Sok hülyeséget beszélsz már megbocsáss...
Mi az hogy nitrogéndús levegő? Tudtommal mindenütt ugyanannyi a levegő nitrogéntartalma,a talajé lehet más termőhelyenként.
Gödörfúróval édesegykomám ha Te elültetsz akár egy hektárt is akácból úgy,hogy sem te,sem a gödörfúró nem lesz csapágyas,én megeszem a kalapom!
egy újabb badarság... ekkora cserjésben a láncos szárzúzó semmit sem ér,oda kalapácsos erdészeti zúzó kell!!az AGRIMASTER-nek az AWP zúzója 20-25 cm-es fákkal is elbír!
az erdősítés idejével még nem késtél,de a hülye tanácsokat ne fogadd el!!az akácot nem gödörfúróval ültetjük,hanem ásóval vagy csemeteültetővel! hektáronként 7500-8400 darabot!!! mélyforgatott,laza,szellős talajt kíván! és a bodza nem kísérőnövénye,ha megjelenik az akácosban,a talajnak jobb a termőképessége,mint amit az akác kíván!!!
akácültetés ideje levélhullástól a fagyok beáltáig, illetve tavasszal a fagyok elmúltától rügyfakadásig van.
ha teheted gödörfúróval ültessétek.
ez minden fára igaz , mélyebben lesz a gyökere, hamarább talál vizet.
ugyan az akác bírja a száraz homokot is, de nem jelenti azt hogy szereti is.
ne feledjük eredetileg hegyekről hozták le.
pangó/álló vizet nem szereti.
nitrogéndús levegőt azt nagyon szereti.
ha a közelben van természetes úton kinőtt bodza akkor az akác szeretni fogja a helyet.
a bodza a természetes kísérő növénye neki.
elsődlegesen kérdés hogy milyen a domborzat,
mekkora tuskók maradtak, ha maradtak,
a vegetáció magassága részletkérdés, a sűrűsége és a vastagásga már inkább fontos.
fafaj tekintetében is kérdéses hol van ez, milyen szabályzások érvényesek rá, mik a terület adottságai.
képek és információk hiányában többet nemigen lehet mondani róla.
abból derülne ki hogy mit szükséges vele még csinálni,
helyből még nem zárnám kia láncos szárzúzót, némi takarítást, és az altalajlazítót, utánna elvileg mehet is bele akár fa.
de a fenti információk nélkül ez csak vak találgatás,
főleg ami a fafajt illeti.
az sem kizárt hogy muszály kistuskózni és rigolszántani.
de lehet olyan helyen is hogy sima tölgymakk vetés elég.
Sziasztok. Az alábbi kčrdčssel fordulok Hozzátok. Szemezek egy 11 Ha / 115 Ak erdoterülettel ami jó pár čve ki lett termelve, azota pedig a termčszet visszahódította (kb 2m magas kökčny formájában). 1, Kb mivel es mennyiert lehetne legolcsobban letakaritani? 2, milyen fát lenne cčlszerü bele ültetni? 3. Hogyan lehet atminosittetni szántňvá? Válaszaitokat előre is köszönöm. Üdv
kinyílt a bicska a zsebemben....méghogy a ti fejlesztésetek!innen-onnan lopkodtad össze az ötleteket,és az általad kókányolt géppel még most sem lehet dolgozni! egy rakás pénzt kell a cégünknek rákölteni,hogy egyáltalán tuskómentes területen is működjön! pedig a szerződésben tuskómaró készítésére vállalkoztál!felszólítunk,hogy az idióta gépförmedvényedet ne a mi traktorunkkal reklámozd!
Segítséget szeretnék kérni,valahol láttam egy fát kicsípő ollót de most nem találom sehol.Csúszó kormányzású gépnek volt az adaptere a föld fölött csípte el fát közbe szorította is és már vitte is az aprítóba.Ilyen adaptert keresnék./El lepte egy föld részletemet az olajfa és meg sem tudom közelíteni fűrészel meg legalább 3ha/
passzolok, nekem 6 köb nyárral is megellik, de én ártéren vagyok.
forwarderem is van mostmár, egy varuta.
megmondom őszintén piszok jó, egyszerű, a cranab daru is kifogástalan.
(kcr 5010 elődje tulajdonképpen)
de gyérítésben lassabb mint a pótkocsis megoldás.
meghát a mozgékonyság az felejtős ha forwarderről van szó :)
az nem csuklik 90 fokban, a pótos szerelvény meg igen ha úgy kívánja úri kedvem. nekem nem hajtott a pótkocsim, sajnos.
biztosan jobban vinné a muszka ha az lenne, de költséges lenne túzottan is megcsinálni. nekem előre s hátra is kellene hogy hajtva legyen, tehát a hidrohajtás lenne a célravezető. itt olyan aokszor a helyzet hogy csak simán mindenféle vontatmány nélkül se jut be mtz az erdőbe. meg lkt meg egyébb kütyü sem. ragadt itt már le 4 tengelyes forwarder is, elől-hátul track-el.
szerencsére a tőmelletti felkészítés azt is jelenti hogy nem szükséges mindennap a traktor, így nincsen baj.
én 2 méteres tüzifából naponta 20-30 erdei köb közt tudok vele kivinni gyérítésből. tarvágásban van 3 és 4 méteres rönk, ott 50 körül mozog / nap. mindezt 25-30 liter gázolajjal.
a varuta annyiból jobb hogy azért abban nem az mtz motorja van :)
sokan mondják hogy takarékos jószág az mtz, de saját bőrömön tudom hogy nem az. varutával 80 köb rönköt tudok egy nap kivinni tarvágásból, ehhez 30-35 liter gázolajat fogyaszt. és 130 lovas.
az mtz meg 80.
igazából nem takarékos gép az mtz. de egyszerű. nem leszólni akarom, van nekem, nem is titkolom hogy nem szeretem, ettől még vannak erényei amiket elismerek mert valósak. a kis fogyasztás nem tartozik ezek közé. a 6 hengeres mtz motor mástészta, a fajlagos fogyasztása jobb neki. ilyen pótkocsis mutatványban sokhelyen jobban szerepelne.
minden téren.
való igaz hogy nálunk naaagy hagyománya van annak hogy ne fizessék meg az erdészti munkát, de tulajdonképpen megértem én a dolgot.
minek fizessen nekem 4500-5500 közt a gyérítésért, ha van olyan marha aki 3000 ért is megcsinálja? tökéletes az álláspont, evvel nem vitatkoznék. avval már igen hogy aki ennyiért dolgozik annál nincs bejelentett ember, fából is tünedezgetik elfele, sok a nem fair dolog a háttérben. igazából nem arra kell rosszat mondanom aki az olcsóbb szolgáltatást veszi igénybe. hanem aki olyan ajánlatot ad, amiből legálisan nem jöhet ki sehogy. engem nem az érdekel hogy így is alig marad valami neki rajta, hanem az hogy utánna amikor én tárgyalok árakról akkor mindíg bedobnak egy ilyen sültbolondot, mondván hogy az olcsóbb. de fordul a helyzet, sok helyen már nem lehet vonszolni, tiltja a szakhatóság. vége a "hatan egy pár tornacipővel, 50-es kisfülkés egy darab dróttal, sárhányó motorháztető és üvegek nélkül, az ülés maradványaiban egy 12 éves {cenzúrázva}kölökkel" típusú dolognak.
aztán ugye foigynak a síkvidéki erdők, lassan a kötélpályát is elő kell kapni. arra ezeknek sose fog tellni, mert sose kérték meg a munkájuk árát. ki fognak szorulni. holott, nem kellene, egyszerűen csak nem kell észnélkül önköltségi ár alá is menni akár. mert a kiindulási pontjuk mindíg ugyanaz. egykutya mindeggyik ezekből, ha már van gép inkább dolgozzon semminthogy otthon álljon. igaz hogy akkor nem kerül semmibe, így meg épphogycsak termel valamit jobb esetben, a többiben meg csak buknak a munkán. nem egyszer volt hogy ilyenfélék nekiáltak "háromezeré" vgni, pár nap után meg színüket se lehetett látni.
aztán meg rám mondanak rosszat, hogy hirtelen miért lett 5000 ből 5500 :D
Hát, azért kispofa, mert elsőre büdös volt az 5000, más xarát meg nem pucolom szivesen. persze az is munka, s mint ilyen alku tárgya.
aki kicsit is türelmes, és minőségi munkát végez, és meg is kéri az árát idővel az nyer. az alákínálósok meg halnak kifele szépszámban.
ha meg már egyre több helyen eleve csak szállalással lehet dolgozni akkor munkát se fognak tudni kapni.
dolgo emeberek, szoktam látni hogy hajnaltól estik nyomják, hogy "meglegyen a köb", noshát, aki nem akar 8 óra munkából élni, annak jó a 12-15 óra is. részemről rendben. inkább sajnálom őket, mert tényleg hajtanak, de nemtudják hogy a vesztükbe jutnak csak így. ugyanakkor mérges is vagyok, ha kitartanának egy normális ár mellett, és annak megfelelő minőségben dolgoznának akkor ők is megélnének. munka van elég. de a minimális pénzért színvonal nélküli munkát tudnak csak produkálni, később ennek én fogom inni a levét. a kéregsérült fák, az egyenletlenül bontott erdők rám fognak várni mert ezek addigra vagy rokkantak lesznek, vagy csődbe mennek. nekem meg nem lesz meg a kívánt kihozatalom. mert elgörbül a fa ha rosszul van bontva az erdő.
de "háromezerír" ha tudnák hogyan kell, sem lenne idejük korrektül bontani.
