Válasz Matyi50 #2135. hozzászólásáraEleve úgy kellett volna kezdeni, hogy senki ne kaphasson annál kisebb területet, mint amit természetben is ki lehet jelölni és használni.
A semminél még most is jobb lenne hozni egy törvényt, hogy amelyik tulajdonrész ennél még nagyobb, azt tovább aprózni ne lehessen, de erre nem nagyon hajlandók.
Elvenni mindenkitől önkényesen és egy mutyisnak odaadni?
Egy tulajdonosilag rendezetlennel nem tud mit csinálni,de rengeteg tulajdonos van,aki tudna mit kezdeni,még netán szakszerűen is,ha lehetősége adódna a saját részén gazdálkodni.
Már ez is jobb a semmitől,mert az elmúlt 20évben szó szerint semmi nem történt ezirányban,az Ebt-k ben is csak a feszkó van a nagyok és a kisebbek között állandóan...meg a lopás.Sok helyen emiatt nem alakítottak erdőbirtokosságot,és vagy összeroskadt az erdő,vagy épp fordítva megmenekült egy korrupt banda elől,ahol a kisebb tulajdonosok fáját egy az egyben lenyúlják termeléskor,befizettetni viszont csak a kicsikkel akarnak....
Válasz Matyi50 #2133. hozzászólásáraszerinted ez megoldás egy vitás közel negyed évszázada rendezetlen erdő tulajdonosaival sikerül majd használati megállapodást kötni?????? Hoooogyyyy?
Ez olyan marhaság mint a vadászati törvény az állam lehatárolt majd a parasztok közé dobta a gyeplőt marják egymást!!!!
Az állami és nagy maszek cégek irányítottan kikanyarították a javát majd a vadkáros területeket meghagyták a helyi szegény embereknek! Disznóság!
A napokban történt meg hogy egy erdő 12 % os tulajdonostársa mellesleg a fővárosból a több mint kétszáz km levő 2/3 os helyi tulajdonost fricskázza mert ő állami mutyi utján megszerezte a területet, milliókat követel és lekezelően fenyegeti a buta helyi erdőgazdálkodót akinek nem a hirtelen pénzszerzés a célja!
Gusztustalan!
A törvény eddig is egy **** volt de most se lett jobb!
Lassan már megutálom a szakmám!
Pályázunk dolgozunk küszködünk és mások meg jönnek aratni!
Az országban 2/3 dal alkotmányt lehet módosítani de az erdőben 3/4 kell a ha tarra akarok valamit vágni és fel akarom osztani a pénzt!
Válasz ermike #2131. hozzászólásáraMondjuk a gazdálkodási megosztás is érdekes lesz olyan területen ahol egy hrsz en belül van minden minőségi osztályból :D
Lesz akinek olyan jut,amin érdemes,de lesz akinek csak a pénzt viszi ugyanazon hrsz en belül...meg lesz olyan,akit utól se lehet érni...örökös,azok is hat testvér...stb...! az a csík ott rohad tovább?
Válasz ermike #2131. hozzászólására:D Legalább így lesz normális gazdálkodás sok osztatlan területen,amin eddig a tulajdonosok nem akartak közösködni és a kárpótlás óta bele se volt nyúlva az erdőbe szakszerűen..max loptak belőle :D
Ebt.-k korszaka lejár,mert ott is rengeteg volt a konfliktus és a visszaélés...tisztelet a kivételnek...isten csapása a közös...
Válasz Matyi50 #2125. hozzászólásáraa kivágással nincsen gond, viszont kivinni a tuskósarj anyagát már neccesebb.
nemtudom hogyan oldják meg hogy ne tiporjanak össze sokat a gyökérsarjból.
