Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak633 FtBenzin árak647 FtEUR393.39 FtUSD367.51 FtCHF401.77 FtGBP459.14 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Azzal én is tisztában vagyok, hogy a felső öntözésnek vannak hátrányai, de miután felénk a talajok nem homokosak hanem inkább agyagosak. Ennek vannak olyan tulajdonságai hogy ha csak a sort öntözöm a közét nem akkor a köze szó szerint úgy kiszárad hogy 2-3 cm széles repedések lesznek benne ami sokszor a növény pusztulását is tudja okozni. Ezért írtam a felső öntözést nem azért mert az a legoptimálisabb. Megjegyezném hogy már nem egy rotát törtem bele.
Nekünk ez jutott ezen kell gazdálkodnunk.
Mi egy cipőben járunk és nagyjából egyszerre is kezdük az eprezést. Sok infót szedtem innen is meg a könyvekből is. Meg nagyon nagyon sok mindent kell még tanulni. Most a palántanevelés izgat.
Volt bőven, valahova kellett fizetni, de azèrt túl èltem ès itt vagyok mèg mindig .
Szóval ezzel csak azt akarom mondani, hogy nekem nem sikerült a kis ujjamból kiszopni a dolgokat èn mèg tanulok. De ezèrt is van mèg fenyő, mert azt nem tudom elrontani, ès biztos vagyok benne, azt növelni is fogom.
Válasz L. M. #8997. hozzászólására
Pedig sokan vannak ilyen szerencsevadászok. Minap láttam egy hidros fóliát. Támrendszeren volt az eper, nem is akármilyenen. Volt 4 tám, azon 7 sor kokuszos eper. Egy 50 mèteres fóliában volt 10.000 db palánta...
Volt is bukta szèpen
Azèrt nálatok kicsit máskèpp működik ez. Aki 100 ève csinálja annak már nem tud újat mutatni az eper, de nekem igen. Ezèrt is tetszik, egyrèszt óriási kihívás, másrèszt meg, minden èvben tanulok. Emlèkszem mikor elkezdtem nagyon benèztem a dolgokat, most abból a pènzből, mint amit akkor befektettem 2* annyi területen tudok gazdálkodni. Ès ez nekem nagy dolog.
A többivel egyetèrtek.
aki olyan mértékű befektetésbe vágja a fejszéjét, hogy belebukik, ha nem klappol minden az meg is érdemli ... Annyi erővel kb elmehetne a kaszinóba is feltenni a pénzét arra, hogy piros lesz a ruletten...
Az ilyen fagyos témák amivel lehet egy kis cumi azok benne vannak a pakliban... Egyik évben rosszul jársz vele, 2 szezonnal később meg lefagy másoknak, neked nem és dupla hasznod lesz az árak miatt... Nem szabad egyetlen szezon alapján túl nagy következtetéseket levonni. Annak is meg van a hátránya, ha sok kultúrával foglalkozol és az össze vissza kapkodásban néha úgy folyik ki a kezedből a pénz, hogy el kell döntened, melyik ujjadat harapd meg , hogy a másikat mentsd... Ebbe a hibába is sokan beleesnek.
Egyszer írtad nekem, hogy van/volt káposztátok, vagy mi. Csak azèrt írtam, aki most belevág, vagy nem règóta csinálja annak csak eper kevès lesz. Legyen mihez nyúlnia, mert ha nem, akkor csak magához tud.
szerintem is csak akkor van rizikó, ha meggondolatlan dolgokat művel az ember... Itt van például a felső öntözéses butaság, amivel előhozakodtak. Szerintem óriási nagy marhaság! megveszel egy 3 kilóméteres szalagot ~40 ezer forintért ez az, amit el kell dobnod ugyanis évente/kétévente ki hogy termel... ezzel 18000 tövet öntözöl. "megspórolod" a 40 ezret azért, hogy felső öntözéssel locsolj, aminek a fele elpárolog mire földet érne? csúnya matt tőle a gyümölcs nem hatékony a tápozás vele stb. Szerintem a csepegtető szalagos és a kapillár csöves öntözés az egyik legjobb dolog, amivel spórolni lehet... természetesen talajtakarással
Mi csak eprezünk, durván 50 éve, de szerintem nem bánjunk visszamenőleg pár generációt. Nagy rizikót sem látok benne. Mi a rizikó? Munkahelyről kirúghatnak, vagy mire gondolsz? Fagy? Húúú hányszor kaptunk fagyot, mégis itt vagyok.. nem értem!!!
Nem is kell. 1 hónap alatt kész, mehet a piacra. Picit utána olvasol biztos menne. Azt mindig viszik. Van ismerősöm aki csak ezzel foglalkozik, februártól decemberig piacon van vele, kis helyen sok elfér.
Azt gondolom sokkal egyszerűbb erre a válasz.
El kell tudni dönteni kinek mi èri meg.
Nálunk nem megy a szedd magad. Ezèrt ez kilőve. Marad az intenzív termelès. Nem tudom meghagyni több èvre, mert egyszerűen nem lehet eladni... Kell a fóliás, egy kevès szabados, ès nálam ennyi.
Felètek más a helyzet.
Szerintem aki csak eprezik az óriási rizikót vállal, kell mellè valami.
Sziasztok
Nem egyszerű témát tárgyaltok.
Nekem van fóliás és szabadföldi a szabadosban van fiatal és több éves ültetvény is.
