Válasz #2106. hozzászólásra
Mennyit ér?
Sok minden befolyásolja. Itt nálunk ment már el 1,6mft/ha-ért is gyep.
Aszályos évben tudod művelni, esős időben meg lehet rá sem tudsz menni. Nádas vagy van közte nád, vagy zsombékos sás??
Aljas a terület stb???
Támogatható most?
Így nem lehet tudni, hogy mennyit ér....
Sziasztok!
Van kb egy15ha-ros terület,ami még a tsz időben rét volt.Most tiszta nád az egész,elhanyagolták.Viszont azóta Natúra 2000-es lett ez a terület is.A tulajdoni lapon most is rét szerepel.Kérdésem,hogy vissza szabad e rétté alakítani?Vagy megölnek érte a zöldek?Valamint,hogy mennyit lehet adni egy ilyen elvadult területér?Ft/ha.
Válaszotokat előre is köszönöm!
Nem észrevételt küldesz, viszel be a hivatalba, hanem elfogadó nyilatkozatot.
Az esetek többségében a polgármesteri hivatalban lövésük nincs mit hogyan kellene csinálniuk.
Csatolni kell a másolatot már a elfogadó nyilatkozat beadásakor. Sőt, a másolatra rá kell írni, hogy az eredetivel megegyező, aláírással, dátummal. Ha szerencséje van az illetőnek akkor a földhivatal hiánypótlásra szólítja fel és pótolhatja az igazolást, ha nincs akkor elutasítja a nyilatkozatot a fh. Ez hivatalonként változó, miként és hogyan intézik az ügyeket.
A polgármesteri hivatal elméletileg csak az eladónak kellene kipostáznia az iratokat. A többi résztvevőnek csak egy tájékoztatást küld, hogy lezárta a kifüggesztést és XY eladónak megküldték. Van olyan ahol még ennyit sem tesznek.
Válasz #2103. hozzászólásra
Mi csak kifüggesztők voltunk még eddig, mindig buktunk eddig , de nekünk bizonyítani kellett az ügyvédnél a rangsorban hovatartozásunkat mindig.
Másik oldalon még nem voltunk.
Üdv
Válasz #2102. hozzászólásra
Üdv !
Az "észrevétel" az Nálad rájelentkezés?
Ha kéznél vannak az iratok, akkor miért nem csatolod az ajánlatodhoz?
Amennyiben már rájelentkeztél egy kifüggesztésre és átvették, úgy szerintem az a biztos, ha lefénymásolod azokat és átveteted azt is, mint önkéntes hiánypótlás. Ebből bajod nem lehet.
Passz amúgy a kérdésed, de nem árt, ha bizonyítod, hogy családi gazdálkodó vagy vagy esetleg szomszéd is vagy bérlője a területnek. Nehogy ezen múljék a dolog.
Azt nem tudom, hogy elég e a fénymásolat, vagy rá is kell írni, hogy az eredetivel megegyező másolat, és aláírod. Ebből sem lehet bajod, ha több a tartalma.
Szerintem, de hátha majd valaki leírja, aki vett mostanában rájelentkezéssel földet.
Abban kérném a segítségeteket, hogy melyik törvényben vagy rendeletben van az konkrétan leírva, hogy a kifüggesztésre tett észrevételnek mit kell tartalmaznia, és főleg hogy az abban leírtakat már az észrevétel mellé igazolásokkal alá kell-e támasztani? Ennek hiánya jogvesztő lehet-e annak ellenére, hogy az ügyintéző így is átvette az észrevételt? Pl. ha valaki helyben lakó családi gazdálkodó, akkor az ezekről szóló igazolás hiányába beleköthet-e egy másik ügyben érintett fél, aki emiatt kerülhetne a 2. helyről nyeregbe? Tudtommal ezeket az igazolásokat csak a földhivatalnak kell benyújtani a bejegyeztetni kívánt szerződéssel együtt, de most azt hallottam, hogy már az észrevétel mellé is csatolni kell. A kifüggesztést végző ügyintéző erre nem tudott konkrét választ adni, csak annyi biztos, hogy az észrevételt átvette és azt mondta, hogy általában be szokták adni az igazolásokat is, de neki így is jó. Mivel az "erősorrendet" nem a kifüggesztést végző, hanem az illetékes földhivatal állapítja meg, ezért nem látom értelmét, hogy az észrevétel mellé is csatolja valaki ezeket az amúgy magán jellegű iratokat, amit aztán legalábbis felénk az ügyben érintett összes félnek kipostáz a hivatal. Az ajánlattevőnek, a tulajnak és az összes észrevételt tevőnek.
Az állattartó telep a ...."a) pontjában foglalt személyekkel azonos sorrendben... " van, azaz már előbérletben előtted van
Az állattartókra annyi vonatkozik, hogy azonos településen, vagy ha nem az, akkor 15km-es közig.határon belül legyen és 1 éve már működjön a kifüggesztés napja előtt.
Üdv
Válasz #2099. hozzászólásra
Azonos a sorrendben, íme:
"a 21. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt személyekkel azonos sorrendben..."
azaz ezzel:
"21. § (1) A termőföld és tanya haszonbérbe adása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben előhaszonbérleti jog illeti meg:
a) a volt haszonbérlőt, illetve ha a volt haszonbérlő a tulajdonos hozzájárulásával ültetvényt telepített vagy halastavat létesített, az általa kijelölt személyt feltéve, hogy a haszonbérlet nem a tulajdonos azonnali hatályú felmondása következtében szűnt meg;"
Az állattartó telepnek vagy a településen kell lennie, vagy a közig határtól max 15 km-re, és a kifüggesztés időpontjában már 1 éve már működnie kell.
Ez a 3§ 1) és2) bekezdése és a 21§ 3) bekezdése tartalmazza.
Hülyén van megfogalmazva.
Üdv
Válasz #2098. hozzászólásra
Szia .Nem erre gondoltam és nem is vételről van szó hanem haszonbérletről.
Ezt hogy értelmezzem: "(3)99 Az állattartó telep és halastó üzemeltetőjét az ingatlan-nyilvántartásban szántó, rét, legelő, valamint fásított terület művelési ágban nyilvántartott termőföldre - a 21. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt személyekkel azonos sorrendben - előhaszonbérleti jog illeti meg, feltéve hogy
a) az állattartó telep és halastó a 3. § m) pontjának 1-2. alpontjai szerinti település valamelyikén fekszik, és
b) az állattartó telepet és halastavat a haszonbérletre vonatkozó ajánlat közlésének időpontjában, valamint az azt megelőző legalább egy éve folyamatosan működteti. " Szóval arra vagyok kiváncsi hogy állattartó telep beelőzi e a családi gazda földszomszédot ha nem azon a településen van bejegyezve mint a föld de 15km-en belül van.
Válasz #2097. hozzászólásra
Új földtörvény vagy a jelenlegi? Idei lesz a vétel, vagy jövőre lesz belőle valami?
Jelenleg ez van, nem tudom hogy hol állsz a rangsorban....
Kicsit sok:
"Elővásárlási jogok
10. §61 (1)62 Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;
b) a helyben lakó haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt;
c) a helyben lakó szomszédot;
d) a helyben lakót;
e) haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt.
