Válasz Rabó001 #19422. hozzászólásáraTalán neki kézzelfoghatóbb így, meg másnak is. Meg ugye szorzószámnak is olyat érdemes választani ami a kiöntözött mennyiséggel arányos. Ha többet tesz ki egyszerre, a gázolaj fog főleg több lenni, nem az amortizáció meg a munkabér. Az is változik kicsit, azért írt egy tól-ig értéket literben
Válasz bandigh #19417. hozzászólásáraAzt jól tudom,hogy ez egy nagy beruházás,de itt bele volt számolva az amortizációtól kezdve minden.Ennek a dupláját megadnám ha évente egyszer kapnék 40mm-tert,akkor amikor én kérem.
Válasz bandigh #19417. hozzászólásáraValószínűleg így van. Aki most csinál egy nagyberuházást, mert egy lineár azért már az, akkor ő bármit tesz abba a földbe, meg, mert előbb megtérül a beletett pénz.
Én azt láttam idén tavasszal, hogy felénk akinek volt lehetősége öntözésre, az kitelepült (háromnegyedük biztos), legyen az nagy cég, vagy kisebb maszek. Ja igen, volt aki most vett dobot. Mentek repcére, búzára, tavaszi árpa, lucerna, cukorrépa, masodvetes silora. Aztán megjöttek az esők, kukoricára már kevesen mentek ki, hibridkukoricat azt természetesen igen, de egy helyen asszem árukukoricaban is láttam.
Válasz fattyú #19412. hozzászólásáraEz komoly terület. A berendezés is az, meg ettem a videót.
Csak egyet nem értek,van költségeket miért gázolaj árára szamolod át, egyszerűbb lenne a Ft. Persze én is el tudom végezni a szorzast.
Válasz Földönfuto #19416. hozzászólásáraCsak mire mindent megveszel hozzá, az a sok. Mondják h a sima tengeri nem éri meg, hát nyilván ha a nagycég alá tesz a lineárnak 100 ha csemegét, ott jobban pörög a számláló, de aszályhelyzetben minden növény örül a víznek, egy 20 mm-el van h meg lehet menteni a termés 1/3-át
Válasz Földönfuto #19406. hozzászólásáraÉn a te számításodra reagáltam,ami ha jól értettem egy 40mm-es öntözés 40l gázolaj ára.Erre mondtam,hogy ez nem tétel egy kukorica technológiában.
F73 as kukorica milyen csöveket szokott nevelni? Vékony hosszú csövek vannak rajta... esetleg vékony csutkája lesz? Nagyon bizakodó voltam a fejlődésének mert nagyon jól nézett ki...
Válasz fattyú #19412. hozzászólására400 az már szép kis hobbikert, gratula! Nálam holtágból kb 3 méter magasra kellene feltolni, most voltak kimérések ezáltal összevonások, 70 hektár van 4 helyen vízközelben. Rá kell feküdnöm a fejlesztésre!
Válasz gcastle #19408. hozzászólásáraAz én rendszerem egy 7,5 km csatornarendszerre van telepítve, amit felszíni vízből gravitációsan töltünk. Ezeken a csatornákon a Tsz időkben 2 lineár működött, a szivornyám kapacitása 400 liter/mp azaz kb. 14 olyan csévélődobost tudna folyamatosan kiszolgálni, mint amilyen nekem van. Aztán kiosztották a földeket, a nagy osztatlan közös tábláknak hektáronként volt egy tulajdonosa. Nagy meló volt a vásárlás és a birtokösszevonási cserék, de most már 400 hektár öntözhető van egymás végében. Az Irrimec-nek van komplex gépe, aminek működtetéséhez sem traktor, sem elektromos szivattyú nem kell. Csak a telepítéshez kell egy ember és egy traktor. (https://www.youtube.com/watch?v=VeJ_xs91Wo0) Igaz, hogy egy ilyen gép mire az udvarodon van most kb 19-20 milla, de simán számolhatsz gépenként 18-20 ezer üzemórát. Egy olyannak, mint a videón van a fogyasztása 7 liter gázolaj óránként. Persze a nagyobbak többet is tudnak és többet is esznek, de terület- és kijuttatott öntözővíz-arányosan olcsóbb az üzemeltetésük.