Válasz a2457 #2124. hozzászólásáraegy plusz éllel egyenesen nyélirányba felhegesztett fejszénél 1,20as nyéllel,vagy tuningolt csákánykapánál jobbat nem találtak ki rá...fűkaszával,korongal is jó,csak kefesűrűbe nehéz vele mozogni :D
Válasz Matyi50 #2123. hozzászólásáraigen, igazából a tuskósarjról nőtt anyag letermelése volt nehézkes, túlsokat tiportak ki a gyökérsarjból. meghát nem egy lépésben kellett volna .. megvárták ameddig minden tuskósarj jól megnőtt aztán észbekaptak és nekimentek mint az állatok. az eredmény tükrözte is általában ezt a hozzáállást.
de a technika nem halott, amcsiknál a magastuskós megoldás a mai napig él és virul.
a közelítési technológiát nemtudom hogyan oldják meg, pedig kiváncsi lennék rá.
Válasz bpetya75 #2122. hozzászólásáraVoltak ilyen termesztéstechnológiai irányelvek régebben. A minél több fahaszon érdekében meghagyatták a tuskósarjat,amit karámfának,oszlopnak letermeltek később,csakhogy a hátramaradó,valós,jóval kisebb állományban akkora károkat okoztak közben,hogy többe került a leves,mint a hús.
A tuskósarj leszedését is többféleképp csinálták...volt hogy magas tuskóval termeltek,aztán a tuskósarjat normál tuskóra vágással a tuskófejjel együtt vágták le...aztán van a ki kézi szerszámot csinált rá,vagy adapterrel lekaszálta.
Egyébként az akác sem újítható végtelenségig sarjról,bárhogy is megszaggatják,vagy ápolják.
Ahol lehet ott egy éles szárú lazítókés,vagy kiélesített ekeszárral még mtzvel is lehet szaggatni,ha a tuskók jól vannak vágva. Ahol lehet ott méterenként egy csík,ahol meg nem,ott meg marad az ápolás és babusgatással kiválogatott gyökérsarj. A talaj felső rétegében felhalmozódott nitrogént ne a víz vigye már le máshova termelés után,hanem kicsit beforgatja,bemossa a lazító pásztáiba.
Egyébként a szaggatást sokan tökig beengedett eszközzel csinálják,miközben az irtózatosan energia és javításigényes..bőven elég az 50centi.
Válasz a2457 #2121. hozzászólásáraMivel az elején a tuskósarj előnyben van a gyökérsarjjal szemben, erősen kétlem, hogy egy magára hagyott akácos vágásterületen lehetne más 6 év elteltével, mint 5-6 méteres tuskósarj, alatta némi 2-3 méteres gyökérsarjjal.
Az is igaz, hogy somogyi viszonyokból indulok ki, mert ezt ismerem.
Válasz Matyi50 #2117. hozzászólásáraEgyetértek, csakhogy itt már 6 éve ***nak az egészre. Úgy meg már azért a tuskósarjak jócskán elnyomhatták a gyökérsarjak egy részét, ezért írtam, hogy ahol nem akar jönni gyökérről (a tuskósarjak kiirtása után), ott pótolni kell valahogy. Persze azt is megteheti, hogy a hiányosabb részeken kis tüzeket gyújt a magok szkarifikálása végett
Válasz bpetya75 #2115. hozzászólásáraTerepi adottságnál ha olyan fekvésű az erdő,nem lehet gyökérszaggatni,vagy ha lehet is bizonyos százalékát,az egész területre nem írják elő. Nagy művésznek kell lenni,hogy véghasználati korú ,letermelt akácos után ne tudjon valaki megfelelő sűrűségű gyökérsarjat nevelni. Persze első év a kritikus,amikor mindenki lexarja és a szeder meg iszalag, bodza,kefesűrű csalán elnyomja a feltörő apró sarjakat.
Válasz BélaNB #2113. hozzászólásáraÜzemtervezett erdőről van szó? Mert ha igen, akkor először talán beszélni kellene az erdőfelügyelővel, mert tuskósarjjal nem újíthatod fel az akácosodat. Ahogy az előttem szóló írta, a tuskósarjakat ki kell vágni, a gyökérsarjakat meghagyni, ha ebből túl kevés van, akkor vagy utólag szaggatni, vagy csemetével pótolni.
