Hirdetés
Fórum
- Epertermelés új
- Kukorica és napraforgó vetése új
- Napraforgó-termesztés új
- Kukorica várhatóan........! új
- Életképek a gazdálkodás mindennapjairól új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- AKG támogatás új
- Lengyel fűkasza új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- Üzemanyag fogyasztás / gázolaj- és benzináremelés új
Cikkajánló
Hirdetés
Létszükséglet a vízgazdálkodás
Rendszerszemlélet a fenntartható és gazdaságos termelés érdekében.
Hirdetés
3439 hozzászólás
Válasz bendix #1838. hozzászólásáraSzia!
Èn most próbálom először!
Mondjuk csak pár éve jött a piacra!
De tényleg jónak tűnik.
Válasz Buzás Zoltán Tamás #1837. hozzászólásáraSzèp!
Most vetetted először vagy volt már vele tapasztalat?
Leopárd árpa
Május 14-én fotóztam. Balra november 17-én vetett tavaszi árpa, jobbra október 11-én vetett őszi búza.
Május 14-én fotóztam. Balra november 17-én vetett tavaszi árpa, jobbra október 11-én vetett őszi búza.
Válasz .!?@ #1820. hozzászólásáraOtt a lényeg abban amit mondtál
ugylátom a mai vihar betett :T.K.O.
ez a mai volt a bónusz.
legalább már nembasz az ideg.ide már mehetett volna akármennyi,akármilyen szilárditó....
Válasz mtz1221 #1818. hozzászólásáraNekem a Pio tavaly nagyon durva volt, repce után ment. Már attól féltem, hogy tárcs lesz. Megjött a meleg kapott egy foszfor Yara lombtrágyát ée 130 q lett. Persze a késés miatt a vizet nehezen adta le.
Bocs az offért!
Válasz mtz1221 #1827. hozzászólásáraSor mellé próbálj meg tenni vízoldható anyagot vetéssel egymenetben az megoldja majd ezt a gondot.
Válasz kukaccsosz #1826. hozzászólásáraŐsszel szántás előtt kaptak 180-200 kg mappot nálam. Létezik hogy a hideg miatt nem tudják felvenni, vagy a rengeteg hideg eső kevert be nekik az elmúlt hetekben ?
Válasz Gumóka #1824. hozzászólásáraRepce utáni lilulás felénk is ismerős jelenség.
Az egyértelműen foszfor ellátási probléma.
Egy évben repce után a terület egy része kapott komplexet magas foszfortartalommal sor mellé a másik része csak nitrogént és egyértelmű volt a különbség.
Válasz kukaccsosz #1816. hozzászólásáraAmi kezelt, az is inkább csak eldőlni tud, nem annyira feküdni
Válasz kukaccsosz #1821. hozzászólásáraRepce után nálunk is meglilul mind
Válasz kukaccsosz #1821. hozzászólásáraÉrthetetlen nekem is. Csak búza előveteménynél, ahol szója vagy napra volt előtte ott semmi gond. Pio 725-ös amúgy is hajlamos a lilulásra, de eddig csak repce után fordult elő. És igen hidegek vannak voltak, jóval a megszokott átlagtól.
Igen elileg az a jó árpa ami megdől, de ilyenkor az a jó ha magának tudja aratni az ember.
Válasz mtz1221 #1818. hozzászólásáraMinden gyomirtó szerre rá van írva, hogy stresszes állapotban lévő állományra nem ajánlott.
Mitől lilul, olyan hideg van ott délen?
Válasz kukaccsosz #1816. hozzászólásáraÍgy gondolom én is….
7-8-9-10T/ha termést tartani kell valaminek.
Ilyenkor ha megdől, megroppan, még a szemfejlődésbe is bele tud pofázni.
Válasz envagyok2 #1817. hozzászólásáraCsak nem május közepén.
Válasz kukaccsosz #1816. hozzászólásáraBe lilult kukoricát le merjek gyomírtózni, vagy várjak vele és vegyek másikat amit 8-10 leveles korában is rá lehet rakni ?
Válasz kukaccsosz #1816. hozzászólásáraaz a jó árpa attribútuma, hogy megdől...
Válasz fexco #1811. hozzászólásáraElég nagy hiba kihagyni az árpa technológiából a szárszilárdítót.
