Esetleg még az is lehetséges hogy áldozol a területedből a zöldtrágyázásra és ott nem lesz "fő" növény amiből haszon is származhatna.- de csak ha annyira nagyon fontos aza zöldtrágya és másképp nem lenne megoldható. Lényegében idén és jövőre is lehet még zöldtrágyázni. A 2014-es zöldtrágyázás is bele számít a mostani 5 évbe, és ha jól informálódtam akkor is okt. 31 lesz a határidő.
Válasz #427. hozzászólásra
teljesen igazad van!!!!! Elnézést!
A 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 16. §-a a következő (8)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A vetésszerkezeti előírások vizsgálatánál azok a területek, amelyekre egy adott évben nem nyújtottak be kifizetési
kérelmet, az adott gazdálkodási évnél egyéb kultúraként kerülnek figyelembevételre.
(9) Ha a 2013/2014., azaz az ötödik gazdálkodási év vonatkozásában a zöldtrágya növény beforgatása legkésőbb
2014. október 31-ig megtörténik, akkor a zöldtrágyázást megvalósítottnak kell tekinteni.”
Ha muszáj, akkor sztem még az egyetlen alternatíva, hogy tavaszi árpa és akkor júliusba lehet is vetni a zöldtrágyát, addigra beérik és lehet leforgatni.
Válasz #419. hozzászólásra
2014. október 31. az utolsó zöldtrágya vetési határidő ebben a ciklusban... Szerintem ne vess most tavasszal! Amúgyis a repce drága zöldtrágyának, a legolcsóbb a fehérmustár!
a repcét tavasszal február közepétől akár áprilisig is lehet vetni ez főként a talaj állapotától függ hogy mennyire nedves mennyire csapadékos az idő. Szerintem nem nőne meg annyira hogy érdemes lenne leforgatni. Plusz ha megnőne is akkor újból vető talat kell készíteni... és kiszárítod a talajt teljesen.
Válasz #413. hozzászólásra Próbáltad nem leforgatni, hanem rajtahagyni és esetleg csak egy kultivátorozás után belevetni?
A forgatással az a bajom, hogy az ilyen kevés tömeget létrehozó növényeknél több a szerves anyag veszteség a leforgatással, mint a haszon.
Saját tapasztól írom a következőket. Hajdúsági löszös talajon gazdálkodok(nem kell szidni örököltem) 2007-es évtől kezdve. A legfontosabbnak azt tartom hogy a tápanyagot minden körülmények közt visszapótoljuk a talajba. 2009-ben rokoni nyomás hatására facéliával vetettük be a tarlókat(méhek miatt). Ez is-is megoldás volt mivel nekem is és a méhesnek is jól jött ki. Nekem a talaj javult de a tápanyag csökkent míg neki volt méhlegelő. 2011-ben mustár kerül a tarlóba őszibúza után. Technológia: betakarítás után nehéztárcsa+henger két hét múlva középmély lazító, vetés műtrágyaszóróval majd hengerezés. Mellettem vetőgéppel történ a vetés 1 nap difivel augusztus 22-én. Különbség: kevesebb vetőmag, ritkább vaskosabb állomány. Saját: meg voltam elégedve mivel szönyegszerű 0,7-1 m-es állományt szántottam le. A többi tapasztalatot később ...
Én egy szűk 80hektárt zöldtrágyáztam meg olajretekkel illetve zab után bükkönnyel. Minden terület meglett lazítva nyáron kombájn után ebbe került a zöldtrágya.
Javarésze maradt úgy ahogy van, egyik táblát leszántottunk, két kisebb párhektárosat betárcsáztam 6,2-es IH tárcsával, de a java nagy táblák kint vannak ahogyan a télbe mentek, illetve már lefagyva sárgára barnásra kezd omlóssá válni a szármaradvány.
Itt a szebben sikerült zöldtrágyák mellkasig értek általában derékig. Volt egy tábla ahol boka felett térgyem között itt nem hozott "répatesteket" annyira még gyengén ment a télnek.
Kíváncsi leszek milyen lesz utánuk a kukorica!?!
Kicsit variál a lelkem magamban hogy csak kellett volna valami művelősor reájuk de ezt majd a kukorica fogja megmutatni melyik lett a jobb megoldás.