Nem szokott jót tenni az erdőnek, ha tarvágás után magára hagyják...
Válasz BélaNB #2113. hozzászólásáraSzia!Az eljárás szakszerű neve tisztítás.Csak óvatosan azzal a vastagok kivágásával.A tuskósarjakat le kell vágni,a gyökérről feljövők maradhatnak meg,kb 3-4 m2 növőtérrel.Az elég nagy baj,h a véghasználat után nem lett gyökérszaggatva,nem is tudom,mért nem mondta a szakirányítód..A természetes felújításnál elő szokták írni.Hol van az erdőd,melyik megye?
Üdv az Uraknak. Adott egy 2011-ben tarra vágott akácos amivel nem lett utána semmi csinálva, nagyon szépen feljött, jó sűrű és már vannak benne olyan vastagok amiket kiszedegetne az ember. Kérdezném, hogy milyen műveletet lehetne (kell) rajta csinálni amivel kis fához jutna az ember. Tudom ezt a szakirányító majd megmondja, de szeretnék előre tájékozódni. Köszönöm.
Válasz bpetya75 #2105. hozzászólásáraHa szőrszálat akarunk hasogatni, akkor ez sem vonatkozik rá, mert a törvényi definíció szerint az erdőfelújítás se nem erődtelepítés, se nem fásítás :) De én sem tudok ennél jobbat.
De ha a koronavetület nem fog átlógni valószínűleg senkinek nem lesz problémája vele.
Válasz oldjoey64 #2108. hozzászólásáraNa, úgy néz ki szövegértési problémáim vannak. Azt hittem, a vékonyra írtad a 22,5+ÁFÁs árat, de visszaolvastam, és nem. Így már oké, az én készülékemben volt a hiba.
Válasz bpetya75 #2104. hozzászólásáraDe mondom,annyi!!Mivel egy m3 gally 1x1x3,4m,egy MBP6,5 pótkocsira rámegy 6m3, azért a gallyszedő boldogan kifizet eyg 20-ast,+a fuvar 10rugó,és nem nagyon kell vele házalnia,mert 50-60 ezerért nagyon hamar túl is ad rajta!!Ha jól van rakva a csomó,egy m3 simán van 7-8 mázsa!És sokan vannak akik nem szeretnek fát hasogatni.
Válasz *** HM *** #2106. hozzászólásáraA korbecslés nem egyszerű dolog, mert sok tényezőtől függ a fa növekedése. Számoltam már kábé 1,5 méteres tőátmérőjű cser évgyűrűit, 83-85 volt. De láttam jó néhány 100 évnél idősebb kocsányos tölgyet, ami nem a termőhelyén állt, és a tőátmérője nem érte el az 50 centit sem.
"(2) Az erdőtelepítés, valamint a fásítás során figyelemmel kell lenni arra, hogy a faállomány a függőleges koronavetület növekedésével arányosan a földrészlet határán belül maradjon, továbbá arra, hogy a faállomány szomszédos ingatlan hasznosítását az indokolt mértéket meghaladó módon ne korlátozza, illetve azt ne veszélyeztesse."
Válasz *** HM *** #2102. hozzászólásáraJól értem, hogy 130 cm a törzs átmérője (milyen magasan a talajtól?) és 23 méter a maximális koronaátmérő? Ezek alapján szerintem kábé 80-tól felfele akárhány éves lehet. Függ a termőhelytől, a környező növényzettől (gondolom szabad állásban van, nem erdőben), mezőgazdasági behatásoktól, miegymás.
Sziasztok. Jogszabályt ismerő segítségét keresném.
Olyan kérdésem lenne , hogy erdőfelújítás csemete ültetéssel esetén van-e jogszabályban rögzített védőtávolság a szomszéd telektől (külterület)?
