost tudna folyamatosan kiszolgálni, mint amilyen nekem van. Aztán kiosztották a földeket, a nagy osztatlan közös tábláknak hektáronként volt egy tulajdonosa. Nagy meló volt a vásárlás és a birtokösszevonási cserék, de most már 400 hektár öntözhető van egymás végében. Az Irrimec-nek van komplex gépe, aminek működtetéséhez sem traktor, sem elektromos szivattyú nem kell. Csak a telepítéshez kell egy ember és egy traktor. (https://www.youtube.com/watch?v=VeJ_xs91Wo0) Igaz, hogy egy ilyen gép mire az udvarodon van most kb 19-20 milla, de simán számolhatsz gépenként 18-20 ezer üzemórát. Egy olyannak, mint a videón van a fogyasztása 7 liter gázolaj óránként. Persze a nagyobbak többet is tudnak és többet is esznek, de terület- és kijuttatott öntözővíz-arányosan olcsóbb az üzemeltetésük.
A felszíni víz olcsó, öntözésre kb 3,5-4 ezer forint ezerköbméterenként. Viszont ha ezt át kell emelni ahhoz, hogy a földed végébe jusson, akkor az minden átemelésnél köbméterenként 20-40, esetleg 50-60 forintot is számolnod kell annak függvényében, hogy ki vízszolgáltatód a és milyen feltételekkel dolgozik. Ha meg tudod oldani magadnak, akkor csak az átemelés magasságától, számától és a szivattyú működésétől függ az egész. A vízjogi engedély megszerzése elég macerás, mert természetes vizeknél a vízkivételi pontot (berendezést), a vízi utat és az öntözendő területet is engedélyeztetni kell. Ha viszont van vízszolgáltatód, akkor az első kettőt ő szerzi be, neked csak a harmadikkal kell foglalkozni.
Válasz Földönfuto #19406. hozzászólásáraNem mindegy, hogy réteg vagy felszíni víz, lineár-csepegtető-csévélődobos öntözés, traktorhajtású vagy elektromos szivattyú, nagyon sokrétű a dolog!
Válasz fattyú #19400. hozzászólásáraNekem holtágra van felszíni vízre engedély 96 óta,lassan elkezdem használni... De először gerincet kell kiépíteni felállásokkal, mert a csévélődobos költségét és emberi munkaerő igényét ezzel tudnám minimalizálni.
Válasz fattyú #19400. hozzászólásáraMost már azt nem értem,hogy általában azt olvasom,hogy az őntözés szinte megfizethetetlen,a te számításod szerint viszont szinte ingyen van.
24903 hozzászólás
Válasz fattyú #19442. hozzászólásáraén úgy tudom ezeknek a fajtáknak az a legnagyobb hibája hogy nehezen szárad le valamint nem egyszerre, mintha különböző FAO számú kukorica lenne. Persze ezt csak másoktól hallottam, én sose vetettem. De szerintem nem is kockáztatok, nincs olyan sok földünk, inkább maradok a viszonylag tűrhető árú Syngentánál.
Válasz szantofold22 #19440. hozzászólásáraNekem megfordult már a fejembe, hogy külföldről kellene hozni vetőmagot. Mondjuk Ausztriáig még elmennék. Amennyi nekem kell 50ha-ra egy tranzittal vagy transporterrel el tudnám hozni. Csak ugye szabolcsi parasztgyerek merre induljon...
Válasz szantofold22 #19445. hozzászólásáramár annyiszor leírtad már hogy kité-re váltasz, légy szíves azt is írd már meg, hogy melyik fajtáról?
)
(legalább privátba, annyira fúrja az oldalam a kíváncsiság, hogy mi nem jött be
Válasz fattyú #19442. hozzászólásáraLégy szíves értékeld majd ki szezon végén korrekten a PK kukoricákat,érdekes lenne.
Válasz Aprógazda #19447. hozzászólásáraUgy tudompl Laudis is van Tempo néven mint vegyszer. Mint az autógyártás .Fordban a Peugeot motor...
Válasz Aprógazda #19447. hozzászólásáraTisztaban vagyok vele.Kite Dk és Euralis alapot használ.De saját maga termesztésében. A Martoni is. Ugy tudom.Jó vonalak azok eddig jó volt miért ne lenne ez után is?
