Fórum
Cikkajánló
Eltűnt egy 100 hektáros tó az Alföldön! – megrázó képek Mórahalomról +VIDEÓ
A vízhiány már nemcsak jövőbeni veszély, hanem jelen idejű valóság.
747 hozzászólás
Válasz Zsolesz100 #446. hozzászólásáraNyomj bele kézzel lassan egy macsétát a bokorba. Vagy csapd oda.
Válasz Radocz #445. hozzászólásáraAz hogy éles legyen a penge, meg a súly.
Sebesség igazából csak azért kell hogy haladjon, ha éles viszi lassan is.
Az aprítohengernel a súly vagy a sebesség fontosabb?
Gyomot szeretnék lefektetni vele.
Válasz Blackalex #439. hozzászólásáraLátszik,könnyű a vetőgép,fent hátul a beton tömb.Csoroszlya nyomás,gépsúly osztva a sorok számával.
Válasz Blackalex #442. hozzászólásáraAugusztusba küzdött a betonkemény földbe.Mélységtartás szerintem no-till-be egyik se tuja tartani.Eleve,a szármaradvány vastagsága se egyenlő.Akkor mélységet se tud tartani egyik vetőgép se.Meg mik az elvárások?Tól-ig határ,kinél hol van?
Válasz barazdabetyar. #441. hozzászólásáraNálad a sivával volt olyan körülmény amikor nem tudta a magot berakni? A mélységtartás nem volt problémás?
Válasz Blackalex #440. hozzászólásáraDirekt vető=tárcsás vető.
Válasz Kémlelő #438. hozzászólásáraKölcsön RAD-dal próbáltunk szóját másodvetésnek elrakni búza tarlóba. Nem sikerült. Egy gyengébb kombájn aratott szecskázó nélkül, brutál mennyiségű szalma volt. Összehúzta, nem folyt át a csoroszlyák között. Az alább említett sok vetőgépes kísérletben sem tudta beletenni az álló takarónövénybe, ott is zúzniuk kellett előtte. Szóval szerintem a RAd csak feltételesen alkalmas direkt vetésre.
Válasz Kémlelő #433. hozzászólásáraEz nem az a kísérlet, de itt is azért elég masszív zöld tömegbe rakta bele a búzát.
https://www.youtube.com/watch?v=ZI-g36bNoqw
itt pedig ha lefelé görgetsz az kelés látható:
https://agrologos.tumblr.com/post/666834476316377088/coperture-vegetali-e-agricoltura-rigenerativa-16
Válasz barazdabetyar. #437. hozzászólásáraÉn úgy tudom, hogy a többi egyik sem direkt vetőgép volt.
A RAD meg ugye az. Mindent tud, amit a nagyok. Van aki szerint mégsem.
Válasz mtz1221 #436. hozzászólásáraSzerintem mert a rad rakta legmélyebbre.De akkor meg nem bokrosodik.
Válasz kis Zombi #435. hozzászólásáraHogy a radosat nem ette ki ??? Kell Gegétől videókat kérni, ott látszik hogy csak a rados maradt meg. Viszont elejében ő is értetlenül állt előtte hogy miért csak az övé.
Válasz Kémlelő #433. hozzászólásáraKizabálta a pocok az egész kísérletet, úgy tudom.
Válasz kis Zombi #432. hozzászólásáraA vetőgép négy kereke és a 12 darab mélység tartó kerék szinte tökéletesen lefekteti a növényzetet. A középső sorban és a csatlakozó sorban marad állva némi növény. Ha a hengerezés nem vetés irányban történik sokkal rosszabb lesz a vetés mivel át kell vágni a szármaradványt a vető tárcsának. Három éve egy farmlátogatáson mondta az Amcsi, hogy egy méteres tarlóval aratják a kukoricát. Így jóval kevesebb szármaradványt kell átvágni a vető tárcsának, télen fogja a havat, tavasszal jobban árnyékol, később bomlik el a mulcs, tovább takarja a talajt.
Köszönöm szépen!
Volt egy kísérlet, ahol álló takaró növénybe búzát vetettek.
Látott valaki valahol a kelésről bemutatót?
Mert abból lehetne okulni, hogy ha nincs magágy akkor mire képes a "direkt" vetés.
Válasz barazdabetyar. #431. hozzászólásáraAttól függ akar e magágyat készíteni. Ha igen akkor célszerűbb minél apróbbra összevágni a szármaradványt és úgy bekeverni. Ha direktbe vett a takarónövénybe akkor max egy henger (vetési irányba lefektetni a növényzetet) vagy még az se.
Válasz Bárány #430. hozzászólásáraTakaró növénynek a legjobb,ha semmit nem csinál,csak lefekteti.Zúzni nem jó,mert az apró darabok,mikor összeszáradnak,közé süt a nap.Így jobban szárad a talaj,nincs kellő talajtakarás,gyomosodik,stb.