(2)63 Az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következő:
a) a családi gazdálkodó;
b) nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó.
(3)64 Az (1) bekezdés szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] közötti adásvétel esetén, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld eladása esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.
(3a)65 Az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén.
(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti sorrend az elővásárlásra jogosultak egymás közötti viszonyában is irányadó.
(5)66 Az (1) bekezdés b) és e) pontja alapján az elővásárlási jogot akkor lehet gyakorolni, ha a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesművelés) legalább három éve fennáll.
(6)67 Termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó, és az általa elfogadott vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie. A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek tekintetében a törvény elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A hirdetményi úton történő közléssel összefüggő igazgatási jellegű szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(7)68 A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld értékesítése esetén a mezőgazdasági termelőtevékenységet folytató vásárló tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelméhez mellékelni kell a támogatás elnyerését igazoló okiratot is."
Válasz #2095. hozzászólásra
Üdv,. Még egy kérdés . Jól értelmezem -e ,Állatartó telep csak akkor van az előhaszonbérleti rangsor elején ha ugyanazon településen van bejegyezve mint amely település közig határához tartozik a földterület .
Válasz #2093. hozzászólásra
Jelenleg ez él:
"helyben lakó: az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély, akinek
1. lakóhelye legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik;
2. lakóhelye legalább három éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a termőföld vagy tanya fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolságra van;"
Ha ez teljesül, akkor az vagy. Nem légvonal közig határ számít ( 2. pont).
Üdv
Sziasztok. Előhaszonbérleti sorrendnél , ki számít helyben lakónak? Ugye 15km a határ, meg előzhet e valaki ha 15km-en belül van de másik községbe lakik, sőt másik megyébe is, illetve a 15km hogy értendő , légvonalban, közúton stb?
Válasz #2090. hozzászólásra
Csak a tulajdonos személye(i) változik meg, ő meg örökli a Te bérletedet. Az új jogszabályra nem hivatkozhat, mert az "öröklés esetét kivéve" lehet csak felmondani, de már annak is késő, és még hagyatéki nem volt. Valószínűleg jövőre vége lesz ennek a jogszabálynak is.
Röviden, marad minden a régiben...
Válasz #2086. hozzászólásra
Az új földforgalmi törvény az elővásárlási jogosultak értesítésével kapcsolatban egyértelműbb. Úgyhogy jövőre a tulajdonostársakat külön kell írásban értesíteni, és az egyéb elővásárlási jogosultakat meg hirdetményi úton kell tájékoztatni.
Logikus, hogy aki nem akar földet venni, az úgy sem fogja a hirdetményeket böngészni, viszont ha a tulajdonostárs akarja eladni az ő részét, akkor az lehet hogy érdekelné az embert.
Egy ismerős jogász 8 év után szerezte meg az ikerház nyaralójuk másik felét, mert a szomszéd eladta minden értesítés nélkül. Aztán az is továbbadta valakinek, meg még talán az is. Szóval nagy cirkusz volt belőle, egy bíró volt az alperes, és veszített.
azért annyira ne légy abba biztos, hogy romániában könnyebb dolga van a földvásárlónak, pláne úgy, hogy fogalmad sincs, hogy a valódi tulajdonostól sikerült-e hited szerint vásárolni, és a valódi tulajdonos kezébe raktál egy halom pénzt, vagy csak valami csalót gazdagítottál (ld. közhiteles ingatlannyilvántartás nemléte).
másik, abba se légy biztos, hogy a szőlő művelési területed a hegyközségi tv. alá tartozik, márpedig ha nem, akkor ott bizony nincs a hegyközségi tv-re alapozott elővásárlási joga a szomszédodnak. hegyközségi területről van szó, vagy nem?
Köszönöm mindenkinek a segitő szándékú hozzászólását.
A legnagyobb igazsága a 2080-as csabazsoltnak volt mert ami itt van az nem normális. (egy üggyel legalább három három törvény foglalkozik és ha egyet nem veszel figyelembe akkor a gatyádat is elveszitheted)
A 2081-es hozzászólónak van igaza hogy a speciális törvény (hegyközségi) mindenek előtt van.Sajnos én csak az alaptörvényt vettem figyelembe ezért tényleg előfordulhat hogy a 60 napos kifüggesztés a szomszédra nem vonatkozik ( őt külön levélben kell megkeresni) Ha ez nem történik meg akkor még a földhivatal döntését is megtámadhatja és sajnos meg is nyerheti.
Az ügyvédekről csak annyit: a vevő és a szomszéd ügyvédje teljesen más állásponton van pedig ugyanarra az egyetemre jártak.
Azt javasolják hogy menjünk biróságra majd ott döntenek.(a biró nem azt az egyetemet végezte mint ök ?)
Ezt kihagyom inkább lenyelem a békát (pedig utálom)
Válasz #2060. hozzászólásra
"A 60 nap letelte után a jegyző átadta az iratokat és mentünk a vevővel az ügyvédhez.
Ezek után a szomszéd kőzőlte hogy élni kiván az elővásárlási jogával és őrá a hegyközségi törvény alapján nem vonatkozik a 60 napos határidő."
Ezek után kívánt élni elővásárlási jogával.
"2. Ha a vételi ajánlatot tevő ezek után visszalép akkor nekem van-e jogom az eladási szándékomtól visszalépni."
A vételi ajánlatot tevő is elmehet a bíróságra érvényesíttetni a vételi ajánlatát.
Én megmondom őszintén, az iratokkal elmennék az ügyvédhez, és már adnám is oda a kifüggesztett embernek a területet.
Kérdés Javítónak:
Az "elővásárlásra jogosult" emberke szóban vagy írásban közölte, hogy élni kíván a vásárlással????
Honnan szerzett tudomást, hogy ki volt függesztve, azaz honnan tudott arról, hogy eladó a terület???
Mert ezek szerint tudott az eladásról....
Nincs több kérdésem bíró úr
Válasz #2078. hozzászólásra
"Nem is az gondom hogy ki fizeti ki a kialkudott vételárat hanem az hogyha a szomszéd lesz a vevő akkor nekem ki kell fizetnem a vételi ajánlatot tevő ügyvédi és egyéb költségeit (kb.40-50 ezer forint)"
Én is buktam már el vételt kifüggesztésen, eszem ágában sem volt elkérni bárkitől is a kifüggesztési és ügyvédi díjat.
De a szomszéddal nem mehettek ügyvédhez /földhivatalba, újra ki kell függeszteni 60 napra a területet.
Válasz #2082. hozzászólásra
Én már belinkeltem, hogy a kifüggesztés az hirdetményi úton való közlés. Ebben vagy a másik fórumban vesztett már pert egy emberke azzal, hogy őt személyesen nem értesítették, és ezáltal elbukta a vételt. Tulajdonos társ volt. A bíróság a kifüggesztést a tul.társak kiértesítésének vélte, ezért bukta el.
Másik az, hogy nem jelentkezett a kifüggesztésre ez az ember, így ha bíróságra is menne szerintem elvesztené. Amúgy is tavaly nem kellett neki a föld ilyen árban.
A harmadik meg az, hogy egy jogásznak ezt tudnia kellene. Én már a negyediket fogyasztottam el 2 év alatt.