Válasz szantofold22 #19445. hozzászólásáraA KITE által forgalmazott hibridek nagy része is a multi cégektől szàrmazik, megveszik tőlük egy-két hibrid kizàrólagos forgalmazási jogát. A korábban említett Loupiac is Dekalb genetika.
Válasz szantofold22 #19444. hozzászólására sajnos de igazad van mert az el nem adott tételt ősszel már akcióban árulják a vetőmag termeltetők ahelyett hogy tüzelnék el mert abból már nem lesz jó vetés ha már db számra adják a vetőmagot ami ugye már aggályos mert a felvásárlás meg súlyban van vajon miért?? a helyzet az ,hogy ez egy nagy biznisz sajnos sok ki is használja a márkástól a Pista - Jóska viszont eladóig
Válasz fattyú #19443. hozzászólásáraEgyik ismerős balkon ládázott virágföld stb gondoskodás 46 e nél megátt többi vagy betekeredett vagy beposhadt.Kis területük van nagyon elkeseredettek.Az hogy melyik megtartom igy magamnak .Akikkel privatban tartjuk a kapcsolatot képekkel tudjuk mit kitől ne vegyünk és miért.Nem csak 2 nagy van.
Nallam Kite lesz a befutó új fajta.25 éves cégmultat váltok.Nézem a portfoliót is.De a Marton genetika is tettszik szépek a kukijai baratibbak az árak .Nagyon sokan átálltak az ára miatt is.
Válasz bandigh #19441. hozzászólásáraMegvan a technologia hidd el.Apromorzsás buzaföld .Az én környezetemben tudok vagy 80 ha Szerintem egy Kuhn maximaval lehet vetni de vannak monosemesek is.Söt egy nagygazdaság is elektromotoros géppel.Ha jövőre beleszaladsz egy idei el nem vetett tételbe majd elmondod.Ua a mag más fémzárszámon kutya baja. Mellévetett folytatásként 10 ha os földön tavalyi kimaradt mag szépen sorol.Ahogy kopott ki az idei szemét s rá lett borítva a tavalyi úgy sűrüsödik.Itt mar padlot fogtak a kepviselők is.Mag baj van hidd el 30 éves az én multam is
Válasz bandigh #19441. hozzászólásáraNem feltétlen attól van, igaza van szantofold22 gazdának. A csírázási kísérletet én homokban csináltam, locsolgattam naponta, a Pio mégis megtekeredett. Meg volt olyan fajta is, amelyikből 100 magból 7 meddő, csíramentes volt.
Válasz szantofold22 #19440. hozzászólásáraLehet menni a nagy nemesítőkhöz, de én az idén vetettem Pk-002 és PK-004-es kukoricát is. Ez organikus, a magja visszavethető. Ránézésre veri semmivel sem lesz rosszabb, mint a többi. Sőt....
http://pk-001.hu/uj-fajtaink/
Válasz szantofold22 #19440. hozzászólásáraA föld alatt fehéren kihajtott levelek nemritkán azért vannak mert vagy egy kurvanagy rög van fölötte, vagy túlnagy a vetőkocsi nyomása a puha földön, csinál egy lágykemény kérget, a mag a csőből meg kicsit oldalra esik, ennek a kemény sáv alá, és onnan az az életbe ki nem jön. Aki mélyre vet, tisztába kell lenni ezzel a kockázattal, és be kell nyelni. Vagy csinálni egy tökéletes aprómorzsás nyirkos magágyat és 5 centire elvetni... ja hogy az nem olyan könnyü, látta idén szerintem mindenki
Válasz sirhanzoltan #19430. hozzászólásáraPontosan ezért nem lett rávetve .Igazából egy 10 cm es gps eltolással mellé lehetne ügyeskedni De mikor egy áprilisi vetésre május közepén ??.Én el is kezdtem a kuhn al de az oldalsó gumi kerék kitaposta a kikeltet..Igy abbamaradt. Ami viszont kikelt az a 100 méter le van maradva.Olyan is van a tőhiányban hogy le van maradva valahogy kinlódva helyrejött mondjuk 45 e ből 3 e tő ami a 45 böl kikelt de csak torz volt mos valahogy vékony szárral el van kis csővel." Erre értem..Igazából azt meg se tudtam kultizni mert egyik térdig ért másik meg akkor szegelt Temette el. Vagy törte....Hát miféle selejt szar mag az ilyen 70 e ft ért??
