Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak633 FtBenzin árak647 FtEUR392.31 FtUSD366.84 FtCHF401.12 FtGBP458.3 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Szia!
Clry nem a szívem csücske,véleményem szerint túl sok vele a gond,eleve nekem a másodtermő fajták nem gyerebe!Botzrítisre talán a legérzékenyebb fajtám,ez akár a késői őszi termés és virágzásból is adódik(másodéves most is érik),íze másokkal ellentétben nekem nem jön be (szamóca ízt kedvelem) illata "szaga" abszolút nem jó.(volt vevő aki azt firtatta,"miféle trágyalével locsolom?" Bár korán kezd érni,viszont nem mennyiséget ad az elején,túlságosan sok indát képes nevelni,ezért sok a "zöld munkája".
Üdv.:Csuti
Hát..szerintem az Arosa is pocsék...csak gumibogyónak csúfolták akik erre kipróbálták. Az Aurát nem próbáltam, csak láttam egy termelőnél. Szép volt az állomány nagyon, de annak az íze sem győzött meg...Nem mondom, hogy rossz, de jónak se nevezném.
Nana... A bodza és a szamóca két külön világ! Ami a szamócában 3 nap alatt kerül határérték alá az a legtöbb gyümölcsfán vagy mondjuk szőlőben egy hónap is lehet! A kaptán hatóanyag szerszükséglete meg töredéke annak, amit a gyümölcsösökben monília ellen használnak amellett, hogy hamarabb is bomlik el...A Topsin Metil meg nincs engedélyezve...őszig azért van aki használja.
egyett értünk a Thitop az valami zseniális volt eltekinteve az ízét, meg hogy képes volt elfolyni...
igen az albát nem is nagybanin adom el... és nem is teszek belőle csak 20%-ot max...de nekem a talajomon jó íze van nem rosszabb, mint Arosa vagy épp Aura.
Az osztrák meg elviszi...
Milyen talajod van neked? Lajoszmizsei homok?
Én dobom is az első követ...Az Alba ipari hulladék nem gyümölcs...Szuperkorai és sokat terem,viszonylag mutatós is... de vannak hatalmas bajok vele.. pultállóság béka segge alatt,íz nuku . Nagybanin már kevés olyan madár van, aki még nem ismeri és megveszi, mert csak a vevőkörük elijesztésére jó. Lehet úgy tápozni, hogy legyen egy némi íze is, de az tovább rontja az amúgy is rossz pultállóságát...
Nekünk a legjobb világ akkor volt, amikor a Thutop még eladható volt...Az eszméletlen mennyiségeket tudott, csak ne lenne olyan ronda a gyümölcse.
5,5 ph nem szentírás persze de a gépet egyszer beállítottuk és az emberem nem matekzseni, hogy naponta programozza...bár sokat megtanult és látja a növényeken mi hiányzik és magától módosít ha kell ha nem a recepten s vagy szól vagy nem
Én azt nem terjesztettem, hogy aki permetez annak mérgező az áruja, de pl a kaptán 3 hónap mulva is kimutatható a Topsin metil is. De te biztos fóliába termesztesz. Lassan már csak ott biztonságos.
Az hogy kérik a permetezési naplót egy dolog, de ha te nagy mennyiségben exportálsz akkor nem kis termelő vagy...csináltál bármikor is vegyszermaradék vizsgálatot?
Mi komoly pénzeket buktunk a bodzával emaitt, mert a vevő talált pl kaptánt. Akkor sokat nézegettük mi is van egy két elrettenőt példa ha hiszitek ha nem:
szomszéd kultra búza, kalászoláskor Decissel megpermetezve. 4 hónap mulva vegyszervizsgálat a mellette levő bodzán és a szer megtalálható volt...
Meggy júnus Topsin Metil, 20 méterre odább bodza augusztusi mintában benne a hatóanyag...
piraklostrobin+boscalid: dupla dózis 1 hét mulva határérték alatt a szer (osztárkok eleve ennyit használnak)
szóval attól még hogy irágzáskor utána kicsivel permetezünk az benne lesz a gyümölcsben hogy ez egészségtel e? azt nem modtam, de az biztos hogy benne lesz...
nekünk ettől rosszabb a vizünk... 8,1 PH és vasas is... Az EC legalább tűrhető 0,41. Mindenesetre annyi salétromsavat kell használnom , hogy egész komoly arányban számolni kell vele kijuttatott nitrogén tekintetében... A talaj PH-t viszont így is le tudtam vinni...az 5.5 PH-s víz sem szentírás a saját tapasztalataim szerint... én addig amíg a talaj pufferképességét "le nem győztem", addig 4,8 és 5,0 közti PH-val is öntözgettem és nem volt belőle baj. Amióta kedvező szintre csökkentettem, azóta 5.5 környékére van belőve itt is
a kulcs a fajtákban és a levegősségben van:
amikor kezdtük, 1999-ben akkor Elsanta volt, majd jött a Clary, Thutop, Roxana, Alba, teljes folyton termő sor kipróbálása, amit csak Palesics Zsolttól lehetett és érdekes volt kipróbáltam, St Pier, Syra, Alina, Sambroza de régen volt :) a botritisen kívül nem volt sok gondunk, a Thutop atkaérzékeny volt 2. évesen de mellette pl az Alba nem.
Aztán az Asiával, Aurával jöttek a gondok antraknózis... ráaádásul sűrűn volt ültetve Új helyen ahol még nem volt eper.
De már nem is tutom mióta van bakhát egy soron 15 cm-re ültetve megnéztem 2011 óta. Akkor volt előszőr 1 méteren 10 illetve 15 cm en ülteve... Azóta csak úgy van.
