nekem lenne egy kis gondom.:)
Próbából direktbe belevetettem repce és tritikálé árvakelésbe kukoricát. Már vagy 5 napja kezdtük el a vetést, olyan 40et húztunk el. A vetőgép elött elhúztuk a gyűrűshengert, mert nem látszott a nyomjelző. Persze, ez sem oldotta meg. :) Mikor elvetettük rájött az eső. 2 napja volt kb 3 mm-es csírája. Para h kikel, mielőtt rámennénk a totálissal. Ha elkésnénk a totálissal, akkor mivel menjünk rá szerintetek? Az első gondolatom h hormonnal, a tritikálénak már nem sok kell az "őszüléshez", De jobb lenne az egészet leperzselni.
Pendigan 330-t fújtam kukoricára kelés előtt 2 nappal. Most, hogy megyek ki két hét után a kukoricák közepe sárga.Nőttek de sárgít a közepe.
vajon annak a kukoricának annyi lesz vagy majd kinövi?
most 3 leveles, és a középső része sárga, az alsó két levélnek is csak a feléig.
mire számítsak?
Sziasztok!
Ordax kukorica gyomírtót mennyire tartjátok jónak? és egy kb. árat tudtok e mondani? nem használtam eddig ezt a szert csak a laudist, csak azzal az volt a problémám, h tartamhatás nélkül záródott állománynál kikelt a szerbtövis, ugyhogy mással probálkoznék.
Posztemergens kukorica gyomirtó szerek fitotoxikus hatása kukorica törzsekre rendkívül aszályos évjáratban
Bónis, Péter and Árendás, Tamás and Szőke, Csaba and Micskei, Györgyi and Marton, L. Csaba (2013) Posztemergens kukorica gyomirtó szerek fitotoxikus hatása kukorica törzsekre rendkívül aszályos évjáratban. AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK = ACTA AGRARIA DEBRECENIENSIS (53). pp. 71-74. ISSN 1587-1282
Posztemergensen kijuttatott gyomirtó szerek fitotoxikus hatásának mértékét vizsgáltuk Martonvásáron, 2013-ban. Szulfonilurea, HPPD
gátló és hormonhatású herbicidek normál és kétszeres mennyiségét juttattuk ki 11 martonvásári beltenyésztett törzsre A kisparcellás
kísérletet ismétlések nélkül állítottuk be. A tenyészidőszakban a virágzás és terméskötés időszakában a 30 éves átlag csapadékának
mindössze 32%-a hullott, és az időszakra jellemző hőségnapok száma is 9-cel több volt az átlagosnál. A kezeléseket követő 14. napon
felvételeztük a fitotoxicitás mértékét, virágzást megelőzően a növénymagasságot mértünk és ezzel egy időben Minolta SPAD 502
mérőműszerrel meghatároztuk a kezelt levelek klorofill sűrűségét. A törzsek átlagában a kontroll parcellákon voltak a legmagasabbak a
növények. Mind az egyszeres, mind a kétszeres herbicid mennyiségek csökkentették a növénymagasságot. A látható fitotoxikus károk mértékét
a kétszeres gyomirtó szer mennyiségek csaknem megduplázták. A klorofill sűrűséget mutató SPAD értékek a törzsek átlagában a kontroll
parcellák növényein voltak a legnagyobbak. A herbicidek kétszeres dózisa esetén nagyobb értéket mértünk, mint az egyszeres dózisnál és
kisebbet, mint a kontroll növényeken
Fogod szeretni!
De kikell jönni a gyomoknak mert tartamhatása nincsen, csak azt fehéríti le amit zölden talál a kukorica közt.
Karotin bioszintézis gátló anyag, gyors és kíméletes. Fogod szeretni
No meg a másik, hogy főleg ha 3-4leveles korban kap egy kis stresszt perzselést a kukorica, de ki is takarítódnak a gyomok akkor végképpen nemlesz termés veszteség. Ha 8leveles kora felett fogatod meg valamivel, elhiszem, hogy odavág egykét tonnát is esetleg.