Mindíg a termelő húzza rövidebbet s a díler is látja hogy szar jön itt az öszt várjunk mert kialakulhat menti a menthatőt a bőrét. Aztán meg a jutalékot év végén felszedi mert sikerült eladni a szar magot is. Én nagyon fel vagyok háborodva mert trágyáztam is sok munka van benne és nem kelésgyenge magot akarok!! .Úgyhogy a Keletmagyarországi nagy muftival vettem fel a kapcsolatot egyik ismerősnek van hozammérős 100 x m ft os új kombájn azzal fogjuk vágni a dílerek jelenlétében és a beharangozott potenciál mellé tesszük az eredményt!Mindent dokumentáltam fotoztam küldtem emailbe de nem méltatnak válaszra. Kárfelvétel lap van.Voltam nébih nèl ahol bontatlan zsák kellene ezen tételből nem kimaradt a manipuláció végett az van e benne ugye ...Úgyhogy jövöre rászánom és veszek egy pluszt akarmibe kerül ha ilyen van boritom az asztalt.Vetőmag pótlással meg himi humizással nem lesz hitel fizetve senkinek.Ebből élünk ez üzlet. Irtak sokan hogy van akinek 50 -100 ha al baxott ra ki ezzel ki azzal.Ahogy olvasom ..
Azt sem tudja hogy éli túl.!Azzokkal mi lesz ennyi ez csak?? Én csak mákos vagyok hogy max lesz 1-2 m kiesés de van és lesz akinek 10 m ba mérhető lesz a kiesés.Megnőtt bezőldült a föld de ahol nincs tő ott nincs tő!! Sarkára kell az embernek állni és harcolni az igazáért. Annó a leszerződött naprások repcéseken is behajtották a hiányt.Akkor aki hibázott eltette a pénzt és szart adott az vállalja a felelősséget!!! Földet megkaparva betekeredve vagy fehér csirába futott minden fele!Hormonzavaros selej szar túlmiszticizált valami.Végleg elég volt a nagy menőkből.Úgy látom van itt sok olyan nemesitő ház ami nem nyomi de eddig a nagyok árnyékában volt vagy fajtavonalat vett meg és jól sáfárkodik vele.
Pont ez az hogy lehet ilyen olyan cső ha örök élet meg egy nap mire leérik.Ki fogja ezt kifizetni?? Ez nem termelői hiba! Jó hogy 20 ha alatt van csak kukorica. Már alig várom hogy vége legyen ennek az évnek ilyen szempontból.
(Gpst nem vettem meg a nyugatira .Egy fehér karó a föld végére kezdéskor s megmarad 4 m ft.Egyik ismerősnek gps jel problémák voltak.Megállt az élet nyomjelző a vetőgépen nincs a suhancok meg nem tudnak húzatni kéztől már .Állt minden mig nem jőttek a szervizesek.)
Válasz Rabó001 #19438. hozzászólásáraA vízkivételi pontot (szivornyát) megvettem. A csatorna pedig önkormányzati tulajdon 8nem forgalomképes) de én vagyok a kezelője 20 évre.
Támogatás még sokáig lesz, csak az elérésének a feltételei szigorodnak, meg az összege csökken. De meddig lesz, azt nem tudni...
Válasz fattyú #19435. hozzászólásáraÉrtem. Persze, neked is kellet bele pénzt tenned, meg munkát.
Ezt csak érdeklődesbol kérdezem, mert olvastam az öntözési törvényt is: ezeknek a csatornáknak meg vizkiveteli helynek hivatalosan is te vagy a kezelője?
Nálunk ami volt egy csatorna, az az öntözőrendszer tápcsatornája, annak az alja ki volt lapozva, egy patakbol kapta vizet zsilippel.
Mindig mondják hogy majd ha nem lesz támogatás.... szerintem még nagyon sokáig lesz az EU-ban. Persze jobban csinálja aki ésszerűen használja fel.