Szóval a törzsterületemen előszőr 1999 ben volt Elsnata. így utólag már tudom 30%-t kivitte a fitoftóra!
aztán 0,3ha-1 ha közt ingadozott a terület. 10 évig síkművelés szalmázás kaszálás, csepegtető szallag tápoldatozás nélkül...
Akkor még alig árulták a piacon... Clary mekkor szám volt ízre..
Szóval vetésváltás csemegekukorica néha akadt, de olyan is hogy ugyanaza az állomány volt 5 évig Clary, mert síkban persze megújult...
De nem lehett bírni kézimunkaerővel... ekkor meguntam a csepi szallagot, és jött az egysoros bakhát agroszövet, kemény falu csepegtető cső...
Szóval egy dolgot tanultam meg felső öntözés kell órénlkt 5-10 perc és egysoros szellős állomány...
Az antraknózis aggaszt mert tuti a szaporítóanyaggal kaptam de nincs mit tenni vele egyik éven van most is ősszel amit am szedtem de fajtája nagyon válogajta...
- és kövezzetek meg de a legjobb fajta az Alba, nekem ez vált be. Lehet ütni vágni, terem fél kilót minimum nem érzékeny semmire, csak épp kemény, ízt kell bele varázsolni
nagy mennyiségben exportáltunk német és osztrák piacra 2 szezonban...Nekik nem volt baj az áruval, pedig kell nekik a permetezési napló...
Én szedéskor nem permetezek, csak akkor, ha valami nagyon el van cseszve...egyrészt időm sincs rá, másrészt meg párás melegben, amikor esetleg baj lenne a botritisszel, akkor ha 3 naponta nem tudom szedni, akkor csúszik minden... Felesleges azt terjeszteni, hogy, aki vegyszert használ, annak egy méreghegy az áruja...Nagyon kevés hatóanyag van, amit te a növényedre permetezel, mielőtt a bogyó megjelenne és a bogyóban is kimutatható lenne...
Válasz L. M. #8483. hozzászólására
pontosan, de ezzel nem tudok mit kezdeni a talajom ilyen magas foszfor magas Káli helyenként és magas humusz... igyekszünk minden alkalommal 5,5 ph -s vizzel öntözni, salétrom és foszforsavval bár erre megmondom őszintén nem figyeltünk annyira idén.. a vizünk alapvetően jó
mg/l
Ca 59,3
Mg 39,1
Na 18,5
K 1,67
NH4 0,1
Fe 0
Mn 0
össz: 118,67
No3 17,3
No2 0
HCO3 386
Co3 0
Cl 4,39
PO4 0,126
So4 1,81
össz: 409,626
PH 7,28
vezető képesség mS/cm 0,61
összes keménység CaO mg/l 174
Válasz Csyzy #8468. hozzászólására
Sziasztok!
Érdekes a téma,én csak azt mondom védekezni kell,igaz nem agyonpermetezni de mindenképp megelőző kezelés. Nem tudom ki mit tud tenni ha pl.beüt az Antraknózis? Nekem volt mikor elvitte egy egész hektár termését,azóta nem bízom a véletlenre. Ja és csak megjegyezném,ahol felütötte már ez a betegség a fejét,oda 5 évig igencsak kockázatos újra epret rakni.
Csyzy nem szeretnék veled kompromittálódni,de az,hogy te 15 éve ugyanazon a területen folyamatosan termeled az epret és tavaszi lemosón kívül semmi más növényvédelmet nem adsz neki,az igencsak kétségbe vonom! Vagyis nem is kétlem,hanem inkább nagyon merész húzásnak tartom!
Aurád neked is van,az a fajta Antraknozisra kimondottan érzékeny,kíváncsi lennék,hogy oldod meg a védelmét?
Üdv.:Csuti
és amikor nem tápoldattal öntözöl akkor a vizet savazod? furcsa nekem ez a 7 környéki meg afeletti talaj ph... fura, hogy nyakig van a talaj foszforral de alig van Nitrogén és Kálium, holott a foszfor a legkisebb mennyiségben szükséges a makro tápelemek közül Kálium meg a legnagyobb mennyiségben szükséges... Egyébként nitrogénhiányos állapotban a foszfort nem veszi fel jól a növény, magas PH-n szintén nem veszi fel és a slusszpoén az, hogy a foszfor nagyon jól kötődik a talajban lúgos közegben úgyhogy a túlöntözés sem mossa ki. Az extrém magas foszfor tartalom a talajban pedig szinte teljes antagonista hatást vált ki a mikroelemekkel szemben. Ördögi láncreakció...
persze hogy érdekel... én tricoderma gombát és michorrizákat adtam tavasszal ezzel keltettem életre a fagyott növényeimet, meg stresszoldót használtam...
telepítés után czinkes foszforos tápoldat a gyökeresedésért... most tervzek majd őszi lemosó permetezést de nem találtam ki még mivel...
Nos akkor te nem adhatnád el az epredet Németroszágban... sem az Usában, érdekességképp, a bodzában ami azért nem olyan növény amit megeszünk nem használhatjuk sem a Kaptánt, sem az Azoxistrobint nem véletlen... hja és igen ezek a szerek kíméletlenül írtják a ragadozó atkát, de mindegy is mert ez téged nem érdekel... és jogszerűen lehet használni..
ha nagyon gyászos volt a helyzet nálam a Switch 62,5 WG bizonyított... 1 kezelés elég volt, és az antraknózis is fogta, bár inkább nem termeszetek Ásiát...
Komolyan érdekel?