Én két változatot hallottam :
- 5 m védősáv (de ez talán belterület )
- a telepítendő fafaj lombkorona vetülete szerinti védősáv
Jogszabályt lenne jó tudni.
Válasz oldjoey64 #2097. hozzászólásáraSzia! Köszönöm a válaszod, valahogy sejtettem... Van 2-300 db most kikelt, vadon lévő magonc, azért kérdeztem, mert sajnálnám kiírtani. Mindegy, majd lesz vele valami...
Válasz gyorfy10 #2093. hozzászólásáraaz parádés..
akác iapri fára, főleg fűrész rönkre (165 cm hosszú, 18+ cm csúcsátmérő) olyan kereset van hogy tőmellől 35-40 ezrekért veszik.
Válasz a2457 #2092. hozzászólásáraMéterbe van az egész mert már kifogyott a raktár úgyhogy az egész tüzifa lett. Plusz még az ágfát ha összeszedjük az lesz még 10-15 köb.
Válasz gyorfy10 #2091. hozzászólásáraarra vagyok kíváncsi mennyi tüzifa jött le és mennyi ipari fa.
és azt állapítottam meg hogy 90 köbméter azon a kis területen az hektáronként ~150 köbméter lenne, ami jó akácosnak számít. errefel főleg nagyon jónak minősíteném.
Válasz gyorfy10 #2081. hozzászólásárami volt a választék, és ennyi lett a kihozatal ?
amúgy egészen jó erdő az itteni akácosokhoz képpest, 150 netto köb hektáronként ez több mint itt egy-két 25 éves csodás állami zrt által "nevelt" akácos.
Válasz BélaNB #2086. hozzászólásáraSzia!Az,h most nedves volt,nem biztos,h a nyári aspektusban is az lesz.Az akác az üde,levegős,hamar átmelegedő talajt kedveli.Bár nagyon utálom az akác-nemesnyár elegyítést,talán célszerű lenne arra a foltra megpróbálni.Minden 2.sorba tegyél,és abban a sorban kb 3 m-re(gyakorlatilag lesz Neked egy 15m2-es növőteres előhasználati állományod.
4536 hozzászólás
Válasz etrz931 #2136. hozzászólására
hát igen,ez nem termőföld,még ott is macerás az osztatlan rendezése....
Válasz Matyi50 #2135. hozzászólásáraEleve úgy kellett volna kezdeni, hogy senki ne kaphasson annál kisebb területet, mint amit természetben is ki lehet jelölni és használni.
A semminél még most is jobb lenne hozni egy törvényt, hogy amelyik tulajdonrész ennél még nagyobb, azt tovább aprózni ne lehessen, de erre nem nagyon hajlandók.
Válasz ermike #2134. hozzászólásáraMiért,szerinted mi lenne a megoldás?
Elvenni mindenkitől önkényesen és egy mutyisnak odaadni?
Egy tulajdonosilag rendezetlennel nem tud mit csinálni,de rengeteg tulajdonos van,aki tudna mit kezdeni,még netán szakszerűen is,ha lehetősége adódna a saját részén gazdálkodni.
Már ez is jobb a semmitől,mert az elmúlt 20évben szó szerint semmi nem történt ezirányban,az Ebt-k ben is csak a feszkó van a nagyok és a kisebbek között állandóan...meg a lopás.Sok helyen emiatt nem alakítottak erdőbirtokosságot,és vagy összeroskadt az erdő,vagy épp fordítva megmenekült egy korrupt banda elől,ahol a kisebb tulajdonosok fáját egy az egyben lenyúlják termeléskor,befizettetni viszont csak a kicsikkel akarnak....
Válasz Matyi50 #2133. hozzászólásáraszerinted ez megoldás egy vitás közel negyed évszázada rendezetlen erdő tulajdonosaival sikerül majd használati megállapodást kötni?????? Hoooogyyyy?
