Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak633 FtBenzin árak647 FtEUR392.77 FtUSD366.03 FtCHF401.28 FtGBP458.09 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Én a Csilag-ot és a Genius venném fele-fele területre , aztán majd meglátod melyik volt a jobb .Ezek egyébként igen bőtermő fajták , elfogadható minőséggel.
Nem tőlem kérdezted, de leírom a véleményemet. A kísérletek (pl. gosz-vszt, minerag.hu) szerint termésben a Genius valamivel jobb mint a Mulan, minőségben viszont sokkal. Az első fokú vetőmag 750 kg-os BB-ben olyan nettó 168.000 Ft (5 ha-ra való, 150 kg/ha), a hibridek 550.000Ft 10 ha-os kiszerelésben. A 2. fokú fémzárolt mag 8800 Ft, ebből könnyű kiszámolni hogy 1 ha fajta vetőmag 15.000 Ft (170 kg/ha dózissal), a hibrid meg 55.000. Nettó 40.000 Ft/ha a különbség.
Első fokkal meg úgy vagyok, hogy biztosítani a szükséges távolságot más növényekkel nem tudom, mert tele van felénk minden csík parcellákkal, és úgy meg nem az igazi... sajna
Válasz #511. hozzászólásra
Jobb szerinted mint a mulan?
Én is valami jó takarmány fajtát keresek, csak az a gondom hogy van egy csomó új és állítólag nagyon jó fajta, de kísérleti eredmények még nincsenek róluk.
Amúgy az első fok az milyen áron van?
Ha ilyen árak meg szárazság lesz akkor csökkentenem kell a kapásokat, de a repcében is sok a rizikófaktor. Még ebben a kapásnövény- takbúza váltásban látok némi lehetőséget. Malmit nem akarok mert víznyomásnál meg ha aratáskor sok az eső akkor elmegy a minőség. Meg kicsi az árkülönbözet.
Picit elkéstél. Többek között itt is hirdettem az apróban, de pár nap alatt gyorsan elfogyott. Még nekem is alig maradt. Jövőre majd visszatérhetünk rá.
Hali mindenkinek Az lenne a kérdésem ki milyen technológiával, csinálja az őszi árpát (pl. vetés idő, műtrágya kijuttatás idő és mennyiség, permetezés mikor és mivel, és mi ellen stb.?
Válasz #507. hozzászólásra
Köszönöm! Konkrétan mennyit tudott produkálni, milyen növényápolás mellett? Elnézést a kérdezősködésért, csak érdekelne ha szabad, mert ezeken a kőkemény réti talajokon errefelé elég gyenge termésátlagok vannak.
Azt hiszem nem kell sokáig saját termelésű búzát visszavettnünk(nálam a kukorica a repce és a napraforgó stb is saját előállítás...talán egyedül nálam Baranyában...)Regisztrálatlan magot vetni
Ezeknek a tényeknek az ismeretében talán érthetőbbé válik, miért is olyan aggasztó az új európai uniós jogszabálytervezet.
Nézzük most ennek szó szerint életveszélyes részleteit!
Az új rendelettervezet szerint minden zöldség, gyümölcs és fafajt, fajtát előzetesen, hivatalosan regisztráltatni kell ahhoz, hogy a szaporítóanyagukat használni lehessen. Ez természetesen nem ingyenes. Pénzt, időt, energiát kell áldoznia mindenkinek azért, hogy ezt a bonyolult eljárási rendet megismerje, és szabályosan alkalmazva élhessen vele. Ez nem a tájfajtákat termelő kisgazdák, biogazdák, hobbikertészek, a vidéken dolgozó parasztságunk számára megvalósítható folyamat. Egyedül a nagy cégek rendelkeznek megfelelő apparátussal ahhoz, hogy ezt a gépezetet helyesen, a maguk hasznára működtetni tudják.