A felszíni víz olcsó, öntözésre kb 3,5-4 ezer forint ezerköbméterenként. Viszont ha ezt át kell emelni ahhoz, hogy a földed végébe jusson, akkor az minden átemelésnél köbméterenként 20-40, esetleg 50-60 forintot is számolnod kell annak függvényében, hogy ki vízszolgáltatód a és milyen feltételekkel dolgozik. Ha meg tudod oldani magadnak, akkor csak az átemelés magasságától, számától és a szivattyú működésétől függ az egész. A vízjogi engedély megszerzése elég macerás, mert természetes vizeknél a vízkivételi pontot (berendezést), a vízi utat és az öntözendő területet is engedélyeztetni kell. Ha viszont van vízszolgáltatód, akkor az első kettőt ő szerzi be, neked csak a harmadikkal kell foglalkozni.
Válasz gcastle #19408. hozzászólásáraAz én rendszerem egy 7,5 km csatornarendszerre van telepítve, amit felszíni vízből gravitációsan töltünk. Ezeken a csatornákon a Tsz időkben 2 lineár működött, a szivornyám kapacitása 400 liter/mp azaz kb. 14 olyan csévélődobost tudna folyamatosan kiszolgálni, mint amilyen nekem van. Aztán kiosztották a földeket, a nagy osztatlan közös tábláknak hektáronként volt egy tulajdonosa. Nagy meló volt a vásárlás és a birtokösszevonási cserék, de most már 400 hektár öntözhető van egymás végében. Az Irrimec-nek van komplex gépe, aminek működtetéséhez sem traktor, sem elektromos szivattyú nem kell. Csak a telepítéshez kell egy ember és egy traktor. (https://www.youtube.com/watch?v=VeJ_xs91Wo0) Igaz, hogy egy ilyen gép mire az udvarodon van most kb 19-20 milla, de simán számolhatsz gépenként 18-20 ezer üzemórát. Egy olyannak, mint a videón van a fogyasztása 7 liter gázolaj óránként. Persze a nagyobbak többet is tudnak és többet is esznek, de terület- és kijuttatott öntözővíz-arányosan olcsóbb az üzemeltetésük.
A felszíni víz olcsó, öntözésre kb 3,5-4 ezer forint ezerköbméterenként. Viszont ha ezt át kell emelni ahhoz, hogy a földed végébe jusson, akkor az minden átemelésnél köbméterenként 20-40, esetleg 50-60 forintot is számolnod kell annak függvényében, hogy ki vízszolgáltatód a és milyen feltételekkel dolgozik. Ha meg tudod oldani magadnak, akkor csak az átemelés magasságától, számától és a szivattyú működésétől függ az egész. A vízjogi engedély megszerzése elég macerás, mert természetes vizeknél a vízkivételi pontot (berendezést), a vízi utat és az öntözendő területet is engedélyeztetni kell. Ha viszont van vízszolgáltatód, akkor az első kettőt ő szerzi be, neked csak a harmadikkal kell foglalkozni.
Válasz Földönfuto #19406. hozzászólásáraNem mindegy, hogy réteg vagy felszíni víz, lineár-csepegtető-csévélődobos öntözés, traktorhajtású vagy elektromos szivattyú, nagyon sokrétű a dolog!
Válasz fattyú #19400. hozzászólásáraNekem holtágra van felszíni vízre engedély 96 óta,lassan elkezdem használni... De először gerincet kell kiépíteni felállásokkal, mert a csévélődobos költségét és emberi munkaerő igényét ezzel tudnám minimalizálni.
Válasz fattyú #19400. hozzászólásáraMost már azt nem értem,hogy általában azt olvasom,hogy az őntözés szinte megfizethetetlen,a te számításod szerint viszont szinte ingyen van.
Válasz Gatti #19394. hozzászólásáraÉn Irrimec csévélődobos gépeket használok. A költségeket tavaly számoltam. Mindent összeírtam (gépamortizáció, átállás gép és emberköltség, üzemanyag, karbantartás, víz, engedélyek stb). A számítások odavezettek, hogy hektáronként és mm-ként 1,1-1,2 liter gázolaj árából jön ki az öntözés költsége. Ehhez hozzá kell tenni, hogy nincs szivattyútelepem, hozzám gravitációsan, szivornyán keresztül jön a víz.
Válasz fattyú #19392. hozzászólásáraegyébként itt felénk is van egy ismerős akinek a földjén átmegy egy lineár rendszer, tavasszal hogy egységesen kikeljen meglocsoltatta velük de elég pénzes dolog, szóval takarmány kukoricát nem biztos hogy megéri, persze ha magának csinálja az ember akkor lehet másabb.