Egyik rosszabb volt, mint a másik.
Válasz #2077. hozzászólásra
Igen, a helyben lakót megelőzi a tulajdonostárs, de a helybenlakó földszomszédot is, sőt a helybenlakó haszonbérlőt is. Az osztatlan közös tulajdon jogintézménye kényszerből létezik, és nagyon sok vitát szül. Ezért közérdek az, hogy ezeknek a számát minimalizálja a jog, ésszerű eszközökön keresztül. A tulajdonostárs elővásárlási joga ilyen eszköz.
A "hogyan szúrjunk ki a tul.társsal" sztorik szerintem nem az elővásárlási jog vitatásával szokott megvalósulni, mert az jellemzően annyit ér, mint kővel dobálni a repülőt.
A hegyközségi törvény speciálisabb törvény a földtörvényhez képest, így ha valamilyen rendelkezése ellentmond a földtörvénnyel, akkor a hegyközségi tv-t kell alkalmazni.
Titeket olvasva nem győzöm áldani azokat akik nálunk (Románia) meghagyták a Napóleóni alapokon nyugvó földtörvényt, annak adom el akinek akarom, nincs kifüggesztés sem elővásárlási jog sem semmi mesterséges szarakodás, aki többet ad az viheti akár aznap is, persze ha van ideje a közjegyzőnek, nem kell ügyvéd sem hozzá, eladod vagy megveszed, ennyi:)
A hegyközségi tv-en alapuló elővásárlási jognak vannak feltételei. Előszöris azt kellene tisztázni, hogy azok fennállnak-e? Ha igen, az ajánlatot közöld írásban a szomszéddal személyesen (másolati példányon az átvételt igazoltatva) vagy postai úton (tértivevényesen). Kiderül, hogy komolyan gondolja-e, hogy ennyiért is megveszi a földet, vagy csak téged akart bosszantani (ha akart volna, a 60 nap alatt is bejelentkezhetett volna). Ha neked mindegy kitől kapod meg a vételárat, akkor nem gond ha az ajánlatot elfogadja.
Annak kockázatát, hogy valaki él az ev joggal, az ajánlati vevő futja. Ha a kifüggesztés 60 napja alatt jelentkezett volna valaki, az ajánlati vevő akkor sem követelhetné az ajánlattételhez kapcsolódó költségeit.
Ha nem rendezitek a szomszéd ev jogát, később bármikor megtámadhatja a szerződést arra hivatkozva, hogy az az ő ev jogának megkerülésével jött létre.
javito köszöni a segitő hozzászólásokat,de nem lettem tőle sokkal okosabb.
Már fordultam ügyvédhez de ő egészen mást mond mint a szomszéd ügyvédje.Azt ajánlották hogy forduljunk a birósághoz de ezt nem akarom mert rossz esetben még a szőlő árát is elbukhatom.
Nem is az gondom hogy ki fizeti ki a kialkudott vételárat hanem az hogyha a szomszéd lesz a vevő akkor nekem ki kell fizetnem a vételi ajánlatot tevő ügyvédi és egyéb költségeit (kb.40-50 ezer forint)
Lehet hogy sokaknak ez nem nagy összeg de az én nyugdijamhoz képest sok.(csak 800 négyszögöl területről van szó)
Az erősorrend abban az esetben egyértelmű, ha maga az ajánlati vevő a tulajdonostárs, hiszen ilyenkor ki sem kell függeszteni, csak az NFA-nak megküldeni.
De mi van abban az esetben, ha az ajánlati vevő "csak" helyben lakó, és az ajánlatra rárepül egy helyben lakó szomszéd és egy nem helyben lakó tulajdonostárs. A helyben lakó szomszéd lenyomja a helyben lakót, de mi a helyzet a tul.társsal? Az általad idézett rendelkezés alapján szerintem is a tul.társ a legerősebb, de a gyakorlat igencsak vegyes. (Hubcika egész irodalommal rendelkezik a "hogyan szúrjunk ki a tul.társsal" ilyen módon témakörben.)
A hegyközségi tv-en alapuló elővásárlási jog csak szőlő művelési ágú földterületek esetén játszik. Ez még a speciális földtörvénynél is speciálisabb. Akkor ez mindent visz?
Válasz #2075. hozzászólásra
Az "erősorrend" az egyértelmű és fix a "Lex specialis derogat legi generali" jogelv alapján. Azaz az általános törvényt lerontja a speciális. Jelen esetben az általános tv a PTK és a speciális a földtörvény, mert ha nem létezne a földtörvény, akkor a termőföld adásvételeket a PTK alapján kellene intézni.
Emiatt a jogelv miatt kell a földtörvénynek megemlíteni, hogy a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén csak az államot illeti meg az elővásárlási jog, mert egyébként megelőzné a földtörvényben listázott összes ev.jogosult a tulajdonostársat.
Ahogy az erősorrend a Ptk. és a földtörvény alapján fennálló elővásárlási jogok között is vitatott, ugyanúgy nincs rendezve ebben a sorrendben a hegyközségi tv-en alapuló elővásárlási jog helye sem. A korm.r. csak az ajánlat közlésének módját szabja meg.
Válasz #2072. hozzászólásra
A bíróságon is dobálóztunk, az egyik ügyvéd a PTK-ra, a másik a Földtörvényre hivatkozott. A kettő sosem volt egyforma / egyértelmű.
Legyen igazad, bort csak a boltban látok úgy is
Üdv
"más jogszabály", ami nem Tft. és nem Ptk. (pl. hegyközségi tv.)
A korm.r. 2. § (1) bekezdés második mondata is az én értelmezésemet erősíti:
Az eladó az ajánlatkifüggesztés végett a jegyzőhöz eljuttatott eredeti és másolati példányán feltünteti azt a jogosultat, akinek az 1. § (4) bekezdése alapján elővásárlási joga áll fenn, vagy nyilatkozik arról, hogy ilyen jogosultság nem áll fenn.
Válasz #2070. hozzászólásra
"(4) Más jogszabályban meghatározott elővásárlási jog esetén a jogosultat az ajánlatról írásban kell értesíteni. (≠ kifüggesztés)"
Ezt sosem tudtam, hogy milyen "más jogszabály"-ra értik ezt.
Na nem írok többet, mert ezen lehetne vitatkozni.
Volt egy bírósági ügyünk ami tiszta sor volt, de a másik ügyvéd értelmezése össze- vissza forgatta a bíróságot.
Szóval én már semmin nem lepődök meg.
Üdv
A földtörvény 10. § (6) bek. és a kormányrendelet 1. § (1)-(3) bek. a Tft. és a Ptk. alapján elővásárlási jogosultakra vonatkozik. (= kifüggesztés)
A kormányrendelet 1. § (4) bekezdése szerint:
(4) Más jogszabályban meghatározott elővásárlási jog esetén a jogosultat az ajánlatról írásban kell értesíteni. (≠ kifüggesztés)
Én sem vitatkozni akarok, csak én így értelmezem. Abban viszont teljesen egyetértünk, hogy "javíto" forduljon ügyvédhez. Hozzászólásaink segítségével már tudja mit kérdezzen.
