Fórum
Vinasz - melasz felhasználás szántóföldi...
Létrehozta: Csaba A100 Hattat , 2022-02-08 09:59:03
Kedvencekhez
Segítség
Cikkajánló
Hiába remélik az esőt: brutális hozamcsökkenés várható
Gyenge hozamra számítanak a gazdák, a csapadékhiány és a hőség komoly károkat...
Sajtóközlemény
113 hozzászólás
Válasz .Szabi. #112. hozzászólásáraMegtalálod a hirdetéseim között!
Válasz Szabó Zoltán e.v. #111. hozzászólásáraMi az ár?
Válasz MTZ1221.3 #110. hozzászólásáraRajtam nem múlik! Szólj és intézem!
Válasz Szabó Zoltán e.v. #109. hozzászólásáraTavaly csak győrit kaptam, de ha sikerul a budafokit veszem iden.
Válasz MTZ1221.3 #108. hozzászólásáraSokszor megfogadtam már én is, hogy mindig a saját az első nem a maszek, de mindig ellágyulok és a saját szorul háttérbe, aztán meg szidom magam aratáskor...
Te győri vinaszt használsz igaz? Csak mert abból mehet bővebben, nem lesz vele baj. Virágzó búzába nyomott egyik ismerős 70 l vinaszt, úgy hogy 200 l/ha volt a tankkeverék. (Hozzáteszem, hogy csak lombra semmi értelme ennyit kirakni, úgy sem hasznosul, viszont ha másnapra biztos esőt mond, akkor ami nem szívodik fel, az bemosódik és úgy jó lehet.)
Válasz Szabó Zoltán e.v. #107. hozzászólásáraEn ugy gondolkodtam, hogy levelre es talajra is teszek.
Vetes elott, lehetoleg ősszel (amit sikerult) kitettem 2-300liter/ha vinaszt. Tavasszal pedig csak lombon szortam. Mivel 100 liter/ha-al permetezek igy a perzselestol tartva csak 5liter/ha mennyiseget szortam, egyeb tapanyagokkal egyutt. Buzaban 4 kezeles volt a cel, de csak 3 sikerult, kukorica, napraforgoban, cirokban pedig 3 volt a cel, de csak 1x sikerult. Idohiany miatt sajnos, de ugy latom boven megterult volna az a kis ido raforditas, ha odaerek. Foleg, hogy amit helyette csinaltam, azt a szolgaltatas meg ki se fizettek
Válasz MTZ1221.3 #106. hozzászólásáraKöszi!
Nálad, hogy néz ki a technológia, ha szabad tudni?!
Dobbal, de csak pár hektár.
Válasz Szabó Zoltán e.v. #105. hozzászólásáraJól néznek ki!
Nitrogént én is rettentően lecsökkentettem.
Mivel öntöztök? Dobbal vagy lineárral?
Válasz MTZ1221.3 #103. hozzászólásáraNálunk homokon nagyon meg kell gondolni, hogy mit ad ki az ember, mert kétszer se biztos, hogy visszajön az ára. Sajnos az elmúlt 3-4 évben ez fokozottan igaz. Én személy szerint nem használok műtrágyát. Beépítettem a hüvelyeseket a vetésforgóba, illetve együttvetéseket csinálok (borsó-búza, rosz bükköny) így a nitrogén utánpótlást a növények végzik. Vinaszból kapnak 2-300 litert, ha összejön akkor osztva, ősszel és tavasszal, ha nem akkor csak tavasszal. Én direktvetek úgyhogy csak bemosó csapadékkal szórom. Tavasszal pedig 2-3 alkalommal megy lombra 10-15 l/ha/alkalom. Mennék még mellé egyébb biológiai anyagok és ennyi. Rakok fel pár képet a mostani terményekről. Öntözött területek, mert csapadék idén kb 130 mm volt, azzal meg nagyon nem lehet vagánykodni. Az egyik kultúra homoki bab, a másik, kukorica. Mind a kettő humán élelemnek megy. A kukorica sem kapott műtrágyát!
Válasz ND #102. hozzászólásáraMai napig nem tudjuk, hány féle faj létezik talajban és minek mi a szerepe. Én nem gondolnám, hogy hasznos otthon kotyvasztani és vmi törzsel túlsúlyozott löttyöt (cefrét, vagy vmi erjedt lőrét) kivinni a területre. Én ebben szinte biztos vagyok, h a jószándék ellenére, csak kárt csinálnál.
