vitaindító: azt okoskodtam ki, hogy a vadászati jog jogosultját objektív felelősség terheli a vadak által okozott kárért.
és: bíróságon volt valamelyiktek? jogerős ítélet van valaki kezében? bíróság mit mond, a gazdának mennyire kell védekeznie, a vadak elleni harc mennyire tartozik a rendes gazdálkodás körébe? mert akárhány szántóföldi növénytermesztés szakkönyvet olvasok, abba baszki egyikbe sincs benne, hogy a vaddisznók ellen védekezni kell, és hogy be kell keríteni a fődet. márpedig ha ez a rendes gazdálkodás körébe tartozna, akkor gondolom a szakkönyv írná ezt is, mint ahogy egyébként írja, hogy ahhoz hogy aratni tudjunk, ahhoz vetni is kell.
Sajnos ez veszélyes üzemek találkozása, mindenki a saját káráért felel.
Kivéve ha az a vad , a vadászok hajtása miatt szaladt/repült neki az autónak illetve a vadgazdálkodási létesítmény (vadetető) túl közel van az úthoz. (pontos métert most nem tudok , hülyeséget nem akarok mondani)
Ha nekimegy egy autónak egy vad,jelen pillanatban egy madár,és kárt tesz benne avval érdemes foglalkozni vagy mennyen a tulaj és vegyen a boltban hozzá alkatrészt??
Hmmm... de támogatott tölgyes telepítésére hogy adhat engedélyt a MVH szántó területen Van ahol ha elhagyna körbe nyolc métert az ipse akkor kb 1sor fát ültethetnének a föld hossztengelyére.
Erre én is kiváncsi lennék. Én is hallotam ilyesmiről de konkrétumot nem tudok. viszont itt egy qrva görbeorrú felvásárolt rengeteg földet és ebből 110 ha-t beerdősített a szántók közepén. Több földem is szomszédos vele. Ha abból egyszer tényleg erdő lesz akkor és süthetem a szántókat csak avar lesz rajtuk....
Üdvözlök mindenkit!Már régebben hallottam h.a termőföldtől való távolságát az erdőtelepítésnek,(mezsgyétől a fa minimális távolságát)szabályozták az árnyékolás miatt.Próbáltam megkeresni,de csak a lakóháztól a szomszéd fájának a távolságát találtam meg.Ha valaki tudna ebben segíteni,igen megköszönném.
csigás íj a megoldás, el sem fut a sebzett állat, mert odaszögeli a földhöz a dögöt.
Egyébként tilalom van a nyúlra, a párzási idő miatt. De a vadászmester és a károsult kérvényezheti a szakhatóságnál a vadkárelhárító vadászat engedélyét.
Nálam is rohedli sok van. a multkor 5 nyulat fényképeztem, és kilőttem egy tárat a 9 mm-es gázpisztolyból, de csak néztek mint a f.sz!
na igen a rafkosra nem gondoltam a dinnyébe jól láthatóak voltak és be is tudtuk cserkészni öket meg hát a tulaj szinte egész nap ott volt kint és legalább nem unatkozott
Löd le magad aztán bizonyítsák rád hogy te voltál. Nálunk a dinyés haver szólt a vadásznak hogy eszik a dinnyét a nyulak és csináljon velük valamit a vadász meg mondta hogy enni kell azoknak is utánna fasza nyúlpaprikást ettünk egész nyáron meg volt az utánpotlás
Válasz #50. hozzászólásra
Azon gondolkozom,hogy vadász leszek az adott társaságnál,ha felvesznek és nem szólok én senkinek semmit,majd rendezem a problémámat.
Én igaz csak a nyulakkal küzdök,de ha rajtam múlna a törvényalkotás, ott tartanánk mint az olaszok,hogy nincs vadjuk,még a tücsökre is rálőnek.A szemem láttára legeli ki a szép napra állományt a rohadék és maximum kiabálhatok rá.Ősszel bejelentettem a társaságnak ,hogy napra lessz,lehálózták,szóltam,hogy kel,riasszanak.A vadász ott van reggel este,durrogtat a nyúl mellé,az meg kiröhögi,ahogy elmegy már bent is van a táblán.Mondom neki lője már le a dögöt,erre azt válaszolta,hogy akkor nem lessz miből a vadkárt megtéríteni!!!!!!
Normálisak???????
Igazad van, sok a dilettáns közülük, és egy vadásztársaságnak sokszor meg sem kottyan egy fél trófea árát a zsebbe csúsztatni neki.
De amikor a 3. stádiumba, tehát bíróság elé kerül az ügy semmi biztosíték nincs arra, hogy a bíróság nem ugyan azt a szakértőt nevezi ki a perben.
Van viszont lehetősége mindkét félnek szakértőt hívni, és a bíróság előtt figyelmen kívül helyeztetni a szakértő véleményét, ha az megalapozatlan szakmailag, és elfogult szubjektíven.
Nekem is volt már olyan perem, hogy 3 bírót és két szakértőt használtam el, de végén 2. nekifutásra, 2. fokon megnyertem.
Nálam igazságügyi szakértő volt! Verte a mellét hogy ő a legfőbb szaktekintély... aztán sorra elcseszett mindent hogy 3x kellett idejönnie kijavítani a hibákat. Utána meg rám kiabálta hogy már harmadszor kell idejönne az én vadkárom miatt. Ha egyből normálisan, az eljárási rendnek megfelelően intézte volna a dolgokat akkor elég lett volna 1x jönnie.
Igazad van. A bírói gyakorlat az már csak ilyen. A jegyző akkor lépne be hivatalosan a képbe, ha a felek nem tudnának megegyezni a vadkárbecslő személyéről.
ha már a jegyzőt felkéritek, akkor ügyeljetek arra, hogy a szakértő a Közlönyben is megjelenti hivatalos az évi névjegyzékből legyen a jegyző által kiválasztva.
Létezik ilyen, hogy igazságügyi szakértők aktuális névjegyzéke.
ne legyen az, hogy a jegyző is ismeri xy Pali bácsit, mert a TSZ világban is ő egyezkedett a szövetkezettel és mindig meg tudtak állapodni...stb. Közben Palibácsi már rég nyugdíjban van, névjegyzékben nem szerepel a neve.