Persze az Európa-szerte tiltakozást kiváltó eredeti tervezetbe néhány látszólagos engedményt azért már beépítettek. Például, hogy otthon a hobbikertészek elvethetnek regisztráció nélküli magot és ezzel még nem sértik meg a törvényt; vagy, hogy a kevesebb mint 10 embert alkalmazó kis szervezetek termelhetnek nem regisztrált zöldségfajtákat; a génbankok is szaporíthatják a nem regisztrált régi fajtákat (még jó, hiszen ezzel tartják fenn azokat); és végül a biotermelőkre vonatkozóan bekerült, hogy majd később (!) kidolgoznak könnyítéseket az ezen jogszabály rendelkezései alóli mentességről. Hogy miért később és nem most, az akkor igazán érthető, ha tudjuk, kik ülnek a döntéshozó asztal körül.
Fordítva ülnek a lovon
Ezek a látszólagos engedmények azonban még messze nem elegendőek, hiszen a tervezett jogszabály drámaian korlátozza majd a magok szabad használatát, sérti az emberek jogát, hogy a természet adta örökségükhöz hozzáférjenek, azt szabadon felhasználhassák. Teljesen ellehetetleníti a kistermelőket, a fenntartható mezőgazdaság alapját jelentő mezőgazdasági haszonnövényeink sokszínűségének megőrzését, használatát.
Fordítva ülnek a lovon, a feje tetejére van fordítva az egész jogi szabályozás. Nem az összes magot kellene regisztráltatni, mielőtt felhasználják őket, hanem éppen fordítva: az összes mag szabadon kell, hogy felhasználható legyen mindenki számára, kivéve azokat, amelyekre a cégek szabadalmat jelentettek be, és saját érdekeik védelme érdekében regisztráltatták azokat a leírt bürokratikus folyamatban. Így a cégek érdekei is érvényesülhetnek, ha végigjárják a teszteléssel, regisztrációval járó folyamatot – minden más ember, gazda pedig szabadon kellene, hogy választhasson, termelhessen azt, amit ő akar.
A regisztráció tehát önkéntes kell, hogy legyen minden nem-GMO, nem szabadalommal védett, nem hibrid növény esetében.
Ezt követeli joggal nagyon sok civil szervezet, köztük a Greenpeace is, és nagyon sok termelő. A döntéshozók között ülő ipari lobbisták azonban eddig még hatékonyabban érvényesítették érdekeiket, mint mi
Mi felénk nagyon kötött öntés-réti talajok vannak. A tiszta agyag 1-1,5m mélyen van. Milyen búza fajták szeretik az ilyen talajt? Van valakinek tapasztalata ilyen területen?
Nekem KH Tas Hanzi és Vanessa vlt vetve. Tas volt a legkoraibb érésű és a ő hozta a lergjobb termést. Nem lett külön mérva de Összátlag 5,1to lett. 10-12 AK sóderon ahol a tavalyi fozátozás se sikerült tökéletesre ezért tarack is volt benne. Becslésem szerint kb olyan 5q + a Tas javára hektáronként a másik kettővel szemben. Szára derékbatört, betakarításkor más kalász nem lehetett látni de ez nem feküdt le, tökéletesen le lehetett szedni. Másik kettőn álltak a kalászok gondolom azért mert nem voltak annyira telítődve és még a vizük is nagyobb volt 2-3% kal mint a Tasé. Szóval Nekem a Tas jött be a legjobban a három közül. Pedig csak muszájból vetettem az ősszel mert másmilyen magot már nem kaptam.
Korsó-t ajánlanám, másodvetés, tehát tavaly előtt vetettük fokosan. Idén 60q/ha körül adott 18 átlag Ak-s földön. Állítólag tud 90 q-t is. Tavaly egyik gazda itt mellettünk 26 Ak-s trágyázott földön az aszályban 70q-t hozott le belőle...
Hali mindenkinek. Érdeklődnék, hogy amilyen fajtákat irtatok már ide a fórumba, abból melyik az a fajta, ami tudja a másodvetést is és súlyból, se veszít (q)? És valami bő termő őszi árpa fajtákat tudnátok mondani?
Hát MV Kolom volt netto 52 mázsát adott.
Nem vagyok elájulva tőle,mert 1-2km-re arrébb az Amerigo 70mázsa körül adott egy kftnek.
Haveromnak ugyanez(kolo) a mag 68mázsa nettot adott.
Nem tudom a technologia kb ugyanaz...miért lett ennyi...
De inkább mindenkinek német, osztrák,francia magokat ajánlok.
Amerigo Mulán stb..