Válasz Gatti #19390. hozzászólásáraTavaly egyik táblám mellett ugyanúgy Batangát vetett a szomszéd. Az alaptechnológiánk (talaj-előkészítés és műtrágya-használat) ugyan eltérő volt, de költségeket tekintve szinte ugyanaz. Az én többletköltségem az öntözés volt; kétszer 40 mm/ha. Az ő termésátlaga 82q, volt az enyém 109. Tehát az öntözés kb. 25-35%-kal emeli a termést.
Válasz endypapa_20120 #19389. hozzászólásáraElég sok adatot összeírtam két excel táblázatba, elég macerás lenne mindet beírni ide. Másrészt meg nem akarok esetleges bonyodalmat az egyes nemesítőházak részéről...
jók ezek a kísérletek, de igazából egy olyan kísérlet lenne jó ahol minimális csapadékot kapnak és olyan körülmények között melyik tud többet. Az ország nagy részén nincs lehetőség öntözésre és egyre gyakoribbak a szárazságok/szélsőségek.
Válasz Földönfuto #19385. hozzászólásáraSzerintem a draga magok a legkenyesebbek foleg a dekaldok.
Par eve minden fele szine volt hideg volt mint iden tavasszal,es sok csapadek azota nem vetunk dekalbot.
Meg esetleg vmi tapanyaghianya is lehetett.
Válasz Földönfuto #19385. hozzászólásáraÉn az idén 14-féle, 330-380 FAO szám közötti vetőmagot vetettem 1,5 hektáros egymás melletti parcellákba kísérleti jelleggel. Minden nemesítőházat felhívtam és kértem, hogy ők nevezzék meg azt a kettőt, amit 10 aranykoronás, hideg agyagos földön vessek az ő fajtasorukból. Tudok öntözni és a tápanyagot is odatettem rendesen. A két legjobbnak tartott ház magjai csúnyán lemaradtak, minden téren (csövek száma, a sorok száma a csöveken és a szemek száma a sorokban). Persze ettől még a szemek nagysága és súlya javíthat az eredményen, de azt majd csak aratáskor tudjuk meg. Táblázatba szedtem minden szemle méréseit, ha valakit érdekel privátba érdeklődjön!
Válasz Földönfuto #19385. hozzászólásáraA kelési százalékokkal vannak a bajok én is belestem csak a rávetés és az extrém esős nyár mentette meg az évemet,,,,,de mivel 3 hét csúszás lett a kukoricámban bele sem merek gondolni mennyi lesz a szárítási költség de nem panaszkodom,,,szerintem sok volt a hamis vetőmag a piacon
Válasz szantofold22 #19384. hozzászólásáraElég sok embertől lehet hallani az idén,hogy elégedetlenek a 60-70e forintos prémium magokkal.Mi a fő gond velük,nem hozzák az ígért terméseredményeket,vagy más a baj?
Válasz t.peti #19383. hozzászólásáraNagyon szépek a Kite magok.Fornad és aLopiac is.Erre váltok jövőre.Elég volt a 70 e ft os kábitásból.Nagy minusz lesz az idén a kelés miatt
Válasz szantofold22 #19379. hozzászólására9415 ?
Van abbol is 10 ha.
Meg vagy 5 Loupiac.
Ilyen gondok még sose voltak.
A technológia egyre modernebb de a minőség meg egyre szarabb, az ár meg egyre drágább...
Ha az idén se lesznek relevánsan jobbak a "premium" magok akkor jövőre mindenhova Loupiac megy.
Az összes vetőmagos elbújhat a Kités frakcionált vetőmaghoz képest minőségben...
Válasz sirhanzoltan #19381. hozzászólásáraIgen.Erre vartak a dilerek is.De ahogy latom ez is egy 45e tőállomány max.S tuti nincs minden 2 cső.Ne örülj korán mert amig mások egészséges állománya ontani fogja addig ebbe benne lesz az a lemaradás.Én azt mondomfizessék csak ki a különbözetet amivel átbasztak a szarral és fajtaváltás lesz.Ilyen hozzáállással ,hogy már az országos managert kellett felhivni amiből egy Dunán és egy a Tiszántulon van mert baxnak rámmi dent elmond.Nem kellek én vevőnek....Kinéztem az új fajtát...
