- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Bérmunka tarifák szántóföldön! új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Életképek a gazdálkodás mindennapjairól új
- Napraforgó gyomirtás új
- Körbálázót, de milyet? új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Poénok új
- Pick up, de milyen? új
- AÖP-Agrár Ökológiai Program új
Cikkajánló
41 hozzászólás
.........
Válasz #39. hozzászólásra
csapadék nem rajtunk múlik,ezért kell megőrizni mindig a meglévőt.amúgy a dőlt kukit én is feltölteném,de utánna pihentetném a területet.
Válasz #38. hozzászólásra
nemtudom te hasonlóhejzetbe mit csinálnál?a csapadék nem rajunk mulik de a bogár kártétele és a felszaporodása csak rajtunk mulik tudomásul kell venni a bogarat nemlehet ki irtani csak gyériteni meg kell tanulni vele eggyütt élni alehető leg ügyesebben
Válasz #37. hozzászólásra
el kell dönteni,hogy töltünk a bogár miatt kényszerből,vagy nem töltünk a nedvességmegörzés végett.
Válasz #36. hozzászólásra
normál esetben lehet,hogy igazad van de a bogártól megdőlt kukoricát nem fogja dudni másképpmegmenteni ha akar ősszel aratni mivel most csak a bogármiatt kelltölteni ezt tőlünk okosabb növényvédősök bebizonyitották ezért vannak a kisérleti területek egyébként én soha nem töltöttem kukoricát de tavaj előtt mikor a földön volt 5ha segitett volna egyszerűen nem volt támasztógyökere a kukoricának mindet meg ették abojtos gyökér nem tartja meg a kukoricát augusztusba jött egy eső nagy széllel ésmind a földönvolt a kolegának milessz ha mármost megvan dőlve amikor ijen kicsi
"Ne töltögesd a kukoricát, mert a gyakorlati kísérletek eredményeiből határozottan kitűnt az, hogy a töltögetett kukorica egyáltalában nem ad nagyobb termést, mint a simán művelt tengeri, azon kívül a szél ellen sem nyújt védelmet. Hazánk szárazsásgra hajló éghajlata alatt a töltögetés inkább kárral, mint haszonnal jár. A töltögetés alkalmával ugyanis friss, porhanyó földet halmozunk a kukoricatövek köré, a kukorica ezen frissen felhalmozott nyirkos földben új gyökereket ver. A töltögetés után beálló nagyobb melegekre vagy hosszabb szárazságra feltöltött talajréteg rövid idő alatt kiszárad, a benne levő gyökerek helyett a kukoricának új gyökereket kell nevelnie. Hogy ez az új gyökérképződés azután a kukoricának gyengébb fejlődését idézi elő, azt nagyon is könnyű belátni.
Sima művelésénél a kukorica a természettől fogva arra fejleszti gyökérzetét, ahonnan elegendő nedvességet és tápanyagot kaphat, tehát a gyökérképződés elsősorban a mélyebb rétegekbe fog irányulni, ahol is a kukorica még huzamosabb szárazság esetén is elegendő nedvességet talál. A gyökerek mélyebbre hatolása által a kukorica nem fogja a szárazságot oly hamar megérezni, mint a töltögetett kukorica, mert az ilyen kukorica gyökérzetének jó része a talaj felső rétegében található, tehát ott, amelyik talajréteg legkönnyebben kiszárad, továbbá a mélyebb gyökérzettel bíró kukorica szilárdabban is áll, tehát a szél sem döntheti ki egykönnyen.
A töltögetés által a talaj felületét megnagyobbítjuk, tehát nagyobb felületet ér a szél, nagyobb felületre tűz a nap. Természetes dolog tehát, hogy a töltögetett tengeri földjéből hamarább eltávozik a talaj nedvessége, mint a simán művelt földből. A töltögetéssel továbbá a gyomnövényeket, melyek a kukorica sorok mellett találhatók, nem kapáljuk ki, hanem csak porhanyó földdel takarjuk be. Az élelmes gyomnövények a laza földréteg alatt nem pusztulnak el, hanem rövid idő alatt a felszínre kerülve, még erőteljesebb fejlődésnek indulnak, s minthogy közvetlen a tengeri sorok mellett nőnek, a talaj nedvességét és tápanyagait elsősorban a kukorica rovására használják fel.
Nyirkos, nedves éghajlat alatt a töltögetés előnyös lehet, de hazánk legnagyobb részének száraz az éghajlata, éppen ezért a töltögetés nem hazánk éghajlata alá való."
Azt képzeljétek el, hogy arattam egy bácsinak kukoricát, de olyan dőltvol, és majdnem a fele cső a földön volt még törés előőt. utánna azmondja: ide jövőre is kuk-ot vetek. Mondom Én: Itt nem lesz abból még ennyise.
