Adott egy 3 ha-os osztatlan közös tulajdonú földrészlet, szántó. Minden tulajdonostárs tulajdoni hányada kevesebb mint 1 ha. Az egyik tulajdonostárs megindította a 3. alcím szerinti bekebelezési eljárást. Az eljárás során több tulajdonosrtárs úgy nyilatkozott, ösztatlan közös tulajdonbam kívánnak maradni. A nyilatkozó tulajdonostársak együttes tulajdoni hányada így 1 ha fölé ment. Ebben az esetben Vhr. 31/A § (3) bekezdése szerint az eljárást meg kell szüntetni, nincs lehetőség a teljes földrészlet egyetlen tulajdonostárs tulajdonba vételére.
A kérdés, van-é erre a problémára megoldás. Van aki szerint nincs. Szerintem van. Meg kell indítani a 2. alcím szerinti megosztási eljárást.
Válasz (csaba) #2626. hozzászólásáraNa ez kemény. A bankok, a végrehajtók, a MÁK...stb. mind lepattannak, ha postán akarnak küldeni valamit nekik? Egy mezei ügyvéd egy sima lakás adásvételt sem küldhet meg az illetékes földhivatalnak közvetlenül postán? És, ahogy írtad, a kormányhivatal nem kötött szerződést, azaz a Nyugdíj, OEP, TB, NÉBIH stb... szerv nem kereshető meg levélben közvetlenül? Ez nagyon durva, ez már majdnem az e-közigazgatás megvalósítása. Mondjuk nemsokára annak is itt lesz az ideje, jobb lesz hozzászokni mindenkinek.
Lentebb bátorkodtam a magam egyszerű, szerény, visszafogott módján véleményt formálni a magyar közigazgatás állapotáról. Ehhez egy adalék.
Egy osztatlan közös tulajdon felszámolásával kapcsolatban elküldtem egy tényfeljegyzési kérelmet a kapuvári földhivatalba. A levelet ma visszahozta a posta. Rákérdeztem a földhivatalra, mi a helyzet.
Nos. A kormányhivatal nem kötött szerződést a postával, így a kapuvári földhivatalnak címzett leveleket nem kézbesítik, azokat Sopronba kell küldeni. Erről az ügyfeleket elfelejtették tájékoztatni.
Ez az ország megérett a pusztulásra......
Válasz csontii #2623. hozzászólásáraEgyébként ugye mindig azt mondjuk, az állami erdészeteknél dolgozó kollégák inkubátorban vannak. Olyan túl nagyot nem kell produkálniuk semmilyen téren. Egy kerületvezető erdész leélheti az életét úgy, hogy még azt sem tudja, melyik évben jelent meg a hatályos erdőtörvény. Bezzeg mi, akik magán erddőgazdálkodóknál szakirányítunk!
Na most nézd meg a kredítpontos képzéseket. Az igazi profi, naprakész a szakmai fejlődést elősegítő képzések kivétel nélkül az állami erdészetek keretein belül folynak, a saját szakirányítóik számára.
Mi meg akiknek, valóban a topon kéne lenünk, hogy a magán erdőgazdálkodást ki lehessen emelni a posványból.....mi meg a gagyi képzések közül válogathatunk.
Válasz csontii #2623. hozzászólásáraVan a hölgynek egy blogja. Pár éve vagy kétszer hozzászóltam, és bátorkodtam nem egyet érteni vele. Azóta gyakorlatilag nincs új poszt, és kommentelni sem lehet.
Ezek után inkább kihagyom ezt a magasságot, jobb a békesség........
Válasz csontii #2620. hozzászólásáraA ceruzája viszont fog, vastagon. Én már dolgoztam egy párszor azzal, hogy rendbe rakjam a "munkáját". Az meg egy rossz vicc, hogy olyan tart oktatást az erdős osztatlanok felszámolásáról, akinek a nevével ezen a területen a gyakorlatban még nem találkoztam.
Válasz Balu21 #2615. hozzászólásáraAz elég baj. Utána meg lesnek ki a fejükből, hogy mit kellene csinálni, ha az ember benyújt egy erdős megosztást. Persze ez elsősorban nem a földhivatalok sara. Ez azoknak a sara, akik lebutították a közigazgatást, akiknek nem a tapasztalat, a tudás, a ész számít, hanem a lojalitás, meg az, ki hajlandó bagóért beülni az ablak mögé.
Na meg az agrárminisztériumi dilettánsoké, akik 30 éve nem hajlandók megérteni, hogy a medve, meg az erdő nem játék. Akik nem hajlandóak megérteni, hogy az erdőt, az erdőgazdálkodást nem keverjük a termőföldel. Az erdő nem a szántó, legelő melléküzemága. Az erdőt, az erdőgazdálkodást önálló törvényben kell szabályozni, nem ocsúként kezelni a földforgalmi törvényekben.
De ehhez elsődlegesen ész kellene, ami a minisztériumban hiánycikk.
Válasz csontii #2617. hozzászólásáraA Nemzet Erdőjogásza 15-15 kreditpontot érő oktatást tart az osztatlanok felszámolásából, illetve az erdős szerződésekből. Ki ne hagyd!
