Válasz fattyú #19428. hozzászólásáraAhogy irjatok, írjuk, ez soktenyezos dolog.
Abban hogy te ilyen rendszerrel tudsz öntözni, nagyban hozzájárul az is, hogy a csatorna rendszer a vízszerzési lehetőséggel kvázi adott volt. Aztán a földeket persze te vetted meg ezen a helyen, meg az öntöződobot is. Ha ezek nincsenek, csak a föld, akkor már más a helyzet, akkor is lehet öntözni, csak akkor máshogy indul a dolog. Ezért nem csinálhatja mindenki ugyanazt.
Nálad a csatornák sima földmedruek? Mert láttam betonlappal kirakottat is. Új lineárnal meg olyat is, hogy 2mm vastag műanyag fóliával volt bélelve.
Válasz szantofold22 #19382. hozzászólásáraTőszámmal nincs gond! Szerintem a vizzel lesz aratáslor. Tuti nem szárad meg. Kikelt itt minden szem csak megállt a növésben és lelilult.
Válasz Szabi. #19427. hozzászólásáraNálam a 60 mm egyszerre nem mehet ki, mert annyira kötött, agyagos a talaj, hogy megfolyik a víz. Ha a tenziométer erős vízhiányt mutat, akkor 40 mm-t tudunk kitenni biztonságosan. A dob+cső+szivattyú+meghajtás felállást én sem telepítgetném szívesen, ezért vettem komplex gépeket.
Válasz fattyú #19426. hozzászólásáraÉn az 1L/mm/ha-t a pillanatnyi költségre számoltam ki anno, ebben nincs semmi amortizáció és egyebek.
Nagy szivattyú, nagy átmérőjű dob, nagy csövek.
60 mm adtam ki egyszerre.
De nem szívesen telepítek, mert az gáz. Azt hogy a növénynek jó legyen, akkor azt délutánra kellett időzített, hogy a víz lehetőleg este felé induljon meg és a kánikula előtt megállni.
Szóval szép ez az öntözés de sok-sok HUF és idő kell hozzá.
Szasza 40 mm álma, minden földjére áprilisban kiadni, arra a méretre simán kellene 10x2 dob kapcsolat. Lehet számolni, hogy mekkora buli, sőt, lehet csatorna sincs ami ennyi vizet adjon.......
1000 tényezős ez is.
Válasz bandigh #19420. hozzászólásáraForintosíthatom neked, de nincs sok értelme. Tehát hasznos 1 mm-nyi öntözés hektáronként 390-420 forint között jön ki. De ebben nekem egy kis közepes gép amortizációja, középteljesítményű múködtetése van csak, és nincs vízszolgáltatási költség felszámolva. Ha át kell emelni a vizet, akkor az további 250-400 forint hektáronként és átemelésenként.
Az öntözőcsövek hossza és a behúzási sebességek nagyban befolyásolják az átállások számát és költségét. Továbbá nem mindegy, hogy a cső 300 vagy 700 méter hosszú. Nem mindegy, hogy 100-as vagy 160-as átmérőben megy a víz. Ehhez más-más motor, teljesítmény és költség társul.
Válasz bandigh #19417. hozzászólásáraAz öntözés költsége baromira összetett, ahogy a gépet is ezerféleképpen lehet beállítani. A nyomással és a fúvóka átmérővel szabályozható az öntözési sáv szélessége. A nyomás és a szivattyú teljesítménnyel a kijuttatandó víz mennyiségét szabályzod. És ezekhez jön még hozzá, hogy hány milliméternyi vizet akarsz adni, mert azt meg a behúzás sebességével állítod be. Ha gondosan akarsz öntözni, akkor még figyelembe veszed a szél és a hőmérséklet párolgáshatását is. Azaz nappal lassabb a becsévélés, estére-éjszakára gyorsíthatsz egy kicsit. A videón látható géppel 70-110 méter szélességben lehet öntözni óránként 60-95 köbméter vízzel, azaz középteljesítményen egy 5 hektáros (500x100 métere szabályos) parcella kb 12 óra alatt kaphat 20 mm-t. A teljes költség 60-75%-át adja az üzemanyag, ezért írtam gázolajhoz viszonyított árat, mert javarészt attól függ, mennyire pörgeted a szivattyút, milyen nyomással dolgozol. Egyáltalán nem mindegy, hogy mondjuk középfordulaton pergeted a motort 5-6 bár nyomással, 90 méteres szélességgel, vagy szinte csutkagázon 110-es szélesség eléréséhez 10 báron lövöd a vizet. A költséget maradék 1/3-át (gép, engedélyek, csatorna, stb.) viszont előre meg kell finanszírozni valamilyen formában (támogatás, bank, önerő).