Válasz #2068. hozzászólásra
De még mindig azt mondom, hogy kifüggesztési idő után nem tehet semmit, ha adás-vételt kötnek az eredeti ajánlattevővel.
60 napig hol volt a fószer, aki most vakart a zacsin, és jutott eszébe az elővásárlási joga????
Válasz #2066. hozzászólásra
Elolvastam, a másodikban és a harmadikban az van, amit írtam, azaz a kifüggesztés is írásos közlésnek minősül.
Az első link az pedig a közvetlen szomszédra vonatkozik, de Hajdú-Bihar nem borvidék, így nem kötekedek, mert lusta vagyok az egészet átolvasni. Csak a 20§-st néztem meg.
Üdv
Válasz #2066. hozzászólásra
Köszi....megnézem őket.
Kifüggesztés után is élhet valaki az elővásárlási jogával???
Na nem kérdezek, inkább olvasom a linkeket, amit küldtél.
Üdv
Egy kis olvasnivaló:
2012. évi CCXIX. törvény 20. § (2) bekezdés
1994. évi LV. törvény 10. § (6) bekezdés
16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 1. § (1)-(4) bekezdés
Válasz #2063. hozzászólásra
Kicsit bővebben:
"Termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó, és az általa elfogadott vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie."
Azérrrr egy ügyvédet kérdezzél meg, mert no ez csak egy fórum és nem vagyunk jogászok.
Válasz #2061. hozzászólásra
Ha a hrsz-ben lévő társtulajdonos a vevő jelölt, akkor nem kell kifüggeszteni, de értesíteni kell az NFA-t.
Ez a társtulaj-társtulajra vonatkozó adás-vételnek számít:
Jogszabály:
"Az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén."
Az a) a Magyar Állam, azaz csak őt kell értesíteni.
Amennyiben harmadik fél az ajánlattevő, úgy igen ki kell függeszteni 60 napra.
Válasz #2062. hozzászólásra
Nem tudom mi az a hegyközségi valami, de azt igen, hogy elvileg a jelenlegi földtörvényben a kifüggesztés közlésnek számít.
"hirdetményi úton történő közléssel"
Ha a kifüggesztés lejárt, akkor szerintem mehet a levesbe....Miért nem szólt akkor, amikor ki volt rakva 60 napra? Mikor és hogyan szándékozott élni elővásárlási jogával?
De mondom, ezt a hegyközségi valamit nem ismerem....
Üdv
A hegyközségekről szóló törvény szerint a szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos termőföldre elővásárlási jog illeti meg a hegyközségi tagot, ha ezen jogának érvényesítését megelőző 24 hónapban folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett.
Az általad eladott területet a termőhelyi kataszterben nyilvántartották? A szomszéd rendelkezik két éves folyamatos hegyközségi tagsággal?
Kifüggesztés útján a földtörvény és a Ptk. alapján elővásárlási jogosultakkal lehet az ajánlatot közölni. Más jogszabályban meghatározott elővásárlási jog esetén a jogosultat az ajánlatról írásban kell értesíteni. Így rá valóban nem a 60 nap, hanem a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő vonatkozik, ez idő alatt tehet nyilatkozatot. Ez a közléstől számított max. 8-15 nap.
Az ajánlattól a vevő és az eladó közös megegyezéssel visszaléphet, ezt is érdemes írásba foglalni. De ezt csak a szomszéddal való „hivatalos” közlés előtt tehetitek meg, mert az ő elfogadó nyilatkozata után ő lép a vevő helyébe, de akkor te már egyoldalúan nem állhatsz el.
Javito kérdezi : Szőlőterületet szeretnék eladni erre találtam vevőt aki ajánlatot tett a vételre.
A kifüggesztés megtörtént a polgármesteri hivatalnál 60 napra.
A Szomszédot szóban nem értesitettem mert egy évvel ezelőtt a jelenlegi vételár felét sem adta meg ezért feltételeztem hogy nem kiván élni elővásárlási jogával.
A 60 nap letelte után a jegyző átadta az iratokat és mentünk a vevővel az ügyvédhez.
Ezek után a szomszéd kőzőlte hogy élni kiván az elővásárlási jogával és őrá a hegyközségi törvény alapján nem vonatkozik a 60 napos határidő.
Kérdéseim:
1. Igaza van-e abban hogy őrá nem vonatkozik a 60 napos kifüggesztési határidő?
2. Ha a vételi ajánlatot tevő ezek után visszalép akkor nekem van-e jogom az eladási szándékomtól visszalépni.
Javito kérdezi : Szőlőterületet szeretnék eladni erre találtam vevőt aki ajánlatot tett a vételre.
A kifüggesztés megtörtént a polgármesteri hivatalnál 60 napra.
A Szomszédot szóban nem értesitettem mert egy évvel ezelőtt a jelenlegi vételár felét sem adta meg ezért feltételeztem hogy nem kiván élni elővásárlási jogával.
A 60 nap letelte után a jegyző átadta az iratokat és mentünk a vevővel az ügyvédhez.
Ezek után a szomszéd kőzőlte hogy élni kiván az elővásárlási jogával és őrá a hegyközségi törvény alapján nem vonatkozik a 60 napos határidő.
Kérdéseim:
1. Igaza van-e abban hogy őrá nem vonatkozik a 60 napos kifüggesztési határidő?
2. Ha a vételi ajánlatot tevő ezek után visszalép akkor nekem van-e jogom az eladási szándékomtól visszalépni.
Javito kérdezi : Szőlőterületet szeretnék eladni erre találtam vevőt aki ajánlatot tett a vételre.
A kifüggesztés megtörtént a polgármesteri hivatalnál 60 napra.
A Szomszédot szóban nem értesitettem mert egy évvel ezelőtt a jelenlegi vételár felét sem adta meg ezért feltételeztem hogy nem kiván élni elővásárlási jogával.
A 60 nap letelte után a jegyző átadta az iratokat és mentünk a vevővel az ügyvédhez.
Ezek után a szomszéd kőzőlte hogy élni kiván az elővásárlási jogával és őrá a hegyközségi törvény alapján nem vonatkozik a 60 napos határidő.
Kérdéseim:
1. Igaza van-e abban hogy őrá nem vonatkozik a 60 napos kifüggesztési határidő?
2. Ha a vételi ajánlatot tevő ezek után visszalép akkor nekem van-e jogom az eladási szándékomtól visszalépni.
8957 hozzászólás
Válasz #2106. hozzászólásra
Mennyit ér?
Sok minden befolyásolja. Itt nálunk ment már el 1,6mft/ha-ért is gyep.
Aszályos évben tudod művelni, esős időben meg lehet rá sem tudsz menni. Nádas vagy van közte nád, vagy zsombékos sás??
Aljas a terület stb???
Támogatható most?
Így nem lehet tudni, hogy mennyit ér....
Sziasztok!
Van kb egy15ha-ros terület,ami még a tsz időben rét volt.Most tiszta nád az egész,elhanyagolták.Viszont azóta Natúra 2000-es lett ez a terület is.A tulajdoni lapon most is rét szerepel.Kérdésem,hogy vissza szabad e rétté alakítani?Vagy megölnek érte a zöldek?Valamint,hogy mennyit lehet adni egy ilyen elvadult területér?Ft/ha.
