egyet tudok veled érteni, nekünk van egy 5 késes dondink hátúl hengerrel, a késeken vannak szárnyak, azzal olyan munkát lehet csinálni, h elképesztő.
rendesen átdolgozza a talajt, nem rögösít, és még egy kis keverő hatás is érzékelheteő, sekélyebben dolgozva.
nagyon elégedettek vagyunk vele
Válasz #2484. hozzászólásra
nekem az nem tetszik ezekben a tengerentúli vetőgépekben hogy nincs komoly visszatömörítő kerék rajtuk, nálunk a tömörítés a legfontosabb a mélységtartás után.
ez olyan direktvető h minden sor előtt van egy erős egyenes elővágó-tárcsa. De az utána jövő vetőkocsi rugói olyan könnyűek, hogy a nagyi felemelte volna a fülcimpájával. Kis oldalirányú erőre meg simán kitér az egész kocsi.
Asszme én vagyok a béna de nem találom a 2461-t. 2100 az inline ripper.
Nem értem miért hasonlítana a lazítónk a kvernelandéra majd holnap megkérdezem a bátyám... ő követte el... (amúgy nem csak ctrl+c ctrl+v)
A laprugó tényleg csak egy lehelettel van előbb a nyírócsapnál. Spirálrugósra gondoltam, ami teljesen kijön a talajból.
Lazítós kollegák akik most írogattok!
A faxom kivan a lazítókkal meg a sok mesemondókával...
Amikor vettem a lazítót mindenki lehurrogott hogy nagykéstávolság meg izé meg nehézhúzás meg minden, mostmeg mindenki gyártja a kb olyan pofájú lazítókat bontócsúcsokat késeket nagy késtávolsággal dolgoztatják ésatöbbi...
Visszanyalt a fagyi???
Az a kés szárnyak nélkül 90centire xart sem ér!!!
Nem szerintem hanem szerntetek! Mert a fralazon a nagy késtávból a szárnyak vagy 30centit levesznek rögtön késközönként, de az xar.... mert nemrepeszt át .,.....
röhögjek vagy sírjak!?!?!?!?!
Ez az egész csak azért bánt mert ment a baxtatás nagyon keményen de amíg a többiek csak túrkálták fel a köbméteres rögeket addig nekünk meglehet nézni a lazított fődeket!!!!
18-25 literekből
Válasz #2479. hozzászólásra
most már legalább ilyen gépe is lesz valakinek, még 2008-ban nézegettem a 4m-es gabona direktvetőiket de tume lett helyette
a busa lazitópengéje a kverni lazitójáéval megegyezik, a kv-nek laprugóköteges a lazitója, de mindenki elismeri, hogy elb@xott találmány, a váz felfogató konzol szétcsavarodik, a pengék nagy terhelés mellett nagyon orron járhatnak, igy több lapot kell alkalmazni, hogy ne legyen félig nyitott állapotban, a nyomórugós változatoknál lehet könnyen kontroláli, hogy mekkora erő mellett nyisson ki
Ilyen őrült kötött talajokon nem használ senki rugós vagy hidraulikus biztosítású lazítót? Nem elterjedt, meg drága megoldás, de nincs vele valakinek tapasztalata?
A hivatkozási kritika jogos. McKyes és Godvin írt lazításelméletről, az inline problémáit pedig MGI-s jegyzőkönyvekben láttam... azokat ugye viszonylag nehéz linkelni.
látjátoz, ezért jó az én lazítóm, mert erre a vázra tkp 2-3-4-5 kést is fellehet szerelni, s ez valóban birja a kritikát... igaz nyírócsavaros, de csavart lehet kapni
Nálam is van egy 7 késes jympa. Nekem szintén az a bajon vele, h összehúzza a szárat, illetve az alacsony vázmagasság miatt bedugul. Ja, és baromi közel voltak a késes változatánál a körmök a hevederekhez, 5 késesre meg át sem tudtuk ezért szerelni. Volt h csak 4 késsel húztuk.