Válasz Rabó001 #19422. hozzászólásáraTalán neki kézzelfoghatóbb így, meg másnak is. Meg ugye szorzószámnak is olyat érdemes választani ami a kiöntözött mennyiséggel arányos. Ha többet tesz ki egyszerre, a gázolaj fog főleg több lenni, nem az amortizáció meg a munkabér. Az is változik kicsit, azért írt egy tól-ig értéket literben
Válasz bandigh #19417. hozzászólásáraAzt jól tudom,hogy ez egy nagy beruházás,de itt bele volt számolva az amortizációtól kezdve minden.Ennek a dupláját megadnám ha évente egyszer kapnék 40mm-tert,akkor amikor én kérem.
Válasz bandigh #19417. hozzászólásáraValószínűleg így van. Aki most csinál egy nagyberuházást, mert egy lineár azért már az, akkor ő bármit tesz abba a földbe, meg, mert előbb megtérül a beletett pénz.
Én azt láttam idén tavasszal, hogy felénk akinek volt lehetősége öntözésre, az kitelepült (háromnegyedük biztos), legyen az nagy cég, vagy kisebb maszek. Ja igen, volt aki most vett dobot. Mentek repcére, búzára, tavaszi árpa, lucerna, cukorrépa, masodvetes silora. Aztán megjöttek az esők, kukoricára már kevesen mentek ki, hibridkukoricat azt természetesen igen, de egy helyen asszem árukukoricaban is láttam.
Válasz fattyú #19412. hozzászólásáraEz komoly terület. A berendezés is az, meg ettem a videót.
Csak egyet nem értek,van költségeket miért gázolaj árára szamolod át, egyszerűbb lenne a Ft. Persze én is el tudom végezni a szorzast.
Válasz Földönfuto #19416. hozzászólásáraCsak mire mindent megveszel hozzá, az a sok. Mondják h a sima tengeri nem éri meg, hát nyilván ha a nagycég alá tesz a lineárnak 100 ha csemegét, ott jobban pörög a számláló, de aszályhelyzetben minden növény örül a víznek, egy 20 mm-el van h meg lehet menteni a termés 1/3-át
Válasz Földönfuto #19406. hozzászólásáraÉn a te számításodra reagáltam,ami ha jól értettem egy 40mm-es öntözés 40l gázolaj ára.Erre mondtam,hogy ez nem tétel egy kukorica technológiában.
F73 as kukorica milyen csöveket szokott nevelni? Vékony hosszú csövek vannak rajta... esetleg vékony csutkája lesz? Nagyon bizakodó voltam a fejlődésének mert nagyon jól nézett ki...
Válasz fattyú #19412. hozzászólására400 az már szép kis hobbikert, gratula! Nálam holtágból kb 3 méter magasra kellene feltolni, most voltak kimérések ezáltal összevonások, 70 hektár van 4 helyen vízközelben. Rá kell feküdnöm a fejlesztésre!
Válasz gcastle #19408. hozzászólásáraAz én rendszerem egy 7,5 km csatornarendszerre van telepítve, amit felszíni vízből gravitációsan töltünk. Ezeken a csatornákon a Tsz időkben 2 lineár működött, a szivornyám kapacitása 400 liter/mp azaz kb. 14 olyan csévélődobost tudna folyamatosan kiszolgálni, mint amilyen nekem van. Aztán kiosztották a földeket, a nagy osztatlan közös tábláknak hektáronként volt egy tulajdonosa. Nagy meló volt a vásárlás és a birtokösszevonási cserék, de most már 400 hektár öntözhető van egymás végében. Az Irrimec-nek van komplex gépe, aminek működtetéséhez sem traktor, sem elektromos szivattyú nem kell. Csak a telepítéshez kell egy ember és egy traktor. (https://www.youtube.com/watch?v=VeJ_xs91Wo0) Igaz, hogy egy ilyen gép mire az udvarodon van most kb 19-20 milla, de simán számolhatsz gépenként 18-20 ezer üzemórát. Egy olyannak, mint a videón van a fogyasztása 7 liter gázolaj óránként. Persze a nagyobbak többet is tudnak és többet is esznek, de terület- és kijuttatott öntözővíz-arányosan olcsóbb az üzemeltetésük.
