Válasz hashtag #2673. hozzászólásáraNem kell hogy nekem higgy. Nézd meg bárhol a világon ezen a természinten a bio-s eredményeket és hasonlítsd össze az ottani konvencionálissal.
de
Miért a kételkedésre fordítasz energiát a gondolkodás helyett?
2023-ban 150 kg pétisóval (40 kg N hatóanyag) vetettem a kukoricát. Nem ez volt a terv, de utána feszt esett, mire bele tudtam volna menni, magasabb lett az állomány, mint én. Ennyi hatóanyaggal termett 11,7 tonnát, kevesebbet adott, mint 2022-ben, amikor a tenyészidőben esett rá kb. 60 mm csapadék, június 9.-én (könnyű megjegyezni, több se volt).
Válasz termelo #2670. hozzászólásáraHa nekem jó a 6t üzemi átlag, akkor ne szórjak ki semmit?
Ha esős idő van, akkor annyi úgyis meglesz, ha aszály, akkor meg úgyis kidobott pénz? Erről van szó?
Válasz Radocz #2665. hozzászólásáraEz a videó kb 10 éve is elhangzott. És kb 10 év múlva is el fog hangzani. Semmi nem változik. Csodaszerek, csoda megoldások jönnek mennek.....
Válasz Radocz #2665. hozzászólásáraEzeknek az embereknek az írásait milyen néven lehet megnézni mert ha "tanítók" akkor vagy nem találhatóak meg itt vagy nem tudom milyen néven.
Én akitől érdemi információt szereztem ezen az oldalon a témában az .Feco Mr.Poke és 1221.3
Én is irok!
Reto Stocker
Pierre,
Kiszombor
Berend Ferenc
Fazekas Lajos (1111 ha)
Még van egy, csak a neve nem jut eszembe. Ott volt velem több képzésen.
Válasz Sanyiii70 #2658. hozzászólásáraÉn arra világítottam rá ha nincs víz zárva a gázcserenyílás de mivel a levegő is gáz így nem megy be a növénybe a benne lévő nitrogén...
Jó szar a kontrollod, 125 kg amnitrát baci nélkül is jelenleg teljes értékű terméshez elég.
Válasz MrPoke #2657. hozzászólásáraA kezdeti kudarcokat és a tanulási folyamatot minden új dolognál be kell kalkulálni, de azt az álszent dumát nem veszem be, hogy valaki csak azért dolgozik, hogy elfáradjon és a profit nem érdekli. Hosszútávon a haszon és a fenntarthatóság kombinációja a lényeg minden befektetésnél.
Bár manapság az "üzletemberek" túlnyomó része semmit nem néz csak a rövidtávú hasznot.
Más nem számít.
"Mint tudjuk, a baktériumok fennmaradásához és a szaporodáshoz szükség van többek között cukorra és nitrogénre. Nagy mennyiségű baktérium gyors és olcsó előállításához a legtöbb laboratóriumi technika bőségesen adagolja a tápanyagokat (cukor, nitrogén…). Természetes körülmények között azonban a tápanyagok mennyisége véges, ami azt is jelenti, hogy a baktériumok nem tudnak korlátlanul szaporodni, így a fennmaradásuk is nehézkes a természetben.
A BiogeN egy szilárd halmazállapotú mikrobiológiai készítmény, melyben Bacillus licheniformis baktérium található. Ennek a baktériumnak a különlegessége, hogy a szármaradványokból elő tudja állítani magának a szaporodásához szükséges cukrot, és a levegőből meg tudja kötni a szaporodásához szükséges nitrogént, így természetes körülmények között is képes fennmaradni."
Én azért mellészórok 100-150 kiló (most éppen 125 kg sikerült) ammóniumnitrátot egy hektárra a biztonság kedvéért. Mert az még a kevés vizet is összeszedi és ezzel is segít a baciknak. De mivel háromszor megázott egy hét alatt, lehet, hogy kidobott pénz volt.
Most használom először a BiogeN-t. De nem lett az egész tarló kezelve. Egy része kontroll ami semmit nem kapott csak tárcsázást.
Majd kiderül lesz-e különbség.
Én már évek óta nem követem a nagy "tanítókat" nem tudom mi most a trend.
De egy dolog fontos. Aki Notill be kezd azt ne érdekelje a pénz. Ha mentálisan nincs arra felkészülve, hogy milliókat fog kidobni az ablakon akkor ne csinálja. Mert csak meg fog bolondulni és összevissza fog kapkodni. Az meg úgy nem megy.
Válasz szanberg #2643. hozzászólásáraArra nem gondoltál hogy esetleg ő dobálta le az apró vadaknak???? Nálam volt olyan eset hogy a köcsög vadász ment a sorok között s törte a kuccát le hogy az apró vadak nyúl fácán ne dögöljön éhen ősszel! Hogy száradt volna le a keze mikor ezt csinálta!
Azért baccuk meg, ha tényleg az emberiség élelmezése lenne a cél, nem akarom elhinni, hogy nem tudnának valamit ki nemesíteni a msi teknológiával. Pl kukorica is olyan lenne mint a lucerna. 1x elvetnéd, 5-6 évig csak tavasszal ujrafakadna, és ősszel aratnád. Na akkor nem lenne föld bolygatás, kormolás semmi.
Válasz termelo #2640. hozzászólásáraHa zárva van, akkor más sincsen.