úgyhogy kitartás kolléga, szakirodalomnak ha elfogadod tőlem, az SR pótkocsi sorozat leírása talán még fellelhető valahol. igaz azokat zetor után csinálták, de a dimenzionálás kifogástalan. ha mást nem, ötletet lehet meríteni belőle.
A 13 tonna nem általános, de 8 m3 fával vígan megy BÁRHOL !!!!
Az mtz nagyon jól viszi, és olcsón! Fakitermelésben a munkapadon dolgozik rakja a hosszú anyagokat mágjába, így 6 nap alatt napi knb 40 m3 produktum mellett 60 l gázolaj a hat nap alatt! A pótkocsi mechanikus hajtású nincs a tlt útarányos meghajtásáról történik az üzemeltetés!
A valtra valmet 105 le traki lenne igazán jó előtte! A forwarkereket azért nem szeretem mert nagyon dárga az üzemeltetési ktsg e. ma magyarországon még nem fizetik meg az erdészeti munkát kellő képen, addig nem lesz ilyen gép, maradnak az egyszerűbb orosz technikák és olcsó házi barkácsolások, Azért kezdtem bele én is egy ilyen ehhez hasonló pót tervezésébe építésébe hogy mintaként szolgálhasson mindenkinek, már megjött az új daru hozzá és ha időm engedi akkor hamar ráteszem a gépre és akkor irány az erdő, ha összeáll a rendszer és tudok róla pontos információkat akkor tervezem, hogy az Erdészeti lapokba írok egy cikket, de még az odébb van!
jól néz ki, annyi szent.
igazából egy jó pótkocsi tud annyit teljesítményben mint egy forwarder.
mondjuk 130q fával mifelénk a muszka letérdelne, akármilyen kocsin van utánna. (hacsak nem egy 6x6 os man TGA az a kocsi:) )
létezett nálunk olyan hogy DRPH-6 , 6 erdei köbméteres, hajtott tengelyes, darus rakoncás pót. szerintem avval a muszka bőven le van terhelve.
mondjuk a videón látott kocsi is annyiban másabb mint amit körbe írtam, hogy nem fülkéből daruzol.
elméletileg a tőmelletti felkészítésnél apróbb kupacok vannak, van hogy csak 5-6 darab 2 méteres tüzifa. s ilyenekből van rengeteg.
mindegyiknél nem lenne egyszerűen gazdaságos megállni és felülni a kakasülőre. én pofátlanul még letalpalni sem szoktam, a talpalók fennt sincsenek nekem.
bennhagyom mászóba,hátrafordulok s menet közbe daruzok.
jobb lábam a kuplungon.
aztán ennyi :)
namost nálunk tökéletesen félreértették a forwarderes technológiát,
nem az erdőből viszik ki vele a fát, hanem továbbra is vonszolással közelítenek, csak rövidebb távokat. ezeket a kisebb rakatokat pakolják fel s viszik ki műútig forwarderrel/póttal.
hibás elképzelés, nem ez a szerepük.
döntés helyén feldolgozni, nagyjából daruzható formára hozni, s onnan rábízni a forwarderre/pótkocsira a dolgot, avval sem a világból kivinni, csak az első olyan helyre ahol terepes darus autó tudja fogadni.
szállaló munkánál csak és kizárólag így jó.
vékony állományban (tűakácos/rudas kőris) más a helyzet,
ott mondjuk akácban az oszlopnak való részt kell kimérni s egyben hagyni, meg a tüzifának való részt. azért így, mert akkor 5 méter feletti hosszban marad a fa, hiába vékony, a daruval jól rakodható, a berendezés leterhelhető. a feldolgozó placcon pedig szépen ha ez le van terítve akkor gyorsan lehet darabolni. ha be van tanulva a dolog rendesen akkor a forwarderes/pótos ugyanúgy telirakva fog menni, a placcon is mielőtt a friss anyagot lerakná a feldolgozottat segít elpakolni. minimális a kézi anyagmozgatás.
itt látszik hogy lpényegi különbség van a felülős darus, meg a fülkéből darus gép közt. a felülős darus az magába az erdőbe nem megy be, az való a földúton történő szállításra a műútig. ez nagy rakatból pakol fel, nem kell odébbmenni közben. ideális esetben szóló pótkocsi várja a műútnál, amire átrakodik. így a közúti szállítás jelentősen olcsóbb, mert nem kell darut is cipelnie a kamionnak, valamint nem kell hogy terepes kamion legyen. jó esetben mindíg várja rakható pótkocsi a felülős darus gépet, folyamatosan tud rakodni. de nagyon kevés brigád van akik eléggé összehangoltan tudnak ehhez dolgozni.
én most építettem egy kihordószerelvényt, már csak a darut kell rá feltenni, Loglift F59 kívácsi leszek rá, de ennek a mintájára készült ezen a Weckman tipusú kihordón 11 m3 nyers 4 méteres cser van, kb:132 q
és szépen vitte a régi mtz 82, pótkocsi két hátsó tengelye egymástól függetlenül van hajtva!4!!
Válasz #1092. hozzászólásra
Ezt mondjuk elég könnyen meg tudnád támadni, mert az új erdőtörvény szerint a régen faültetvénynek minősülő területeket szabad rendelkezésű erdőként kell nyilvántartani, abból pedig bejelentés alapján bármikor termelhetsz, és utána művelheted más módon is.
Következőképpen zajlik: erdőtervezés minden körzetben 10 évente van. Kimegy az erdőtervező, ami a törvényi előírások szerint erdőnek minősül (0,5ha-nál nagyobb, legalább 50% lombkoronazáródás, erdei fafajok jegyzékében szereplő fafajú állomány, 2m-nél nagyobb átlagmagasság), azt elméletileg gondolkodás nélkül erdőnek kell, hogy tervezze. Ennek a tényleges módja erdészeti igazgatóságonként változik. Van, ahol ezt lazábban kezelik, és igyekeznek nem bevonni erdőnek olyat, ami nem erdő művelési ágú területen van, pont azért, hogy elkerüljék a konfliktust. De szigorúan nézve a törvény szerint nincs mérlegelési lehetőségük. Az erdőtervezés során van lakossági egyeztető tárgyalás, ennek az időpontját kifüggesztik az önkormányzatnál illetve megtalálható a nébih.gov.hu honlapon, akinek vannak földjei, érdemes ide elnézni, nehogy később meglepatések érjék.
Az utolsó hozzászólásod miatt, elolvastam az adatlapod.
Ezt megismétlem és elküldöm a fiamnak, hogy okosabb legyen.
"puha fának egy nagy titka van.
gyorsan ad le nagy hőt.
ha érdemben akar valaki nyárral vagy más lágy/puha fával fűteni, annak nincsen akadálya.
csak ésszel kell.
hazaviszed most, felvágod konyhakészre.
szellősen felrakod raklapra.
aztán fogod magad, szerválsz ilyen:
http://bolthely.hu/kepek/irodaszer/CSRB5022.jpg
széles fajta fóliát, 2 menet körbe elég rá.
meg teszel a tetejére egy hullámpalát, lényeg hogy leejtsen, víz majd ha esik lefollyon róla.
nyár végére kiszárad mint az állat. na akkor van neki fűtő értéke, nem is kevés.
másik. ne csak annyi tüzelőt vigyél be amennyi éppen kell.
ha szerencséd van akkor pincében van kazán, és elég hely hogy SOK fát le tudjál tárolni. ott melegebb van mint kiint, aztán nemtudja felszippantani a levegőből annyira a nedvességet.
ha nagyon szerencsés vagy akkor egész téli tüzelőt le tudod tárolni nyár végén a kazán által melegen tartott légtérben.
megmondom őszintén a mostani akác árak mellett azt kell mondjam jobban megéri nyarat venni, mert egységnyi pénzért több joule fűtőértéket ad ki.
mert nem kilóra kell nézni a fát, sem nem igazán köbméterre.
azért nem mert fűteni akarunk vele, ahhoz meg sem mázsa, sem köb nem kell, csak joule-ok. az energiát akarnánk venni, a tömege és a fizikai mérete igazából nem kell :D
legjobb lenne ha nem lenne sehány kiló, és sehány köbméter, mégis kifűtenánk a telet vele :D:D"
én dolgozom darus pótkocsival, gyérítésben.