Na jövőre amikor törtem neki megin képzeljéte gyönyörű korica volt semmi bogár. Nem akartam hinni a szememnek. Még csak nem is fertőtlenített.
It mi hajdúban már régota tudjuk sajnos a kukoricabogár kártételét akki egyszer tapasztalja az a másik evben biztos vagyok benne.hogy védekezni fog!!!!Lehet vetésváltásal vagy talajfertötlenitésel is pl forszal a szakenberek 14-16 kg mondják de mink 10 kg használunk és jó !! Amugy mifelénk mindenki tőltögeti a kukit és tudjátok hajdúban van magyarország egyik legnagyobb kukorica termő területe!!!!
na akkor aludjunk rá eggyet
Most nem keresem elő az altalalazításról szóló topicot, de ezen művelet elsajnálásával is súlyos ezer forintocskákat szórunk ki a földekre, mert ugye függetlenül, hogy szárazság van, vagy állandósult eső, a lazitott talajokon mindig otthonosabban, jól érzik magukat a kulturnövények.
Nagyobb lesz a terméshányad, könnyebben elvégezhetők az alapmüvelési munkák.
Mi az ami megkülönbözteti az altalajmüvelést a mélylazítástól?
"Az altalajmüvelő a müvelt talajszerkezet alsó rétegeiben végzi a munkát, megemelve azt , a felsö réteget nem keveri fel, csak kilazítja azt.
A pengék függőleges munkája során a talajrétegben hullámmozgást idéz elő, megrepesztik a talajt, anélkül, hogy megszakitaná annak egységét. A repedések iránya függőleges, igy a gyökérzet sokkal könnyebben hatol a mélyebb rétegekbe
A betömörödött réteget felapritja, igy elősegítve a víz és levegő gazdálkodását a talajnak minden irányba.
Ugyanakkor a talaj vizmegörző és vizszolgáltató tulajdonságai javulnak.
Ajánlható mind szántóföldi, szőlészeti, gyümölcsös, erdészeti sorközművelésére, tájvédelmi területek, rétek, vagy akár futballpályák karbantartására is, mert a felületi füves részt nem sérti fel nem hagy maradandó nyomot.
Rétek, gyepek, füvesitett sportpályák müveléséhez ajánljuk hozzá a tárcsás csoroszlyát, gumikerekes tömöritőhengert, illetve a hengerhez kapcsolható súlykészletet.
Művelési mélység : 30 - 50 cm
Más altalajművelőkhöz képest 20 - 30 %-al kevesebb energia szükséges a müködtetésükhöz.
Ajánlott modellek: Agromaster Bull 2, 3 PP ,SPP( 40 - 70 kW) , 4, 5, 6 SPP ( 80 - 140 kW)
A vázszerkezet nagy szakitószilárdságú zártszelvényből és szerkezetacélból készül.
A vázra csavarpántos konzolok segitségével kapcsolódnak a kések, kő és gyökérvédelmük nyirócsavarok segitségével megoldott.
A pengék szupervékonyak, ugyanakkor szupererős és kopástűrőségű acélból készülnek.
A talaj lezárásához pálcás , vagy tüskés rögtörő hengereket, vagy gumikerekes tömöritő hengereket ajánlunk ( Agromaster Roll Press
Talajlazításnak nevezzük azt a művelési módszert, amely az ülepedett, eketalpbetegségben szenvedő , tömörödött talajrétegeket minden irányban repesztve szétválasztja.
A sorozatosan azonos mélységben történt talajművelése (szántás) során a betömörödött talajréteg meggátolja a víz és a növény gyökérzetének mélyebb talajrétegbe jutását.
Ez a réteg alakítja ki a földeken belvíz és nagy eső utáni " úszómedence szindrómát" .
Sokan azt hiszik ilyenkor, hogy mennyi eső esett és ezzel milyen jól gazdálkodik a növényzet, holott az eső utáni napsütés azonnal felszippantja ezt a csapadék mennyiséget, majd a talaj felülete összerepedezik és a gyökérzónáig kiszárad. Ilyenkor alakulnak ki az aszályos területek, amelyek menthetetlenül a növényzet kisüléséhez vezet .
Az altalajlazítás jelentősége abban rejlik, hogy a talaj térfogattömege csökken, és nő hézagtérfogata, ezen belül a gravitációs pórusok aránya, ill. a levegő térfogat %-a.
Csak a talaj kisebb nedvesség tartalma mellett hatékony a lazítás ( ne legyen csont száraz és ne legyen úgynevezett kenhető- előzőnél még jobban kiszárad a talaj + rongálja a művelő eszközt, -utóbbinál nem jön létre a repesztő hatás, a talajban csak egy mélyre húzott rés lesz látható, később ha szárad a talaj ezen keresztül pedig kiszáradhat).