Ha a nyílás a vízhiány miatt zárva van, akkor nem jut be a fotoszintézishez szükséges széndioxid, és a megtermelt oxigén sem jut ki. Tehát nem dolgozik a növény, csak túlél. Ezért vannak olyan növények, amik törpék maradnak a szárazságban. Az említett szer esetében arról volt szó, hogy van némi víz, a mélyebb rétegben, de mivel te a föld tetejére tetted ki a nitrót, ott meg kiszáradt, így azt onnan felvenni sem tudja. Ekkor segíthet a termék. Én így értelmezem.
Válasz termelo #2641. hozzászólásáraÉn a 20 évem alatt kipróbáltam százféle anyagot, de lehet keveset mondok. Sok a szentelt víz, de nekem ez a mérlegen is mutatott. Meg is vettem teljes területre, de van több szomszéd tábla amit én csináltam, egyező technológia, egyező input, csak azokra nem rajtunk BlueN-t.
Idén újra nézem majd.
Válasz szanberg #2637. hozzászólásáraBlueN egy érdekes baktériumot tartalmaz. Metanol-t fogyaszt. Minden növény termel metanolt, de stressz helyzetben emeli ezt a szintet. Így tud jobban teljesíteni aszályban.
A mélyebb rétegekben anaerob körülmények vannak, az oda lemosódó tápanyagok sokkal kisebb mértékben vehetőek fel, vagy kb nagyon nem is. A fotoszintézis akkor is működik amikor furulyázott a kukorica! Ha a sztómákon jut be levegő, akkor lesz működése is a BlueN -nek. Magyarul amíg él a növény!!!
Ha meg döglik a kutya, döglik a bolha is. Nyilván.
De nem erről beszélünk, hanem arrol, hogy a 10tonnas termelés szintnél 5mázsát szépen hozzátett! Nem elhalt elszáradt életképtelen állományokról.
Szóval oszthatod az észt, Te nem gondolkodsz de mindegy...
Válasz termelo #2633. hozzászólásáraNézd az előző hszt, abban a mélységben, ahova a vasat is csak nagykalapáccsal tudom leverni, és a víz se megy le, nem gondolnám, hogy kimondottan sok tápanyag “lemosódna”
Válasz termelo #2632. hozzászólásáraAz hogy mennyire terheled a vízkészletet az nagyon lènyeges. De miért? Mert olyan vetésforgó van, hogy gyakran nagy vízigényű kultúrák vannak egymás után, azok mindig kiszívják a talajt nullára az év végére, tehát csak télen tud(na) töltődni. Ami tavasztól őszig esik azt egy kapás mindet fölveszi. A talajba semmi(!) nem jut le. És csinálod ezt, évtizedeken keresztül. Csoda hogy csökken a talajvízszint?
Sokkal több korán lekerülő kéne, és utána kultúrállapotban tartani a talajt, és zéró zöldtrágya. Akkor talán, lassan tudna gyarapodni a talajban a nedvesség. Persze ez tájanként változik. Mert ahol agyag van 30 centin, ott lehet bármilyen szárazság, ha bejön 50 mili eső, akkor belvíz lesz. Sajnos.
Alatta meg sivatag ugyanúgy.
A 100 mázsás sztoriról annyit ahol tavaly a legrosszabb volt a kukorica ott lett most a legjobb a búza.
Szerintem a no-till egyik tényleges igazsága pont ebből fakad, hogy közepes termés után könnyebb közepest előállítani mint egy nagyon jó termés után.
Valamekkora mértékben pusztán ebből előállhat az a helyzet, hogy kell "átállási idő" hiszen ha 90%-ban terhelem csak a vízkészletet pár év után több nedvesség marad a talajban és 1-2 évben simán utól fogja érni a konvencionálist vagy több év(sok) átlagában már nem lesz különbség a termésben.
Csak akkor megy fel műtrágya a földből ha van víz eddig igaz amit írtál, de ha nincs víz akkor a növény nem tud párologtatni és ha nem működnek az élettani folyamatok teljesen mindegy, hogy a levélben van e tápanyag vagy nincs. Ha nem így lenne mindenkinek jó kukoricája lehetne aszályba is.
Amúgy faxa csávó vagy, hogy mást fikázol addig ameddig nem láttuk a te kukoricád milyen a szomszédé mellett...
Igaz nem direkt vetis nem notill.....
De valahol mégis direkt vetettem.... merthát nem véletlenül.
A legkemenyebb ut melleti szar szélén is végig nevel valamit maskor meg se nőtt térdig se.
Mákunk van az esővel az biztos
2826 hozzászólás
Válasz t.romsics #2674. hozzászólásáraHa valaki 2022 után nem kezdett el ezeken gondolkodni annak nem tudom mit is kéne mondani...
Válasz hashtag #2673. hozzászólásáraNem kell hogy nekem higgy. Nézd meg bárhol a világon ezen a természinten a bio-s eredményeket és hasonlítsd össze az ottani konvencionálissal.
de
Miért a kételkedésre fordítasz energiát a gondolkodás helyett?
2023-ban 150 kg pétisóval (40 kg N hatóanyag) vetettem a kukoricát. Nem ez volt a terv, de utána feszt esett, mire bele tudtam volna menni, magasabb lett az állomány, mint én. Ennyi hatóanyaggal termett 11,7 tonnát, kevesebbet adott, mint 2022-ben, amikor a tenyészidőben esett rá kb. 60 mm csapadék, június 9.-én (könnyű megjegyezni, több se volt).
Válasz termelo #2670. hozzászólásáraHa nekem jó a 6t üzemi átlag, akkor ne szórjak ki semmit?
Ha esős idő van, akkor annyi úgyis meglesz, ha aszály, akkor meg úgyis kidobott pénz? Erről van szó?
Válasz termelo #2666. hozzászólására.Feco. testvére csinálja.