Válaszotokat előre is köszönöm!
Válasz #2102. hozzászólásra
Nem észrevételt küldesz, viszel be a hivatalba, hanem elfogadó nyilatkozatot.
Az esetek többségében a polgármesteri hivatalban lövésük nincs mit hogyan kellene csinálniuk.
Csatolni kell a másolatot már a elfogadó nyilatkozat beadásakor. Sőt, a másolatra rá kell írni, hogy az eredetivel megegyező, aláírással, dátummal. Ha szerencséje van az illetőnek akkor a földhivatal hiánypótlásra szólítja fel és pótolhatja az igazolást, ha nincs akkor elutasítja a nyilatkozatot a fh. Ez hivatalonként változó, miként és hogyan intézik az ügyeket.
A polgármesteri hivatal elméletileg csak az eladónak kellene kipostáznia az iratokat. A többi résztvevőnek csak egy tájékoztatást küld, hogy lezárta a kifüggesztést és XY eladónak megküldték. Van olyan ahol még ennyit sem tesznek.
Válasz #2103. hozzászólásra
, de nekünk bizonyítani kellett az ügyvédnél a rangsorban hovatartozásunkat mindig.
Mi csak kifüggesztők voltunk még eddig, mindig buktunk eddig
Másik oldalon még nem voltunk.
Üdv
Válasz #2102. hozzászólásra
Üdv !
Az "észrevétel" az Nálad rájelentkezés?
Ha kéznél vannak az iratok, akkor miért nem csatolod az ajánlatodhoz?
Amennyiben már rájelentkeztél egy kifüggesztésre és átvették, úgy szerintem az a biztos, ha lefénymásolod azokat és átveteted azt is, mint önkéntes hiánypótlás. Ebből bajod nem lehet.
Passz amúgy a kérdésed, de nem árt, ha bizonyítod, hogy családi gazdálkodó vagy vagy esetleg szomszéd is vagy bérlője a területnek. Nehogy ezen múljék a dolog.
Azt nem tudom, hogy elég e a fénymásolat, vagy rá is kell írni, hogy az eredetivel megegyező másolat, és aláírod. Ebből sem lehet bajod, ha több a tartalma.
Szerintem, de hátha majd valaki leírja, aki vett mostanában rájelentkezéssel földet.
Üdv
Üdv!
Abban kérném a segítségeteket, hogy melyik törvényben vagy rendeletben van az konkrétan leírva, hogy a kifüggesztésre tett észrevételnek mit kell tartalmaznia, és főleg hogy az abban leírtakat már az észrevétel mellé igazolásokkal alá kell-e támasztani? Ennek hiánya jogvesztő lehet-e annak ellenére, hogy az ügyintéző így is átvette az észrevételt? Pl. ha valaki helyben lakó családi gazdálkodó, akkor az ezekről szóló igazolás hiányába beleköthet-e egy másik ügyben érintett fél, aki emiatt kerülhetne a 2. helyről nyeregbe? Tudtommal ezeket az igazolásokat csak a földhivatalnak kell benyújtani a bejegyeztetni kívánt szerződéssel együtt, de most azt hallottam, hogy már az észrevétel mellé is csatolni kell. A kifüggesztést végző ügyintéző erre nem tudott konkrét választ adni, csak annyi biztos, hogy az észrevételt átvette és azt mondta, hogy általában be szokták adni az igazolásokat is, de neki így is jó. Mivel az "erősorrendet" nem a kifüggesztést végző, hanem az illetékes földhivatal állapítja meg, ezért nem látom értelmét, hogy az észrevétel mellé is csatolja valaki ezeket az amúgy magán jellegű iratokat, amit aztán legalábbis felénk az ügyben érintett összes félnek kipostáz a hivatal. Az ajánlattevőnek, a tulajnak és az összes észrevételt tevőnek.
Válasz #2100. hozzászólásra
a) a volt haszonbérlőt
b) a helyben lakó szomszédot;
Az állattartó telep a ...."a) pontjában foglalt személyekkel azonos sorrendben... " van, azaz már előbérletben előtted van
Az állattartókra annyi vonatkozik, hogy azonos településen, vagy ha nem az, akkor 15km-es közig.határon belül legyen és 1 éve már működjön a kifüggesztés napja előtt.
Üdv
Válasz #2099. hozzászólásra
Azonos a sorrendben, íme:
"a 21. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt személyekkel azonos sorrendben..."
azaz ezzel:
"21. § (1) A termőföld és tanya haszonbérbe adása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben előhaszonbérleti jog illeti meg:
a) a volt haszonbérlőt, illetve ha a volt haszonbérlő a tulajdonos hozzájárulásával ültetvényt telepített vagy halastavat létesített, az általa kijelölt személyt feltéve, hogy a haszonbérlet nem a tulajdonos azonnali hatályú felmondása következtében szűnt meg;"
Az állattartó telepnek vagy a településen kell lennie, vagy a közig határtól max 15 km-re, és a kifüggesztés időpontjában már 1 éve már működnie kell.
Ez a 3§ 1) és2) bekezdése és a 21§ 3) bekezdése tartalmazza.
Hülyén van megfogalmazva.
Üdv
Válasz #2098. hozzászólásra
Szia .Nem erre gondoltam és nem is vételről van szó hanem haszonbérletről.
Ezt hogy értelmezzem: "(3)99 Az állattartó telep és halastó üzemeltetőjét az ingatlan-nyilvántartásban szántó, rét, legelő, valamint fásított terület művelési ágban nyilvántartott termőföldre - a 21. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt személyekkel azonos sorrendben - előhaszonbérleti jog illeti meg, feltéve hogy
a) az állattartó telep és halastó a 3. § m) pontjának 1-2. alpontjai szerinti település valamelyikén fekszik, és
b) az állattartó telepet és halastavat a haszonbérletre vonatkozó ajánlat közlésének időpontjában, valamint az azt megelőző legalább egy éve folyamatosan működteti. " Szóval arra vagyok kiváncsi hogy állattartó telep beelőzi e a családi gazda földszomszédot ha nem azon a településen van bejegyezve mint a föld de 15km-en belül van.
Válasz #2097. hozzászólásra
Új földtörvény vagy a jelenlegi? Idei lesz a vétel, vagy jövőre lesz belőle valami?
Jelenleg ez van, nem tudom hogy hol állsz a rangsorban....
Kicsit sok:
"Elővásárlási jogok
10. §61 (1)62 Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;
b) a helyben lakó haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt;
c) a helyben lakó szomszédot;
d) a helyben lakót;
e) haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt.
(2)63 Az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következő:
a) a családi gazdálkodó;
b) nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó.
(3)64 Az (1) bekezdés szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] közötti adásvétel esetén, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld eladása esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.
(3a)65 Az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén.
(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti sorrend az elővásárlásra jogosultak egymás közötti viszonyában is irányadó.
(5)66 Az (1) bekezdés b) és e) pontja alapján az elővásárlási jogot akkor lehet gyakorolni, ha a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesművelés) legalább három éve fennáll.