Virágzásban 3x ahogyan kell csinálni. Plusz ha csak egyetlen atkát látok vagy tripsz kártételt akkor egyszer. Idén erre nem került sor. A fóliában én baxtam el mert túlöntöztem túl sűrűre raktam. Tudjuk mi lett a következménye. Plusz a lombtrágyák plusz egy kis agrosol liquid na meg a tápoldat. Idén vettem egy tápoldatozót faxán precízen adagol teljesen mrg vagyok vele elégedve. Plusz tavasszal már be lesznek kötve a mágnesszelepek meg időkapcsoló és teljesen autómatán fog menni minden.
szabadföldön nyilván más a probléma és más a fóliában... egy biztos volt egy ismerősőm szeged mellett, fóliában kénnel rézzel, szellőztetéssel, megoldott mindennemű gombát a ként elégette mint a borászok. Atka ellen betelepített ragadozó atkákat nem nagy költség, meg párásított ha nem lett volna tápoldatozás akkor bio lett volna az eper, miért? mert olcsó és az áruházláncokban nem bukhatsz meg.. gondoljatok bele lenne egy szermradékvizsgálat, és megbukna tiltott szer amradék miatt valaki, mekorra botrányt fújna belőle a sajtó???
Sajnos az új fajták erre arra érzékenyek, ugye Ásia és testvérei a lisztharmatra fóliában
Antraknózis szintén a magas pára és a kedvező feltételek... de gondoljunk bele ami felszívódó szer az azért felszívódik és benne marad a gyümölcsben, azaz megesszük!!! 3 napos szerekkel tolni betekarítás közben... értem én csak nem csinálom...
Ettől függetlenül komolyan kíváncsi vagyok kinek mi a technológiája
ha folyamatosan tápoldatozunk, akkor egy alkalommal 300 grammig is felmentünk a vaskeláttal, de vigyázni kell mert ha lombról adod, akkor vasízű lesz a gyümölcs... (a hősidőkben jártunk így mikor megpróbáltuk lombon keresztül is a vaskelátot, nem szabad)
Ki mennyi vasat ad? ki mennyi tápanyagot ad?
Én a szaktanácsadó ellenére idén lefeleztem, és csak minden 2. vagy harmadik öntözés volt tápoldat... van a talajban is kaja...
nagyon jó...emeljük ki azt, ami ellen preventíven nem szoktak védekezni amúgy sem... Aztán hozzuk fel a ragadozó atkák témáját az évenként újra telepítet növényünkben, amik 2-3 év alatt szaporodnak el kellőképpen vegyszermentes környezetben is...
Ott van viszont a lisztharmat amit ha már akkor kezelsz, amikor észleled, akkor már komoly gazdasági kárral számolhatsz...Vagy az antraknózis, aminek a jeleit mire meglátod a gyümölcsön , addigra már keresztet vethetsz a maradék termésre... És mielőtt példálóznál erős a gyanúm, hogy nem sok bajod van a gomba betegségekkel(főleg nem lisztharmattal) ha relatíve lúgosabb kémhatású vízzel locsolgatod a lombot. csak ez ugye a szamócának sem kedvez igazán...
Válasz Csyzy #8458. hozzászólására
Legelején mondom csak saját részre termelek epret kb 80 m2-en.
Folyton termő fajtáját nem tudom pár éve hozattam két fajta frigót az egyik bevált.
Első évben majd kidöglött de azóta minimális botritiszen kivül semmi probléma atka egyáltalán nincs.És a lényeg SOHA nem volt permetezve és felülről van öntözve. Zöld munka csak annyi,hogy tisztán van tartva és évente kiritkítva azaz egy kacs meghagyva az anyatő pedig kiszedve.Tápanyagot azért kap valamicskét.
még egy tipp Asiát tudtam kezeni ezen a talajon is más okból nincs, Amy - Quicki hasonló ügy úgy látom az EDDHA vaskelátot add talajon keresztül, lombon meg a FItohorm, vagy huminsavas vasat Solvitis, s valóban lehet nem csak vaskelát hanem mg is pluszban hiány hiába volt magas a mg a talajomban nem tudta felvenni a ph miatt az Asia, arra meg jobb a Magnisal, jobban mozog a magnézium nitrát mind a szulfát lombon és talajon is de kellet 3 lombkezelés hogy helyre billenjen most még kapni fog ...
Na ez az "letudva" az sosincs letudva, folyamatosan adni kell a Mikroelemet, de ha a növény nem tudja felvenni, hiába adod neki! Azt meg, hogy mitől nem veszi fel, sokmindentől lehet.. pl: nem megfelelő öntözés, bármilyen stressz, (hő, aszály) betegség (vírus, baktérium, gomba) sorolhatnám. Mutasd meg egy szakembernek, biztos van arra is. Egyébként lassan nyugalmi állapotba kerül a növény, ilyenkor már nem igen vesz fel semmit, megszűnik a tápanyag szállítás.
Válasz L. M. #8454. hozzászólására
A preventív fertőzésmentes növényvédelem megbukott 30 éve....
azóta úgy gondolkodunk károsítási szint alatt tartás, ez az integrált növényvédelem ami elvárás ma már az EU-ban!
Nem kioktatás, távol álljon tőlem, csak sok termelő agyon permetez, szörnyű amiket halok, hogy megelőzők mit? a botritiszt? ami ott van spórában mindehol?
de nekem kisgyerekeim vannak sok szedd magados gyerek is jön akik bármikor amikor kedvük tartja mennek amerre gondolnak, s esznek, ezért részesítem előnyben a biológiai módszereket, és nagyon alacsony vegyszerterheléssel dolgozok. Tavasszal már nincs felszívódó szer!!! Ráadásul sokan nem is tudják sok gombaölőszer mellékhatása a ragadozó atkák írtása... aztán láss csodát jön a takácsaatka...
szóval tisztázzunk egy - két dolgot :
indultam 8-as Ph ról, 5 % humuszról, és olyan tápelem viszonyokról amiket el se tudok képzelni! alább látható:
Van magyar és van izraeli keményfalu csepegtető csövem 4l/ h és 1,6 liter / órás 30cm illetve 25 cm távolságú egy körön egyfélét próbálok ezért az öntözési idő hosszával játtszunk (az agroszövet alatt a cső volt amikor felette)
csináltam kókuszroston újon használton is tőzegben is!