Egy kis adalék a lazító választáshoz: Elöljáróban annyit, hogy minden lazító "jó" bizonyos talajtípushoz, de ahol tényleg "beton" kemény a föld oda csak a jympa való. A környéken van több framest lazító, valóban könnyebb húzni, de a szárnyak csak néhány napot bírnak, a nyírócsavarokról nem is beszélve. Láttam rokkant vázú dondit, foghíjas IH lazítókat. A környékbeli gazdák átmentek "csavarnagykerbe", köztük mi is. Amit lehetett azért kiszántott mindenki, de nem sok eke bírta pl kvernelad LD100 gerendelye meghajlott, Bódi úrnak is vannak erre területei és bizony az új johndeerek mögött a majd 20 éves condor eke vigyorgott. És a szerencsi mg. rt ekéi is leöltöztek. Egy szónak is 100 a vége aki nem ekevas és csavar után akar járkálni annak végső megoldásként a jympát tudom ajánlani. Még annyit hogy a léhi gazdaságban több mint 1000ha-t lazítóznak (munkagépek: ih, framest, jympa), csak a jympát húzzák non-stop (370le NH) a másik kettőt szerelik, vagy heggesztik, ott már majd 10 éve megvan a szerszám. Nem szakad semmi, egyszerűen megáll a traktor vagy eltekeri a gépet. egy negatívuma van kb 100-150ha bírnak a papucsok, első nap után élfelrakóval rá kell menni.
A videón árpa földet lazítunk 20-30 cm mélyen (TG285), fogyasztás 22-35 liter/ha. Azért 5 késsel mert 7 késsel felrögel és összehúzza. Így nagyobb rögek csak a forgóban jönnek fel. A gyári rögtörő jelen körülmények között nem csinál semmit, ha nedves a talaj felső rétege, akkor fölszedi magára és félóra után már ki is emelte a lazítót. Ebbe is lehet ECO/Flat késket csináltatni 60e/db, a hazai gyártók bármit lemásolnak.
[kep1][kep2]
[video1]
Nekem még nem volt inline lazítom, de lehet h lesz. Ennek a kése hasonló, mint a ti egyenes késetek, azaz alig mozgatja a felszint. Nem tudom elképzelni h betorlódik oda vmi. Inkább a vázmagasság számítana, de mivel nincs a felszín agyonbolygatva, így szerintem nem dugul be. Igaz, amit kiszemeltem, azon minden kés előtt van egy elővágótárcsa is ami, feltéve h belemegy a talajba, a szármaradványokon kívül a talajt is megvágja pár centiméteren.
Na ez az ami egy rázós kérdés. Merthogy több nagy gyártónak is van in-line lazítója, és biztos hogy okkal csinálják, de a tudomány mai állása szerint (lazítókból írtam a diplomám a BME-n) nem jók a egysorosok, mert beszorul a talajszelvény a két gerinclemez közé, könnyen eldugulhat. Remélem idén nyárra meglesz a loggerünk és akkor mérési adatokat is tudok mögé rakni az elméleteknek.
Így első ránézésre az is jó lehet. De a nagyon hátranyúló V is jó ugyanezen az elven. Túlzásba azért nem kell esni vele, mert nehéz lesz kiemelni, meg ha már egyszer kivittük a szerszámot a mozgatott térfogatból, akkor további előny nincs. Hannoverben láttunk valamelyik sógor standján ilyen jófajta hátranyúlós történetet. Mondta is az emberünk, hogy irgalmatlan orrsúly kell hozzá.
A lazítás talajmechanikájából adódik a kisebb vonóerő igény. A lazító csúcsa előtt ferdén felfele hasad és emelkedik a talaj. Ha ebbe a térfogatba benne van egy másik kés, akkor az összetorlódás plusz erőt igényel. A kétsoros esetén messzebb vannak a szomszédos kések.
Nem flamelni szeretnék, de eddig egyetlen egy esetben adódott probléma késszárral és a gerinclemez egyetlen esetben törhet el középen, ha fordulnak a géppel. A mechanika szigorú tudomány...
Egy lazító se bírja az oldalirányú terhelést... lehet, hogy el kellene beszélgetni a traktorossal!
4997 hozzászólás
Válasz #2496. hozzászólásra
Milyen dondi?