Meglátásom szerint esősorban azt kell eldönteni mindenkinek saját magának hogy milyen piacra termel és mennyi beruházni való pénze van.
Ezalatt azt értem hogy a hazai piac még mindig nagyon ár érzékeny. Amikor 2-3000 ft között van az ár akkor jelentős mennyiséget elég nehéz folyamatosan eladni, kereskedő ide v oda.
Amint úgymond eléri a megszokott 6-800 ft az ár onnantól fogva tudunk mennyiséget eladni, ide értem a napi több 100 ládát folyamatosan.
Én abban látom a jövőt ha csak nincs v 300-350 millád egy spéci üvegházra, hogy foglalkozni kell mind a kettővel fóliással és szabadossal is. A fóliában mindig fiatalt ültetni lehetőleg tápkockás és korait, kintre pedig olyan fajtákat amik nagyon bőtermő, több évre is gond nélkül meg lehet hagyni és kicsi a fenntartási költségük. Ezt a mostani új fajták nem nagyon szeretik és nem is képesek rá, mármint a többéves megtartásra értem.
Ebben az esetben vissza kell nyúlni kicsit korábbi fajtákhoz,/ tudom sokan lehurrognak most de nem érdekel./ amik bírják a 3-4 termő évet gond nélkül és simán szabadföldre tenni, felső locsolással amit nem kell 1-2 évente kidobni mint a csepp szalagokat.
Mikor ez terem jelentős mennyiséget tudunk aránylag kis ráfordítással költséggel piacra tenni.
Nekem ez így egy működőképes verzió.
A jövő? kinek mit enged meg a pénztárcája.
Egyébként akik nagyban csinálják /kókusz, hodro/ még mindig nem itthon adják el a termésük javarészét, hanem más országokban.
Amint a magyar felvevőpiac kicsit még változik lesz jelentős igény a BIO és a minél igényesebben termelt termékek iránt./ez alatt a felhasznált permetszerek mennyiégét és minőségét értem./
Az igényesebb vásárló már most is megkérdezi hogy mikor mivel permetezünk v elkéri a permetezési naplót ennek a piacnak kellene jelentősen bővülnie.
Válasz clanki #8978. hozzászólására
valamikor augusztus eleje, frigó csak 3 hétig bennt volt a hűtőben mert nem volt elég helyen s csinálni kellett négy sor ilyen de durva a különbség az időben ültetthez képet,
én viszont azt látom annyira már nem alszik, az elmúlt egy hétben a levelek megzöldültek, s a legkisebb középső levek pedig határozottan kandikálnak csak nem sikerült jól a fotó, nyilván nehéz azért elválasztani, hogy mikori levelek ezek...
Egyet értek. A pariról meg annyit, hogy én is havertól kapom, üvegházas, mindent rovarok végeznek, de valami brutál finom. Ilyet nem eszek a nyáron, pedig azt nap érleli.
Az a vicc, hogy egy szupermodern termesztési körülmények között előállított "műanyagnak" csúfolt gyümölcs sokkal "BIO"-bb , mint az neked a bakhátban valaha is lesz... Amikor egy olyan üvegházban termelnek, ahová be sem léphetsz utcai ruhában, a páratartalmat és a hőmérsékletet szabályozzák és steril spóramentesen tartják a termesztő közeget, nem pedig permeteznek. A rovarok ellen is rovarokkal védekeznek, nem pedig peszticidekkel... Az egyedüli, amivel "támadni" tudod az ilyen gyümölcsöt az az, hogy csak műtrágyával "etették" a növényt. És ezzel szemben akarjuk azt állítani, hogy amit mi kirakunk az ég alá a talajfertőtlenített földbe és vegyszerrel védünk meg minden kártevőtől az az értékesebb és egészségesebb gyümölcs... Ez is érdekes dolog azért nem? Mielőtt valaki az ízekkel jönne: Az sem feltétlen rosszabb attól, hogy hidrokultúrás termelésből származik egy termék. Én paradicsomot mindig egy olyan ismerőstől kapok, aki így termel és soha finomabbat nem ettem annál.
Amúgy arra halad a világ, hogy városiasodjon a paraszt! Olvastam egy cikket, a világ lakosságának több mint a fele városban èl. Szerinted aki oda költözik az földet akar túrni?
Mi is tapasztaljuk. Egy kis faluban èlek, az 1900-as èvek elejèn mèg nagyjából 1000 ember èlt itt, mára már nincs 300 ember... Aki teheti, megy városba,külföldre, mert itt nincs semmi. Az emberek elkènyelmesedtek, dolgozni nem akarnak, vagyis kevès munkával milliókat keresni. De ez is a cèl! A multik nem azèrt vannak, hogy minket segítsenek, csakis azèrt, hogy mindent egy helyen vegyèl meg. Ezèrt városban van minden! Ez lett a nagy polgárosodásnak az átka!
Falu helyen meg mi marad, vagy ki marad? Hát az alja, ami-aki semmire nem jó. Szèpen nőnek a kertekben az akác fák, nincs disznó (tehènről ne is beszèljek), tyúkok is már csak egy-kèt udvarban kapirgálnak....
Mit csinálnak? Tömbösítik az embereket, ès amikor már teljesen eltűnik a vidèk, akkor kiengedik az embereket majd a prèrire, nesze legeljetek gazt!
Saját tapasztalatom,hogy mikor megjelenik a Magyar eper,nem viszik a műanyag terméket.Én pl.a helyi Tesco-ba,dolgozóknak is hordtam tavaly az epret,pedig drágábban adtam,mint a munkáltatójuk.