Vegyszeres gyomírts nélkül nemtudod megoldani. IGaz idén kukoricára nem, de naprák és szóják mind lelettek fújva Wing-el mint ahogy szoktuk is. Olyan mértékű különbség van az egyik szója táblánk és mellette az ugye nem alapkezelt kukorica tábla gyomosodás között ,hogy el sem hisziek az emberek, hogy csupán a wing a különbség.
Viszont csak wing-el sem lehet megoldani, mert az évellők előjönnek meg napraforgó is meg a parlagfű is ami nem évelő de kinövi az alapkezelést. Szóval rákell arra is menni valamivel és erre jó a Laudis igazán, nagyobb állományba fújva már később.
Én most abba bízok, hogy 4levélkés állapotukban lenyomtuk a kukoricák 90%-át, csak a legvégén vetetteket nem még, és kapott esőt is, hátha megugrik a kuki gyorsan és meg is lenne oldva az évre a gyomírtásunk.
Eddigi abszolút rekordunk tábla szinten(igaz kis tábla volt) de Ordax-al volt kezelve!
Egyszer egy majdnem rekord pedig Zeagran Nico-val ami le is égette a kukoricát mert beletettük a Nonit-ot esős idők után.
Semmi gondot nem okoz még az sem, ha megcsípi a vegyszer, de egy laudis, stellar, ordax é a többi kíméletes szerek semmi gondot nem okoznak hidd el.
Laudis az a vegyszer amit bármikor ráfújhatsz a kukoricára, minden gyomot lefehérít gyors pontos és kíméletes.
Viszont az évelők töve megmarad, ki nem takarítja a táblából csak az adott évre oldja meg.
Lumax egy hét után. Egyszikűek, napraforgó kidőlni látszik.
Érdekesség, a napraforgó vetés elméletben 4-8 cm. Ez konkrétan 20cm nél szakadt el. Ahhoz még kell némi bemosócsapadék..
Válasz #5134. hozzászólásra
biztos létezik kérdés hogy mennyitől
tavaly erre az adengó és a lumax is jól dolgozott pedig május végére 200 mili körül voltunk
Akkor itt jönne a kérdés, hogy ha a terület lumaxozva volt de a parlagfű mégis átjön akkor mi mehet még rá. Fotoszintézis gátló már nem, szóval ilyen casper, colombus ami beugrott. Melyik a "kíméletesebb"? :D
Nem igazolható azoknak a szereknek/hatóanyagoknak az
alkalmazása fajtakísérletekben, amelyekről közismert, hogy akár kombinációban, akár önmagukban
jelentős kockázatot hordoznak. Ráadásul e szerek többségéről bizonyított, hogy a különböző hibridek
eltérően reagálnak rájuk, s eltérő agrotechnika alkalmazása mellett, eltérő időjárásban, eltérő
fenofázisban szintén eltérő reakciókat váltanak ki. Különös kockázatot jelentenek az izoxaflutolt (pl.:
Adengo), foramsulfuront (pl: Monsoon), dicambát és/vagy 2,4 D-t tartalmazó (pl.: Star Pack,
Colombus) gyomirtó szerek, mert ezek mindegyike több ponton válthat ki kockázati helyzetet. A
problémát az okozza, hogy a különböző hibridek különböző fejlettségi fázisukban eltérően reagálnak
a hormonbázisú szerekre, így azokat nem lehet egy kísérletben „optimálisan” felhasználni. A
szulfoniklkarbamidok esetében az egyes hibridek eltérő lebontási üteme, ill. mechanizmusa léphet fel
szelektáló tényezőként. A táblázatból látható, hogy az itt felsorolt szerek elég nagy gyakorisággal
fordulnak elő a Top20 kísérleteken. A fajtakísérletekben természetesen meglévő nagy genetikai
variabilitás miatt a felsorolt hatóanyagokat tartalmazó szerek használata szakszerűtlen és kockázatos,
használatukat a szerződéses előírások sem engedik.
