Válasz fendt309 #1592. hozzászólásáraNálunk asszony könyvel és én természetben fizetek.
Remélem nem olvassa, hogy felment a tarifa
A +30%-ot még csak-csak bevállalnám, de az ötszörös tarifa már nem menne
"..........díjak emelkedése miatt minimálisan emelnünk kell a könyvelési szolgáltatásunk díját.
Így az Ön könyvelési díja 2022.01.01-től 17.000 Ft+ ÁFA/hó-ról 23.000 Ft + ÁFA/hó-ra változik."
Ez az átalányadózást új még nekem is. Eddig az ember választotta a tételes költségelszámolást a "nemleges nyilatkozattal" ha minden 4 milllió Ft bevétel alatt volt, (ez az opció már 2021től nincs) és iparűzési adónál viszont ugye nem volt ilyen opció és szépen kellett mellé minden számla ( 8 millió alatti nettó árbevételű adózó).
Az átalányadózó őstermelőnél "számlatartási kötelezettség" van! Vagyis a számlákat el kell tenni! Az átalányadózónál az adóalap a támogatás nélküli bevétel, 10%-a a jövedelem. Az iparűzési adónál is ezzel számolunk, csak 20 %-kal meg kell növelni, és 2021-ben 1% az adó mértéke.
Van 10 000 000 forint bevételed, a jövedelem 1 000 000 Ft, megnöveled 20 %-al, 1 200 000 FT az adókulcs 1 %, fizetendő iparűzési adó 12000 Ft. A számláknak nincs jelentősége. Arra kell vigyázni, hogy 20 088 000 Ft alatt maradj.
Válasz SanyiII #1577. hozzászólásáraÉn inkább az iparűzési adóbevallás miatt tippelnék a számlagyűjtési kérésre. Ott számíthat ha átalányadózó vagy akkor is.
Ahogy az előttem szólók írják 2021-ben alapból átalányadózónak indul az ember, és erről nem is kellett külön a 2020-as bevallásnál nyilatkozni (ahogy eddig kérték)
Válasz SanyiII #1577. hozzászólásáraAz előző évi SZJA bevallásban kellett kiválasztani, hogy melyik legyen.
Ha nem választottál mást, akkor átalány adózol az idén.
Válasz SanyiII #1577. hozzászólásáraKérdezz rá még egyszer, mert valamit nem jól értesz...Alap esetben átalányadózó vagy, és nincs számla érték határ, ami persze nem jelenti azt, hogy nem is kell számla...
Könyvelő keresett, hogy csak 45% kiadás számla van a bevétel számlákhoz képest.
(AAM Őstermelő, Területalapú nincs benne, őstermelői határ alatti bevétel 10m.)
Most mennyi kiadadásról kéne még számlát gyűjteni? (Vetőmag, műtrágyával vételével meg is lenne, de csak jövőre terveztem.)
Könyveléshez nem nagyon értek, de szerintem valami más kategóriába sorolt most az idén. Ebből melyiket érdemes választani.:
A mezőgazdasági őstermelő az őstermelői bevételéből háromféle módszerrel állapíthatja
meg a jövedelemét:
1. átalányadózással,
2. tételes költségelszámolással,
3. 10 százalékos költséghányad alkalmazásával.
Válasz csontii #1570. hozzászólásáraMezőgazdasági őstermelő esetében a káreseménnyel összefüggésben kapott kártalanítás, kártérítés bevételnek minősül. Az őstermelők adózására vonatkozó értékhatárok tekintetében csak a támogatások összegét kell figyelmen kívül hagyni. Mivel a vadkárral kapcsolatban kapott kártérítés, kártalanítás nem minősül támogatásnak, így az adómentesség, valamint az átalányadózás értékhatárának számításakor azt számításba kell venni.
Válasz A.I. #1571. hozzászólásáraGázolaj jövedéki az költség után megy. Gázolaj vagy szolgáltatás számla. Az hogy mi lett a vége szerintem lényegtelen.