Sziasztok!
Egy biztos,hogy haladni kell a korral,szerintem is.Mint itt többen tudjátok,én főleg zenélésből élek,a szamóca termesztés csak hobbi szinten űzöm egyenlőre.Mint minden szakmában,újítani kell,mert le marad az ember,így van ez a szamóca termesztésben is.Viszont én is inkább a BIO-ban látok fantáziát,de ha az ember csak ebben gondolkodik,sokba kerül ez is nagyon.Nem csak a szerek,de a hivatalos bevizsgálás is.Gondolok itt pl. a talaj vizsgálatra is,ami ha jól tudom,nem olcsó.Viszont megtérül a befektetés,hiszen,ha tényleg megkapja a bio minősítést,azért a termék ára jóval megnövekszik,eladhatóbb.Én az idén megpróbálok minimális vegyszert használni,hiszen utcán árulok,és kelendőbb a termék,ha nincs agyon permetezve.Itt felénk sokan,nagyban nyomják a termesztést,van nagyon profi is,aki külföldre is szállít,de fóliában,bakháton termel még mindíg.
Sziasztok!
Valóban a tendencia a szuper intenzív termesztés felé mutat,de felvetődik a kérdések sora. A végén hány termelő marad,talán 5 és ők fogják a piacot leuralni? Kik lesznek azok,gyanítom,hogy egy se a mostani termelők közül,meddig lesz hajlandó a vásárló megvenni a "műanyagot"vagy már a termesztés technológia ott tart mint az élelmiszeripar,hogy egy kis ízfokozó belecsempészésével akár függővé is tehető a fogyasztó? Én azt tapasztalom,hogy vannak fogyasztók kik tudatosan kerülik a tömegárút,és akár hajlandóak többet fizetni az ehető gyümölcsért,még ha az nincs is BIO minősítéssel ellátva.Íze illata állaga sok mindent elárul egy szamócáról!
Én nagyon bízom benne ,hogy a gyerekeim,unokáom maguk fognak gazdálkodni,akár továbbvinni az általunk kitaposott utat,és nem egy oligarha intenzív ültetvényén lesznek napszámosok!
Üdv.:Csuti
Én egyet értek csutival. Nyilván a jövő biztos, hogy az intenzív műanyag eper irányába vezet.
Viszont!!
Van egy szócska a termelésben ami manapság egyre felkapottabb és divatos hiába drágább a boltok polcain. Igen a BIO szócskára gondoltam. Erról a szócskáról nem szabad megfeledkezni. Hiába vannak intenzív almások meg stb. A bio többet ér és jobban viszik mert nincs 17-23x permetezve. Ez az eperre is igaz és ugyan ha nem is bio, de szabadföldi magyar epret árulsz az valahogy sokkal jobban fogy mint a spanyol viasz. Én lehet idén még a fóliás epret sem folytatom mert nekem nem biztos, hogy megéri. Teszek mást. Nem dől össze a világ. Viszont a szabadföldi bakhátast nem adom fel, még ha nem is profi módon űzöm akkor is meg vagyok elégedve a hozammal is, de főleg az ízzel. Ha már itt tarunk. Tud nekem ajánlani valami növényt fóliába? Most egy üresen áll. Tv paprikán agyalok meg előtte hónapos retek.
Van egy két sziget a La Manche csatornában ahol kistemelők paradicsomost termesztettek. Az 50-es 70 es években nagyon jövedelmező volt vitték Angol városokba..
mára egy paradicsomtermelő marad a Tescó, mert neki maradt pénze, hogy megcsinálja a modern üvegházákat... Ha csak ezt a példát nézném, akkor igaz lenne amit a csak intezívé a jövő kérdés ölel fel. Ugyanakkor Németországban, Ausztriában továbbra is működik a szabadföldi termesztés pedig a munkabérköltség ott? No persze sok a szedd magad farm. Lehet Lajosmizsén nincs más út mint az intenzitás, de nagyvárosok közelségében egy egy szedd magad farm biztos életképes lesz ha szép gyümölcsöt termel.. Vagy aki több lábon áll és egykis tavaszi indulópénz, meg ha más nincs a szamócába mindíg lehet munkát találni elven fog gazdálkodni.
De tényleg kinek mi a véleménye? azok is elmondhatnák akik csak olvassák a fórumot, meg néha kérdeznek ezt azt...
Nincs itt dilemma semmi! A jövő megállíthatatlan! Alapból a klíma változás miatt váltani kell modernebb termelésre, a munkaerő hiány miatt meg gépi szedésre. És akkor ezt lehet boncolgatni tovább. Nyilván minél modernebb, valószínűleg annál intenzívebb és ebből kifolyólag egy m2-ről magasabb hozam. Nem is kérdés mi a jövő! Csak az a kérdés ki ismeri fel időben, mert az fórban lesz a többiekkel szemben. A nép meg azt eszi amit elé tesznek.
Sziasztok!
Igen ez nagy dilemma,hogyan tovább, mi a Magyar szamócatermesztés jövője? Beállunk a Spanyolok, Görögök mögé a sorba, és mi is termesztjük a "műanyagot"? Vagy megpróbáljuk a vásárlóinkat jobb minőséggel etetni? Most még a Magyar szamócáért hajlandóak többet fizetni mint az Importér,de ha ugyanavval a technológiával fogjuk megtermelni mint az importot,akkor mi is adhassuk 0.5 euróért kilóját! Magam részéről maradok a bevált úton.