Válasz (csaba) #2614. hozzászólásáraNekem azt mondták a földhivatalban, hogy az erdők tulajdoni lapjáról nem fogják levenni az AK értéket. Ha új erdő helyrajzi szám alakul ki megosztással vagy átminősítéssel, azon már nem fog szerepelni. A tulajdoni hányadok alapján viszont ezután is tud számolni az osztóprogram, a földhivatal szerint a megosztás ugyanúgy mehet tovább az erdőkre is. Ha valakinek van most folyamatban erdő megosztása, leírhatná a tapasztalatait. Üdv
Azért emberek, ez nem semmi.
2023.jan. 1-től az ingatlan nyilvántartásban az erdőknek nincs minőségi osztálya, illetve kataszteri tiszta jövedelme. Vagyis nincs AK értéke.
Viszont az osztatlan közös tulajdon felszámolása kétféle képpen történhet. Vagy AK alapján, vagy terület alapján. Miután az erdőknek nincs AK értéke, így az a lehetőség ugrott. Marad a terület alapján történő megosztás. Ahhoz viszont minden tulajdonostársnak hozzá kell járulni. Ha csak egy nem hajlandó erre - mert nem, vagy mert nem elérhető, vagy mert meghalt - akkor ugrott a megosztás.
Eltelt 4 hónap. és ezt a problémát a jogalkotó még nem orvosolta.
"(5) A 77. § (1) bekezdés d) pontja szerint igénybe vett területen a vezeték biztonsági övezetét sértő növényzet eltávolítását szolgáló fakitermelést a vezetékjog jogosultja is bejelentheti, illetve végrehajthatja
a) ha ahhoz az erdőgazdálkodó - annak hiányában a tulajdonos - hozzájárul, vagy
b) az a) pont szerinti hozzájárulás nélkül, ha a fakitermelést a vezetékjog jogosultjának jogszerű felhívására az erdőgazdálkodó vagy a tulajdonos nem végezte"
Vagyis vagy hozzá kellett járulnod, vagy a felhívásra nem végezted el. Én a Te helyedben felhívnám az erdészeti hatóságot, hogy egyáltalán be lett-é jelentve a fakitermelés. Főleg ha erdőgazdálkodó vagy.
Válasz (csaba) #2610. hozzászólásáraCsaba
Volna egy olyan kérdésem, hogy az erdőmben megyen nagyfeszültségű vezeték oszlop.
Most valaki elkezdte letermelni róla a fàt.
Az most szolgalmi jogban az mvm é vagy az enyém?
Válasz Őszpapa #2608. hozzászólásáraAmeddig Ő az erdőgazdálkodó, addig a felújítási kötelezettség őt terheli. Az egy más kérdés, ha megszűnik a közös tulajdon, akkor az erdőgazdálkodási jogviszony is meg fog szünni szerintem.
Ebben az esetben viszont el kell számolni a tulajdonos társakkal. Ha nem, akkor az igényt polgári peres eljárásban lehet érvényesíteni.
Ami a megosztást illeti. A Foktftv. rendelkezik arról, hogy erdő esetében a megosztás során a fakészletet is figyelembe kell venni. Erre az osztóprogramban van lehetőség. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eredeti AK értéktől el fog térni a megosztás során kialíkított önálló ingatlan(ok) AK értéke. Ehhez azon tulajdonostársnak, akinek kevesebb AK jut - mert olyan területet kap pl. amin nagyobb a fatömeg - hozzá kell járulni. Ha ez elmarad, és a földhivatal így elfogadja, akkor bírósághoz lehet fordulni.
Válasz Őszpapa #2608. hozzászólásáraA költségek tekintetében sem kellett fizetni egy tulajtársnak sem semmit soha,akkor valószinű többe kerül a leves mint a hús fenyőnél ez előfordulhat. viszont a letermelt területet ujra kell neki erdősíteni,ez a minimum.
Válasz Erdőjaro #2607. hozzászólásáraŐ a bejelentett gazdálkodó, letermelt 10ha. fenyvest , senkinek még soha nem fizetett, még a tuskózást sem végezte el, és most elindította a megosztási eljárást. Egy tulajdont bekebelez az értéket, csak a fa értékében számolta a földterületet nem vette figyelembe. Aki erdőt kap, az egy gyenge akácost.
Válasz Őszpapa #2606. hozzászólásáraha eddig ő volt a bejelentett erdőgazdálkodó és többlethasználati vagy egyéb formában végezte,és elszámolt a többi tulajdonos felé minden évben,akkor a letermelt területre eső tulajdonos a letermelt fatömeg ellenértékére jogosult,vagy a lábon álló erdőbe került tulajdonosoknak akkor vissza kell fizetniük a már letermelt fa értékét . Elviekben,,, ezt peren kivül már nehéz lesz megoldani.
Erdő esetében, megosztásos eljárással, a többségi tulajdonú társunk, megindította az megosztási eljárást. Csak egy a problémám, a terület feléről letermelte az erdőt, nem számolt el, és a telepítési kötelezettségnek sem tett eleget. Van társunk akinek fás területet osztott, van akinek üres terület jutott. Az ügyvédje nem hajlandó ezzel foglalkozni, azt mondja Ő csak a megosztást végzi az okiratba nem írja bele, hogy üres a terület. Mit tehetünk?