Akkor foghatja meg átmenetileg, ha a permetezés után lehűlés jön néhány napig (lassabban tudja bontani a kukorica a hatóanyagokat) vagy ha túl nagy kukoricában permetezed ki. 7 levélig mehet, én hat levél környékén már ajánlom és nem is volt probléma.
Ja, ami szintén minden gyomirtóra igaz, hogy stresszben lévő állományt ne gyomirtsunk (hideg, tápanyag hiány, belvíz, aszály stb)
Jó a kérdés! Most rendeltem meg én is a Princit. Viszont ha ennyire görcsölünk rajta akkor jobb ha mindenki átvált bio gazdálkodásra, és akkor nem lesznek gondjaink a vegyszerek utóhatásaitól!
Válasz #5123. hozzászólásra
Ezen a téren nem vitatkozom, hogy normál esetben mi van. Mindjárt írtam az elején hogy extrém szárazság volt nálunk. Amúgy a Wing hatása napraforgónál is nagyon megmutatkozott, de a napraforgó eléb leküzdötte mint a kukorica.
Tobszi, Pöettinger lehet hogy a kapálás segített, 2x be volt kapálva, muszáj volt a gyomot valahogyan irtani /csak a nem vegyszerezett terület volt kapálva/. De viszont a korábbi hozzászóllásaimban tavalyról az is benne van, hogy permetezés után kapott nagy mennyiségü csapadékot, a Winget bemosta a gyökérzónába, 1 hónapot lila állapotban ált a kukorica növése, a nem vegyszerezetten meg gyönyörüen fejlődött a növény. Később 7 leveles állapot körül megint le kellett permeteznem a napraforgó árvakelés és a vadzab miatt. Eggyik növény se nincsen a Wing hatásspektrumában. Hát ez a vegyszerezés is egy darabig visszafogta a növényt. Lehet hogy a későbbi száraz idő még tett rá a különbségre, azért írtam azt hogy ha ideális körülmények lettek volna, lehet nincsen ekkora szemmel látható különbség.
Nem lehet hogy a kapálástól?? Nálunk úgy tartják hogy a kukoricának minden kapálás felér egy esővel!!
Vannak idősek akik több alkalommal is megkapálják a kevés kis kukoricájukat, nem gyomirtózzák és tényleg olyan mint a hegy!
Válasz #5118. hozzászólásra
Csak egy parcella volt, 15 árnyi terület nem lett lepermetezve kísérlet képen. A növény cimerhányás kezdetén a vegyszerezetben 180 cm-es volt, még a kézzel bekapált területen 240 cm. A csövek majd a duplája volt a vegyszerezettéhez képest. Megmondom hogy mérve nem volt, mivel messzire kellett volna szaladgálni a mázsára, de itten szemmel nagyon is látszódott a különbség. Igaz tavaly nagyon szélsőséges körülmények voltak nálunk. Majd 4 hónap eső nélkül, ami a kukorica eggyes fajták szárazságtürésén is megmutatkozott. Ideálisan elosztott csapadéknál nem hiszem hogy ekkora különbség lett volna, de extrém szárazságban, és parttetőn nem kellett mázsa hogy az ember eldöntse van e különbség termésben.
8967 hozzászólás
Válasz #5168. hozzászólásra
nem szeretném vetés után a nedves talajt agyontaposni. A totálistól összeesne és megjelenne a kukorica.
Válasz #5167. hozzászólásra
lehet lekéne szaladni zúzóval és állományba megborítani valamivel
Válasz #5166. hozzászólásra
van. Nemigen látni a talajt.:)
Válasz #5165. hozzászólásra
apró gyomok is vannak benne?
nekem lenne egy kis gondom.:)
Próbából direktbe belevetettem repce és tritikálé árvakelésbe kukoricát. Már vagy 5 napja kezdtük el a vetést, olyan 40et húztunk el. A vetőgép elött elhúztuk a gyűrűshengert, mert nem látszott a nyomjelző. Persze, ez sem oldotta meg. :) Mikor elvetettük rájött az eső. 2 napja volt kb 3 mm-es csírája. Para h kikel, mielőtt rámennénk a totálissal. Ha elkésnénk a totálissal, akkor mivel menjünk rá szerintetek? Az első gondolatom h hormonnal, a tritikálénak már nem sok kell az "őszüléshez", De jobb lenne az egészet leperzselni.