és van forwarderem is.
gyérításben a pótkocsi vált be jobban, mert mozgékonyabb,fordulékonyabb.
egy jó erdészeti pótkocsit 90 fokba be lehet a traktor mögött törni. a derékcsuklós forwardert nemigen lehet 90 fokig megtörni :D
node.
a videón szereplő apparátus nagyon aranyos, de ha termelni is akarsz vele akkor egy kicsit karcsú.
sajnos a t-25 /t-30 traktorok erre nemigen alkamasak ebben a formában.
ehhez egy összekrekes mtz a legjobb. preferálnám az egyeneshidas mtz-t, nekem a kishidas van, avval is jól lehet dolgozni de a helyzet az hogy sokszor elkellene azu egyeneshidas nagyobb vonóereje.
csinálni is lehet ilyen kocsit, daru terén nekem a kcr 2500 jól működik, csak kicsit rövid sajnos. de lehet vele együtt élni, végülis évek óta csinálok vele növedékfokozó és törzskiválasztó gyérítést, nagyon jó hatásfokkal.
a pótkocsim RP-6 os típusú magyar gyártmány.
igazából pofon egyszerű, 2 darab 200 mm-es U gerenda összefordítva adja a vázát, 100x100 as zártszelvényből vannak a rakoncák.
a hidat megnem mondom alatta mié, az enyém sajnos nem hajtott, és csak egytengelyes. a videón látott pótkocsi annyiból akár lehet jobb is hogy boogie-s. namost ameddig egyenesen kell vontatni, az nagyon jó dolog mert könyeddén felmászik azu akadályokra, ha azok nem haladják meg a kerékátmérő felét. de ha elkezud sárban süppedni, akkor nagyon nehéz fordulni vele mert ugye sikálnak a kerekei.
nekem ifa ballonos gumik vannak fennt, 6 erdészeti köbméter fát tudok felrakni, avval ha nincsen komoly terep a muszka is elbír.
ha t-25 / t-30 után akarnál ilyen kocsit csinálni, akkor 2-3 erdei köbnél nagyobbat nemigen ajánlanék. a kistraktorok fülkéje is kicsi, a hátrafordulós daruzás inkább lenne emberkínzás, ráadásul alacsonyan ülsz, ezért nem látsz fel rendesen a pótra, nem fogsz tudni rendesen rakodni vele. sehogyan.
egyébbként a környezetvédelmi irányelveknek köszönhetően egyre több helyen kizárják a vonszolásos közelítést, és csak kötélpályát vagy darus pótot/forwardert hagynak dolgozni, nagyon is helyesen. tehát ez lenne a jövő útja.
gyártani pótkocsit akkor éri meg ha van minta amit lehet másolni, és tudsz darut viszonylag értelmes áron beszerezni. máskülönben durván 1 miliótol 1.5 milióig érnek az rp-6 os pótkocsik, és 2 milió körül kapsz egy alkalmas traktort hozzá. ahol követelmény az ilyen technológiával való munkavégzés, ott behozza magát hamar, mert ilyen technikával ki lehet és ki is kell ha törik ha szakad a 4200 tól 5500 forint / erdei köbméter árat a gyérítésekre. ebbe beletartozik hogy a méter fa fogalmát a választékból törölni kell. ugyanis ha méterfát daruzol, helyből nem éri meg dolgozni ennyiért. eleve fele annyi amit megfog a daru, lasabb lerakodni is, több a darabolás.
2 méteres a normál méret tüzifa. mert azt lehet daruzni rendesen.
a szuállítónak is jó, mert a java darus géppel megy szállítani, főleg ha kamionról van szó. egyedül a 150 centis kivágás képez kivételt, de az amúgyis viszonylag vastag (szabvány szerint 16-22 centi csúcsátmérő), emiatt a daruzhatósága javul eleget.
a videón látott darus pótkocsi egyvalamire roppant kifogástalan, ahol hagyományos vonszolásos közelítés folyik ott bennt a placcon rettenetesen megtudja gyorsítani a dolgot, mert fel lehet vele rakni a tüzifát a rakatra, hoyg csak igazítani kelljen, ezzel jelentős élő muinkaerőt lehet megtakarítani. akácosban természetesen az oszlopnak valót feltudja a pótkocsira rakni és a megfelelő helyen lerakodni.
ez nagyon jó dolog, sok kézi anyagmozgatást kivált vagy egyszerűsít.
nyilván érettebb erdő rönkjeivel nem fog megbírkózni, ahhoz a 2500 as kcr is halovány.
gyérítési ártéri nemesnyarasban még pont megfelel a 3 méteres rönkhöz, de felette erősebb gép kell mint a 2500 as kcr.
az erdészeti pótkocsik sokban különböznek a mezőgazdaságiaktól.
erdőn fotnos hogy terhelje a traktor hátulját, a megfelelő vonóerő végett, ugyanakkor a tengelyt sem lehet túlzottan hátratolni mert akkor a szerelvény fordulóköre túl nagy leszen. az alacsony építés szintén fontos, mert a terepviszonyok miatt az alacsony súlypont határozottan szükséges. a pótkocsi nyakának is minimum fél traktor szélesség hosszal kell rendelkeznie hogy 90 fokban be lehessen törni. ez egy gyérítésben elengedhetetlen. az ilyen eszközzel történő munkavégzés megköveteli a precíz irányított döntési eljárást, mert a fákat úgy kell levágni hogy a helyben történt darabolás után minnél kevesebb kézi anyagmozgatással daruzható módra el lehessen rendezni, mindeközben a megmaradó faállományban ne keletkezzen kár, a művelőúton pedig maga a közelítő szerelvény kényelmesen tudjon haladni, sorvágásnál a tuskókat megközölve. célszerű első körben a művelő utakat kivágni, és második lépésben a válogatást a maradékból elvégezni, a két művelet közt a szerelvénynek le kell hordania a sorkivágás anyagát máskülönben helyszűkében lesz a döntő.
a szerelvénnyel 2 fő dolgozik, egy darus/traktoros, egy kisegítővel akinek:
1. igazítani kell a rakományt folyamatosan felrakodás közben
2. ha maradt az úton olyan hulladék ami kárt tehet a gépben azt el kell távolítania
3. ha túlmagas maradt egy tuskó azt vissza kell hogy vágja
4. ha a daruzás közben valami zavarja a kilátást akkor azt el kell távolítsa (belógó faág például)
5. segíti a traktor vezetőt szűk helyeken hogy véletlen se sértse fel a szerelvénnyel a fák kérgét (ez roppant fontos, ez részben a mozzanat amiért ezért a munkáért többet lehet s kell is kérni mint a hagyományos vonszolásos játékért)
majdan, amikor lefele pakol a szerelvény a közelítés helyén,
ott szintén egyrészt meg kell bizonyosodjon róla hogy senki nem tartózkodik veszélyes helyen, és igazítja a lerakott fát.
a pótkocsis közelítés hatékony ameddig a válaszétkok száma nem haladja meg 3 mat, az átlagos közelítési távolság nem több 800 méternél.
az a lélektani határ.
a technológiát betanulni nehéz, főleg a döntő/ágazó/hosztoló/daraboló főnek, sokmindent kell egyedül elvégeznie.
minden ilyen főhöz tartozik egy segéd aki:
1. figyel rá hogy se a szerelvény se más ne legyen veszélyes helyen a döntés során
2. segíti az írányított döntést szükség esetén
3. a feldarabolt fát méret szuerint különrakva rendezi, minden kis kupacot képző fa párhuzamos, egyik végén egyvonalban kell hoyg legyen, máskülönben képtelenség hatékonyan daruzni.
4. eltávolítja az ághulladékot amennyire csak tudja
5. roppantul figyel rá hogy a kihordó szerelvény daruja minden egyes kupacot elérjen úgy, hogy közben a daruval nem kell sértenie egy megmaradt fát sem, nem kell tuskóra hajtania a szerelvénynek, a kupacot jól látható helyen legyenek.
6. rakodás közben ellenőrzni a mérethelyességet, alkalom adtán korrekcióra kéri meg a motorfűrész kezelőt.
sajnos ebben az országban hagyománya van annak hogy egymás alá kínálnak a vállalkozók, így kialakult az a helyzet van aki egy gyérítést akár 3000 forintért is elvállal. természetesen vonszolásos technikával szoktak dolgozni, ami:
egyrészt a megmaradó faállományt jelentősen károsítja, így a majdani véghasználat eredménye romlik, másrészt a talajterhelése a vonszolásnak túlságosan nagy. védett lágyszárú vegetációban brutális kárt okoz ez a fajta megoldás.
akik nem értenek az erdőhöz azoknak ettől független ez tökéletes megoldást jelent, mert nemtudják hogy a későbbiekben a sérült faállomány végett bizony drágább ez a megoldás mint a daruskocsis tőmelletti felkészítéssel végzett munka.
vonszolás akkor hatékony ha le lehet terhelnia vonszoló gépet, nemigen adott az az opció hogy lehessen hatékonyan egyenletes bontást végezni az erdőben. hiszen nem fog senki 20 méterenként megállni felkötni egyessével pártized köbméteres fákat (jobb esetben, sokszor ettől kevesebbet ad ki a gyérítés). inkább próbálkoznak foltokban bontani, ami ahhoz vezet hogy igazából csak a foltok szélén lesz hatása például a növedékfokozó gyérítésnek, elgazosodáshoz vezethet ha túlnagyok a lékek, ami kölcségesebbé teszi a későbbi termelést, valamint rontja a megmaradó erdőállományt. részben mert a növedékfokozás nem fogja az elvárt növedéket hozni mert egyenetlen a bontás, másrészt a fák a fényfelé törekednek, így a kívánatos egyenes törzsforma kevésbé fog kialakulni, a meglevő törzformák pedig elkezdenek a fény irányába görbülni, előfordulhat hogy szükségtelen mennyiségű oldalhajtást kell a fának növesztenie, evvez értékes erőforrásokat véve el a kívánatos növekedéstől. ennek eredménye a további munkák során hogy a kitermelt faanyag kisebb hányada lesz iprai felhasználású értékesebb anyag, mindamellett hogy a teljes kitermelhető mennyiség is csökken.
nyilván akik érdemben is foglalkoznak erdővel s nem csak irodában ücsrögnek papírok felett görnyedve, illetőleg nem csak valahogy elvégeztek egy erdészeti iskolát (legyen középfokú az vagy felsőfokú), azok ezeket a tényezőket ismerik. a többieket igazából a pillanatnyi kiadás csökkentése érdekli, de természetesen ezek az emebrek anyagi szemszögből eredményes gazdálkodást nemtudnak végrehajtani.
a darus technológia drága, de egyszer majdcsak egyre többen jönnek majd rá hogy nem kiadás, hanem befektetés az ezzel a technológiával végzett szakszerű munka.
egyre inkább a szállaló erdőgazdálkodás és a természetes felújulás irányába tendál a piac, szerencsére törvények is születnek ennek a kikényszerítésére, ezeket a munka fajtákat vonszolással nem lehet megvalósítani.
