A Keszthelyen megrendezett tanácskozásra az ország minden pontjáról mentek húsmarhatartók, akik az ágazatnak nyújtott támogatásokkal, az állomány állategészségügyi helyzetével, a piaci kilátásokkal kapcsolatos információkon túl, a francia húsmarha ágazatról és tenyésztés-szervezésről, valamint a genomika, az informatika és a nemzetközi kapcsolatok adta lehetőségekről, elért eredményekről hallhattak érdekes előadásokat.

Az állattenyésztés sikerágazata lett az elmúlt évtizedben a húsmarha szektor, hiszen az állatlétszám itt emelkedett a legnagyobb mértékben, a piac összességében stabil, a támogatási környezet pedig nagyon kedvező – foglalta össze a helyzetképet Wagenhoffer Zsombor, a tanácskozás egyik fő szervezője és levezető elnöke. A Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója hozzátette: ettől persze a húsmarhatenyésztők nem érzik azt, hogy könnyű lenne az életük, ráadásul az állományra veszélyt jelentő egzotikus betegségek szomszédos országokból való átterjedése, illetve a keleti piacok kiszámíthatatlansága az exportot egyik napról a másikra lebéníthatják, amiknek súlyos következményei lehetnek a gazdákra nézve. A szakember szerint a mennyiségi fejlődést most egy minőséginek kell felváltania annak érdekében, hogy a tenyésztők és árutermelők tartósan sikeresek maradhassanak.

Szentirmay Zoltán az FM Agrárgazdasági Főosztályának vezetője előadásában az ágazat fontosabb makrogazdasági mutatóiról (állatállomány, kibocsátás, jövedelmezőség), a húsmarhatartóknak fizetett nemzeti és uniós támogatások várható mértékéről, valamint a kifizetések helyzetéről tájékoztatta a résztvevőket. A számok jók, hiszen a húshasznú tehénállomány 2004 óta közel négyszerése (148 ezer) bővült, emelkedő tendenciát mutat a vágómarha állomány és a marhavágások, valamint az élőmarha export is. Az ágazat jövedelmezősége azonban túlságosan függ az éves szinten mintegy 20,6 milliárd forintot kitevő közvetlen állatalapú támogatásoktól – jegyezte meg a szakember. A kifizetésekben tapasztalt csúszás oka az, hogy a kifizető ügynökségnek egyre bonyolultabb ellenőrzéseket kell lefolytatnia mielőtt a gazdákat megillető támogatást utalják.

A magyar marha export fő partnerei Törökország, Ausztria, Horvátország és Oroszország – Fotó: Shutterstock

Az élőállat forgalmazást nagyban korlátozó, azt megbonyolító és megdrágító kéknyelv betegségtől hazánk hamarosan újra mentes lehet, amennyiben a következő hónapokban nem lesz új kitörés. Mivel az utolsó pozitív eset 2015 novemberében volt, így a kétéves várakozási idő leteltével a magyar hatóság kérelmezni fogja az EU illetékeseknél hazánk mentessé nyilvánítását – jelentette be Nemes Imre. A NÉBIH elnökhelyettese hozzátette, hogy mentes az ország TBC-re, és reményei szerint nem kell már sokat várni, hogy brucellózis, leukózis és IBR mentes státusza legyen a magyar szarvasmarha-állománynak.

A szomszédos országok egy része, mint pl. Csehország és Ausztria a húsmarhatenyésztésben már konkurenciának tekinthető, de Szlovákia, Románia és majd Szerbia is azzá válhat belátható időn belül, amennyiben sikeresen folytatják a húsmarha ágazatuk fejlesztését – figyelmeztetett Márton István. Ezek az országok most még tőlünk is sok tenyészállatot vásárolnak, de ez nem tart örökké – szögezte le a Hereford, Angus és Galloway Tenyésztők Egyesületének igazgatója, aki az élőmarha export piacaink helyzetét és várható alakulását elemezte előadásában. Elmondta, hogy a török és az arab piacok ugyan jó árat fizetnek a magyar marháért, de rettenetesen kiszámíthatatlanok. Kitörési lehetőségként említette a szaudi és fülöp-szigeteki piacot, amikkel kapcsolatban azonban még sok a kérdőjel.