Üdv.:Csuti
Ès a legnagyobb próblèmát mèg meg sem említetted. Munkaerő hiány! Èn azt gondolom muszáj lesz lèpni paplan felè. Előbb-utóbb nem lesz aki leszedje (max szedd magad), ès akkor hiába a nagy palánta szám, ott fog a földön elrohadni.
Van egy szegfűs ismerős. Èvek óta kókuszpaplanba nyomja. Idèn volt neki eper (hasonló, mint a kèpeden, csak sokkal kevesebb mennyisègben), de könnyen szedtèk, mert nem kell hajolni stb, stb. Viszont amit ráköltött...csuklottam is rendesen. Hamarosan kihullanak Csökölybe az emberek, ott már nem lesz termelő. Az nem jól jött ki, nem jó pèlda. Persze azt is el kell dönteni, akarja az ember csinálni, vagy nem
Szóval merre tovább? specializáció, vagy több lábon állás? hidrokultúra, vagy vissza a kezdetekhez, és olcsón termelni talajon?
Ha nézzük a Lajosmizse környékének a fejlődését és Csököly, vagy az Ipoly völgye visszafejlődését, akkor ott nyilvánvaló lenne a válasz, intenzíven kis területről a maximumot.
Igen ám, de ott hibázni már nem nagyon lehet...
Görög szaktanácsadókkal végig csináltunk 2 évet cseresznyébe egyszerűen azért mert nem akartunk már az elején nagyon hibázni. Sokat tanultunk de végül is nem a lexikális tudásunk nőtt eddig is tudtam mindent amit a szakirodalomban megvan, no de mit mikor s fajáként hogyan? És mi éri meg melyik műtrágya lombtárgya mikor s mennyi pénzt locsoljak el szó szerint...
de a legfontosabb emberileg mit tudok megvalósítani, kivel tudom azt emgcsináltatni az a mettszést időben!
A szamóca dettó, mikor ültessek, melyik fajtát, minek mit adjak mikor stb... Nyilván itt egyszerűbb minden évben ujra lehet kezdeni, de egy cseresznye, alma, kajszi stb... 15 évre szól..
Szóval a kérdés ki megy az intenzivitás irányába és ki megy a termeljünk olcsó epret irányba... és lehet furcsa, de cseresznye, őszi alma növelem az intenzitást, míg a szamócában vissza veszek... és lehet jövőre a területet is csökkentem az idei évi tapasztalatok alapján...
Nyilván az lenne a jövő egyik útja kinn tanulni! De a szakmai utak kicsit kifújtak. elfogy a lelkesedés idő hiányában.
Emiatt lett igény a külfödi tanácsadóra, és ha ők eljönnek s itthon lehet tanulni tőlük, akkor miért ne? A nagyobb kérdés ki az aki tanulna tőlük, akár itthon akár külföldön, s egy év nem is elég...
Pl dió, cseresznye, kajszi termelők csoportos képzése működött és fog működni idén is...
De pont azért tettem fel a kérdést itt is, mert komoly a dilemma merre tovább?
Kicsit elgondolkodtam most ezen. Èn tisztellek, becsüllek mind azèrt amit teszel a mi kis hazánkban. DE szerinted ez a jövő?? Ide hozzuk a külföldi szakikat kemèny forintokèrt aztán lesz valahogy? Nem azt kellene csinálni, hogy innen vinni ki embereket azokat tanítatni, ès a megszerzett tudást itthon kamatoztatni?
19051 hozzászólás
Válasz L. M. #8993. hozzászólására
Azzal én is tisztában vagyok, hogy a felső öntözésnek vannak hátrányai, de miután felénk a talajok nem homokosak hanem inkább agyagosak. Ennek vannak olyan tulajdonságai hogy ha csak a sort öntözöm a közét nem akkor a köze szó szerint úgy kiszárad hogy 2-3 cm széles repedések lesznek benne ami sokszor a növény pusztulását is tudja okozni. Ezért írtam a felső öntözést nem azért mert az a legoptimálisabb. Megjegyezném hogy már nem egy rotát törtem bele.
Nekünk ez jutott ezen kell gazdálkodnunk.
Válasz hasutas1 #8998. hozzászólására
Mi egy cipőben járunk és nagyjából egyszerre is kezdük az eprezést. Sok infót szedtem innen is meg a könyvekből is. Meg nagyon nagyon sok mindent kell még tanulni. Most a palántanevelés izgat.
Válasz clanki #9001. hozzászólására
.
Volt bőven, valahova kellett fizetni, de azèrt túl èltem ès itt vagyok mèg mindig
Szóval ezzel csak azt akarom mondani, hogy nekem nem sikerült a kis ujjamból kiszopni a dolgokat èn mèg tanulok. De ezèrt is van mèg fenyő, mert azt nem tudom elrontani, ès biztos vagyok benne, azt növelni is fogom.
Válasz hasutas1 #8998. hozzászólására
jó sok fars infót..
Gondolom kaptàl sok segítséget is...
Válasz L. M. #8997. hozzászólására
Pedig sokan vannak ilyen szerencsevadászok. Minap láttam egy hidros fóliát. Támrendszeren volt az eper, nem is akármilyenen. Volt 4 tám, azon 7 sor kokuszos eper. Egy 50 mèteres fóliában volt 10.000 db palánta...