Szerintem hibridbúzába nem túl sokan látnak bele igazán, a "tűzhöz közeli" forrást nagyon-nagy fenntartással kezelném. de persze ha bevállalja a forrásod a kieső termés pótlását, akkor nyugodtan lehet próbálkozni. Naprából és kukiból mennyit vetsz vissza?
Egy "tűzhöz" közeli forrástól származó infó szerint a hibridbúzát is vissza lehet vetni. A kérdés csak az, hogy 3-4. foknál is ugyanúgy terem-e, mint a fajták. Mert akkor no problem.
Elvileg kevesebbel kell vetni jóval, de akkor is duplája a hagyományos magnak..
Amúgy szerintem ennek létjogusultsága mondjuk nem a Rábaközi, vagy a Tolnai földeken lenne mert ott mindegyik jól teem hanem ahol homokos sülevényes na ott ha ez tényleg mundjuk szar időben is a 30q helyett tud 5-6 tonnát akkor azt mondom igen!!! De gyanítom nem....
Ennyi műtrágyával,lehet a mi vidékünk volna a legjobb búzának.Gazdatársam,130 kg map,tavasszal 150 kg péti,68 mázsa átlag.De nem mernék ennyi pénzt kockáztatni.
Ősszel 2mázsa 60%kálisó 1mázsa map lazitott föld 1 soron Dalbó Dinko vetés szept 28 tavasszal 3 mázsa 27% mas gyomirtás két gombázás 5liter csöpp mix . átlag 7tonna. Tak minőség 45000már ki is fizette a felvásárlóm. Tavaj ugyen ez a technologia több termés volt. idén sok a belvizes terület .
1683 hozzászólás
Válasz #531. hozzászólásra
Genius vetőmagot honnan szerezted ? Mennyiért és mennyi kell belőle ?
Lehet kellene ...
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/kukorica_nagy_a_szoras_a_megyeben/2348105/?
Válasz #530. hozzászólásra
nekem is géniusz meg buzogány lessz
Válasz #528. hozzászólásra
Én a Csilag-ot és a Genius venném fele-fele területre , aztán majd meglátod melyik volt a jobb .Ezek egyébként igen bőtermő fajták , elfogadható minőséggel.
A másik kettő átlagos búza .
Válasz #528. hozzászólásra
Sok mindentől függ,::
elővetemény,
földszerkezete,
arany koronaérték,
időjárás, ..stb
Válasz #526. hozzászólásra
köszi
békés, csillag, genius, suba
esetleg vélemény, tapasztalat, hogy melyik lenne a legjobb választás ?
Válasz #526. hozzászólásra
http://franciskakft.hu/01/dokumentumok/buza.pdf
Válasz #525. hozzászólásra
Ebben a sorrendben következnek, úgy a minőség mint az ár szerint.
valaki leírná nekem mit értünk euro-malmi-javító búza között
a takarmány értelmezése az megy
röstellem hogy nem tudom, soha nem termeltem búzát, csak árpát, így ebből kifolyólag nem is érdekelt soha
csak most felmerült hogy búza lesz
kedvező ajánlat /ár/ miatt ebből a 4 fajtából / II.fok / lehetne választani
békés, csillag, genius, suba
esetleg vélemény, tapasztalat, hogy melyik lenne a legjobb választás ?
Válasz #515. hozzászólásra
Nem tőlem kérdezted, de leírom a véleményemet. A kísérletek (pl. gosz-vszt, minerag.hu) szerint termésben a Genius valamivel jobb mint a Mulan, minőségben viszont sokkal. Az első fokú vetőmag 750 kg-os BB-ben olyan nettó 168.000 Ft (5 ha-ra való, 150 kg/ha), a hibridek 550.000Ft 10 ha-os kiszerelésben. A 2. fokú fémzárolt mag 8800 Ft, ebből könnyű kiszámolni hogy 1 ha fajta vetőmag 15.000 Ft (170 kg/ha dózissal), a hibrid meg 55.000. Nettó 40.000 Ft/ha a különbség.
Válasz #520. hozzászólásra
Takarmány minőség,26ak-nás a területem.A farinellinél többet tud teremni.
Válasz #516. hozzászólásra
Tavaly az ikr-nél volt.