A felszíni víz olcsó, öntözésre kb 3,5-4 ezer forint ezerköbméterenként. Viszont ha ezt át kell emelni ahhoz, hogy a földed végébe jusson, akkor az minden átemelésnél köbméterenként 20-40, esetleg 50-60 forintot is számolnod kell annak függvényében, hogy ki vízszolgáltatód a és milyen feltételekkel dolgozik. Ha meg tudod oldani magadnak, akkor csak az átemelés magasságától, számától és a szivattyú működésétől függ az egész. A vízjogi engedély megszerzése elég macerás, mert természetes vizeknél a vízkivételi pontot (berendezést), a vízi utat és az öntözendő területet is engedélyeztetni kell. Ha viszont van vízszolgáltatód, akkor az első kettőt ő szerzi be, neked csak a harmadikkal kell foglalkozni.
Válasz gcastle #19408. hozzászólásáraAz én rendszerem egy 7,5 km csatornarendszerre van telepítve, amit felszíni vízből gravitációsan töltünk. Ezeken a csatornákon a Tsz időkben 2 lineár működött, a szivornyám kapacitása 400 liter/mp azaz kb. 14 olyan csévélődobost tudna folyamatosan kiszolgálni, mint amilyen nekem van. Aztán kiosztották a földeket, a nagy osztatlan közös tábláknak hektáronként volt egy tulajdonosa. Nagy meló volt a vásárlás és a birtokösszevonási cserék, de most már 400 hektár öntözhető van egymás végében. Az Irrimec-nek van komplex gépe, aminek működtetéséhez sem traktor, sem elektromos szivattyú nem kell. Csak a telepítéshez kell egy ember és egy traktor. (https://www.youtube.com/watch?v=VeJ_xs91Wo0) Igaz, hogy egy ilyen gép mire az udvarodon van most kb 19-20 milla, de simán számolhatsz gépenként 18-20 ezer üzemórát. Egy olyannak, mint a videón van a fogyasztása 7 liter gázolaj óránként. Persze a nagyobbak többet is tudnak és többet is esznek, de terület- és kijuttatott öntözővíz-arányosan olcsóbb az üzemeltetésük.
A felszíni víz olcsó, öntözésre kb 3,5-4 ezer forint ezerköbméterenként. Viszont ha ezt át kell emelni ahhoz, hogy a földed végébe jusson, akkor az minden átemelésnél köbméterenként 20-40, esetleg 50-60 forintot is számolnod kell annak függvényében, hogy ki vízszolgáltatód a és milyen feltételekkel dolgozik. Ha meg tudod oldani magadnak, akkor csak az átemelés magasságától, számától és a szivattyú működésétől függ az egész. A vízjogi engedély megszerzése elég macerás, mert természetes vizeknél a vízkivételi pontot (berendezést), a vízi utat és az öntözendő területet is engedélyeztetni kell. Ha viszont van vízszolgáltatód, akkor az első kettőt ő szerzi be, neked csak a harmadikkal kell foglalkozni.
Válasz Földönfuto #19406. hozzászólásáraNem mindegy, hogy réteg vagy felszíni víz, lineár-csepegtető-csévélődobos öntözés, traktorhajtású vagy elektromos szivattyú, nagyon sokrétű a dolog!
Válasz fattyú #19400. hozzászólásáraNekem holtágra van felszíni vízre engedély 96 óta,lassan elkezdem használni... De először gerincet kell kiépíteni felállásokkal, mert a csévélődobos költségét és emberi munkaerő igényét ezzel tudnám minimalizálni.
Válasz fattyú #19400. hozzászólásáraMost már azt nem értem,hogy általában azt olvasom,hogy az őntözés szinte megfizethetetlen,a te számításod szerint viszont szinte ingyen van.
Válasz Gatti #19394. hozzászólásáraÉn Irrimec csévélődobos gépeket használok. A költségeket tavaly számoltam. Mindent összeírtam (gépamortizáció, átállás gép és emberköltség, üzemanyag, karbantartás, víz, engedélyek stb). A számítások odavezettek, hogy hektáronként és mm-ként 1,1-1,2 liter gázolaj árából jön ki az öntözés költsége. Ehhez hozzá kell tenni, hogy nincs szivattyútelepem, hozzám gravitációsan, szivornyán keresztül jön a víz.
Válasz fattyú #19392. hozzászólásáraegyébként itt felénk is van egy ismerős akinek a földjén átmegy egy lineár rendszer, tavasszal hogy egységesen kikeljen meglocsoltatta velük de elég pénzes dolog, szóval takarmány kukoricát nem biztos hogy megéri, persze ha magának csinálja az ember akkor lehet másabb.