Egy hivatalos , hangsúlyozom IGAZSÁGÜGYI Kárszakértő sokat nyom a latban.
Ja még 1. dolog én meg szoktam nézni az IWIW-en nincs-e vadász hobbija, rokona, ismerősök zöme stb. a szakértőnek. Csak azért, hogy ne lepődjek meg ha menet közben átáll az ellenfél oldalára.
Rongyos nagyon sok okosságot ír ami segít eligazodni az útvesztőben! De szerintem a jegyzőnek is kellene szólni aki kirendel egy kárszakértőt és felméri a kárt. Feltétlenül jegyzőn keresztül legyen a szakértő mert ha nincs rajta a jegyző pecsétje a szakértői véleményen akkor a bíróság nem fogadja el.
egy kárt nem csak szándékosan - büntetőjogi vonzata van, de azzal a károsult kitörölheti a seggét - lehet okozni, hanem gondatlanságból is!!!! Mind a kettőért kártérítési felelőssége van a károkozónak!
PTK 351-től van a kár! de lényeges a 355 paragrafus is! Ez a kártérítés mértékéről, és módjáról határoz.
Hello ! nem tudom, hogy jó iányba mentél-e a rendőrség felé, de ha nem ismeri el a károkozást a birkák birtokosa ( juhász ) vagy tulajdonosa, akkor jó ha van egy rendőrségi jegyzőkönyv, mivel bizonyítják, hogy kihez tartoznak a birkák.
Egyéb esetben ha a károkozó elismeri a felelősségét, akkor a következő van:
a hatályos Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó rendelkezése előírja, hogy az általános, kártérítési szabályok szerint, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól az, aki bizonyítja, hogy az adott helyzetben úgy járt el, ahogy az általában elvárható. A polgári jogi szabályok alapján a háziállatok által okozott károkért azok tulajdonosai az általános szabályok szerint felelősek. A Ptk. 351.§-a ugyanis kimondja, hogy „aki állatot tart, az általános szabályok
szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz.” Ha a felelősség alól az állattartó nem tudja magát kimenteni, akkor a kárt megtéríteni közvetlenül ő köteles.
A kérdés most már nem a károkozó "személye" , a kár bekövetkeztének ténye és mértéke, HANEM mint minden káresemény következményeként felmerülő kérdés az eredeti állapot - in integrum restitutio - visszaállítása.
Én a helyedben a teljes kártérítést az elmaradt haszonban jelölném meg. Ugyanis nem életszerű, hogy egy táblában az egyik napraforgó már 6 leveles a másik meg most van elvetve.
A következő hátrányokat okozza a kései vetés:
- gyomproblémák
- tenyészidő eltolódás ( ugye a beporzás lenne a lényeg rovarok által )
- más időben kell gombaírtózni,
- desszikálni
- ez mind terméskiesést jelent.
Meg lehet ebben is állapodni, hogy a terméskiesés az borítékolt. A mértéke pedig - mondj egy nagy számot - 50% körüli + a vetés költsége.
Ez majdnem annyi, hogy nyugodtan egy 2 tonnás átlaggal lehet egy 100%-os kárt felvenni.
Vagy menjen el bíróságra, de ha sokáig húzódik az ügy és elveszti a pert akkor meg ő kapja nyakába a perköltséget ( illeték, szakértői díj, ellenfél ügyvédjének munkadíja, utiköltség stb. ) ami nem sokkal lesz kevesebb.
hello nekem a juhok legelik le a növényeimet.Ma 2 hek naprát legelttek le.A juh tulajdonos csak a vetési dijat akarta kifizetni.Pedig a napra már vagy 30 centis.A rendörségen azt kell bizonyitani,hogy szándékos volt a legeltetés.MIt tegyek?
hát ha a disznó bemegy rajta, az épp elég nagy baj!
újabb trükk a vt. részéről egy állapotfelmérés, egy általuk választott vadkárbecslővel. Majd beszámolok a történtekről, mert most hívtak, hogy szerdán ilyent szeretnének lefolytatni.
Szervusztok gazdálkodók 50 ha-on gazdálkodok nekem a villanypásztor volt a megoldás a vadak ellen.A vita és mérgelődés elkerülése érdekébenn és többnyire saját pénzből ill. erőből készültek a pásztorjaink de megérte.Kb 95% védelmet nyújt de állandó karbantartást igényel.A disznók és a madarakon kívül nemnagyon jön be semmi.Ha valakit bővebben érdekel a tapasztalatunk ezügybenn hívjatok szívesen megosztom bárkivel 06303062791.Minden jót kívánok!
Szemét egy társaság az biztos. Sok felé ilyenek. Azért az egyedüli mód az, mikor az ember saját maga bekeríti a területet, és nem ír alá semmiféle vadászati jog átengedéséről semmit. Akkor el lehet húzni a francba.
Azért szükséges mindig az írásos megállapodás, mert abba nem tudnak olyan könnyen belekötni ami hiteles hely ( közjegyző előtt történik és közokiratba foglalják ). A kérdés, csak az, hogy hogyan lehet a vt. képviselőit a közjegyzőig elvinni??
Egyébként akiknek nincsenek rosszhiszemű hátsó szándékai annak semmi baja nincs a közjegyzőtől.
Az igaz, hogy nagyobb összegű kifizetéseknél az intézőbizottság dönt, de akkor a helyszíni vadkárbecslésnél illene ott lenni a bizottság határozatképes többségének!
Egyébként ha van megállapodás akkor minek megvárni a betakarítást???
