Zalatárnok ezzel újabb kincseket vett fel a képzeletbeli leltárba, a védelemre érdemes dolgok lajstromára: az őshonos gyümölcs tájfajtákat.

A Vidékfejlesztési Minisztérium a vidéket nemzeti örökségünk részeként tekinti – mondta V. Németh Zsolt. Egyrészt gazdasági, termelési tér, ami élelemmel látja el országunkat, másrészt élettér, biológiai tér is, amely magában foglalja minden természeti kincsünket. Nem utolsó sorban kulturális tér is. Ezek egymástól nem elkülöníthetőek.

Így van ez a Tündérkertekkel is – emelte ki: az itt folyó munka a természetvédelem szempontjából értékes, ugyanis segít megőrizni a magyar gyümölcsök hihetetlen változatosságát, hozzájárul a biológiai sokféleség fenntartásához. Jelen van a gazdasági vetület is, hiszen a rendelet olyan tájfajták megőrzését teszi lehetővé, amelyek itt nevelkedtek, a helyi klímához alkalmazkodtak. Az ellenálló, jól termő fajták pedig lehetővé teszik, hogy utaztatás, csomagolás és felesleges költségek nélkül, helyben jussunk egészséges, jó minőségű gyümölcshöz – amely a környezet szempontjából elengedhetetlen.

V. Németh Zsolt kiemelte: tájfajtáink megőrzésének, az őshonos kertek telepítésének kulturális aspektusa is van, hiszen ezekhez a régi jó gyümölcsfajtákhoz receptek, népszokások, titkok, történetek egész sora kapcsolódik, amelyeket megismerve, magunkról is többet tudhatunk meg. Ráadásul a faültetés, a faoltás, a tündérkerti rendezvények összehozzák, összekovácsolják és megerősítik a helyi közösségeket, ami talán az egyik legfontosabb hozadéka ennek a törekvésnek.