Használd tisztán bármelyik melasz alapú (melasz, melamix, akármelyik vinasz) terméket is választod és hagyd h etesse a talajod. Egy a lényeg, hogy használd jól! Ha végzel még talajmunkát, akkor kiszórás után minél hamarabb dolgozd be. Az éjszakai harmattal is felhígul a felszínen és elkezd bomlani. Az anyag nem vész el, csak átalakul, viszont nem lesz már ugyan az. Ha nincs már talajmunka, akkor esővel szórd, h bemosódjon rendesen. Ha lombtrágyának használod, akkor meg a stresszes időszakok előtt használd, mikor még van felvehető víz a talajban, h stimuláld a növényt és meg tudjon erősödni, fel tudjon készülni a szar időkre.
Ha ramaty állapotban van a talajod ( mint a magyar talajok 80%) akkor használj vmilyen komposzt extraktumot. A jó komposzt fajgazdag és patogén mentes. Ezekkel jól fel tudud tölteni a talajaid gombákkal és bacikkal. Ezek megsokszorozzák a melaszos/vinaszos cuccok hatását. Én nem vagyok híve annak, hogy labori bacikat nyomjunk ki. Mint ahogy írtam, számát nem tudjuk hány féle faj van a talajainkban. A tudomány is csak kezdi kapizsgálni a mikrobák világát. Most akkor megfogunk 1-2-3-4 fajt és azok a jók miközben csillió létezik? Arról nem is beszélve, hogy ezek az anyagok több generáció óta laborban fejlődtek. Aztán kirakod a természetbe akkor mi lesz vele? Kb mint a fehérembert kirakni a gettóba. Bocsánat, hogy elkalandoztam, csak leírtam a véleményem. Lényeg, h ezek az anyagok nagyon jól be tudják indítani a talajbiológiát maguk is és ha nem vagy mikrobiológus, akkor sztem ne kotyvassz.
Válasz szaboz77 #35. hozzászólásáraHello
Ahogyan irtad nagyobb tapasztalatod van vinasz hasznalata teren, foleg homokos teruleteken.
Te/ti hogyan hasznaljatok? Mondjuk gabona es kapas novenyek eseteben?
Hatha tobben kedvet kapnak.
En is egy homokon gazdalkodo uriember miatt probaltam ki, majd vettunk kamion tetelben is, mert ugy nez ki mukodik.
Kivancsi vagyok nalatok milyen tapasztalat van.
Válasz Szabó Zoltán e.v. #101. hozzászólásárakiszórás előtt 1-2 nappal gondoltam csak ezt csinálni, (sütő vagy borászati faj)élesztővel beindítani az erjedést mint a cefrénél, hogy felszaporodjon benne az élet. Ilyenkor gondoltam újabb/más hasznos összetevők is képződnek (vinasz lesz a végén? + alkohol) ami jó/jobb/más lehet mint a melasz hatása.
De tény, hogy fennáll a veszélye hogy nem kívánatos elemek is jól érzik magukat.
Meg abban sem vagyok biztos, hogy gyümölcsösbe "aktív" élesztőgombákat mennyire jó ötlet kijuttatni
Válasz ND #99. hozzászólásáraÉn nem ajánlom!
Önmagában a melasz és a vinasz is bármeddig eltárolható. Viszont amint hígítod megváltozik a pH és megindul bomlani a benne lévő fehérje! Büdös lesz mint a dög! Nem olyan jó móka...
Válasz ND #99. hozzászólásáraHello
Jo otlet, de levego kene neki es ha melegbe csinalod erjedhet is. Raadasul egy mikroszoppal ellenorizni kene mit is nevelsz fel igy. Siman tudsz patogen mikrobiologiat is elo allitani. Mikroszkopos ellenorzes nelkul ne fujd kulturnovenyre. Legalabbis en igy csinalnam.
Pl ha vinaszt de inkabb melamixet felhigitod vizzel es ugy hagyod a napon szepen beindul forrani. Jo kis cefre lesz belole, de melasznal ez megjobban igaz.
Sziasztok,
Ha a melaszt felhígítanám (2-3x) és beoltanám élesztővel, hagynám egy kicsit erjedni, és utána azzal permeteznék mennyire jó ötlet?
Csinált már ilyet valaki?