Emlékeztek még a szarul indult p9978 kukoricámra. Hatalmas csövek, rengetegen kettő. Brutális állomány lett, mondjuk esőt kapott rendesen és jókor. Ez is román egyébként.
Válasz t.peti #19373. hozzászólásáraNekem egy masik nagy nemesitohaz 5 re vegződő szemetje van és még néhány barátomnak.A vetőmag dílerek lapitanak,a csiráztatási % ról a vetőmagüzemtől még semmit tajákoztatást nem kaptunk.Telefont fel se veszi.Összel hozammérős kombajn lesz.Vastag szár atlagos cső 1db..
Válasz GREVEN #19374. hozzászólásáraVan ott gépműhely, és mondta a tulaj hogy Tiszakécskéről is vittek oda sárga kombájn ferdetengelyt csinálni, mindegy nem érdekes.
24924 hozzászólás
Válasz Rabó001 #19422. hozzászólásáraTalán neki kézzelfoghatóbb így, meg másnak is. Meg ugye szorzószámnak is olyat érdemes választani ami a kiöntözött mennyiséggel arányos. Ha többet tesz ki egyszerre, a gázolaj fog főleg több lenni, nem az amortizáció meg a munkabér. Az is változik kicsit, azért írt egy tól-ig értéket literben
Válasz bandigh #19417. hozzászólásáraAzt jól tudom,hogy ez egy nagy beruházás,de itt bele volt számolva az amortizációtól kezdve minden.Ennek a dupláját megadnám ha évente egyszer kapnék 40mm-tert,akkor amikor én kérem.
Válasz bandigh #19420. hozzászólásáraNem. Olvasd el a kiinduló hozzászólást!
Válasz bandigh #19417. hozzászólásáraValószínűleg így van. Aki most csinál egy nagyberuházást, mert egy lineár azért már az, akkor ő bármit tesz abba a földbe, meg, mert előbb megtérül a beletett pénz.
Én azt láttam idén tavasszal, hogy felénk akinek volt lehetősége öntözésre, az kitelepült (háromnegyedük biztos), legyen az nagy cég, vagy kisebb maszek. Ja igen, volt aki most vett dobot. Mentek repcére, búzára, tavaszi árpa, lucerna, cukorrépa, masodvetes silora. Aztán megjöttek az esők, kukoricára már kevesen mentek ki, hibridkukoricat azt természetesen igen, de egy helyen asszem árukukoricaban is láttam.
Válasz Rabó001 #19419. hozzászólásáraMert azt látja mérhetően, hogy mibe került a locsolás. Az meg h ki mennyiért veszi, az más dolog
Válasz fattyú #19412. hozzászólásáraEz komoly terület. A berendezés is az, meg ettem a videót.
Csak egyet nem értek,van költségeket miért gázolaj árára szamolod át, egyszerűbb lenne a Ft. Persze én is el tudom végezni a szorzast.
Válasz bandigh #19417. hozzászólásáraHa április végén 20milivel megtudtam volna öntözni a földjeinket, világbajnok lettem volna idén mindenből...
Válasz Földönfuto #19416. hozzászólásáraCsak mire mindent megveszel hozzá, az a sok. Mondják h a sima tengeri nem éri meg, hát nyilván ha a nagycég alá tesz a lineárnak 100 ha csemegét, ott jobban pörög a számláló, de aszályhelyzetben minden növény örül a víznek, egy 20 mm-el van h meg lehet menteni a termés 1/3-át
Válasz Földönfuto #19406. hozzászólásáraÉn a te számításodra reagáltam,ami ha jól értettem egy 40mm-es öntözés 40l gázolaj ára.Erre mondtam,hogy ez nem tétel egy kukorica technológiában.
F73 as kukorica milyen csöveket szokott nevelni? Vékony hosszú csövek vannak rajta... esetleg vékony csutkája lesz? Nagyon bizakodó voltam a fejlődésének mert nagyon jól nézett ki...
Válasz fattyú #19412. hozzászólására400 az már szép kis hobbikert, gratula! Nálam holtágból kb 3 méter magasra kellene feltolni, most voltak kimérések ezáltal összevonások, 70 hektár van 4 helyen vízközelben. Rá kell feküdnöm a fejlesztésre!
Válasz bandigh #19409. hozzászólásáraNálam a táblák szle-hossza miatt nem jön ki a matek a center pivot-tal sajnos...