Ez olyan marhaság mint a vadászati törvény az állam lehatárolt majd a parasztok közé dobta a gyeplőt marják egymást!!!!
Az állami és nagy maszek cégek irányítottan kikanyarították a javát majd a vadkáros területeket meghagyták a helyi szegény embereknek! Disznóság!
A napokban történt meg hogy egy erdő 12 % os tulajdonostársa mellesleg a fővárosból a több mint kétszáz km levő 2/3 os helyi tulajdonost fricskázza mert ő állami mutyi utján megszerezte a területet, milliókat követel és lekezelően fenyegeti a buta helyi erdőgazdálkodót akinek nem a hirtelen pénzszerzés a célja!
Gusztustalan!
A törvény eddig is egy **** volt de most se lett jobb!
Lassan már megutálom a szakmám!
Pályázunk dolgozunk küszködünk és mások meg jönnek aratni!
Az országban 2/3 dal alkotmányt lehet módosítani de az erdőben 3/4 kell a ha tarra akarok valamit vágni és fel akarom osztani a pénzt!
Moderátor által módosítva: 2017-04-24 16:14:14
Válasz ermike #2131. hozzászólásáraMondjuk a gazdálkodási megosztás is érdekes lesz olyan területen ahol egy hrsz en belül van minden minőségi osztályból :D
Lesz akinek olyan jut,amin érdemes,de lesz akinek csak a pénzt viszi ugyanazon hrsz en belül...meg lesz olyan,akit utól se lehet érni...örökös,azok is hat testvér...stb...! az a csík ott rohad tovább?
Válasz ermike #2131. hozzászólására:D Legalább így lesz normális gazdálkodás sok osztatlan területen,amin eddig a tulajdonosok nem akartak közösködni és a kárpótlás óta bele se volt nyúlva az erdőbe szakszerűen..max loptak belőle :D
Ebt.-k korszaka lejár,mert ott is rengeteg volt a konfliktus és a visszaélés...tisztelet a kivételnek...isten csapása a közös...
Válasz vén cigány #2130. hozzászólásáraJAJ ISTENEM NAGY AZ EMBER ÁLLATKERTJE DE ENNYIRE? HÁNY GAZDÁLKODÓ LESZ EGY HRSZ-EN? 20 ABCD ÉS A 21 ABC EGY AGYRÉM!
http://www.parlament.hu/irom40/14461/14461.pdf
http://www.parlament.hu/documents/10181/1202209/Infojegyzet_2017_12_erdotorveny.pdf/8dd07f2a-741c-4acb-992b-c3fad1128909
Válasz bpetya75 #2127. hozzászólásáraEz fura. A 2123-ra válaszoltam pedig...
Válasz bpetya75 #2122. hozzászólására"Egyébként az akác sem újítható végtelenségig sarjról,bárhogy is megszaggatják,vagy ápolják."
Na itt van a baj. Többek között ezért sem vagyok akácrajongó.
Válasz Matyi50 #2125. hozzászólásáraa kivágással nincsen gond, viszont kivinni a tuskósarj anyagát már neccesebb.
nemtudom hogyan oldják meg hogy ne tiporjanak össze sokat a gyökérsarjból.
Válasz a2457 #2124. hozzászólásáraegy plusz éllel egyenesen nyélirányba felhegesztett fejszénél 1,20as nyéllel,vagy tuningolt csákánykapánál jobbat nem találtak ki rá...fűkaszával,korongal is jó,csak kefesűrűbe nehéz vele mozogni :D
Válasz Matyi50 #2123. hozzászólásáraigen, igazából a tuskósarjról nőtt anyag letermelése volt nehézkes, túlsokat tiportak ki a gyökérsarjból. meghát nem egy lépésben kellett volna .. megvárták ameddig minden tuskósarj jól megnőtt aztán észbekaptak és nekimentek mint az állatok. az eredmény tükrözte is általában ezt a hozzáállást.
de a technika nem halott, amcsiknál a magastuskós megoldás a mai napig él és virul.
a közelítési technológiát nemtudom hogyan oldják meg, pedig kiváncsi lennék rá.