Válasz #5163. hozzászólásra
majd kinövi kicsit stresszel szegénkém
Pendigan 330-t fújtam kukoricára kelés előtt 2 nappal. Most, hogy megyek ki két hét után a kukoricák közepe sárga.Nőttek de sárgít a közepe.
vajon annak a kukoricának annyi lesz vagy majd kinövi?
most 3 leveles, és a középső része sárga, az alsó két levélnek is csak a feléig.
mire számítsak?
A ketszikuek ellen a Calaris Pro-nak is van, legalabbis papiron leirva. Van valakinek gyakorlati tapasztalata? Most hasznaltam eloszor....
Válasz #5160. hozzászólásra
Miért volna nagyon kevésnek, Adengó,Lumax, Princi+gold, Merlin stb. ennek mindnek van
Válasz #5158. hozzászólásra
eleve nagyon kevés gyomírtónak van tartamhatása kukoricába
Nincs tartamhatása
Válasz #5158. hozzászólásra
nem sok szinte egyenlő a nullával
Válasz #5157. hozzászólásra
3 ha-os csomag 50.000 Ft körül van!
Mi előző években ezt használtuk, mindig szép tiszta lett tőle a terület és tartamhatása is jó, csak sokat kell belőle cipelni... :)
Idén Laudis lesz, annak is van tartamhatása nem?
Sziasztok!
Ordax kukorica gyomírtót mennyire tartjátok jónak? és egy kb. árat tudtok e mondani? nem használtam eddig ezt a szert csak a laudist, csak azzal az volt a problémám, h tartamhatás nélkül záródott állománynál kikelt a szerbtövis, ugyhogy mással probálkoznék.
Válasz #5154. hozzászólásra
Én is azt mondom hogy inkább fújjuk mint kapáljunk egész évben
Válasz #5154. hozzászólásra
viszont gyomlálni is lehet
(csak ott meg lesz taposási kár, ami szintén -2t, több évre)
Válasz #5153. hozzászólásra
Nocsak!
Akkor az is -2tonna tuti
Innentől kezdve el lehet gondolkodni az egészen....én inkább fújok két napot mint kapálok őszig hehe
Válasz #5152. hozzászólásra
de az nedvesség vesztéssel jár
No és akkor most mit csináljunk???
Kapáljunk kézzel szerintem...indulhatsz is
Posztemergens kukorica gyomirtó szerek fitotoxikus hatása kukorica törzsekre rendkívül aszályos évjáratban
Bónis, Péter and Árendás, Tamás and Szőke, Csaba and Micskei, Györgyi and Marton, L. Csaba (2013) Posztemergens kukorica gyomirtó szerek fitotoxikus hatása kukorica törzsekre rendkívül aszályos évjáratban. AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK = ACTA AGRARIA DEBRECENIENSIS (53). pp. 71-74. ISSN 1587-1282
Posztemergensen kijuttatott gyomirtó szerek fitotoxikus hatásának mértékét vizsgáltuk Martonvásáron, 2013-ban. Szulfonilurea, HPPD
gátló és hormonhatású herbicidek normál és kétszeres mennyiségét juttattuk ki 11 martonvásári beltenyésztett törzsre A kisparcellás
kísérletet ismétlések nélkül állítottuk be. A tenyészidőszakban a virágzás és terméskötés időszakában a 30 éves átlag csapadékának
mindössze 32%-a hullott, és az időszakra jellemző hőségnapok száma is 9-cel több volt az átlagosnál. A kezeléseket követő 14. napon
felvételeztük a fitotoxicitás mértékét, virágzást megelőzően a növénymagasságot mértünk és ezzel egy időben Minolta SPAD 502
mérőműszerrel meghatároztuk a kezelt levelek klorofill sűrűségét. A törzsek átlagában a kontroll parcellákon voltak a legmagasabbak a
növények. Mind az egyszeres, mind a kétszeres herbicid mennyiségek csökkentették a növénymagasságot. A látható fitotoxikus károk mértékét
a kétszeres gyomirtó szer mennyiségek csaknem megduplázták. A klorofill sűrűséget mutató SPAD értékek a törzsek átlagában a kontroll
parcellák növényein voltak a legnagyobbak. A herbicidek kétszeres dózisa esetén nagyobb értéket mértünk, mint az egyszeres dózisnál és
kisebbet, mint a kontroll növényeken
Válasz #5149. hozzászólásra
Fogod szeretni!