Válasz Kémlelő #428. hozzászólásáraA zöld növényzettel nagyon vegyesen bánik: a "szépen felaprít" és a "semmit sem csinál vele" között minden előfordul.
A biztonság kedvéért kell mellé egy szárzúzó is.
Válasz Kémlelő #428. hozzászólásáraJó a henger,ha nem darabolja el a szárat.Fektetve a tökéletes.És annyira sértse,hogy pusztuljon el.
Válasz barazdabetyar. #427. hozzászólásáraNapraforgót nem termelek. Arra nem.
Inkább terminálni a takarónövényt, ha nem lesz glifozát.
Meg a száraz gyomot is lefektetné.
Válasz Kémlelő #426. hozzászólásáraMire kellene?
Válasz griz #145. hozzászólásáramilyen lett az aprítóhenger?
Engem is érdekel.
két méteres sorközre, mit javasolsz?
Válasz kis Zombi #424. hozzászólásáraNem próbáltam külön, de az nem is volt tervben, akkor nagyobbat vettem volna. Valószínűleg könnyű lenne magában.
Előre nemigen dobál, egy-két szár van a traktoron, de semmi extra.
Válasz Bárány #423. hozzászólásáraMandam-et próbáltad magába napra tarlón ? Elég a súlya ? Ez teledobàlja a traktor hátulját szármaradvánnyal ?
Két függesztett "Dalbo rendszerű" gépet láttam dolgozni, az egyiket szárazba, másikat 5 mm után. Kell bele a víz, mert 500 kg/m súly kevés.
Válasz Radocz #421. hozzászólásáraSzerintem nincsenek ezek még annyira elterjedve, hogy többeknek igazi összehasonlítása lenne, inkább csak az elméleteket szokták mondani.
Én itt most háromfélének a munkáját láttam, és csak szotyitarlón: Noran, Dal-Bo, Mandam. Elég eltérő tervezések, de egyforma jó volt mindegyik, semelyik munkájában nem találtam hibát.
Ez meg kimaradt:
https://talajreform.hu/tudasbazis/takaronovenyek-terminalasa-mechanika-es-mas-eszkozok/
https://talajreform.hu/tudasbazis/takaronovenyek-terminalasa-mechanika-es-mas-eszkozok/
Idén glifozáttal kezeltük a területet, de mivel tiltott szer lesz így ki kell találni valami más megoldást.
Meg napraforgó után jó eszköznek mondja mindenki.
Az aprítóhenger átmérője és "alakja" szerint láttam már több fajtát.
Melyik kialakítás milyen célra lett kitalálva?
Van kukorica és napra föld, valamint takarónövények terminálására használnánk.
Kinek milyen tapasztalata van?
Tegnap Hajdúnánáson láttam egy kisebb átmérőjűt, és rövid tagokból állt össze a 6 méter.
Válasz mtz1221 #416. hozzászólásáratavalyi
Válasz mtz1221 #416. hozzászólásáraKötött talajon, ahol megmaradnak jobban a bakhátak, ott azért gondot okoz. Vagy ahol többször sorközművelnek, esetleg feltöltik ott a sorközökben “sok” egybenmarad. Ugyanez a tavasszal összenyomolt földeknél is. Persze állva semmi nem marad, csak ami befekszik egy traktornyomba, az nyilván nem lesz felvágva. Csak esetleg perforálva mint a papír ???? Törekedni kell rá h a napraforgó ne legyen olyan mint a krumpliföld, mert a kombájnból is kirázza a lelket a fordulókban
Válasz mtz1221 #416. hozzászólásáraEz elég jól fel volt töltve, de most az aratásra kicsit jobban elsimult a szokottnál. A videó nem adja vissza, de azért valamennyire bakhátas volt.
Válasz mtz1221 #415. hozzászólásáraKukorica lesz majd, de egyébként azonnal lehetne vetni. A hullámos tárcsa nélkül is elég jó lenne.
Ez volt így, ebben a variációban az elsö, kísérleti munkája, úgyhogy egyelőre többet nem tudok mondani.
Ki fogom próbálni kukorica tarlón is.
Rendeseb feltöltött napra aprítóhengerezéséről nincs valakinek videója ??? Nagyon érdekelne ott mit csinál.
Válasz Bárány #407. hozzászólásáraNem lehet megunni.
A portól nem látszik rendesen, de a hátsó hullámos tárcsasorok nélkül milyen munkát hagyna ??? Alaptrágyát elszórtad előtte, vagy nem gabona megy bele ???
Válasz VMisi #408. hozzászólásáraAmazonnál a Catrosra már lehet venni, ami előtt ott a törőhenger.
Nekem nagyon tetszik.
Válasz VMisi #408. hozzászólásáraAmeddig üzemel iván az udvaron addig ha van rá mód, értelmesebb gépet nem küldök a napra tarlóra. A hengerrel meg kb bármennyit meg lehet csinálni egy nap, míg egy kapcsolt rövidtárcsával nem. Most pl eső előtt amit legurítottak, már az is valami.