Válasz Gatti #19390. hozzászólásáraTavaly egyik táblám mellett ugyanúgy Batangát vetett a szomszéd. Az alaptechnológiánk (talaj-előkészítés és műtrágya-használat) ugyan eltérő volt, de költségeket tekintve szinte ugyanaz. Az én többletköltségem az öntözés volt; kétszer 40 mm/ha. Az ő termésátlaga 82q, volt az enyém 109. Tehát az öntözés kb. 25-35%-kal emeli a termést.
Válasz endypapa_20120 #19389. hozzászólásáraElég sok adatot összeírtam két excel táblázatba, elég macerás lenne mindet beírni ide. Másrészt meg nem akarok esetleges bonyodalmat az egyes nemesítőházak részéről...
jók ezek a kísérletek, de igazából egy olyan kísérlet lenne jó ahol minimális csapadékot kapnak és olyan körülmények között melyik tud többet. Az ország nagy részén nincs lehetőség öntözésre és egyre gyakoribbak a szárazságok/szélsőségek.
Válasz Földönfuto #19385. hozzászólásáraSzerintem a draga magok a legkenyesebbek foleg a dekaldok.
Par eve minden fele szine volt hideg volt mint iden tavasszal,es sok csapadek azota nem vetunk dekalbot.
Meg esetleg vmi tapanyaghianya is lehetett.
Válasz Földönfuto #19385. hozzászólásáraÉn az idén 14-féle, 330-380 FAO szám közötti vetőmagot vetettem 1,5 hektáros egymás melletti parcellákba kísérleti jelleggel. Minden nemesítőházat felhívtam és kértem, hogy ők nevezzék meg azt a kettőt, amit 10 aranykoronás, hideg agyagos földön vessek az ő fajtasorukból. Tudok öntözni és a tápanyagot is odatettem rendesen. A két legjobbnak tartott ház magjai csúnyán lemaradtak, minden téren (csövek száma, a sorok száma a csöveken és a szemek száma a sorokban). Persze ettől még a szemek nagysága és súlya javíthat az eredményen, de azt majd csak aratáskor tudjuk meg. Táblázatba szedtem minden szemle méréseit, ha valakit érdekel privátba érdeklődjön!
Válasz Földönfuto #19385. hozzászólásáraA kelési százalékokkal vannak a bajok én is belestem csak a rávetés és az extrém esős nyár mentette meg az évemet,,,,,de mivel 3 hét csúszás lett a kukoricámban bele sem merek gondolni mennyi lesz a szárítási költség de nem panaszkodom,,,szerintem sok volt a hamis vetőmag a piacon
Válasz szantofold22 #19384. hozzászólásáraElég sok embertől lehet hallani az idén,hogy elégedetlenek a 60-70e forintos prémium magokkal.Mi a fő gond velük,nem hozzák az ígért terméseredményeket,vagy más a baj?
Válasz t.peti #19383. hozzászólásáraNagyon szépek a Kite magok.Fornad és aLopiac is.Erre váltok jövőre.Elég volt a 70 e ft os kábitásból.Nagy minusz lesz az idén a kelés miatt
24933 hozzászólás
Válasz lewy940 #19429. hozzászólásáraSzárításról
Válasz fattyú #19428. hozzászólásáraAhogy irjatok, írjuk, ez soktenyezos dolog.
Abban hogy te ilyen rendszerrel tudsz öntözni, nagyban hozzájárul az is, hogy a csatorna rendszer a vízszerzési lehetőséggel kvázi adott volt. Aztán a földeket persze te vetted meg ezen a helyen, meg az öntöződobot is. Ha ezek nincsenek, csak a föld, akkor már más a helyzet, akkor is lehet öntözni, csak akkor máshogy indul a dolog. Ezért nem csinálhatja mindenki ugyanazt.
Nálad a csatornák sima földmedruek? Mert láttam betonlappal kirakottat is. Új lineárnal meg olyat is, hogy 2mm vastag műanyag fóliával volt bélelve.
Válasz lewy940 #19429. hozzászólásáraVan erre egy összefüggés, föl kéne lapozni a régi tankönyvet.
Válasz szantofold22 #19382. hozzászólásáraTőszámmal nincs gond! Szerintem a vizzel lesz aratáslor. Tuti nem szárad meg. Kikelt itt minden szem csak megállt a növésben és lelilult.
Sziasztok. Kukorica súlya hogyan alakul a szemnedvességhez képest? Ha mondjuk 18% a vize 1 kg kukoricának akkor ha 14%-os lesz mennyi kg marad? 0,96?