De kikell jönni a gyomoknak mert tartamhatása nincsen, csak azt fehéríti le amit zölden talál a kukorica közt.
Karotin bioszintézis gátló anyag, gyors és kíméletes. Fogod szeretni
Válasz #5139. hozzászólásra
Laudist vettünk elsőnek, akkor megbízható szer? Mondjuk egyik része nem is lesz nagyon gyomos a területnek,mert lucerna után került kukorica.
No meg a másik, hogy főleg ha 3-4leveles korban kap egy kis stresszt perzselést a kukorica, de ki is takarítódnak a gyomok akkor végképpen nemlesz termés veszteség. Ha 8leveles kora felett fogatod meg valamivel, elhiszem, hogy odavág egykét tonnát is esetleg.
Vegyszeres gyomírts nélkül nemtudod megoldani. IGaz idén kukoricára nem, de naprák és szóják mind lelettek fújva Wing-el mint ahogy szoktuk is. Olyan mértékű különbség van az egyik szója táblánk és mellette az ugye nem alapkezelt kukorica tábla gyomosodás között ,hogy el sem hisziek az emberek, hogy csupán a wing a különbség.
Viszont csak wing-el sem lehet megoldani, mert az évellők előjönnek meg napraforgó is meg a parlagfű is ami nem évelő de kinövi az alapkezelést. Szóval rákell arra is menni valamivel és erre jó a Laudis igazán, nagyobb állományba fújva már később.
Én most abba bízok, hogy 4levélkés állapotukban lenyomtuk a kukoricák 90%-át, csak a legvégén vetetteket nem még, és kapott esőt is, hátha megugrik a kuki gyorsan és meg is lenne oldva az évre a gyomírtásunk.
Válasz #5141. hozzászólásra
Eddigi abszolút rekordunk tábla szinten(igaz kis tábla volt) de Ordax-al volt kezelve!
Egyszer egy majdnem rekord pedig Zeagran Nico-val ami le is égette a kukoricát mert beletettük a Nonit-ot esős idők után.
Semmi gondot nem okoz még az sem, ha megcsípi a vegyszer, de egy laudis, stellar, ordax é a többi kíméletes szerek semmi gondot nem okoznak hidd el.
Válasz #5144. hozzászólásra
Használtál már laudist?
Ne beszélj már butaságot.
Tavaly így nézett ki a Monsoon active-tól......és nettó 12,5 lett a végeredmény...biztos hogy nem lett volna 15 ha nem fogja a vegyszer
Válasz #5142. hozzászólásra
Ahoz víz is kell. Szárazban ezek a post szerek nagyon visszafogják.
Válasz #5142. hozzászólásra
persze tonna
Válasz #5141. hozzászólásra
nem lesz 18 csak 16 annyival kiegyeznél egy laudis-os gyomirtásnál nem?
Válasz #5139. hozzászólásra
Meg - 2 t
Aki profi nem gyomirt 7 leveles kukoricát.
