Czerván György az adatokat részletezve elmondta, a tejhasznú tehénállomány a két éven át tartó nemzetközi tejpiaci válság ellenére is 8 százalékkal nőtt 2010 és 2016 között, a húshasznú tehénállomány pedig hat év alatt a kétszeresére nőtt.

A vágómarha-kibocsátás 2016-ban 86,7 milliárd forint értékű volt, a tejágazat hasonló teljesítménye 145,1 milliárd forint volt. Ezen sikerekben jelentősen közrejátszott az a központi támogatáspolitika, amellyel a kormány, illetve a Földművelésügyi Minisztérium az összes, Unió adta lehetőséget kihasználva segítette az ágazatot.

Idehaza ma összesen 838 ezres a szarvasmarha-állomány, melyből 379 ezer a tehén. Utóbbi adat foglalja magába azt a 34 ezer kettős hasznosítású (hús-tej) tehenet, amelynek túlnyomó többségét a magyartarka fajta adja.

Számszerűleg ez talán nem tűnik túl jelentősnek, de figyelembe véve, hogy hosszú évtizedeken át a specializált termelés preferenciája élt Magyarországon, a fajta puszta túlélése is komoly eredmény, ebben pedig a legnagyobb szerepet a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete vállalta. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy régen honosult, a hazai klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodott, magyar fajtáról van szó, még inkább figyelemre méltó ez a teljesítmény.

A kormány tavaly mintegy 41 milliárd forint termeléshez kötött és 20 milliárd forint átmeneti nemzeti támogatással segítette a szarvasmarha-ágazat munkáját. Emellett kifejezetten a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete 60 millió forint tenyésztésszervezési támogatást kapott.

A kocséri szakmai fórumon dr. Húth Balázs, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének tenyésztés- és marketingvezetője kijelentette: a kettőshasznosítású fajtáknak van és lesz is jelentősége Magyarországon. A szakember a termelési eredményeinek elemzésével bizonyította, hogy lehet egy fajtát egyidejűleg tej, illetve hús irányba is nemesíteni. Ezt támasztja alá, hogy 2001 óta az 5000 kilogramm éves tejtermelés (fajtaátlag) mára 6400 kilogrammra nőtt, miközben a hústermelő képesség és a húsminőség is javult.

tehén

A hazai agrárium sikerágazata a szarvasmarha-tenyésztés – fotó: Shutterstock

Húth Balázs az egyesület nevében kéréseket is megfogalmazott a kormány felé. Egyrészről támogatást kért a tenyészértékbecslés hatékonyabb végzéséhez (genomikus tenyészértékbecslés), másrészről szorgalmazta a marhatőkehús általános forgalmi adójának csökkentését.

Utóbbival kapcsolatban Czerván György elmondta, a Földművelésügyi Minisztérium továbbra is elkötelezett az élelmiszerek áfájának csökkentése tekintetében. Eddig a sertéstőkehús, a baromfi, a tojás és a friss tej adóját mérsékelték, és ha a gazdaság teljesítménye azt engedi, újabb termékek kerülhetnek ebbe a körbe.