Válasz gcastle #19408. hozzászólásáraAz én rendszerem egy 7,5 km csatornarendszerre van telepítve, amit felszíni vízből gravitációsan töltünk. Ezeken a csatornákon a Tsz időkben 2 lineár működött, a szivornyám kapacitása 400 liter/mp azaz kb. 14 olyan csévélődobost tudna folyamatosan kiszolgálni, mint amilyen nekem van. Aztán kiosztották a földeket, a nagy osztatlan közös tábláknak hektáronként volt egy tulajdonosa. Nagy meló volt a vásárlás és a birtokösszevonási cserék, de most már 400 hektár öntözhető van egymás végében. Az Irrimec-nek van komplex gépe, aminek működtetéséhez sem traktor, sem elektromos szivattyú nem kell. Csak a telepítéshez kell egy ember és egy traktor. (https://www.youtube.com/watch?v=VeJ_xs91Wo0) Igaz, hogy egy ilyen gép mire az udvarodon van most kb 19-20 milla, de simán számolhatsz gépenként 18-20 ezer üzemórát. Egy olyannak, mint a videón van a fogyasztása 7 liter gázolaj óránként. Persze a nagyobbak többet is tudnak és többet is esznek, de terület- és kijuttatott öntözővíz-arányosan olcsóbb az üzemeltetésük.
A felszíni víz olcsó, öntözésre kb 3,5-4 ezer forint ezerköbméterenként. Viszont ha ezt át kell emelni ahhoz, hogy a földed végébe jusson, akkor az minden átemelésnél köbméterenként 20-40, esetleg 50-60 forintot is számolnod kell annak függvényében, hogy ki vízszolgáltatód a és milyen feltételekkel dolgozik. Ha meg tudod oldani magadnak, akkor csak az átemelés magasságától, számától és a szivattyú működésétől függ az egész. A vízjogi engedély megszerzése elég macerás, mert természetes vizeknél a vízkivételi pontot (berendezést), a vízi utat és az öntözendő területet is engedélyeztetni kell. Ha viszont van vízszolgáltatód, akkor az első kettőt ő szerzi be, neked csak a harmadikkal kell foglalkozni.
Válasz gcastle #19408. hozzászólásáraAz én rendszerem egy 7,5 km csatornarendszerre van telepítve, amit felszíni vízből gravitációsan töltünk. Ezeken a csatornákon a Tsz időkben 2 lineár működött, a szivornyám kapacitása 400 liter/mp azaz kb. 14 olyan csévélődobost tudna folyamatosan kiszolgálni, mint amilyen nekem van. Aztán kiosztották a földeket, a nagy osztatlan közös tábláknak hektáronként volt egy tulajdonosa. Nagy meló volt a vásárlás és a birtokösszevonási cserék, de most már 400 hektár öntözhető van egymás végében. Az Irrimec-nek van komplex gépe, aminek működtetéséhez sem traktor, sem elektromos szivattyú nem kell. Csak a telepítéshez kell egy ember és egy traktor. (https://www.youtube.com/watch?v=VeJ_xs91Wo0) Igaz, hogy egy ilyen gép mire az udvarodon van most kb 19-20 milla, de simán számolhatsz gépenként 18-20 ezer üzemórát. Egy olyannak, mint a videón van a fogyasztása 7 liter gázolaj óránként. Persze a nagyobbak többet is tudnak és többet is esznek, de terület- és kijuttatott öntözővíz-arányosan olcsóbb az üzemeltetésük.
A felszíni víz olcsó, öntözésre kb 3,5-4 ezer forint ezerköbméterenként. Viszont ha ezt át kell emelni ahhoz, hogy a földed végébe jusson, akkor az minden átemelésnél köbméterenként 20-40, esetleg 50-60 forintot is számolnod kell annak függvényében, hogy ki vízszolgáltatód a és milyen feltételekkel dolgozik. Ha meg tudod oldani magadnak, akkor csak az átemelés magasságától, számától és a szivattyú működésétől függ az egész. A vízjogi engedély megszerzése elég macerás, mert természetes vizeknél a vízkivételi pontot (berendezést), a vízi utat és az öntözendő területet is engedélyeztetni kell. Ha viszont van vízszolgáltatód, akkor az első kettőt ő szerzi be, neked csak a harmadikkal kell foglalkozni.
Válasz Földönfuto #19406. hozzászólásáraPersze, minden ingyen van, Mg-be csak úgy ömlik a pénz ész nélkül.