Válasz Szabi. #19427. hozzászólásáraNálam a 60 mm egyszerre nem mehet ki, mert annyira kötött, agyagos a talaj, hogy megfolyik a víz. Ha a tenziométer erős vízhiányt mutat, akkor 40 mm-t tudunk kitenni biztonságosan. A dob+cső+szivattyú+meghajtás felállást én sem telepítgetném szívesen, ezért vettem komplex gépeket.
Válasz fattyú #19426. hozzászólásáraÉn az 1L/mm/ha-t a pillanatnyi költségre számoltam ki anno, ebben nincs semmi amortizáció és egyebek.
Nagy szivattyú, nagy átmérőjű dob, nagy csövek.
60 mm adtam ki egyszerre.
De nem szívesen telepítek, mert az gáz. Azt hogy a növénynek jó legyen, akkor azt délutánra kellett időzített, hogy a víz lehetőleg este felé induljon meg és a kánikula előtt megállni.
Szóval szép ez az öntözés de sok-sok HUF és idő kell hozzá.
Szasza 40 mm álma, minden földjére áprilisban kiadni, arra a méretre simán kellene 10x2 dob kapcsolat. Lehet számolni, hogy mekkora buli, sőt, lehet csatorna sincs ami ennyi vizet adjon.......
1000 tényezős ez is.
Válasz bandigh #19420. hozzászólásáraForintosíthatom neked, de nincs sok értelme. Tehát hasznos 1 mm-nyi öntözés hektáronként 390-420 forint között jön ki. De ebben nekem egy kis közepes gép amortizációja, középteljesítményű múködtetése van csak, és nincs vízszolgáltatási költség felszámolva. Ha át kell emelni a vizet, akkor az további 250-400 forint hektáronként és átemelésenként.
Az öntözőcsövek hossza és a behúzási sebességek nagyban befolyásolják az átállások számát és költségét. Továbbá nem mindegy, hogy a cső 300 vagy 700 méter hosszú. Nem mindegy, hogy 100-as vagy 160-as átmérőben megy a víz. Ehhez más-más motor, teljesítmény és költség társul.
Válasz bandigh #19417. hozzászólásáraAz öntözés költsége baromira összetett, ahogy a gépet is ezerféleképpen lehet beállítani. A nyomással és a fúvóka átmérővel szabályozható az öntözési sáv szélessége. A nyomás és a szivattyú teljesítménnyel a kijuttatandó víz mennyiségét szabályzod. És ezekhez jön még hozzá, hogy hány milliméternyi vizet akarsz adni, mert azt meg a behúzás sebességével állítod be. Ha gondosan akarsz öntözni, akkor még figyelembe veszed a szél és a hőmérséklet párolgáshatását is. Azaz nappal lassabb a becsévélés, estére-éjszakára gyorsíthatsz egy kicsit. A videón látható géppel 70-110 méter szélességben lehet öntözni óránként 60-95 köbméter vízzel, azaz középteljesítményen egy 5 hektáros (500x100 métere szabályos) parcella kb 12 óra alatt kaphat 20 mm-t. A teljes költség 60-75%-át adja az üzemanyag, ezért írtam gázolajhoz viszonyított árat, mert javarészt attól függ, mennyire pörgeted a szivattyút, milyen nyomással dolgozol. Egyáltalán nem mindegy, hogy mondjuk középfordulaton pergeted a motort 5-6 bár nyomással, 90 méteres szélességgel, vagy szinte csutkagázon 110-es szélesség eléréséhez 10 báron lövöd a vizet. A költséget maradék 1/3-át (gép, engedélyek, csatorna, stb.) viszont előre meg kell finanszírozni valamilyen formában (támogatás, bank, önerő).
Válasz Rabó001 #19422. hozzászólásáraTalán neki kézzelfoghatóbb így, meg másnak is. Meg ugye szorzószámnak is olyat érdemes választani ami a kiöntözött mennyiséggel arányos. Ha többet tesz ki egyszerre, a gázolaj fog főleg több lenni, nem az amortizáció meg a munkabér. Az is változik kicsit, azért írt egy tól-ig értéket literben
Válasz bandigh #19417. hozzászólásáraAzt jól tudom,hogy ez egy nagy beruházás,de itt bele volt számolva az amortizációtól kezdve minden.Ennek a dupláját megadnám ha évente egyszer kapnék 40mm-tert,akkor amikor én kérem.