A jó árpák kisebb-nagyobb mértékben minden évben megdőlnek, de nem mindegy hogy mikor és mennyire.
A kezelt árpák is amik jók megdőlnek aratásra, de ami már most fekszik azzal tényleg nagy gáz lesz főleg ha csapadékos marad az idő.
Válasz fexco #1811. hozzászólására Pedig megéri, azóta alig van dőlés
Válasz k-roy90 #1808. hozzászólásáraPassz, én hőkezelés nélküli szóját felénk még nem láttam.
Válasz k-roy90 #1808. hozzászólásáraA szója nem telel kinn ha fejreáll az őszünk,
ezért is csodanövény a kukorica.
Válasz Ares 826 #1810. hozzászólásáraerre most elég gyakori.
1értelműen ez az utóbbi sok eső tett be neki.sajnos a kalászemelő se fog itt csodákat tenni.-rengeteg ott marad majd tarlón.
Válasz Sz_Pisti #1809. hozzászólásáranem.
Válasz fexco #1807. hozzászólásáraIlyet én is láttam Debrecen környékén, de a fekvő árpák nem jellemzőek az idén az országban!
Válasz fexco #1807. hozzászólásáraSzárszilárdító ment?
Válasz mtz1221 #1794. hozzászólásáraA kérdés, melyik ilyen fajta szója alkalmas másodvetésre?
itt meg mintha áttmentek volna rajtuk uthengerrel.
Mikuláskor vetettem, márciusban hengereztem, most ilyen. KWS MERIDIAN.
Válasz F-A-R-M-E-R \ #1801. hozzászólásáraJaj de jó a szemed!
Van dőlés itt is de azt mégsem tehetem ide ki 
Válasz F-A-R-M-E-R \ #1798. hozzászólásáraHát ha autóban nem kell ülésmagasítót használnod, és lábbal eléred a pedálokat is, akkor ez jó magas lett.
Csak meg ne dőljön.
Válasz F-A-R-M-E-R \ #1798. hozzászólásáraVagy te vagy méreten aluli.
Válasz Bobo77 #1800. hozzászólásáraMondjuk messze nem kell vinned, látom ott a telep mögötted
Dőlés nincsen?? nekem foltokban lefeküdt olyan vastag anyag volt
Válasz Sk Laci #1795. hozzászólására
Válasz F-A-R-M-E-R \ #1798. hozzászólásáraNe térdelj abban az árpában nem vagy te büntiben!
1 kicsit megnyúlt
Válasz lorant90 #1796. hozzászólásáraAnemone
Az osztrák Sautba Linz a fajtatulajdonos. Régebbi fajta, de a mi vidékünk nagyon bepaszol neki.
Válasz Sk Laci #1795. hozzászólásáraSzia . Milyen fajta ?
Válasz Bobo77 #1780. hozzászólására
Itt az ősziárpám. Igaz, hogy idén csak 1,4 Ha van, de tavaly ez a fajta nálam nagyon jól szerepelt 30 Ha-on.
Válasz P@so #1793. hozzászólásáraÚj perspektíva a hazai szójapiacon - alacsony tripszininhibitor tartalmú
szóják a Gabonakutató kínálatában
SZÓJA
Ezen fajták termésének felhasználása, takarmányiparba
történő felelős és körültekintő bevezetése érdekében a
Gabonakutató megbízta a Pannon Egyetem keszthelyi
Georgikon Karát az egyik legérzékenyebb haszonállaton,
a broilercsirkén végzett, hazánkban eddig teljesen
egyedülálló, etetési kísérlet lefolytatására, az eredmények
értékelésére. A 2012 őszén, az Aires és Ascasubi fajtákkal
végzett kísérlet azért is egyedülálló, mert különböző TIU
értékű anyagokkal etetési kísérleti adatok eddig még nem
voltak elérhetőek.
Az eredmények alapján megállapítható, hogy a
genetikailag kisebb tripszininhibitor aktivitással
rendelkező szójafajták hőkezelés nélküli etetése reális
alternatívát jelenthet a hőkezelt, nagyobb antinutritív
anyag tartalmú fajtákkal szemben. A kísérlet eredményei
alapján az új fajták nem befolyásolják jelentősen a broilercsirkék
takarmányfelvételét, különösen a nevelő, befejező
fázisban. A fajlagos takarmányértékesítés megközelítette
a hőkezelt terméket fogyasztó csoportét (ld. ábra).