Válasz gcastle #19407. hozzászólásáraVagy próbálj pályázni, körforgóval tudnál nagyot minimalizálni
Válasz Földönfuto #19406. hozzászólásáraNem mindegy, hogy réteg vagy felszíni víz, lineár-csepegtető-csévélődobos öntözés, traktorhajtású vagy elektromos szivattyú, nagyon sokrétű a dolog!
Válasz fattyú #19400. hozzászólásáraNekem holtágra van felszíni vízre engedély 96 óta,lassan elkezdem használni... De először gerincet kell kiépíteni felállásokkal, mert a csévélődobos költségét és emberi munkaerő igényét ezzel tudnám minimalizálni.
Válasz fattyú #19400. hozzászólásáraMost már azt nem értem,hogy általában azt olvasom,hogy az őntözés szinte megfizethetetlen,a te számításod szerint viszont szinte ingyen van.
Válasz Szabi. #19403. hozzászólásáraA csatorna karbantartás és hasonlók nélkül tényleg kijön 1 liter árából.
Válasz Szabi. #19403. hozzászólásáraA csatorna karban kartartás és hasonlók nélkül tényleg kijön 1 liter árából.
Válasz fattyú #19400. hozzászólásáraReális, bár én 1L/mm/ha-al saccoltam mindig, mikor még volt rá időnk.
Válasz Gatti #19399. hozzászólásáraDobj rám egy e-mailt októberben és küldöm!
Válasz fattyú #19395. hozzászólásáraKöszönöm szépen !
Válasz Gatti #19394. hozzászólásáraÉn Irrimec csévélődobos gépeket használok. A költségeket tavaly számoltam. Mindent összeírtam (gépamortizáció, átállás gép és emberköltség, üzemanyag, karbantartás, víz, engedélyek stb). A számítások odavezettek, hogy hektáronként és mm-ként 1,1-1,2 liter gázolaj árából jön ki az öntözés költsége. Ehhez hozzá kell tenni, hogy nincs szivattyútelepem, hozzám gravitációsan, szivornyán keresztül jön a víz.
Válasz fattyú #19397. hozzászólásáraköszi, megkaptam. Nagyon részletes, majd még a termés eredményekre is kíváncsi leszek :)
Elküldöm mindenkinek a táblázatot, aki nem a noreply@agroinform.com-ra kéri a választ! Írjatok privát e-mail címet!
Válasz Gatti #19396. hozzászólásáraDe nincs benne a privát e-mail címed.
Válasz fattyú #19395. hozzászólásáramár korábban küldtem, egy mailt, amikor feldobtad a lehetőséget
Válasz Gatti #19393. hozzászólásáraKüldj e-mail címet és átküldöm a táblázatot neked is!
Válasz fattyú #19392. hozzászólásáraegyébként itt felénk is van egy ismerős akinek a földjén átmegy egy lineár rendszer, tavasszal hogy egységesen kikeljen meglocsoltatta velük de elég pénzes dolog, szóval takarmány kukoricát nem biztos hogy megéri, persze ha magának csinálja az ember akkor lehet másabb.
Válasz fattyú #19392. hozzászólásáraköszi az infót :)
Válasz Gatti #19390. hozzászólásáraTavaly egyik táblám mellett ugyanúgy Batangát vetett a szomszéd. Az alaptechnológiánk (talaj-előkészítés és műtrágya-használat) ugyan eltérő volt, de költségeket tekintve szinte ugyanaz. Az én többletköltségem az öntözés volt; kétszer 40 mm/ha. Az ő termésátlaga 82q, volt az enyém 109. Tehát az öntözés kb. 25-35%-kal emeli a termést.
Válasz endypapa_20120 #19389. hozzászólásáraElég sok adatot összeírtam két excel táblázatba, elég macerás lenne mindet beírni ide. Másrészt meg nem akarok esetleges bonyodalmat az egyes nemesítőházak részéről...
jók ezek a kísérletek, de igazából egy olyan kísérlet lenne jó ahol minimális csapadékot kapnak és olyan körülmények között melyik tud többet. Az ország nagy részén nincs lehetőség öntözésre és egyre gyakoribbak a szárazságok/szélsőségek.
Válasz fattyú #19387. hozzászólásáraSzerintem kitehetnéd ide!
Válasz Földönfuto #19385. hozzászólásáraSzerintem a draga magok a legkenyesebbek foleg a dekaldok.