Válasz Gabro #1568. hozzászólásáraSzerintem a vádkár térítés igen, a jövedéki (gázolaj után gondolod) az nem!
De a NAV tényleg segítőkész szokott lenni, illetve falugazdász is sokat tudhat!
Sziasztok!
Valaki esetleg nem tudja, hogy a vadásztársaság által fizetett vadkár az bevételnek számít-e? Illetve ugyanez a kérdés a jövedéki adónál, támogatásnak vagy bevételnek minősül?
Köszönöm!
a) * a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást (a továbbiakban: átalányadózás) alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) vállalkozó,
b) * az a) pont alá nem tartozó más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan - nem haladta meg a 8 millió forintot,
az adó alapját a (2), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltak szerint - figyelemmel a (4) és (5) bekezdésre - is megállapíthatja.
(2) * Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka
Átalányadózó őstermelőnél ha a minimálbér ötszörösét meghaladja az árbevétel és nem éri el a tízszeresét akkor milyen fizetési kötelezettségek keletkeznek.
Árpád
Mezőgazdasági őstermelői tevékenység 2021-ben Gyakran ismételt kérdések
13. Hogyan kell kiszámítani az átalányban megállapított jövedelmet?
A mezőgazdasági őstermelő a jövedelmet a bevételből a 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg.[18]
Az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, ideértve a tárgyi eszközöknek az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is.
Adómentes az átalányadózó őstermelő őstermelői jövedelmének az éves minimálbér felét, azaz 1 044 000 forintot meg nem haladó része.[19] Az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek tehát az éves minimálbér ötszörösét, azaz 10 044 000 forintot meg nem haladó bevétele mentes az adó alól. https://nav.gov.hu/nav/ado/jarulek/Mezogazdasagi_osterme20210302.html
Válasz Farmerlány #1555. hozzászólásáraKedves Farmerlány!
az adómentes határ ebben az évben nem 9660ezer ft?
a havi 500km út elszámolás menetlevél nélkül, az megmaradt erre az évre is?
üdv és köszönöm
Válasz Farmerlány #1557. hozzászólásáraA gép eladása kiegészítő tevékenységnek számít, ami az őstermelői bevétel negyede alatt adómentes.
A mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők (például mezőgazdasági felszerelés) hasznosítása, értékesítése a kiegészítő tevékenységek közé tartozik.
Ha a kiegészítő tevékenység, tevékenységek bevétele (több kiegészítő tevékenységnél együttesen számítva) meghaladja a teljes őstermelői tevékenység éves bevételének negyedét, akkor a kiegészítő tevékenységből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A bevétel kiszámításhoz szeretnék még annyit hozzáfűzni itt a pályázatok időszakában, hogy sokan terveznek pl. eszközcserét (pl. traktor, rendsodró, rendterítő, stb.). Ehhez általában a meglévő gép az önerő, amit le kell számlázni annak a cégnek, aki beszámítja az eszközt.
Nagyon figyeljetek arra, hogy a tárgyi eszköz értékesítése az utolsó állásfoglalások szerint beleszámít a bevételbe. Ez alól kivétel a termőföld értékesítés.
Ha esetleg erre vonatkozóan van valakinek valami kedvező információja, akkor azt legyen szíves ossza meg a többiekkel.
25. Mikor számít biztosítottnak a mezőgazdasági őstermelő?
A mezőgazdasági őstermelő a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásba vétel napjától kezdve biztosított, kivéve, ha
őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagja,
egyéb jogcímen biztosított, például, ha munkaviszonyban áll, de ide nem értve, ha munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban – például megbízási, vállalkozási szerződés alapján – biztosított,
saját jogú nyugdíjas, illetve ha özvegyi nyugdíjban részesül és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.[25]
Kedves fórumozók!
Nagyon bizonytalan itt mindenki.