(6)67 Termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó, és az általa elfogadott vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie. A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek tekintetében a törvény elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A hirdetményi úton történő közléssel összefüggő igazgatási jellegű szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(7)68 A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld értékesítése esetén a mezőgazdasági termelőtevékenységet folytató vásárló tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelméhez mellékelni kell a támogatás elnyerését igazoló okiratot is."
Üdv
Válasz #2095. hozzászólásra
,Állatartó telep csak akkor van az előhaszonbérleti rangsor elején ha ugyanazon településen van bejegyezve mint amely település közig határához tartozik a földterület .
Üdv,. Még egy kérdés . Jól értelmezem -e
Válasz #2095. hozzászólásra
Köszönöm.
Válasz #2093. hozzászólásra
Jelenleg ez él:
"helyben lakó: az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély, akinek
1. lakóhelye legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik;
2. lakóhelye legalább három éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a termőföld vagy tanya fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolságra van;"
Ha ez teljesül, akkor az vagy. Nem légvonal közig határ számít ( 2. pont).
Üdv
Válasz #2093. hozzászólásra
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99400055.TV
Sziasztok. Előhaszonbérleti sorrendnél , ki számít helyben lakónak? Ugye 15km a határ, meg előzhet e valaki ha 15km-en belül van de másik községbe lakik, sőt másik megyébe is, illetve a 15km hogy értendő , légvonalban, közúton stb?
Válasz #2091. hozzászólásra
A bérleti díjat neki / nekik kell fizetned tulajdoni hányad alapján ezután.
Válasz #2090. hozzászólásra
Csak a tulajdonos személye(i) változik meg, ő meg örökli a Te bérletedet. Az új jogszabályra nem hivatkozhat, mert az "öröklés esetét kivéve" lehet csak felmondani, de már annak is késő, és még hagyatéki nem volt. Valószínűleg jövőre vége lesz ennek a jogszabálynak is.
Röviden, marad minden a régiben...
a bérleti szerződésen ha a bérbeado elhunyt akkor mi van?
tényleg öröklődik?
javito a 2087-re
sajnos igen.
2088-ra
Erröl már én lemeradtam mivel én az idén akartam eladni
Válasz #2086. hozzászólásra
Az új földforgalmi törvény az elővásárlási jogosultak értesítésével kapcsolatban egyértelműbb. Úgyhogy jövőre a tulajdonostársakat külön kell írásban értesíteni, és az egyéb elővásárlási jogosultakat meg hirdetményi úton kell tájékoztatni.
Logikus, hogy aki nem akar földet venni, az úgy sem fogja a hirdetményeket böngészni, viszont ha a tulajdonostárs akarja eladni az ő részét, akkor az lehet hogy érdekelné az embert.
Egy ismerős jogász 8 év után szerezte meg az ikerház nyaralójuk másik felét, mert a szomszéd eladta minden értesítés nélkül. Aztán az is továbbadta valakinek, meg még talán az is. Szóval nagy cirkusz volt belőle, egy bíró volt az alperes, és veszített.
Válasz #2086. hozzászólásra
azért annyira ne légy abba biztos, hogy romániában könnyebb dolga van a földvásárlónak, pláne úgy, hogy fogalmad sincs, hogy a valódi tulajdonostól sikerült-e hited szerint vásárolni, és a valódi tulajdonos kezébe raktál egy halom pénzt, vagy csak valami csalót gazdagítottál (ld. közhiteles ingatlannyilvántartás nemléte).
másik, abba se légy biztos, hogy a szőlő művelési területed a hegyközségi tv. alá tartozik, márpedig ha nem, akkor ott bizony nincs a hegyközségi tv-re alapozott elővásárlási joga a szomszédodnak. hegyközségi területről van szó, vagy nem?
javito közli
Köszönöm mindenkinek a segitő szándékú hozzászólását.
A legnagyobb igazsága a 2080-as csabazsoltnak volt mert ami itt van az nem normális. (egy üggyel legalább három három törvény foglalkozik és ha egyet nem veszel figyelembe akkor a gatyádat is elveszitheted)
A 2081-es hozzászólónak van igaza hogy a speciális törvény (hegyközségi) mindenek előtt van.Sajnos én csak az alaptörvényt vettem figyelembe ezért tényleg előfordulhat hogy a 60 napos kifüggesztés a szomszédra nem vonatkozik ( őt külön levélben kell megkeresni) Ha ez nem történik meg akkor még a földhivatal döntését is megtámadhatja és sajnos meg is nyerheti.
Az ügyvédekről csak annyit: a vevő és a szomszéd ügyvédje teljesen más állásponton van pedig ugyanarra az egyetemre jártak.
Azt javasolják hogy menjünk biróságra majd ott döntenek.(a biró nem azt az egyetemet végezte mint ök ?)
Ezt kihagyom inkább lenyelem a békát (pedig utálom)
Kösz a segitséget javito
Válasz #2060. hozzászólásra
"A 60 nap letelte után a jegyző átadta az iratokat és mentünk a vevővel az ügyvédhez.
Ezek után a szomszéd kőzőlte hogy élni kiván az elővásárlási jogával és őrá a hegyközségi törvény alapján nem vonatkozik a 60 napos határidő."
Ezek után kívánt élni elővásárlási jogával.
"2. Ha a vételi ajánlatot tevő ezek után visszalép akkor nekem van-e jogom az eladási szándékomtól visszalépni."
A vételi ajánlatot tevő is elmehet a bíróságra érvényesíttetni a vételi ajánlatát.
Én megmondom őszintén, az iratokkal elmennék az ügyvédhez, és már adnám is oda a kifüggesztett embernek a területet.
Kérdés Javítónak:
Az "elővásárlásra jogosult" emberke szóban vagy írásban közölte, hogy élni kíván a vásárlással????
Honnan szerzett tudomást, hogy ki volt függesztve, azaz honnan tudott arról, hogy eladó a terület???
Mert ezek szerint tudott az eladásról....
Nincs több kérdésem bíró úr
Válasz #2078. hozzászólásra
"Nem is az gondom hogy ki fizeti ki a kialkudott vételárat hanem az hogyha a szomszéd lesz a vevő akkor nekem ki kell fizetnem a vételi ajánlatot tevő ügyvédi és egyéb költségeit (kb.40-50 ezer forint)"
Én is buktam már el vételt kifüggesztésen, eszem ágában sem volt elkérni bárkitől is a kifüggesztési és ügyvédi díjat.
De a szomszéddal nem mehettek ügyvédhez /földhivatalba, újra ki kell függeszteni 60 napra a területet.
Válasz #2082. hozzászólásra
Én már belinkeltem, hogy a kifüggesztés az hirdetményi úton való közlés. Ebben vagy a másik fórumban vesztett már pert egy emberke azzal, hogy őt személyesen nem értesítették, és ezáltal elbukta a vételt. Tulajdonos társ volt. A bíróság a kifüggesztést a tul.társak kiértesítésének vélte, ezért bukta el.
Másik az, hogy nem jelentkezett a kifüggesztésre ez az ember, így ha bíróságra is menne szerintem elvesztené. Amúgy is tavaly nem kellett neki a föld ilyen árban.
A harmadik meg az, hogy egy jogásznak ezt tudnia kellene. Én már a negyediket fogyasztottam el 2 év alatt.
Egyik rosszabb volt, mint a másik.