Válasz cfan01 #2601. hozzászólásáraHalkan jegyzem meg, lehet olyan értesítőleveleket készíteni, amelyek alapján a problémát ki lehet bekkelni a 3. alcím esetében is.
Válasz cfan01 #2601. hozzászólásáraHa a 3. alcím szerinti eljárásról van szó, akkor szerintem a földhivatalok is így értelmezik, bár erre nem fogadnék. A földhivatali jogértlemezések ugyan is ezer sebből véreznek.
Válasz D-Csaba #2600. hozzászólásáraKöszönöm a választ! Sajnos ettől félek, hogy a többi tulajnak is emelnem kell esetleg ha többet hoz ki az értékelő. Annak ellenére ,h elfogadták az árat...Amúgy a járásban irányadó Ak árat kínáltam. Üdv!
Válasz cfan01 #2599. hozzászólásáraAkkor kell neked fizetni az értékbecslési szakvéleményt, ha az legalább 20 %-al magasabb értéket állapít meg, mint az ajánlat, amit tettél.
Szerintem, ha az értékbecslési összeg magasabb, akkor az alapján kell megfizetni az ellenértéket minden bekebelezett tulajdonostársnak. Ugyan ez igaz akkor is, ha alacsonyabb.
Válasz D-Csaba #2594. hozzászólásáraÜdv! Bekebelezni szeretném. Egy kivétellel az összes tulajdonos elfogadta az árat amit ajánlottam( köztük a Magyar Állam). Aki nem, az igazságügyi szakértőt kért. Kérdés ha a szakértő magasabb árat jelól meg az vonatkozik-e az egész területre,vagy csak a kifogásoló tulajdonostárs hányadára? Köszönöm a válasz(oka)t.
Válasz Sylva #2597. hozzászólásáraMegvan rá az esély. Sok más ok mellett ezért is nem vállalják a helyi ügyvédek. Az én megbízásaim is inkább "messziről" érkeznek. Ugyan akkor rengeteg előnye van. Az osztatlan egy elátkozott történet. Sokszor találkozom olyannal, hogy nincs művelés alá vonva, mert a helyi gazdák nem vacakolnak azzal, hogy levelezgessenek a tulajdonosokkal. Amint azonban 1/1-es földek lesznek, már bérbeadhatók.
Válasz Pont #2595. hozzászólásáraEgy osztatlanban? Elég gyakori, csak gondold végig.
Arra azért kíváncsi leszek, hogy egy megosztás után, ha a bérlő jelentkezik a földhivatalnál mondjuk 5 új szerződéssel, amelyekben at alapul fekvő szerződéshez viszonyítva semmi nem stimmel - bárbadó, hrsz., terület, esetleg művelési ág - mit fognak lépni.
Válasz Sylva #2590. hozzászólásáraKét lehetőség van az osztatlan közös tulajdon felszámolására. Mindkét lehetőséget ma már a 2020. évi. LXXI. törvény szabályozza. Az egyik lehetőség a már hosszú évek óta húzódó államilag finanszírozott megosztás. A másik lehetőség, amikor a tulajdonostársak önállóan rendelkeznek az osztatlan felszámolásáról. Ez utóbbi esetben nincs jelentősége a használati rendnek. A Te esetedben viszont miután Te vagy a többségi tulajdonos, így a megosztás jóváhagyásához - mármint a 2. alcím szerinti eljárás esetében - nem tudnak megkerülni, vagyis érvényesítheted az akaratod. De ha kisebbségben lennél, akkor a többségi akarat érvényesül.
Az államilag finanszírozott esetben a használati megosztást figyelembe kell venni.
"48. § * Ha a közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás (a továbbiakban: megosztási eljárás) alatt - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben meghatározott - használati megosztásról szóló megállapodás a tulajdonostársak között fennáll, e megállapodást a megosztási eljárásban úgy kell tekinteni, mintha a tulajdonostársak a kiosztási sorrend egymás közötti meghatározására teljes körű egyezséget kötöttek volna. Ez esetben a megosztási eljárás során nem kell dönteni a megosztás kiindulási helyének és az osztás irányának a meghatározásáról."
Válasz D-Csaba #2589. hozzászólásáraHa nincs akarat a megegyezésre akkor persze nehéz, de a megszerzett jogokat pl. földbérleti jog nem lehet csak úgy megszüntetni. Ilyen erővel, ha banki hitel fedezete ként volt a föld, akkor nem kell visszafizetni a hitelt.... ugyan úgy szerződéses kötelmek terhelték egy földbérlettel is mint banki fedezetként. Sok minden nyilvántartási dolog változik, de maga a föld ott van, ha van rá (akár bírói) akarat lehet rendezni. Persze mivel a bérlet lejártával úgyis az új tulaj rendelkezik vele, legtöbben elengedik az ügyet.....
Válasz D-Csaba #2589. hozzászólásáraSzia! Többségi tulajdonosként használati rend alapján jelenleg is müvelek saját területet. Az hol van leírva,hogy ez a használati rend felbomlik az osztatlan megszüntetése után? Ha a használati megállapodásban külön pontban van leirva,hogy a későbbiekben osztatlan közös felszámolásakor a használati rend alapján lesz az ingatlan alakítva,akkor az sem ér semmit? Ezt valahogy nem akarom elhinni.