Több külön fogalmat kell kezelni:
1. személyi jövedelemadó
2. járulék
3. Szoc. hozz.
A következőket a NAV oldaláról másoltam ki. Csak részletek, nem teljes a tájékoztatás.
1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ:
A mezőgazdasági őstermelő a jövedelmet a bevételből a 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg.
Az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, ideértve a tárgyi eszközöknek az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is.
Adómentes az átalányadózó őstermelő őstermelői jövedelmének az éves minimálbér felét, azaz 1 044 000 forintot meg nem haladó része. (- erről bevallást sem kell beadni)
Az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek tehát az éves minimálbér ötszörösét,
azaz 10 044 000 forintot meg nem haladó bevétele mentes az adó alól.
2. JÁRULÉK
A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot.
Az a mezőgazdasági őstermelő, aki 2020. december 31-éig mezőgazdasági kistermelőnek számított (vagyis a 2020. adóévben az e tevékenységéből származó bevétele a 8 000 000 forintot nem haladta meg), 2021-ben a 2020. évi támogatások nélküli bevételének 15 százaléka után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ekkor a havi járulékalap a tárgyévet megelőző évi, támogatások nélküli bevétel 15 százalékának egytizenketted része.
Arra is lehetőség van, hogy a mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalja, hogy a társadalombiztosítási járulékot az előzőekben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg.
A társadalombiztosítási járulékot a biztosított őstermelőnek negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetnie és bevallania az ’58-as bevalláson.
3. SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁS ADÓ
A mezőgazdasági őstermelőnek a tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de havonta legalább a minimálbér után kell 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót fizetnie.
Ha az őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében nyilatkozatot tett, akkor a szociális hozzájárulási adót legalább a vállalt összeg adóévre számított összege után köteles megfizetni.
Annak a járulékfizetésre kötelezett őstermelőnek, akinek az őstermelői tevékenységből származó bevétele nem haladja meg az adóévben az éves minimálbér felét, nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie. Kivételt jelent, ha a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, mert ekkor az őt évente terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.
Ha a járulékfizetésre kötelezett őstermelő átalányadózást alkalmaz, akkor a szociális hozzájárulási adó alapja havonta a minimálbér, vagy, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege. Ha az átalányadózó biztosított őstermelőnek az e tevékenységből származó, támogatások nélküli bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér ötszörösét, akkor nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie. Kivéve, ha a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, mert ilyenkor az adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.
A lényeg:
Alapesetben egy biztosított őstermelő (aki nem választotta a magasabb járulékalapot) negyedéves járulékbevallása:
167.400,- (jelenlegi minimálbér) * 0,92 =154.008,-/hó a járulékalap
Ez negyedévre 462.024,-
18,5 % TB járulék: 85.474,-
Ha átalányadózó biztosított őstermelő és a tevékenységből származó, támogatások nélküli bevétele az adóévben nem haladja meg a minimálbér ötszörösét, akkor
sem SZJA-t, sem szoc. hozz-t nem kell fizetnie.
Tehát az éves költsége durván 342.000,- forint, de ez csak a TB járulék összege. A fizetendő adója: 0 Ft.
Ezt persze lehet azzal bonyolítani, hogy kistermelő és a járulékalapja az előző évi árbevétel 15%-a, vagy munka mellett őstermelő, vagy nappali tanulmányok mellett őstermelő, stb., stb.
Ha valakinek problémája van az árbevétellel, még december 31. előtt gondolja át, hogy mit lehet tenni. Vannak rá lehetőségek. Vegyétek igénybe más gazdák tapasztalatát, keressetek olyan embert, aki ért hozzá. Vagyunk többen is a fórumon. Kérjetek segítséget, nehogy jövő évben derüljön ki, hogy rengeteget kell fizetni a NAV-nak.
Válasz subikiss #1553. hozzászólásáraEgy rétegnek készült ez a törvény. A spekulánsoknak. Akiknek annyi köze van a mezőgazdasághoz, hogy felveszik a támogatást.
