A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete és kiskereskedelmi áruházláncok képviselői szezon előtti egyeztetést tartottak – számolt be a NAK közleménye. Győrffy Balázs, a NAK elnöke hangsúlyozta: „Különösen fontosnak tartja a kamara a szezont megelőző egyeztetést, ahol a magyar dinnyetermő régiók aktuális információit ismertették, valamint a nemzetközi piacról is tájékoztatást hallhattak a résztvevők, egyúttal a hazai fogyasztók friss dinnyével ellátásáról egyeztettek.”

A nyári időszakban Európában meghatározó a magyar dinnyetermelés, ekkor csökken a korábban induló mediterrán termelés, amely idén egyébként is alacsonyabb volumenű. Nyaranta Európa legjobb minőségű dinnyéjét Magyarországon termelik.

Cél, hogy az európai piacot – ahol különös igény mutatkozik a szezonális gyümölcsre – ebben az időszakban nagyobb mértékben lássuk el görögdinnyével.

Két vezető dinnyetermő térségben, Görögországban és Olaszországban 2016-hoz képest mintegy 10 százalékkal csökkent a termőterület; ezzel párhuzamosan az elmúlt hetek nyárias időjárásának köszönhetően stabil kereslet alakult ki – elfogadható átvételi árakkal – a többi országban is.

Magyarországon – alapvetően a tavalyi kedvezőtlen időjárás miatt – is csökkent 10 százalékkal a termőterület, ám a piac minőségi ellátására így is képesek a hazai termelők – derült ki az egyeztetésen. A hazai piac évente 120-150 ezer tonna dinnyét vesz fel, az egy főre jutó fogyasztás évi 10-15 kg, amit az időjárás jelentősen befolyásol.

dinnye

Idén több magyar dinnye kerülhet külföldre – fotó: Shutterstock

A termőkörzetek beszámolói alapján idén Magyarországon mintegy 5000 hektáron termelnek görögdinnyét. Az öt nagy „dinnyés” tájkörzet közül a legnagyobb felületen Békés megyében termelik a gyümölcsöt, 1910 hektáron, amelyet Szabolcs-Szatmár-Bereg 1670, Tolna 512, a Heves-Jászság körzet 420, Baranya 175 hektárral követ. Emellett még 389 hektáron folyik dinnyetermelés.

Országosan 200 000 tonna körüli összterméssel számolhatunk ebben az évben.

A technológiai fejlődés jól nyomon követhető, egyes termőkörzetekben (Békésben, Tolnában, Baranyában, Heves-Jászságban) már szinte teljes mértékben oltott dinnyét valamint új fajtatípusokat is (különleges, feketehéjú és sárgahúsú magnélküli dinnyét) termesztenek, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében szintén terjednek a korszerű termelési módok.

A sárgadinnyéből lényegesen kisebb mennyiséget termelünk, jelenleg 600 hektáron, főként Bács-Kiskunban és Békésben, mintegy 18 000 tonnát. 2016-hoz képest mintegy 10 százalékkal nőtt a sárgadinnye termőterülete, a minőségi fejlődés itt is tapasztalható. A hazai piac egyre nagyobb mennyiséget igényel sárgadinnyéből, cél az, hogy az import csökkentésével egyre nagyobb szerepet kapjon a magyar sárgadinnye is.

A rendezvényen elhangzott: a NAK, a Földművelésügyi Minisztérium és az Agrármarketing Centrum – kiskereskedelmi áruházláncok együttműködésével – idén is folytatja a dinnyefogyasztást ösztönző kampányát.