Azt a viccet is meg lehet csinálni, hogy csak 1-2 hektárt kerít be az ember itt-ott. Megvárni a betakarítást. A végén levágni a bekerített részeket, és a referenciahozam alapján kiszámolni az elmaradt betakarítás értékét.
egyébként egy nagyon jó könyvet ajánlok:
http://www.vadkar.hu/
"nemzeti kincsünk a vad"
Klátyik József írta ( vadkár szakértő )
A kárszakértő kirendelése külön történet... Bemnetem a ph.-ba szóltam a jegyzőnek hogy mi a problémám. Jegyző mondta ok már hívja is a szakértőt. Nem volt elérhető. Megbeszéltük hogy akkor majd próbáljuk később mindketten hívni és majdcsak eléri valamelyikünk... vesztemre én értem el... monmdtam neki hogy mi a helyzet vegye úgy mnitha a jegyző rendelné ki. Erre ő aztmnodta hogy ne vonjuk bele a jegyzőt feleslegesen kijön, felméri a kárt és biztos benne hogy megtudunk egyezni a vt-vel. Ekkor azt mondta hogy ebből nekem semmi hátrányom nem származhat az ő díjazását a vt köteles állni. Én meg rábólintottam hogy ok. Kijött megcsinálta az előzetes kárfelmérést... közbe kiderült hogy a vt lehet nem húzza ki betakarításig belső viszályok miatt. Mivel már régebb megszívtam ilyen feloszlásos dolog miatt így kértem a végleges kármegállapítást és az azonnali kifizetését. Ekkor én lettem a fekete bárány hogy hogy merem betakarítás előtt kérni a kártérítést. DE végül is meglett a végleges kárbecslés igaz nem a várható termés vagy a régióra jellemző átlagtermés alapján hanem az eddig felmerült költségek képezték a számítás lapját. (Itt már kapásból buktam kb 150-200e ftot. De a szakértő szerint azt így kell számolni.) A végleges kárbecslés kiszámolásakor jelen volt a vt vadőre és vadászmestere mint vadkár felelősei és illetékesei ők alá is írták a jegyzőkönyvet és azt mondták hogy pár napon belül fizetik. Vártam türelmemmel nem történt semmi kb 2hét múlva rákérdeztem hogy hogy állunk. Akkor megint kevertek-kavartak hogy ez sok pénz csak ha a közgyűlésük megszavazza akkor fizethetik ki... ok megvártam a közgyűlésüket.... utánna se jelentkeztek... kerestem őket azt mondták hogy ők átgondolták a dolgot és ott szerintük maxx 200eft volt a kár és ennyit hajlandóak kifizetni vagy megyünk a bíróságra... mondtam hogy akkor bíróság... felhívtam ügyvédet és a kárszakértőt... ügyvéd mondja hogy cumi vna mert ha nem a jegyző rendelte ki a szakértőt akkor a bíróság nem fogadja el a véleményét... vadkárszakértő még aznap visszahívott hogy megbeszélt egy egyeztetést másnap délelőttre a polgármesatri hivatlaba ott lesz ő, a jegyző, a vt képviselője és én. Ok másnap lemegyek ott a a szakértő és én és egy vt által lepecsételt aláírt egyezség hogy május 31-i határidővel kifizetik az összeget de a szakértő díjat meg kell feleznünk a törvény értelmében... ok rábólintottam a fele 15e+fa. Mondtam hogy ezen már ne legyen vita bár aljas húzás ez is. Erre a szakértő hogy akkor csengessem ki neki a lét és ő már húz is.. mondtam hogy amíg én nem látok lét a ttől addig ő se fog tőlem... erre megint én voltam a feketebárány aki kihasználja szegény szakértőt és lehúzza a vt-t. A végén rá kellett vezetni az egyezség hátoldalára hogy akkor a vt rendezi a szakértőt és a díj felét levonja a részemre kifizetendő pénzből. Ja hozzátartozik még hogy a jegyző beteg lett és azért nem tudott jelen lenni. Következő héten megkerestem a jegyzőt akkor ő írt egy határozatot hogy felszólítja a vt-t hogy 8napon belül fizessen ki engem... erre a vt rákoppintott a jegyző orrára hogy hogy meri megmásítani az egyezségbe foglaltakat. Szóval most várom a május 31et. De félek nem lesz akkor se lezárva a történet... biztos találnak valami újabb kifogást.
A kérdés az, hogy az igazságügyi kárszakértőt ki rendelte ki illetve ki fizette??? Mert ha a vt kérte akkor arra felé hajlik.
Azért írtam, hogy a bíróság értékeli az aktív magatartást is, mert a vadászati törvény azt nem írja elő, de ráutaló magatartásként tanusíthatunk olyan mozzanatokat melyekkel a saját kárfelelősségi arányunkat leszoríthatjuk 10 %-ra.
A kerítés építésénél is a vadásztársaság kell, hogy állja a 90%-ot.
Ha jól tudom akkor te nem építhetsz kerítést, ha van szerződésed a vt-vel, mert akkor akadályozod őket a kárelhárításban. Ha ők felajánlják akkor azt jobb ha elfogadod, mert ha nem akkor elzárkózol a kárenyhítési együttműködéstől.
a riasztóberendezéseket én is kihelyeztem, de volt, hogy a vadász "úr" kapcsolta ki, mert jött a német és nem tudott lőni nagy bikát
Nekem rengeteg vadkár volt repcében most tavasszal. Nagy küzdelem árán kb a valós kár felét tudom behajtani rajtuk de még ez se 100%, bár most alá írak egy egyezséget hogy május31ig kifizetik.
Itt a "független" vadkárszakértő 70-30%ban állapította meg a kár megosztás mértékét. Mondván hogy én csak passzívan védekeztem. Tehát értesítettem a vadásztársaságot hogy mi van vetve, várható a károkozás, és a károkozás kezdetekor ismételten értesítettem őket hogy figyeljenek oda jobban. De a szakértő szerint aktívan is kellene védekeznem, villanypásztor, kerítés!!!????, vadriasztók és minden egyéb lehetséges módon. Ha mindent megteszek bizonyíthatóan akkor 90%ban a vadásztársaság állja a kárt. Ha nem teszek meg mindent akkor csökken a v.társaság fizetési %-a. Ezt igazságügyi kárszakértő csinálta így nekem. Akkor átvert?
A gazdálkodónak csupán passzív magatartási kötelezettsége van. Az együttműködést a bíróság értékeli.
magyarul neked, csak tűrni kell, hogy a vadászok elhelyezzenek leseket, riasztóberendezéseket stb a területen.
Ha az együttműködést ki akarod aknázni akkor minden fontos mozzanatról értesíted őket. pl.
1. hova mit fogsz vetni - vetésterv
2. ha elvetetted a kukoricát - Faxon vagy tértivevényes e-mail on bejelented. Vagy felhívod őket és a beszélgetést egy videókamarával rögzíted. ( az intézőbizottsági tagokat kell felhívni )
3. a káresemény bekövetkeztéről felvételt készíteni 2 tanú jelenlétében és értesíteni őket, az előbb említett módon. Az infó áramlás sebessége perdöntő lehet.