Üdv! Bekebelezendő tul. társ szakértőt kért. Azt szeretném kérdezni, h a tiszteletdija kinek a költsége, és akkor ha magasabb árat hozna ki akkor az az egész területre vonatkozna -e? Csak egy érdekesség: Magyar Állam is volt benne , Ők elfogadtág az ajánlott árat...:-) Köszönöm a válasz(oka)t.
Válasz QRQ #2584. hozzászólásáraAzt nem tudtam, hogy a többlethasználati szerződés az nem földhasználati szerződés, hisz az alapján bejegyzik a földhasználatot. Mert egyébként szerintem az általam idézett paragrafus egyértelmű, maga a megosztás nem rendez semmit, de a korábbi szerződések figyelembevételével új szerződéseket kell kötni, eleve változik a hrsz. Célszerű megegyezni, de ha valaki akadékoskodik, a törvény írja elő, hogy a bíróság majd rendezi.
Válasz T. Attila #2585. hozzászólásáraMost sem fognak sokat mondani. Teljes a tudatlanság a földhivataloknál az osztatlan közös tulajdonok felszámolásáról. Tegnap kaptam egy határozatot az egyik földrészlettel kapcsolatban, amit csinálok, hogy feljegyezték a megosztás tényét. Két dolgot felejtett el az ügyintéző. Megadni az osztóprogramhoz a hozzáférési kódot, illetve föltenni a Magyarország.hu-ra a hirdetményt az osztatlan közös tulajdon felszámolásánakk megindításáról.
Válasz Pont #2582. hozzászólásáraSok más mellett ez a törvény egyik neuralgikus pontja. Gyakorlatilag betarthatatlan, talán egy esetben van erre lehetőség, ha a teljes földrészletet egy harmadik személky haszonbérelte. Nem véletlenül passzolta le a jogalkotó a problémát a bíróaágokra.
Viszont miután a megosztás során nem kell figyelembe venni a használati rendet - ha van -, és miután a többlethasználati megállapodás nem minősül a Fftv. és a Fétv. szerint nem földhasználati szerződés. így véleményem szerint az osztatlan közös tulajdon felszámolása után nem bír relevanciával.
Ez egyben azt is jelenti, hogy az osztatlanok megszüntetése sok más mellett földhasználati lehetőséget is rejt.
Válasz T. Attila #2581. hozzászólásáraSzia, szerintem kérdezd meg a földhivatalban, mert a többlethasználati megállapodás az az eredeti osztatlan közösön alapszik, azon a tényen, hogy te is és a "bérbeadó" is tulajdonostársak vagytok. Ha ez a tény megszűnik, mert szétméritek, és pl már nem lesztek tulajdonostársak, akkor nincs jogalap. Ez nem egy haszonbérleti szerződés, ami mondjuk még 8 évig él. Az olyat egy adatmódosítással (hrsz, terület, Ak) átjegyzitek. A többlethasználat szerintem nem ilyen egyértelmű, kérdezz rá a földhivatalnál, nehogy meglepetés érjen. Üdv
Válasz T. Attila #2581. hozzászólására"13. § Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eredménye nem szünteti meg a megosztás alapjául szolgáló ingatlanra létrejött, és a megosztáskor fennálló földhasználati szerződésen alapuló földhasználatot, ide nem értve a 10. § (1) bekezdése szerinti út kialakítására szolgáló területet. Az ingatlan adatainak az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeként bekövetkezett módosulása miatt a szerződő feleknek három hónapon belül gondoskodniuk kell a földhasználati szerződés módosításáról és az alapján a változásoknak a földhasználati nyilvántartásba, illetve az erdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejelentéséről. A határidő eredménytelen leteltét követően a szerződés módosítása a bíróságtól kérhető."
Üdv!
Olyan kérdésem lenne, hogy van egy osztatlan közös tulajdon, amiben van használati rend. Én is kötöttem a tulajdonostársak közül hárommal töblethasználati megállapodást, illetve egy másik tulajdonostársamnak is van ilyen szerződése. Ha megszüntetjük a közös tulajdont, mi lesz ezekkel a szerződésekkel? Élnek tovább, vagy újakat kell kötni?
3130 hozzászólás
Egy jogértelmezési probléma jött szembe.
Adott egy 3 ha-os osztatlan közös tulajdonú földrészlet, szántó. Minden tulajdonostárs tulajdoni hányada kevesebb mint 1 ha. Az egyik tulajdonostárs megindította a 3. alcím szerinti bekebelezési eljárást. Az eljárás során több tulajdonosrtárs úgy nyilatkozott, ösztatlan közös tulajdonbam kívánnak maradni. A nyilatkozó tulajdonostársak együttes tulajdoni hányada így 1 ha fölé ment. Ebben az esetben Vhr. 31/A § (3) bekezdése szerint az eljárást meg kell szüntetni, nincs lehetőség a teljes földrészlet egyetlen tulajdonostárs tulajdonba vételére.