Válasz MTZ1221.3 #97. hozzászólásáraKöszönöm
Válasz ND #92. hozzászólásáraA melamix, inkább talaj élet javító (kis mennyiségben is sok cukortartalma van és aminosav tartalma is magas), de lombtrágyaként a növény BRIX értékét is eléggé fel lehet vele tunningolni.
A vinasz jobb levéltrágya, viszont nagyobb mennyiségbe kiváló tápanyag forrás és nagy mennyiségben azért már elég jó tápanyag a talajnak is a benne levő cukor és aminosav.
Az ecet abban a mennyiségben amit beletettek 0,1-0,3% között inkább pH beállításra szolgál.
Az ecet tudomásom szerint nem rovarölő hatású ekkora töménységben. Inkább kis riasztó hatást lehet várni tőle, de ahhoz szerintem nagyobb koncentráció kéne, az meg perzselhet...
Én inkább helyette citromsav, foszforsav, salétromsavat használnék.
Válasz rtamas1976 #95. hozzászólásáraa kontrollt nem ígérem, mert kicsi a terület, de szívesen látlak.
Két-három éve fújom a Biolchim-es cuccokat (ami lényegében ez csak sokszoros áron?), és ahol van bokor, az egész jól néz ki, összeszedte magát.
Sok bokor kiment ez alatt az idő alatt is, de az betudható a kornak és a korábban felszaporodott ribiszkeszitkár kártételnek (kieszi a vessző belsejét)
Ahol nincs bokor, ott ugye nincs mitől csodát/termést várni - erre a megoldás az újratelepítés lesz
Válasz ND #94. hozzászólásáraÉrtem én ezt, de ebben az időjárásban ami felénk van a vizet sem merem kirakni.
Ezért nemraktam biostimulánst sem.
Megkapja a növény, meghajtja a növekedését kötését ezzel túlhajtja magát és szarabbul lessz mint volt előtte.
Ha volna víz akkor énis kipróbálnám.
Bár én az ilyen grammokkal pótolunk kilókat mázsákat dolgot fentartással kezelem.
Tüneti kezelésnek jó de nem valós megoldás.
Nemvagyok szkeptikus, a bacis, gombás dolgokat csinálom de csak akkor ha optimálisnak tűnik számomra.
Kíváncsivagyok mitfogsz összehozni vele!
Kontrolt hadjál! Ha látod értelmét elmennék megnézném.
Válasz rtamas1976 #93. hozzászólásáraBérescsepp a növényeknek.
Állítólag általános stimuláló, állapotjavító,
a Kálium erősíti a szöveteket, javítja a vízháztartást, ezáltal növeli az aszálytűrést,
valamint fokozza a cukortermelést, ezzel növeli a fagytűrést, meg a gyümölcsnövekedést, cukrosodást, pozitív irányban befolyásolja a rügydifferenciálódást
A foszfor a gyökérre hat, így a vízfelvételt, növekedést serkenti
A nitrogén a növekedésre hat, vitálisabb a növény
a melaszos cukor sok aminosav, stimulátor, ingyen energia
az ecetre még nem jöttem rá, lehet a rovarokat tartja távol
Válasz ND #92. hozzászólásáraÉs ez a csodaturmix mire jó?
Válasz MTZ1221.3 #91. hozzászólásáraMelyik mire jó/jobb, ha szabad kérdeznem?
És arra van ötleted, hogy amit én találtam receptet abban mi célt szolgálhat az ecet?
Repellens, rovarok ellen?
Válasz ND #90. hozzászólásáraA vinaszban alig van cukor. Melasz helyettesitesere a melamixet ajanlom.
A vinasz masra jo. Mi mindkettot hasznaljuk.
Válasz MTZ1221.3 #89. hozzászólásáraEz kínai videó volt.
Ott nem olyan a barnacukor mint itt, hanem az igazi melaszos sűrű pálmacukor.
Ezért gondoltam én is a melaszra/vinaszra helyette.
Megnézem ezt a melamixet. Köszi
Válasz ND #88. hozzászólásáraCukor helyett melamixet tennek bele 5-10 litert.
Ilyesmit szoktam hasznalni.
Válasz MTZ1221.3 #87. hozzászólásáraköszönöm a tippet
Receptről vélemény?
Válasz ND #86. hozzászólásáraHello
Rakamazon tudsz. Tilki Agro Kft. Vinaszt, melamixet biztosan.
Sziasztok,
használt már valaki ilyen házi csodaszert?
300l víz
1/2kg barnacukor (melasz?)