Zab után pedig a bükköny ment ahogy írtam. Itt a zab árvakelés ami erősebb lett, de aztán szépen közte van a bükköny is csakhát az fekvősebb kisebb szártömegű növény viszont pillangós, bízom benne gazdagítja a talajt némileg egy kis nitrogénnel nekem.
Ez is maradt úgy ahogy van, most nem néz ki szépen, a kifagyott zab csúnyácska rajta olyan mint tavasszal a szárazfű az útszélén. Már-már elkezdett az árvakelés is virágozni jókor kapta meg a kegyelemdöfést így tömeg is lett róla meg magot sem hozott.
Tavasszal csak simán nemtudok belevetni mert nincsen hozzá vetőgép technikám, így egy sor rövidtárcsát fog kapni sekélyen vetésmélyen és mulcsba vetünk majd.
hát kívűáncsi leszek!
Válasz #402. hozzászólásra Ezt az osztrákoknál fotóztam a december elején, nem messze Schwechattól, mindkét vetés július végi volt. A legnagyobb mustár a hónom aljáig ért, egy kis része valóban virágba ment, a facélia is éppen addigra bontott ki, de mindkettő a legjobb fejlettségi állapotban kapta meg a fagyot.
Mi volna a szerinted a legkorábbi időpont a csírázásra, mikor még a legnagyobb vegetatív tömeget hozná a virágok helyett?
Válasz #405. hozzászólásra Szétmegy az a retek, mint a lufi, volt az is a kaeverékben, már megfagytak, gumis az állaguk, el fognak folyósodni.
A nagy előnyük az, hogy amíg élnek, addig minden nitrogént felszívnak a talajból, amit elmosna a tél, s ahogy tavaszra bomlanak, szépen visszaáramlik, de már szerves kötésben.
A Van Dijke Semotól a Diabolót vettem, ingyen kiszállították Hollandiából. Diabolo
Általában kint arra hajtanak, hogy fertőtlenítsék a talajt velük, a fonalférgeket tisztítja, olyan szép nagy fehérretek formájúak a katalógusban, de nálam csak gyerekpöcsnyiek lettek. Valószínű, hogy sem a maradék nitrogén, sem a csapadék nem volt elég, de a gilisztáknak jók lesznek. Retek télire
Melyik időpont korai a mustárnak? Nekem is az tetszene ha kombájn után már mennne a vetés...miért ha korai akkor gyökérre nő inkább?Nagyon kellen itthon már egy olyan növény ami birná a telet is...
Hali!
A korai vetés nem javaslom, mivel a mustár nem a levélfelületet fogja növeszteni, hanem alacsony marad és a virágzatot fogja növeszteni aminek csak akkor van értelme ha méheid is vannak.
Válasz #400. hozzászólásra Nekem ezen az új, max. 15 AKs, 4o-45ös kötöttségű földemen csak karcolgatta a nagytárcsa a felszínt, nem ment bele, meg letérdelt az ötös lazító előtt a 24o lovas traktor (bérmunkában csináltattam, panaszkodott a gépes, hogy nem örül, le kellett vennie vasakat). Előtte még amikor nedvesebb volt, akkor is két lábbal ásón ugrálva tudtam csak a földbe nyomni az ásót, úgy le volt tömörödve még a felszín is, a víz azonnal elfolyt rajta.
Gondolom az életben nem volt lazítva, csak tárcsázgatva a minimumhoz, napra után ment a búza, a felében meg állt a lucerna.
Most viszont álomfinom és a legjobb, hogy nincs megfagyva a talaj, még mindig aktív, szépen le fog bomlani minden tavaszra és mehet a laza talajba direktbe akármi.
Ahol véletlenül nincs takarás, ott bizony kopogósra fagyott minden és már látom, hogy viszi az olvadó víz a felszínt (dombos terület).
Szerencsére a vadakon és vadászokon kívül más kártevő nem ment rá, így a gyenge ősz is elég volt egy térdmagasságú állományhoz. Jövőre korábban elszórom, hogy a júliusi zápor kicsíráztathassa.