Volt is bukta szèpen
Bankba berakom a pénzem abban nagyobb a rizikó..
Válasz L. M. #8993. hozzászólására
Azèrt nálatok kicsit máskèpp működik ez. Aki 100 ève csinálja annak már nem tud újat mutatni az eper, de nekem igen. Ezèrt is tetszik, egyrèszt óriási kihívás, másrèszt meg, minden èvben tanulok. Emlèkszem mikor elkezdtem nagyon benèztem a dolgokat, most abból a pènzből, mint amit akkor befektettem 2* annyi területen tudok gazdálkodni. Ès ez nekem nagy dolog.
A többivel egyetèrtek.
Válasz hasutas1 #8994. hozzászólására
aki olyan mértékű befektetésbe vágja a fejszéjét, hogy belebukik, ha nem klappol minden az meg is érdemli ... Annyi erővel kb elmehetne a kaszinóba is feltenni a pénzét arra, hogy piros lesz a ruletten...
Válasz hasutas1 #8994. hozzászólására
Karfiol, de az csak hobbi szinten. Abból nem élnék meg, unalom ellen főleg télre. Én rizikót nem látok az eperben.
Az ilyen fagyos témák amivel lehet egy kis cumi azok benne vannak a pakliban... Egyik évben rosszul jársz vele, 2 szezonnal később meg lefagy másoknak, neked nem és dupla hasznod lesz az árak miatt... Nem szabad egyetlen szezon alapján túl nagy következtetéseket levonni. Annak is meg van a hátránya, ha sok kultúrával foglalkozol és az össze vissza kapkodásban néha úgy folyik ki a kezedből a pénz, hogy el kell döntened, melyik ujjadat harapd meg , hogy a másikat mentsd... Ebbe a hibába is sokan beleesnek.
Válasz clanki #8991. hozzászólására
Egyszer írtad nekem, hogy van/volt káposztátok, vagy mi. Csak azèrt írtam, aki most belevág, vagy nem règóta csinálja annak csak eper kevès lesz. Legyen mihez nyúlnia, mert ha nem, akkor csak magához tud.
Válasz clanki #8991. hozzászólására
szerintem is csak akkor van rizikó, ha meggondolatlan dolgokat művel az ember... Itt van például a felső öntözéses butaság, amivel előhozakodtak. Szerintem óriási nagy marhaság! megveszel egy 3 kilóméteres szalagot ~40 ezer forintért ez az, amit el kell dobnod ugyanis évente/kétévente ki hogy termel... ezzel 18000 tövet öntözöl. "megspórolod" a 40 ezret azért, hogy felső öntözéssel locsolj, aminek a fele elpárolog mire földet érne? csúnya matt tőle a gyümölcs nem hatékony a tápozás vele stb. Szerintem a csepegtető szalagos és a kapillár csöves öntözés az egyik legjobb dolog, amivel spórolni lehet... természetesen talajtakarással
Válasz clanki #8989. hozzászólására
Köszi a tippet. Átgondolom még van vagy 2 hetem. Közbe megrendelem a fóliát is.
Válasz hasutas1 #8987. hozzászólására
Mi csak eprezünk, durván 50 éve, de szerintem nem bánjunk visszamenőleg pár generációt. Nagy rizikót sem látok benne. Mi a rizikó? Munkahelyről kirúghatnak, vagy mire gondolsz? Fagy? Húúú hányszor kaptunk fagyot, mégis itt vagyok.. nem értem!!!
Válasz hasutas1 #8985. hozzászólására
Oda nősült. Kamionozik.
Válasz Viktor 12045 #8983. hozzászólására
Nem is kell. 1 hónap alatt kész, mehet a piacra. Picit utána olvasol biztos menne. Azt mindig viszik. Van ismerősöm aki csak ezzel foglalkozik, februártól decemberig piacon van vele, kis helyen sok elfér.
Válasz zelnikpeti #8986. hozzászólására
Na ez az én meglátásom is
Válasz zelnikpeti #8986. hozzászólására
Azt gondolom sokkal egyszerűbb erre a válasz.
El kell tudni dönteni kinek mi èri meg.
Nálunk nem megy a szedd magad. Ezèrt ez kilőve. Marad az intenzív termelès. Nem tudom meghagyni több èvre, mert egyszerűen nem lehet eladni... Kell a fóliás, egy kevès szabados, ès nálam ennyi.
Felètek más a helyzet.
Szerintem aki csak eprezik az óriási rizikót vállal, kell mellè valami.
Válasz Csyzy #8970. hozzászólására
Sziasztok
Nem egyszerű témát tárgyaltok.
Nekem van fóliás és szabadföldi a szabadosban van fiatal és több éves ültetvény is.
Meglátásom szerint esősorban azt kell eldönteni mindenkinek saját magának hogy milyen piacra termel és mennyi beruházni való pénze van.
Ezalatt azt értem hogy a hazai piac még mindig nagyon ár érzékeny. Amikor 2-3000 ft között van az ár akkor jelentős mennyiséget elég nehéz folyamatosan eladni, kereskedő ide v oda.
Amint úgymond eléri a megszokott 6-800 ft az ár onnantól fogva tudunk mennyiséget eladni, ide értem a napi több 100 ládát folyamatosan.