így, a darus pótkocsi azoknak akik rendelkeznek megfelelő vontatógéppel nagyon jó alternatíva a speciális erdészti forwarderekkel szemben, gyérítések esetében természetesen jobban is teljesít mint a forwarder.
egy csepp olvasni való a hazai pótkocsikról és a hazai forwarderek egyikkéről. a képek alatti feliratok nem helyesek sorrendben,4. ábra lenne a varuta forwarder.a 2-es ábra pediglen az SR pótkocsi.
Sziasztok!
Olyan kérdésem lenne, hogy a videón látható gépkapcsolat életképes lehet egy törzskiválasztó gyérítésben,tő melletti felkészítésnél ???
Megérheti ilyet venni??? Esetleg itthon kókányolni egyet?
https://www.youtube.com/watch?v=R9qStGkuSV4https://www.youtube.com/watch?v=R9qStGkuSV4
Válasz #1098. hozzászólásra
Sokféle hozzászólást kaptál. A következőt tedd! Megkérdezed az erdészeti szolgálatot,hogy milyen erdőként üzemtervezték.Ha vágásos erdőként, akkor szerintem csak nagyon sok pénzért tudod megváltoztatni a művelési ágát a területnek.Ha viszont szabad rendeltetésű erdőként vették nyilvántartásba,akkor nincs akadálya a gyümölcsösnek.A szabad rendeltetésű erdőnek nincs felújítási kötelezettsége.Az erdészeti szolgálattól kérsz rá egy fásításból történő fakitermelési engedélyt.Ha meg van, szépen levágod róla az erdőt és utána megcsinálod rajta a gyümölcsöst.
ha még nincsen átsorolva erdőnek, s eltűnnek a fák akkor nem is leszen soha.
megszokott olyan történni hogy még nem erdő csak fasor, ami csak bejelentésköteles. de amint megteszed a bejelentést, megsasolják hogy tényleg csak fasor e. és akkor van hogy jóóól kitolnak az emberrel mert hamar átlökik erdőnek.
már ha van mit.
Válasz #1098. hozzászólásra
Attól, mert kivágod onnan a fákat, a művelési ága még erdő marad. Művelési ág változást kell kérni földhivatalnál, erdészetnek nem tudom milyen beleszólása van, de valami tuti van, az illetékes hivataloknak (erdészet, földhiv)kell küldeni egy hivatalos levelet amiben leírod a helyzetet és hogy mit szeretnél, aztán várni a választ,
jobb lenne ha fatolvajok vágnák ki a fát, és vinnék el, te pediglen miután észleled a dolgot bejelented hogy ilyen történt.
ha így lenne akkor nincsennek fák ami miatt átminősíthetnék véletlen erdőnek azt a csíkot.
Egy másik területemet, ami szintén 4 hektár, középen kettévágja egy erdősáv. Ez azért alakult ki, hogy 22 évig nem mérték ki az osztatlan közös tulajdont, így művelni sem lehetett. A földhivatali nyilvántartásba viszont szántóként szerepel mind a négy hektár és birtokba is szántóként adták. Ez az „erdő” középen kettévágja a földet úgy, hogy az egyik 1,8 ha területet nem tudom művelni, mivel nincs átjárási lehetőségem se.
Na itt láncok megélezve és megkezdem az eredeti állapot visszaállítását.
Válasz #1096. hozzászólásra
Nekem nem a fára van szükségem, hanem gyümölcstelepítéshez a földre, és ha az erdőként van nyilvántartva nem adnak gyümölcstelepítési engedélyt.
Szia! Fásítást bármikor betervezhetnek és onnantól erdő... az erdőtörvényre hagyatkozva számolnak, műholdkép alapján nézik a záródást és ha megfelel a törvényben leírt paramétereknek,akkor minősítik hivatalból át. Ilyenre találták ki a szabad rendelkezésű erdőt.
Szóval kacifántos egy dolog ez....legelőn ha feljön a fa erdővel párhuzamosan,vagy sávokban,és nem foglalkozik vele a tulaj,hogy az eredeti művelési ágnak megfelelő állapotot fenntartsa,automatikusan fásításnak minősül,amire szintén engedély kell a kitermeléshez.Ha meg a gazda hanyagságából,vagy épp meggondolásából mégtovább erdősül,akkor a fenti követelmények és egy ellenőrzés után akár erdővé is minősítik. Az hogy ez önerdősülés,vagy telepített,nem nagyon lényeges az ő szempontjukból.
hallottam ilyesmiről,
meg olyat is hallottam hogy valaki állítólag ezt megoldotta szépen.
nem ötleteket akarok adni, egy sci-fi könyvben olvastam, értjük egymást.
másabb szituáció volt mert őtet a fa érdekelte, és letermelni akarta.
de nem hagyták neki, ugyanígy át lett minősítve.
úgy oldotta meg hogy egyszercsak szerencséje volt és valakik ledöntötték a fákat, ő pedig hogy mentse a menthetőt -miután ismeretlen tettes ellen feljelentést tett és lehelyszíneltek meg minden szar- elszállította a telephelyére és feldolgozta a fát.
mezőgazdasági terület ugyan ettől nem lett belőle, de a vágásengedély problémálya megoldódott. szerencsés fazon, még jó hogy csak ledönteni volt ideje a tolvajoknak, ellopni nem...
Hali. Itt nem erről van szó. Édesapámmal ültettünk akácost, állami támogatás nélkül, és ez a terület faültetvényként volt nyilvántartva az erdészeti térképen egészen addig még meg nem tudták, hogy ki akarom vágni, utána lett erdő. Mivel nem tudok földet venni, mert nincs eladó 4 hektár egybe, ezért újra mezőgazdasági művelésbe akarom vonni a 4 hektárt. Nekem ne 30 év múlva adjon 1 millát/ha, hanem most akarom kajszival beültetni. Ami még bosszantó, hogy az „erdőfelügyelő” cinikusan megjegyezte, fizessek hektáromként 2 millát és azt csinálok vele amit akarok.
puha fának egy nagy titka van.
gyorsan ad le nagy hőt.
ha érdemben akar valaki nyárral vagy más lágy/puha fával fűteni, annak nincsen akadálya.
csak ésszel kell.
hazaviszed most, felvágod konyhakészre.
szellősen felrakod raklapra.
aztán fogod magad, szerválsz ilyen:
http://bolthely.hu/kepek/irodaszer/CSRB5022.jpg
széles fajta fóliát, 2 menet körbe elég rá.
meg teszel a tetejére egy hullámpalát, lényeg hogy leejtsen, víz majd ha esik lefollyon róla.
nyár végére kiszárad mint az állat. na akkor van neki fűtő értéke, nem is kevés.
másik. ne csak annyi tüzelőt vigyél be amennyi éppen kell.
ha szerencséd van akkor pincében van kazán, és elég hely hogy SOK fát le tudjál tárolni. ott melegebb van mint kiint, aztán nemtudja felszippantani a levegőből annyira a nedvességet.
ha nagyon szerencsés vagy akkor egész téli tüzelőt le tudod tárolni nyár végén a kazán által melegen tartott légtérben.
megmondom őszintén a mostani akác árak mellett azt kell mondjam jobban megéri nyarat venni, mert egységnyi pénzért több joule fűtőértéket ad ki.
mert nem kilóra kell nézni a fát, sem nem igazán köbméterre.
azért nem mert fűteni akarunk vele, ahhoz meg sem mázsa, sem köb nem kell, csak joule-ok. az energiát akarnánk venni, a tömege és a fizikai mérete igazából nem kell :D
legjobb lenne ha nem lenne sehány kiló, és sehány köbméter, mégis kifűtenánk a telet vele :D:D
Válasz #1088. hozzászólásra
Vidd haza, 1 talán 2 telet ki fűtesz vele, kis akác kell hozzá amivel be lehet gyújtani, Én vegyesbe szoktam eltüzelni az ilyen puha fákat.
4536 hozzászólás
Válasz #1133. hozzászólásra
Sok hülyeséget beszélsz már megbocsáss...
Mi az hogy nitrogéndús levegő? Tudtommal mindenütt ugyanannyi a levegő nitrogéntartalma,a talajé lehet más termőhelyenként.
Gödörfúróval édesegykomám ha Te elültetsz akár egy hektárt is akácból úgy,hogy sem te,sem a gödörfúró nem lesz csapágyas,én megeszem a kalapom!
Ha nem értesz hozzá legalább ne ossz tanácsot...
Válasz #1131. hozzászólásra
egy újabb badarság... ekkora cserjésben a láncos szárzúzó semmit sem ér,oda kalapácsos erdészeti zúzó kell!!az AGRIMASTER-nek az AWP zúzója 20-25 cm-es fákkal is elbír!
Válasz #1134. hozzászólásra
az erdősítés idejével még nem késtél,de a hülye tanácsokat ne fogadd el!!az akácot nem gödörfúróval ültetjük,hanem ásóval vagy csemeteültetővel! hektáronként 7500-8400 darabot!!! mélyforgatott,laza,szellős talajt kíván! és a bodza nem kísérőnövénye,ha megjelenik az akácosban,a talajnak jobb a termőképessége,mint amit az akác kíván!!!
Válasz #1133. hozzászólásra
Köszönöm! Akkor ezek szerint még nincs elkésve.