Ilyen lett:
Így kihúztam a lefagyott mustárt tegnap kézzel, látszik, hogy morzsalékos, puha a talaj, nem fagyott:
Ez volt a maximális fejlettsége az állománynak, eléggé megkésett volt a szeptember végi indulás, engem is vert az aszály rendesen:
A télre kint hagyott mustár nekem is tetszik,Szentlőrincen van többszáz hektár így, egy milliárdos tulajnak és nem nagyon szoktak tévedni a földeken...7000hektáros már a birtokuk...sőt azt hiszem hogy kukorica tarlóba fognak kukoricát vetni tavasszal,megnéztem a területet a 6-os mellett de szerintem nagyon kemény a kuki tarló földje...viszont a mústár egész jó...bár én csak lazítóval egymenetben vetném vaaagy minimum olyan komboval amelyiken lazító van a vetőgép sorok elött tavasszi kuki vetésnél
Válasz #398. hozzászólásra
Hát ez az, hogy túl gyakran sikerül így, mondjuk lehetett volna többször permetezni, akkor nem ette volna meg, de nagyobb gond a csapadék, lehet hogy ki sem kel, ha kikel de nincs vetés után eső akkor meg nem nő meg, ha megnő kiszáríthatja a talajt, és száraz tél után ez vissza üt.
Amúgy,ha összejön tényleg jó a talajnak ezt mi is látjuk. Voltak idén is jól sikerült zöldtrágyák.
Válasz #383. hozzászólásra
Nem tudom barátom, az én szerény tapasztalatom mást mutat. Augusztusban elszórtam a magkeveréket a porba, szeptember végén kapott csak csírázásra esőt, most pedig szépen, egyenletesen takart a földem a lefagyott mustárral, olajretekkel meg facéliával, ami alatt laza a talaj és nincs megfagyva, 25 centiig simán belemegy az ásó, így továbbra is veszi fel a csapadékot.
Eszem ágában sem volt letárcsázni, ez elbomlik szépen tavaszra.
A környékbeli szántott földek meg kockára vannak fagyva és már áll a víz rajtuk helyenként, azok vizet már nem vesznek fel.
Lehet, hogy nyárra marhaság a ZT, de télre igen hasznosnak tűnik még egy ilyen aszályos év után is.
Kivéve persze, ha úgy sikerül mint Gergőnek
Biztosan nem a 2600-os kukorica miatt került bele a zt., hiszen másodvetésben is engedte. Így nem vont ki területet.
Radócz
Azért a jövőre nézve jó lenne ha ésszerűsítenék az előírásokat.
Épeszű országban a plusz pénzeket az eu-tól ilyen AKG szerű programokkal hívják le (2014 után is) és nem az a cél hogy belegebedjen aki vállalta, hanem minél több ilyen pénz a gazdához kerüljön minél könnyebben.
Ha meg differenciálni akar a többlet pénzek elosztásán tegye például a talaj minősége szerint. 18 AK-án igen 30 AK felett nem.
Homokot azért írtam kivételnek mert ott a legkisebb a szervesanyag tartalom és a zt-val lehet azt növelni. Ajánlom figyelmedbe Westsik Vilmos munkásságát. Persze a száraz körülmények miatt ott sem igen lehet megvalósítani.
TF biztos jó szakember, de azért néhány dologban eltérő véleményen vagyok. Például, én azt nem értettem h néhány éve miért buzdított mindenkit h bátran adjuk el a gabonaszalmát, illetve a kukorica szárat az erőműveknek, mert az nekünk mennyire jó lesz! És h majd műtrágyával pótoljuk a tápanyagot. CSak azt nem tudom a szenet melyik műtrágyával szeretné pótolni. Ez az elve kissé ellenkezik a zöldtrágyázás elméletével.
Zöldtrágyát nem a talajért tették bele.A 2600 ft-os kukorica befagyasztása,túltermelés visszaszorítása.Csakhogy már lassan felkéne szabadítani a termőterületeket,a fél világ éhenhal.
1283 hozzászólás
Válasz #430. hozzászólásra
Esetleg még az is lehetséges hogy áldozol a területedből a zöldtrágyázásra és ott nem lesz "fő" növény amiből haszon is származhatna.- de csak ha annyira nagyon fontos aza zöldtrágya és másképp nem lenne megoldható. Lényegében idén és jövőre is lehet még zöldtrágyázni. A 2014-es zöldtrágyázás is bele számít a mostani 5 évbe, és ha jól informálódtam akkor is okt. 31 lesz a határidő.