1/2kg urea (karbamid; esetleg AN, mert a növényvédős szerint a karbamidban van klór)
1/2kg MKP (mono kálium foszfát)
1/2l ecet
Érdemes lehet kipróbálni? Esetleg más összetételben?
Ehhez kapcsolódóan Miskolchoz nem túl távol valakitől nem tudnék venni 20-50l melaszt vagy esetleg vinaszt?
Csak horgászboltban találtam literesben horror áron az itt leírt 24Ft/kg-hoz képest (OK, nem is akarok egy kamionnal, de a 100x árat kicsit sokallom)
Előre is köszi
Válasz lalakbende #82. hozzászólásáraTeljesen más a két anyag. Ugyan mind a kettőt vinasznak hívják, azonban más eljárás alapján készül/marad vissza az eredeti anyagból (melasz).
Én nagyon sokáig a győrit használtam (mivel a budafokihoz nem lehetett hozzájutni a vulcan miatt vagy csak horror áron) de soha nem volt vele dugulás bajom. Simán felszívtam permetezővel a leülepedett IBC-k aljáról is.
A budafoki sokkal sűrűbb, na azt már nem szívja fel a permetezőm és kifújni is nehezebb töményen, hígítva viszont nincs minden gond nélkül kiviszi sztem bármilyen gép. Ez azért van mert a budafokiban van anyag bőven.
A vulcan egyébként már csak győrit használ.
Válasz laszloszilagyi0622 #81. hozzászólásáraSzia nekem tudnál segíteni vinasz beszerzésben ha közel lennénk egymáshoz?? (3973 Cigánd Borsod )
Válasz lalakbende #82. hozzászólásáraAz elesztostol jobban fog.
Fel kell kevertetni es nincs gond.
Sziasztok!
Át élesztős vinasz miben különbözik a szeszgyáritól? Üllepedés stb ilyenekre gondolok. Meg persze hogy lehet hozzájutni?! Mert ez a vulkános vinasz ez rettenetesen üllepedik és dugul tőle minden!
Válasz lakatos gabesz #27. hozzászólásáraSzia, melaszban és vinaszban is tudok segíteni, akár kihelyezett 25.000 literes tartályal egybekötve.
Válasz szaboz77 #78. hozzászólásáraLegyen igy
Válasz Feri #68. hozzászólásáraEz állat lesz! Lett esetleg kontoroll hagyva, ahol a hagyományos technológiát hasonlítod össze az újjal?
Válasz MTZ1221.3 #77. hozzászólásáraDe ha tápanyagban nézed, nem azonos mennyiség megy ki. Ha a talajélet serkentést mondod, mint eredetileg, akkor sem hiszem, h arányos lenne a 40/200-as összehasonlítás. Mind a kettőnek kb azonos a szárazanyag tartalma. Aminósav tartalma hasonló, betain tartalma az élesztő vinasznak kb 5ször több. Egyedül cukor amiben a melamix többet tud. Nem? Én ezért nem értem az összehasonlítást. Ha több megy ki valamiből akkor több anyag lesz ott amit fel tud zabálni az élet, vagy szolgáltatni tud a növénynek.
Válasz szaboz77 #74. hozzászólásáraKb egy arban van
Válasz máris szomszéd #75. hozzászólásáraMelamix 44.
De ez tragyazasra nem hasznalhato. 60 liter felett szikesit. En tobb reszletben teszem ki. Etetem vele a talajt.
Válasz MTZ1221.3 #71. hozzászólásáraMilyen néven?
Válasz MTZ1221.3 #73. hozzászólásáraOké, de mire föl a 40/200-as összehasonlítás?
Válasz szaboz77 #72. hozzászólásáraA melasz nem egyenlő melamixxel.
Árban ott körül van ha a fenti hektárdózisokkal számolunk. Sőt most vinasz drágábbra jött ki, mint ahogy a melamixet vettem.
A melamix pont olyan sűrű, mint a vinasz. Viszont nem mindegy, hogy 40litert kell lötyizni, vagy 200litert.
Egy 2000-es tartály egyik esetben elég 50ha-ra, másik esetén meg 10ha-ra.