4. előzetes vadkárbecslést csinálni - független a jegyző által kirendelt szakértővel.
5. saját szakértőt is lehet fogadni, és majd a per során a szakvélemények ütköztésre kerülnek.
6. ha megállapodás van akkor közjegyző ( nem települési jegyző !!! ) előtt kell megkötni. Inkább vállald át a költségét! A közjegyző előtt megkötött megállapodások financiális tartalma bírósági ítélet nélkül is kikényszeríthető. magyarul inkasszós joggal élhetsz a határidő lejárta után a vadásztársaság számlájára, és vagyontárgyaira. Fel kell nekik legalább ezt ajánlani a per helyett. El kell mondani, hogy a törvény értelmében ők nagy eséllyel veszítenek. A logikus részükről az lenne, ha kifizetnék az általad mondott összeget. Mert ha per van és elveszítik akkor annak komoly anyagi vonzatai is lehetnek. ( a pervesztes állja a perköltséget, szakértői díj, ügyvédi költség, eljárási illeték, elmaradt haszon és annak kamatai stb. )
Eddig azt tetted amit tehettél,az értesitéseket gyüjtsd össze,hogy késöbb tudd bizonyitani,hogy szoltál. Ha nem reagálnak az az ö bajuk lesz. Elözetes kárfelmérést kellene csinálni amugy ahol elismertetni velük,hogy a kelés hiánytalan volt nehogy késöbb azt mondhassák,hogy ki sem kelt sokhelyen mert amit a disznok kiturnak az késöbb ugy tünhet. Kárfelmérésre meg egy független szakértöt kell felkérni akit ök sem ismernek igy nincs részrehajlás az ügyben.
sziasztok olvastam ezeket a hozzá szolásokat most már engem is érdekell ez a dolog mert mindig átvert a társaság és a vadkárszakértő. De most elegem lett már na meg van idén 40ha kukoricám és szeretném tudni hogy hogyan mehetek biztosra ha véletlenül peremennék velük.
Hát most én is értesitetem őket levélbe a kukorica vetésről napra pontosan semit nem reagáltak rá, de ők azonkivül hogy let állitanak semit nem tesznek vagyis eddig már a diszno feli turta a kukoricát egynap után most ugy vagyok vele fényképeket készitek meg ilyenek hajatteszek ki gázolajosrongyot és kijárok éjjel.Kérdezem én adjatok még tipet mitt tegyek mert fizetni nem akkarnak csak a szoveg van de ebből már elég kár meg nagy pontosan mi a törvény mi az én feladatom és mirre hivatkozhatok mert ebből lehet hogy per lesz és nem hagyom magam mostmár előre is köszi havalaki tud valami mondani.
Válasz #25. hozzászólásra
Kössz a tippet, mamár teleszortam a széleket meg a végit is,így aztán most várom hogy mifogtörténni.Szoltam a fővadásznak,egy órán belül hozta a kukit,(nem én javallottam neki) meg hagyott belőle, ha túl falánkok lennének a madárkák.
Küzdök a fácánokkal. Szépen kikelt kuki, erre a fácánok egész gépaljakat kiesznek.De úgy hogy elindulnak a végről és módszeresen egytől egyik mind kifektetik szinte vethetem ujra.legszívessebben befoltoztatnám a vadászokkal.
A hivatalos jogszabályi magyarázatban csak az áll, hogy a gazdálkodónak csak közreműködési feladata van. A gyakorlatban persze más a helyzet. A gazdálkodónak is megelőzően informálnia kell a területileg illetékes Vt-t minden a gazdálkodással kapcsolatos mozzanatról. ( ne legyen kapaszkodni valójuk ).
Én úgy indítom az évet, hogy a vetéstervet elküldöm a vt-nek.
Majd, bejelentem, hogy mikor fogok vetni.
Ezután a megtörtént vetés tényét is közlöm.
Aztán a legelső vadkár észlelésétől a legutolsóig mindent dokumentálok és jelentem nekik. Ezzel párhuzamosan, mikor a vadkár várható mértéke a 70-80 % felé közelít, az MVH vadgazdálkodási osztályánál is kezdeményezem a vadkárelhárító hajtóvadászat indítását.
Közben várom a leveleket - amik nem jönnek - , de a beszélgetéseket diktafonra rögzítem.
Ne feledjétek nem a gazdálkodást kell összhangba hozni a vadászati tevékenységgel, hanem fordítva.
2520 hozzászólás
vitaindító: azt okoskodtam ki, hogy a vadászati jog jogosultját objektív felelősség terheli a vadak által okozott kárért.
és: bíróságon volt valamelyiktek? jogerős ítélet van valaki kezében? bíróság mit mond, a gazdának mennyire kell védekeznie, a vadak elleni harc mennyire tartozik a rendes gazdálkodás körébe? mert akárhány szántóföldi növénytermesztés szakkönyvet olvasok, abba baszki egyikbe sincs benne, hogy a vaddisznók ellen védekezni kell, és hogy be kell keríteni a fődet. márpedig ha ez a rendes gazdálkodás körébe tartozna, akkor gondolom a szakkönyv írná ezt is, mint ahogy egyébként írja, hogy ahhoz hogy aratni tudjunk, ahhoz vetni is kell.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx sünt.
Moderálta: (575) 2011-05-20 19:43:06
sehol nincs semmi vadkár idén?
valami újdonság?
valakinek sikerült már letarolni a b..i vadászokat?
meséljen, hogyan, milyen módon?
Válasz #67. hozzászólásra
Köszönöm a választ...Régebben volt casconk,de mivel az autó megöregedett csak a kötelező maradt..
Válasz #65. hozzászólásra
Főleg 30 év alatt. Igaz én biztosítós vagyok, (28éves), és nincs nekem se 
a kocsimra Casco.
Csak a Casco téríti!!! Az meg nem ócsó!
Válasz #64. hozzászólásra
Sajnos ez veszélyes üzemek találkozása, mindenki a saját káráért felel.
Kivéve ha az a vad , a vadászok hajtása miatt szaladt/repült neki az autónak illetve a vadgazdálkodási létesítmény (vadetető) túl közel van az úthoz. (pontos métert most nem tudok , hülyeséget nem akarok mondani)
Válasz #64. hozzászólásra
Senki semmit nem tud ezekről a dolgokról???