Nincs semmi bevétel, nem kell még adóbevallást sem beadniuk. Korlátlanul adómentesen vihetik a pénzt.
Aki meg dolgozik, kockáztat az fizessen vagy legyen résen, hogy hol akarják csőbe húzni még az adózásnál is.
Válasz Zoli1437 #1552. hozzászólásáraSzerintem nagyon jó adózás lett most az őstermelőknek, sőt talán túl szép is hogy igaz legyen. Az meg hogy változtatnak egy paragrafust vagy nem eddig is így volt.
Válasz subikiss #1550. hozzászólásáraIgen. Csak éppen már eldöntött, hogy átalány vagy tételes. Átalánynál ha átléped a határt mindenképpen fizetsz. Akkor is ha a támogatással együtt is veszteséges vagy.
Tételesnél lehetne jelentősége,ha mindenkit nem az átalányhoz tereltek volna.
Örömre senkinek nincs oka. Van akinek mindegy, de ott lóg a feje fölött a veszély, hogy eltörölnek két paragrafust és fizet. Más meg rosszabbul járt.
Válasz szokeszucs #1545. hozzászólásáraJó-jó de azért valamit kell is a közösbe dobni én azt gondolom, főleg ekkora bevétel után, ami támogatás nélküli nettó.
Nyílván kell szociális hozzájárulást fizetni, minden munkakörben vonnak ilyet az embertől, nekem az nem adónak jön le az én olvasatomban.
1748 hozzászólás
Válasz szokeszucs #1582. hozzászólásáranálunk 2 % kérnek, hogy lehet ez? Békés megye
Válasz 5465 #1595. hozzászólásáraNekem is könyvelő, csak nem nekem!
Válasz fendt309 #1592. hozzászólásáraNálunk asszony könyvel és én természetben fizetek.
Remélem nem olvassa, hogy felment a tarifa
A +30%-ot még csak-csak bevállalnám, de az ötszörös tarifa már nem menne
Válasz Antónia #1593. hozzászólásáraBocs! és!! Az űveg pezsgő az oka!
Válasz fendt309 #1592. hozzászólásáraSerintem ez rablás fényes nappal. ás még remdőrt sem hivhatsz!
Válasz pamko #1590. hozzászólásáraNálam is ez a körítés, csak 5x szórzóval!!
Válasz pamko #1590. hozzászólásáraHja,és persze náluk 13 hónapból áll az év amikor szamlazni kell
Válasz fendt309 #1589. hozzászólására3 tagu öcsg-röl van szó...most kaptam emailbe tájékoztatást:
"..........díjak emelkedése miatt minimálisan emelnünk kell a könyvelési szolgáltatásunk díját.
Így az Ön könyvelési díja 2022.01.01-től 17.000 Ft+ ÁFA/hó-ról 23.000 Ft + ÁFA/hó-ra változik."
"Minimálisról" nekem más fogalmam van..ez kb +35%
Kinek mennyiért könyvelnek/hó vagy év?
Mondjuk 2022 január 1-étől...
Válasz Zoli1437 #1587. hozzászólásáraKöszönöm!!!
Válasz Zoli1437 #1586. hozzászólásáraEgy frissebb, bár szerintem ez is ugyan az.
https://adozona.hu/szamvitel/Adott_kapott_eloleg_konyvelesi_bizonylata_e_90V3N5
Válasz ÁkosZsolt #1585. hozzászólásárahttps://www.billingo.hu/blog/olvas/eloleg-helyes-szamlazasa
Sziasztok! Előleg számla elszámolható költségként? Ha igen és ha nem milyen szabály alapján?
Köszi!
Válasz Chillout #1583. hozzászólásáraCsak az anyagköltségről szólónak volt jelentősége az IPA-nál is!
Válasz szokeszucs #1582. hozzászólásáraMost látom hülyeséget írtam. IPAhoz sem kell. Tényleg csak a megőrzési kötelezettség miatt.
