A karantén kártevők mumusok a növénytermesztők számára. Megjelenésük részint a védekezési költségek megemelkedését, nagyobb termesztési kockázatot, valószínűleg bekövetkező termésveszteségeket jelent. Mindezek felett értékesítési nehézségeket, sőt ellehetetlenülést is hozhat számukra, mivel a fertőzött területről tilossá válik a kivitel. Ilyen következményekkel fenyeget a keleti cseresznyelégy Fejér megyében történt megjelenésének kimutatása.

Az FVM Kommunikációs Önálló Osztálya adta hírül a közelmúltban, hogy a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat a nálunk nem honos, és egyben karantén károsító keleti cseresznyelégy jelenlétét mutatta ki Fejér megyében. Arra való tekintettel, hogy a hazai gyümölcstermesztés szempontjából a meggy és a cseresznye kiemelt jelentőségű, az FVM Növény- és Talajvédelmi Főosztálya a kártevőre azonnali országos felderítést rendelt el. Ezen túlmenően a hatóság meghatározta a kötelezően betartandó növényegészségügyi zárlati intézkedéseket is, ami mindenek előtt azt jelenti, hogy a zárlat alá helyezett fertőzött körzetből tilos a gyümölcs kivitele. A Fejér megyei Növény- és Talajvédelmi szolgálat pedig a fertőzött ültetvényekben kötelező védekezést rendelt el a károsító rajzásának figyelembevételével, valamint kötelezte a termelőket a termés teljes körű betakarítására (beleértve a lehullott gyümölcsöket is). Feldolgozásmentes fogyasztásra csak a hatóság által előírt kezeléseket követően kerülhet sor, ennek elmulasztása esetén csak helyben történő élelmiszeripari- vagy szeszipari feldolgozásra kerülhet sor. A hullott, továbbá a gyümölcsválogatás után visszamaradó tételeket meg kell semmisíteni.

A keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cimbulata) a nevével ellentétben nyugatról tisztelt meg bennünket. A csereszén és a meggyen igen nagy kártételekre képes rovar eredetileg Észak-Amerika területén volt elterjedt. Az elnevezés is ott alakult ki - a keleti cseresznyelégy (R. cimulata) a keleti oldalon, a cseresznyelégy (R. indiference) pedig a nyugati partokon károsít. Egyébként Európában először Svájcban és Észak-Olaszországban regisztrálták megjelenését 1986-ban. Nálunk eddig a cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) volt ismert.

A két kártevő között az a különbség alig vehető észre. A keleti cseresznyelégy valamivel kisebb, és a szárnyán kevesebb sötét folt található. A kártételük is hasonló, a megjelenés időpontjában van szintén némi eltérés, viszont agresszívabb kártételre kell számítani megjelenésével. Folyik az elterjedtség felmérése, ami bizonyára nem lesz hibamentes, miután igen kicsi a különbség a hazai és a karantén károsítók között. A védekezéseket is komolyan kell venni, hogy legalább késleltethessük a terjedését. A jövőt illetően annyi bizonyos, hogy megtelepedésére és terjedésére kell számítani, mert eleddig nincs arra példa, hogy egy már megjelent kártevő ne szaporodott volna fel, és terjedt volna el. A burgonyabogár, a kukoricabogár után itt a következő amerikai jövevény is. Ez is része a globalizációs folyamatnak, ha szívünk szerint nem is kérnénk belőle.

Kovács János