Válasz bpetya75 #2122. hozzászólásáraVoltak ilyen termesztéstechnológiai irányelvek régebben. A minél több fahaszon érdekében meghagyatták a tuskósarjat,amit karámfának,oszlopnak letermeltek később,csakhogy a hátramaradó,valós,jóval kisebb állományban akkora károkat okoztak közben,hogy többe került a leves,mint a hús.
A tuskósarj leszedését is többféleképp csinálták...volt hogy magas tuskóval termeltek,aztán a tuskósarjat normál tuskóra vágással a tuskófejjel együtt vágták le...aztán van a ki kézi szerszámot csinált rá,vagy adapterrel lekaszálta.
Egyébként az akác sem újítható végtelenségig sarjról,bárhogy is megszaggatják,vagy ápolják.
Ahol lehet ott egy éles szárú lazítókés,vagy kiélesített ekeszárral még mtzvel is lehet szaggatni,ha a tuskók jól vannak vágva. Ahol lehet ott méterenként egy csík,ahol meg nem,ott meg marad az ápolás és babusgatással kiválogatott gyökérsarj. A talaj felső rétegében felhalmozódott nitrogént ne a víz vigye már le máshova termelés után,hanem kicsit beforgatja,bemossa a lazító pásztáiba.
Egyébként a szaggatást sokan tökig beengedett eszközzel csinálják,miközben az irtózatosan energia és javításigényes..bőven elég az 50centi.
Válasz a2457 #2121. hozzászólásáraMivel az elején a tuskósarj előnyben van a gyökérsarjjal szemben, erősen kétlem, hogy egy magára hagyott akácos vágásterületen lehetne más 6 év elteltével, mint 5-6 méteres tuskósarj, alatta némi 2-3 méteres gyökérsarjjal.
Az is igaz, hogy somogyi viszonyokból indulok ki, mert ezt ismerem.
inkább látni kéne hogy néz ki, nem feltétlen jelent rosszat ha ember nem avatkozott bele a dologba.
Válasz bpetya75 #2118. hozzászólásáraHujjuj..6éve? :O
Válasz etrz931 #2112. hozzászólásáraEfölött meg elsiklottam. Igazad van a szőrszálhasításoddal. Úgy látszik, aznap write only üzemmódban voltam...
Válasz Matyi50 #2117. hozzászólásáraEgyetértek, csakhogy itt már 6 éve ***nak az egészre. Úgy meg már azért a tuskósarjak jócskán elnyomhatták a gyökérsarjak egy részét, ezért írtam, hogy ahol nem akar jönni gyökérről (a tuskósarjak kiirtása után), ott pótolni kell valahogy. Persze azt is megteheti, hogy a hiányosabb részeken kis tüzeket gyújt a magok szkarifikálása végett
Moderátor által módosítva: 2017-04-24 16:10:01
Válasz bpetya75 #2115. hozzászólásáraTerepi adottságnál ha olyan fekvésű az erdő,nem lehet gyökérszaggatni,vagy ha lehet is bizonyos százalékát,az egész területre nem írják elő. Nagy művésznek kell lenni,hogy véghasználati korú ,letermelt akácos után ne tudjon valaki megfelelő sűrűségű gyökérsarjat nevelni. Persze első év a kritikus,amikor mindenki lexarja és a szeder meg iszalag, bodza,kefesűrű csalán elnyomja a feltörő apró sarjakat.
hát, ha üzemtervezett akkor lássuk magát az üzemtervet.
az kell.