A lazítás energiaszükségletét befolyásoló tényezők:
- a talaj tömörödöttsége,
- és a talaj tulajdonsága.
A középmély lazítás száraz talajállapot mellett gazdaságosabb mint a mélyszántásé.
A talajművelés hatékonyságát növeli a lazítózás 2 - 4 évenként kereszt irányos műveléssel.
A lazítók nem alkalmasak gyomirtásra , az élő tarló élettevékenységének megszüntetésére.
A lazítás mélységét különböző eszközök segítségével lehet elérni:
-kultivátorok : < 15cm,
-nehéz kultivátorok: 10-30cm,
-középmélylazítók : 30-50cm
-mélylazítók : >50cm
művelési mélységgel.
A középmély és mély lazítók kései különböző kialakításúak lehetnek:
- ívelt késű (QUIVOGNE, RAU, Kverneland)
- egyenes késű( Agromaster Bull SD, SDD, Kühne,Kverneland, IH,Lemken,Hatzenbichler)
nagy vonóerő átvitelére alkalmasak, robusztus vázszerkezetre vannak felerősítve .
Kő és gyökérvédelmük: - nyíró csavaros, rugós, hidro akkumulátoros kivitelben van megoldva.
A lazítókések végére különböző alakú lazítószerszámokat lehet felépíteni :
- bontó orr,
- oldalsó szárnyak ,
- vakond drénező .
A lazító kések akkor vannak jól elosztva a vázszerkezeten, ha a lazított mélység közel egyenesen arányos a kések közötti távolsággal, ekkor képes a lazító 45 fokos szögben repeszteni , és ekkor emelkedik meg a művelt talaj a lazító gerincvonala mellett.
Hasznos ha a lazítóval együtt használunk pálcás hengerboronát, rögtörő hengert, mert a művelet során a lazított terület könnyen kiszáradhat, ha nem végzünk utána pl.: szántást.
A talajerő utánpótlásra ajánljuk a szárnyas mélylazítóval összeépitett mütrágyaadagolós rendszert. (Agromaster Bull SD, SDD /WIND-SPR)
Sokan vallják azt a nézetet , hogy drága művelet a mélylazítás, de a mai száraz viszonyok mellett elengedhetetlen . Eddigi felmérések alapján az egyenes-ferde gerinclemezű lazítókkal gazdaságosabb a művelés, (2késes középmély:60-80LE-ig,3késes középmély 80-120LE-ig 2késes mély 80-100LE-ig, 3késes mély 100-150LE-ig),mint az ívelt késűekkel.
A lazítók művelési mélység állításában segítenek a (akár a 2-3 késes modellektől) a mélység állító kerekek , ugyan akkor a hengerboronás kiviteleknél a rögtörő-tömörítő hengerrel beállítható a művelési mélység.
A nagyobb kopástűrés elérésében pl a DURO-TECH technológiával készített orrbetétek, szárnyak és a lazítószár élvédelme segít.
Vannak ekére szerelhető lazítókések is, ezekkel a művelő elemekkel szerelt talajművelőgépek energia igénye nagyobb , mint az alapgépeké, ugyanakkor nincs velük olyan tökéletes lazítás mint a normál lazítóknál. Jó lehet egy műveletté lehet sűríteni a két munkafolyamatot, ugyanakkor jobban terhelik az ekefejeket, ekeszárat, vázszerkezetet, és az ebből adódó felesleges kopások ,károk terhelhetik a használó pénztárcáját. "
Válasz #28. hozzászólásra
ha békés megyei lennél tudnék segiteni tavaj volt a növényvédő állomásnak kisérleti kukoricája nállam nagyon fertőzőtt területbe ujból vetettek kukoricát Vasas Laci nagy szak értője ezeknek a férgeknek
Válasz #26. hozzászólásrabarát! én már elég régóta tudom az eszem,de azelőtt sem csináltak sem altalajlazitást!de kukoricát nem töltögették!-,igaz kukorica bogár is magyarországon először délen jelent meg 1998-ban!és azóta fokozatosan fertőzi atermőföldeket mind nagyobb%-ban.
Minden élőlénynek van csúcsragadozója.
A kukoricabogárnak is bizonyára , hogy van.
Biológiailag könnyebb lenne felvenni a harcot velük szemben.
Ahonnét jött ( USA) , ott biztosan van belőlük, csak egy okosabb élőlénykutatóval köllene felvenni a kapcsolatot. Lehet, hogy nagyobb segitség lenne, mint szétfertőtleniteni a földjeinket.
( Csak egy kósza gondolat volt)
Válasz #25. hozzászólásra
Perkáta. Fejér megye.
Válasz #22. hozzászólásra A vegyszerről nem véletlen irtam a hosszú spektumut,-mert a következő igenfájó károkozás a bogártól amikor lerágja a csőről a bajszot és nem tudmegkötni a termés!!