Válasz #520. hozzászólásra
Jó a farinelli,nekem is volt,és lesz.Nekem 30 AK földön,őszi műtrágya semmi,tavasszal 200 liter nitrosol,gyomirtó,gombaölő kalászoláskor,+2x 40 liter nitrosol minőségjavításnak.Stabil malmi,6 tonna/ha.
Válasz #517. hozzászólásra
Én Farinellit rendeltem a KWS-től nem sirtakit... DE érdekelne hogy ez a 78 q milyen AK földön let,t és milyen lett a minősége?
Válasz #518. hozzászólásra
Hát sajna senkit nem tudnak felhívtam már őket...
Első fokkal meg úgy vagyok, hogy biztosítani a szükséges távolságot más növényekkel nem tudom, mert tele van felénk minden csík parcellákkal, és úgy meg nem az igazi... sajna
Válasz #516. hozzászólásra
hivd fel közvetlenül a SAATEN-t hátha tudja még kinél van mag
Válasz #515. hozzászólásra
Nekem Sirtakim volt,78/Ha bruttó átlag
Ki kellett volna a hibridbúzát próbálni, de se a trigo se egy másik nagy kereskedő nem tud belöle beszerezni....
Ki mit ajánl?
Válasz #511. hozzászólásra
Jobb szerinted mint a mulan?
Én is valami jó takarmány fajtát keresek, csak az a gondom hogy van egy csomó új és állítólag nagyon jó fajta, de kísérleti eredmények még nincsenek róluk.
Amúgy az első fok az milyen áron van?
Ha ilyen árak meg szárazság lesz akkor csökkentenem kell a kapásokat, de a repcében is sok a rizikófaktor. Még ebben a kapásnövény- takbúza váltásban látok némi lehetőséget. Malmit nem akarok mert víznyomásnál meg ha aratáskor sok az eső akkor elmegy a minőség. Meg kicsi az árkülönbözet.
Válasz #513. hozzászólásra
Megkaphatom az elérhetőségedet? hogy beírjam a telefonba nehogy elfelejtsem...
fekete.jozsef@t-online.hura elküldhetnéd...
Köszi!
Válasz #511. hozzászólásra
Picit elkéstél. Többek között itt is hirdettem az apróban, de pár nap alatt gyorsan elfogyott. Még nekem is alig maradt. Jövőre majd visszatérhetünk rá.
Válasz #508. hozzászólásra
Átlag hetet, nagyon jó beltartalommal. Nemhiába, javító minőség.
Sziasztok!
Tud itt valaki 2 fokú Genius magot, mert az összes Saaten mag csak első fokban vehető meg sajna...Pedig az nagyon jó mag!
Bárki kereskedőt kérdezek azt mondja csak első van... és sajnos a forgalmazó is!
Hali mindenkinek Az lenne a kérdésem ki milyen technológiával, csinálja az őszi árpát (pl. vetés idő, műtrágya kijuttatás idő és mennyiség, permetezés mikor és mivel, és mi ellen stb.?
KH Tas ,KH Anatolia . Amazon ősziárpa még elérhető.88000 ft/t
Válasz #507. hozzászólásra
Köszönöm! Konkrétan mennyit tudott produkálni, milyen növényápolás mellett? Elnézést a kérdezősködésért, csak érdekelne ha szabad, mert ezeken a kőkemény réti talajokon errefelé elég gyenge termésátlagok vannak.
Válasz #505. hozzászólásra
Talajlazítás és Saturnust kell vetni, nagyon jó.
Azt hiszem nem kell sokáig saját termelésű búzát visszavettnünk(nálam a kukorica a repce és a napraforgó stb is saját előállítás...talán egyedül nálam Baranyában...)Regisztrálatlan magot vetni
Ezeknek a tényeknek az ismeretében talán érthetőbbé válik, miért is olyan aggasztó az új európai uniós jogszabálytervezet.
Nézzük most ennek szó szerint életveszélyes részleteit!