Válasz #2488. hozzászólásra
egyet tudok veled érteni, nekünk van egy 5 késes dondink hátúl hengerrel, a késeken vannak szárnyak, azzal olyan munkát lehet csinálni, h elképesztő.
rendesen átdolgozza a talajt, nem rögösít, és még egy kis keverő hatás is érzékelheteő, sekélyebben dolgozva.
nagyon elégedettek vagyunk vele
Válasz #2484. hozzászólásra
nekem az nem tetszik ezekben a tengerentúli vetőgépekben hogy nincs komoly visszatömörítő kerék rajtuk, nálunk a tömörítés a legfontosabb a mélységtartás után.
Válasz #2491. hozzászólásra
2461-es hozzászólás itt lejjebb vagy az előző oldalon ha már átcsúszott oda!!!
Válasz #2491. hozzászólásra
2461-es hozzászólás.
Válasz #2489. hozzászólásra
ez olyan direktvető h minden sor előtt van egy erős egyenes elővágó-tárcsa. De az utána jövő vetőkocsi rugói olyan könnyűek, hogy a nagyi felemelte volna a fülcimpájával. Kis oldalirányú erőre meg simán kitér az egész kocsi.
Asszme én vagyok a béna de nem találom a 2461-t. 2100 az inline ripper.
majd holnap megkérdezem a bátyám... ő követte el... (amúgy nem csak ctrl+c ctrl+v)
Nem értem miért hasonlítana a lazítónk a kvernelandéra
A laprugó tényleg csak egy lehelettel van előbb a nyírócsapnál. Spirálrugósra gondoltam, ami teljesen kijön a talajból.
Válasz #2487. hozzászólásra
Értem.
Egyszer ha úgylenne a nagyonnik gép után kellene egy príma vetőgép.
Nemtudom mi volna jobb egy ilyesmi direktvető vagy egy Rapid-Spirit-Pronto vonal???
Lazítós kollegák akik most írogattok!
A faxom kivan a lazítókkal meg a sok mesemondókával...
Amikor vettem a lazítót mindenki lehurrogott hogy nagykéstávolság meg izé meg nehézhúzás meg minden, mostmeg mindenki gyártja a kb olyan pofájú lazítókat bontócsúcsokat késeket nagy késtávolsággal dolgoztatják ésatöbbi...
Visszanyalt a fagyi???
Az a kés szárnyak nélkül 90centire xart sem ér!!!
Nem szerintem hanem szerntetek! Mert a fralazon a nagy késtávból a szárnyak vagy 30centit levesznek rögtön késközönként, de az xar.... mert nemrepeszt át .,.....
röhögjek vagy sírjak!?!?!?!?!
Ez az egész csak azért bánt mert ment a baxtatás nagyon keményen de amíg a többiek csak túrkálták fel a köbméteres rögeket addig nekünk meglehet nézni a lazított fődeket!!!!
18-25 literekből
Válasz #2486. hozzászólásra
3méter, és 2milla/méter. De ez még faragható.
Válasz #2484. hozzászólásra
Az mekkora hány méteres cimbi?
Mi pénzen adják?
Válasz #2474. hozzászólásra
75-90 ig
Válasz #2483. hozzászólásra
Van egy gabona direktvetőjük is eladó, de én valahogy nem nézem túl sokba. Olyan törékenyke.
Válasz #2479. hozzászólásra
most már legalább ilyen gépe is lesz valakinek, még 2008-ban nézegettem a 4m-es gabona direktvetőiket de tume lett helyette
Válasz #2475. hozzászólásra
a busa lazitópengéje a kverni lazitójáéval megegyezik, a kv-nek laprugóköteges a lazitója, de mindenki elismeri, hogy elb@xott találmány, a váz felfogató konzol szétcsavarodik, a pengék nagy terhelés mellett nagyon orron járhatnak, igy több lapot kell alkalmazni, hogy ne legyen félig nyitott állapotban, a nyomórugós változatoknál lehet könnyen kontroláli, hogy mekkora erő mellett nyisson ki
Válasz #2478. hozzászólásra
Brillionnak szélesebb lehet mi?
Ezeket az 50-es távokat milyen mélységre találták ki?
Válasz #2475. hozzászólásra
Nektek annál a Busa lazítónál hány csavar fogja a lazítókést?