Ha nekimegy egy autónak egy vad,jelen pillanatban egy madár,és kárt tesz benne avval érdemes foglalkozni vagy mennyen a tulaj és vegyen a boltban hozzá alkatrészt??
Válasz #62. hozzászólásra
Hmmm... de támogatott tölgyes telepítésére hogy adhat engedélyt a MVH szántó területen Van ahol ha elhagyna körbe nyolc métert az ipse akkor kb 1sor fát ültethetnének a föld hossztengelyére.
Válasz #61. hozzászólásra
1 esetet tudok, amikor a jegyző 8m szélesen akáctelepítést szőlő mellett kicsapatott.
Válasz #60. hozzászólásra
Üdv!
Erre én is kiváncsi lennék. Én is hallotam ilyesmiről de konkrétumot nem tudok. viszont itt egy qrva görbeorrú felvásárolt rengeteg földet és ebből 110 ha-t beerdősített a szántók közepén. Több földem is szomszédos vele. Ha abból egyszer tényleg erdő lesz akkor és süthetem a szántókat csak avar lesz rajtuk....
Üdvözlök mindenkit!Már régebben hallottam h.a termőföldtől való távolságát az erdőtelepítésnek,(mezsgyétől a fa minimális távolságát)szabályozták az árnyékolás miatt.Próbáltam megkeresni,de csak a lakóháztól a szomszéd fájának a távolságát találtam meg.Ha valaki tudna ebben segíteni,igen megköszönném.
Válasz #58. hozzászólásra
Én ezen már túl vagyok, évek óta próbáltam,min ha a hátam mögé hajigálnám.
1 megoldás a hatékony csak,
Bumm a fejbe!!!!!!
ha eláll az eső én ezzel is próbálkozom. 1 liter 600 ft, 1%-os oldat kell, állítólag büdös és keserű is.
http://www.biocont.hu/index.php?c=biosol-kaliszappan-tapadasfokozo-188
Válasz #55. hozzászólásra
csigás íj a megoldás, el sem fut a sebzett állat, mert odaszögeli a földhöz a dögöt.
Egyébként tilalom van a nyúlra, a párzási idő miatt. De a vadászmester és a károsult kérvényezheti a szakhatóságnál a vadkárelhárító vadászat engedélyét.
Nálam is rohedli sok van. a multkor 5 nyulat fényképeztem, és kilőttem egy tárat a 9 mm-es gázpisztolyból, de csak néztek mint a f.sz!
Válasz #55. hozzászólásra
Írjatok egy könyvet egy már van:Tesánszky Józsi Jenő Legenda a nyúl paprikásról.
Válasz #54. hozzászólásra
na igen a rafkosra nem gondoltam a dinnyébe jól láthatóak voltak és be is tudtuk cserkészni öket meg hát a tulaj szinte egész nap ott volt kint és legalább nem unatkozott
Válasz #53. hozzászólásra
Azt értem csak vannak rafkósak is amik mesze vannak, ahoz pedig igazi puska is kellene ,amiért ha bukta van akkor megütheted a bokádat.
Válasz #49. hozzászólásra
Löd le magad aztán bizonyítsák rád hogy te voltál. Nálunk a dinyés haver szólt a vadásznak hogy eszik a dinnyét a nyulak és csináljon velük valamit a vadász meg mondta hogy enni kell azoknak is utánna fasza nyúlpaprikást ettünk egész nyáron meg volt az utánpotlás
Válasz #50. hozzászólásra
Azon gondolkozom,hogy vadász leszek az adott társaságnál,ha felvesznek és nem szólok én senkinek semmit,majd rendezem a problémámat.
Érteném ezt a 20 ezer forint alatti lopásra is.
Uj törvény kellene a magántulajdon védelméröl,mert én is lőhetnék utánna kérdeznék.
Én igaz csak a nyulakkal küzdök,de ha rajtam múlna a törvényalkotás, ott tartanánk mint az olaszok,hogy nincs vadjuk,még a tücsökre is rálőnek.A szemem láttára legeli ki a szép napra állományt a rohadék és maximum kiabálhatok rá.Ősszel bejelentettem a társaságnak ,hogy napra lessz,lehálózták,szóltam,hogy kel,riasszanak.A vadász ott van reggel este,durrogtat a nyúl mellé,az meg kiröhögi,ahogy elmegy már bent is van a táblán.Mondom neki lője már le a dögöt,erre azt válaszolta,hogy akkor nem lessz miből a vadkárt megtéríteni!!!!!!
Normálisak???????
Válasz #45. hozzászólásra
egy kis segítség:
http://szakerto.netforum.hu/searchbyexpert.aspx
www.miszk.hu
Válasz #45. hozzászólásra
Igazad van, sok a dilettáns közülük, és egy vadásztársaságnak sokszor meg sem kottyan egy fél trófea árát a zsebbe csúsztatni neki.
De amikor a 3. stádiumba, tehát bíróság elé kerül az ügy semmi biztosíték nincs arra, hogy a bíróság nem ugyan azt a szakértőt nevezi ki a perben.
Van viszont lehetősége mindkét félnek szakértőt hívni, és a bíróság előtt figyelmen kívül helyeztetni a szakértő véleményét, ha az megalapozatlan szakmailag, és elfogult szubjektíven.
Nekem is volt már olyan perem, hogy 3 bírót és két szakértőt használtam el, de végén 2. nekifutásra, 2. fokon megnyertem.
Válasz #42. hozzászólásra
Jellemző
Válasz #44. hozzászólásra
Nálam igazságügyi szakértő volt! Verte a mellét hogy ő a legfőbb szaktekintély... aztán sorra elcseszett mindent hogy 3x kellett idejönnie kijavítani a hibákat. Utána meg rám kiabálta hogy már harmadszor kell idejönne az én vadkárom miatt. Ha egyből normálisan, az eljárási rendnek megfelelően intézte volna a dolgokat akkor elég lett volna 1x jönnie.
Válasz #43. hozzászólásra
Igazad van. A bírói gyakorlat az már csak ilyen. A jegyző akkor lépne be hivatalosan a képbe, ha a felek nem tudnának megegyezni a vadkárbecslő személyéről.
ha már a jegyzőt felkéritek, akkor ügyeljetek arra, hogy a szakértő a Közlönyben is megjelenti hivatalos az évi névjegyzékből legyen a jegyző által kiválasztva.