Válasz #430. hozzászólásra
Ha tavaly volt zöldtrágya vetve és le lett jelentve, akkor hol a gond?
Válasz #427. hozzászólásra
teljesen igazad van!!!!! Elnézést!
A 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 16. §-a a következő (8)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A vetésszerkezeti előírások vizsgálatánál azok a területek, amelyekre egy adott évben nem nyújtottak be kifizetési
kérelmet, az adott gazdálkodási évnél egyéb kultúraként kerülnek figyelembevételre.
(9) Ha a 2013/2014., azaz az ötödik gazdálkodási év vonatkozásában a zöldtrágya növény beforgatása legkésőbb
2014. október 31-ig megtörténik, akkor a zöldtrágyázást megvalósítottnak kell tekinteni.”
Válasz #428. hozzászólásra
Természetesen nem akarom betakarítani, a zöldtrágyázás megléte lenne a cél.
Válasz #427. hozzászólásra
Ha muszáj, akkor sztem még az egyetlen alternatíva, hogy tavaszi árpa és akkor júliusba lehet is vetni a zöldtrágyát, addigra beérik és lehet leforgatni.
Válasz #426. hozzászólásra
Nem gondoltam hogy betakarítja. Kukoricavetés elött letárcsázza és vet.
Válasz #421. hozzászólásra
Ez nem így van, 2014. október 31. a zöldtrágya befogatásának utolsó határ ideje.
Válasz #425. hozzászólásra
Nem tudja betakaritani...
A zöldborsó nem lenne jobb? Több haszna lenne szerintem.
Válasz #423. hozzászólásra
vethet de akkor a kukoricának lőttek.
Miért ne vethetne,van már tavaszi repce is..."leforgatni" meg ráér juliusban is...
Válasz #420. hozzászólásra
Így csináltam eddig de tavaly nem keltki és ezt kéne pótolni.
Válasz #419. hozzászólásra
2014. október 31. az utolsó zöldtrágya vetési határidő ebben a ciklusban... Szerintem ne vess most tavasszal! Amúgyis a repce drága zöldtrágyának, a legolcsóbb a fehérmustár!
Válasz #419. hozzászólásra
szerintem ne veszélyeztesd a kukoricát azzal h kiszárítod előtte a talajt, inkább aratás után a búza helyére próbálkozz hátha lesz csapadék és kikel.
Válasz #417. hozzászólásra
AKG-ba elvagyok egy kicsit maradva a zöldtrágyával ezért kellene vetni
Válasz #416. hozzászólásra
a repcét tavasszal február közepétől akár áprilisig is lehet vetni ez főként a talaj állapotától függ hogy mennyire nedves mennyire csapadékos az idő. Szerintem nem nőne meg annyira hogy érdemes lenne leforgatni. Plusz ha megnőne is akkor újból vető talat kell készíteni... és kiszárítod a talajt teljesen.
Válasz #416. hozzászólásra
Miért szárítod a talajt feleslegesen tavasszal a repcével?
Kuki előtt én tavasszal azonnal zárnám a szántást.
Szerintem annyira nem nőne meg, mert azért a repcének is kell 10 °C-os talajhőmérséklet a csirázáshoz, akkor meg mára kukát kell földbe tenni.
Véleményetek szerint ha most tavasszal vetnék repcét zöldtrágyának megnőne kukoricavetésig annyira hogy beborítsa a talajt?
Válasz #414. hozzászólásra
Nem próbáltam még eddig de terveztem már valószínűleg az idén fog rá sor kerülni ha nem vág alánk az időjárás mint ebben az évben
Válasz #413. hozzászólásra Próbáltad nem leforgatni, hanem rajtahagyni és esetleg csak egy kultivátorozás után belevetni?
A forgatással az a bajom, hogy az ilyen kevés tömeget létrehozó növényeknél több a szerves anyag veszteség a leforgatással, mint a haszon.
Válasz #410. hozzászólásra
Hali!