A kérdés, van-é erre a problémára megoldás. Van aki szerint nincs. Szerintem van. Meg kell indítani a 2. alcím szerinti megosztási eljárást.
https://www.agroinform.hu/aprohirdetes_adatlap/szolgaltatas/szaktanacsadas/osztatlan-kozos-tulajdonok-felszamolasa-erdogazdalkodas/h_7345875
Osztatlan közös tulajdonok felszámolását vállalom.
agrohelp@freemail.hu
+36-20-406-7295
Válasz (csaba) #2626. hozzászólásáraNa ez kemény. A bankok, a végrehajtók, a MÁK...stb. mind lepattannak, ha postán akarnak küldeni valamit nekik? Egy mezei ügyvéd egy sima lakás adásvételt sem küldhet meg az illetékes földhivatalnak közvetlenül postán? És, ahogy írtad, a kormányhivatal nem kötött szerződést, azaz a Nyugdíj, OEP, TB, NÉBIH stb... szerv nem kereshető meg levélben közvetlenül? Ez nagyon durva, ez már majdnem az e-közigazgatás megvalósítása. Mondjuk nemsokára annak is itt lesz az ideje, jobb lesz hozzászokni mindenkinek.
Lentebb bátorkodtam a magam egyszerű, szerény, visszafogott módján véleményt formálni a magyar közigazgatás állapotáról. Ehhez egy adalék.
Egy osztatlan közös tulajdon felszámolásával kapcsolatban elküldtem egy tényfeljegyzési kérelmet a kapuvári földhivatalba. A levelet ma visszahozta a posta. Rákérdeztem a földhivatalra, mi a helyzet.
Nos. A kormányhivatal nem kötött szerződést a postával, így a kapuvári földhivatalnak címzett leveleket nem kézbesítik, azokat Sopronba kell küldeni. Erről az ügyfeleket elfelejtették tájékoztatni.
Ez az ország megérett a pusztulásra......
Válasz csontii #2623. hozzászólásáraEgyébként ugye mindig azt mondjuk, az állami erdészeteknél dolgozó kollégák inkubátorban vannak. Olyan túl nagyot nem kell produkálniuk semmilyen téren. Egy kerületvezető erdész leélheti az életét úgy, hogy még azt sem tudja, melyik évben jelent meg a hatályos erdőtörvény. Bezzeg mi, akik magán erddőgazdálkodóknál szakirányítunk!
Na most nézd meg a kredítpontos képzéseket. Az igazi profi, naprakész a szakmai fejlődést elősegítő képzések kivétel nélkül az állami erdészetek keretein belül folynak, a saját szakirányítóik számára.
Mi meg akiknek, valóban a topon kéne lenünk, hogy a magán erdőgazdálkodást ki lehessen emelni a posványból.....mi meg a gagyi képzések közül válogathatunk.
Válasz csontii #2623. hozzászólásáraVan a hölgynek egy blogja. Pár éve vagy kétszer hozzászóltam, és bátorkodtam nem egyet érteni vele. Azóta gyakorlatilag nincs új poszt, és kommentelni sem lehet.
Ezek után inkább kihagyom ezt a magasságot, jobb a békesség........
Válasz (csaba) #2622. hozzászólásáraA miskolcira fogsz menni?
Válasz csontii #2620. hozzászólásáraA ceruzája viszont fog, vastagon. Én már dolgoztam egy párszor azzal, hogy rendbe rakjam a "munkáját". Az meg egy rossz vicc, hogy olyan tart oktatást az erdős osztatlanok felszámolásáról, akinek a nevével ezen a területen a gyakorlatban még nem találkoztam.
Válasz Balu21 #2615. hozzászólásáraAz elég baj. Utána meg lesnek ki a fejükből, hogy mit kellene csinálni, ha az ember benyújt egy erdős megosztást. Persze ez elsősorban nem a földhivatalok sara. Ez azoknak a sara, akik lebutították a közigazgatást, akiknek nem a tapasztalat, a tudás, a ész számít, hanem a lojalitás, meg az, ki hajlandó bagóért beülni az ablak mögé.
Na meg az agrárminisztériumi dilettánsoké, akik 30 éve nem hajlandók megérteni, hogy a medve, meg az erdő nem játék. Akik nem hajlandóak megérteni, hogy az erdőt, az erdőgazdálkodást nem keverjük a termőföldel. Az erdő nem a szántó, legelő melléküzemága. Az erdőt, az erdőgazdálkodást önálló törvényben kell szabályozni, nem ocsúként kezelni a földforgalmi törvényekben.
De ehhez elsődlegesen ész kellene, ami a minisztériumban hiánycikk.
Válasz (csaba) #2619. hozzászólásáraSzerintem nincs a toppon, többszőr nem jól értelmezett dolgokat.
Válasz csontii #2617. hozzászólásáraA Nemzet Erdőjogásza 15-15 kreditpontot érő oktatást tart az osztatlanok felszámolásából, illetve az erdős szerződésekből. Ki ne hagyd!
Válasz csabahegeszt #2616. hozzászólásáraNem tudom.
Válasz csabahegeszt #2616. hozzászólásáraUgye ezt nem gondoltad komolyan?
Válasz (csaba) #2612. hozzászólásáraIgy ránézésre mennyi lehet ?