Igazából az öntözésben nem kedvez a földek széttagoltsaga. Sok öntözőfürtöt még a szocializmus idején is állami beruházáskent csináltak, asszem ami nálunk volt azt is a vízügy üzemeltette anno.
Válasz Gatti #19436. hozzászólásáraja és ahogy látszik, ezeknek a hegyében is kártékonykodott a kukac.
Válasz atisgyulai #19338. hozzászólásárama megnéztem egy másik földet ahol csak Batanga van vetve. Szajol irányába van, homokosabb földben. Szép csövek vannak rajta csak néhol ritka lett a vadak miatt, a magot is kiették több helyen , valamint a kis kukoricát az őz is pusztította.
ilyesmik a csövek:
Válasz Rabó001 #19432. hozzászólásáraAz általam használt csatornák eredetileg még a háború előtt készültek belvíz elvezetési céllal. Aztán a '80-as években megkotorták, kiegyenesítették és rákötötték egy szivornyára, hogy lineárokat üzemeltessenek. A '90-es évek közepén ezzel felhagytak, a Tsz tönkrement, szétlopták a lineárokat. A csatornákkal 20 évig nem foglakozott senki, több helyen beomlott, fák nőttek benne, a zsilipeket a vasgyűjtők szétverték, még két híd is részben beomlott. Aztán elkezdtem lassan rendbe tenni. A kanyarokat betonlapokkal kiraktuk, a fákat csak a meder magas részén hagytuk meg, a szivornyát kitisztítottuk, az éktoló-zárakat kicseréltük. Kibélelésen nem gondolkodom, mert egyrészt a szivárgó víz megemeli a talajvizet, így ha nem is öntözök, akkor is a csatornától 100-180 méter távolságig meglátszik a mélygyökerű növényeken, ha van elég vizük. Másrészt szerintem elég környezetromboló egy ilyen betonteknő.
A faluhoz és környékéhez tartozó csatornarendszer pár millió ráfordításával rendbe tehető lenne és öntözhető lenne kb 2000 hektár. De senki nem foglalkozik vele! Inkább veszik a 50-60 milliós kombájnokat, nagy traktorokat. Valahol meg is értem őket, mert van olyan nagygazda a közöttük, akinek ugyan van 450 hektárja, de az 79 darabban.
Pedig lesz még itt olyan idő, hogy nem a területalapúból és az AKG-ből kell fenntartani magunkat...
Válasz Rabó001 #19431. hozzászólásáraMegtörtént. Az eredmény a példáddal: 41/43=kerekítve 0,9535.
Válasz lewy940 #19429. hozzászólásáraSzárításról
Válasz fattyú #19428. hozzászólásáraAhogy irjatok, írjuk, ez soktenyezos dolog.
Abban hogy te ilyen rendszerrel tudsz öntözni, nagyban hozzájárul az is, hogy a csatorna rendszer a vízszerzési lehetőséggel kvázi adott volt. Aztán a földeket persze te vetted meg ezen a helyen, meg az öntöződobot is. Ha ezek nincsenek, csak a föld, akkor már más a helyzet, akkor is lehet öntözni, csak akkor máshogy indul a dolog. Ezért nem csinálhatja mindenki ugyanazt.
Nálad a csatornák sima földmedruek? Mert láttam betonlappal kirakottat is. Új lineárnal meg olyat is, hogy 2mm vastag műanyag fóliával volt bélelve.
Válasz lewy940 #19429. hozzászólásáraVan erre egy összefüggés, föl kéne lapozni a régi tankönyvet.
Válasz szantofold22 #19382. hozzászólásáraTőszámmal nincs gond! Szerintem a vizzel lesz aratáslor. Tuti nem szárad meg. Kikelt itt minden szem csak megállt a növésben és lelilult.
Sziasztok. Kukorica súlya hogyan alakul a szemnedvességhez képest? Ha mondjuk 18% a vize 1 kg kukoricának akkor ha 14%-os lesz mennyi kg marad? 0,96?
Válasz Szabi. #19427. hozzászólásáraNálam a 60 mm egyszerre nem mehet ki, mert annyira kötött, agyagos a talaj, hogy megfolyik a víz. Ha a tenziométer erős vízhiányt mutat, akkor 40 mm-t tudunk kitenni biztonságosan. A dob+cső+szivattyú+meghajtás felállást én sem telepítgetném szívesen, ezért vettem komplex gépeket.