Saját tapasztól írom a következőket. Hajdúsági löszös talajon gazdálkodok(nem kell szidni örököltem) 2007-es évtől kezdve. A legfontosabbnak azt tartom hogy a tápanyagot minden körülmények közt visszapótoljuk a talajba. 2009-ben rokoni nyomás hatására facéliával vetettük be a tarlókat(méhek miatt). Ez is-is megoldás volt mivel nekem is és a méhesnek is jól jött ki. Nekem a talaj javult de a tápanyag csökkent míg neki volt méhlegelő. 2011-ben mustár kerül a tarlóba őszibúza után. Technológia: betakarítás után nehéztárcsa+henger két hét múlva középmély lazító, vetés műtrágyaszóróval majd hengerezés. Mellettem vetőgéppel történ a vetés 1 nap difivel augusztus 22-én. Különbség: kevesebb vetőmag, ritkább vaskosabb állomány. Saját: meg voltam elégedve mivel szönyegszerű 0,7-1 m-es állományt szántottam le. A többi tapasztalatot később ...
Válasz #400. hozzászólásra
Én egy szűk 80hektárt zöldtrágyáztam meg olajretekkel illetve zab után bükkönnyel. Minden terület meglett lazítva nyáron kombájn után ebbe került a zöldtrágya.
Javarésze maradt úgy ahogy van, egyik táblát leszántottunk, két kisebb párhektárosat betárcsáztam 6,2-es IH tárcsával, de a java nagy táblák kint vannak ahogyan a télbe mentek, illetve már lefagyva sárgára barnásra kezd omlóssá válni a szármaradvány.
Itt a szebben sikerült zöldtrágyák mellkasig értek általában derékig. Volt egy tábla ahol boka felett térgyem között itt nem hozott "répatesteket" annyira még gyengén ment a télnek.
Kíváncsi leszek milyen lesz utánuk a kukorica!?!
Kicsit variál a lelkem magamban hogy csak kellett volna valami művelősor reájuk de ezt majd a kukorica fogja megmutatni melyik lett a jobb megoldás.
Zab után pedig a bükköny ment ahogy írtam. Itt a zab árvakelés ami erősebb lett, de aztán szépen közte van a bükköny is csakhát az fekvősebb kisebb szártömegű növény viszont pillangós, bízom benne gazdagítja a talajt némileg egy kis nitrogénnel nekem.
Ez is maradt úgy ahogy van, most nem néz ki szépen, a kifagyott zab csúnyácska rajta olyan mint tavasszal a szárazfű az útszélén. Már-már elkezdett az árvakelés is virágozni jókor kapta meg a kegyelemdöfést így tömeg is lett róla meg magot sem hozott.
Tavasszal csak simán nemtudok belevetni mert nincsen hozzá vetőgép technikám, így egy sor rövidtárcsát fog kapni sekélyen vetésmélyen és mulcsba vetünk majd.
hát kívűáncsi leszek!
Én nem pazarolnám el azt a kevéske vizet amit a talaj nagy nehezen magába szívhatót..De mindenki maga tudja..
Válasz #402. hozzászólásra Ezt az osztrákoknál fotóztam a december elején, nem messze Schwechattól, mindkét vetés július végi volt. A legnagyobb mustár a hónom aljáig ért, egy kis része valóban virágba ment, a facélia is éppen addigra bontott ki, de mindkettő a legjobb fejlettségi állapotban kapta meg a fagyot.
Mi volna a szerinted a legkorábbi időpont a csírázásra, mikor még a legnagyobb vegetatív tömeget hozná a virágok helyett?
És ilyennek kellett volna lennie.
Ilyen ez a retek most.
Ilyennek meg lennie kellett volna, valaki észrevesz valami különbséget?
Válasz #405. hozzászólásra Szétmegy az a retek, mint a lufi, volt az is a kaeverékben, már megfagytak, gumis az állaguk, el fognak folyósodni.
A nagy előnyük az, hogy amíg élnek, addig minden nitrogént felszívnak a talajból, amit elmosna a tél, s ahogy tavaszra bomlanak, szépen visszaáramlik, de már szerves kötésben.
A Van Dijke Semotól a Diabolót vettem, ingyen kiszállították Hollandiából.