Én abban látom a jövőt ha csak nincs v 300-350 millád egy spéci üvegházra, hogy foglalkozni kell mind a kettővel fóliással és szabadossal is. A fóliában mindig fiatalt ültetni lehetőleg tápkockás és korait, kintre pedig olyan fajtákat amik nagyon bőtermő, több évre is gond nélkül meg lehet hagyni és kicsi a fenntartási költségük. Ezt a mostani új fajták nem nagyon szeretik és nem is képesek rá, mármint a többéves megtartásra értem.
Ebben az esetben vissza kell nyúlni kicsit korábbi fajtákhoz,/ tudom sokan lehurrognak most de nem érdekel./ amik bírják a 3-4 termő évet gond nélkül és simán szabadföldre tenni, felső locsolással amit nem kell 1-2 évente kidobni mint a csepp szalagokat.
Mikor ez terem jelentős mennyiséget tudunk aránylag kis ráfordítással költséggel piacra tenni.
Nekem ez így egy működőképes verzió.
A jövő? kinek mit enged meg a pénztárcája.
Egyébként akik nagyban csinálják /kókusz, hodro/ még mindig nem itthon adják el a termésük javarészét, hanem más országokban.
Amint a magyar felvevőpiac kicsit még változik lesz jelentős igény a BIO és a minél igényesebben termelt termékek iránt./ez alatt a felhasznált permetszerek mennyiégét és minőségét értem./
Az igényesebb vásárló már most is megkérdezi hogy mikor mivel permetezünk v elkéri a permetezési naplót ennek a piacnak kellene jelentősen bővülnie.
Válasz clanki #8980. hozzászólására
Majdnem. Minek költözött ide? Fenyőzni akar?
Válasz Csyzy #8977. hozzászólására
Ez a két fajta nálam is ilyen..
Válasz clanki #8981. hozzászólására
nem sokat konyítok a salátához
Csak 3 szék közül nehogy a földre üljek
Válasz clanki #8978. hozzászólására
valamikor augusztus eleje, frigó csak 3 hétig bennt volt a hűtőben mert nem volt elég helyen s csinálni kellett négy sor ilyen de durva a különbség az időben ültetthez képet,
én viszont azt látom annyira már nem alszik, az elmúlt egy hétben a levelek megzöldültek, s a legkisebb középső levek pedig határozottan kandikálnak csak nem sikerült jól a fotó, nyilván nehéz azért elválasztani, hogy mikori levelek ezek...
Válasz Viktor 12045 #8971. hozzászólására
Saláta újra Saláta és úgy paprika. Háromszor használod ki.
Válasz hasutas1 #8975. hozzászólására
Te Berzencén laksz ugye? Költözött oda egy Szatymazi haverom. Ha rosszul tudom akkor bocs.
Válasz L. M. #8976. hozzászólására
Egyet értek. A pariról meg annyit, hogy én is havertól kapom, üvegházas, mindent rovarok végeznek, de valami brutál finom. Ilyet nem eszek a nyáron, pedig azt nap érleli.
Válasz Csyzy #8977. hozzászólására
A Quicky mikori ültetésű? Egyébként még alszik, az látszik a képeken.
Nos minden gyümöcsfa nálam még alszik de az eper:
Amy
Joly
Quicky
Az a vicc, hogy egy szupermodern termesztési körülmények között előállított "műanyagnak" csúfolt gyümölcs sokkal "BIO"-bb , mint az neked a bakhátban valaha is lesz... Amikor egy olyan üvegházban termelnek, ahová be sem léphetsz utcai ruhában, a páratartalmat és a hőmérsékletet szabályozzák és steril spóramentesen tartják a termesztő közeget, nem pedig permeteznek. A rovarok ellen is rovarokkal védekeznek, nem pedig peszticidekkel... Az egyedüli, amivel "támadni" tudod az ilyen gyümölcsöt az az, hogy csak műtrágyával "etették" a növényt. És ezzel szemben akarjuk azt állítani, hogy amit mi kirakunk az ég alá a talajfertőtlenített földbe és vegyszerrel védünk meg minden kártevőtől az az értékesebb és egészségesebb gyümölcs... Ez is érdekes dolog azért nem?
Mielőtt valaki az ízekkel jönne: Az sem feltétlen rosszabb attól, hogy hidrokultúrás termelésből származik egy termék. Én paradicsomot mindig egy olyan ismerőstől kapok, aki így termel és soha finomabbat nem ettem annál.
Válasz csuti0 #8972. hozzászólására
Amúgy arra halad a világ, hogy városiasodjon a paraszt! Olvastam egy cikket, a világ lakosságának több mint a fele városban èl. Szerinted aki oda költözik az földet akar túrni?
Mi is tapasztaljuk. Egy kis faluban èlek, az 1900-as èvek elejèn mèg nagyjából 1000 ember èlt itt, mára már nincs 300 ember... Aki teheti, megy városba,külföldre, mert itt nincs semmi. Az emberek elkènyelmesedtek, dolgozni nem akarnak, vagyis kevès munkával milliókat keresni. De ez is a cèl! A multik nem azèrt vannak, hogy minket segítsenek, csakis azèrt, hogy mindent egy helyen vegyèl meg. Ezèrt városban van minden! Ez lett a nagy polgárosodásnak az átka!
Falu helyen meg mi marad, vagy ki marad? Hát az alja, ami-aki semmire nem jó. Szèpen nőnek a kertekben az akác fák, nincs disznó (tehènről ne is beszèljek), tyúkok is már csak egy-kèt udvarban kapirgálnak....