Annak idején (5éve) több gyártót megkeresve csak NORAN vette a fáradtságot hogy többször átbeszélve meg is valósítsa az aprító henger elképzelésem! Mondtam is neki, hogy egyszer slágerterméke lesz ez! A prototípus azóta is hibátlanul teszi a dolgát!
El se tudnám már képzelni aprítóhenger nélkül a napraforgószár "eltüntetését".
A vetőkulti után az egyik nélkülözhetetlen gépemnek tartom.
Válasz Bárány #407. hozzászólásáraPolonez ????
Válasz Bárány #407. hozzászólásáraNa ilyesmiről regéltem!
Válasz bandigh #404. hozzászólásáraPár év múlva meg mindegyik tárcsa előtt ott lesz felszerelve, mert minek a plusz taposás, gázolaj, idő, ember, traktor ha van rá más és ráadásul még olcsóbb megoldás.
Válasz Bobo77 #406. hozzászólásáraKhm...
Na jó, ígérem, utoljára linkelem be.
Válasz Bárány #405. hozzászólásáraMindenki ezt mondja!De senki nem tett az ügy érdekében semmit!Kivéve magamat!
Válasz bandigh #404. hozzászólásáraEz az aprítóhenger dolog vagy 20 évvel ezelőtt is felvetődött, de akkor is mindenki legyintett rá. Mi is.
Akkor az RZ helyett jött a vízszintes tengelyű, mert azt gondoltuk frankónak, most meg már én is az aprítóhengerre szavazok.
Válasz szanberg #403. hozzászólásáraAzért jó látni a mezőgépek evolúcióját, ahogy zajlik. Két éve ez az aprítóhenger témára szinten mindenhol legyintettek, ott a nagytárcsa meg ilyesmi. Most meg mindenkinek jó lenne, meg jó lett volna akkor venni amikor még 2/3-a volt.
Napokban kis vitába keveredtem egy gazdatársammal telefonon, miszerint az aprító henger avagy a zúzós asztal a jobb megoldás.
Az a helyzet emberek, hogy a zúzós asztal egy nagy baxakodás csupán! Főleg dombos vidéken, főleg nem 6 soros méretekben. 12 sornál ilyen feltételrendszerben egyszerűen lehetetlen ennek használata. Van itt haveroknak, nézni állandóan az órákat túrja e a földet, variálni folyamatosan a magassággal heterogén növénymagasság esetén, volt aki le is túrta a zúzó egységet maga alatt, egyszerűen ha nincs robotkormány mindenre figyelni nem lehet folyamatosan, haladós munkatempó mellett.
Egy keves kis naftából az aprító henger nemcsak maradéktalan szárvágást eredményez, hanem általában megad egy alap hántást is a talajfelszínnek, de a lényeg, hogy minden letaposott kidőlt földön fekvő szár 100 százalékosan összevágásra kerül.
Azóta kezd nem lenni bajom a napraforgó termesztéssel, amióta megvettem Norbitól a henger tagokat...
Tavaszi vajúdásom után viszonylag gyorsan pontot tettem a kérdés végére, hozzánk is egy NorAn henger érkezett. Már repcében is ki akartuk próbálni, ezért még a korábbi modellből kaptunk. Eddig egy lámpabúra mínusz, annyira remeg a lámpatartó, de akkor ezen azóta már változtattak. Illetve az egyik zsírzógombot pár mm-rel rossz helyre fúrták, mert nem megy rá a zsírzófej. A pihentetőre pedig vágtam gumiabroncsból egy-egy darabot, így a kés nem a tartóba mar bele vonuláskor.
Amúgy ügyes kis jószág, kicsi és alaktalan táblákon is bőven megvan 5 hektár óránként, 16,5 km/h sebességgel.
A "gallytörő" a legegyszerűbb, sima köracél, fronthidraulikával állítható a magassága, nem tud beleakadni semmibe. Kb. 15 centi magasan megy, de ha sok a szár, néha túrja maga alatt, akkor emelni kell. Ez most 2,2 méter, de szélesebb kell, mert a lépcsőket veri a 2. és 5. sor.
Válasz kis Zombi #398. hozzászólásáraKérj demót Zolitól.
Válasz GREVEN #379. hozzászólásáraMég jobb lett a talaj követés egyenetlen talajon.
Plusz a 5,4m és a 6,3m verziónál a 3 hengertag szélesség egyforma lett. A 4,5m verziónál a két szélső keskenyebb 450-450mm-rel, mint a középső. Illetve ezzel a vázszerkezettel építhető 7,2m és 8,1m méret is.
Sziasztok! Egy új apritohenger kialakitas:
https://youtu.be/UX9IM41lWAM
Válasz GREVEN #393. hozzászólásáraVontatott henger van, csak váz kellene hozzá.
Mik a tapasztalatok, melyik a legjobb aprító henger? Mert van már zárt, nyitott, nyitott osztott késes.