Ha két 18 vagy vagy 20-as csavarral kéne megfogatnotok, akkor milyen kötéstávolságra kéne fúrni a 2 lyukat, hogy a nyírócsap hatás meglegyen?
Válasz #2477. hozzászólásra
Nézd meg a 2461est!
Válasz #2474. hozzászólásra
SS5 34-66cm/kés távolság, teljes szélesség 3,00 m
SSE5 34-58cm/késtávolság, teljes szélesség 2,60 m
Milyen gyártmányú? Végig rugós, vagy olyan mint a Jhony, hogy 20cm-t tud kiemelkedni, onnan meg marad a nyírócsap?
Válasz #2475. hozzászólásra
Az enyém rugós lesz, de nincs ilyen tapasztalatom.
Ilyen őrült kötött talajokon nem használ senki rugós vagy hidraulikus biztosítású lazítót? Nem elterjedt, meg drága megoldás, de nincs vele valakinek tapasztalata?
A hivatkozási kritika jogos. McKyes és Godvin írt lazításelméletről, az inline problémáit pedig MGI-s jegyzőkönyvekben láttam... azokat ugye viszonylag nehéz linkelni.
Válasz #2472. hozzászólásra
Ennek hány centire vannak a kések egymástól?
brillion
Válasz #2471. hozzászólásra
igen, de a fala az vastag és igy nagyon stabil
a franciák se gyártják vastagabb anyagból
Válasz #2470. hozzászólásra
nekem ez a váz elég vékonykának tűnik.
Válasz #2469. hozzászólásra
látjátoz, ezért jó az én lazítóm, mert erre a vázra tkp 2-3-4-5 kést is fellehet szerelni, s ez valóban birja a kritikát... igaz nyírócsavaros, de csavart lehet kapni
Válasz #2468. hozzászólásra
Nálam is van egy 7 késes jympa. Nekem szintén az a bajon vele, h összehúzza a szárat, illetve az alacsony vázmagasság miatt bedugul. Ja, és baromi közel voltak a késes változatánál a körmök a hevederekhez, 5 késesre meg át sem tudtuk ezért szerelni. Volt h csak 4 késsel húztuk.
Egy kis adalék a lazító választáshoz: Elöljáróban annyit, hogy minden lazító "jó" bizonyos talajtípushoz, de ahol tényleg "beton" kemény a föld oda csak a jympa való. A környéken van több framest lazító, valóban könnyebb húzni, de a szárnyak csak néhány napot bírnak, a nyírócsavarokról nem is beszélve. Láttam rokkant vázú dondit, foghíjas IH lazítókat. A környékbeli gazdák átmentek "csavarnagykerbe", köztük mi is. Amit lehetett azért kiszántott mindenki, de nem sok eke bírta pl kvernelad LD100 gerendelye meghajlott, Bódi úrnak is vannak erre területei és bizony az új johndeerek mögött a majd 20 éves condor eke vigyorgott. És a szerencsi mg. rt ekéi is leöltöztek. Egy szónak is 100 a vége aki nem ekevas és csavar után akar járkálni annak végső megoldásként a jympát tudom ajánlani. Még annyit hogy a léhi gazdaságban több mint 1000ha-t lazítóznak (munkagépek: ih, framest, jympa), csak a jympát húzzák non-stop (370le NH) a másik kettőt szerelik, vagy heggesztik, ott már majd 10 éve megvan a szerszám. Nem szakad semmi, egyszerűen megáll a traktor vagy eltekeri a gépet. egy negatívuma van kb 100-150ha bírnak a papucsok, első nap után élfelrakóval rá kell menni.
A videón árpa földet lazítunk 20-30 cm mélyen (TG285), fogyasztás 22-35 liter/ha. Azért 5 késsel mert 7 késsel felrögel és összehúzza. Így nagyobb rögek csak a forgóban jönnek fel. A gyári rögtörő jelen körülmények között nem csinál semmit, ha nedves a talaj felső rétege, akkor fölszedi magára és félóra után már ki is emelte a lazítót. Ebbe is lehet ECO/Flat késket csináltatni 60e/db, a hazai gyártók bármit lemásolnak.