Válasz bandigh #19420. hozzászólásáraNem. Olvasd el a kiinduló hozzászólást!
Válasz bandigh #19417. hozzászólásáraValószínűleg így van. Aki most csinál egy nagyberuházást, mert egy lineár azért már az, akkor ő bármit tesz abba a földbe, meg, mert előbb megtérül a beletett pénz.
Én azt láttam idén tavasszal, hogy felénk akinek volt lehetősége öntözésre, az kitelepült (háromnegyedük biztos), legyen az nagy cég, vagy kisebb maszek. Ja igen, volt aki most vett dobot. Mentek repcére, búzára, tavaszi árpa, lucerna, cukorrépa, masodvetes silora. Aztán megjöttek az esők, kukoricára már kevesen mentek ki, hibridkukoricat azt természetesen igen, de egy helyen asszem árukukoricaban is láttam.
Válasz Rabó001 #19419. hozzászólásáraMert azt látja mérhetően, hogy mibe került a locsolás. Az meg h ki mennyiért veszi, az más dolog
Válasz fattyú #19412. hozzászólásáraEz komoly terület. A berendezés is az, meg ettem a videót.
Csak egyet nem értek,van költségeket miért gázolaj árára szamolod át, egyszerűbb lenne a Ft. Persze én is el tudom végezni a szorzast.
Válasz bandigh #19417. hozzászólásáraHa április végén 20milivel megtudtam volna öntözni a földjeinket, világbajnok lettem volna idén mindenből...
Válasz Földönfuto #19416. hozzászólásáraCsak mire mindent megveszel hozzá, az a sok. Mondják h a sima tengeri nem éri meg, hát nyilván ha a nagycég alá tesz a lineárnak 100 ha csemegét, ott jobban pörög a számláló, de aszályhelyzetben minden növény örül a víznek, egy 20 mm-el van h meg lehet menteni a termés 1/3-át
Válasz Földönfuto #19406. hozzászólásáraÉn a te számításodra reagáltam,ami ha jól értettem egy 40mm-es öntözés 40l gázolaj ára.Erre mondtam,hogy ez nem tétel egy kukorica technológiában.
F73 as kukorica milyen csöveket szokott nevelni? Vékony hosszú csövek vannak rajta... esetleg vékony csutkája lesz? Nagyon bizakodó voltam a fejlődésének mert nagyon jól nézett ki...
Válasz fattyú #19412. hozzászólására400 az már szép kis hobbikert, gratula! Nálam holtágból kb 3 méter magasra kellene feltolni, most voltak kimérések ezáltal összevonások, 70 hektár van 4 helyen vízközelben. Rá kell feküdnöm a fejlesztésre!
Válasz bandigh #19409. hozzászólásáraNálam a táblák szle-hossza miatt nem jön ki a matek a center pivot-tal sajnos...
Válasz gcastle #19408. hozzászólásáraAz én rendszerem egy 7,5 km csatornarendszerre van telepítve, amit felszíni vízből gravitációsan töltünk. Ezeken a csatornákon a Tsz időkben 2 lineár működött, a szivornyám kapacitása 400 liter/mp azaz kb. 14 olyan csévélődobost tudna folyamatosan kiszolgálni, mint amilyen nekem van. Aztán kiosztották a földeket, a nagy osztatlan közös tábláknak hektáronként volt egy tulajdonosa. Nagy meló volt a vásárlás és a birtokösszevonási cserék, de most már 400 hektár öntözhető van egymás végében. Az Irrimec-nek van komplex gépe, aminek működtetéséhez sem traktor, sem elektromos szivattyú nem kell. Csak a telepítéshez kell egy ember és egy traktor. (https://www.youtube.com/watch?v=VeJ_xs91Wo0) Igaz, hogy egy ilyen gép mire az udvarodon van most kb 19-20 milla, de simán számolhatsz gépenként 18-20 ezer üzemórát. Egy olyannak, mint a videón van a fogyasztása 7 liter gázolaj óránként. Persze a nagyobbak többet is tudnak és többet is esznek, de terület- és kijuttatott öntözővíz-arányosan olcsóbb az üzemeltetésük.
A felszíni víz olcsó, öntözésre kb 3,5-4 ezer forint ezerköbméterenként. Viszont ha ezt át kell emelni ahhoz, hogy a földed végébe jusson, akkor az minden átemelésnél köbméterenként 20-40, esetleg 50-60 forintot is számolnod kell annak függvényében, hogy ki vízszolgáltatód a és milyen feltételekkel dolgozik. Ha meg tudod oldani magadnak, akkor csak az átemelés magasságától, számától és a szivattyú működésétől függ az egész. A vízjogi engedély megszerzése elég macerás, mert természetes vizeknél a vízkivételi pontot (berendezést), a vízi utat és az öntözendő területet is engedélyeztetni kell. Ha viszont van vízszolgáltatód, akkor az első kettőt ő szerzi be, neked csak a harmadikkal kell foglalkozni.