Létezik ilyen, hogy igazságügyi szakértők aktuális névjegyzéke.
ne legyen az, hogy a jegyző is ismeri xy Pali bácsit, mert a TSZ világban is ő egyezkedett a szövetkezettel és mindig meg tudtak állapodni...stb. Közben Palibácsi már rég nyugdíjban van, névjegyzékben nem szerepel a neve.
Egy hivatalos , hangsúlyozom IGAZSÁGÜGYI Kárszakértő sokat nyom a latban.
Ja még 1. dolog én meg szoktam nézni az IWIW-en nincs-e vadász hobbija, rokona, ismerősök zöme stb. a szakértőnek. Csak azért, hogy ne lepődjek meg ha menet közben átáll az ellenfél oldalára.
Válasz #42. hozzászólásra
Üdv!
Rongyos nagyon sok okosságot ír ami segít eligazodni az útvesztőben! De szerintem a jegyzőnek is kellene szólni aki kirendel egy kárszakértőt és felméri a kárt. Feltétlenül jegyzőn keresztül legyen a szakértő mert ha nincs rajta a jegyző pecsétje a szakértői véleményen akkor a bíróság nem fogadja el.
A rendőr is azt mondta,hogy ez nem szándékos csak gondatlanság.AZt akarta,hogy feljelentést se tegyünk.
Válasz #39. hozzászólásra
ja még 1 dolog!
egy kárt nem csak szándékosan - büntetőjogi vonzata van, de azzal a károsult kitörölheti a seggét - lehet okozni, hanem gondatlanságból is!!!! Mind a kettőért kártérítési felelőssége van a károkozónak!
PTK 351-től van a kár! de lényeges a 355 paragrafus is! Ez a kártérítés mértékéről, és módjáról határoz.
Válasz #39. hozzászólásra
Hello ! nem tudom, hogy jó iányba mentél-e a rendőrség felé, de ha nem ismeri el a károkozást a birkák birtokosa ( juhász ) vagy tulajdonosa, akkor jó ha van egy rendőrségi jegyzőkönyv, mivel bizonyítják, hogy kihez tartoznak a birkák.
Egyéb esetben ha a károkozó elismeri a felelősségét, akkor a következő van:
a hatályos Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó rendelkezése előírja, hogy az általános, kártérítési szabályok szerint, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól az, aki bizonyítja, hogy az adott helyzetben úgy járt el, ahogy az általában elvárható. A polgári jogi szabályok alapján a háziállatok által okozott károkért azok tulajdonosai az általános szabályok szerint felelősek. A Ptk. 351.§-a ugyanis kimondja, hogy „aki állatot tart, az általános szabályok
szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz.” Ha a felelősség alól az állattartó nem tudja magát kimenteni, akkor a kárt megtéríteni közvetlenül ő köteles.
A kérdés most már nem a károkozó "személye" , a kár bekövetkeztének ténye és mértéke, HANEM mint minden káresemény következményeként felmerülő kérdés az eredeti állapot - in integrum restitutio - visszaállítása.
Én a helyedben a teljes kártérítést az elmaradt haszonban jelölném meg. Ugyanis nem életszerű, hogy egy táblában az egyik napraforgó már 6 leveles a másik meg most van elvetve.
A következő hátrányokat okozza a kései vetés:
- gyomproblémák
- tenyészidő eltolódás ( ugye a beporzás lenne a lényeg rovarok által )
- más időben kell gombaírtózni,
- desszikálni
- ez mind terméskiesést jelent.
Meg lehet ebben is állapodni, hogy a terméskiesés az borítékolt. A mértéke pedig - mondj egy nagy számot - 50% körüli + a vetés költsége.
Ez majdnem annyi, hogy nyugodtan egy 2 tonnás átlaggal lehet egy 100%-os kárt felvenni.
Vagy menjen el bíróságra, de ha sokáig húzódik az ügy és elveszti a pert akkor meg ő kapja nyakába a perköltséget ( illeték, szakértői díj, ellenfél ügyvédjének munkadíja, utiköltség stb. ) ami nem sokkal lesz kevesebb.
A megállapodás lenne a legjobb.
hello nekem a juhok legelik le a növényeimet.Ma 2 hek naprát legelttek le.A juh tulajdonos csak a vetési dijat akarta kifizetni.Pedig a napra már vagy 30 centis.A rendörségen azt kell bizonyitani,hogy szándékos volt a legeltetés.MIt tegyek?
Válasz #36. hozzászólásra
hát ha a disznó bemegy rajta, az épp elég nagy baj!
újabb trükk a vt. részéről egy állapotfelmérés, egy általuk választott vadkárbecslővel. Majd beszámolok a történtekről, mert most hívtak, hogy szerdán ilyent szeretnének lefolytatni.
Válasz #36. hozzászólásra
Az a baj a villpásztorral hogy felénk egy napig se lenne meg ha kitennénk...
Szervusztok gazdálkodók 50 ha-on gazdálkodok nekem a villanypásztor volt a megoldás a vadak ellen.A vita és mérgelődés elkerülése érdekébenn és többnyire saját pénzből ill. erőből készültek a pásztorjaink de megérte.Kb 95% védelmet nyújt de állandó karbantartást igényel.A disznók és a madarakon kívül nemnagyon jön be semmi.Ha valakit bővebben érdekel a tapasztalatunk ezügybenn hívjatok szívesen megosztom bárkivel 06303062791.Minden jót kívánok!
Válasz #34. hozzászólásra
nagyon szívesen! ha bármi kérdés van még jogi fronton akkor csak bátran.
Válasz #33. hozzászólásra
Köszönöm a tanácsokat, tippeket! Sokat segítettél vele.
Válasz #32. hozzászólásra
Szemét egy társaság az biztos. Sok felé ilyenek. Azért az egyedüli mód az, mikor az ember saját maga bekeríti a területet, és nem ír alá semmiféle vadászati jog átengedéséről semmit. Akkor el lehet húzni a francba.
Azért szükséges mindig az írásos megállapodás, mert abba nem tudnak olyan könnyen belekötni ami hiteles hely ( közjegyző előtt történik és közokiratba foglalják ). A kérdés, csak az, hogy hogyan lehet a vt. képviselőit a közjegyzőig elvinni??