Diabolo
Általában kint arra hajtanak, hogy fertőtlenítsék a talajt velük, a fonalférgeket tisztítja, olyan szép nagy fehérretek formájúak a katalógusban, de nálam csak gyerekpöcsnyiek lettek. Valószínű, hogy sem a maradék nitrogén, sem a csapadék nem volt elég, de a gilisztáknak jók lesznek.
Retek télire
Válasz #405. hozzászólásra
Szétrohad,attól ne félj.
Válasz #404. hozzászólásra
A reteknél nem biztos hogy simán bele lehet húzni a kukoricát úgy mint a mustárbaba"...és retket a mustárral együtt teljes dózissal vetni?
És miért nem olajretek?Föld alatt is növeszt szervesanyagot.Egy gazda szerint,meg szeretnek a retekbe húzódni a drótférgek,és ott kifagynak télen.
Válasz #402. hozzászólásra
Melyik időpont korai a mustárnak? Nekem is az tetszene ha kombájn után már mennne a vetés...miért ha korai akkor gyökérre nő inkább?Nagyon kellen itthon már egy olyan növény ami birná a telet is...
Válasz #401. hozzászólásra
Hali!
A korai vetés nem javaslom, mivel a mustár nem a levélfelületet fogja növeszteni, hanem alacsony marad és a virágzatot fogja növeszteni aminek csak akkor van értelme ha méheid is vannak.
Válasz #400. hozzászólásra Nekem ezen az új, max. 15 AKs, 4o-45ös kötöttségű földemen csak karcolgatta a nagytárcsa a felszínt, nem ment bele, meg letérdelt az ötös lazító előtt a 24o lovas traktor (bérmunkában csináltattam, panaszkodott a gépes, hogy nem örül, le kellett vennie vasakat). Előtte még amikor nedvesebb volt, akkor is két lábbal ásón ugrálva tudtam csak a földbe nyomni az ásót, úgy le volt tömörödve még a felszín is, a víz azonnal elfolyt rajta.
Gondolom az életben nem volt lazítva, csak tárcsázgatva a minimumhoz, napra után ment a búza, a felében meg állt a lucerna.
Most viszont álomfinom és a legjobb, hogy nincs megfagyva a talaj, még mindig aktív, szépen le fog bomlani minden tavaszra és mehet a laza talajba direktbe akármi.
Ahol véletlenül nincs takarás, ott bizony kopogósra fagyott minden és már látom, hogy viszi az olvadó víz a felszínt (dombos terület).
Szerencsére a vadakon és vadászokon kívül más kártevő nem ment rá, így a gyenge ősz is elég volt egy térdmagasságú állományhoz. Jövőre korábban elszórom, hogy a júliusi zápor kicsíráztathassa.
Ilyen lett:
Így kihúztam a lefagyott mustárt tegnap kézzel, látszik, hogy morzsalékos, puha a talaj, nem fagyott:
Ez volt a maximális fejlettsége az állománynak, eléggé megkésett volt a szeptember végi indulás, engem is vert az aszály rendesen:
Válasz #398. hozzászólásra
...bár én csak lazítóval egymenetben vetném vaaagy minimum olyan komboval amelyiken lazító van a vetőgép sorok elött tavasszi kuki vetésnél
A télre kint hagyott mustár nekem is tetszik,Szentlőrincen van többszáz hektár így, egy milliárdos tulajnak és nem nagyon szoktak tévedni a földeken...7000hektáros már a birtokuk...sőt azt hiszem hogy kukorica tarlóba fognak kukoricát vetni tavasszal,megnéztem a területet a 6-os mellett de szerintem nagyon kemény a kuki tarló földje...viszont a mústár egész jó
Válasz #398. hozzászólásra
Hát ez az, hogy túl gyakran sikerül így, mondjuk lehetett volna többször permetezni, akkor nem ette volna meg, de nagyobb gond a csapadék, lehet hogy ki sem kel, ha kikel de nincs vetés után eső akkor meg nem nő meg, ha megnő kiszáríthatja a talajt, és száraz tél után ez vissza üt.
Amúgy,ha összejön tényleg jó a talajnak ezt mi is látjuk. Voltak idén is jól sikerült zöldtrágyák.