Válasz fattyú #19426. hozzászólásáraÉn az 1L/mm/ha-t a pillanatnyi költségre számoltam ki anno, ebben nincs semmi amortizáció és egyebek.
Nagy szivattyú, nagy átmérőjű dob, nagy csövek.
60 mm adtam ki egyszerre.
De nem szívesen telepítek, mert az gáz. Azt hogy a növénynek jó legyen, akkor azt délutánra kellett időzített, hogy a víz lehetőleg este felé induljon meg és a kánikula előtt megállni.
Szóval szép ez az öntözés de sok-sok HUF és idő kell hozzá.
Szasza 40 mm álma, minden földjére áprilisban kiadni, arra a méretre simán kellene 10x2 dob kapcsolat. Lehet számolni, hogy mekkora buli, sőt, lehet csatorna sincs ami ennyi vizet adjon.......
1000 tényezős ez is.
Válasz bandigh #19420. hozzászólásáraForintosíthatom neked, de nincs sok értelme. Tehát hasznos 1 mm-nyi öntözés hektáronként 390-420 forint között jön ki. De ebben nekem egy kis közepes gép amortizációja, középteljesítményű múködtetése van csak, és nincs vízszolgáltatási költség felszámolva. Ha át kell emelni a vizet, akkor az további 250-400 forint hektáronként és átemelésenként.
Az öntözőcsövek hossza és a behúzási sebességek nagyban befolyásolják az átállások számát és költségét. Továbbá nem mindegy, hogy a cső 300 vagy 700 méter hosszú. Nem mindegy, hogy 100-as vagy 160-as átmérőben megy a víz. Ehhez más-más motor, teljesítmény és költség társul.
Válasz bandigh #19417. hozzászólásáraAz öntözés költsége baromira összetett, ahogy a gépet is ezerféleképpen lehet beállítani. A nyomással és a fúvóka átmérővel szabályozható az öntözési sáv szélessége. A nyomás és a szivattyú teljesítménnyel a kijuttatandó víz mennyiségét szabályzod. És ezekhez jön még hozzá, hogy hány milliméternyi vizet akarsz adni, mert azt meg a behúzás sebességével állítod be. Ha gondosan akarsz öntözni, akkor még figyelembe veszed a szél és a hőmérséklet párolgáshatását is. Azaz nappal lassabb a becsévélés, estére-éjszakára gyorsíthatsz egy kicsit. A videón látható géppel 70-110 méter szélességben lehet öntözni óránként 60-95 köbméter vízzel, azaz középteljesítményen egy 5 hektáros (500x100 métere szabályos) parcella kb 12 óra alatt kaphat 20 mm-t. A teljes költség 60-75%-át adja az üzemanyag, ezért írtam gázolajhoz viszonyított árat, mert javarészt attól függ, mennyire pörgeted a szivattyút, milyen nyomással dolgozol. Egyáltalán nem mindegy, hogy mondjuk középfordulaton pergeted a motort 5-6 bár nyomással, 90 méteres szélességgel, vagy szinte csutkagázon 110-es szélesség eléréséhez 10 báron lövöd a vizet. A költséget maradék 1/3-át (gép, engedélyek, csatorna, stb.) viszont előre meg kell finanszírozni valamilyen formában (támogatás, bank, önerő).
Válasz Rabó001 #19422. hozzászólásáraTalán neki kézzelfoghatóbb így, meg másnak is. Meg ugye szorzószámnak is olyat érdemes választani ami a kiöntözött mennyiséggel arányos. Ha többet tesz ki egyszerre, a gázolaj fog főleg több lenni, nem az amortizáció meg a munkabér. Az is változik kicsit, azért írt egy tól-ig értéket literben
Válasz bandigh #19417. hozzászólásáraAzt jól tudom,hogy ez egy nagy beruházás,de itt bele volt számolva az amortizációtól kezdve minden.Ennek a dupláját megadnám ha évente egyszer kapnék 40mm-tert,akkor amikor én kérem.