Az új rendelettervezet szerint minden zöldség, gyümölcs és fafajt, fajtát előzetesen, hivatalosan regisztráltatni kell ahhoz, hogy a szaporítóanyagukat használni lehessen. Ez természetesen nem ingyenes. Pénzt, időt, energiát kell áldoznia mindenkinek azért, hogy ezt a bonyolult eljárási rendet megismerje, és szabályosan alkalmazva élhessen vele. Ez nem a tájfajtákat termelő kisgazdák, biogazdák, hobbikertészek, a vidéken dolgozó parasztságunk számára megvalósítható folyamat. Egyedül a nagy cégek rendelkeznek megfelelő apparátussal ahhoz, hogy ezt a gépezetet helyesen, a maguk hasznára működtetni tudják.
Persze az Európa-szerte tiltakozást kiváltó eredeti tervezetbe néhány látszólagos engedményt azért már beépítettek. Például, hogy otthon a hobbikertészek elvethetnek regisztráció nélküli magot és ezzel még nem sértik meg a törvényt; vagy, hogy a kevesebb mint 10 embert alkalmazó kis szervezetek termelhetnek nem regisztrált zöldségfajtákat; a génbankok is szaporíthatják a nem regisztrált régi fajtákat (még jó, hiszen ezzel tartják fenn azokat); és végül a biotermelőkre vonatkozóan bekerült, hogy majd később (!) kidolgoznak könnyítéseket az ezen jogszabály rendelkezései alóli mentességről. Hogy miért később és nem most, az akkor igazán érthető, ha tudjuk, kik ülnek a döntéshozó asztal körül.
Fordítva ülnek a lovon
Ezek a látszólagos engedmények azonban még messze nem elegendőek, hiszen a tervezett jogszabály drámaian korlátozza majd a magok szabad használatát, sérti az emberek jogát, hogy a természet adta örökségükhöz hozzáférjenek, azt szabadon felhasználhassák. Teljesen ellehetetleníti a kistermelőket, a fenntartható mezőgazdaság alapját jelentő mezőgazdasági haszonnövényeink sokszínűségének megőrzését, használatát.
Fordítva ülnek a lovon, a feje tetejére van fordítva az egész jogi szabályozás. Nem az összes magot kellene regisztráltatni, mielőtt felhasználják őket, hanem éppen fordítva: az összes mag szabadon kell, hogy felhasználható legyen mindenki számára, kivéve azokat, amelyekre a cégek szabadalmat jelentettek be, és saját érdekeik védelme érdekében regisztráltatták azokat a leírt bürokratikus folyamatban. Így a cégek érdekei is érvényesülhetnek, ha végigjárják a teszteléssel, regisztrációval járó folyamatot – minden más ember, gazda pedig szabadon kellene, hogy választhasson, termelhessen azt, amit ő akar.
A regisztráció tehát önkéntes kell, hogy legyen minden nem-GMO, nem szabadalommal védett, nem hibrid növény esetében.
Ezt követeli joggal nagyon sok civil szervezet, köztük a Greenpeace is, és nagyon sok termelő. A döntéshozók között ülő ipari lobbisták azonban eddig még hatékonyabban érvényesítették érdekeiket, mint mi
Mi felénk nagyon kötött öntés-réti talajok vannak. A tiszta agyag 1-1,5m mélyen van. Milyen búza fajták szeretik az ilyen talajt? Van valakinek tapasztalata ilyen területen?
Előre is köszönöm!
Válasz #502. hozzászólásra
Hali köszi a választ. És búzából melyik fajta a legjobb másodvetésnek?
Válasz #501. hozzászólásra
Nekem KH Tas Hanzi és Vanessa vlt vetve. Tas volt a legkoraibb érésű és a ő hozta a lergjobb termést. Nem lett külön mérva de Összátlag 5,1to lett. 10-12 AK sóderon ahol a tavalyi fozátozás se sikerült tökéletesre ezért tarack is volt benne. Becslésem szerint kb olyan 5q + a Tas javára hektáronként a másik kettővel szemben. Szára derékbatört, betakarításkor más kalász nem lehetett látni de ez nem feküdt le, tökéletesen le lehetett szedni. Másik kettőn álltak a kalászok gondolom azért mert nem voltak annyira telítődve és még a vizük is nagyobb volt 2-3% kal mint a Tasé. Szóval Nekem a Tas jött be a legjobban a három közül. Pedig csak muszájból vetettem az ősszel mert másmilyen magot már nem kaptam.