Válasz #23. hozzászólásra
Nem divat a töltögetés, hiszen sok évtizede csinálják, csak ugy hivják ezt is mint az altalajlazítást , hogy LUSTASÁG.
Sajnálják rá az eszközt, az időt, a pénzt.
De ha a földnek, a növénynek nem adunk, akkor ne is várjunk tőle semmit sem.
A földművelés már csak ilyen.
Válasz #22. hozzászólásra
sajnos az idén meg fogod tudni majd amikor nyomja a csöveket és csokányra lerágja a bibéjét és nemfog lekötni énis a saját káromon tanultam hovávalósi vagy?
Sajnos a kukoricabogár hasonló parazita mint a krumplibogár.
Annyira kifejlett érzékszervei vannak a kukoricára és akkora az élniakarása, hogy szinte a termesztés felhagyásával lehet tőlük bizonyos területekről megszabadulni.
De gondolom ez is egy importcikk a kukoricavetőmaggal, mint a burgonyabogár a krumplival annó. :-((((
Válasz #17. hozzászólásra MIFELÉNK EZ MÉG NEM DIVAT.,-de a talaj fertötlenités,vetés forgó,a leg hatékonyabb.
Válasz #21. hozzászólásra
Hát bogár és repül is.
Válasz #15. hozzászólásra
neharagudj de tudod mijen akukorica bogár?
Válasz #18. hozzászólásra
Szorakozol velem ugye?
Több mint tiz éve csak kukoricát termelek és nem volt soha semmi gondom vele. Jövöre vetés elött permetezek a talajra piromort és kinyirok minden bogarat.
Válasz #18. hozzászólásra
Sőt ha a szomszédban is kukorica van vetve akkor ők is, mert ujrafertőződik a terület, pontosabban nem ürül ki.
És kezdődik minden előlről.
Válasz #13. hozzászólásra
semmit nemérszvele talajfertőtlenitő kell és tölteni meg felejsd el kétszer eggymásután a kukoricát
Válasz #14. hozzászólásra
Még szerencse, de akkor sem értem ezt a töltögetési ellenségeskedést.
Felénk mindenki töltöget, sőt vannak akik keverő kapákakat is használnak.
Nekik nem dől a kukoricájuk, biztosan ők nem értenek hozzá.
Válasz #13. hozzászólásrade HOSSZÚ SPEKTUMUVAL!
Válasz #12. hozzászólásra
Akkor meg is töltöm.
Válasz #10. hozzászólásraFE LÉNK A TENGERI CSÖVES TAKARMÁNY NEM GUMÓS.
Válasz #11. hozzászólásra
Akkor lepermetezem felszivodó rovarméreggel.
Válasz #8. hozzászólásra
tehát mono kultura nézd meg a gyökerét a támasztókat ha ojanbarnás lerágott az kukorica bogár ha szoktál tölteni próbáld meg megtámassza a kukoricát és tud ujjabbtámasztó gyökereket növeszteni sajnos énis igyjártam
Válasz #9. hozzászólásraBarát!! nagy valószinüleg sajnos rá hibáztam,de nem csak én!SÜRGŐSEN cselekedni kell!,- a veszett fejsze nyelét még meglehet menteni!-komoly szakember meg mondja a lehetőséget.
Bár egy másik topicban sokan tiltakoznak a töltögetés ellen, egyrészt szükség van rá, másrészt a kukoricabogár elleni védekezésben van szerepe, mikrogranulátum vetőegységgel kiegészitve.
Válasz #7. hozzászólásra
Minden évben kukorica van a földemben, mióta visszakaptam.
Válasz #6. hozzászólásra
Eddig még sose ette, most miért eszi?
Válasz #5. hozzászólásraVetés forgót mikor csináltál ezen a területen? talaj fertötlenitést mivel végeztél?és mikor?Na mertami még nem volt az közel sem biztos hogy nem következhet be!!
Válasz #1. hozzászólásra
ha kukorica után vetetted akkor a kukoricabogárlárvája eszi a támasztó gyökereket felázik a talaj és dől borul
Válasz #3. hozzászólásra
SPC vetőgéppel vetettem ugyanúgy és ugyanoda évek óta. Nem volt ilyen még soha.
Válasz #2. hozzászólásra
Motivell turboval vegyszereztem.
Válasz #1. hozzászólásra Elképzelhető hogy valami győkérrágó "dolgozik" vagy nagyon sok volt a csapadék és igen fel lazult a talaj!-vagy nem volt meg a vetési mélység.
Válasz #1. hozzászólásra
nem hormonnal vegyszerezted?
Ferdék a kukoricasoraim, pedig nem volt vihar. Mitől lehet és hogyan lehet kiegyenesíteni?