Válasz #1132. hozzászólásra
akácültetés ideje levélhullástól a fagyok beáltáig, illetve tavasszal a fagyok elmúltától rügyfakadásig van.
ha teheted gödörfúróval ültessétek.
ez minden fára igaz , mélyebben lesz a gyökere, hamarább talál vizet.
ugyan az akác bírja a száraz homokot is, de nem jelenti azt hogy szereti is.
ne feledjük eredetileg hegyekről hozták le.
pangó/álló vizet nem szereti.
nitrogéndús levegőt azt nagyon szereti.
ha a közelben van természetes úton kinőtt bodza akkor az akác szeretni fogja a helyet.
a bodza a természetes kísérő növénye neki.
remélem segítettem :)
Akácot meddig lehet ültetni ősszel?
Válasz #1130. hozzászólásra
elsődlegesen kérdés hogy milyen a domborzat,
mekkora tuskók maradtak, ha maradtak,
a vegetáció magassága részletkérdés, a sűrűsége és a vastagásga már inkább fontos.
fafaj tekintetében is kérdéses hol van ez, milyen szabályzások érvényesek rá, mik a terület adottságai.
képek és információk hiányában többet nemigen lehet mondani róla.
abból derülne ki hogy mit szükséges vele még csinálni,
helyből még nem zárnám kia láncos szárzúzót, némi takarítást, és az altalajlazítót, utánna elvileg mehet is bele akár fa.
de a fenti információk nélkül ez csak vak találgatás,
főleg ami a fafajt illeti.
az sem kizárt hogy muszály kistuskózni és rigolszántani.
de lehet olyan helyen is hogy sima tölgymakk vetés elég.
sajnos a variációk száma közel végtelen :D
Sziasztok. Az alábbi kčrdčssel fordulok Hozzátok. Szemezek egy 11 Ha / 115 Ak erdoterülettel ami jó pár čve ki lett termelve, azota pedig a termčszet visszahódította (kb 2m magas kökčny formájában). 1, Kb mivel es mennyiert lehetne legolcsobban letakaritani? 2, milyen fát lenne cčlszerü bele ültetni? 3. Hogyan lehet atminosittetni szántňvá? Válaszaitokat előre is köszönöm. Üdv
Válasz #841. hozzászólásra
kinyílt a bicska a zsebemben....méghogy a ti fejlesztésetek!innen-onnan lopkodtad össze az ötleteket,és az általad kókányolt géppel még most sem lehet dolgozni! egy rakás pénzt kell a cégünknek rákölteni,hogy egyáltalán tuskómentes területen is működjön! pedig a szerződésben tuskómaró készítésére vállalkoztál!felszólítunk,hogy az idióta gépförmedvényedet ne a mi traktorunkkal reklámozd!
Segítséget szeretnék kérni,valahol láttam egy fát kicsípő ollót de most nem találom sehol.Csúszó kormányzású gépnek volt az adaptere a föld fölött csípte el fát közbe szorította is és már vitte is az aprítóba.Ilyen adaptert keresnék./El lepte egy föld részletemet az olajfa és meg sem tudom közelíteni fűrészel meg legalább 3ha/
Lovas fakitermeléssel foglalkozom darus lovas közelítőkocsival közelítek sűrűbb állományban is tudom használni. Akit érdekel hívjon: harminc2huszonnégy24nyolcvan9
Válasz #1125. hozzászólásra
Köszi
Válasz #1124. hozzászólásra
Szerintem 7-8 ezer/m3.
Válasz #1123. hozzászólásra
Köszi. És lábon mennyiért lehetne eladni KB (300-350m3)!!
Válasz #1122. hozzászólásra
Én tavasszal a lengyelnek 50 euró + ÁFa -ért adtam.26cm felett.
Éger rönk árat tudna-e valaki mondani???
Válasz #1120. hozzászólásra
passzolok, nekem 6 köb nyárral is megellik, de én ártéren vagyok.
forwarderem is van mostmár, egy varuta.
megmondom őszintén piszok jó, egyszerű, a cranab daru is kifogástalan.
(kcr 5010 elődje tulajdonképpen)
de gyérítésben lassabb mint a pótkocsis megoldás.
meghát a mozgékonyság az felejtős ha forwarderről van szó :)
az nem csuklik 90 fokban, a pótos szerelvény meg igen ha úgy kívánja úri kedvem. nekem nem hajtott a pótkocsim, sajnos.
biztosan jobban vinné a muszka ha az lenne, de költséges lenne túzottan is megcsinálni. nekem előre s hátra is kellene hogy hajtva legyen, tehát a hidrohajtás lenne a célravezető. itt olyan aokszor a helyzet hogy csak simán mindenféle vontatmány nélkül se jut be mtz az erdőbe. meg lkt meg egyébb kütyü sem. ragadt itt már le 4 tengelyes forwarder is, elől-hátul track-el.
szerencsére a tőmelletti felkészítés azt is jelenti hogy nem szükséges mindennap a traktor, így nincsen baj.
én 2 méteres tüzifából naponta 20-30 erdei köb közt tudok vele kivinni gyérítésből. tarvágásban van 3 és 4 méteres rönk, ott 50 körül mozog / nap. mindezt 25-30 liter gázolajjal.
a varuta annyiból jobb hogy azért abban nem az mtz motorja van :)
sokan mondják hogy takarékos jószág az mtz, de saját bőrömön tudom hogy nem az. varutával 80 köb rönköt tudok egy nap kivinni tarvágásból, ehhez 30-35 liter gázolajat fogyaszt. és 130 lovas.
az mtz meg 80.
igazából nem takarékos gép az mtz. de egyszerű. nem leszólni akarom, van nekem, nem is titkolom hogy nem szeretem, ettől még vannak erényei amiket elismerek mert valósak. a kis fogyasztás nem tartozik ezek közé. a 6 hengeres mtz motor mástészta, a fajlagos fogyasztása jobb neki. ilyen pótkocsis mutatványban sokhelyen jobban szerepelne.
minden téren.
való igaz hogy nálunk naaagy hagyománya van annak hogy ne fizessék meg az erdészti munkát, de tulajdonképpen megértem én a dolgot.
minek fizessen nekem 4500-5500 közt a gyérítésért, ha van olyan marha aki 3000 ért is megcsinálja? tökéletes az álláspont, evvel nem vitatkoznék. avval már igen hogy aki ennyiért dolgozik annál nincs bejelentett ember, fából is tünedezgetik elfele, sok a nem fair dolog a háttérben. igazából nem arra kell rosszat mondanom aki az olcsóbb szolgáltatást veszi igénybe. hanem aki olyan ajánlatot ad, amiből legálisan nem jöhet ki sehogy. engem nem az érdekel hogy így is alig marad valami neki rajta, hanem az hogy utánna amikor én tárgyalok árakról akkor mindíg bedobnak egy ilyen sültbolondot, mondván hogy az olcsóbb. de fordul a helyzet, sok helyen már nem lehet vonszolni, tiltja a szakhatóság. vége a "hatan egy pár tornacipővel, 50-es kisfülkés egy darab dróttal, sárhányó motorháztető és üvegek nélkül, az ülés maradványaiban egy 12 éves {cenzúrázva}kölökkel" típusú dolognak.
aztán ugye foigynak a síkvidéki erdők, lassan a kötélpályát is elő kell kapni. arra ezeknek sose fog tellni, mert sose kérték meg a munkájuk árát. ki fognak szorulni. holott, nem kellene, egyszerűen csak nem kell észnélkül önköltségi ár alá is menni akár. mert a kiindulási pontjuk mindíg ugyanaz. egykutya mindeggyik ezekből, ha már van gép inkább dolgozzon semminthogy otthon álljon. igaz hogy akkor nem kerül semmibe, így meg épphogycsak termel valamit jobb esetben, a többiben meg csak buknak a munkán. nem egyszer volt hogy ilyenfélék nekiáltak "háromezeré" vgni, pár nap után meg színüket se lehetett látni.
aztán meg rám mondanak rosszat, hogy hirtelen miért lett 5000 ből 5500 :D
Hát, azért kispofa, mert elsőre büdös volt az 5000, más xarát meg nem pucolom szivesen. persze az is munka, s mint ilyen alku tárgya.
aki kicsit is türelmes, és minőségi munkát végez, és meg is kéri az árát idővel az nyer. az alákínálósok meg halnak kifele szépszámban.
ha meg már egyre több helyen eleve csak szállalással lehet dolgozni akkor munkát se fognak tudni kapni.
dolgo emeberek, szoktam látni hogy hajnaltól estik nyomják, hogy "meglegyen a köb", noshát, aki nem akar 8 óra munkából élni, annak jó a 12-15 óra is. részemről rendben. inkább sajnálom őket, mert tényleg hajtanak, de nemtudják hogy a vesztükbe jutnak csak így. ugyanakkor mérges is vagyok, ha kitartanának egy normális ár mellett, és annak megfelelő minőségben dolgoznának akkor ők is megélnének. munka van elég. de a minimális pénzért színvonal nélküli munkát tudnak csak produkálni, később ennek én fogom inni a levét. a kéregsérült fák, az egyenletlenül bontott erdők rám fognak várni mert ezek addigra vagy rokkantak lesznek, vagy csődbe mennek. nekem meg nem lesz meg a kívánt kihozatalom. mert elgörbül a fa ha rosszul van bontva az erdő.
de "háromezerír" ha tudnák hogyan kell, sem lenne idejük korrektül bontani.
úgyhogy kitartás kolléga, szakirodalomnak ha elfogadod tőlem, az SR pótkocsi sorozat leírása talán még fellelhető valahol. igaz azokat zetor után csinálták, de a dimenzionálás kifogástalan. ha mást nem, ötletet lehet meríteni belőle.
A 13 tonna nem általános, de 8 m3 fával vígan megy BÁRHOL !!!!