Mit csinálnak? Tömbösítik az embereket, ès amikor már teljesen eltűnik a vidèk, akkor kiengedik az embereket majd a prèrire, nesze legeljetek gazt!
Válasz csuti0 #8972. hozzászólására
Saját tapasztalatom,hogy mikor megjelenik a Magyar eper,nem viszik a műanyag terméket.Én pl.a helyi Tesco-ba,dolgozóknak is hordtam tavaly az epret,pedig drágábban adtam,mint a munkáltatójuk.
Válasz Csyzy #8970. hozzászólására
Sziasztok!
Egy biztos,hogy haladni kell a korral,szerintem is.Mint itt többen tudjátok,én főleg zenélésből élek,a szamóca termesztés csak hobbi szinten űzöm egyenlőre.Mint minden szakmában,újítani kell,mert le marad az ember,így van ez a szamóca termesztésben is.Viszont én is inkább a BIO-ban látok fantáziát,de ha az ember csak ebben gondolkodik,sokba kerül ez is nagyon.Nem csak a szerek,de a hivatalos bevizsgálás is.Gondolok itt pl. a talaj vizsgálatra is,ami ha jól tudom,nem olcsó.Viszont megtérül a befektetés,hiszen,ha tényleg megkapja a bio minősítést,azért a termék ára jóval megnövekszik,eladhatóbb.Én az idén megpróbálok minimális vegyszert használni,hiszen utcán árulok,és kelendőbb a termék,ha nincs agyon permetezve.Itt felénk sokan,nagyban nyomják a termesztést,van nagyon profi is,aki külföldre is szállít,de fóliában,bakháton termel még mindíg.
Sziasztok!
Valóban a tendencia a szuper intenzív termesztés felé mutat,de felvetődik a kérdések sora. A végén hány termelő marad,talán 5 és ők fogják a piacot leuralni? Kik lesznek azok,gyanítom,hogy egy se a mostani termelők közül,meddig lesz hajlandó a vásárló megvenni a "műanyagot"vagy már a termesztés technológia ott tart mint az élelmiszeripar,hogy egy kis ízfokozó belecsempészésével akár függővé is tehető a fogyasztó? Én azt tapasztalom,hogy vannak fogyasztók kik tudatosan kerülik a tömegárút,és akár hajlandóak többet fizetni az ehető gyümölcsért,még ha az nincs is BIO minősítéssel ellátva.Íze illata állaga sok mindent elárul egy szamócáról!
Én nagyon bízom benne ,hogy a gyerekeim,unokáom maguk fognak gazdálkodni,akár továbbvinni az általunk kitaposott utat,és nem egy oligarha intenzív ültetvényén lesznek napszámosok!
Üdv.:Csuti
Válasz Csyzy #8970. hozzászólására
Én egyet értek csutival. Nyilván a jövő biztos, hogy az intenzív műanyag eper irányába vezet.
Viszont!!
Van egy szócska a termelésben ami manapság egyre felkapottabb és divatos hiába drágább a boltok polcain. Igen a BIO szócskára gondoltam. Erról a szócskáról nem szabad megfeledkezni. Hiába vannak intenzív almások meg stb. A bio többet ér és jobban viszik mert nincs 17-23x permetezve. Ez az eperre is igaz és ugyan ha nem is bio, de szabadföldi magyar epret árulsz az valahogy sokkal jobban fogy mint a spanyol viasz. Én lehet idén még a fóliás epret sem folytatom mert nekem nem biztos, hogy megéri. Teszek mást. Nem dől össze a világ. Viszont a szabadföldi bakhátast nem adom fel, még ha nem is profi módon űzöm akkor is meg vagyok elégedve a hozammal is, de főleg az ízzel. Ha már itt tarunk. Tud nekem ajánlani valami növényt fóliába? Most egy üresen áll. Tv paprikán agyalok meg előtte hónapos retek.
Van egy két sziget a La Manche csatornában ahol kistemelők paradicsomost termesztettek. Az 50-es 70 es években nagyon jövedelmező volt vitték Angol városokba..
mára egy paradicsomtermelő marad a Tescó, mert neki maradt pénze, hogy megcsinálja a modern üvegházákat... Ha csak ezt a példát nézném, akkor igaz lenne amit a csak intezívé a jövő kérdés ölel fel. Ugyanakkor Németországban, Ausztriában továbbra is működik a szabadföldi termesztés pedig a munkabérköltség ott? No persze sok a szedd magad farm. Lehet Lajosmizsén nincs más út mint az intenzitás, de nagyvárosok közelségében egy egy szedd magad farm biztos életképes lesz ha szép gyümölcsöt termel.. Vagy aki több lábon áll és egykis tavaszi indulópénz, meg ha más nincs a szamócába mindíg lehet munkát találni elven fog gazdálkodni.
De tényleg kinek mi a véleménye? azok is elmondhatnák akik csak olvassák a fórumot, meg néha kérdeznek ezt azt...
Válasz Csyzy #8966. hozzászólására
Nincs itt dilemma semmi! A jövő megállíthatatlan! Alapból a klíma változás miatt váltani kell modernebb termelésre, a munkaerő hiány miatt meg gépi szedésre. És akkor ezt lehet boncolgatni tovább. Nyilván minél modernebb, valószínűleg annál intenzívebb és ebből kifolyólag egy m2-ről magasabb hozam. Nem is kérdés mi a jövő! Csak az a kérdés ki ismeri fel időben, mert az fórban lesz a többiekkel szemben. A nép meg azt eszi amit elé tesznek.