Válasz #500. hozzászólásra
Korsó-t ajánlanám, másodvetés, tehát tavaly előtt vetettük fokosan. Idén 60q/ha körül adott 18 átlag Ak-s földön. Állítólag tud 90 q-t is. Tavaly egyik gazda itt mellettünk 26 Ak-s trágyázott földön az aszályban 70q-t hozott le belőle...
Sziasztok! Hanzi valamint Kws Meridian őszárpáról valakinek vélemény?
Hali mindenkinek. Érdeklődnék, hogy amilyen fajtákat irtatok már ide a fórumba, abból melyik az a fajta, ami tudja a másodvetést is és súlyból, se veszít (q)? És valami bő termő őszi árpa fajtákat tudnátok mondani?
Válasz #494. hozzászólásra
Bármit vissza lehet vetni.Hol marad a heterózis hatás???
Hát MV Kolom volt netto 52 mázsát adott.
Nem vagyok elájulva tőle,mert 1-2km-re arrébb az Amerigo 70mázsa körül adott egy kftnek.
Haveromnak ugyanez(kolo) a mag 68mázsa nettot adott.
Nem tudom a technologia kb ugyanaz...miért lett ennyi...
De inkább mindenkinek német, osztrák,francia magokat ajánlok.
Amerigo Mulán stb..
Válasz #496. hozzászólásra
Ezért tartom ezt én is érdekesnek, és nem is ajánlom jó szívvel senkinek, csak kíváncsi voltam milyen reakció lesz erre az ötletre.
Válasz #494. hozzászólásra
Szerintem hibridbúzába nem túl sokan látnak bele igazán, a "tűzhöz közeli" forrást nagyon-nagy fenntartással kezelném. de persze ha bevállalja a forrásod a kieső termés pótlását, akkor nyugodtan lehet próbálkozni. Naprából és kukiból mennyit vetsz vissza?
Válasz #476. hozzászólásra
Jellemző ezermagtömeg 43-46 gramm
Ajánlott csíraszám 500 csíra/m2
Egy "tűzhöz" közeli forrástól származó infó szerint a hibridbúzát is vissza lehet vetni. A kérdés csak az, hogy 3-4. foknál is ugyanúgy terem-e, mint a fajták. Mert akkor no problem.
Válasz #492. hozzászólásra
És mennyi az az ugyanannyi?
Válasz #489. hozzászólásra
Pont ugyanannyival, mint amivel a fajták 6 to-val jöttek le.
Válasz #490. hozzászólásra
Elvileg kevesebbel kell vetni jóval, de akkor is duplája a hagyományos magnak..
Amúgy szerintem ennek létjogusultsága mondjuk nem a Rábaközi, vagy a Tolnai földeken lenne mert ott mindegyik jól teem hanem ahol homokos sülevényes na ott ha ez tényleg mundjuk szar időben is a 30q helyett tud 5-6 tonnát akkor azt mondom igen!!! De gyanítom nem....
Amit nekem ajánlottak, ott 50-60 ezer ft/ha a vetőmagköltség?!
Válasz #488. hozzászólásra
És mennyi műtrágyával??
Válasz #465. hozzászólásra
Hibridbúza betakarítása Nakon:
http://ujmezogazdasagimagazin.hu/index.php/hu/videogaleria/viewvideo/605/umm-anyagok/a-hibridbuzae-a-joev
Válasz #484. hozzászólásra
Ezek az átlagok milyen AK földben jönnek neked?
Válasz #476. hozzászólásra
http://buza.elitmag.hu/mv_kolo
A táblázatban írják, hogy 500 csíra/m2.
Válasz #484. hozzászólásra
Ennyi műtrágyával,lehet a mi vidékünk volna a legjobb búzának.Gazdatársam,130 kg map,tavasszal 150 kg péti,68 mázsa átlag.De nem mernék ennyi pénzt kockáztatni.
Válasz #481. hozzászólásra
Ősszel 2mázsa 60%kálisó 1mázsa map lazitott föld 1 soron Dalbó Dinko vetés szept 28 tavasszal 3 mázsa 27% mas gyomirtás két gombázás 5liter csöpp mix . átlag 7tonna. Tak minőség 45000már ki is fizette a felvásárlóm. Tavaj ugyen ez a technologia több termés volt. idén sok a belvizes terület .