Az mtz nagyon jól viszi, és olcsón! Fakitermelésben a munkapadon dolgozik rakja a hosszú anyagokat mágjába, így 6 nap alatt napi knb 40 m3 produktum mellett 60 l gázolaj a hat nap alatt! A pótkocsi mechanikus hajtású nincs a tlt útarányos meghajtásáról történik az üzemeltetés!
A valtra valmet 105 le traki lenne igazán jó előtte! A forwarkereket azért nem szeretem mert nagyon dárga az üzemeltetési ktsg e. ma magyarországon még nem fizetik meg az erdészeti munkát kellő képen, addig nem lesz ilyen gép, maradnak az egyszerűbb orosz technikák és olcsó házi barkácsolások, Azért kezdtem bele én is egy ilyen ehhez hasonló pót tervezésébe építésébe hogy mintaként szolgálhasson mindenkinek, már megjött az új daru hozzá és ha időm engedi akkor hamar ráteszem a gépre és akkor irány az erdő, ha összeáll a rendszer és tudok róla pontos információkat akkor tervezem, hogy az Erdészeti lapokba írok egy cikket, de még az odébb van!
Válasz #1117. hozzászólásra
hello! Ez teljesen hidro hajtásos és a tlt csak a szivattyukat hajtja?
Válasz #1117. hozzászólásra
jól néz ki, annyi szent.
igazából egy jó pótkocsi tud annyit teljesítményben mint egy forwarder.
mondjuk 130q fával mifelénk a muszka letérdelne, akármilyen kocsin van utánna. (hacsak nem egy 6x6 os man TGA az a kocsi:) )
létezett nálunk olyan hogy DRPH-6 , 6 erdei köbméteres, hajtott tengelyes, darus rakoncás pót. szerintem avval a muszka bőven le van terhelve.
mondjuk a videón látott kocsi is annyiban másabb mint amit körbe írtam, hogy nem fülkéből daruzol.
elméletileg a tőmelletti felkészítésnél apróbb kupacok vannak, van hogy csak 5-6 darab 2 méteres tüzifa. s ilyenekből van rengeteg.
mindegyiknél nem lenne egyszerűen gazdaságos megállni és felülni a kakasülőre. én pofátlanul még letalpalni sem szoktam, a talpalók fennt sincsenek nekem.
bennhagyom mászóba,hátrafordulok s menet közbe daruzok.
jobb lábam a kuplungon.
aztán ennyi :)
namost nálunk tökéletesen félreértették a forwarderes technológiát,
nem az erdőből viszik ki vele a fát, hanem továbbra is vonszolással közelítenek, csak rövidebb távokat. ezeket a kisebb rakatokat pakolják fel s viszik ki műútig forwarderrel/póttal.
hibás elképzelés, nem ez a szerepük.
döntés helyén feldolgozni, nagyjából daruzható formára hozni, s onnan rábízni a forwarderre/pótkocsira a dolgot, avval sem a világból kivinni, csak az első olyan helyre ahol terepes darus autó tudja fogadni.
szállaló munkánál csak és kizárólag így jó.
vékony állományban (tűakácos/rudas kőris) más a helyzet,
ott mondjuk akácban az oszlopnak való részt kell kimérni s egyben hagyni, meg a tüzifának való részt. azért így, mert akkor 5 méter feletti hosszban marad a fa, hiába vékony, a daruval jól rakodható, a berendezés leterhelhető. a feldolgozó placcon pedig szépen ha ez le van terítve akkor gyorsan lehet darabolni. ha be van tanulva a dolog rendesen akkor a forwarderes/pótos ugyanúgy telirakva fog menni, a placcon is mielőtt a friss anyagot lerakná a feldolgozottat segít elpakolni. minimális a kézi anyagmozgatás.
itt látszik hogy lpényegi különbség van a felülős darus, meg a fülkéből darus gép közt. a felülős darus az magába az erdőbe nem megy be, az való a földúton történő szállításra a műútig. ez nagy rakatból pakol fel, nem kell odébbmenni közben. ideális esetben szóló pótkocsi várja a műútnál, amire átrakodik. így a közúti szállítás jelentősen olcsóbb, mert nem kell darut is cipelnie a kamionnak, valamint nem kell hogy terepes kamion legyen. jó esetben mindíg várja rakható pótkocsi a felülős darus gépet, folyamatosan tud rakodni. de nagyon kevés brigád van akik eléggé összehangoltan tudnak ehhez dolgozni.
Válasz #1108. hozzászólásra
a 2457
én most építettem egy kihordószerelvényt, már csak a darut kell rá feltenni, Loglift F59 kívácsi leszek rá, de ennek a mintájára készült ezen a Weckman tipusú kihordón 11 m3 nyers 4 méteres cser van, kb:132 q
és szépen vitte a régi mtz 82, pótkocsi két hátsó tengelye egymástól függetlenül van hajtva!4!!
Válasz #1115. hozzászólásra
Akkor nem, győri vagyok
Válasz #1114. hozzászólásra
Zala-megye
Válasz #1113. hozzászólásra
Merre van?
SZiasztok. Van egy-egy hektáros eladó fűzfásom ha valakit érdekel, akkor írjon (120-140m3) papírok rendben úgy, hogy mindjárt vágható . Tisztelettel:
Válasz #1109. hozzászólásra
nekem nincsen, halottam hogy nem rosz mondjuk..
de nemtudok nyilatkozni :)
Válasz #1092. hozzászólásra
Ezt mondjuk elég könnyen meg tudnád támadni, mert az új erdőtörvény szerint a régen faültetvénynek minősülő területeket szabad rendelkezésű erdőként kell nyilvántartani, abból pedig bejelentés alapján bármikor termelhetsz, és utána művelheted más módon is.
Válasz #1084. hozzászólásra
Következőképpen zajlik: erdőtervezés minden körzetben 10 évente van. Kimegy az erdőtervező, ami a törvényi előírások szerint erdőnek minősül (0,5ha-nál nagyobb, legalább 50% lombkoronazáródás, erdei fafajok jegyzékében szereplő fafajú állomány, 2m-nél nagyobb átlagmagasság), azt elméletileg gondolkodás nélkül erdőnek kell, hogy tervezze. Ennek a tényleges módja erdészeti igazgatóságonként változik. Van, ahol ezt lazábban kezelik, és igyekeznek nem bevonni erdőnek olyat, ami nem erdő művelési ágú területen van, pont azért, hogy elkerüljék a konfliktust. De szigorúan nézve a törvény szerint nincs mérlegelési lehetőségük. Az erdőtervezés során van lakossági egyeztető tárgyalás, ennek az időpontját kifüggesztik az önkormányzatnál illetve megtalálható a nébih.gov.hu honlapon, akinek vannak földjei, érdemes ide elnézni, nehogy később meglepatések érjék.
Válasz #1090. hozzászólásra
Az utolsó hozzászólásod miatt, elolvastam az adatlapod.
Ezt megismétlem és elküldöm a fiamnak, hogy okosabb legyen.
"puha fának egy nagy titka van.
gyorsan ad le nagy hőt.
ha érdemben akar valaki nyárral vagy más lágy/puha fával fűteni, annak nincsen akadálya.
csak ésszel kell.
hazaviszed most, felvágod konyhakészre.
szellősen felrakod raklapra.
aztán fogod magad, szerválsz ilyen:
http://bolthely.hu/kepek/irodaszer/CSRB5022.jpg
széles fajta fóliát, 2 menet körbe elég rá.
meg teszel a tetejére egy hullámpalát, lényeg hogy leejtsen, víz majd ha esik lefollyon róla.
nyár végére kiszárad mint az állat. na akkor van neki fűtő értéke, nem is kevés.
másik. ne csak annyi tüzelőt vigyél be amennyi éppen kell.
ha szerencséd van akkor pincében van kazán, és elég hely hogy SOK fát le tudjál tárolni. ott melegebb van mint kiint, aztán nemtudja felszippantani a levegőből annyira a nedvességet.
ha nagyon szerencsés vagy akkor egész téli tüzelőt le tudod tárolni nyár végén a kazán által melegen tartott légtérben.
megmondom őszintén a mostani akác árak mellett azt kell mondjam jobban megéri nyarat venni, mert egységnyi pénzért több joule fűtőértéket ad ki.
mert nem kilóra kell nézni a fát, sem nem igazán köbméterre.
azért nem mert fűteni akarunk vele, ahhoz meg sem mázsa, sem köb nem kell, csak joule-ok. az energiát akarnánk venni, a tömege és a fizikai mérete igazából nem kell :D
legjobb lenne ha nem lenne sehány kiló, és sehány köbméter, mégis kifűtenánk a telet vele :D:D"
A morzsolt csutkáról van-e tapasztalatod?
Válasz #1107. hozzászólásra
én dolgozom darus pótkocsival, gyérítésben.