Válasz #2077. hozzászólásra
ez így nem igaz, hogy szőlő művelési ágakra a hegyközségi tv vonatkozik.
Válasz #2077. hozzászólásra
Igen, a helyben lakót megelőzi a tulajdonostárs, de a helybenlakó földszomszédot is, sőt a helybenlakó haszonbérlőt is. Az osztatlan közös tulajdon jogintézménye kényszerből létezik, és nagyon sok vitát szül. Ezért közérdek az, hogy ezeknek a számát minimalizálja a jog, ésszerű eszközökön keresztül. A tulajdonostárs elővásárlási joga ilyen eszköz.
A "hogyan szúrjunk ki a tul.társsal" sztorik szerintem nem az elővásárlási jog vitatásával szokott megvalósulni, mert az jellemzően annyit ér, mint kővel dobálni a repülőt.
A hegyközségi törvény speciálisabb törvény a földtörvényhez képest, így ha valamilyen rendelkezése ellentmond a földtörvénnyel, akkor a hegyközségi tv-t kell alkalmazni.
Titeket olvasva nem győzöm áldani azokat akik nálunk (Románia) meghagyták a Napóleóni alapokon nyugvó földtörvényt, annak adom el akinek akarom, nincs kifüggesztés sem elővásárlási jog sem semmi mesterséges szarakodás, aki többet ad az viheti akár aznap is, persze ha van ideje a közjegyzőnek, nem kell ügyvéd sem hozzá, eladod vagy megveszed, ennyi:)
Válasz #2078. hozzászólásra
A hegyközségi tv-en alapuló elővásárlási jognak vannak feltételei. Előszöris azt kellene tisztázni, hogy azok fennállnak-e? Ha igen, az ajánlatot közöld írásban a szomszéddal személyesen (másolati példányon az átvételt igazoltatva) vagy postai úton (tértivevényesen). Kiderül, hogy komolyan gondolja-e, hogy ennyiért is megveszi a földet, vagy csak téged akart bosszantani (ha akart volna, a 60 nap alatt is bejelentkezhetett volna). Ha neked mindegy kitől kapod meg a vételárat, akkor nem gond ha az ajánlatot elfogadja.
Annak kockázatát, hogy valaki él az ev joggal, az ajánlati vevő futja. Ha a kifüggesztés 60 napja alatt jelentkezett volna valaki, az ajánlati vevő akkor sem követelhetné az ajánlattételhez kapcsolódó költségeit.
Ha nem rendezitek a szomszéd ev jogát, később bármikor megtámadhatja a szerződést arra hivatkozva, hogy az az ő ev jogának megkerülésével jött létre.
javito köszöni a segitő hozzászólásokat,de nem lettem tőle sokkal okosabb.
Már fordultam ügyvédhez de ő egészen mást mond mint a szomszéd ügyvédje.Azt ajánlották hogy forduljunk a birósághoz de ezt nem akarom mert rossz esetben még a szőlő árát is elbukhatom.
Nem is az gondom hogy ki fizeti ki a kialkudott vételárat hanem az hogyha a szomszéd lesz a vevő akkor nekem ki kell fizetnem a vételi ajánlatot tevő ügyvédi és egyéb költségeit (kb.40-50 ezer forint)
Lehet hogy sokaknak ez nem nagy összeg de az én nyugdijamhoz képest sok.(csak 800 négyszögöl területről van szó)
Köszi a segitségeteket.
Válasz #2076. hozzászólásra
Az erősorrend abban az esetben egyértelmű, ha maga az ajánlati vevő a tulajdonostárs, hiszen ilyenkor ki sem kell függeszteni, csak az NFA-nak megküldeni.
De mi van abban az esetben, ha az ajánlati vevő "csak" helyben lakó, és az ajánlatra rárepül egy helyben lakó szomszéd és egy nem helyben lakó tulajdonostárs. A helyben lakó szomszéd lenyomja a helyben lakót, de mi a helyzet a tul.társsal? Az általad idézett rendelkezés alapján szerintem is a tul.társ a legerősebb, de a gyakorlat igencsak vegyes. (Hubcika egész irodalommal rendelkezik a "hogyan szúrjunk ki a tul.társsal" ilyen módon témakörben.)
A hegyközségi tv-en alapuló elővásárlási jog csak szőlő művelési ágú földterületek esetén játszik. Ez még a speciális földtörvénynél is speciálisabb. Akkor ez mindent visz?
Válasz #2075. hozzászólásra
Az "erősorrend" az egyértelmű és fix a "Lex specialis derogat legi generali" jogelv alapján. Azaz az általános törvényt lerontja a speciális. Jelen esetben az általános tv a PTK és a speciális a földtörvény, mert ha nem létezne a földtörvény, akkor a termőföld adásvételeket a PTK alapján kellene intézni.
Emiatt a jogelv miatt kell a földtörvénynek megemlíteni, hogy a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén csak az államot illeti meg az elővásárlási jog, mert egyébként megelőzné a földtörvényben listázott összes ev.jogosult a tulajdonostársat.
Válasz #2073. hozzászólásra
A korm.r. csak az ajánlat közlésének módját szabja meg.
Ahogy az erősorrend a Ptk. és a földtörvény alapján fennálló elővásárlási jogok között is vitatott, ugyanúgy nincs rendezve ebben a sorrendben a hegyközségi tv-en alapuló elővásárlási jog helye sem.
Válasz #2073. hozzászólásra
A Fórum nem arról szól, hogy "kinek van igaza", hanem csak együtt gondolkodunk.
Egyébként mindig a bírónak van igaza, hiszen csak az számít, amit ő mond.
Válasz #2072. hozzászólásra
A bíróságon is dobálóztunk, az egyik ügyvéd a PTK-ra, a másik a Földtörvényre hivatkozott. A kettő sosem volt egyforma / egyértelmű.
Legyen igazad, bort csak a boltban látok úgy is
Üdv
Válasz #2071. hozzászólásra
"más jogszabály", ami nem Tft. és nem Ptk. (pl. hegyközségi tv.)
A korm.r. 2. § (1) bekezdés második mondata is az én értelmezésemet erősíti:
Az eladó az ajánlatkifüggesztés végett a jegyzőhöz eljuttatott eredeti és másolati példányán feltünteti azt a jogosultat, akinek az 1. § (4) bekezdése alapján elővásárlási joga áll fenn, vagy nyilatkozik arról, hogy ilyen jogosultság nem áll fenn.
Válasz #2070. hozzászólásra
"(4) Más jogszabályban meghatározott elővásárlási jog esetén a jogosultat az ajánlatról írásban kell értesíteni. (≠ kifüggesztés)"
Ezt sosem tudtam, hogy milyen "más jogszabály"-ra értik ezt.
Na nem írok többet, mert ezen lehetne vitatkozni.
Volt egy bírósági ügyünk ami tiszta sor volt, de a másik ügyvéd értelmezése össze- vissza forgatta a bíróságot.
Szóval én már semmin nem lepődök meg.
Üdv
Válasz #2068. hozzászólásra
Abban viszont teljesen egyetértünk, hogy "javíto" forduljon ügyvédhez. Hozzászólásaink segítségével már tudja mit kérdezzen. 