Par eve minden fele szine volt hideg volt mint iden tavasszal,es sok csapadek azota nem vetunk dekalbot.
Meg esetleg vmi tapanyaghianya is lehetett.
Válasz Földönfuto #19385. hozzászólásáraÉn az idén 14-féle, 330-380 FAO szám közötti vetőmagot vetettem 1,5 hektáros egymás melletti parcellákba kísérleti jelleggel. Minden nemesítőházat felhívtam és kértem, hogy ők nevezzék meg azt a kettőt, amit 10 aranykoronás, hideg agyagos földön vessek az ő fajtasorukból. Tudok öntözni és a tápanyagot is odatettem rendesen. A két legjobbnak tartott ház magjai csúnyán lemaradtak, minden téren (csövek száma, a sorok száma a csöveken és a szemek száma a sorokban). Persze ettől még a szemek nagysága és súlya javíthat az eredményen, de azt majd csak aratáskor tudjuk meg. Táblázatba szedtem minden szemle méréseit, ha valakit érdekel privátba érdeklődjön!
Válasz Földönfuto #19385. hozzászólásáraA kelési százalékokkal vannak a bajok én is belestem csak a rávetés és az extrém esős nyár mentette meg az évemet,,,,,de mivel 3 hét csúszás lett a kukoricámban bele sem merek gondolni mennyi lesz a szárítási költség de nem panaszkodom,,,szerintem sok volt a hamis vetőmag a piacon
Válasz szantofold22 #19384. hozzászólásáraElég sok embertől lehet hallani az idén,hogy elégedetlenek a 60-70e forintos prémium magokkal.Mi a fő gond velük,nem hozzák az ígért terméseredményeket,vagy más a baj?
Válasz t.peti #19383. hozzászólásáraNagyon szépek a Kite magok.Fornad és aLopiac is.Erre váltok jövőre.Elég volt a 70 e ft os kábitásból.Nagy minusz lesz az idén a kelés miatt
Válasz szantofold22 #19379. hozzászólására9415 ?
Van abbol is 10 ha.
Meg vagy 5 Loupiac.
Ilyen gondok még sose voltak.
A technológia egyre modernebb de a minőség meg egyre szarabb, az ár meg egyre drágább...
Ha az idén se lesznek relevánsan jobbak a "premium" magok akkor jövőre mindenhova Loupiac megy.
Az összes vetőmagos elbújhat a Kités frakcionált vetőmaghoz képest minőségben...
Válasz sirhanzoltan #19381. hozzászólásáraIgen.Erre vartak a dilerek is.De ahogy latom ez is egy 45e tőállomány max.S tuti nincs minden 2 cső.Ne örülj korán mert amig mások egészséges állománya ontani fogja addig ebbe benne lesz az a lemaradás.Én azt mondomfizessék csak ki a különbözetet amivel átbasztak a szarral és fajtaváltás lesz.Ilyen hozzáállással ,hogy már az országos managert kellett felhivni amiből egy Dunán és egy a Tiszántulon van mert baxnak rámmi dent elmond.Nem kellek én vevőnek....Kinéztem az új fajtát...
Emlékeztek még a szarul indult p9978 kukoricámra. Hatalmas csövek, rengetegen kettő. Brutális állomány lett, mondjuk esőt kapott rendesen és jókor. Ez is román egyébként.
Válasz lakatos gabesz #19369. hozzászólásáraAkkor nagy szerencséd van. Szép egészséges csövek.
Nálunk egyes területeken még a force-os is ugyanolyan rágott, mint a sima.
Válasz t.peti #19373. hozzászólásáraNekem egy masik nagy nemesitohaz 5 re vegződő szemetje van és még néhány barátomnak.A vetőmag dílerek lapitanak,a csiráztatási % ról a vetőmagüzemtől még semmit tajákoztatást nem kaptunk.Telefont fel se veszi.Összel hozammérős kombajn lesz.Vastag szár atlagos cső 1db..
Válasz lakatos gabesz #19370. hozzászólásáraKöszi
Válasz GREVEN #19374. hozzászólásáraVan ott gépműhely, és mondta a tulaj hogy Tiszakécskéről is vittek oda sárga kombájn ferdetengelyt csinálni, mindegy nem érdekes.
Válasz t.peti #19373. hozzászólásáraNeked mi a gond vele??
Válasz t.peti #19373. hozzászólásáraA legtöbb gond mindig a román előállítâssal volt.