Válasz bandigh #19420. hozzászólásáraNem. Olvasd el a kiinduló hozzászólást!
Válasz bandigh #19417. hozzászólásáraValószínűleg így van. Aki most csinál egy nagyberuházást, mert egy lineár azért már az, akkor ő bármit tesz abba a földbe, meg, mert előbb megtérül a beletett pénz.
Én azt láttam idén tavasszal, hogy felénk akinek volt lehetősége öntözésre, az kitelepült (háromnegyedük biztos), legyen az nagy cég, vagy kisebb maszek. Ja igen, volt aki most vett dobot. Mentek repcére, búzára, tavaszi árpa, lucerna, cukorrépa, masodvetes silora. Aztán megjöttek az esők, kukoricára már kevesen mentek ki, hibridkukoricat azt természetesen igen, de egy helyen asszem árukukoricaban is láttam.
Válasz Rabó001 #19419. hozzászólásáraMert azt látja mérhetően, hogy mibe került a locsolás. Az meg h ki mennyiért veszi, az más dolog
Válasz fattyú #19412. hozzászólásáraEz komoly terület. A berendezés is az, meg ettem a videót.
Csak egyet nem értek,van költségeket miért gázolaj árára szamolod át, egyszerűbb lenne a Ft. Persze én is el tudom végezni a szorzast.
Válasz bandigh #19417. hozzászólásáraHa április végén 20milivel megtudtam volna öntözni a földjeinket, világbajnok lettem volna idén mindenből...
Válasz Földönfuto #19416. hozzászólásáraCsak mire mindent megveszel hozzá, az a sok. Mondják h a sima tengeri nem éri meg, hát nyilván ha a nagycég alá tesz a lineárnak 100 ha csemegét, ott jobban pörög a számláló, de aszályhelyzetben minden növény örül a víznek, egy 20 mm-el van h meg lehet menteni a termés 1/3-át
Válasz Földönfuto #19406. hozzászólásáraÉn a te számításodra reagáltam,ami ha jól értettem egy 40mm-es öntözés 40l gázolaj ára.Erre mondtam,hogy ez nem tétel egy kukorica technológiában.
F73 as kukorica milyen csöveket szokott nevelni? Vékony hosszú csövek vannak rajta... esetleg vékony csutkája lesz? Nagyon bizakodó voltam a fejlődésének mert nagyon jól nézett ki...
Válasz fattyú #19412. hozzászólására400 az már szép kis hobbikert, gratula! Nálam holtágból kb 3 méter magasra kellene feltolni, most voltak kimérések ezáltal összevonások, 70 hektár van 4 helyen vízközelben. Rá kell feküdnöm a fejlesztésre!
Válasz bandigh #19409. hozzászólásáraNálam a táblák szle-hossza miatt nem jön ki a matek a center pivot-tal sajnos...
Válasz gcastle #19408. hozzászólásáraAz én rendszerem egy 7,5 km csatornarendszerre van telepítve, amit felszíni vízből gravitációsan töltünk. Ezeken a csatornákon a Tsz időkben 2 lineár működött, a szivornyám kapacitása 400 liter/mp azaz kb. 14 olyan csévélődobost tudna folyamatosan kiszolgálni, mint amilyen nekem van. Aztán kiosztották a földeket, a nagy osztatlan közös tábláknak hektáronként volt egy tulajdonosa. Nagy meló volt a vásárlás és a birtokösszevonási cserék, de most már 400 hektár öntözhető van egymás végében. Az Irrimec-nek van komplex gépe, aminek működtetéséhez sem traktor, sem elektromos szivattyú nem kell. Csak a telepítéshez kell egy ember és egy traktor. (https://www.youtube.com/watch?v=VeJ_xs91Wo0) Igaz, hogy egy ilyen gép mire az udvarodon van most kb 19-20 milla, de simán számolhatsz gépenként 18-20 ezer üzemórát. Egy olyannak, mint a videón van a fogyasztása 7 liter gázolaj óránként. Persze a nagyobbak többet is tudnak és többet is esznek, de terület- és kijuttatott öntözővíz-arányosan olcsóbb az üzemeltetésük.