Válasz BélaNB #2113. hozzászólásáraÜzemtervezett erdőről van szó? Mert ha igen, akkor először talán beszélni kellene az erdőfelügyelővel, mert tuskósarjjal nem újíthatod fel az akácosodat. Ahogy az előttem szóló írta, a tuskósarjakat ki kell vágni, a gyökérsarjakat meghagyni, ha ebből túl kevés van, akkor vagy utólag szaggatni, vagy csemetével pótolni.
Nem szokott jót tenni az erdőnek, ha tarvágás után magára hagyják...
Válasz BélaNB #2113. hozzászólásáraSzia!Az eljárás szakszerű neve tisztítás.Csak óvatosan azzal a vastagok kivágásával.A tuskósarjakat le kell vágni,a gyökérről feljövők maradhatnak meg,kb 3-4 m2 növőtérrel.Az elég nagy baj,h a véghasználat után nem lett gyökérszaggatva,nem is tudom,mért nem mondta a szakirányítód..A természetes felújításnál elő szokták írni.Hol van az erdőd,melyik megye?
Üdv az Uraknak. Adott egy 2011-ben tarra vágott akácos amivel nem lett utána semmi csinálva, nagyon szépen feljött, jó sűrű és már vannak benne olyan vastagok amiket kiszedegetne az ember. Kérdezném, hogy milyen műveletet lehetne (kell) rajta csinálni amivel kis fához jutna az ember. Tudom ezt a szakirányító majd megmondja, de szeretnék előre tájékozódni. Köszönöm.
Válasz bpetya75 #2105. hozzászólásáraHa szőrszálat akarunk hasogatni, akkor ez sem vonatkozik rá, mert a törvényi definíció szerint az erdőfelújítás se nem erődtelepítés, se nem fásítás :) De én sem tudok ennél jobbat.
De ha a koronavetület nem fog átlógni valószínűleg senkinek nem lesz problémája vele.
Válasz oldjoey64 #2108. hozzászólásáraNa, úgy néz ki szövegértési problémáim vannak. Azt hittem, a vékonyra írtad a 22,5+ÁFÁs árat, de visszaolvastam, és nem. Így már oké, az én készülékemben volt a hiba.
Válasz T.f. #2109. hozzászólására2009. évi XXXVII. törvény
az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
Nincs mit
Válasz bpetya75 #2105. hozzászólásáraKöszönöm !
A hivatkozott törvény számát megtudnád még adni .
Válasz bpetya75 #2104. hozzászólásáraDe mondom,annyi!!Mivel egy m3 gally 1x1x3,4m,egy MBP6,5 pótkocsira rámegy 6m3, azért a gallyszedő boldogan kifizet eyg 20-ast,+a fuvar 10rugó,és nem nagyon kell vele házalnia,mert 50-60 ezerért nagyon hamar túl is ad rajta!!Ha jól van rakva a csomó,egy m3 simán van 7-8 mázsa!És sokan vannak akik nem szeretnek fát hasogatni.
Válasz *** HM *** #2106. hozzászólásáraA korbecslés nem egyszerű dolog, mert sok tényezőtől függ a fa növekedése. Számoltam már kábé 1,5 méteres tőátmérőjű cser évgyűrűit, 83-85 volt. De láttam jó néhány 100 évnél idősebb kocsányos tölgyet, ami nem a termőhelyén állt, és a tőátmérője nem érte el az 50 centit sem.
Válasz bpetya75 #2103. hozzászólásáraJa
Saccra ....derékmagasságon
Válasz T.f. #2099. hozzászólására44. paragrafus
"(2) Az erdőtelepítés, valamint a fásítás során figyelemmel kell lenni arra, hogy a faállomány a függőleges koronavetület növekedésével arányosan a földrészlet határán belül maradjon, továbbá arra, hogy a faállomány szomszédos ingatlan hasznosítását az indokolt mértéket meghaladó módon ne korlátozza, illetve azt ne veszélyeztesse."