[kep1][kep2]
[video1]
Válasz #2455. hozzászólásra
Nyomjál majd a konkrét írásra mire ísz mert megvadulunk ha nem.......
Orrsúllyal mivan?
Épeszü paraszt frontos traktorral talajozik
Oda rá meg határ a csillagos ég
Válasz #2464. hozzászólásra
60-76,2-91,4-101,6 cm-re. Én 60asat vennék.
Válasz #2457. hozzászólásra
Mennyire szoktak lenni a kések az egysoros lazítókon
Válasz #2461. hozzászólásra
Jók ezek a gépek csak az a baj,hogy mindig optimális viszonyok között mutatják be őket meg persze aránylag könnyebb földeken
Rome inline lazító
Válasz #2457. hozzászólásra
Nekem még nem volt inline lazítom, de lehet h lesz. Ennek a kése hasonló, mint a ti egyenes késetek, azaz alig mozgatja a felszint. Nem tudom elképzelni h betorlódik oda vmi. Inkább a vázmagasság számítana, de mivel nincs a felszín agyonbolygatva, így szerintem nem dugul be. Igaz, amit kiszemeltem, azon minden kés előtt van egy elővágótárcsa is ami, feltéve h belemegy a talajba, a szármaradványokon kívül a talajt is megvágja pár centiméteren.
Válasz #2458. hozzászólásra
sőt mi több 28%al gazdaságosabban üzemeltethetők mint a hagyományos, v iveltprofilú lazitók
Válasz #2457. hozzászólásra
nagy tévedés, az agrisem rendszere is szingli gerendás, és nem szorul be , mivel a tajt nem a kések közzé, hanem felfelé mozgatva lazitja
Na ez az ami egy rázós kérdés. Merthogy több nagy gyártónak is van in-line lazítója, és biztos hogy okkal csinálják, de a tudomány mai állása szerint (lazítókból írtam a diplomám a BME-n) nem jók a egysorosok, mert beszorul a talajszelvény a két gerinclemez közé, könnyen eldugulhat. Remélem idén nyárra meglesz a loggerünk és akkor mérési adatokat is tudok mögé rakni az elméleteknek.
Válasz #2451. hozzászólásra
Persze, lehet h az in-line lazítóknak is van előnyük, mégpedig h egyszerre két oldalról éri erőhatás a kések közötti talajt.
Így első ránézésre az is jó lehet. De a nagyon hátranyúló V is jó ugyanezen az elven. Túlzásba azért nem kell esni vele, mert nehéz lesz kiemelni, meg ha már egyszer kivittük a szerszámot a mozgatott térfogatból, akkor további előny nincs. Hannoverben láttunk valamelyik sógor standján ilyen jófajta hátranyúlós történetet. Mondta is az emberünk, hogy irgalmatlan orrsúly kell hozzá.
Válasz #2452. hozzászólásra
imhol róla egy kép
Válasz #2451. hozzászólásra
Ezek szerint az ekevázra szerelt lazítókéseknek a legkönnyebb a vontatása?
Válasz #2436. hozzászólásra
Az első gépkapcsolásban egy KTL lazítót írnak kühnetől de ilyet nem találtam a honlapjukon???
Válasz #2449. hozzászólásra
A lazítás talajmechanikájából adódik a kisebb vonóerő igény. A lazító csúcsa előtt ferdén felfele hasad és emelkedik a talaj. Ha ebbe a térfogatba benne van egy másik kés, akkor az összetorlódás plusz erőt igényel. A kétsoros esetén messzebb vannak a szomszédos kések.
Nem flamelni szeretnék, de eddig egyetlen egy esetben adódott probléma késszárral és a gerinclemez egyetlen esetben törhet el középen, ha fordulnak a géppel. A mechanika szigorú tudomány...
Egy lazító se bírja az oldalirányú terhelést... lehet, hogy el kellene beszélgetni a traktorossal!
Válasz #2444. hozzászólásra
Miért könnyebb húzni a 2 sorost? Mert ezt mi is tapasztaltuk. De talán még a V-nél is könnyebb húzni.
Válasz #2447. hozzászólásra
Te tudod...