Válasz gcastle #19408. hozzászólásáraAz én rendszerem egy 7,5 km csatornarendszerre van telepítve, amit felszíni vízből gravitációsan töltünk. Ezeken a csatornákon a Tsz időkben 2 lineár működött, a szivornyám kapacitása 400 liter/mp azaz kb. 14 olyan csévélődobost tudna folyamatosan kiszolgálni, mint amilyen nekem van. Aztán kiosztották a földeket, a nagy osztatlan közös tábláknak hektáronként volt egy tulajdonosa. Nagy meló volt a vásárlás és a birtokösszevonási cserék, de most már 400 hektár öntözhető van egymás végében. Az Irrimec-nek van komplex gépe, aminek működtetéséhez sem traktor, sem elektromos szivattyú nem kell. Csak a telepítéshez kell egy ember és egy traktor. (https://www.youtube.com/watch?v=VeJ_xs91Wo0) Igaz, hogy egy ilyen gép mire az udvarodon van most kb 19-20 milla, de simán számolhatsz gépenként 18-20 ezer üzemórát. Egy olyannak, mint a videón van a fogyasztása 7 liter gázolaj óránként. Persze a nagyobbak többet is tudnak és többet is esznek, de terület- és kijuttatott öntözővíz-arányosan olcsóbb az üzemeltetésük.
A felszíni víz olcsó, öntözésre kb 3,5-4 ezer forint ezerköbméterenként. Viszont ha ezt át kell emelni ahhoz, hogy a földed végébe jusson, akkor az minden átemelésnél köbméterenként 20-40, esetleg 50-60 forintot is számolnod kell annak függvényében, hogy ki vízszolgáltatód a és milyen feltételekkel dolgozik. Ha meg tudod oldani magadnak, akkor csak az átemelés magasságától, számától és a szivattyú működésétől függ az egész. A vízjogi engedély megszerzése elég macerás, mert természetes vizeknél a vízkivételi pontot (berendezést), a vízi utat és az öntözendő területet is engedélyeztetni kell. Ha viszont van vízszolgáltatód, akkor az első kettőt ő szerzi be, neked csak a harmadikkal kell foglalkozni.
Válasz Földönfuto #19406. hozzászólásáraPersze, minden ingyen van, Mg-be csak úgy ömlik a pénz ész nélkül.
Válasz gcastle #19407. hozzászólásáraVagy próbálj pályázni, körforgóval tudnál nagyot minimalizálni
Válasz Földönfuto #19406. hozzászólásáraNem mindegy, hogy réteg vagy felszíni víz, lineár-csepegtető-csévélődobos öntözés, traktorhajtású vagy elektromos szivattyú, nagyon sokrétű a dolog!
Válasz fattyú #19400. hozzászólásáraNekem holtágra van felszíni vízre engedély 96 óta,lassan elkezdem használni... De először gerincet kell kiépíteni felállásokkal, mert a csévélődobos költségét és emberi munkaerő igényét ezzel tudnám minimalizálni.
Válasz fattyú #19400. hozzászólásáraMost már azt nem értem,hogy általában azt olvasom,hogy az őntözés szinte megfizethetetlen,a te számításod szerint viszont szinte ingyen van.
Válasz Szabi. #19403. hozzászólásáraA csatorna karbantartás és hasonlók nélkül tényleg kijön 1 liter árából.
Válasz Szabi. #19403. hozzászólásáraA csatorna karban kartartás és hasonlók nélkül tényleg kijön 1 liter árából.
Válasz fattyú #19400. hozzászólásáraReális, bár én 1L/mm/ha-al saccoltam mindig, mikor még volt rá időnk.
Válasz Gatti #19399. hozzászólásáraDobj rám egy e-mailt októberben és küldöm!
Válasz fattyú #19395. hozzászólásáraKöszönöm szépen !
Válasz Gatti #19394. hozzászólásáraÉn Irrimec csévélődobos gépeket használok. A költségeket tavaly számoltam. Mindent összeírtam (gépamortizáció, átállás gép és emberköltség, üzemanyag, karbantartás, víz, engedélyek stb). A számítások odavezettek, hogy hektáronként és mm-ként 1,1-1,2 liter gázolaj árából jön ki az öntözés költsége. Ehhez hozzá kell tenni, hogy nincs szivattyútelepem, hozzám gravitációsan, szivornyán keresztül jön a víz.