Dénes Bujon szinten csinálja, de kicsiben.
Tard településen, Dani profi.
Sokan vannak, akik nem írnak de teszik a dolgukat, és részt vesznek Jakabszálláson a rendezvényen.
Most 15- én a Kite rendezvény után giliszta számolás lesz nálam .
Válasz termelo #2666. hozzászólásáraEzek ott voltak a Legyél Te az év talajmegújítója 3 napos rendezvényen .

Kiszombi ilyen néven irt.
Zomborszky Attila Nyíregyháza Nyírtelek
Reto 30 éves találkozót ünnepel Svájcban, mert a kis csapatuk azóta direkt vet.
Válasz hashtag #2667. hozzászólásáraHát nem 6 tonna kukoricáig semmilyen tápanyag nem kell de aki 3 mázsa pétit szórt az se arat 1 kg al se többet.


Akkor ki járt jobban?
Mekkora egy kretén gondolja, hogy 200 mili csapadék mellett lehet növelni a termést amnitráttal
Itt van aki nem adott a komplexen kívül nitrogént mégis aszályban ővé a legszebb
Válasz MrPoke #2668. hozzászólásáraMellé beszélsz .

Neveket akarok hallani!
Válasz Radocz #2665. hozzászólásáraEz a videó kb 10 éve is elhangzott. És kb 10 év múlva is el fog hangzani. Semmi nem változik. Csodaszerek, csoda megoldások jönnek mennek.....
Válasz Sanyiii70 #2661. hozzászólására0-3 tonna tengerihez például bőven.
Válasz Radocz #2665. hozzászólásáraEzeknek az embereknek az írásait milyen néven lehet megnézni mert ha "tanítók" akkor vagy nem találhatóak meg itt vagy nem tudom milyen néven.
Én akitől érdemi információt szereztem ezen az oldalon a témában az .Feco Mr.Poke és 1221.3
Válasz MrPoke #2657. hozzászólásáraKi számít, számított nálad tanítónak?