Válasz MTZ1221.3 #69. hozzászólásáraA melasz is zseniális talajélet serkentésre igen, de nem mondanám, hogy jobb. Teli van még cukorra, a cukron és a mellette lévő aminósavakon felhízik egy csomó baci, majd mikor elfogy a kaja, elhalnak, így szerves anyag keletkezik. De ugyan ez történik a vinasznál is, csak cukor nélkül más féle bacik híznak fel. És, ha a kirakott mennyiségeket nézed, hát én nem tudom egyenes arányba lehet-e rakni 40:200 melasz:vinasz arányt. Árban és kezelhetőségben, viszont a vinasz nyer. De még egyszer leírom, a melasz tényleg zseniális talaj boostolásra, csak ne lenne olyan rohadt drága...
Válasz drónkövetelő #70. hozzászólásáraHelló
Az Agrana-tól lehet venni. 4x annyiba kerül kb.
Válasz MTZ1221.3 #69. hozzászólásáraSzia! Melamixet hol lehet venni?? Ára hasonló a vinaszéhoz??
Válasz Feri #68. hozzászólásáraHa talajelet serkentese a cel akkor jobb lehet a melamix alkalmazasa. Az 40 literrel jobban serkenti a talajeletet, mint a vinasz 200 literrel. A cukor, betain es egyeb beltartalmi ertekei magasabbak, tapelem koncentracioban nagysagrendileg azonosak.
6 eve mar hasznalom mindkettot.
Válasz szaboz77 #67. hozzászólásáraidei kisérlet 140ha kalászosban:300l nitrosolos vinaszos oldat hektáronkéni dózisban cultán-technikával kijuttatva. Az oldat 80% arányban 30-as nitrosolt ,20% arányban vinaszt tartalmaz.
Az lenne a célom,hogy a talajéletet serkentsem,és ezáltal a tápanyagok felvételét optimalizáljam.
Nemcsak a cultánt,hanem a vinaszos technológiát teszt alá veszem.
Válasz lakatos gabesz #65. hozzászólásáraDe vinasz használatával (ha a jelenlegi termésszint megtartása a cél) nyugodtan csökkentheted a felhasznált nitrogén mennyiségét. Ha a termés mennyiség fokozása a cél, akkor a megszokott nitrogén dózis mellé adj vinaszt, olyan arányban, ahogy jónak látod (1:1, 2:1, 1:2).
A növények képesek az összes szükséges aminosavat előállítani, amelyhez főként szenet, oxigént, vizet, nitrogént és ként használnak fel. Azonban, ha a szükséges aminosavakat készen kapják, azzal meggyorsíthatod és megkönnyítheted a fejlődésüket. Ez különösen előnyös stresszes időszakokban, például ha a talajban nincs elegendő felvehető víz, a hőmérséklet túl magas, vagy a növény párologtatása nem megfelelő.
Válasz lakatos gabesz #65. hozzászólásáraPersze! Olyan arányban kevered ahogy akarod.
Sziasztok
Az lenne a kérdésem a vinaszt milyen arányba lehet keverni nitrosolal?pl 150liter vinasz 150liter nitroval mehet?
Válasz barnty #49. hozzászólásáraAz előállítási eljárás. Mindkettő cukorrépa melaszból készül, viszont a szeszgyári vinasz erjesztéssel készül, az élesztőgyári pedig fermentálással. Az kb olyan mint mikor pálinkát főzöl és lesz a pálinkád (alkohol) és a lepárolt anyag, cefre maradék, nevezzük valami ilyesminek (ez a vinasz). Az élesztőgyártás közben pedig az élesztő gombák híznak fel a melaszon, vagyis a melaszban lévő cukron, majd ezt lefölözik és a visszamaradt anyag lesz a vinasz. Melyik tűnik kíméletesebbnek és melyiket kostolnád meg szívesebben? Így kell rá gondolni. Az élesztő gyáriban sokkal több aminósav, betain és cukor marad, tehát sokkal jobb tápanyag a talajélet és a növények számára.
Véleményem szerint nem alaptrágyaként kell rá gondolni, hanem mint talaj élet és növény stimmulánsra. Serkenti a talajéletet, ezáltal több természetes tápanyag szabadul fel a talajból, ami eteti a növényedet. Mindamellett lombtrágyaként kész aminósavakkal látja el a növényedet és azt nem neki kell előállítania vízből, napenergiából és talajból felvett makro-mikroelemekből.
Lombtrágyaként 15-20 l\ha, talajtrágyaként pedig 50-600 l\ha erősen talajtípustól függően, de semmiképp sem szabad túlzásokba esni. Legjobb, ha raksz mellé még huminsavat és talajbiológiát, így tuti bedurran a talajélet és egészségesek lesznek a növényeid és jobban bírják a stresszes (aszályos időszakokat).