Válasz (csaba) #2614. hozzászólásáraNekem azt mondták a földhivatalban, hogy az erdők tulajdoni lapjáról nem fogják levenni az AK értéket. Ha új erdő helyrajzi szám alakul ki megosztással vagy átminősítéssel, azon már nem fog szerepelni. A tulajdoni hányadok alapján viszont ezután is tud számolni az osztóprogram, a földhivatal szerint a megosztás ugyanúgy mehet tovább az erdőkre is. Ha valakinek van most folyamatban erdő megosztása, leírhatná a tapasztalatait. Üdv
Azért emberek, ez nem semmi.
2023.jan. 1-től az ingatlan nyilvántartásban az erdőknek nincs minőségi osztálya, illetve kataszteri tiszta jövedelme. Vagyis nincs AK értéke.
Viszont az osztatlan közös tulajdon felszámolása kétféle képpen történhet. Vagy AK alapján, vagy terület alapján. Miután az erdőknek nincs AK értéke, így az a lehetőség ugrott. Marad a terület alapján történő megosztás. Ahhoz viszont minden tulajdonostársnak hozzá kell járulni. Ha csak egy nem hajlandó erre - mert nem, vagy mert nem elérhető, vagy mert meghalt - akkor ugrott a megosztás.
Eltelt 4 hónap. és ezt a problémát a jogalkotó még nem orvosolta.
Válasz (csaba) #2612. hozzászólásáraKöszi
Ilyen tervem volt pontosan.
Köszi a megerősítést
Válasz csabahegeszt #2611. hozzászólásáraA vezetékjog jogosultja is bejelentheti a fakitermelést.
"(5) A 77. § (1) bekezdés d) pontja szerint igénybe vett területen a vezeték biztonsági övezetét sértő növényzet eltávolítását szolgáló fakitermelést a vezetékjog jogosultja is bejelentheti, illetve végrehajthatja
a) ha ahhoz az erdőgazdálkodó - annak hiányában a tulajdonos - hozzájárul, vagy
b) az a) pont szerinti hozzájárulás nélkül, ha a fakitermelést a vezetékjog jogosultjának jogszerű felhívására az erdőgazdálkodó vagy a tulajdonos nem végezte"
Vagyis vagy hozzá kellett járulnod, vagy a felhívásra nem végezted el. Én a Te helyedben felhívnám az erdészeti hatóságot, hogy egyáltalán be lett-é jelentve a fakitermelés. Főleg ha erdőgazdálkodó vagy.
Válasz (csaba) #2610. hozzászólásáraCsaba
Volna egy olyan kérdésem, hogy az erdőmben megyen nagyfeszültségű vezeték oszlop.
Most valaki elkezdte letermelni róla a fàt.
Az most szolgalmi jogban az mvm é vagy az enyém?
Válasz Őszpapa #2608. hozzászólásáraAmeddig Ő az erdőgazdálkodó, addig a felújítási kötelezettség őt terheli. Az egy más kérdés, ha megszűnik a közös tulajdon, akkor az erdőgazdálkodási jogviszony is meg fog szünni szerintem.
Ebben az esetben viszont el kell számolni a tulajdonos társakkal. Ha nem, akkor az igényt polgári peres eljárásban lehet érvényesíteni.
Ami a megosztást illeti. A Foktftv. rendelkezik arról, hogy erdő esetében a megosztás során a fakészletet is figyelembe kell venni. Erre az osztóprogramban van lehetőség. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eredeti AK értéktől el fog térni a megosztás során kialíkított önálló ingatlan(ok) AK értéke. Ehhez azon tulajdonostársnak, akinek kevesebb AK jut - mert olyan területet kap pl. amin nagyobb a fatömeg - hozzá kell járulni. Ha ez elmarad, és a földhivatal így elfogadja, akkor bírósághoz lehet fordulni.
Válasz Őszpapa #2608. hozzászólásáraA költségek tekintetében sem kellett fizetni egy tulajtársnak sem semmit soha,akkor valószinű többe kerül a leves mint a hús fenyőnél ez előfordulhat. viszont a letermelt területet ujra kell neki erdősíteni,ez a minimum.
Válasz Erdőjaro #2607. hozzászólásáraŐ a bejelentett gazdálkodó, letermelt 10ha. fenyvest , senkinek még soha nem fizetett, még a tuskózást sem végezte el, és most elindította a megosztási eljárást. Egy tulajdont bekebelez az értéket, csak a fa értékében számolta a földterületet nem vette figyelembe. Aki erdőt kap, az egy gyenge akácost.
Válasz Őszpapa #2606. hozzászólásáraha eddig ő volt a bejelentett erdőgazdálkodó és többlethasználati vagy egyéb formában végezte,és elszámolt a többi tulajdonos felé minden évben,akkor a letermelt területre eső tulajdonos a letermelt fatömeg ellenértékére jogosult,vagy a lábon álló erdőbe került tulajdonosoknak akkor vissza kell fizetniük a már letermelt fa értékét . Elviekben,,, ezt peren kivül már nehéz lesz megoldani.
Erdő esetében, megosztásos eljárással, a többségi tulajdonú társunk, megindította az megosztási eljárást. Csak egy a problémám, a terület feléről letermelte az erdőt, nem számolt el, és a telepítési kötelezettségnek sem tett eleget. Van társunk akinek fás területet osztott, van akinek üres terület jutott. Az ügyvédje nem hajlandó ezzel foglalkozni, azt mondja Ő csak a megosztást végzi az okiratba nem írja bele, hogy üres a terület. Mit tehetünk?