Egyébként akiknek nincsenek rosszhiszemű hátsó szándékai annak semmi baja nincs a közjegyzőtől.
Az igaz, hogy nagyobb összegű kifizetéseknél az intézőbizottság dönt, de akkor a helyszíni vadkárbecslésnél illene ott lenni a bizottság határozatképes többségének!
Egyébként ha van megállapodás akkor minek megvárni a betakarítást???
Azt a viccet is meg lehet csinálni, hogy csak 1-2 hektárt kerít be az ember itt-ott. Megvárni a betakarítást. A végén levágni a bekerített részeket, és a referenciahozam alapján kiszámolni az elmaradt betakarítás értékét.
egyébként egy nagyon jó könyvet ajánlok:
http://www.vadkar.hu/
"nemzeti kincsünk a vad"
Klátyik József írta ( vadkár szakértő )
Válasz #31. hozzászólásra
A kárszakértő kirendelése külön történet... Bemnetem a ph.-ba szóltam a jegyzőnek hogy mi a problémám. Jegyző mondta ok már hívja is a szakértőt. Nem volt elérhető. Megbeszéltük hogy akkor majd próbáljuk később mindketten hívni és majdcsak eléri valamelyikünk... vesztemre én értem el... monmdtam neki hogy mi a helyzet vegye úgy mnitha a jegyző rendelné ki. Erre ő aztmnodta hogy ne vonjuk bele a jegyzőt feleslegesen kijön, felméri a kárt és biztos benne hogy megtudunk egyezni a vt-vel. Ekkor azt mondta hogy ebből nekem semmi hátrányom nem származhat az ő díjazását a vt köteles állni. Én meg rábólintottam hogy ok. Kijött megcsinálta az előzetes kárfelmérést... közbe kiderült hogy a vt lehet nem húzza ki betakarításig belső viszályok miatt. Mivel már régebb megszívtam ilyen feloszlásos dolog miatt így kértem a végleges kármegállapítást és az azonnali kifizetését. Ekkor én lettem a fekete bárány hogy hogy merem betakarítás előtt kérni a kártérítést. DE végül is meglett a végleges kárbecslés igaz nem a várható termés vagy a régióra jellemző átlagtermés alapján hanem az eddig felmerült költségek képezték a számítás lapját. (Itt már kapásból buktam kb 150-200e ftot. De a szakértő szerint azt így kell számolni.) A végleges kárbecslés kiszámolásakor jelen volt a vt vadőre és vadászmestere mint vadkár felelősei és illetékesei ők alá is írták a jegyzőkönyvet és azt mondták hogy pár napon belül fizetik. Vártam türelmemmel nem történt semmi kb 2hét múlva rákérdeztem hogy hogy állunk. Akkor megint kevertek-kavartak hogy ez sok pénz csak ha a közgyűlésük megszavazza akkor fizethetik ki... ok megvártam a közgyűlésüket.... utánna se jelentkeztek... kerestem őket azt mondták hogy ők átgondolták a dolgot és ott szerintük maxx 200eft volt a kár és ennyit hajlandóak kifizetni vagy megyünk a bíróságra... mondtam hogy akkor bíróság... felhívtam ügyvédet és a kárszakértőt... ügyvéd mondja hogy cumi vna mert ha nem a jegyző rendelte ki a szakértőt akkor a bíróság nem fogadja el a véleményét... vadkárszakértő még aznap visszahívott hogy megbeszélt egy egyeztetést másnap délelőttre a polgármesatri hivatlaba ott lesz ő, a jegyző, a vt képviselője és én. Ok másnap lemegyek ott a a szakértő és én és egy vt által lepecsételt aláírt egyezség hogy május 31-i határidővel kifizetik az összeget de a szakértő díjat meg kell feleznünk a törvény értelmében... ok rábólintottam a fele 15e+fa. Mondtam hogy ezen már ne legyen vita bár aljas húzás ez is. Erre a szakértő hogy akkor csengessem ki neki a lét és ő már húz is.. mondtam hogy amíg én nem látok lét a ttől addig ő se fog tőlem... erre megint én voltam a feketebárány aki kihasználja szegény szakértőt és lehúzza a vt-t. A végén rá kellett vezetni az egyezség hátoldalára hogy akkor a vt rendezi a szakértőt és a díj felét levonja a részemre kifizetendő pénzből. Ja hozzátartozik még hogy a jegyző beteg lett és azért nem tudott jelen lenni. Következő héten megkerestem a jegyzőt akkor ő írt egy határozatot hogy felszólítja a vt-t hogy 8napon belül fizessen ki engem... erre a vt rákoppintott a jegyző orrára hogy hogy meri megmásítani az egyezségbe foglaltakat. Szóval most várom a május 31et. De félek nem lesz akkor se lezárva a történet... biztos találnak valami újabb kifogást.
Válasz #30. hozzászólásra
A kérdés az, hogy az igazságügyi kárszakértőt ki rendelte ki illetve ki fizette??? Mert ha a vt kérte akkor arra felé hajlik.
Azért írtam, hogy a bíróság értékeli az aktív magatartást is, mert a vadászati törvény azt nem írja elő, de ráutaló magatartásként tanusíthatunk olyan mozzanatokat melyekkel a saját kárfelelősségi arányunkat leszoríthatjuk 10 %-ra.
A kerítés építésénél is a vadásztársaság kell, hogy állja a 90%-ot.
Ha jól tudom akkor te nem építhetsz kerítést, ha van szerződésed a vt-vel, mert akkor akadályozod őket a kárelhárításban. Ha ők felajánlják akkor azt jobb ha elfogadod, mert ha nem akkor elzárkózol a kárenyhítési együttműködéstől.
a riasztóberendezéseket én is kihelyeztem, de volt, hogy a vadász "úr" kapcsolta ki, mert jött a német és nem tudott lőni nagy bikát
Válasz #29. hozzászólásra
Üdv!
Nekem rengeteg vadkár volt repcében most tavasszal. Nagy küzdelem árán kb a valós kár felét tudom behajtani rajtuk de még ez se 100%, bár most alá írak egy egyezséget hogy május31ig kifizetik.