Válasz #5138. hozzászólásra
legalább tudjuk,hogy a napraforgó kijön 20 centiről is
Válasz #5111. hozzászólásra
Laudis az a vegyszer amit bármikor ráfújhatsz a kukoricára, minden gyomot lefehérít gyors pontos és kíméletes.
Viszont az évelők töve megmarad, ki nem takarítja a táblából csak az adott évre oldja meg.
Lumax egy hét után. Egyszikűek, napraforgó kidőlni látszik.
Érdekesség, a napraforgó vetés elméletben 4-8 cm. Ez konkrétan 20cm nél szakadt el. Ahhoz még kell némi bemosócsapadék..
Válasz #5134. hozzászólásra
biztos létezik kérdés hogy mennyitől
tavaly erre az adengó és a lumax is jól dolgozott pedig május végére 200 mili körül voltunk
Válasz #5133. hozzászólásra
Ezt hívják ritka szépnek
Válasz #5133. hozzászólásra
Uhh.... De mi csinál benne ekkora pusztítást ?
Drótféreg? 3q -t már bevásároltam belőle.
12 kg/ ha dózisba akarom alárakni.
Lehet hogy hülye a kérdés, de talajhatású szereknél (pl. Adengo) létezik olyan, hogy túl sok esőt kap és "elmosódik" ?
Válasz #5107. hozzászólásra
Nálunk így teljesít a Kentaur 5G 10 kg/ha dózisban 68000 tőszámból ennyi maradt!!!
Válasz #5129. hozzászólásra
Úgy látszik a bayer és a dow nem támogatta kellőképpen a kukorica klubot!
Akkor itt jönne a kérdés, hogy ha a terület lumaxozva volt de a parlagfű mégis átjön akkor mi mehet még rá. Fotoszintézis gátló már nem, szóval ilyen casper, colombus ami beugrott. Melyik a "kíméletesebb"? :D
Monsoon + Mustang kombó?
Nem igazolható azoknak a szereknek/hatóanyagoknak az
alkalmazása fajtakísérletekben, amelyekről közismert, hogy akár kombinációban, akár önmagukban
jelentős kockázatot hordoznak. Ráadásul e szerek többségéről bizonyított, hogy a különböző hibridek
eltérően reagálnak rájuk, s eltérő agrotechnika alkalmazása mellett, eltérő időjárásban, eltérő
fenofázisban szintén eltérő reakciókat váltanak ki. Különös kockázatot jelentenek az izoxaflutolt (pl.:
Adengo), foramsulfuront (pl: Monsoon), dicambát és/vagy 2,4 D-t tartalmazó (pl.: Star Pack,
Colombus) gyomirtó szerek, mert ezek mindegyike több ponton válthat ki kockázati helyzetet. A
problémát az okozza, hogy a különböző hibridek különböző fejlettségi fázisukban eltérően reagálnak
a hormonbázisú szerekre, így azokat nem lehet egy kísérletben „optimálisan” felhasználni. A
szulfoniklkarbamidok esetében az egyes hibridek eltérő lebontási üteme, ill. mechanizmusa léphet fel
szelektáló tényezőként. A táblázatból látható, hogy az itt felsorolt szerek elég nagy gyakorisággal
fordulnak elő a Top20 kísérleteken. A fajtakísérletekben természetesen meglévő nagy genetikai
variabilitás miatt a felsorolt hatóanyagokat tartalmazó szerek használata szakszerűtlen és kockázatos,
használatukat a szerződéses előírások sem engedik.
forrás magyarkukoricaklub.hu
Válasz #5125. hozzászólásra
Akkor foghatja meg átmenetileg, ha a permetezés után lehűlés jön néhány napig (lassabban tudja bontani a kukorica a hatóanyagokat) vagy ha túl nagy kukoricában permetezed ki. 7 levélig mehet, én hat levél környékén már ajánlom és nem is volt probléma.