Ez az átalányadózást új még nekem is. Eddig az ember választotta a tételes költségelszámolást a "nemleges nyilatkozattal" ha minden 4 milllió Ft bevétel alatt volt, (ez az opció már 2021től nincs) és iparűzési adónál viszont ugye nem volt ilyen opció és szépen kellett mellé minden számla ( 8 millió alatti nettó árbevételű adózó).
Az átalányadózó őstermelőnél "számlatartási kötelezettség" van! Vagyis a számlákat el kell tenni! Az átalányadózónál az adóalap a támogatás nélküli bevétel, 10%-a a jövedelem. Az iparűzési adónál is ezzel számolunk, csak 20 %-kal meg kell növelni, és 2021-ben 1% az adó mértéke.
Van 10 000 000 forint bevételed, a jövedelem 1 000 000 Ft, megnöveled 20 %-al, 1 200 000 FT az adókulcs 1 %, fizetendő iparűzési adó 12000 Ft. A számláknak nincs jelentősége. Arra kell vigyázni, hogy 20 088 000 Ft alatt maradj.
Válasz SanyiII #1577. hozzászólásáraÉn inkább az iparűzési adóbevallás miatt tippelnék a számlagyűjtési kérésre. Ott számíthat ha átalányadózó vagy akkor is.
Ahogy az előttem szólók írják 2021-ben alapból átalányadózónak indul az ember, és erről nem is kellett külön a 2020-as bevallásnál nyilatkozni (ahogy eddig kérték)
Válasz SanyiII #1577. hozzászólásáraAz előző évi SZJA bevallásban kellett kiválasztani, hogy melyik legyen.
Ha nem választottál mást, akkor átalány adózol az idén.
Válasz SanyiII #1577. hozzászólásáraKérdezz rá még egyszer, mert valamit nem jól értesz...Alap esetben átalányadózó vagy, és nincs számla érték határ, ami persze nem jelenti azt, hogy nem is kell számla...
Válasz SanyiII #1577. hozzászólásáraÁltalány adózáshoz nem kell költség számlát felmutatnod az szja menteséghez.
Sziasztok!
Könyvelő keresett, hogy csak 45% kiadás számla van a bevétel számlákhoz képest.
(AAM Őstermelő, Területalapú nincs benne, őstermelői határ alatti bevétel 10m.)
Most mennyi kiadadásról kéne még számlát gyűjteni? (Vetőmag, műtrágyával vételével meg is lenne, de csak jövőre terveztem.)
Könyveléshez nem nagyon értek, de szerintem valami más kategóriába sorolt most az idén. Ebből melyiket érdemes választani.:
A mezőgazdasági őstermelő az őstermelői bevételéből háromféle módszerrel állapíthatja
meg a jövedelemét:
1. átalányadózással,
2. tételes költségelszámolással,
3. 10 százalékos költséghányad alkalmazásával.
Köszönöm mindenkinek a választ! Írásban feltettem a NAV-nak is ezeket a kérdéseket, ha megérkezik a válasz, akkor beteszem ide.
Válasz Zoli1437 #1572. hozzászólásáraBocs. Félre értettem a kérdést.
A választ itt is megadják:
https://pallas70.hu/hir/941
Válasz csontii #1570. hozzászólásáraMezőgazdasági őstermelő esetében a káreseménnyel összefüggésben kapott kártalanítás, kártérítés bevételnek minősül. Az őstermelők adózására vonatkozó értékhatárok tekintetében csak a támogatások összegét kell figyelmen kívül hagyni. Mivel a vadkárral kapcsolatban kapott kártérítés, kártalanítás nem minősül támogatásnak, így az adómentesség, valamint az átalányadózás értékhatárának számításakor azt számításba kell venni.
https://www.nak.hu/csg/gyik
Hogy ezt ne keljen kérdezni.