Vagy 3-4 nevét írj már!
Én is irok!
Reto Stocker
Pierre,
Kiszombor
Berend Ferenc
Fazekas Lajos (1111 ha)
Még van egy, csak a neve nem jut eszembe. Ott volt velem több képzésen.
Válasz Sanyiii70 #2659. hozzászólásáraMert kertész vagy... azok mind pénz őrültek. Erre fele főleg.
Tisztelet a kivételnek. :D
Válasz termelo #2662. hozzászólásáraÉn elsősorban zöldséget termelek.
A többi csak a vetés forgó miatti szükséges "rossz".
Válasz Sanyiii70 #2661. hozzászólására120 kg péti az itt idén 6-6,5 tonna búza-árpa / hektárra volt elég ami többet kapott az sem lett jobb.
Válasz termelo #2660. hozzászólásáraMihez elég 125 kg ammóniumnitrát egy hektárra?
Válasz Sanyiii70 #2658. hozzászólásáraÉn arra világítottam rá ha nincs víz zárva a gázcserenyílás de mivel a levegő is gáz így nem megy be a növénybe a benne lévő nitrogén...
Jó szar a kontrollod, 125 kg amnitrát baci nélkül is jelenleg teljes értékű terméshez elég.
Válasz MrPoke #2657. hozzászólásáraA kezdeti kudarcokat és a tanulási folyamatot minden új dolognál be kell kalkulálni, de azt az álszent dumát nem veszem be, hogy valaki csak azért dolgozik, hogy elfáradjon és a profit nem érdekli. Hosszútávon a haszon és a fenntarthatóság kombinációja a lényeg minden befektetésnél.
Bár manapság az "üzletemberek" túlnyomó része semmit nem néz csak a rövidtávú hasznot.
Más nem számít.
Válasz termelo #2640. hozzászólásáraVan olyan ami a levegőből.
"Mint tudjuk, a baktériumok fennmaradásához és a szaporodáshoz szükség van többek között cukorra és nitrogénre. Nagy mennyiségű baktérium gyors és olcsó előállításához a legtöbb laboratóriumi technika bőségesen adagolja a tápanyagokat (cukor, nitrogén…). Természetes körülmények között azonban a tápanyagok mennyisége véges, ami azt is jelenti, hogy a baktériumok nem tudnak korlátlanul szaporodni, így a fennmaradásuk is nehézkes a természetben.
A BiogeN egy szilárd halmazállapotú mikrobiológiai készítmény, melyben Bacillus licheniformis baktérium található. Ennek a baktériumnak a különlegessége, hogy a szármaradványokból elő tudja állítani magának a szaporodásához szükséges cukrot, és a levegőből meg tudja kötni a szaporodásához szükséges nitrogént, így természetes körülmények között is képes fennmaradni."
Én azért mellészórok 100-150 kiló (most éppen 125 kg sikerült) ammóniumnitrátot egy hektárra a biztonság kedvéért. Mert az még a kevés vizet is összeszedi és ezzel is segít a baciknak. De mivel háromszor megázott egy hét alatt, lehet, hogy kidobott pénz volt.
Most használom először a BiogeN-t. De nem lett az egész tarló kezelve. Egy része kontroll ami semmit nem kapott csak tárcsázást.
Majd kiderül lesz-e különbség.
Válasz Radocz #2656. hozzászólásáraNem tudom. :D
Én már évek óta nem követem a nagy "tanítókat" nem tudom mi most a trend.
De egy dolog fontos. Aki Notill be kezd azt ne érdekelje a pénz. Ha mentálisan nincs arra felkészülve, hogy milliókat fog kidobni az ablakon akkor ne csinálja. Mert csak meg fog bolondulni és összevissza fog kapkodni. Az meg úgy nem megy.
A pénz ne legyen cél, csak eszköz.
Válasz MrPoke #2654. hozzászólásáraMi számít kamunak?

Válasz termelo #2618. hozzászólásáraA baloldalin nagyobb csövet látok, és szárazabb.