öntözési körönként Ec-s talajnedvességmérő 10 cm en és 30 cm-en besugárzás mérő!
felső öntözés párásításra,
Tápoldatozó gép ami EC-re Ph-ra öntöz
A tábla B tábla
0-30 Mv. mélység cm 0-30
7,05 pH(KCI) 6,93
49 KA 39
< 0,02 Sótartalom m/m % 0,02
2,7 CaCOS m/m % 1,3
3,77 Humusz m/m % 3,61
22,9 NO2+NO3-N mg/kg 20
3850 P2O5 mg/kg - extrem 3550
189 K2O mg/kg 302
163 Na mg/kg 132
300 Mg mg/kg 324
2,75 Cu mg/kg 2,65
30,8 Zn mg/kg 29,7
74,5 Mn mg/kg 155
25,2 SO4-S mg/kg 30,3
Fizettem éveken keresztül szaktanácsadót, sokat tanultunk együtt!
Olaszországban jártunk több nemesítőnél...
szóval alapvetések:
a fajták nagyon eltérőek: más a hidegigényük, más a fagytűrő képeségük, pl az Olympia kiváló fajta nagy méret, kiváló zamat, magas hozam de 15-fok alatt kaput, hja maga ph ra, azaz 6 felttire érzékeny akárcsak az Amy, Asia, Quicky, ezért sárgulnak dupla tripla vasat kell adni minen tápoldatozásnál, és savas lehetőleg foszforsavas öntözés...
Szóval minnél többet tapasztalok annál óvatosabban állapítok meg axiómákat.. Másrészt az én hibáimból ha mások tanulnak az nem zavar, szeretnék én is tanulni bárki legyen is az nagy vagy kis termelő...
A felülről öntözés szamóca termelésben nem véletlen halott technológia...Nem csoda, hogy ilyen a lombja. A kevés termést meg nem csak az idei évre mondtam... Ha már 30 deka jónak számít nálad akkor nagyon messze állsz attól, amire megfelelő körülmények között képes lehetne az állomány. a fele tövet sem arra mondtam, hogy nagyobb tőtáv kellene, mert 15 centi elég főleg ha nem túl erős az állomány. A fele tövet arra írtam, hogy kevesen jutnak el addig gondolkodásmódban, hogy inkább ültetne 100 helyett mondjuk 50 ezret(értsd 2ha helyett 1 ha-t), de annak mindent megadna ami kell. Értem ez alatt a megfelelő talajmunkát, szerves trágyát,fenostádiumoknak megfelelő tápoldatot és növényvédelmet, megfelelő ellenőrző eszközöket talajnedvesség, EC és PH mérésre, és a megfelelő szakértelmet, hogy ezeket használni is tudjuk. Eredmény: A telepítés költsége fele, a humán munkaerő(lásd:"ki fogja ezt leszedni") hasznosulása drasztikusan javul és ami számomra a legfontosabb: A növény kevésbé van kiszolgáltatva az időjárásnak is, mert egy jól gondozott állomány jobban bírja a telet, jobban bírja a folyamatos esőzést, mert preventíven fertőzésmentesen van tartva így nem rohad rá a gyümölcs és a pusztító dögmeleget is jobban bírja, mert erős a gyökérzete és a lombozata is... Nyilván tőarányosan nagyobb a költség, mint puritán módszerekkel, de közel sem dupla annyi, míg a várható hozam az simán duplája és ugye az sem mindegy, hogy az XY dekányi termés milyen minőségű
19050 hozzászólás
Válasz L. M. #8502. hozzászólására
Szia!
Clry nem a szívem csücske,véleményem szerint túl sok vele a gond,eleve nekem a másodtermő fajták nem gyerebe!Botzrítisre talán a legérzékenyebb fajtám,ez akár a késői őszi termés és virágzásból is adódik(másodéves most is érik),íze másokkal ellentétben nekem nem jön be (szamóca ízt kedvelem) illata "szaga" abszolút nem jó.(volt vevő aki azt firtatta,"miféle trágyalével locsolom?" Bár korán kezd érni,viszont nem mennyiséget ad az elején,túlságosan sok indát képes nevelni,ezért sok a "zöld munkája".
Üdv.:Csuti
Válasz clanki #8500. hozzászólására
hát lehet, hogy azzal szórom meg én is mérgemben, ha csokorkezdemények berohadnak a télen
Válasz clanki #8500. hozzászólására
Válasz venyimgyumolcse #8498. hozzászólására
Glifozát!
bimbókat tologat a Clery...
Csak azért nem mondom, hogy rohadjon meg, mert anélkül is meg fog 
és milyen tápoldattal állítjátok meg a növényeket? Kálium szulfát?
Válasz venyimgyumolcse #8496. hozzászólására
A hatóanyagokat leírtam... a szerjegyzék és a google a barátaid
akkor meg is tuduk meg nem is mit kell használi antraknózis ellen...? s mikor?
Válasz Csyzy #8492. hozzászólására
Hát..szerintem az Arosa is pocsék...csak gumibogyónak csúfolták akik erre kipróbálták. Az Aurát nem próbáltam, csak láttam egy termelőnél. Szép volt az állomány nagyon, de annak az íze sem győzött meg...Nem mondom, hogy rossz, de jónak se nevezném.
Válasz Csyzy #8492. hozzászólására
Itt van a palettán minden az agyagos félkötöttől a vakoló homokig, amit el tudsz képzelni
Válasz Csyzy #8489. hozzászólására
Nana... A bodza és a szamóca két külön világ! Ami a szamócában 3 nap alatt kerül határérték alá az a legtöbb gyümölcsfán vagy mondjuk szőlőben egy hónap is lehet! A kaptán hatóanyag szerszükséglete meg töredéke annak, amit a gyümölcsösökben monília ellen használnak amellett, hogy hamarabb is bomlik el...A Topsin Metil meg nincs engedélyezve...őszig azért van aki használja.