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-04-26 09:47:56
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-04-11 18:53:55
Válasz cfan01 #2601. hozzászólásáraHalkan jegyzem meg, lehet olyan értesítőleveleket készíteni, amelyek alapján a problémát ki lehet bekkelni a 3. alcím esetében is.
Válasz cfan01 #2601. hozzászólásáraHa a 3. alcím szerinti eljárásról van szó, akkor szerintem a földhivatalok is így értelmezik, bár erre nem fogadnék. A földhivatali jogértlemezések ugyan is ezer sebből véreznek.
Válasz D-Csaba #2600. hozzászólásáraKöszönöm a választ! Sajnos ettől félek, hogy a többi tulajnak is emelnem kell esetleg ha többet hoz ki az értékelő. Annak ellenére ,h elfogadták az árat...Amúgy a járásban irányadó Ak árat kínáltam. Üdv!
Válasz cfan01 #2599. hozzászólásáraAkkor kell neked fizetni az értékbecslési szakvéleményt, ha az legalább 20 %-al magasabb értéket állapít meg, mint az ajánlat, amit tettél.
Szerintem, ha az értékbecslési összeg magasabb, akkor az alapján kell megfizetni az ellenértéket minden bekebelezett tulajdonostársnak. Ugyan ez igaz akkor is, ha alacsonyabb.
Válasz D-Csaba #2594. hozzászólásáraÜdv! Bekebelezni szeretném. Egy kivétellel az összes tulajdonos elfogadta az árat amit ajánlottam( köztük a Magyar Állam). Aki nem, az igazságügyi szakértőt kért. Kérdés ha a szakértő magasabb árat jelól meg az vonatkozik-e az egész területre,vagy csak a kifogásoló tulajdonostárs hányadára? Köszönöm a válasz(oka)t.
Válasz Sylva #2597. hozzászólásáraMegvan rá az esély. Sok más ok mellett ezért is nem vállalják a helyi ügyvédek. Az én megbízásaim is inkább "messziről" érkeznek. Ugyan akkor rengeteg előnye van. Az osztatlan egy elátkozott történet. Sokszor találkozom olyannal, hogy nincs művelés alá vonva, mert a helyi gazdák nem vacakolnak azzal, hogy levelezgessenek a tulajdonosokkal. Amint azonban 1/1-es földek lesznek, már bérbeadhatók.
Válasz D-Csaba #2593. hozzászólásáraKöszi! Hu de sok asztalcsapkodás lesz még ezekből.
Válasz Pont #2595. hozzászólásáraEgy osztatlanban? Elég gyakori, csak gondold végig.
Arra azért kíváncsi leszek, hogy egy megosztás után, ha a bérlő jelentkezik a földhivatalnál mondjuk 5 új szerződéssel, amelyekben at alapul fekvő szerződéshez viszonyítva semmi nem stimmel - bárbadó, hrsz., terület, esetleg művelési ág - mit fognak lépni.
Válasz D-Csaba #2592. hozzászólásáraBiztos sok helyen ez is előfordul, de azért a b. pont-os eset nem általános.
Válasz cfan01 #2588. hozzászólásáraA 2. alcím szerinti megosztás, vagy a 3. alcím szerinti bekebelezés?
Válasz Sylva #2590. hozzászólásáraKét lehetőség van az osztatlan közös tulajdon felszámolására. Mindkét lehetőséget ma már a 2020. évi. LXXI. törvény szabályozza. Az egyik lehetőség a már hosszú évek óta húzódó államilag finanszírozott megosztás. A másik lehetőség, amikor a tulajdonostársak önállóan rendelkeznek az osztatlan felszámolásáról. Ez utóbbi esetben nincs jelentősége a használati rendnek. A Te esetedben viszont miután Te vagy a többségi tulajdonos, így a megosztás jóváhagyásához - mármint a 2. alcím szerinti eljárás esetében - nem tudnak megkerülni, vagyis érvényesítheted az akaratod. De ha kisebbségben lennél, akkor a többségi akarat érvényesül.
Az államilag finanszírozott esetben a használati megosztást figyelembe kell venni.
"48. § * Ha a közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás (a továbbiakban: megosztási eljárás) alatt - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben meghatározott - használati megosztásról szóló megállapodás a tulajdonostársak között fennáll, e megállapodást a megosztási eljárásban úgy kell tekinteni, mintha a tulajdonostársak a kiosztási sorrend egymás közötti meghatározására teljes körű egyezséget kötöttek volna. Ez esetben a megosztási eljárás során nem kell dönteni a megosztás kiindulási helyének és az osztás irányának a meghatározásáról."
Válasz Pont #2591. hozzászólásáraOlvasd el a 2013. évi CCXXII. törvény 60. § (1) bekezdését.