A kép nem mindig adja vissza, azt, amit a valóságban látni.
Aratás után a súly sokat fog segíteni.
Válasz termelo #2648. hozzászólásáraKezdő, bedöl még a kamunak.
Válasz mtz1221 #2650. hozzászólásáraDe kitaláltak már mindent.
Alga napfényből csinál alapanyagot, olaj, fehérje stb...
Ebből aztán lehet bármi....
Válasz termelo #2648. hozzászólásáraŐk inkább a lelkes gazdák közzé tartoznak.
Válasz szanberg #2643. hozzászólásáraArra nem gondoltál hogy esetleg ő dobálta le az apró vadaknak???? Nálam volt olyan eset hogy a köcsög vadász ment a sorok között s törte a kuccát le hogy az apró vadak nyúl fácán ne dögöljön éhen ősszel! Hogy száradt volna le a keze mikor ezt csinálta!








Azért baccuk meg, ha tényleg az emberiség élelmezése lenne a cél, nem akarom elhinni, hogy nem tudnának valamit ki nemesíteni a msi teknológiával. Pl kukorica is olyan lenne mint a lucerna. 1x elvetnéd, 5-6 évig csak tavasszal ujrafakadna, és ősszel aratnád. Na akkor nem lenne föld bolygatás, kormolás semmi.
Válasz szanberg #2643. hozzászólásáraFűzni viszik, vagy mit csinálnak ezzel a nyersel ?
Válasz MrPoke #2647. hozzászólásáraLáttad Ádámék videóját? Miért gondolják még minid az emberek, hogy jobb mélyen tárcsázni?
Válasz termelo #2640. hozzászólásáraHát valami csak bemegy, különben megfullad a növény....
Válasz termelo #2640. hozzászólásáraHa zárva van, akkor más sincsen.
Ha a nyílás a vízhiány miatt zárva van, akkor nem jut be a fotoszintézishez szükséges széndioxid, és a megtermelt oxigén sem jut ki. Tehát nem dolgozik a növény, csak túlél. Ezért vannak olyan növények, amik törpék maradnak a szárazságban. Az említett szer esetében arról volt szó, hogy van némi víz, a mélyebb rétegben, de mivel te a föld tetejére tetted ki a nitrót, ott meg kiszáradt, így azt onnan felvenni sem tudja. Ekkor segíthet a termék. Én így értelmezem.
Válasz szanberg #2644. hozzászólásáraNa látod ez a korrekt hozzáállás.
Válasz termelo #2641. hozzászólásáraÉn a 20 évem alatt kipróbáltam százféle anyagot, de lehet keveset mondok. Sok a szentelt víz, de nekem ez a mérlegen is mutatott. Meg is vettem teljes területre, de van több szomszéd tábla amit én csináltam, egyező technológia, egyező input, csak azokra nem rajtunk BlueN-t.
Idén újra nézem majd.
Beindultak a morék, tegnap a vadász kolléga küldi a kukoricámból a képet


Válasz termelo #2641. hozzászólásáraJa én is, én sem vagyok különb csak már talán hamarabb elengedem
Válasz termelo #2640. hozzászólásáraNemsokára 20 éve gazdálkodom főállásban, azóta minden évben megtalálják a parasztok a Szent Grált...
Válasz MrPoke #2639. hozzászólásáraÉs honnét szerez a baci nitrogént?
A gázcserenyílást a víz "nyitja ki", nincs víz akkor zárva van és nem megy be a nitrogén...
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-10-evfolyam/a-borszovet/a-gazcserenyilasok-felepitese-es-mukodese
Válasz szanberg #2637. hozzászólásáraBlueN egy érdekes baktériumot tartalmaz. Metanol-t fogyaszt. Minden növény termel metanolt, de stressz helyzetben emeli ezt a szintet. Így tud jobban teljesíteni aszályban.
Válasz hashtag #2636. hozzászólásáraNálatok igen de nálunk alul laza a talaj sőt Endre videójâban is az volt nem emlékszel?
A mélyebb rétegekben anaerob körülmények vannak, az oda lemosódó tápanyagok sokkal kisebb mértékben vehetőek fel, vagy kb nagyon nem is. A fotoszintézis akkor is működik amikor furulyázott a kukorica! Ha a sztómákon jut be levegő, akkor lesz működése is a BlueN -nek. Magyarul amíg él a növény!!!
Ha meg döglik a kutya, döglik a bolha is. Nyilván.
De nem erről beszélünk, hanem arrol, hogy a 10tonnas termelés szintnél 5mázsát szépen hozzátett! Nem elhalt elszáradt életképtelen állományokról.
Szóval oszthatod az észt, Te nem gondolkodsz de mindegy...
Válasz termelo #2633. hozzászólásáraNézd az előző hszt, abban a mélységben, ahova a vasat is csak nagykalapáccsal tudom leverni, és a víz se megy le, nem gondolnám, hogy kimondottan sok tápanyag “lemosódna”
Válasz termelo #2632. hozzászólásáraAz hogy mennyire terheled a vízkészletet az nagyon lènyeges. De miért? Mert olyan vetésforgó van, hogy gyakran nagy vízigényű kultúrák vannak egymás után, azok mindig kiszívják a talajt nullára az év végére, tehát csak télen tud(na) töltődni. Ami tavasztól őszig esik azt egy kapás mindet fölveszi. A talajba semmi(!) nem jut le. És csinálod ezt, évtizedeken keresztül. Csoda hogy csökken a talajvízszint?
Sokkal több korán lekerülő kéne, és utána kultúrállapotban tartani a talajt, és zéró zöldtrágya. Akkor talán, lassan tudna gyarapodni a talajban a nedvesség. Persze ez tájanként változik. Mert ahol agyag van 30 centin, ott lehet bármilyen szárazság, ha bejön 50 mili eső, akkor belvíz lesz. Sajnos.
Alatta meg sivatag ugyanúgy.
Válasz $HMP$ #2627. hozzászólásáraÉn úgy gondolom tök mindegy, hogy műveled csak megélj belőle.