Válasz Gabro #1568. hozzászólásáraSzerintem igen, plussz a kárenyhités is!
Válasz A.I. #1571. hozzászólásáraGázolaj jövedéki az költség után megy. Gázolaj vagy szolgáltatás számla. Az hogy mi lett a vége szerintem lényegtelen.
Válasz Gabro #1568. hozzászólásáraSzerintem a vádkár térítés igen, a jövedéki (gázolaj után gondolod) az nem!
De a NAV tényleg segítőkész szokott lenni, illetve falugazdász is sokat tudhat!
Válasz Gabro #1568. hozzászólásáraÉn úgy tudom,hogy a vadkár kifizetés után nem kell adózni.
Válasz Gabro #1568. hozzászólásáraSzerintem bevétel, de ne hidd el nekem, hanem hívd fel a 1819 számot és kérdezd meg.
Én ezt tenném, ha kétségem lenne.
https://nav.gov.hu/nav/kapcsolat
Sziasztok!
Valaki esetleg nem tudja, hogy a vadásztársaság által fizetett vadkár az bevételnek számít-e? Illetve ugyanez a kérdés a jövedéki adónál, támogatásnak vagy bevételnek minősül?
Köszönöm!
Válasz A.I. #1566. hozzászólásáraAz adó alapjának egyszerűsített meghatározása *
39/A. § * (1) * A 39. § (1) bekezdésétől eltérően
a) * a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást (a továbbiakban: átalányadózás) alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) vállalkozó,
b) * az a) pont alá nem tartozó más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan - nem haladta meg a 8 millió forintot,
az adó alapját a (2), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltak szerint - figyelemmel a (4) és (5) bekezdésre - is megállapíthatja.
(2) * Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka
Válasz Antónia #1564. hozzászólásáraSzerintem a nettó árbevétel után fizet ipát, 2%-ot, ha jól tudom. (Azért ezt ne vedd készpénznek!)
Válasz Antónia #1564. hozzászólására én úgy hallottam hogy sok kiadással csökkenthető pl telephely energia költség stb
Válasz Mihály #1563. hozzászólásáraA bevétel 10 százaléka után fizeti az iparüzési adót?!
Válasz Farmerlány #1561. hozzászólására azért talán mégis az önkormányzat felé nem árt tudni ....
Átalányadózó őstermelőnél ha a minimálbér ötszörösét meghaladja az árbevétel és nem éri el a tízszeresét akkor milyen fizetési kötelezettségek keletkeznek.
Árpád
Válasz uff #1559. hozzászólásáraMinimálbér 167.400
Ez szorozva 5x
Ez szorozva 12 hónap
167.400*5*12=10.044.000,-
Ez adómentes.
Az átalányadózó őstermelőnél nincs jelentősége a költség elszámolásnak, ha értékhatár alatt marad. Márpedig ha ügyes, akkor alatta marad.
Válasz uff #1559. hozzászólásáraNAV honlapjáról:
Mezőgazdasági őstermelői tevékenység 2021-ben Gyakran ismételt kérdések
13. Hogyan kell kiszámítani az átalányban megállapított jövedelmet?
A mezőgazdasági őstermelő a jövedelmet a bevételből a 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg.[18]
Az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, ideértve a tárgyi eszközöknek az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is.
Adómentes az átalányadózó őstermelő őstermelői jövedelmének az éves minimálbér felét, azaz 1 044 000 forintot meg nem haladó része.[19] Az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek tehát az éves minimálbér ötszörösét, azaz 10 044 000 forintot meg nem haladó bevétele mentes az adó alól.
https://nav.gov.hu/nav/ado/jarulek/Mezogazdasagi_osterme20210302.html
Válasz Farmerlány #1555. hozzászólásáraKedves Farmerlány!
az adómentes határ ebben az évben nem 9660ezer ft?
a havi 500km út elszámolás menetlevél nélkül, az megmaradt erre az évre is?