A földtörvény 10. § (6) bek. és a kormányrendelet 1. § (1)-(3) bek. a Tft. és a Ptk. alapján elővásárlási jogosultakra vonatkozik. (= kifüggesztés)
A kormányrendelet 1. § (4) bekezdése szerint:
(4) Más jogszabályban meghatározott elővásárlási jog esetén a jogosultat az ajánlatról írásban kell értesíteni. (≠ kifüggesztés)
Én sem vitatkozni akarok, csak én így értelmezem.
Válasz #2068. hozzászólásra
De még mindig azt mondom, hogy kifüggesztési idő után nem tehet semmit, ha adás-vételt kötnek az eredeti ajánlattevővel.
60 napig hol volt a fószer, aki most vakart a zacsin, és jutott eszébe az elővásárlási joga????
Válasz #2066. hozzászólásra
Elolvastam, a másodikban és a harmadikban az van, amit írtam, azaz a kifüggesztés is írásos közlésnek minősül.
Az első link az pedig a közvetlen szomszédra vonatkozik, de Hajdú-Bihar nem borvidék, így nem kötekedek, mert lusta vagyok az egészet átolvasni. Csak a 20§-st néztem meg.
Üdv
Válasz #2066. hozzászólásra
Köszi....megnézem őket.
Kifüggesztés után is élhet valaki az elővásárlási jogával???
Na nem kérdezek, inkább olvasom a linkeket, amit küldtél.
Üdv
Válasz #2063. hozzászólásra
Egy kis olvasnivaló:
2012. évi CCXIX. törvény 20. § (2) bekezdés
1994. évi LV. törvény 10. § (6) bekezdés
16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 1. § (1)-(4) bekezdés
Válasz #2063. hozzászólásra
Kicsit bővebben:
"Termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó, és az általa elfogadott vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie."
Azérrrr egy ügyvédet kérdezzél meg, mert no ez csak egy fórum és nem vagyunk jogászok.
Válasz #2061. hozzászólásra
Ha a hrsz-ben lévő társtulajdonos a vevő jelölt, akkor nem kell kifüggeszteni, de értesíteni kell az NFA-t.
Ez a társtulaj-társtulajra vonatkozó adás-vételnek számít:
Jogszabály:
"Az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén."
Az a) a Magyar Állam, azaz csak őt kell értesíteni.
Amennyiben harmadik fél az ajánlattevő, úgy igen ki kell függeszteni 60 napra.
Üdv
Válasz #2062. hozzászólásra
Nem tudom mi az a hegyközségi valami, de azt igen, hogy elvileg a jelenlegi földtörvényben a kifüggesztés közlésnek számít.
"hirdetményi úton történő közléssel"
Ha a kifüggesztés lejárt, akkor szerintem mehet a levesbe....Miért nem szólt akkor, amikor ki volt rakva 60 napra? Mikor és hogyan szándékozott élni elővásárlási jogával?
De mondom, ezt a hegyközségi valamit nem ismerem....
Üdv
Válasz #2060. hozzászólásra
A hegyközségekről szóló törvény szerint a szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos termőföldre elővásárlási jog illeti meg a hegyközségi tagot, ha ezen jogának érvényesítését megelőző 24 hónapban folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett.
Az általad eladott területet a termőhelyi kataszterben nyilvántartották? A szomszéd rendelkezik két éves folyamatos hegyközségi tagsággal?
Kifüggesztés útján a földtörvény és a Ptk. alapján elővásárlási jogosultakkal lehet az ajánlatot közölni. Más jogszabályban meghatározott elővásárlási jog esetén a jogosultat az ajánlatról írásban kell értesíteni. Így rá valóban nem a 60 nap, hanem a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő vonatkozik, ez idő alatt tehet nyilatkozatot. Ez a közléstől számított max. 8-15 nap.
Az ajánlattól a vevő és az eladó közös megegyezéssel visszaléphet, ezt is érdemes írásba foglalni. De ezt csak a szomszéddal való „hivatalos” közlés előtt tehetitek meg, mert az ő elfogadó nyilatkozata után ő lép a vevő helyébe, de akkor te már egyoldalúan nem állhatsz el.
Üdv.!
Osztatlan közös tulajdonban lévő földterület megvásárlásakor ki kell-e függeszteni a vásárlást, vagy sem?
Válaszokat köszönöm!
Javito kérdezi : Szőlőterületet szeretnék eladni erre találtam vevőt aki ajánlatot tett a vételre.
A kifüggesztés megtörtént a polgármesteri hivatalnál 60 napra.
A Szomszédot szóban nem értesitettem mert egy évvel ezelőtt a jelenlegi vételár felét sem adta meg ezért feltételeztem hogy nem kiván élni elővásárlási jogával.
A 60 nap letelte után a jegyző átadta az iratokat és mentünk a vevővel az ügyvédhez.
Ezek után a szomszéd kőzőlte hogy élni kiván az elővásárlási jogával és őrá a hegyközségi törvény alapján nem vonatkozik a 60 napos határidő.
Kérdéseim:
1. Igaza van-e abban hogy őrá nem vonatkozik a 60 napos kifüggesztési határidő?
2. Ha a vételi ajánlatot tevő ezek után visszalép akkor nekem van-e jogom az eladási szándékomtól visszalépni.
Köszönettel a gyors választ.
Javito kérdezi : Szőlőterületet szeretnék eladni erre találtam vevőt aki ajánlatot tett a vételre.
A kifüggesztés megtörtént a polgármesteri hivatalnál 60 napra.
A Szomszédot szóban nem értesitettem mert egy évvel ezelőtt a jelenlegi vételár felét sem adta meg ezért feltételeztem hogy nem kiván élni elővásárlási jogával.
A 60 nap letelte után a jegyző átadta az iratokat és mentünk a vevővel az ügyvédhez.
Ezek után a szomszéd kőzőlte hogy élni kiván az elővásárlási jogával és őrá a hegyközségi törvény alapján nem vonatkozik a 60 napos határidő.
Kérdéseim:
1. Igaza van-e abban hogy őrá nem vonatkozik a 60 napos kifüggesztési határidő?
2. Ha a vételi ajánlatot tevő ezek után visszalép akkor nekem van-e jogom az eladási szándékomtól visszalépni.
Köszönettel a gyors választ.
Javito kérdezi : Szőlőterületet szeretnék eladni erre találtam vevőt aki ajánlatot tett a vételre.
A kifüggesztés megtörtént a polgármesteri hivatalnál 60 napra.
A Szomszédot szóban nem értesitettem mert egy évvel ezelőtt a jelenlegi vételár felét sem adta meg ezért feltételeztem hogy nem kiván élni elővásárlási jogával.
A 60 nap letelte után a jegyző átadta az iratokat és mentünk a vevővel az ügyvédhez.
Ezek után a szomszéd kőzőlte hogy élni kiván az elővásárlási jogával és őrá a hegyközségi törvény alapján nem vonatkozik a 60 napos határidő.
Kérdéseim:
1. Igaza van-e abban hogy őrá nem vonatkozik a 60 napos kifüggesztési határidő?
2. Ha a vételi ajánlatot tevő ezek után visszalép akkor nekem van-e jogom az eladási szándékomtól visszalépni.
Köszönettel a gyors választ.