Válasz oldjoey64 #2075. hozzászólásáraNem mondod, hogy a vékony tűzifa ilyen drága felétek. Ki fizet ki ennyit 6-8 centis ágakért?
Válasz *** HM *** #2102. hozzászólásáraJól értem, hogy 130 cm a törzs átmérője (milyen magasan a talajtól?) és 23 méter a maximális koronaátmérő? Ezek alapján szerintem kábé 80-tól felfele akárhány éves lehet. Függ a termőhelytől, a környező növényzettől (gondolom szabad állásban van, nem erdőben), mezőgazdasági behatásoktól, miegymás.
Válasz csontii #2101. hozzászólásáraBocsesz
130 törzse
23 a korona ...kimaradt
Válasz *** HM *** #2100. hozzászólásáraNa ennek fussunk neki még egyszer.Nem világosak az adatok.
130centis törzsű 23m átmérőjű tölgy hány éves lehet?
Sziasztok. Jogszabályt ismerő segítségét keresném.
Olyan kérdésem lenne , hogy erdőfelújítás csemete ültetéssel esetén van-e jogszabályban rögzített védőtávolság a szomszéd telektől (külterület)?
Én két változatot hallottam :
- 5 m védősáv (de ez talán belterület )
- a telepítendő fafaj lombkorona vetülete szerinti védősáv
Jogszabályt lenne jó tudni.
Válasz oldjoey64 #2097. hozzászólásáraSzia! Köszönöm a válaszod, valahogy sejtettem... Van 2-300 db most kikelt, vadon lévő magonc, azért kérdeztem, mert sajnálnám kiírtani. Mindegy, majd lesz vele valami...
Válasz Égető László #2096. hozzászólásáraSzia!Úgy tűnik,semekkora...Próbáld meg a dísznövény-kertészeteket,ahol gyümölcsfákat is oltanak..
Válasz Égető László #2079. hozzászólásáraValaki esetleg?
Válasz a2457 #2094. hozzászólásáraMindenképp tüzifának szántuk. Nem gondolkodtunk eladásban.
Válasz gyorfy10 #2093. hozzászólásáraaz parádés..
akác iapri fára, főleg fűrész rönkre (165 cm hosszú, 18+ cm csúcsátmérő) olyan kereset van hogy tőmellől 35-40 ezrekért veszik.
Válasz a2457 #2092. hozzászólásáraMéterbe van az egész mert már kifogyott a raktár úgyhogy az egész tüzifa lett. Plusz még az ágfát ha összeszedjük az lesz még 10-15 köb.
Válasz gyorfy10 #2091. hozzászólásáraarra vagyok kíváncsi mennyi tüzifa jött le és mennyi ipari fa.
és azt állapítottam meg hogy 90 köbméter azon a kis területen az hektáronként ~150 köbméter lenne, ami jó akácosnak számít. errefel főleg nagyon jónak minősíteném.
Válasz a2457 #2090. hozzászólására90 köbmétert termeltek le róla. Gyönyörű akácos volt :). Vagy mire gondolsz pontosan.? :O
Válasz a2457 #2089. hozzászólására*mennyi lett a kihozatal
*több mint a duplája.
Válasz gyorfy10 #2081. hozzászólásárami volt a választék, és ennyi lett a kihozatal ?
amúgy egészen jó erdő az itteni akácosokhoz képpest, 150 netto köb hektáronként ez több mint itt egy-két 25 éves csodás állami zrt által "nevelt" akácos.
Válasz BélaNB #2086. hozzászólásáraSzia!Az,h most nedves volt,nem biztos,h a nyári aspektusban is az lesz.Az akác az üde,levegős,hamar átmelegedő talajt kedveli.Bár nagyon utálom az akác-nemesnyár elegyítést,talán célszerű lenne arra a foltra megpróbálni.Minden 2.sorba tegyél,és abban a sorban kb 3 m-re(gyakorlatilag lesz Neked egy 15m2-es növőteres előhasználati állományod.