üdv és köszönöm
Válasz Farmerlány #1557. hozzászólásáraA gép eladása kiegészítő tevékenységnek számít, ami az őstermelői bevétel negyede alatt adómentes.
A mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők (például mezőgazdasági felszerelés) hasznosítása, értékesítése a kiegészítő tevékenységek közé tartozik.
Ha a kiegészítő tevékenység, tevékenységek bevétele (több kiegészítő tevékenységnél együttesen számítva) meghaladja a teljes őstermelői tevékenység éves bevételének negyedét, akkor a kiegészítő tevékenységből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Válasz Zoli1437 #1556. hozzászólásáraKöszönöm szépen a kiegészítést!
A bevétel kiszámításhoz szeretnék még annyit hozzáfűzni itt a pályázatok időszakában, hogy sokan terveznek pl. eszközcserét (pl. traktor, rendsodró, rendterítő, stb.). Ehhez általában a meglévő gép az önerő, amit le kell számlázni annak a cégnek, aki beszámítja az eszközt.
Nagyon figyeljetek arra, hogy a tárgyi eszköz értékesítése az utolsó állásfoglalások szerint beleszámít a bevételbe. Ez alól kivétel a termőföld értékesítés.
Ha esetleg erre vonatkozóan van valakinek valami kedvező információja, akkor azt legyen szíves ossza meg a többiekkel.
Válasz Farmerlány #1555. hozzászólásáraEz lemaradt:
B) JÁRULÉK
25. Mikor számít biztosítottnak a mezőgazdasági őstermelő?
A mezőgazdasági őstermelő a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásba vétel napjától kezdve biztosított, kivéve, ha
őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagja,
egyéb jogcímen biztosított, például, ha munkaviszonyban áll, de ide nem értve, ha munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban – például megbízási, vállalkozási szerződés alapján – biztosított,
saját jogú nyugdíjas, illetve ha özvegyi nyugdíjban részesül és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.[25]
https://nav.gov.hu/nav/ado/jarulek/Mezogazdasagi_osterme20210302.html
Kedves fórumozók!
Nagyon bizonytalan itt mindenki.
Több külön fogalmat kell kezelni:
1. személyi jövedelemadó
2. járulék
3. Szoc. hozz.
A következőket a NAV oldaláról másoltam ki. Csak részletek, nem teljes a tájékoztatás.
1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ:
A mezőgazdasági őstermelő a jövedelmet a bevételből a 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg.
Az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, ideértve a tárgyi eszközöknek az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is.
Adómentes az átalányadózó őstermelő őstermelői jövedelmének az éves minimálbér felét, azaz 1 044 000 forintot meg nem haladó része. (- erről bevallást sem kell beadni)
Az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek tehát az éves minimálbér ötszörösét,
azaz 10 044 000 forintot meg nem haladó bevétele mentes az adó alól.
2. JÁRULÉK
A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot.
Az a mezőgazdasági őstermelő, aki 2020. december 31-éig mezőgazdasági kistermelőnek számított (vagyis a 2020. adóévben az e tevékenységéből származó bevétele a 8 000 000 forintot nem haladta meg), 2021-ben a 2020. évi támogatások nélküli bevételének 15 százaléka után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ekkor a havi járulékalap a tárgyévet megelőző évi, támogatások nélküli bevétel 15 százalékának egytizenketted része.
Arra is lehetőség van, hogy a mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalja, hogy a társadalombiztosítási járulékot az előzőekben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg.
A társadalombiztosítási járulékot a biztosított őstermelőnek negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetnie és bevallania az ’58-as bevalláson.
3. SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁS ADÓ
A mezőgazdasági őstermelőnek a tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de havonta legalább a minimálbér után kell 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót fizetnie.
Ha az őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében nyilatkozatot tett, akkor a szociális hozzájárulási adót legalább a vállalt összeg adóévre számított összege után köteles megfizetni.