A felszíni víz olcsó, öntözésre kb 3,5-4 ezer forint ezerköbméterenként. Viszont ha ezt át kell emelni ahhoz, hogy a földed végébe jusson, akkor az minden átemelésnél köbméterenként 20-40, esetleg 50-60 forintot is számolnod kell annak függvényében, hogy ki vízszolgáltatód a és milyen feltételekkel dolgozik. Ha meg tudod oldani magadnak, akkor csak az átemelés magasságától, számától és a szivattyú működésétől függ az egész. A vízjogi engedély megszerzése elég macerás, mert természetes vizeknél a vízkivételi pontot (berendezést), a vízi utat és az öntözendő területet is engedélyeztetni kell. Ha viszont van vízszolgáltatód, akkor az első kettőt ő szerzi be, neked csak a harmadikkal kell foglalkozni.
Válasz gcastle #19408. hozzászólásáraAz én rendszerem egy 7,5 km csatornarendszerre van telepítve, amit felszíni vízből gravitációsan töltünk. Ezeken a csatornákon a Tsz időkben 2 lineár működött, a szivornyám kapacitása 400 liter/mp azaz kb. 14 olyan csévélődobost tudna folyamatosan kiszolgálni, mint amilyen nekem van. Aztán kiosztották a földeket, a nagy osztatlan közös tábláknak hektáronként volt egy tulajdonosa. Nagy meló volt a vásárlás és a birtokösszevonási cserék, de most már 400 hektár öntözhető van egymás végében. Az Irrimec-nek van komplex gépe, aminek működtetéséhez sem traktor, sem elektromos szivattyú nem kell. Csak a telepítéshez kell egy ember és egy traktor. (https://www.youtube.com/watch?v=VeJ_xs91Wo0) Igaz, hogy egy ilyen gép mire az udvarodon van most kb 19-20 milla, de simán számolhatsz gépenként 18-20 ezer üzemórát. Egy olyannak, mint a videón van a fogyasztása 7 liter gázolaj óránként. Persze a nagyobbak többet is tudnak és többet is esznek, de terület- és kijuttatott öntözővíz-arányosan olcsóbb az üzemeltetésük.
A felszíni víz olcsó, öntözésre kb 3,5-4 ezer forint ezerköbméterenként. Viszont ha ezt át kell emelni ahhoz, hogy a földed végébe jusson, akkor az minden átemelésnél köbméterenként 20-40, esetleg 50-60 forintot is számolnod kell annak függvényében, hogy ki vízszolgáltatód a és milyen feltételekkel dolgozik. Ha meg tudod oldani magadnak, akkor csak az átemelés magasságától, számától és a szivattyú működésétől függ az egész. A vízjogi engedély megszerzése elég macerás, mert természetes vizeknél a vízkivételi pontot (berendezést), a vízi utat és az öntözendő területet is engedélyeztetni kell. Ha viszont van vízszolgáltatód, akkor az első kettőt ő szerzi be, neked csak a harmadikkal kell foglalkozni.
Válasz Földönfuto #19406. hozzászólásáraPersze, minden ingyen van, Mg-be csak úgy ömlik a pénz ész nélkül.
Válasz gcastle #19407. hozzászólásáraVagy próbálj pályázni, körforgóval tudnál nagyot minimalizálni
Válasz Földönfuto #19406. hozzászólásáraNem mindegy, hogy réteg vagy felszíni víz, lineár-csepegtető-csévélődobos öntözés, traktorhajtású vagy elektromos szivattyú, nagyon sokrétű a dolog!
Válasz fattyú #19400. hozzászólásáraNekem holtágra van felszíni vízre engedély 96 óta,lassan elkezdem használni... De először gerincet kell kiépíteni felállásokkal, mert a csévélődobos költségét és emberi munkaerő igényét ezzel tudnám minimalizálni.
Válasz fattyú #19400. hozzászólásáraMost már azt nem értem,hogy általában azt olvasom,hogy az őntözés szinte megfizethetetlen,a te számításod szerint viszont szinte ingyen van.
Válasz Szabi. #19403. hozzászólásáraA csatorna karbantartás és hasonlók nélkül tényleg kijön 1 liter árából.
Válasz Szabi. #19403. hozzászólásáraA csatorna karban kartartás és hasonlók nélkül tényleg kijön 1 liter árából.