Válasz #383. hozzászólásra
Nem tudom barátom, az én szerény tapasztalatom mást mutat. Augusztusban elszórtam a magkeveréket a porba, szeptember végén kapott csak csírázásra esőt, most pedig szépen, egyenletesen takart a földem a lefagyott mustárral, olajretekkel meg facéliával, ami alatt laza a talaj és nincs megfagyva, 25 centiig simán belemegy az ásó, így továbbra is veszi fel a csapadékot.
Eszem ágában sem volt letárcsázni, ez elbomlik szépen tavaszra.
A környékbeli szántott földek meg kockára vannak fagyva és már áll a víz rajtuk helyenként, azok vizet már nem vesznek fel.
Lehet, hogy nyárra marhaság a ZT, de télre igen hasznosnak tűnik még egy ilyen aszályos év után is.
Kivéve persze, ha úgy sikerül mint Gergőnek
Zöldtrágya:
Most még lehet valamilyen növényt vetni zöldtrágyának?
Ugyebár az augusztus 0 mm-el és 30 fokokkal felejtős volt.
Válasz #386. hozzászólásra
nyugi mi is elvetettük de a kelésre az esély 0
Válasz #386. hozzászólásra
nyugi mi is elvetettük de a kelésre az esély 0
Moderálási elveink miatt törölve.
Adorex (20695)
2012-09-02 11:05:16
Válasz #389. hozzászólásra
Okés köszi! Jövőre ugylehet kipróbáljuk akkor gondolom a szikfoltoknak se fog ártani
Válasz #390. hozzászólásra
Az alap régen ez volt,de nagymenőknek jó földjeik vannak és ezt nagyon akarták amit a Gráf meg is adott mindegyik nagymenőnek
Válasz #385. hozzászólásra
MF-es
Biztosan nem a 2600-os kukorica miatt került bele a zt., hiszen másodvetésben is engedte. Így nem vont ki területet.
Radócz
Azért a jövőre nézve jó lenne ha ésszerűsítenék az előírásokat.
Épeszű országban a plusz pénzeket az eu-tól ilyen AKG szerű programokkal hívják le (2014 után is) és nem az a cél hogy belegebedjen aki vállalta, hanem minél több ilyen pénz a gazdához kerüljön minél könnyebben.
Ha meg differenciálni akar a többlet pénzek elosztásán tegye például a talaj minősége szerint. 18 AK-án igen 30 AK felett nem.
Válasz #384. hozzászólásra
Homokot azért írtam kivételnek mert ott a legkisebb a szervesanyag tartalom és a zt-val lehet azt növelni. Ajánlom figyelmedbe Westsik Vilmos munkásságát. Persze a száraz körülmények miatt ott sem igen lehet megvalósítani.
Válasz #387. hozzászólásra
TF biztos jó szakember, de azért néhány dologban eltérő véleményen vagyok. Például, én azt nem értettem h néhány éve miért buzdított mindenkit h bátran adjuk el a gabonaszalmát, illetve a kukorica szárat az erőműveknek, mert az nekünk mennyire jó lesz! És h majd műtrágyával pótoljuk a tápanyagot. CSak azt nem tudom a szenet melyik műtrágyával szeretné pótolni. Ez az elve kissé ellenkezik a zöldtrágyázás elméletével.
Válasz #383. hozzászólásra
Én úgy tudom, hogy TF agrármérnök így dolgozta ki, és aki bevállalta az AKG-t annak be kell tartani.
Anno amikor számlára vetttük a vetőmagot, volt olyan, hogy nem vetettünk, mert .....
Ugyanaz lett a végeredmény, mint ahova vetettünk.
mi elvetettünk több, mint 200 hektárt.........h mi lesz belőle......... Valszeg zavaró gyom tavasszal.
Válasz #383. hozzászólásra
Zöldtrágyát nem a talajért tették bele.A 2600 ft-os kukorica befagyasztása,túltermelés visszaszorítása.Csakhogy már lassan felkéne szabadítani a termőterületeket,a fél világ éhenhal.
Válasz #383. hozzászólásra
Mert homokot miért írtad kivételnek?? kifejtenéd bővebben??