Ja, ami szintén minden gyomirtóra igaz, hogy stresszben lévő állományt ne gyomirtsunk (hideg, tápanyag hiány, belvíz, aszály stb)
Válasz #5125. hozzászólásra
Jó a kérdés! Most rendeltem meg én is a Princit. Viszont ha ennyire görcsölünk rajta akkor jobb ha mindenki átvált bio gazdálkodásra, és akkor nem lesznek gondjaink a vegyszerek utóhatásaitól!
Válasz #5125. hozzászólásra
Fogja kicsit de nem vészes .
Válasz #5123. hozzászólásra
Ezen a téren nem vitatkozom, hogy normál esetben mi van. Mindjárt írtam az elején hogy extrém szárazság volt nálunk. Amúgy a Wing hatása napraforgónál is nagyon megmutatkozott, de a napraforgó eléb leküzdötte mint a kukorica.
Válasz #5122. hozzászólásra
Sk Laci
Akkor ez a lényeg, hogy a wing gyökérzónába került!
Ez extrém eset, nem normál körülmény. Ilyenkor persze, hogy lehet nagyobb terméskiesés.
Én a normál körülmények közötti gyomirtó szer használatra mondom, hogy nincs megközelítőleg sem 1-3 tonna mínusz.
Tobszi, Pöettinger lehet hogy a kapálás segített, 2x be volt kapálva, muszáj volt a gyomot valahogyan irtani /csak a nem vegyszerezett terület volt kapálva/. De viszont a korábbi hozzászóllásaimban tavalyról az is benne van, hogy permetezés után kapott nagy mennyiségü csapadékot, a Winget bemosta a gyökérzónába, 1 hónapot lila állapotban ált a kukorica növése, a nem vegyszerezetten meg gyönyörüen fejlődött a növény. Később 7 leveles állapot körül megint le kellett permeteznem a napraforgó árvakelés és a vadzab miatt. Eggyik növény se nincsen a Wing hatásspektrumában. Hát ez a vegyszerezés is egy darabig visszafogta a növényt. Lehet hogy a későbbi száraz idő még tett rá a különbségre, azért írtam azt hogy ha ideális körülmények lettek volna, lehet nincsen ekkora szemmel látható különbség.
Válasz #5119. hozzászólásra
"de extrém szárazságban, "
Hzatva is volt, vagy csak kapáltad?
Egy húzatás =5 mm csapadék.
Egyik ismerősöm 5 vagy 7 alkalommal húzatta a tengerit.
Gyönyörű lett.
Vasárnap lett elvetve a lucerna után a kukorica. Vetés után meg is ázott.
7-8 napra szeg állapotba kerül. Ekkor el berenálom.
A lucerna kivételével mindent visz a mechanikai kapazin.
Mivel lucerna már alig volt benne, ezér gondolom az a kevés nem fogja bántani a kukoricát.
Válasz #5119. hozzászólásra
Nem lehet hogy a kapálástól?? Nálunk úgy tartják hogy a kukoricának minden kapálás felér egy esővel!!
Vannak idősek akik több alkalommal is megkapálják a kevés kis kukoricájukat, nem gyomirtózzák és tényleg olyan mint a hegy!
Válasz #5118. hozzászólásra
Csak egy parcella volt, 15 árnyi terület nem lett lepermetezve kísérlet képen. A növény cimerhányás kezdetén a vegyszerezetben 180 cm-es volt, még a kézzel bekapált területen 240 cm. A csövek majd a duplája volt a vegyszerezettéhez képest. Megmondom hogy mérve nem volt, mivel messzire kellett volna szaladgálni a mázsára, de itten szemmel nagyon is látszódott a különbség. Igaz tavaly nagyon szélsőséges körülmények voltak nálunk. Majd 4 hónap eső nélkül, ami a kukorica eggyes fajták szárazságtürésén is megmutatkozott. Ideálisan elosztott csapadéknál nem hiszem hogy ekkora különbség lett volna, de extrém szárazságban, és parttetőn nem kellett mázsa hogy az ember eldöntse van e különbség termésben.