Válasz Csyzy #8966. hozzászólására
Sziasztok!
Igen ez nagy dilemma,hogyan tovább, mi a Magyar szamócatermesztés jövője? Beállunk a Spanyolok, Görögök mögé a sorba, és mi is termesztjük a "műanyagot"? Vagy megpróbáljuk a vásárlóinkat jobb minőséggel etetni? Most még a Magyar szamócáért hajlandóak többet fizetni mint az Importér,de ha ugyanavval a technológiával fogjuk megtermelni mint az importot,akkor mi is adhassuk 0.5 euróért kilóját! Magam részéről maradok a bevált úton.
Üdv.:Csuti
Válasz Csyzy #8966. hozzászólására
Ès a legnagyobb próblèmát mèg meg sem említetted. Munkaerő hiány! Èn azt gondolom muszáj lesz lèpni paplan felè. Előbb-utóbb nem lesz aki leszedje (max szedd magad), ès akkor hiába a nagy palánta szám, ott fog a földön elrohadni.
Van egy szegfűs ismerős. Èvek óta kókuszpaplanba nyomja. Idèn volt neki eper (hasonló, mint a kèpeden, csak sokkal kevesebb mennyisègben), de könnyen szedtèk, mert nem kell hajolni stb, stb. Viszont amit ráköltött...csuklottam is rendesen. Hamarosan kihullanak Csökölybe az emberek, ott már nem lesz termelő. Az nem jól jött ki, nem jó pèlda. Persze azt is el kell dönteni, akarja az ember csinálni, vagy nem
Szóval merre tovább? specializáció, vagy több lábon állás? hidrokultúra, vagy vissza a kezdetekhez, és olcsón termelni talajon?
Ha nézzük a Lajosmizse környékének a fejlődését és Csököly, vagy az Ipoly völgye visszafejlődését, akkor ott nyilvánvaló lenne a válasz, intenzíven kis területről a maximumot.
Igen ám, de ott hibázni már nem nagyon lehet...
Görög szaktanácsadókkal végig csináltunk 2 évet cseresznyébe egyszerűen azért mert nem akartunk már az elején nagyon hibázni. Sokat tanultunk de végül is nem a lexikális tudásunk nőtt eddig is tudtam mindent amit a szakirodalomban megvan, no de mit mikor s fajáként hogyan? És mi éri meg melyik műtrágya lombtárgya mikor s mennyi pénzt locsoljak el szó szerint...
de a legfontosabb emberileg mit tudok megvalósítani, kivel tudom azt emgcsináltatni az a mettszést időben!
A szamóca dettó, mikor ültessek, melyik fajtát, minek mit adjak mikor stb... Nyilván itt egyszerűbb minden évben ujra lehet kezdeni, de egy cseresznye, alma, kajszi stb... 15 évre szól..
Szóval a kérdés ki megy az intenzivitás irányába és ki megy a termeljünk olcsó epret irányba... és lehet furcsa, de cseresznye, őszi alma növelem az intenzitást, míg a szamócában vissza veszek... és lehet jövőre a területet is csökkentem az idei évi tapasztalatok alapján...
Válasz L. M. #8964. hozzászólására
Felènk páran vettek. Színre narancs, löködtèk a kereskedők, ízre csak csak, de nem ájultam el tőle.
Válasz hasutas1 #8962. hozzászólására
Hidroban az olaszok is termelik az Elsantát...Talajon a fitofztóraérzékenysége miatt nem jó fajta, de elég jó mennyiséget tud és korai fajta.
Válasz hasutas1 #8962. hozzászólására
Hidroban az olaszok is termelik az Elsantát...Talajon a fitofztóraérzékenysége miatt nem jó fajta, de elég jó mennyiséget tud és korai fajta.
Válasz Csyzy #8961. hozzászólására
Idèn láttam először, nem mertem leírni. Igaz ezt már senki nem hinnè el
a fajta Elsanta volt...
Na tessèk!
http://www.met.hu/omsz/OMSZ_hirek/index.php?id=2353&m=2
Válasz L. M. #8956. hozzászólására
Forma alapján igen, de mennyisègre, húha.
Válasz Csyzy #8957. hozzászólására
Hogy èrted a merre továbbot?
Válasz hasutas1 #8955. hozzászólására
Nyilván az lenne a jövő egyik útja kinn tanulni! De a szakmai utak kicsit kifújtak. elfogy a lelkesedés idő hiányában.
Emiatt lett igény a külfödi tanácsadóra, és ha ők eljönnek s itthon lehet tanulni tőlük, akkor miért ne? A nagyobb kérdés ki az aki tanulna tőlük, akár itthon akár külföldön, s egy év nem is elég...
Pl dió, cseresznye, kajszi termelők csoportos képzése működött és fog működni idén is...
De pont azért tettem fel a kérdést itt is, mert komoly a dilemma merre tovább?
Válasz Csyzy #8954. hozzászólására
Ezt talán Apricának tippelném a gyümölcs formája alapján
Válasz Csyzy #8950. hozzászólására
Kicsit elgondolkodtam most ezen. Èn tisztellek, becsüllek mind azèrt amit teszel a mi kis hazánkban. DE szerinted ez a jövő?? Ide hozzuk a külföldi szakikat kemèny forintokèrt aztán lesz valahogy? Nem azt kellene csinálni, hogy innen vinni ki embereket azokat tanítatni, ès a megszerzett tudást itthon kamatoztatni?