Válasz D-Csaba #2589. hozzászólásáraHa nincs akarat a megegyezésre akkor persze nehéz, de a megszerzett jogokat pl. földbérleti jog nem lehet csak úgy megszüntetni. Ilyen erővel, ha banki hitel fedezete ként volt a föld, akkor nem kell visszafizetni a hitelt.... ugyan úgy szerződéses kötelmek terhelték egy földbérlettel is mint banki fedezetként. Sok minden nyilvántartási dolog változik, de maga a föld ott van, ha van rá (akár bírói) akarat lehet rendezni. Persze mivel a bérlet lejártával úgyis az új tulaj rendelkezik vele, legtöbben elengedik az ügyet.....
Válasz D-Csaba #2589. hozzászólásáraSzia! Többségi tulajdonosként használati rend alapján jelenleg is müvelek saját területet. Az hol van leírva,hogy ez a használati rend felbomlik az osztatlan megszüntetése után? Ha a használati megállapodásban külön pontban van leirva,hogy a későbbiekben osztatlan közös felszámolásakor a használati rend alapján lesz az ingatlan alakítva,akkor az sem ér semmit? Ezt valahogy nem akarom elhinni.
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-04-11 19:02:47
Üdv! Bekebelezendő tul. társ szakértőt kért. Azt szeretném kérdezni, h a tiszteletdija kinek a költsége, és akkor ha magasabb árat hozna ki akkor az az egész területre vonatkozna -e? Csak egy érdekesség: Magyar Állam is volt benne , Ők elfogadtág az ajánlott árat...:-) Köszönöm a válasz(oka)t.
Válasz QRQ #2584. hozzászólásáraAzt nem tudtam, hogy a többlethasználati szerződés az nem földhasználati szerződés, hisz az alapján bejegyzik a földhasználatot. Mert egyébként szerintem az általam idézett paragrafus egyértelmű, maga a megosztás nem rendez semmit, de a korábbi szerződések figyelembevételével új szerződéseket kell kötni, eleve változik a hrsz. Célszerű megegyezni, de ha valaki akadékoskodik, a törvény írja elő, hogy a bíróság majd rendezi.
Válasz T. Attila #2585. hozzászólásáraMost sem fognak sokat mondani. Teljes a tudatlanság a földhivataloknál az osztatlan közös tulajdonok felszámolásáról. Tegnap kaptam egy határozatot az egyik földrészlettel kapcsolatban, amit csinálok, hogy feljegyezték a megosztás tényét. Két dolgot felejtett el az ügyintéző. Megadni az osztóprogramhoz a hozzáférési kódot, illetve föltenni a Magyarország.hu-ra a hirdetményt az osztatlan közös tulajdon felszámolásánakk megindításáról.
Köszönöm a válaszokat, még rákérdezek a földhivatalban, bár korábban nem tudtak mit mondani.
Válasz Pont #2582. hozzászólásáraSok más mellett ez a törvény egyik neuralgikus pontja. Gyakorlatilag betarthatatlan, talán egy esetben van erre lehetőség, ha a teljes földrészletet egy harmadik személky haszonbérelte. Nem véletlenül passzolta le a jogalkotó a problémát a bíróaágokra.
Viszont miután a megosztás során nem kell figyelembe venni a használati rendet - ha van -, és miután a többlethasználati megállapodás nem minősül a Fftv. és a Fétv. szerint nem földhasználati szerződés. így véleményem szerint az osztatlan közös tulajdon felszámolása után nem bír relevanciával.
Ez egyben azt is jelenti, hogy az osztatlanok megszüntetése sok más mellett földhasználati lehetőséget is rejt.
Válasz T. Attila #2581. hozzászólásáraSzia, szerintem kérdezd meg a földhivatalban, mert a többlethasználati megállapodás az az eredeti osztatlan közösön alapszik, azon a tényen, hogy te is és a "bérbeadó" is tulajdonostársak vagytok. Ha ez a tény megszűnik, mert szétméritek, és pl már nem lesztek tulajdonostársak, akkor nincs jogalap. Ez nem egy haszonbérleti szerződés, ami mondjuk még 8 évig él. Az olyat egy adatmódosítással (hrsz, terület, Ak) átjegyzitek. A többlethasználat szerintem nem ilyen egyértelmű, kérdezz rá a földhivatalnál, nehogy meglepetés érjen. Üdv
Válasz T. Attila #2581. hozzászólására"13. § Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eredménye nem szünteti meg a megosztás alapjául szolgáló ingatlanra létrejött, és a megosztáskor fennálló földhasználati szerződésen alapuló földhasználatot, ide nem értve a 10. § (1) bekezdése szerinti út kialakítására szolgáló területet. Az ingatlan adatainak az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeként bekövetkezett módosulása miatt a szerződő feleknek három hónapon belül gondoskodniuk kell a földhasználati szerződés módosításáról és az alapján a változásoknak a földhasználati nyilvántartásba, illetve az erdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejelentéséről. A határidő eredménytelen leteltét követően a szerződés módosítása a bíróságtól kérhető."
Üdv!
Olyan kérdésem lenne, hogy van egy osztatlan közös tulajdon, amiben van használati rend. Én is kötöttem a tulajdonostársak közül hárommal töblethasználati megállapodást, illetve egy másik tulajdonostársamnak is van ilyen szerződése. Ha megszüntetjük a közös tulajdont, mi lesz ezekkel a szerződésekkel? Élnek tovább, vagy újakat kell kötni?