Lassan ott tartunk, hogy minden nap zöldséget kell enni meg sokat futni, hogy egészségesen halljunk meg
Gondolj bele Netparaszt megvédi a talajt amiből így is úgy is sivatag lesz...
Válasz hashtag #2631. hozzászólásáraA tápanyagok 1 része oldat formájában van és azt nem fogja kiválogatni a növény de mind 1 ne menjünk bele.
Aki 3 q karbamindról beszél annak 1 része előző évekről ott van a mélyebb 1-2 méteres rétegekben...
Még jó, hogy a szakmai cikkek pont erről szóltak a hetekben-hónapokban, hogy eleve 60cm-től mélyebben kell nézni a tápanyagszintet.
Poke, merre vagy?
Válasz hashtag #2622. hozzászólásáraNem de megnéztem és jogos.
A 100 mázsás sztoriról annyit ahol tavaly a legrosszabb volt a kukorica ott lett most a legjobb a búza.
Szerintem a no-till egyik tényleges igazsága pont ebből fakad, hogy közepes termés után könnyebb közepest előállítani mint egy nagyon jó termés után.
Valamekkora mértékben pusztán ebből előállhat az a helyzet, hogy kell "átállási idő" hiszen ha 90%-ban terhelem csak a vízkészletet pár év után több nedvesség marad a talajban és 1-2 évben simán utól fogja érni a konvencionálist vagy több év(sok) átlagában már nem lesz különbség a termésben.
Válasz termelo #2630. hozzászólásáraTápanyagmentes, sovány vizet tud felvenni 1 méter mélyről, de azzal nem megy messzire, max nem döglik meg.
Válasz szanberg #2623. hozzászólásáraNem az a baj, hogy engem okoskának hívsz hanem az, hogy képtelen vagy a gondolkodásra.

Csak akkor megy fel műtrágya a földből ha van víz eddig igaz amit írtál, de ha nincs víz akkor a növény nem tud párologtatni és ha nem működnek az élettani folyamatok teljesen mindegy, hogy a levélben van e tápanyag vagy nincs. Ha nem így lenne mindenkinek jó kukoricája lehetne aszályba is.
Amúgy faxa csávó vagy, hogy mást fikázol addig ameddig nem láttuk a te kukoricád milyen a szomszédé mellett...
Válasz Praetor #2628. hozzászólásáraFarokbehuzas van nemköll idén venni semmit túl vagyunk gépesitve mint minden kisgazda
Válasz $HMP$ #2627. hozzászólásáraSzóval akkor komolyan kérdezted, hogy a sok eső után mit kezdj majd a lóvéval...
Igaz nem direkt vetis nem notill.....

De valahol mégis direkt vetettem.... merthát nem véletlenül.
A legkemenyebb ut melleti szar szélén is végig nevel valamit maskor meg se nőtt térdig se.
Mákunk van az esővel az biztos