Válasz L. M. #8491. hozzászólására
egyett értünk a Thitop az valami zseniális volt eltekinteve az ízét, meg hogy képes volt elfolyni...
igen az albát nem is nagybanin adom el... és nem is teszek belőle csak 20%-ot max...de nekem a talajomon jó íze van nem rosszabb, mint Arosa vagy épp Aura.
Az osztrák meg elviszi...
Milyen talajod van neked? Lajoszmizsei homok?
Válasz Csyzy #8487. hozzászólására
...Az Alba ipari hulladék nem gyümölcs...Szuperkorai és sokat terem,viszonylag mutatós is... de vannak hatalmas bajok vele.. pultállóság béka segge alatt,íz nuku . Nagybanin már kevés olyan madár van, aki még nem ismeri és megveszi, mert csak a vevőkörük elijesztésére jó. Lehet úgy tápozni, hogy legyen egy némi íze is, de az tovább rontja az amúgy is rossz pultállóságát...
Én dobom is az első követ
Nekünk a legjobb világ akkor volt, amikor a Thutop még eladható volt...Az eszméletlen mennyiségeket tudott, csak ne lenne olyan ronda a gyümölcse.
Válasz L. M. #8488. hozzászólására
5,5 ph nem szentírás persze de a gépet egyszer beállítottuk és az emberem nem matekzseni, hogy naponta programozza...bár sokat megtanult és látja a növényeken mi hiányzik és magától módosít ha kell ha nem a recepten s vagy szól vagy nem
Válasz L. M. #8486. hozzászólására
Én azt nem terjesztettem, hogy aki permetez annak mérgező az áruja, de pl a kaptán 3 hónap mulva is kimutatható a Topsin metil is. De te biztos fóliába termesztesz. Lassan már csak ott biztonságos.
Az hogy kérik a permetezési naplót egy dolog, de ha te nagy mennyiségben exportálsz akkor nem kis termelő vagy...csináltál bármikor is vegyszermaradék vizsgálatot?
Mi komoly pénzeket buktunk a bodzával emaitt, mert a vevő talált pl kaptánt. Akkor sokat nézegettük mi is van egy két elrettenőt példa ha hiszitek ha nem:
szomszéd kultra búza, kalászoláskor Decissel megpermetezve. 4 hónap mulva vegyszervizsgálat a mellette levő bodzán és a szer megtalálható volt...
Meggy júnus Topsin Metil, 20 méterre odább bodza augusztusi mintában benne a hatóanyag...
piraklostrobin+boscalid: dupla dózis 1 hét mulva határérték alatt a szer (osztárkok eleve ennyit használnak)
szóval attól még hogy irágzáskor utána kicsivel permetezünk az benne lesz a gyümölcsben hogy ez egészségtel e? azt nem modtam, de az biztos hogy benne lesz...
Válasz Csyzy #8485. hozzászólására
nekünk ettől rosszabb a vizünk... 8,1 PH és vasas is... Az EC legalább tűrhető 0,41. Mindenesetre annyi salétromsavat kell használnom , hogy egész komoly arányban számolni kell vele kijuttatott nitrogén tekintetében... A talaj PH-t viszont így is le tudtam vinni...az 5.5 PH-s víz sem szentírás a saját tapasztalataim szerint... én addig amíg a talaj pufferképességét "le nem győztem", addig 4,8 és 5,0 közti PH-val is öntözgettem és nem volt belőle baj. Amióta kedvező szintre csökkentettem, azóta 5.5 környékére van belőve itt is
Válasz csuti0 #8484. hozzászólására
a kulcs a fajtákban és a levegősségben van:
amikor kezdtük, 1999-ben akkor Elsanta volt, majd jött a Clary, Thutop, Roxana, Alba, teljes folyton termő sor kipróbálása, amit csak Palesics Zsolttól lehetett és érdekes volt kipróbáltam, St Pier, Syra, Alina, Sambroza de régen volt :) a botritisen kívül nem volt sok gondunk, a Thutop atkaérzékeny volt 2. évesen de mellette pl az Alba nem.
Aztán az Asiával, Aurával jöttek a gondok antraknózis... ráaádásul sűrűn volt ültetve Új helyen ahol még nem volt eper.
De már nem is tutom mióta van bakhát egy soron 15 cm-re ültetve megnéztem 2011 óta. Akkor volt előszőr 1 méteren 10 illetve 15 cm en ülteve... Azóta csak úgy van.
Szóval a törzsterületemen előszőr 1999 ben volt Elsnata. így utólag már tudom 30%-t kivitte a fitoftóra!
aztán 0,3ha-1 ha közt ingadozott a terület. 10 évig síkművelés szalmázás kaszálás, csepegtető szallag tápoldatozás nélkül...
Akkor még alig árulták a piacon... Clary mekkor szám volt ízre..
Szóval vetésváltás csemegekukorica néha akadt, de olyan is hogy ugyanaza az állomány volt 5 évig Clary, mert síkban persze megújult...
De nem lehett bírni kézimunkaerővel... ekkor meguntam a csepi szallagot, és jött az egysoros bakhát agroszövet, kemény falu csepegtető cső...
Szóval egy dolgot tanultam meg felső öntözés kell órénlkt 5-10 perc és egysoros szellős állomány...
Az antraknózis aggaszt mert tuti a szaporítóanyaggal kaptam de nincs mit tenni vele egyik éven van most is ősszel amit am szedtem de fajtája nagyon válogajta...