Válasz fattyú #19397. hozzászólásáraköszi, megkaptam. Nagyon részletes, majd még a termés eredményekre is kíváncsi leszek :)
Elküldöm mindenkinek a táblázatot, aki nem a noreply@agroinform.com-ra kéri a választ! Írjatok privát e-mail címet!
Válasz Gatti #19396. hozzászólásáraDe nincs benne a privát e-mail címed.
Válasz fattyú #19395. hozzászólásáramár korábban küldtem, egy mailt, amikor feldobtad a lehetőséget
Válasz Gatti #19393. hozzászólásáraKüldj e-mail címet és átküldöm a táblázatot neked is!
Válasz fattyú #19392. hozzászólásáraegyébként itt felénk is van egy ismerős akinek a földjén átmegy egy lineár rendszer, tavasszal hogy egységesen kikeljen meglocsoltatta velük de elég pénzes dolog, szóval takarmány kukoricát nem biztos hogy megéri, persze ha magának csinálja az ember akkor lehet másabb.
Válasz fattyú #19392. hozzászólásáraköszi az infót :)
Válasz Gatti #19390. hozzászólásáraTavaly egyik táblám mellett ugyanúgy Batangát vetett a szomszéd. Az alaptechnológiánk (talaj-előkészítés és műtrágya-használat) ugyan eltérő volt, de költségeket tekintve szinte ugyanaz. Az én többletköltségem az öntözés volt; kétszer 40 mm/ha. Az ő termésátlaga 82q, volt az enyém 109. Tehát az öntözés kb. 25-35%-kal emeli a termést.
Válasz endypapa_20120 #19389. hozzászólásáraElég sok adatot összeírtam két excel táblázatba, elég macerás lenne mindet beírni ide. Másrészt meg nem akarok esetleges bonyodalmat az egyes nemesítőházak részéről...
jók ezek a kísérletek, de igazából egy olyan kísérlet lenne jó ahol minimális csapadékot kapnak és olyan körülmények között melyik tud többet. Az ország nagy részén nincs lehetőség öntözésre és egyre gyakoribbak a szárazságok/szélsőségek.
Válasz fattyú #19387. hozzászólásáraSzerintem kitehetnéd ide!
Válasz Földönfuto #19385. hozzászólásáraSzerintem a draga magok a legkenyesebbek foleg a dekaldok.
Par eve minden fele szine volt hideg volt mint iden tavasszal,es sok csapadek azota nem vetunk dekalbot.
Meg esetleg vmi tapanyaghianya is lehetett.
Válasz Földönfuto #19385. hozzászólásáraÉn az idén 14-féle, 330-380 FAO szám közötti vetőmagot vetettem 1,5 hektáros egymás melletti parcellákba kísérleti jelleggel. Minden nemesítőházat felhívtam és kértem, hogy ők nevezzék meg azt a kettőt, amit 10 aranykoronás, hideg agyagos földön vessek az ő fajtasorukból. Tudok öntözni és a tápanyagot is odatettem rendesen. A két legjobbnak tartott ház magjai csúnyán lemaradtak, minden téren (csövek száma, a sorok száma a csöveken és a szemek száma a sorokban). Persze ettől még a szemek nagysága és súlya javíthat az eredményen, de azt majd csak aratáskor tudjuk meg. Táblázatba szedtem minden szemle méréseit, ha valakit érdekel privátba érdeklődjön!
Válasz Földönfuto #19385. hozzászólásáraA kelési százalékokkal vannak a bajok én is belestem csak a rávetés és az extrém esős nyár mentette meg az évemet,,,,,de mivel 3 hét csúszás lett a kukoricámban bele sem merek gondolni mennyi lesz a szárítási költség de nem panaszkodom,,,szerintem sok volt a hamis vetőmag a piacon
Válasz szantofold22 #19384. hozzászólásáraElég sok embertől lehet hallani az idén,hogy elégedetlenek a 60-70e forintos prémium magokkal.Mi a fő gond velük,nem hozzák az ígért terméseredményeket,vagy más a baj?
Válasz t.peti #19383. hozzászólásáraNagyon szépek a Kite magok.Fornad és aLopiac is.Erre váltok jövőre.Elég volt a 70 e ft os kábitásból.Nagy minusz lesz az idén a kelés miatt