Az új szójafajták takarmányozási felhasználhatóságát
és az ebben rejlő potenciált természetesen befolyásolja a
nyers és a hőkezelt termékek ára közötti különbség.
A termékek véleményünk szerint beilleszthetők
az idősebb pulykák, kacsák, libák, a tojótyúkok
és hízó sertések tápjaiba is. Kérődzők takarmányaiban,
tejtermelő tehenek pótabrakjában úgyszintén
felhasználhatók a kevesebb antinutritív anyagot
tartalmazó szóják.
A fehérjenövények között a világtermelésben a szója áll
az első helyen. E növény magjának közvetlen etetését
a benne található emésztést gátló anyagok nem teszik
lehetővé. Ezek közül az antinutritív anyagok közül
kiemelkedő jelentőségű az ún. tripszininhibitor, mely a
fehérjék enzimatikus bontását gátolja, ezzel káros élettani
hatásokat okoz, amely végső soron étvágytalanságban,
a tömeggyarapodás csökkenésében, elhullásban
nyilvánul meg.
A tripszininhibitor lebontását különféle hőkezelési
eljárásokkal érik el.
A hőkezelt fullfat szója gyártásánál ez a költség, beleszámítva
a szállítmányozási költséget is, 20-25000
Ft-ot is elérhet tonnánként. Ezen költség jelentős része
(30-40%-a) közvetlen energiaköltség.
A 2013-as szezonban több, 20 mg/kg körüli TIU
értékű szójafajta is felkerül kínálatunkba, amely korlátozások
mellett megoldást kínál a takarmányozási
költségek csökkentésére. Az Aires, Bahia, Hilario és
Ascasubi kivétel nélkül ilyen termékek, melyek kompromisszumok
nélkül, magas termésátlagokat biztosítanak,
kiváló beltartalmi értékek mellett.
Ezen fajták termésének felhasználása, takarmányiparba
történő felelős és körültekintő bevezetése érdekében a
Gabonakutató megbízta a Pannon Egyetem keszthelyi
Georgikon Karát az egyik legérzékenyebb haszonállaton,
a broilercsirkén végzett, hazánkban eddig teljesen
egyedülálló, etetési kísérlet lefolytatására, az eredmények
értékelésére. A 2012 őszén, az Aires és Ascasubi fajtákkal
végzett kísérlet azért is egyedülálló, mert különböző TIU
értékű anyagokkal etetési kísérleti adatok eddig még nem
voltak elérhetőek.
Az eredmények alapján megállapítható, hogy a
genetikailag kisebb tripszininhibitor aktivitással
rendelkező szójafajták hőkezelés nélküli etetése reális
alternatívát jelenthet a hőkezelt, nagyobb antinutritív
anyag tartalmú fajtákkal szemben. A kísérlet eredményei
alapján az új fajták nem befolyásolják jelentősen a broilercsirkék
takarmányfelvételét, különösen a nevelő, befejező
fázisban. A fajlagos takarmányértékesítés megközelítette
a hőkezelt terméket fogyasztó csoportét (ld. ábra).
Az új szójafajták takarmányozási felhasználhatóságát
és az ebben rejlő potenciált természetesen befolyásolja a
nyers és a hőkezelt termékek ára közötti különbség.
A termékek véleményünk szerint beilleszthetők
az idősebb pulykák, kacsák, libák, a tojótyúkok
és hízó sertések tápjaiba is. Kérődzők takarmányaiban,
tejtermelő tehenek pótabrakjában úgyszintén
felhasználhatók a kevesebb antinutritív anyagot
tartalmazó szóják.
Ha a szójára írtad a hőkezelést, akkor kell hőkezelni a takarmányozáshoz...
Válasz mtz1221 #1791. hozzászólásáraSilót nem szoktunk takarmányozni.
Válasz k-roy90 #1790. hozzászólásáraVan olyan is, de hogy 000-ásba van e azt nem tudom. Ha takarmányozásra kell a másodvetés, akkor siló kukoricának mehet az árpa után.
Válasz mtz1221 #1788. hozzászólásáraHőkezelés nélkül is alkalmas takarmányozásra?