- és kövezzetek meg de a legjobb fajta az Alba, nekem ez vált be. Lehet ütni vágni, terem fél kilót minimum nem érzékeny semmire, csak épp kemény, ízt kell bele varázsolni
Válasz Csyzy #8481. hozzászólására
nagy mennyiségben exportáltunk német és osztrák piacra 2 szezonban...Nekik nem volt baj az áruval, pedig kell nekik a permetezési napló...
Én szedéskor nem permetezek, csak akkor, ha valami nagyon el van cseszve...egyrészt időm sincs rá, másrészt meg párás melegben, amikor esetleg baj lenne a botritisszel, akkor ha 3 naponta nem tudom szedni, akkor csúszik minden... Felesleges azt terjeszteni, hogy, aki vegyszert használ, annak egy méreghegy az áruja...Nagyon kevés hatóanyag van, amit te a növényedre permetezel, mielőtt a bogyó megjelenne és a bogyóban is kimutatható lenne...
Válasz L. M. #8483. hozzászólására
pontosan, de ezzel nem tudok mit kezdeni a talajom ilyen magas foszfor magas Káli helyenként és magas humusz... igyekszünk minden alkalommal 5,5 ph -s vizzel öntözni, salétrom és foszforsavval bár erre megmondom őszintén nem figyeltünk annyira idén.. a vizünk alapvetően jó
mg/l
Ca 59,3
Mg 39,1
Na 18,5
K 1,67
NH4 0,1
Fe 0
Mn 0
össz: 118,67
No3 17,3
No2 0
HCO3 386
Co3 0
Cl 4,39
PO4 0,126
So4 1,81
össz: 409,626
PH 7,28
vezető képesség mS/cm 0,61
összes keménység CaO mg/l 174
Válasz Csyzy #8468. hozzászólására
Sziasztok!
Érdekes a téma,én csak azt mondom védekezni kell,igaz nem agyonpermetezni de mindenképp megelőző kezelés. Nem tudom ki mit tud tenni ha pl.beüt az Antraknózis? Nekem volt mikor elvitte egy egész hektár termését,azóta nem bízom a véletlenre. Ja és csak megjegyezném,ahol felütötte már ez a betegség a fejét,oda 5 évig igencsak kockázatos újra epret rakni.
Csyzy nem szeretnék veled kompromittálódni,de az,hogy te 15 éve ugyanazon a területen folyamatosan termeled az epret és tavaszi lemosón kívül semmi más növényvédelmet nem adsz neki,az igencsak kétségbe vonom! Vagyis nem is kétlem,hanem inkább nagyon merész húzásnak tartom!
Aurád neked is van,az a fajta Antraknozisra kimondottan érzékeny,kíváncsi lennék,hogy oldod meg a védelmét?
Üdv.:Csuti
Válasz Csyzy #8467. hozzászólására
és amikor nem tápoldattal öntözöl akkor a vizet savazod? furcsa nekem ez a 7 környéki meg afeletti talaj ph... fura, hogy nyakig van a talaj foszforral de alig van Nitrogén és Kálium, holott a foszfor a legkisebb mennyiségben szükséges a makro tápelemek közül Kálium meg a legnagyobb mennyiségben szükséges... Egyébként nitrogénhiányos állapotban a foszfort nem veszi fel jól a növény, magas PH-n szintén nem veszi fel és a slusszpoén az, hogy a foszfor nagyon jól kötődik a talajban lúgos közegben úgyhogy a túlöntözés sem mossa ki. Az extrém magas foszfor tartalom a talajban pedig szinte teljes antagonista hatást vált ki a mikroelemekkel szemben. Ördögi láncreakció...
Válasz Viktor 12045 #8480. hozzászólására
persze hogy érdekel... én tricoderma gombát és michorrizákat adtam tavasszal ezzel keltettem életre a fagyott növényeimet, meg stresszoldót használtam...
telepítés után czinkes foszforos tápoldat a gyökeresedésért... most tervzek majd őszi lemosó permetezést de nem találtam ki még mivel...
Válasz L. M. #8475. hozzászólására
Nos akkor te nem adhatnád el az epredet Németroszágban... sem az Usában, érdekességképp, a bodzában ami azért nem olyan növény amit megeszünk nem használhatjuk sem a Kaptánt, sem az Azoxistrobint nem véletlen... hja és igen ezek a szerek kíméletlenül írtják a ragadozó atkát, de mindegy is mert ez téged nem érdekel... és jogszerűen lehet használni..
ha nagyon gyászos volt a helyzet nálam a Switch 62,5 WG bizonyított... 1 kezelés elég volt, és az antraknózis is fogta, bár inkább nem termeszetek Ásiát...
Válasz Csyzy #8474. hozzászólására
Komolyan érdekel?
Virágzásban 3x ahogyan kell csinálni. Plusz ha csak egyetlen atkát látok vagy tripsz kártételt akkor egyszer. Idén erre nem került sor. A fóliában én baxtam el mert túlöntöztem túl sűrűre raktam. Tudjuk mi lett a következménye. Plusz a lombtrágyák plusz egy kis agrosol liquid na meg a tápoldat. Idén vettem egy tápoldatozót faxán precízen adagol teljesen mrg vagyok vele elégedve. Plusz tavasszal már be lesznek kötve a mágnesszelepek meg időkapcsoló és teljesen autómatán fog menni minden.
Köszönöm uraim. Ez piszkálta kicsit a csőröm de megnyugodtam.
Válasz clanki #8476. hozzászólására
Ne csinááááld... mert lesz aki komolyan is veszi
Válasz clanki #8476. hozzászólására
Ne csinááááld... mert lesz aki komolyan is veszi
Válasz L. M. #8475. hozzászólására
Én ezeket kiegészítem még dimetoáttal meg klórpirifosszal a biztonság kedvéért... de csakis érésben...