Itt a "független" vadkárszakértő 70-30%ban állapította meg a kár megosztás mértékét. Mondván hogy én csak passzívan védekeztem. Tehát értesítettem a vadásztársaságot hogy mi van vetve, várható a károkozás, és a károkozás kezdetekor ismételten értesítettem őket hogy figyeljenek oda jobban. De a szakértő szerint aktívan is kellene védekeznem, villanypásztor, kerítés!!!????, vadriasztók és minden egyéb lehetséges módon. Ha mindent megteszek bizonyíthatóan akkor 90%ban a vadásztársaság állja a kárt. Ha nem teszek meg mindent akkor csökken a v.társaság fizetési %-a. Ezt igazságügyi kárszakértő csinálta így nekem. Akkor átvert?
Válasz #27. hozzászólásra
A gazdálkodónak csupán passzív magatartási kötelezettsége van. Az együttműködést a bíróság értékeli.
magyarul neked, csak tűrni kell, hogy a vadászok elhelyezzenek leseket, riasztóberendezéseket stb a területen.
Ha az együttműködést ki akarod aknázni akkor minden fontos mozzanatról értesíted őket. pl.
1. hova mit fogsz vetni - vetésterv
2. ha elvetetted a kukoricát - Faxon vagy tértivevényes e-mail on bejelented. Vagy felhívod őket és a beszélgetést egy videókamarával rögzíted. ( az intézőbizottsági tagokat kell felhívni )
3. a káresemény bekövetkeztéről felvételt készíteni 2 tanú jelenlétében és értesíteni őket, az előbb említett módon. Az infó áramlás sebessége perdöntő lehet.
4. előzetes vadkárbecslést csinálni - független a jegyző által kirendelt szakértővel.
5. saját szakértőt is lehet fogadni, és majd a per során a szakvélemények ütköztésre kerülnek.
6. ha megállapodás van akkor közjegyző ( nem települési jegyző !!! ) előtt kell megkötni. Inkább vállald át a költségét! A közjegyző előtt megkötött megállapodások financiális tartalma bírósági ítélet nélkül is kikényszeríthető. magyarul inkasszós joggal élhetsz a határidő lejárta után a vadásztársaság számlájára, és vagyontárgyaira. Fel kell nekik legalább ezt ajánlani a per helyett. El kell mondani, hogy a törvény értelmében ők nagy eséllyel veszítenek. A logikus részükről az lenne, ha kifizetnék az általad mondott összeget. Mert ha per van és elveszítik akkor annak komoly anyagi vonzatai is lehetnek. ( a pervesztes állja a perköltséget, szakértői díj, ügyvédi költség, eljárási illeték, elmaradt haszon és annak kamatai stb. )
Válasz #27. hozzászólásra
Eddig azt tetted amit tehettél,az értesitéseket gyüjtsd össze,hogy késöbb tudd bizonyitani,hogy szoltál. Ha nem reagálnak az az ö bajuk lesz. Elözetes kárfelmérést kellene csinálni amugy ahol elismertetni velük,hogy a kelés hiánytalan volt nehogy késöbb azt mondhassák,hogy ki sem kelt sokhelyen mert amit a disznok kiturnak az késöbb ugy tünhet. Kárfelmérésre meg egy független szakértöt kell felkérni akit ök sem ismernek igy nincs részrehajlás az ügyben.
sziasztok olvastam ezeket a hozzá szolásokat most már engem is érdekell ez a dolog mert mindig átvert a társaság és a vadkárszakértő. De most elegem lett már na meg van idén 40ha kukoricám és szeretném tudni hogy hogyan mehetek biztosra ha véletlenül peremennék velük.
Hát most én is értesitetem őket levélbe a kukorica vetésről napra pontosan semit nem reagáltak rá, de ők azonkivül hogy let állitanak semit nem tesznek vagyis eddig már a diszno feli turta a kukoricát egynap után most ugy vagyok vele fényképeket készitek meg ilyenek hajatteszek ki gázolajosrongyot és kijárok éjjel.Kérdezem én adjatok még tipet mitt tegyek mert fizetni nem akkarnak csak a szoveg van de ebből már elég kár meg nagy pontosan mi a törvény mi az én feladatom és mirre hivatkozhatok mert ebből lehet hogy per lesz és nem hagyom magam mostmár előre is köszi havalaki tud valami mondani.
Válasz #25. hozzászólásra
Kössz a tippet, mamár teleszortam a széleket meg a végit is,így aztán most várom hogy mifogtörténni.Szoltam a fővadásznak,egy órán belül hozta a kukit,(nem én javallottam neki) meg hagyott belőle, ha túl falánkok lennének a madárkák.
Itt felénk a vadőr ad kukoricát, hogy a tábla szélét körbeszórjuk vele.
Küzdök a fácánokkal. Szépen kikelt kuki, erre a fácánok egész gépaljakat kiesznek.De úgy hogy elindulnak a végről és módszeresen egytől egyik mind kifektetik szinte vethetem ujra.legszívessebben befoltoztatnám a vadászokkal.
Válasz #22. hozzászólásra
1 p-vel
Válasz #20. hozzászólásra
keress rá a neten: Reppellovit vadriszató
Válasz #16. hozzászólásra
A hivatalos jogszabályi magyarázatban csak az áll, hogy a gazdálkodónak csak közreműködési feladata van. A gyakorlatban persze más a helyzet. A gazdálkodónak is megelőzően informálnia kell a területileg illetékes Vt-t minden a gazdálkodással kapcsolatos mozzanatról. ( ne legyen kapaszkodni valójuk ).
Én úgy indítom az évet, hogy a vetéstervet elküldöm a vt-nek.
Majd, bejelentem, hogy mikor fogok vetni.
Ezután a megtörtént vetés tényét is közlöm.
Aztán a legelső vadkár észlelésétől a legutolsóig mindent dokumentálok és jelentem nekik. Ezzel párhuzamosan, mikor a vadkár várható mértéke a 70-80 % felé közelít, az MVH vadgazdálkodási osztályánál is kezdeményezem a vadkárelhárító hajtóvadászat indítását.
Közben várom a leveleket - amik nem jönnek - , de a beszélgetéseket diktafonra rögzítem.
Ne feledjétek nem a gazdálkodást kell összhangba hozni a vadászati tevékenységgel, hanem fordítva.