és van forwarderem is.
gyérításben a pótkocsi vált be jobban, mert mozgékonyabb,fordulékonyabb.
egy jó erdészeti pótkocsit 90 fokba be lehet a traktor mögött törni. a derékcsuklós forwardert nemigen lehet 90 fokig megtörni :D
node.
a videón szereplő apparátus nagyon aranyos, de ha termelni is akarsz vele akkor egy kicsit karcsú.
sajnos a t-25 /t-30 traktorok erre nemigen alkamasak ebben a formában.
ehhez egy összekrekes mtz a legjobb. preferálnám az egyeneshidas mtz-t, nekem a kishidas van, avval is jól lehet dolgozni de a helyzet az hogy sokszor elkellene azu egyeneshidas nagyobb vonóereje.
csinálni is lehet ilyen kocsit, daru terén nekem a kcr 2500 jól működik, csak kicsit rövid sajnos. de lehet vele együtt élni, végülis évek óta csinálok vele növedékfokozó és törzskiválasztó gyérítést, nagyon jó hatásfokkal.
a pótkocsim RP-6 os típusú magyar gyártmány.
igazából pofon egyszerű, 2 darab 200 mm-es U gerenda összefordítva adja a vázát, 100x100 as zártszelvényből vannak a rakoncák.
a hidat megnem mondom alatta mié, az enyém sajnos nem hajtott, és csak egytengelyes. a videón látott pótkocsi annyiból akár lehet jobb is hogy boogie-s. namost ameddig egyenesen kell vontatni, az nagyon jó dolog mert könyeddén felmászik azu akadályokra, ha azok nem haladják meg a kerékátmérő felét. de ha elkezud sárban süppedni, akkor nagyon nehéz fordulni vele mert ugye sikálnak a kerekei.
nekem ifa ballonos gumik vannak fennt, 6 erdészeti köbméter fát tudok felrakni, avval ha nincsen komoly terep a muszka is elbír.
ha t-25 / t-30 után akarnál ilyen kocsit csinálni, akkor 2-3 erdei köbnél nagyobbat nemigen ajánlanék. a kistraktorok fülkéje is kicsi, a hátrafordulós daruzás inkább lenne emberkínzás, ráadásul alacsonyan ülsz, ezért nem látsz fel rendesen a pótra, nem fogsz tudni rendesen rakodni vele. sehogyan.
egyébbként a környezetvédelmi irányelveknek köszönhetően egyre több helyen kizárják a vonszolásos közelítést, és csak kötélpályát vagy darus pótot/forwardert hagynak dolgozni, nagyon is helyesen. tehát ez lenne a jövő útja.
gyártani pótkocsit akkor éri meg ha van minta amit lehet másolni, és tudsz darut viszonylag értelmes áron beszerezni. máskülönben durván 1 miliótol 1.5 milióig érnek az rp-6 os pótkocsik, és 2 milió körül kapsz egy alkalmas traktort hozzá. ahol követelmény az ilyen technológiával való munkavégzés, ott behozza magát hamar, mert ilyen technikával ki lehet és ki is kell ha törik ha szakad a 4200 tól 5500 forint / erdei köbméter árat a gyérítésekre. ebbe beletartozik hogy a méter fa fogalmát a választékból törölni kell. ugyanis ha méterfát daruzol, helyből nem éri meg dolgozni ennyiért. eleve fele annyi amit megfog a daru, lasabb lerakodni is, több a darabolás.
2 méteres a normál méret tüzifa. mert azt lehet daruzni rendesen.
a szuállítónak is jó, mert a java darus géppel megy szállítani, főleg ha kamionról van szó. egyedül a 150 centis kivágás képez kivételt, de az amúgyis viszonylag vastag (szabvány szerint 16-22 centi csúcsátmérő), emiatt a daruzhatósága javul eleget.
a videón látott darus pótkocsi egyvalamire roppant kifogástalan, ahol hagyományos vonszolásos közelítés folyik ott bennt a placcon rettenetesen megtudja gyorsítani a dolgot, mert fel lehet vele rakni a tüzifát a rakatra, hoyg csak igazítani kelljen, ezzel jelentős élő muinkaerőt lehet megtakarítani. akácosban természetesen az oszlopnak valót feltudja a pótkocsira rakni és a megfelelő helyen lerakodni.
ez nagyon jó dolog, sok kézi anyagmozgatást kivált vagy egyszerűsít.
nyilván érettebb erdő rönkjeivel nem fog megbírkózni, ahhoz a 2500 as kcr is halovány.
gyérítési ártéri nemesnyarasban még pont megfelel a 3 méteres rönkhöz, de felette erősebb gép kell mint a 2500 as kcr.
az erdészeti pótkocsik sokban különböznek a mezőgazdaságiaktól.
erdőn fotnos hogy terhelje a traktor hátulját, a megfelelő vonóerő végett, ugyanakkor a tengelyt sem lehet túlzottan hátratolni mert akkor a szerelvény fordulóköre túl nagy leszen. az alacsony építés szintén fontos, mert a terepviszonyok miatt az alacsony súlypont határozottan szükséges. a pótkocsi nyakának is minimum fél traktor szélesség hosszal kell rendelkeznie hogy 90 fokban be lehessen törni. ez egy gyérítésben elengedhetetlen. az ilyen eszközzel történő munkavégzés megköveteli a precíz irányított döntési eljárást, mert a fákat úgy kell levágni hogy a helyben történt darabolás után minnél kevesebb kézi anyagmozgatással daruzható módra el lehessen rendezni, mindeközben a megmaradó faállományban ne keletkezzen kár, a művelőúton pedig maga a közelítő szerelvény kényelmesen tudjon haladni, sorvágásnál a tuskókat megközölve. célszerű első körben a művelő utakat kivágni, és második lépésben a válogatást a maradékból elvégezni, a két művelet közt a szerelvénynek le kell hordania a sorkivágás anyagát máskülönben helyszűkében lesz a döntő.
a szerelvénnyel 2 fő dolgozik, egy darus/traktoros, egy kisegítővel akinek:
1. igazítani kell a rakományt folyamatosan felrakodás közben
2. ha maradt az úton olyan hulladék ami kárt tehet a gépben azt el kell távolítania
3. ha túlmagas maradt egy tuskó azt vissza kell hogy vágja
4. ha a daruzás közben valami zavarja a kilátást akkor azt el kell távolítsa (belógó faág például)
5. segíti a traktor vezetőt szűk helyeken hogy véletlen se sértse fel a szerelvénnyel a fák kérgét (ez roppant fontos, ez részben a mozzanat amiért ezért a munkáért többet lehet s kell is kérni mint a hagyományos vonszolásos játékért)
majdan, amikor lefele pakol a szerelvény a közelítés helyén,
ott szintén egyrészt meg kell bizonyosodjon róla hogy senki nem tartózkodik veszélyes helyen, és igazítja a lerakott fát.
a pótkocsis közelítés hatékony ameddig a válaszétkok száma nem haladja meg 3 mat, az átlagos közelítési távolság nem több 800 méternél.
az a lélektani határ.
a technológiát betanulni nehéz, főleg a döntő/ágazó/hosztoló/daraboló főnek, sokmindent kell egyedül elvégeznie.
minden ilyen főhöz tartozik egy segéd aki:
1. figyel rá hogy se a szerelvény se más ne legyen veszélyes helyen a döntés során
2. segíti az írányított döntést szükség esetén
3. a feldarabolt fát méret szuerint különrakva rendezi, minden kis kupacot képző fa párhuzamos, egyik végén egyvonalban kell hoyg legyen, máskülönben képtelenség hatékonyan daruzni.
4. eltávolítja az ághulladékot amennyire csak tudja
5. roppantul figyel rá hogy a kihordó szerelvény daruja minden egyes kupacot elérjen úgy, hogy közben a daruval nem kell sértenie egy megmaradt fát sem, nem kell tuskóra hajtania a szerelvénynek, a kupacot jól látható helyen legyenek.
6. rakodás közben ellenőrzni a mérethelyességet, alkalom adtán korrekcióra kéri meg a motorfűrész kezelőt.
sajnos ebben az országban hagyománya van annak hogy egymás alá kínálnak a vállalkozók, így kialakult az a helyzet van aki egy gyérítést akár 3000 forintért is elvállal. természetesen vonszolásos technikával szoktak dolgozni, ami:
egyrészt a megmaradó faállományt jelentősen károsítja, így a majdani véghasználat eredménye romlik, másrészt a talajterhelése a vonszolásnak túlságosan nagy. védett lágyszárú vegetációban brutális kárt okoz ez a fajta megoldás.
akik nem értenek az erdőhöz azoknak ettől független ez tökéletes megoldást jelent, mert nemtudják hogy a későbbiekben a sérült faállomány végett bizony drágább ez a megoldás mint a daruskocsis tőmelletti felkészítéssel végzett munka.
vonszolás akkor hatékony ha le lehet terhelnia vonszoló gépet, nemigen adott az az opció hogy lehessen hatékonyan egyenletes bontást végezni az erdőben. hiszen nem fog senki 20 méterenként megállni felkötni egyessével pártized köbméteres fákat (jobb esetben, sokszor ettől kevesebbet ad ki a gyérítés). inkább próbálkoznak foltokban bontani, ami ahhoz vezet hogy igazából csak a foltok szélén lesz hatása például a növedékfokozó gyérítésnek, elgazosodáshoz vezethet ha túlnagyok a lékek, ami kölcségesebbé teszi a későbbi termelést, valamint rontja a megmaradó erdőállományt. részben mert a növedékfokozás nem fogja az elvárt növedéket hozni mert egyenetlen a bontás, másrészt a fák a fényfelé törekednek, így a kívánatos egyenes törzsforma kevésbé fog kialakulni, a meglevő törzformák pedig elkezdenek a fény irányába görbülni, előfordulhat hogy szükségtelen mennyiségű oldalhajtást kell a fának növesztenie, evvez értékes erőforrásokat véve el a kívánatos növekedéstől. ennek eredménye a további munkák során hogy a kitermelt faanyag kisebb hányada lesz iprai felhasználású értékesebb anyag, mindamellett hogy a teljes kitermelhető mennyiség is csökken.
nyilván akik érdemben is foglalkoznak erdővel s nem csak irodában ücsrögnek papírok felett görnyedve, illetőleg nem csak valahogy elvégeztek egy erdészeti iskolát (legyen középfokú az vagy felsőfokú), azok ezeket a tényezőket ismerik. a többieket igazából a pillanatnyi kiadás csökkentése érdekli, de természetesen ezek az emebrek anyagi szemszögből eredményes gazdálkodást nemtudnak végrehajtani.
a darus technológia drága, de egyszer majdcsak egyre többen jönnek majd rá hogy nem kiadás, hanem befektetés az ezzel a technológiával végzett szakszerű munka.
egyre inkább a szállaló erdőgazdálkodás és a természetes felújulás irányába tendál a piac, szerencsére törvények is születnek ennek a kikényszerítésére, ezeket a munka fajtákat vonszolással nem lehet megvalósítani.