Válasz Csyzy #8468. hozzászólására
kaptán, azoxistrobin, difenokonazol, boszkalid, iprodion
ördögi felszívódó szerekkel
Válasz clanki #8472. hozzászólására
szabadföldön nyilván más a probléma és más a fóliában... egy biztos volt egy ismerősőm szeged mellett, fóliában kénnel rézzel, szellőztetéssel, megoldott mindennemű gombát a ként elégette mint a borászok. Atka ellen betelepített ragadozó atkákat nem nagy költség, meg párásított ha nem lett volna tápoldatozás akkor bio lett volna az eper, miért? mert olcsó és az áruházláncokban nem bukhatsz meg.. gondoljatok bele lenne egy szermradékvizsgálat, és megbukna tiltott szer amradék miatt valaki, mekorra botrányt fújna belőle a sajtó???
Sajnos az új fajták erre arra érzékenyek, ugye Ásia és testvérei a lisztharmatra fóliában
Antraknózis szintén a magas pára és a kedvező feltételek... de gondoljunk bele ami felszívódó szer az azért felszívódik és benne marad a gyümölcsben, azaz megesszük!!! 3 napos szerekkel tolni betekarítás közben... értem én csak nem csinálom...
Ettől függetlenül komolyan kíváncsi vagyok kinek mi a technológiája
Válasz Viktor 12045 #8469. hozzászólására
Hidd el, hogy nem fogsz csalódni benne
Válasz Csyzy #8468. hozzászólására
Ne is ismerd mert tud gondot okozni, ha beüt... Ha megtámadja szinte lehetetlen veszteség nélkül megúszni. Le pusztítja rendesen az állományt..
Válasz Viktor 12045 #8469. hozzászólására
Nyugi, jó az úgy!!! Majd jövőre meglátod.. nem osztódik egyébként..
Kapja a Ca-ot, fújtam atka ellen? Mi lehet ez? Köszönöm!
Válasz L. M. #8466 hozzászólásávra
Csek ez júliusi telepítés.
Válasz L. M. #8464. hozzászólására
nézd hírből sem ismerem a lisztharmatot, colletorichum - Antraknózis van de védekezni ellene te mivel szoktál?
Válasz hasutas1 #8462. hozzászólására
ha folyamatosan tápoldatozunk, akkor egy alkalommal 300 grammig is felmentünk a vaskeláttal, de vigyázni kell mert ha lombról adod, akkor vasízű lesz a gyümölcs... (a hősidőkben jártunk így mikor megpróbáltuk lombon keresztül is a vaskelátot, nem szabad)
Ki mennyi vasat ad? ki mennyi tápanyagot ad?
Én a szaktanácsadó ellenére idén lefeleztem, és csak minden 2. vagy harmadik öntözés volt tápoldat... van a talajban is kaja...
Válasz Viktor 12045 #8465. hozzászólására
nem igazán osztódik ősszel
Üdv. Mivel nekem még nem volt tápkockás palántám csak most. Az normális dolog, hogy nem osztódott a rizoma hanem csak egy baxott nagy van neki?
Válasz Csyzy #8458. hozzászólására
nagyon jó...emeljük ki azt, ami ellen preventíven nem szoktak védekezni amúgy sem... Aztán hozzuk fel a ragadozó atkák témáját az évenként újra telepítet növényünkben, amik 2-3 év alatt szaporodnak el kellőképpen vegyszermentes környezetben is...
Ott van viszont a lisztharmat amit ha már akkor kezelsz, amikor észleled, akkor már komoly gazdasági kárral számolhatsz...Vagy az antraknózis, aminek a jeleit mire meglátod a gyümölcsön , addigra már keresztet vethetsz a maradék termésre... És mielőtt példálóznál erős a gyanúm, hogy nem sok bajod van a gomba betegségekkel(főleg nem lisztharmattal) ha relatíve lúgosabb kémhatású vízzel locsolgatod a lombot. csak ez ugye a szamócának sem kedvez igazán...
Válasz Csyzy #8458. hozzászólására
Legelején mondom csak saját részre termelek epret kb 80 m2-en.
Folyton termő fajtáját nem tudom pár éve hozattam két fajta frigót az egyik bevált.
Első évben majd kidöglött de azóta minimális botritiszen kivül semmi probléma atka egyáltalán nincs.És a lényeg SOHA nem volt permetezve és felülről van öntözve. Zöld munka csak annyi,hogy tisztán van tartva és évente kiritkítva azaz egy kacs meghagyva az anyatő pedig kiszedve.Tápanyagot azért kap valamicskét.
Válasz Csyzy #8460. hozzászólására
Köszi a tippeket! 6,5-7 ph-ról indultunk. Levèlen keresztül kevesebb ment idèn, ezt benèztem, de tanulok ebből is.
Válasz clanki #8459. hozzászólására
Jövőhètre már komolyabb hidegeket hoz, igaz csak pár nap... De már nem bánnám ha nyugalomba kerülne, rengeteg meló volt idèn ősszel az eperrel...
Válasz hasutas1 #8457. hozzászólására
még egy tipp Asiát tudtam kezeni ezen a talajon is más okból nincs, Amy - Quicki hasonló ügy úgy látom az EDDHA vaskelátot add talajon keresztül, lombon meg a FItohorm, vagy huminsavas vasat Solvitis, s valóban lehet nem csak vaskelát hanem mg is pluszban hiány hiába volt magas a mg a talajomban nem tudta felvenni a ph miatt az Asia, arra meg jobb a Magnisal, jobban mozog a magnézium nitrát mind a szulfát lombon és talajon is de kellet 3 lombkezelés hogy helyre billenjen most még kapni fog ...