Annak a járulékfizetésre kötelezett őstermelőnek, akinek az őstermelői tevékenységből származó bevétele nem haladja meg az adóévben az éves minimálbér felét, nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie. Kivételt jelent, ha a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, mert ekkor az őt évente terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.
Ha a járulékfizetésre kötelezett őstermelő átalányadózást alkalmaz, akkor a szociális hozzájárulási adó alapja havonta a minimálbér, vagy, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege. Ha az átalányadózó biztosított őstermelőnek az e tevékenységből származó, támogatások nélküli bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér ötszörösét, akkor nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie. Kivéve, ha a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, mert ilyenkor az adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.
A lényeg:
Alapesetben egy biztosított őstermelő (aki nem választotta a magasabb járulékalapot) negyedéves járulékbevallása:
167.400,- (jelenlegi minimálbér) * 0,92 =154.008,-/hó a járulékalap
Ez negyedévre 462.024,-
18,5 % TB járulék: 85.474,-
Ha átalányadózó biztosított őstermelő és a tevékenységből származó, támogatások nélküli bevétele az adóévben nem haladja meg a minimálbér ötszörösét, akkor
sem SZJA-t, sem szoc. hozz-t nem kell fizetnie.
Tehát az éves költsége durván 342.000,- forint, de ez csak a TB járulék összege. A fizetendő adója: 0 Ft.
Ezt persze lehet azzal bonyolítani, hogy kistermelő és a járulékalapja az előző évi árbevétel 15%-a, vagy munka mellett őstermelő, vagy nappali tanulmányok mellett őstermelő, stb., stb.
Ha valakinek problémája van az árbevétellel, még december 31. előtt gondolja át, hogy mit lehet tenni. Vannak rá lehetőségek. Vegyétek igénybe más gazdák tapasztalatát, keressetek olyan embert, aki ért hozzá. Vagyunk többen is a fórumon. Kérjetek segítséget, nehogy jövő évben derüljön ki, hogy rengeteget kell fizetni a NAV-nak.
Mindenkinek jó egészséget és további szép napot!
Válasz subikiss #1553. hozzászólásáraEgy rétegnek készült ez a törvény. A spekulánsoknak. Akiknek annyi köze van a mezőgazdasághoz, hogy felveszik a támogatást.
Nincs semmi bevétel, nem kell még adóbevallást sem beadniuk. Korlátlanul adómentesen vihetik a pénzt.
Aki meg dolgozik, kockáztat az fizessen vagy legyen résen, hogy hol akarják csőbe húzni még az adózásnál is.
Válasz Zoli1437 #1552. hozzászólásáraSzerintem nagyon jó adózás lett most az őstermelőknek, sőt talán túl szép is hogy igaz legyen. Az meg hogy változtatnak egy paragrafust vagy nem eddig is így volt.
Válasz subikiss #1550. hozzászólásáraIgen. Csak éppen már eldöntött, hogy átalány vagy tételes. Átalánynál ha átléped a határt mindenképpen fizetsz. Akkor is ha a támogatással együtt is veszteséges vagy.
Tételesnél lehetne jelentősége,ha mindenkit nem az átalányhoz tereltek volna.
Örömre senkinek nincs oka. Van akinek mindegy, de ott lóg a feje fölött a veszély, hogy eltörölnek két paragrafust és fizet. Más meg rosszabbul járt.
Válasz szokeszucs #1545. hozzászólásáraJó-jó de azért valamit kell is a közösbe dobni én azt gondolom, főleg ekkora bevétel után, ami támogatás nélküli nettó.
Nyílván kell szociális hozzájárulást fizetni, minden munkakörben vonnak ilyet az embertől, nekem az nem adónak jön le az én olvasatomban.
Válasz Ares 826 #1548. hozzászólására
Támogatások ugye kikerültek a "bevételek"-ből.
Válasz Ares 826 #1548. hozzászólásáraTanult a zsidóktól....DDDD