így, a darus pótkocsi azoknak akik rendelkeznek megfelelő vontatógéppel nagyon jó alternatíva a speciális erdészti forwarderekkel szemben, gyérítések esetében természetesen jobban is teljesít mint a forwarder.
http://www.erdeszetilapok.hu/?page=arch_view&id=16590
egy csepp olvasni való a hazai pótkocsikról és a hazai forwarderek egyikkéről. a képek alatti feliratok nem helyesek sorrendben,4. ábra lenne a varuta forwarder.a 2-es ábra pediglen az SR pótkocsi.
Bocsi nem sikerült :Dhttps://www.youtube.com/watch?v=R9qStGkuSV4
Sziasztok!
Olyan kérdésem lenne, hogy a videón látható gépkapcsolat életképes lehet egy törzskiválasztó gyérítésben,tő melletti felkészítésnél ???
Megérheti ilyet venni??? Esetleg itthon kókányolni egyet?
https://www.youtube.com/watch?v=R9qStGkuSV4https://www.youtube.com/watch?v=R9qStGkuSV4
Köszönöm mindenkinek az ötleteket, majd beszámolok a fejleményekről, de ma az ufók jártak arra felé és fél hektár erdő átalakult gyümölcsfa iskolává.
Válasz #1098. hozzászólásra
Sokféle hozzászólást kaptál. A következőt tedd! Megkérdezed az erdészeti szolgálatot,hogy milyen erdőként üzemtervezték.Ha vágásos erdőként, akkor szerintem csak nagyon sok pénzért tudod megváltoztatni a művelési ágát a területnek.Ha viszont szabad rendeltetésű erdőként vették nyilvántartásba,akkor nincs akadálya a gyümölcsösnek.A szabad rendeltetésű erdőnek nincs felújítási kötelezettsége.Az erdészeti szolgálattól kérsz rá egy fásításból történő fakitermelési engedélyt.Ha meg van, szépen levágod róla az erdőt és utána megcsinálod rajta a gyümölcsöst.
Válasz #1102. hozzászólásra
ha még nincsen átsorolva erdőnek, s eltűnnek a fák akkor nem is leszen soha.
megszokott olyan történni hogy még nem erdő csak fasor, ami csak bejelentésköteles. de amint megteszed a bejelentést, megsasolják hogy tényleg csak fasor e. és akkor van hogy jóóól kitolnak az emberrel mert hamar átlökik erdőnek.
már ha van mit.
Válasz #1098. hozzászólásra
Attól, mert kivágod onnan a fákat, a művelési ága még erdő marad. Művelési ág változást kell kérni földhivatalnál, erdészetnek nem tudom milyen beleszólása van, de valami tuti van, az illetékes hivataloknak (erdészet, földhiv)kell küldeni egy hivatalos levelet amiben leírod a helyzetet és hogy mit szeretnél, aztán várni a választ,
Válasz #1099. hozzászólásra
jobb lenne ha fatolvajok vágnák ki a fát, és vinnék el, te pediglen miután észleled a dolgot bejelented hogy ilyen történt.
ha így lenne akkor nincsennek fák ami miatt átminősíthetnék véletlen erdőnek azt a csíkot.
Válasz #1099. hozzászólásra
Ha 22éves,ott fásításból történő fakitermelésre kérjen engedélyt a tulaj,mert azért is büntetnek...
Válasz #1098. hozzászólásra
Egy másik területemet, ami szintén 4 hektár, középen kettévágja egy erdősáv. Ez azért alakult ki, hogy 22 évig nem mérték ki az osztatlan közös tulajdont, így művelni sem lehetett. A földhivatali nyilvántartásba viszont szántóként szerepel mind a négy hektár és birtokba is szántóként adták. Ez az „erdő” középen kettévágja a földet úgy, hogy az egyik 1,8 ha területet nem tudom művelni, mivel nincs átjárási lehetőségem se.
Na itt láncok megélezve és megkezdem az eredeti állapot visszaállítását.
Válasz #1096. hozzászólásra
Nekem nem a fára van szükségem, hanem gyümölcstelepítéshez a földre, és ha az erdőként van nyilvántartva nem adnak gyümölcstelepítési engedélyt.
Válasz #1084. hozzászólásra
Szia! Fásítást bármikor betervezhetnek és onnantól erdő... az erdőtörvényre hagyatkozva számolnak, műholdkép alapján nézik a záródást és ha megfelel a törvényben leírt paramétereknek,akkor minősítik hivatalból át. Ilyenre találták ki a szabad rendelkezésű erdőt.
Szóval kacifántos egy dolog ez....legelőn ha feljön a fa erdővel párhuzamosan,vagy sávokban,és nem foglalkozik vele a tulaj,hogy az eredeti művelési ágnak megfelelő állapotot fenntartsa,automatikusan fásításnak minősül,amire szintén engedély kell a kitermeléshez.Ha meg a gazda hanyagságából,vagy épp meggondolásából mégtovább erdősül,akkor a fenti követelmények és egy ellenőrzés után akár erdővé is minősítik. Az hogy ez önerdősülés,vagy telepített,nem nagyon lényeges az ő szempontjukból.
Válasz #1094. hozzászólásra
Jaj de édi kis ártatlan újszülött
Válasz #1093. hozzászólásra
"nem ötleteket akarok adni, egy sci-fi könyvben olvastam, értjük egymást."
Nem értem, de ha nem publikus, akkor csarli1em@t-online.hu
Köszi
Válasz #1092. hozzászólásra
hallottam ilyesmiről,
meg olyat is hallottam hogy valaki állítólag ezt megoldotta szépen.
nem ötleteket akarok adni, egy sci-fi könyvben olvastam, értjük egymást.
másabb szituáció volt mert őtet a fa érdekelte, és letermelni akarta.
de nem hagyták neki, ugyanígy át lett minősítve.
úgy oldotta meg hogy egyszercsak szerencséje volt és valakik ledöntötték a fákat, ő pedig hogy mentse a menthetőt -miután ismeretlen tettes ellen feljelentést tett és lehelyszíneltek meg minden szar- elszállította a telephelyére és feldolgozta a fát.
mezőgazdasági terület ugyan ettől nem lett belőle, de a vágásengedély problémálya megoldódott. szerencsés fazon, még jó hogy csak ledönteni volt ideje a tolvajoknak, ellopni nem...
Válasz #1087. hozzászólásra
Hali. Itt nem erről van szó. Édesapámmal ültettünk akácost, állami támogatás nélkül, és ez a terület faültetvényként volt nyilvántartva az erdészeti térképen egészen addig még meg nem tudták, hogy ki akarom vágni, utána lett erdő. Mivel nem tudok földet venni, mert nincs eladó 4 hektár egybe, ezért újra mezőgazdasági művelésbe akarom vonni a 4 hektárt. Nekem ne 30 év múlva adjon 1 millát/ha, hanem most akarom kajszival beültetni. Ami még bosszantó, hogy az „erdőfelügyelő” cinikusan megjegyezte, fizessek hektáromként 2 millát és azt csinálok vele amit akarok.
Válasz #1085. hozzászólásra
Valamelyik buglis "erdész"
Válasz #1089. hozzászólásra
puha fának egy nagy titka van.
gyorsan ad le nagy hőt.
ha érdemben akar valaki nyárral vagy más lágy/puha fával fűteni, annak nincsen akadálya.
csak ésszel kell.
hazaviszed most, felvágod konyhakészre.
szellősen felrakod raklapra.
aztán fogod magad, szerválsz ilyen:
http://bolthely.hu/kepek/irodaszer/CSRB5022.jpg
széles fajta fóliát, 2 menet körbe elég rá.
meg teszel a tetejére egy hullámpalát, lényeg hogy leejtsen, víz majd ha esik lefollyon róla.
nyár végére kiszárad mint az állat. na akkor van neki fűtő értéke, nem is kevés.
másik. ne csak annyi tüzelőt vigyél be amennyi éppen kell.
ha szerencséd van akkor pincében van kazán, és elég hely hogy SOK fát le tudjál tárolni. ott melegebb van mint kiint, aztán nemtudja felszippantani a levegőből annyira a nedvességet.
ha nagyon szerencsés vagy akkor egész téli tüzelőt le tudod tárolni nyár végén a kazán által melegen tartott légtérben.
megmondom őszintén a mostani akác árak mellett azt kell mondjam jobban megéri nyarat venni, mert egységnyi pénzért több joule fűtőértéket ad ki.
mert nem kilóra kell nézni a fát, sem nem igazán köbméterre.
azért nem mert fűteni akarunk vele, ahhoz meg sem mázsa, sem köb nem kell, csak joule-ok. az energiát akarnánk venni, a tömege és a fizikai mérete igazából nem kell :D
legjobb lenne ha nem lenne sehány kiló, és sehány köbméter, mégis kifűtenánk a telet vele :D:D
Válasz #1088. hozzászólásra
Vidd haza, 1 talán 2 telet ki fűtesz vele, kis akác kell hozzá amivel be lehet gyújtani, Én vegyesbe szoktam eltüzelni az ilyen puha fákat.
Válasz #1086. hozzászólásra
Helló!
Olyan 15-20köbméter..Abból ugye saját célra azért kell!Nógrád megye amúgy!