Válasz hasutas1 #8455. hozzászólására
Na ez az "letudva" az sosincs letudva, folyamatosan adni kell a Mikroelemet, de ha a növény nem tudja felvenni, hiába adod neki! Azt meg, hogy mitől nem veszi fel, sokmindentől lehet.. pl: nem megfelelő öntözés, bármilyen stressz, (hő, aszály) betegség (vírus, baktérium, gomba) sorolhatnám. Mutasd meg egy szakembernek, biztos van arra is. Egyébként lassan nyugalmi állapotba kerül a növény, ilyenkor már nem igen vesz fel semmit, megszűnik a tápanyag szállítás.
Válasz L. M. #8454. hozzászólására
A preventív fertőzésmentes növényvédelem megbukott 30 éve....
azóta úgy gondolkodunk károsítási szint alatt tartás, ez az integrált növényvédelem ami elvárás ma már az EU-ban!
Nem kioktatás, távol álljon tőlem, csak sok termelő agyon permetez, szörnyű amiket halok, hogy megelőzők mit? a botritiszt? ami ott van spórában mindehol?
de nekem kisgyerekeim vannak sok szedd magados gyerek is jön akik bármikor amikor kedvük tartja mennek amerre gondolnak, s esznek, ezért részesítem előnyben a biológiai módszereket, és nagyon alacsony vegyszerterheléssel dolgozok. Tavasszal már nincs felszívódó szer!!! Ráadásul sokan nem is tudják sok gombaölőszer mellékhatása a ragadozó atkák írtása... aztán láss csodát jön a takácsaatka...
Válasz Csyzy #8456. hozzászólására
Hajaj, èn itt most kidőltem. Azt gondolom sokan nem ismernek...
Így már èrthető az amy, quicky.
Alakul a fórum... :)
szóval tisztázzunk egy - két dolgot :
indultam 8-as Ph ról, 5 % humuszról, és olyan tápelem viszonyokról amiket el se tudok képzelni! alább látható:
Van magyar és van izraeli keményfalu csepegtető csövem 4l/ h és 1,6 liter / órás 30cm illetve 25 cm távolságú egy körön egyfélét próbálok ezért az öntözési idő hosszával játtszunk (az agroszövet alatt a cső volt amikor felette)
csináltam kókuszroston újon használton is tőzegben is!
öntözési körönként Ec-s talajnedvességmérő 10 cm en és 30 cm-en besugárzás mérő!
felső öntözés párásításra,
Tápoldatozó gép ami EC-re Ph-ra öntöz
A tábla B tábla
0-30 Mv. mélység cm 0-30
7,05 pH(KCI) 6,93
49 KA 39
< 0,02 Sótartalom m/m % 0,02
2,7 CaCOS m/m % 1,3
3,77 Humusz m/m % 3,61
22,9 NO2+NO3-N mg/kg 20
3850 P2O5 mg/kg - extrem 3550
189 K2O mg/kg 302
163 Na mg/kg 132
300 Mg mg/kg 324
2,75 Cu mg/kg 2,65
30,8 Zn mg/kg 29,7
74,5 Mn mg/kg 155
25,2 SO4-S mg/kg 30,3
Fizettem éveken keresztül szaktanácsadót, sokat tanultunk együtt!
Olaszországban jártunk több nemesítőnél...
szóval alapvetések:
a fajták nagyon eltérőek: más a hidegigényük, más a fagytűrő képeségük, pl az Olympia kiváló fajta nagy méret, kiváló zamat, magas hozam de 15-fok alatt kaput, hja maga ph ra, azaz 6 felttire érzékeny akárcsak az Amy, Asia, Quicky, ezért sárgulnak dupla tripla vasat kell adni minen tápoldatozásnál, és savas lehetőleg foszforsavas öntözés...
Szóval minnél többet tapasztalok annál óvatosabban állapítok meg axiómákat.. Másrészt az én hibáimból ha mások tanulnak az nem zavar, szeretnék én is tanulni bárki legyen is az nagy vagy kis termelő...
Válasz Csyzy #8451. hozzászólására
Ez amy? Mièrt sárgul a levele? Valaki mondja már meg! Ugyanúgy a quicky is. Vas, magnèzium letudva. Flumite letudva...
A felülről öntözés szamóca termelésben nem véletlen halott technológia...Nem csoda, hogy ilyen a lombja. A kevés termést meg nem csak az idei évre mondtam... Ha már 30 deka jónak számít nálad akkor nagyon messze állsz attól, amire megfelelő körülmények között képes lehetne az állomány. a fele tövet sem arra mondtam, hogy nagyobb tőtáv kellene, mert 15 centi elég főleg ha nem túl erős az állomány. A fele tövet arra írtam, hogy kevesen jutnak el addig gondolkodásmódban, hogy inkább ültetne 100 helyett mondjuk 50 ezret(értsd 2ha helyett 1 ha-t), de annak mindent megadna ami kell. Értem ez alatt a megfelelő talajmunkát, szerves trágyát,fenostádiumoknak megfelelő tápoldatot és növényvédelmet, megfelelő ellenőrző eszközöket talajnedvesség, EC és PH mérésre, és a megfelelő szakértelmet, hogy ezeket használni is tudjuk. Eredmény: A telepítés költsége fele, a humán munkaerő(lásd:"ki fogja ezt leszedni") hasznosulása drasztikusan javul és ami számomra a legfontosabb: A növény kevésbé van kiszolgáltatva az időjárásnak is, mert egy jól gondozott állomány jobban bírja a telet, jobban bírja a folyamatos esőzést, mert preventíven fertőzésmentesen van tartva így nem rohad rá a gyümölcs és a pusztító dögmeleget is jobban bírja, mert erős a gyökérzete és a lombozata is... Nyilván tőarányosan nagyobb a költség, mint puritán módszerekkel, de közel sem dupla annyi, míg a várható hozam az simán duplája és ugye az sem mindegy, hogy az XY dekányi termés milyen minőségű